"A határon túli magyar területek ösztöndíj-tanácsai döntik el, hány magyar fiatalt küldenek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe tanulni ösztöndíjjal. Számuk jelenleg ezernél is kevesebb, és az utóbbi években egyre csökken. Főként Erdélyben bírják maradásra a tanulni vágyókat... Jellemző, hogy Erdélyből évente már alig húszan kapnak ösztöndíjat magyarországi tanulmányokhoz. Azt mondja Kulcsár Szabó Ernőné, az Oktatási Minisztérium címzetes főtanácsosa, hogy Burgenlandból, Szlovéniából és Horvátországból is elhanyagolható az érdeklődés a magyarországi főiskolai, egyetemi tanulmányok iránt. Viszont mind többen jönnek Kárpátaljáról és a Felvidékről. Nincsenek rossz helyzetben a határon túlról jött ösztöndíjasok, mert rájuk - miképpen a hazai diákokra - is vonatkozik a felsőoktatási törvény, utánuk is jár a normatíva a felsőoktatási intézménynek; a diákok tankönyvvásárlási támogatást, ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést kapnak. Január 1- jétől a társadalombiztosításban is részesülnek. Ha betegek lesznek, ugyanolyan kezelést kapnak, mint a többi magyar diák. Tavaly nem volt TAJ-számuk, TB-kártyájuk a határon túli magyar főiskolásoknak, egyetemistáknak. Csak az államközi szociális és egészségügyi megállapodás értelmében kaphattak sürgősségi ellátást. Ha sor került rá, a külön erre a célra elkülönített pénzből fizették ki a fiatal számláját. Új jelenség, hogy Magyarország határ menti középiskoláiban is tanulnak határon túli magyar gyerekek. Ezek a tanulók vagy kollégiumban laknak, vagy naponta átjárnak az iskolába. Aki itt érettségizik, az rendszerint itt is akar továbbtanulni. Csakhogy a felsőoktatási törvény garantálta kedvezmények csupán azoknak járnak, akik ösztöndíjjal kerülnek a magyar felsőoktatási intézményekbe. Az itt érettségiző diáknak tehát az otthoni ösztöndíj-tanácshoz kell fordulnia ösztöndíjért. A bizottságok általában előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik otthon érettségiztek, nem pedig Magyarországon. Ezt is jó tudni annak, aki abban a reményben jár határ menti magyar középiskolába, hogy javít itteni felvételi esélyein. Hiába felel meg a felvételin, ha nincs ösztöndíja, csak a költségtérítéses - úgynevezett fizető - szakokra vehető fel a határon túli magyar fiatal. Ugyanúgy, mint bármely más külföldi diák. A tandíj nem kevés. Hozzászámítva a megélhetést, a szállást, tetemes összegről van szó. Érdemes tehát tájékozódni mielőtt magyar főiskolára, egyetemre jelentkezik a határon túli magyar fiatal. S ha már ők nem kellően körültekintőek, legyenek azok az osztályfőnökök. Õk bizonyára tudják osztályuk melyik tanulója jár át Kárpátaljáról, Romániából vagy a Felvidékről. - Az már a határon túli magyar tanárok gondja, hogy közülük kevesen részesülhetnek az itthon népszerű Széchenyi-ösztöndíjban. Eddig évente egy személy kapta meg. Minden alkalommal erdélyi tanár. A kiírás szerint csak az jöhet számításba, aki közalkalmazotti viszonyban van valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménynél. Kulcsár Szabó Ernőné úgy látja, hogy a határon túli magyar főiskolai, egyetemi tanárok anyagi helyzetének javítására nem a Széchenyi-ösztöndíj hivatott. Külön ösztöndíjrendszert kellene alkotni a határon túli magyar tanárok, professzorok számára. A kormányprogramban szerepel a Szent Györgyi Albert-ösztöndíj. Amíg működni nem kezd, addig átvehetné szerepét a hamarosan életképessé váló Apáczai alapítvány. A legjobb persze az lenne, ha miképpen a hallgatókat, a tanárokat is ott részesítenék anyagi és egyéb előnyökben, ahol tanulnak, tanítanak. /Ösztöndíjjal, a határon túlról - MTI = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"

Határtalanul
Eszmecsere a Kárpát-medencei magyar oktatásról
Március 22-én dr. Pálinkás József, az MTA elnökének nyitóbeszédével egész napos konferencia zajlott Budapesten Magyar oktatási tér a Kárpát-medencében 2010–2020 címmel.
A 10 éves Apáczai Közalapítvány rendezvényén közel 300-an vettek részt, elsősorban a határon túli magyar intézmények vezetői voltak jelen.
Az eseményen átadásra került a 11. Apáczai Érem, amelyet Kulcsár Szabó Ernőné kapott meg.
A konferenciát megelőzően a Közalapítvány HATÁRTALANUL! címmel indított programot ebben az évben, melynek célja a külhoni magyar és az anyaországi diákok közötti kapcsolatok kialakításának elősegítése, illetve kölcsönös erősítése. A közalapítvány finanszírozásával 2010 májusától 6 ezer magyarországi középiskolás vesz részt tanulmányi kiránduláson és jut el a szomszédos országok magyarlakta területeire.
A konferencia előadói, szakértői többsége kiemelkedően fontosnak tartja Magyarország és a külhoni magyarok kapcsolatainak szorosabbra fűzését, hiszen számos előnyt kínálhat az a sajátos helyzet, hogy a Kárpát- medence országaiban a magyar nyelvű oktatás mindenütt jelen van. Így mind a külhoni, mind a magyarországi diákok számára elérhetővé válna többek között olyan külföldi szakmai és tanulmányi tapasztalatok szerzése, ami nem ütközik nyelvi korlátokba, mindamellett, hogy megismerheti az adott közösség, egy másik közép-európai ország kultúráját.
A rendezvény célja az volt, hogy lehetőséget nyújtson a jövőben a Kárpát-medencei magyar oktatás ügyével kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatására, illetve a lehetséges kihívások felismerésére. A konferencia a jövőbeni Kárpát-medencei magyar oktatással kapcsolatban felmerülő kihívásokra és kérdésekre igyekezett fókuszálni. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)