Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Küssner, Dieter Paul
6 tétel
2013. május 21.
A kisebbségi politika alakulása meghatározó lesz Európa fejlődése szempontjából
Az Európai Unió nem tesz eleget az európai kisebbségek kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzéséért, miközben nem adottak a legtöbb közösség megfelelő európai szintű közképviseletének feltételei sem. Ezen európai szintű nyomásgyakorlással kell változtatni – állapította meg a Schleswig-Holstein németországi tartomány székhelyén, Kielben tartott megbeszéléseiken Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anne Spoorendonk, a tartományi kormány művelődési, igazságügyi és Európa-ügyi minisztere, és Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke.
A találkozó az utolsó volt abból a sorozatból, amelynek során a kisebbségi polgári kezdeményezés alapítói felkeresték azokat a közéleti személyiségeket, akik elfogadták a felkérést és a héttagú kezdeményező bizottság tagjaivá váltak. A találkozón jelen volt Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója és Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi titkára.
Schleswig-Holstein, Németország legészakibb tartományában fríz, szinti roma és dán kisebbség él. A közel hárommillió lakosú tartományban mintegy ezer szinti roma, ötvenezer dán és tízezer fríz lakik. Utóbbi két kisebbség Dél-Schleswig Választási Egyesület – SSW néven politikai pártot alapított, amely koalíciós partnerként tavaly óta tagja a tartományi kormánynak, Anne Spoorendonk révén pedig a kisebbségeknek első ízben van miniszterük.
Kelemen Hunor szövetségi elnök megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeres volt a kezdeményezés előkészítő szakasza, véleménye szerint azonban a neheze – a Minority SafePack regisztrálása és az egyéves aláírásgyűjtés – még csak ezután következik.
"Csupán az európai kisebbségek összefogása és aktív részvétele révén tudjuk összegyűjteni az egymillió aláírást. Azt tervezzük, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség erejénél és számarányánál fogva nagyobb erőfeszítést vállal, de az EU térképét lefedő, valamennyi kisebbségi közösség részvételére, támogatására szükség lesz. Nagyon örvendek annak, hogy Anne Spoorendonk miniszternek az a szándéka, hogy aktívan és közvetlenül kapcsolódjon majd a következő időszak tennivalóihoz" – fogalmazott a szövetségi elnök.
Anne Spoorendonk miniszter elmondta: "A kisebbségi polgári kezdeményezés révén most lehetőségünk van arra, hogy hallassuk a nemzeti kisebbségek hangját és növeljük európai befolyásukat. Meggyőződésem, hogy a kisebbségi politikák alakulása meghatározó lesz Európa fejlődése szempontjából. Meg kell győznünk Európát és Európa régióit arról, hogy a kisebbségek léte nem teher, és nem fenyegetés számukra, hanem olyan képességekkel rendelkező közösségekről van szó, amelyek minden társadalom javára és gazdagodására válnak".
"Két évvel ezelőtt, amikor először beszélgettünk a Lisszaboni Szerződés által nyújtott új jogi eszközről, kevesen gondolták volna, hogy ennyire erős támogatókat szerzünk. Az első időszak sikerét, az egyre növekedő számú partnerszervezetet látva, meggyőződésem, hogy a kisebbségi kezdeményezés valósággá válik" – hangsúlyozta a találkozón Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke.
Ugyancsak Kielben, a regionális parlament székhelyén találkozott a kisebbségi polgári kezdeményezés küldöttsége a dániai német kisebbség, a Sydslesvigsk Forening vezetőivel, Dieter P. Küssner elnökkel és Jens A. Christiansen főtitkárral. A németországi dán kisebbség ernyőszervezete aktív tagja a FUEN-nek, és a többi németországi kisebbségi közösséggel együtt elkötelezetten támogatják az őshonos nemzeti kisebbségek polgári kezdeményezését.
Népújság (Marosvásárhely),
Az Európai Unió nem tesz eleget az európai kisebbségek kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzéséért, miközben nem adottak a legtöbb közösség megfelelő európai szintű közképviseletének feltételei sem. Ezen európai szintű nyomásgyakorlással kell változtatni – állapította meg a Schleswig-Holstein németországi tartomány székhelyén, Kielben tartott megbeszéléseiken Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Anne Spoorendonk, a tartományi kormány művelődési, igazságügyi és Európa-ügyi minisztere, és Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke.
