Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Krstici (Cârstici), Ognean
2 tétel
2015. február 27.
Romániai gyakorlat és európai modellek a kisebbségvédelemben
Tegnap tartották a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár hagyományossá vált éves kisebbségi szemináriumát Kisebbségvédelem: romániai gyakorlat, európai modellek, és a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés címmel.
Az egész napos rendezvényre a Bernády Házban került sor. Ezzel a konferenciával az alapítvány egy olyan kommunikációs platformot szeretne biztosítani, amely lehetőséget teremt a kisebbségi közösségek jogi törekvéseinek tisztázására, a félreértelmezések kiküszöbölésére, a kölcsönös félelmek feltérképezésére és leküzdésére. A kerekasztal-beszélgetés célja a jelenlegi többség–kisebbség együttélési keretek – köztük a romániai trendek, illetve a már jól működő európai modellek – megvizsgálásával hatékony együttélési és együttműködési feltételek kidolgozása – nyilatkozta Borbély László, a rendezvény házigazdája, az alapítvány elnöke.
Megnyitóbeszédében hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, és kijelentette, a Bernády Alapítvány új lapot kíván nyitni a többség és kisebbség közötti dialógusban, mert huszonöt évvel a rendszerváltás után, bár történt előrelépés a kisebbségi jogok terén, és bár vannak törvények, az alkalmazásukkal még mindig gondok adódnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszélt az európai polgári kezdeményezésről, amelyet a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a 94 kisebbségi szervezetet magába foglaló ernyőszervezet is felkarolt, de amelyet az Európai Bizottság "brutálisan" elutasított. Véleménye szerint 2007-ig történtek fontos lépések a vonatkozó törvényes keretek bővítésében, ellenben az uniós csatlakozás után a folyamat lelassult.
A délelőtti beszélgetéseken felszólalt Florin Buicu képviselő, aki Valeriu Zgonea, a képviselőház elnökének üzenetét tolmácsolta, Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, Vasile Dîncu, az Elemzési és Stratégiai Intézet (IRES) elnöke, Lucian Mândruta újságíró, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Codrin Scutaru, a Konzervatív Párt alelnöke, Laurentiu Stefan államelnöki tanácsos.
A délutáni programon részt vett Markó Béla szenátor, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, aki Kisebbségi jogok európai keretben – a MinoritySafePack kezdeményezés címmel tartott előadást, Meirion Prys Jones, az NPLD és Gall Nyelvi Tanács elnöke, illetve a romániai kisebbségi szervezetek képviselői: Ognean Cârstici, a Romániai Szerbek Egyesületének elnöke, Mihai Radan, a Romániai Horvátok Egyesületének elnöke, Gheorghe Firczak, a Romániai Rutének Kulturális Egyesületének elnöke, dr. Michael Liebhardt, a marosvásárhelyi Német Fórum elnöke, Neculae Mircovici, a Romániai Bolgárok Egyesületének elnöke, Valentin Stalenoi, a Romániai Lipován Oroszok Egyesületének főtitkára, Dub László, a Maros megyei Zsidó Hitközség elnöke, dr. PuskásAttila, az Erdélyi Magyar Örmények Szövetségének elnöke, Rudolf Moca, a RomoSapiens Egyesület elnöke, Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke.
A rendezvény fogadással ért véget.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)
Tegnap tartották a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár hagyományossá vált éves kisebbségi szemináriumát Kisebbségvédelem: romániai gyakorlat, európai modellek, és a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés címmel.
Az egész napos rendezvényre a Bernády Házban került sor. Ezzel a konferenciával az alapítvány egy olyan kommunikációs platformot szeretne biztosítani, amely lehetőséget teremt a kisebbségi közösségek jogi törekvéseinek tisztázására, a félreértelmezések kiküszöbölésére, a kölcsönös félelmek feltérképezésére és leküzdésére. A kerekasztal-beszélgetés célja a jelenlegi többség–kisebbség együttélési keretek – köztük a romániai trendek, illetve a már jól működő európai modellek – megvizsgálásával hatékony együttélési és együttműködési feltételek kidolgozása – nyilatkozta Borbély László, a rendezvény házigazdája, az alapítvány elnöke.
Megnyitóbeszédében hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, és kijelentette, a Bernády Alapítvány új lapot kíván nyitni a többség és kisebbség közötti dialógusban, mert huszonöt évvel a rendszerváltás után, bár történt előrelépés a kisebbségi jogok terén, és bár vannak törvények, az alkalmazásukkal még mindig gondok adódnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszélt az európai polgári kezdeményezésről, amelyet a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a 94 kisebbségi szervezetet magába foglaló ernyőszervezet is felkarolt, de amelyet az Európai Bizottság "brutálisan" elutasított. Véleménye szerint 2007-ig történtek fontos lépések a vonatkozó törvényes keretek bővítésében, ellenben az uniós csatlakozás után a folyamat lelassult.
