Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlen az elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási ütemével, fejtette ki Sepsiszentgyörgyön. Hangsúlyozta, hogy a restitúciót a következő hónapokban gyorsítani kell. Az RMDSZ elnöke a Kovászna, Hargita és Maros megyei közbirtokosságok erdészeti vezetőivel tartott megbeszélésen kifejtette, hogy az RMDSZ célja a közbirtokosságok elkótyavetyélésének megakadályozása, Székelyföld számára ugyanis ez a tulajdonforma a gazdasági felemelkedés motorja lesz. Tamás Sándor képviselő szerint az erdők mintegy 70 százalékban visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz. Az RMDSZ vezetői megígérték: tárgyalnak a szakminisztériummal, hogy az állami erdészet szüntesse be a fakitermelést a visszaszolgáltatás tárgyát képező területeken. /Gyorsítani kell a restitúciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Markó Béla RMDSZ-elnök Monica Macovei igazságügyi minisztert okolja a korrupcióellenes ügyészség működését szabályzó sürgősségi kormányrendelet szenátusi megbuktatása miatt. Úgy véli, nem történt tragédia, az államelnökkel erre a hétre tervezett egyeztetésen pedig inkább az etnikumközi viszonyokról, mint a korrupció kérdéséről kell egyeztetni. A szavazást megelőző koalíciós egyeztetést az igazságügyi miniszternek kellett volna kezdeményeznie, de ő ezt nem tette meg. Ezekben a napokban Romániában csak a korrupció kérdéséről, a sürgősségi rendelet visszautasításáról van szó, de Markó szerint fontosabb az etnikumok közötti viszony rendezése. A kisebbségi törvény tervezetét annak idején ugyanúgy visszautasította a szenátus és akkor az RMDSZ-en kívül senki nem esett kétségbe. A korrupciós vádakkal gyanúsított személyek listájára felkerült egy magyar, az RMDSZ támogatását élvező Erős Viktor, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság vezetőtanácsi tagja is. Markó kifejtette, az ártatlanság vélelmével kell élni mindenkivel szemben. Erős Viktort annak idején az RMDSZ javasolta tisztségébe, mert nagyon jó szakembernek tartják, Markó bízik abban, hogy a rávetült gyanú alaptalan. /Gujdár Gabriella: Markó: nem történt tragédia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Öt RMDSZ-es szenátor volt jelen azon az ülésen, amelyen a felsőház elvetette a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kompetenciáinak növeléséről szóló kormányrendeletet. Az RMDSZ szenátorai közül ketten megszavazták a jogszabályt, ketten tartózkodtak, egyikük pedig nem szavazott. A napilap felkérte a törvényhozókat, indokolják meg döntésüket. A rendeletet megszavazó Puskás Bálint szenátort nem sikerült elérniük. Szabó Károly megszavazta a kormányrendeletet annak ellenére, hogy kevesebb érvet tud felhozni mellette, mint ellene. Szerinte le akartak nyomni a koalíciós partnerek torkán egy rendeletet. A kormányrendeletben semmi sem garantálja, hogy a DNA vezetősége nem politikai indíttatásra cselekszik. Pete István tartózkodott. „Azok, akik tartózkodtak vagy a rendelet ellen szavaztak, nem a korrupció ellen voksoltak, hanem az intézményrendszer felépítése ellen” – mondta. Fekete Szabó András tartózkodott, mert zavarosnak tűnt a kormányrendelet. Verestóy Attila nem voksolt. Magyarázta, hogy minden törvényes kötelezettségnek eleget tett, nem vesz részt közvetlenül az üzleti életben /Gujdár Gabriella: RDMDSZ-frakció: le akartak nyomni egy kormányrendeletet a parlament torkán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Azért nem sikerült elfogadni a DNA létrehozásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, mert a koalíciós szenátorok jó része hiányzott, a PSD és a PRM pedig ellene szavazott. A hiányzás okát magyarázandó, egyesek személyes okokra hivatkoztak (Eckstein Kovács Péter), mások betegségre. Ion Vasile PSD-s szenátor azt állította, hogy a hatalom képviselői megkeresték és arra kérték, szavazzon a sürgősségi kormányrendelet ellen, mert az „alkotmányellenes”. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a hatalom szenátorai a szavazás pillanatában elhagyták a gyűléstermet. