Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Krüzselyi Erzsébet
3 tétel
2000. április 17.
Ápr. 16-án Szatmárhegyen a helyi Krüzselyi Erzsébet Református Nőszövetség a tantestülettel közreműködésével megemlékezett szervezetének névadójáról, aki utolsó éveiben Szatmárhegyen élt, ott is temették el. A 125 éve született Krüzselyi Erzsébet munkásságát és életútját Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke ismertette. /Krüzselyi Erzsébetre emlékeztek Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./
2003. július 11.
"Júl. 10-én Szatmárhegyen tartotta kihelyezett ülését a Szatmári Református Egyházmegye lelkészértekezlete, mely alkalommal a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára is emlékeztek a megye lelkészei. Dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Egyetemes Zsinat elnöke hirdetett igét, aki elsősorban a magyarságot leginkább fenyegető veszélyre, a népesség apadására hívta fel a figyelmet. Kifejtette: a gyermekáldás vállalásával, a Rákóczira való emlékezéssel, és példája követésével párosuló istenhittel ki lehet törni a morális depresszióból, amely jelenleg fenyegeti a magyarságot. A nagyságos fejedelemről dr. Hegedűs Lóránt tartott előadást, elmondva: II. Rákóczi Ferenc "a legszentebb, a legfénylőbb, a leglelkesítőbb, a legvonzóbb magyar", és példája a 21. században a megalkuvás nélküli helyes, igaz utat mutatja a számunkra. A helybeli Krüzselyi Erzsébet verseit Szilágyi Zoltán és Muntán Csilla szavalták, a szatmárnémeti Gyulay István tárogatón kuruc kori nótákat játszott. /Fodor István: A nagyságos fejedelem emlékét idézték. Ünnepi lelkészértekezlet Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./"
2008. július 9.
A Szatmár megyeiek határozott ígéretet kaptak, hogy a Páskándi Géza kiállítás zárását követően a tárlat anyaga a Kossuth-díjas író szülőfalujába kerül. Tavaly ősz óta azonban magyarországi és erdélyi városok sora tartott igényt a kiállítás bemutatására. Pap József leköszönt szatmárhegyi polgármester ígéretet tett arra, hogy a rövidesen átadásra kerülő Páskándi Géza Könyvtár helyiségében biztosít a kiállításnak megfelelő helyet a szülőfalu vezetősége. Távlati tervük, hogy a történelem és az irodalom Szatmárhegyhez kötődő emlékeit megfelelően tudatosítsák, népszerűsítsék. Páskándi Géza mellett elsősorban a községben megfordult II. Rákóczi Ferencre, az I. világháború éveiben gyakran Szatmárhegyen tartózkodott és ott alkotott Bródy Sándorra és a második világháborút követően az előcseri részre költözött Krüzselyi Erzsébetre gondoltak. /Muzsnay Árpád: Páskándi életét és munkásságát bemutató állandó kiállítása lesz Szatmárhegynek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./