Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Debrecenben tartották meg nov. 13-14-én a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek 3. Fórumát. A külföldi magyar tudományosságnak ezt a formáját Berényi Dénes akadémikus javaslatára szervezték meg. A találkozót kétévente tartják. A Berényi Dénes által vezetett Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottsága azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a külföldön élő magyar kutatók együttműködését és integrálja a külföldi magyar tudományos műhelyeket a magyar tudományos életbe. Elegendő információ hiányában nem sikerült eljuttatni a meghívást minden olyan intézményhez, ahol magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kutatások folynak. Glatz Ferenc, az MTA elnöke mondott beszédet. Az erdélyi magyar tudományos élet munkáját Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke ismertette. Az intellektuális megmaradás elengedhetetlen feltétele a tudományos intézmények megteremtése és az önálló magyar egyetem. Benkő Samu vitába szállt azokkal, akik tagadják a tudomány nemzeti feladatait. Berényi Dénes akadémikus a tudományok anyanyelven való művelését a megmérettetéssel kötötte össze. Az 1997 márciusában létrejött Domus ösztöndíjrendszer a határoktól független tudomány támogatási formája. A Berényi Dénes által irányított bizottság pályázati kiírását eljuttatták a világ minden pontjára, ahol kutatók élnek. Szarka László, az MTA Elnöki Bizottságának titkára beszámolt a Domus Hungarica Scientiarium et Artium ösztöndíjrendszer eddigi eredményeiről és gondjairól. Eddig 190 pályázót részesítettek ösztöndíjban, ez 15 millió forintot jelent. Budapesten a Professzorok Házában két emelet áll az ösztöndíjasok rendelkezésére. Eddig 113 kutató pályázott Romániából. Vajdaságból a zavaros politikai helyzet miatt maradtak el, Szlovákiából a magyar intézményhálózat hiánya miatt kevesen pályáztak. - Az Egyesült Államokból jött Halasi-Kun György akadémikus elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben hetvenezer egyetemet végzett magyar ment Amerikába. A baj az, hogy nem jöttek vissza. Az előző, 1995-ös tanácskozáson Cs. Gyimesi Éva felhívta a figyelmet arra, hogy "a kisebbségben létrehozott értékek az anyanyelvbe zártan, peremvidéken vesztegelnek". - Berényi Dénes megemlítette, hogy tanároknak, lelkészeknek különleges lehetőségeik nyílnak a kutatásra. Egy lelkészi hivatalban a régi anyakönyvek feldolgozása oly bepillantást enged annak a kornak társadalmi viszonyaiba, amelyet más irányból meg sem lehet közelíteni. A tanácskozáson biztattak a passzióból végzett tudományos kutatások felkarolására. - Az informatikai eszközök felhasználása is szóba került, az internet, a számítógép. /Molnár Szabolcs: Magyar Tudományos Műhelyek találkozója. = A Hét (Bukarest), dec. 11./

"A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Napja alkalmából nov. 5-én tartotta 169. közgyűlését. Elnöki megnyitójában Glatz Ferenc többek között kitért arra, hogy az akadémiai köztestületi tagságot 1997-ben kiterjesztették az országhatáron túl élő tudósokra is. Az MTA az elkövetkezendőkben az egyházi intézmények számára is közzé teszi a köztestületi tagságba való felvétel lehetőségét és feltételeit. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűléséhez kapcsolódva nov. 6-án a tudóstestület külföldön élő, ám magukat magyarnak valló, úgynevezett külső tagjai tanácskoznak. A Hollandiából érkezett Kibédi Varga Áron író, irodalomtörténész az erdélyi és a magyarországi (magyar-magyar) kapcsolatokról értekezik. Faragó József /Kolozsvár/ folklorista "A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúráig" címmel tartja meg expozéját. Az előadások sorában az Amerikai Egyesült Államokból hazalátogató Demény Pál azt vizsgálja, milyen lesz Magyarország demográfiai helyzete és népesedési perspektívája a kibővített Európai Unióban. Halasi Kun György hidrogeológus, térképész, mérnök az észak-amerikai magyar nyelvű oktatás múltjáról és jövőjéről beszél a fórumon. /A Magyar Tudomány Napja. Közgyűlést tartott az MTA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

A zene és a képzőművészet kölcsönhatásának jegyében nyílt meg ápr. 10-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában a két éve alakult Esetleg csoport kiállítása. A fiatal művészek, Tosa Katalin és Adrian, Szabó Attila és Váncza Edit alkotta csoportosuláshoz csatlakoztak mások is, amint történt ez most, az Instrumentárium című kiállítás alkalmával. A befutott neves művészektől, mint Veresspál, Kusztos Endre, Soó Zöld Margit, dr. Terényi Ede, Novák Ildikó, Gally Katalin, Kún György, a pályakezdő Jánosi Andreáig terjed az ugyancsak népes kiállítói gárda. /(kő): Instrumentárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Kun György szobrait állították ki a Kolozsvár Társaság Galériájában. /Józsa István: Szoboridő. Kun György kiállítása a Kolozsvár Társaság Galériájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Kun György tárlata a Korunk galériában
Kun György bonchidai születésű, Kolozsváron élő szobrász, keramikus Metamorfózis című tárlata tekinthető meg augusztus 15-ig, munkanapokon 9 és 14 óra között a Korunk Stúdiógalériában (Rákóczi/E. Grigorescu út 52. szám).
Az alkotó, akinek a munkái a Stúdiógaléria belső terében és udvarán egyaránt helyet kaptak, ritkán állít ki. Autodidakta módon kezdte pályafutását, majd jóval később, érett művészként végezte el a Kolozsvári képzőművészeti akadémiát. Tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének.
Szabadság (Kolozsvár)