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) létrehozására vonatkozó rendelet szenátusi elutasítását számos civil szervezet, valamint Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei is élesen bírálták. Az Európai Bizottság is elemzi a rendelet elutasításának következményeit. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő kérésére Traian Basescu államelnök egyeztetésekre hívta meg a politikai pártokat. A demokraták alelnöke, Ioan Oltean elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormánykoalíció ne tudja mozgósítani honatyáit egy ennyire fontos jogszabály elfogadtatása érdekében. Ion Iliescu PSD-szenátor szerint megengedhetetlenek a nagykövetek bírálatai, közben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette: pártja kész megszavazni a sürgősségi rendeletet, amennyiben az visszakerülne a parlamentbe. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nem megfelelő az igazságügy-miniszter kapcsolata a parlamenttel, ezzel magyarázható a sürgősségi rendelet elutasítása. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a kormánykoalíción belüli kommunikációs zavarral indokolta a rendelet elutasítását. /Heves nemzetközi reakciókat váltott ki a DNA létrehozására vonatkozó rendelet elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Megbukott a szenátusban az ügyészség korrupcióellenes ügyosztályának (DNA) a létrehozását rögzítő sürgősségi kormányrendelet. A szenátorok jelentős hányadának ugyanis épp akkor támadt sürgős elintéznivalója, amikor a személyes érdekeinek ellentmondó jogszabályra kellett volna igent mondani, írta Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Az országnak és a lakosság többségének jó a jogszabály, de egyáltalán nem kedvez a honatyák személyes érdekeinek. Az ügyészségi csoport rövid működése alatt politikusok egész sora ügyében kezdett vizsgálódni, és ha lehetőséget kapna a folytatásra, aligha lehetne biztosítani, hogy nem kerülnek meghatározó államférfiak is a vádlottak padjára. /Gazda Árpád: Szégyentelenül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A korrupció elleni harc nem folyhat a nyilvánosság lincs-hangulata közepette, egyetlen eredménye a szigorú, de igazságos ítélet lehet. A cél még a korrupció elleni harcban sem szentesítheti az eszközt, írta Ágoston Hugó, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A politikai változások, idején fellángol a magyarellenesség, a nacionalista diverzió és gyűlöletbeszéd. Mintha az egész azt célozná, hogy az RMDSZ kiszoruljon a romániai politikai életből. /Ágoston Hugó: Az igazi veszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az RMDSZ Traian Basescu elnököt fogja felkérni, hogy járuljon hozzá az etnikumközi viszonyokban kialakult feszültségek feloldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a kisebbségi törvény, ezen belül a kulturális autonómia kapcsán kialakult súlyos nézeteltérések rendezéséhez. Az RMDSZ ugyanakkor nagy súllyal veti majd fel a Frunda György RMDSZ-szenátor ellen indított „minősíthetetlen támadásokat” is. Markó szerint az ilyen hangnem és magatartás elfogadhatatlan. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A Frunda-nyilatkozattal kapcsolatos tévés vitaműsorokban senkinek, Eckstein-Kovács Péternek sem jutott eszébe elmondani, hogy ha a román alkotmányban foglalt nemzetfelfogás állampolgári és nem “etnikai” jellegű (ahogyan ezt román oldalról állítják), akkor ennek a “román” (egészen pontosan romániai) nemzetnek a magyar nemzetiségű állampolgárok is egyenjogú tagjai. Frunda György tehát ezt a nemzetet akkor árulta volna el, ha Strasbourgban pusztán a román nacionalisták érdekeit képviseli. Valódi egyenjogúságról szó sem lehet, azt a nézők sms-ei elárulták. Az elsöprő többség kimondta: máris túl sok joguk van a magyaroknak, s ha nem tetszik neki, mehetnek innen. Kiderült: a nézők túlnyomó többsége szerint Románia a románoké, s a magyar hódítók utódainak nem lehetnek benne az őslakókkal azonos jogaik. Ceausescu óta tehát gyakorlatilag semmi nem változott. Hiába íródtak meg időközben Lucian Boia könyvei a nemzeti mítoszokról, hiába ismeri el a román történészek egy része is a kontinuitás-elmélet vitatható voltát, a közvéleményhez mindez nem jutott el. Ahányszor az autonómia kérdése felvetődik, Sepsiszentgyörgy határában megszólalnak a fegyverek: valakik a lövészeti gyakorlatokat rendszeresen ilyen alkalmakra időzítik. /Bíró Béla: „Rejtett “tudás” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