A találkozó az utolsó volt abból a sorozatból, amelynek során a kisebbségi polgári kezdeményezés alapítói felkeresték azokat a közéleti személyiségeket, akik elfogadták a felkérést és a héttagú kezdeményező bizottság tagjaivá váltak. A találkozón jelen volt Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója és Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi titkára.
Schleswig-Holstein, Németország legészakibb tartományában fríz, szinti roma és dán kisebbség él. A közel hárommillió lakosú tartományban mintegy ezer szinti roma, ötvenezer dán és tízezer fríz lakik. Utóbbi két kisebbség Dél-Schleswig Választási Egyesület – SSW néven politikai pártot alapított, amely koalíciós partnerként tavaly óta tagja a tartományi kormánynak, Anne Spoorendonk révén pedig a kisebbségeknek első ízben van miniszterük.
Kelemen Hunor szövetségi elnök megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeres volt a kezdeményezés előkészítő szakasza, véleménye szerint azonban a neheze – a Minority SafePack regisztrálása és az egyéves aláírásgyűjtés – még csak ezután következik.
"Csupán az európai kisebbségek összefogása és aktív részvétele révén tudjuk összegyűjteni az egymillió aláírást. Azt tervezzük, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség erejénél és számarányánál fogva nagyobb erőfeszítést vállal, de az EU térképét lefedő, valamennyi kisebbségi közösség részvételére, támogatására szükség lesz. Nagyon örvendek annak, hogy Anne Spoorendonk miniszternek az a szándéka, hogy aktívan és közvetlenül kapcsolódjon majd a következő időszak tennivalóihoz" – fogalmazott a szövetségi elnök.
Anne Spoorendonk miniszter elmondta: "A kisebbségi polgári kezdeményezés révén most lehetőségünk van arra, hogy hallassuk a nemzeti kisebbségek hangját és növeljük európai befolyásukat. Meggyőződésem, hogy a kisebbségi politikák alakulása meghatározó lesz Európa fejlődése szempontjából. Meg kell győznünk Európát és Európa régióit arról, hogy a kisebbségek léte nem teher, és nem fenyegetés számukra, hanem olyan képességekkel rendelkező közösségekről van szó, amelyek minden társadalom javára és gazdagodására válnak".
"Két évvel ezelőtt, amikor először beszélgettünk a Lisszaboni Szerződés által nyújtott új jogi eszközről, kevesen gondolták volna, hogy ennyire erős támogatókat szerzünk. Az első időszak sikerét, az egyre növekedő számú partnerszervezetet látva, meggyőződésem, hogy a kisebbségi kezdeményezés valósággá válik" – hangsúlyozta a találkozón Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke.
Ugyancsak Kielben, a regionális parlament székhelyén találkozott a kisebbségi polgári kezdeményezés küldöttsége a dániai német kisebbség, a Sydslesvigsk Forening vezetőivel, Dieter P. Küssner elnökkel és Jens A. Christiansen főtitkárral. A németországi dán kisebbség ernyőszervezete aktív tagja a FUEN-nek, és a többi németországi kisebbségi közösséggel együtt elkötelezetten támogatják az őshonos nemzeti kisebbségek polgári kezdeményezését.
Népújság (Marosvásárhely),
2013. szeptember 10.
Kisebbségi szemináriumot szervez a Bernády Alapítvány
Európa szinten is az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvésének számító kisebbségi polgári kezdeményezésre építi immár hagyományos kisebbségi szemináriumát idén a Dr. Bernády György Kulturális Alapítvány, szeptember 11-12 között. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által közösen megfogalmazott kezdeményezés a régiók Európájában a regionális kisebbségi és nyelvi értékeket kívánja védeni és népszerűsíteni.