„Udvarhely érdekeit csak összefogással lehet képviselni, ehhez alázatra, szolidaritásra van szükség” – foglalta össze Markó Béla az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetével folytatott tájékozódó megbeszélésének eredményét. Markó elmondta, tájékoztatást kapott a város vezetésében uralkodó áldatlan, káros állapotokról is, amelyet az okoz, hogy Szász Jenő polgármester nem hajlandó figyelembe venni a helyi tanács többségi RMDSZ-frakciójának a véleményét. Markó figyelmeztette a városvezetőt, hogy a törvényeket be kell tartani. /Markó: Udvarhelyen is be kell tartani a törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Lucian Leustean román külügyi államtitkár a hét végén aláírta Budapesten a Magyar-Román Kormányközi Vegyes Bizottság kisebbségügyi együttműködési szakbizottsága december 15-én, Battonyán tartott ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentum tartalma csak a két kormány jóváhagyása után válik nyilvánossá. A jegyzőkönyv értékeli a két ország kisebbségi közösségeinek helyzetét és további feladatokat fogalmaz meg oktatási, egyházi, kulturális, valamint a kisebbségi jogok terén. „Az előző dokumentum ajánlásai közül számos dolog a mostaniban is szerepel, mert a problémák megoldásának egyik akadálya a pénz” – közölte Szabó Vilmos. Hozzátette: a különféle területeken a lehetőségek bővítését jelentős mértékben az határozza meg, hogy ehhez milyen költségvetési támogatást tudnak biztosítani a kormányok. Lucian Leustean elmondta, mindkét ország esetében pénzügyi kérdés például az egyházi ingatlanok renoválása vagy a kisebbségi iskolák gondjainak megoldása, amelyeket nem lehet egy év alatt rendezni, és nemcsak a két kormányon múlnak, hanem a helyi realitásokon is. Az aktuális kérdések között szerepelt a román parlamentben és közéletben is vitatott kisebbségi törvény. „A dokumentumban megfogalmazott álláspontunk szerint támogatjuk a román kormány által benyújtott törvényt – nyilatkozta Szabó Vilmos -, és a megbeszélésen szót ejtettünk arról is, hogy az RMDSZ által képviselt kulturális autonómiakoncepciót jónak találjuk, s fontos lenne, ha szerepelne a törvényben.” Lucian Leustean hozzátette: a törvény minden romániai kisebbséget érint és egy ilyen fontos jogszabály esetében természetes, hogy vannak viták. A múlt héten Brüsszelben bemutatott, csángókról szóló film kapcsán Leustean újságírói kérdésre kijelentette: a filmet nem látta, így nincs miről nyilatkoznia, egyébként pedig Romániában hivatalosan nincs elismerve csángó kisebbség. /Guther M. Ilona, Budapest: Kevés a pénz a kisebbségügyre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A Konzervatív Párt (KP) február 12-én tartott rendkívüli kongresszusán jóváhagyta azt a döntést, hogy a KP magába olvasztja a Mircea Chelaru vezette Román Nemzeti Egységpártot (RNEP). A KP kongresszusával párhuzamosan az RNEP is ülést szentelt az egyesülés kérdésének, ahol szintén jóváhagyták a fúziót a KP-vel. A dokumentum szerint Mircea Chelaru, az RNEP egykori elnöke a KP alelnöke lesz, továbbá irányítani fogja a párt erdélyi szervezeteinek tevékenységét. /Egyesült a KP és az RNEP. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./ Mircea Chelaru személyében a román hadsereg nagyvezérkarának egykori főnöke került a legkisebb kormánypárt alelnöki tisztségébe. A tartalékállományba helyezett tábornok 2000 februárja és novembere között volt a hadsereg első embere; azt követően nyújtotta be lemondását, hogy a támogatásával alakult meg a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. Megalakulását a korabeli sajtó egy katonai puccs csírájaként értelmezte. A szervezet létrejötte előtt Chelaru az ország enklavizálódásának a veszélyeire is figyelmeztetett. /Mircea Chelaru személyében a román hadsereg nagyvezérkarának egykori főnöke került a legkisebb kormánypárt alelnöki tisztségébe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az erdélyi egész napos televízió hálózat talpra állásáig napi egy órában Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) sugározna a Magyar Televízió (mtv) – hozta nyilvánosságra a magyarországi közszolgálati médium vezetősége. A Duna Televízió az ajánlatra rálicitál: Cselényi László elnök az ÚMSZ-t szintén egyórás, ám az erdélyi magyarok számára az MTV-jénél jóval előnyösebb “ablaknyitásról” biztosított. A leendő egyórás műsor egyik felelőseként nyilatkozó Csép Sándor elmondta: a projekthez a 25-30, Erdélyben magyar nyelven sugárzó televíziós stúdió fogna össze. A magyar állam által az EMT számára, a Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forintból többek között közvetítő kocsit vesznek. Csép Sándor elmondta: igazgatói illetve főszerkesztői minőségben fog felelni a napi egyórás műsorért. A munkát a 300 millióból megmaradó összegből fizetnék. “Nem tartom jó ötletnek, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornája nyúlja le a 300 millió forintot: azt a magyar állam Erdélynek adta, ne folyjon ide vissza” – jelentette ki Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: eddig mindössze az MTV javaslatáról van tudomása. Csép Sándor leendő vezetői státusáról az Új Magyar Szótól értesült. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Kinek nyit ablakot az Erdélyi Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke elismerte: önmagában pozitív tény, hogy a diákok idejében kapnak tankönyvet, de ennél sokkal fontosabb, hogy jó és csak jó tankönyveket kapjanak. A rossz tankönyveknek mérhetetlen káros hatásuk van: elidegenítheti a tanulót az iskolától és a magyar oktatástól. Jelenleg legalább 15–20 silány tankönyvet sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Péntek János szerint nemcsak a fordításokkal van gond, a magyarul írott tankönyvek között is vannak gyengék. Indokolt volna, hogy a tankönyvkiadókat is akkreditálják bizonyos szakmai kritériumok szerint, mint a tudományos kiadókat. Kötő József oktatási államtitkár elismerte, hogy egyes kiadók munkája kívánni valót hagy maga után. Az államtitkár elismerte, hogy nem létezik a kiadók szakmai munkáját felülbíráló akkreditációs rendszer. Reméli, jövőtől elkezdheti működését az a tankönyvbíráló bizottság, amelyet a legnevesebb szaktekintélyekből hoznak létre. Tavaly áprilisban jelent meg az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy ne csak fordítással készüljenek magyar tankönyvek. Péntek János emlékeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet az ellenőrzés hatósági jogkörét és a vele járó felelősséget a magyar tankönyvek esetében az RMDSZ-re ruházta, közvetve pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségre (RMPSZ). Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a magyarországi tananyagok adaptálásában nagyobb szerepet játszhatott volna a tankönyvtanács. Lakatos András és Takács Csaba ügyvezető elnök is kényszermegoldásnak tartja, hogy az RMDSZ vállalta magára ezt a feladatot, amelynek költségeit a Communitas Alapítvány révén sikerült fedezni. Az Erdélyi Tankönyvtanács kizárólagos feladata, hogy az RMPSZ égisze alatt, szakmai testületként, ösztönözze, segítse tankönyvek és más oktatási anyagok írását. Maga is meghirdet pályázatokat tankönyvek előkészítésére, kis példányszámú kísérleti vagy speciális oktatási anyagok megjelentetésére. Jelentős számban ad ki, szintén kis példányszámban, egyetemi jegyzeteket. Hatósági jogköre azonban nincs, hangoztatta Péntek János. Nincs pontos nyilvántartás arról, mi jelenik meg, nincs országos gyűjtőhelyük az oktatási kiadványoknak. A Romániai Magyar Közoktatási Tanács szintén foglalkozik a tankönyvek kérdésével. Péntek