A szemináriumot, amelynek idén is a Bernády Alapítvány székháza ad otthon (Horea utca, 6 szám) Kelemen Hunor, RMDSZ elnök és Borbély László, politikai alelnök nyitja meg, előadást tartanak a romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a meghívottak között pedig a FUEN elnökségi tagjai (Hans Heinrich Hansen elnök, Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner, illetve Vincze Lóránt alelnökök), az RMDSZ Maros megyei képviselői, szenátorai és megyei elöljárói szerepelnek.
„Míg elvi szinten az Európai Unió büszkén vállalja hivatalos jelmondata által az „Egységet a sokféleségben”, gyakorlati, illetve jogi szinten a dolgok kevésbé rendezettek. Így, a kisebbségi ügyek a tagállamok kompetenciakörébe vannak besorolva, maga az Unió csak egy pár általános jellegű előírásra korlátozódik. A kezdeményezés, amelynek elsődleges szándéka a kisebbségi téma iránti EU-s közöny felszámolása, azt az immár általános jellegűvé vált asszimilációs és identitásvesztési folyamatot szeretné megakadályozni, melynek kisebbségi polgárok milliói vannak kitéve az Európai Unión belül” – fogalmazott Borbély László, marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az előadások, amelyek szerdán, szeptember 11-én délután 15:00 órától kezdődnek, a szeminárium teljes ideje alatt nyitottak a sajtó képviselői számára, csütörtökön pedig, szeptember 12-én 13:00 órától a szervezők sajtótájékoztató keretén belül összegzik az előadások témáit, következtetéseit.
Erdély.ma
Európa szinten is az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvésének számító kisebbségi polgári kezdeményezésre építi immár hagyományos kisebbségi szemináriumát idén a Dr. Bernády György Kulturális Alapítvány, szeptember 11-12 között. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által közösen megfogalmazott kezdeményezés a régiók Európájában a regionális kisebbségi és nyelvi értékeket kívánja védeni és népszerűsíteni.
A szemináriumot, amelynek idén is a Bernády Alapítvány székháza ad otthon (Horea utca, 6 szám) Kelemen Hunor, RMDSZ elnök és Borbély László, politikai alelnök nyitja meg, előadást tartanak a romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a meghívottak között pedig a FUEN elnökségi tagjai (Hans Heinrich Hansen elnök, Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner, illetve Vincze Lóránt alelnökök), az RMDSZ Maros megyei képviselői, szenátorai és megyei elöljárói szerepelnek.
„Míg elvi szinten az Európai Unió büszkén vállalja hivatalos jelmondata által az „Egységet a sokféleségben”, gyakorlati, illetve jogi szinten a dolgok kevésbé rendezettek. Így, a kisebbségi ügyek a tagállamok kompetenciakörébe vannak besorolva, maga az Unió csak egy pár általános jellegű előírásra korlátozódik. A kezdeményezés, amelynek elsődleges szándéka a kisebbségi téma iránti EU-s közöny felszámolása, azt az immár általános jellegűvé vált asszimilációs és identitásvesztési folyamatot szeretné megakadályozni, melynek kisebbségi polgárok milliói vannak kitéve az Európai Unión belül” – fogalmazott Borbély László, marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az előadások, amelyek szerdán, szeptember 11-én délután 15:00 órától kezdődnek, a szeminárium teljes ideje alatt nyitottak a sajtó képviselői számára, csütörtökön pedig, szeptember 12-én 13:00 órától a szervezők sajtótájékoztató keretén belül összegzik az előadások témáit, következtetéseit.
Erdély.ma
2013. szeptember 12.
Markó: az EU gondolja újra a kisebbségpolitikáját
„Eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió újragondolja a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos politikáját, és ne hárítsa át ezt a kérdést az Európa Tanácsra, hiszen ennek a szervezetnek nincs megfelelő ereje a kisebbségi normák érvényesítéséhez” – jelentette ki Markó Béla szenátor csütörtökön, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ volt elnöke a Bernády György Kulturális Alapítvány által szervezett kisebbségi konferencián beszélt az erdélyi magyar közösség és az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről, törekvéseiről, ezen belül az európai kisebbségek jogvédelmét szolgáló európai állampolgári kezdeményezésről, amelyet az RMDSZ indított el.