János véleménye szerint a szerepek inkább összekuszálódtak, az Erdélyi Tankönyvtanács pedig mellékvágányra került. /Borbély Tamás: Tankönyvkiadási dilemmák. A profit és a szakszerűség összehangolása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Új elnöke van az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Kocsis András személyében, aki a prefektusi tisztség pártsemlegessé változtatása miatt a tisztségből korábban lemondó Szilágyi Jánost váltja fel. A kétéves mandátummal megválasztott 56 éves Kocsis András megyei tanácsos, a 121 megyei küldött szavazatának 75 százalékát szerezte meg a választáson, noha egyetlen ellenjelöltje sem volt. Kocsis kifejtette: elsősorban az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti viszony javítására fekteti majd a hangsúlyt. Kocsis András állatorvos a megyei RMDSZ-szervezet egyik alapító tagja, korábban az RMDSZ rettegi szervezetét is vezette, ahol helyi tanácsosi tisztséget is betöltött. /Új RMDSZ-elnök Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Egy katonai titkokkal tele CD véletlenül eljutott két napilap, a Ziua és a Romania Libera szerkesztőségébe. Tartalmuk nem kerül nyilvánosságra, azonban mindkét szerkesztőség értesítette a hatóságokat, illetve a közvéleményt. A hatóságok megerősítették, hogy a CD valós információkat tartalmaz: katonai jelentéseket az iraki, afganisztáni küldetésekről, az amerikai bázisokról, valamint a román–amerikai katonai együttműködésről, rádió üzenetek titkosítására és megfejtésére szolgáló kódokat, jelszavakat és egyéb államtitoknak minősülő adatokat. Atanasiu védelmi miniszter szerint ezek tulajdonképpen már nem is titkok, hiszen két és fél évvel ezelőtti ügyekről van szó. Majdnem minden államtitoknak minősül, ami a kommunista párt, a Szekuritáté tevékenységét taglalja, közben meg a terrorizmus elleni küzdelemről szóló adatok két év múltán már nem tartalmaznak semmi titkolnivalót? Nem kémkedésről van szó, hanem közönséges fenyegetésről, zsarolásról. De vajon ki fenyeget itt, és kit? – ez itt a kérdés, írta Bányai Péter. Nemrég létrehozták az Információs Közösséget. Medar tábornok az IK vezetői tisztségének is a várományosa. Talán egyeseket zavart a Medar-változat. /Bányai Péter (Bursa): Katonai titkokkal szórakoznak a kék szemű fiúk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Gyűrűzik a Rompetrol-botrány, kiderült, hogy rengeteg telefont lehallgattak. A szolgálatok, a felelős hatóságok arra hivatkoznak, hogy a nemzetbiztonság nevében cselekedtek. Romániában nem működik a jogállam. A fülelő szolgálatok csupán egyet nem hallanak: a törvény hangját. /Isán István Csongor: Nagyot halló szolgálatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Országos vezetőséget választott első konferenciáján az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK) nevű platformja. A hét végén Sepsiszentgyörgyön megtartott, képzéssel összekötött értekezletre az alapítás első évfordulóján került sor.   A platformot olyan fiatalok alapították, akik a politizálás RMDSZ-en belüli útjait keresik, a nemzeti liberális eszmék ideológiai alapján állva. A meghívott Sógor Csaba RMDSZ-szenátor arra buzdította őket, működjenek közre az egykori Reform Tömörülésből az RMDSZ-ben maradtakkal. A konferencián elhangzott előadások az erdélyi magyarság történetének korszakváltásáról, a sajtó, valamint a vállalkozók közéletben játszott szerepéről szóltak. Megválasztották a vezetőséget (titkár Tóth Sándor, alelnökök: Klárik Attila, Szőcs Endre, Dénes Judit és Dénes István, akik felváltva, féléves turnusokban töltik be az elnöki tisztséget), s célul tűzték ki az országos szervezeti struktúra kiépítését. /(b. kovács): Színre lép az új platform (NSZK-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Közösen kell keresni a megoldást, közölte Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája ügyében a hét végén tartott találkozót követően. A tanácskozáson jelen voltak az RMDSZ-frakció tagjai, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületet Tolnay István oktatásügyi tanácsos és Kolozsi Árpád ügyvéd, illetve Szabó Zsuzsanna iskolaigazgató képviselte. 2004 májusában a váradi önkormányzat az iskola melletti területet, melyen a sportpálya áll, az ortodox parókiának adta használatba, a kommunizmus alatt elkobzott területeikért cserébe, de ezzel megfosztotta a diákokat a sportolási lehetőségtől. A helyzet megoldására mind az egyházkerület, mind az RMDSZ-frakció részéről történtek próbálkozások, mindeddig sikertelenül. Most az RMDSZ el szeretné érni, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő területet csak bizonyos tevékenységekre lehessen használni. Az egyházkerület megtámadta a közigazgatási bíróságon a tanácsi döntést, de mindeddig elnapolták a tárgyalást. Idéntől ismét imatüntetésekkel próbálják felhívni a figyelmet a sportpálya ügyére, vasárnaponként a hívek a várad-olaszi templomból átsétálnak a pálya mellé, s ott imádkoznak. Szintén a figyelemfelkeltést szolgálja az a fórum is, melyet február 14-én tartanak az egyházkerület székhelyén, s melynek fő témája „az utóbbi időben megfeneklett” sportpályaügy, áll a Tőkés László püspök által aláírt meghívóban. /Pap Melinda: Megoldáskeresés a nagyváradi sportpályaügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Véget ért az első faluturisztikai képzés. 56 falu 112 résztvevője járt el azokra az intenzív, hét végi kurzusokra, amelyeket a nyíregyházi Vendéglátóipari Főiskola és a budapesti Gazdasági Főiskola oktatói tartottak Kalotaszentkirályon. Hanusz Árpád, a Nyíregyházi Vendéglátóipari Főiskola tanára, a tanfolyam fő szervezője úgy véli, hogy a térségben majdnem minden adott ahhoz, hogy a falusi turizmus sikeres legyen, és megélhetést biztosítson az itt lakóknak. Talpas János, a bukaresti Országos Turisztikai Kutatási és Fejlesztési Intézet igazgatója jelezte, hogy a magyar szakintézmény által kiállítandó okleveleket Romániában is honosítani lehet. A faluturisztikai tanfolyam záróünnepségével párhuzamosan indult útjára Az EU házhoz jön programsorozat 2006-os képzése. Az EU házhoz jön karavánja immár negyedik éve rója Erdély útjait, s eddig mintegy negyven településre, s több mint hatezer vállalkozóhoz jutott el. /Debreczeni Hajnal: Kettős rendezvény Kalotaszentkirályon. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A Magyar Polgári Szövetség képviselőinek csak 11 350 aláírást sikerült összegyűjteniük közel három hónap alatt. A párt bejegyzéséhez ennek több mint a kétszerese szükséges. Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások gyűjtését. Az alakulat bejegyzéséhez 18 megyéből és a fővárosból egyenként 700, összesen 25 ezer aláírás szükséges. Az MPSZ háromszéki szervezetei legalább 6 ezer aláírást, a Hargita megyei szervezetek 5 ezret, a Maros megyeiek pedig legalább 4 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni. /MPSZ: kevés aláírás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A hét végén befejeződött annak a tanfolyamnak első része, amelyen az ország általános iskolai és líceumi történelemtanárainak a holokauszt-oktatást tanítják. A projekt működtetője a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Kara és a Judaisztikai Intézet. 2001-ben indult a tanfolyam, azóta több mint 120 tanár végezte el. /Debreczeni Hajnal: Tanítják a holokauszt-oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Kétnapos drámapedagógiai képzést tartottak február 8–9 között Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban. A helyi főszervező, dr. Demény Piroska alapító tagja az 1995-ben létrejött romániai Drámapedagógiai Társaságnak. Két igazgatótársa, Szőcs Ildikó és Kónya Mária voltak a segítségére. A rendezvényt a gyulafehérvári Tanítók Háza és a magyarországi Drámapedagógiai Társaság vezetője, Kaposi László támogatta. Két körülbelül 40 fős csoport alakult ki tanárokból, tanítókból, óvónőkből és főiskolásokból. /Bakó Botond: Drámapedagógiai képzés a kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Nagy sikere volt a február 11-én, szombaton megtartott aradi farsangi bálnak, az