Markó Béla kifejtette: jelenleg az Európai Uniónak nincs egyértelmű és erős kisebbségvédelmi szabályrendszere, ami főként azzal magyarázható, hogy maguk az államszövetséget létrehozó nyugat-európai országok többsége sem rendelkezik olyan keretszabályozással, amelyek megfelelő módon rendezné saját kisebbségeik védelmét. Úgy látja, az unió az Európa Tanácsra hárítja a kisebbségvédelem kérdéskörét, holott ennek sem kellő ereje, sem eszközei nincsenek arra, hogy a kisebbségi jogokat betartassa a tagországokkal. Ezért, tette hozzá, függetlenül attól, mi lesz az RMDSZ által elindított európai állampolgári kezdeményezés sorsa, önmagában az, hogy az európai kisebbségek összefogtak egy közös kisebbségi keretszabályozás létrehozása érdekében, már jelentős siker.
Markó Béla elmondta, az elmúlt több mint két évtizedben lehetősége volt cselekvő módon részt venni a romániai és az európai kisebbségvédelmi szabályozások kialakításában. E tekintetben külön kiemelte a 20 évvel ezelőtt, 1993-ban benyújtott Memorandumot, amely tételesen tartalmazta az erdélyi magyarság jogbővítésére irányuló célkitűzéseket. Mint mondta, ez volt az RMDSZ első és máig legjelentősebb nemzetközi színtéren elért sikere: az Európa Tanács ugyanis az ország tagfelvételét szentesítő dokumentumába az RMDSZ által megfogalmazott összes közösségi célkitűzést beemelte, és feltételként szabta meg Románia számára többek között az anyanyelvű oktatás megteremtését, az anyanyelvhasználat intézményesítését és a közösségi javak visszaszolgáltatását.
A kétnapos marosvásárhelyi szemináriumon a romániai nemzeti kisebbségek számos képviselője vett részt, de jelen voltak az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökségi tagjai, Hans Heinrich Hansen elnök, valamint Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner és Vincze Lóránt alelnökök is.
Az elmúlt húsz év tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a régió kisebbségi problémáinak rendezését, stabilizálását célzó kezdeti pozitív hozzáállás után az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok figyelme csökkent, és ennek nyomán ez a folyamat megszakadt. „Eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió újragondolja ezt a kérdéskört és vállalja fel a kisebbségi kérdés rendezését Európában. Könnyű azt hinni, hogy az Európai Unió válsága a gazdasági válság megoldásával rendezhető: ez fontos, de hosszú távon az Unió jövője, sorsa a közösségek, a nemzetek, kultúrák együttélésének rendezésétől függ majd” – hangsúlyozta Markó Béla a konferencián.
Az eseményen Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a hatékony kisebbségvédelem alapfeltétele a nemzeti közösségek közötti szolidaritás és egységes fellépés, amely remélhetőleg – immár európai mintára – a romániai kisebbségek között is erősödik majd.
Maszol.ro
„Eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió újragondolja a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos politikáját, és ne hárítsa át ezt a kérdést az Európa Tanácsra, hiszen ennek a szervezetnek nincs megfelelő ereje a kisebbségi normák érvényesítéséhez” – jelentette ki Markó Béla szenátor csütörtökön, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ volt elnöke a Bernády György Kulturális Alapítvány által szervezett kisebbségi konferencián beszélt az erdélyi magyar közösség és az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről, törekvéseiről, ezen belül az európai kisebbségek jogvédelmét szolgáló európai állampolgári kezdeményezésről, amelyet az RMDSZ indított el.
Markó Béla kifejtette: jelenleg az Európai Uniónak nincs egyértelmű és erős kisebbségvédelmi szabályrendszere, ami főként azzal magyarázható, hogy maguk az államszövetséget létrehozó nyugat-európai országok többsége sem rendelkezik olyan keretszabályozással, amelyek megfelelő módon rendezné saját kisebbségeik védelmét. Úgy látja, az unió az Európa Tanácsra hárítja a kisebbségvédelem kérdéskörét, holott ennek sem kellő ereje, sem eszközei nincsenek arra, hogy a kisebbségi jogokat betartassa a tagországokkal. Ezért, tette hozzá, függetlenül attól, mi lesz az RMDSZ által elindított európai állampolgári kezdeményezés sorsa, önmagában az, hogy az európai kisebbségek összefogtak egy közös kisebbségi keretszabályozás létrehozása érdekében, már jelentős siker.