utóbbi évtizedekben ekkora tömeget télidőben megmozgató magyar mulatságra nem volt példa: csaknem 800 magyar jött össze. Khell Levente és Homolka Ervin, a két (örökös) főszervező hetekig tartó munkával készítették elő a nagyon jól sikerült mulatságot. A műsort Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze indította, majd két csikys diák, népi tánca következett. /J. Gy.: Reggelig állt a megabál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Idén is sikerült farsangi bált tartani a Temesvártól karnyújtásnyira lévő Újmosnicán. A bált a megyeszerte közkedvelt Bokréta együttes műsora nyitotta meg. Jöttek bálozók a községhez tartozó Magyarmedvesről, a kicsit távolabbi Vöröscsárdáról, és természetesen Temesvár majd minden kerületéből az elszármazott újmosnicaiak, de mások is – tájékoztatott a bált szervező Kádár György községi tanácsos. Elmondta, hogy a város közelsége egyrészt előnyös, mert a fiatalok könnyen érvényesülnek, másrészt viszont lehetetlenné teszi a helyi művelődési élet kibontakozását. Azonban nem adják fel, a község magyar tannyelvű óvodáját is csak hosszas munkával sikerült létrehozniuk. A Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta együttese idén több magyarlakta településre ellátogat. /Sipos János: Hagyományébresztő farsangi bál Újmosnicán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Az alig kétszáz lelkes faluban a Szentimrei Alapítvány és a sztánai református egyházközség által hatodik alkalommal szervezett farsangolás sikeres volt. A sztánai farsangolást 2001-ben újraélesztő Papp Hunor református lelkész üdvözölte az idesereglő magyarországi és helyi vendégeket. A Sztánai Műhely kezdeményezésére kistérségi megbeszélésen zsoboki, sárvásári, nyárszói, kalotaszentkirályi és helyi részvevők elhatározták: terveik megvalósulása érdekében egyesületet alapítanak. Bemutatták Janitsek Jenő Sztána története és névanyaga című tanulmányát és a Rókaszemű menyecske című kalotaszegi mesegyűjteményt, amelyet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója ajánlott az olvasóknak. Emellett kiállítás nyílt sztánai és kolozsvári, Kós Károly által tervezett házakról, a helybéli gyermekek pedig Tamási Áron A búbos vitéz című mesejátékát adták elő. Fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes és az inaktelki fiatalokkal kiegészülő, budapesti Kertész Táncegylet. /Benkő Levente: Határtalan mulatozás Kalotaszegen. Kós Károly nyomán Sztánán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Felházi Ágnes festészeti kiállítása nyílt meg február 11-én Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. /Kiállítás megnyitó a Gy. Szabó Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Kolumbán Sándor legújabb, Kiáltó kövek című kötetét – novellák, karcolatok, elbeszélések, tárcák – mutatták be február 8-án Székelyudvarhelyen, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében. A szerzőnek ezt megelőzően két könyve jelent meg, Gyűlölve az önkényt és a Romániában a helyzet változatlan címmel. A Székelyudvarhelyen élő Kolumbán Sándor Olasztelken született 1944-ben. Tudatosan írni 1987-től kezdett, jelenleg az Udvarhelyen havonta megjelenő Sóhajok Hídján kisújságot szerkeszti. A bemutató előtt Gidó Gábor és Sándor Mária a szerző dalaiból adott elő, Kolumbán eddig több mint 80 könnyűzenei számot írt. Új könyvet Kész Csaba Levente ismertette. A kötet írásai visszatekintenek a 20. század kegyetlen eseményeire, de elkalandoznak a honfoglalásig is. Írásaiban Kolumbán Sándor egyéni emberi sorsokat is felvillant. /Fekete B. Zoltán: Kiáltó kövek – emberi sorsok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./

Nyírő József regénye, az 1929-ben napvilágot látott A sibói bölény, az idősebb Wesselényi Miklós báró küzdelmes és tragikus életsorsát és körülötte a II. József császár birodalomépítő terveinek kiszolgáltatott Erdély hanyatló társadalmát kelti életre. A regényt újra kiadta a Pallas–Akadémia Könyvkiadó. /Nyírő: A sibói bölény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./