Markó Béla elmondta, az elmúlt több mint két évtizedben lehetősége volt cselekvő módon részt venni a romániai és az európai kisebbségvédelmi szabályozások kialakításában. E tekintetben külön kiemelte a 20 évvel ezelőtt, 1993-ban benyújtott Memorandumot, amely tételesen tartalmazta az erdélyi magyarság jogbővítésére irányuló célkitűzéseket. Mint mondta, ez volt az RMDSZ első és máig legjelentősebb nemzetközi színtéren elért sikere: az Európa Tanács ugyanis az ország tagfelvételét szentesítő dokumentumába az RMDSZ által megfogalmazott összes közösségi célkitűzést beemelte, és feltételként szabta meg Románia számára többek között az anyanyelvű oktatás megteremtését, az anyanyelvhasználat intézményesítését és a közösségi javak visszaszolgáltatását.
A kétnapos marosvásárhelyi szemináriumon a romániai nemzeti kisebbségek számos képviselője vett részt, de jelen voltak az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökségi tagjai, Hans Heinrich Hansen elnök, valamint Halit Hapiblogu, Dieter Paul Küssner és Vincze Lóránt alelnökök is.
Az elmúlt húsz év tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a régió kisebbségi problémáinak rendezését, stabilizálását célzó kezdeti pozitív hozzáállás után az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok figyelme csökkent, és ennek nyomán ez a folyamat megszakadt. „Eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió újragondolja ezt a kérdéskört és vállalja fel a kisebbségi kérdés rendezését Európában. Könnyű azt hinni, hogy az Európai Unió válsága a gazdasági válság megoldásával rendezhető: ez fontos, de hosszú távon az Unió jövője, sorsa a közösségek, a nemzetek, kultúrák együttélésének rendezésétől függ majd” – hangsúlyozta Markó Béla a konferencián.
Az eseményen Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a hatékony kisebbségvédelem alapfeltétele a nemzeti közösségek közötti szolidaritás és egységes fellépés, amely remélhetőleg – immár európai mintára – a romániai kisebbségek között is erősödik majd.
Maszol.ro
2016. május 19.
Az RMDSZ jelöltje, Vincze Loránt is megpályázza az európai kisebbségek szervezete elnöki tisztségét
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Vincze Loránt is megpályázza az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöki tisztségét - közölte csütörtöki hírlevelében a szövetség.
Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt jelenleg a FUEN alelnöki tisztségét tölti be. A szervezet tisztújító közgyűlését a lengyelországi Wroclawban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartják szombaton a csütörtöktől vasárnapig tartó FUEN-kongresszus keretében.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésben úgy fogalmazott: "Az RMDSZ, a határon túli magyar közösségek és valamennyi európai kisebbségi szervezet számára fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése".
Kelemen Hunor meggyőződését fejezte ki, hogy Vincze Loránt kisebbségi és külügyi szakpolitikusként, tudása, tapasztalata és jó nyelvismerete révén a FUEN kiváló elnöke lenne. Azt is hozzátette: az RMDSZ szeretné, ha a FUEN folytatná azt a közös erőfeszítést, amely révén kidolgozták a Minority SafePack törvénykezdeményezést, amelyet a kisebbségek képviselői európai polgári kezdeményezésként próbáltak elfogadtatni az Európai Unióval. A kezdeményezés bejegyzését elutasította az Európai Bizottság, a kezdeményezők azonban az EU luxemburgi bíróságán támadták meg az elutasító határozatot.
A Maszol.ro portál közlése szerint Vincze Loránt a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssnerrel verseng a FUEN elnöki tisztségéért. A FUEN kongresszusán huszonegy ország több mint kétszáz küldöttje vesz részt.
Gazda Árpád
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Vincze Loránt is megpályázza az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöki tisztségét - közölte csütörtöki hírlevelében a szövetség.
Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt jelenleg a FUEN alelnöki tisztségét tölti be. A szervezet tisztújító közgyűlését a lengyelországi Wroclawban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartják szombaton a csütörtöktől vasárnapig tartó FUEN-kongresszus keretében.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésben úgy fogalmazott: "Az RMDSZ, a határon túli magyar közösségek és valamennyi európai kisebbségi szervezet számára fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése".
Kelemen Hunor meggyőződését fejezte ki, hogy Vincze Loránt kisebbségi és külügyi szakpolitikusként, tudása, tapasztalata és jó nyelvismerete révén a FUEN kiváló elnöke lenne. Azt is hozzátette: az RMDSZ szeretné, ha a FUEN folytatná azt a közös erőfeszítést, amely révén kidolgozták a Minority SafePack törvénykezdeményezést, amelyet a kisebbségek képviselői európai polgári kezdeményezésként próbáltak elfogadtatni az Európai Unióval. A kezdeményezés bejegyzését elutasította az Európai Bizottság, a kezdeményezők azonban az EU luxemburgi bíróságán támadták meg az elutasító határozatot.
A Maszol.ro portál közlése szerint Vincze Loránt a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssnerrel verseng a FUEN elnöki tisztségéért. A FUEN kongresszusán huszonegy ország több mint kétszáz küldöttje vesz részt.
Gazda Árpád
2016. május 22.
Vincze Lorántot választotta elnökévé az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét, Vincze Lorántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnökévé – közölte honlapján a szervezet. A lengyelországi Wroclawban tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Loránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. Az újságírói alap- és közigazgatási mesterdiplomával rendelkező, 38 éves Vincze Loránt 2002 és 2007 között a román közszolgálati rádió bukaresti stúdiójának a magyar adását, majd 2007 és 2009 között az Új Magyar Szó napilap kiadóját vezette. 2009-től Winkler Gyula európai parlamenti képviselő munkatársa.
Vincze Loránt Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben köszönte meg a bizalmat. Közölte, hogy kinevezésével a FUEN 67 éves örökségének a továbbvitelére, az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekeinek előmozdítására kapott felhatalmazást.
Az új FUEN-elnököt jelölő Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésében úgy fogalmazott, fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése.
Vincze Loránt megválasztása előtt egy, a menekültkérdésről szóló wroclawi pódiumbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy egyértelmű különbséget kell tenni menekültek és bevándorlók, valamint az őshonos kisebbségek és a bevándorlói csoportok között.
„Humanitárius kötelességünk szolidaritást vállalni a háború elől menekülőkkel, de nekünk elsősorban az őshonos közösségek sorsát kell szem előtt tartanunk" – idézte Vincze Lorántot az RMDSZ szombati hírlevele.
MTI
Székelyhon.ro
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét, Vincze Lorántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnökévé – közölte honlapján a szervezet. A lengyelországi Wroclawban tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Loránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. Az újságírói alap- és közigazgatási mesterdiplomával rendelkező, 38 éves Vincze Loránt 2002 és 2007 között a román közszolgálati rádió bukaresti stúdiójának a magyar adását, majd 2007 és 2009 között az Új Magyar Szó napilap kiadóját vezette. 2009-től Winkler Gyula európai parlamenti képviselő munkatársa.
Vincze Loránt Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben köszönte meg a bizalmat. Közölte, hogy kinevezésével a FUEN 67 éves örökségének a továbbvitelére, az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekeinek előmozdítására kapott felhatalmazást.
Az új FUEN-elnököt jelölő Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésében úgy fogalmazott, fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése.
Vincze Loránt megválasztása előtt egy, a menekültkérdésről szóló wroclawi pódiumbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy egyértelmű különbséget kell tenni menekültek és bevándorlók, valamint az őshonos kisebbségek és a bevándorlói csoportok között.
„Humanitárius kötelességünk szolidaritást vállalni a háború elől menekülőkkel, de nekünk elsősorban az őshonos közösségek sorsát kell szem előtt tartanunk" – idézte Vincze Lorántot az RMDSZ szombati hírlevele.
MTI
Székelyhon.ro
2016. május 23.
Hírsaláta
FÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol)
RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér)
EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon)
KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
FÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol)
RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér)
EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon)
KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)