A délelőtti beszélgetéseken felszólalt Florin Buicu képviselő, aki Valeriu Zgonea, a képviselőház elnökének üzenetét tolmácsolta, Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, Vasile Dîncu, az Elemzési és Stratégiai Intézet (IRES) elnöke, Lucian Mândruta újságíró, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Codrin Scutaru, a Konzervatív Párt alelnöke, Laurentiu Stefan államelnöki tanácsos.
A délutáni programon részt vett Markó Béla szenátor, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, aki Kisebbségi jogok európai keretben – a MinoritySafePack kezdeményezés címmel tartott előadást, Meirion Prys Jones, az NPLD és Gall Nyelvi Tanács elnöke, illetve a romániai kisebbségi szervezetek képviselői: Ognean Cârstici, a Romániai Szerbek Egyesületének elnöke, Mihai Radan, a Romániai Horvátok Egyesületének elnöke, Gheorghe Firczak, a Romániai Rutének Kulturális Egyesületének elnöke, dr. Michael Liebhardt, a marosvásárhelyi Német Fórum elnöke, Neculae Mircovici, a Romániai Bolgárok Egyesületének elnöke, Valentin Stalenoi, a Romániai Lipován Oroszok Egyesületének főtitkára, Dub László, a Maros megyei Zsidó Hitközség elnöke, dr. PuskásAttila, az Erdélyi Magyar Örmények Szövetségének elnöke, Rudolf Moca, a RomoSapiens Egyesület elnöke, Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke.
A rendezvény fogadással ért véget.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)
2016. április 28.
Közös listát indít a temesi RMDSZ a szláv kisebbségekkel
Közös jelöltlistát indít az RMDSZ Temes megyei szervezete a bánsági szláv kisebbségek (bolgárok, szerbek, ukránok) érdekvédelmi szervezeteivel a június 5-i helyhatósági választásokon. A választások utáni időszakra is kiterjedő együttműködés jegyzőkönyvét 2016. április 27-én, szerdán írták alá a kisebbségi szervezetek vezetői: Halász Ferenc (RMDSZ), Velciov Ștefan (BBSZ), Ognean Krstici (RSZSZ) és Hleba Gheorghe (RUSZ).
Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a sajtónak elmondta: ennek a választási együttműködésnek immár nyolcéves hagyománya van, ami 2008-ban kezdődött és 2012-ben is folytatódott. Az RMDSZ meghívja a jelöltlistájára a legjelentősebb bánsági kisebbségek – a Romániai Szerbek Szövetsége, a Bánsági Bolgárok Szövetsége és a Romániai Ukránok Szövetsége – képviselőit. A választási együttműködés elsősorban a Temes megyei és a temesvári jelöltlistákra vonatkozik, de más településeken (így például a bolgárok lakta Óbesenyőn) is működhet, ahol a fenti kisebbségek jelentős számban élnek. Az együttműködési jegyzőkönyv szerint a megyei és a temesvári önkormányzatokba bejutó kisebbségi képviselők valamennyi bánsági kisebbség érdekeit képviselik a következő négy évben.
„Temes megyében a nemzeti kisebbségek a lakosság 15%-át jelentik, ezért szerintünk nem normális, hogy az 5%-os választási küszöb miatt a kisebbségi lakosság jelentős része képviselet nélkül marad a megyei és a temesvári önkormányzatokban – mondta Halász Ferenc. – Az RMDSZ megpróbálta a parlamentben elfogadtatni a küszöb 3%-ra való csökkentését, de ez sajnos nem sikerült, így egyetlen esélyünk, hogy együtt harcoljuk ki a temesvári és a Temes megyei önkormányzatokba való bejutást a többi kisebbségekkel.”
A szláv kisebbségi szervezetek képviselői megköszönték az RMDSZ-nek az együttműködési lehetőséget, és megerősítették, hogy ők is ebben a választási együttműködésben látják az esélyt a temesvári és a megyei önkormányzatokba való bejutásra. Választási siker esetén a jelöltlista első helyezettje, az RMDSZ képviselője 4 éves mandátumhoz jut, a második, harmadik stb. helyezettek 1-1 éves mandátumot kapnak, és az egy év leteltével lemondanak, és átadják a helyüket a lista következő helyezettjének.
Halász Ferenc RMDSZ-elnök lapunknak azt nyilatkozta: a legutóbbi választásokon, 2012-ben több mint 1000 szavazatot hozott az RMDSZ megyei listájára ez a választási együttműködés. Temesváron ez a szám nehezebben mérhető, de a bolgárok most is 400 aláírást hoztak a városi tanácsosok listájára, a szerbek pedig 100-at. „Reméljük, hogy ennél sokkal többen fognak az RMDSZ listájára szavazni a június 5-i helyhatósági választásokon a szláv kisebbségekhez tartozó lakosság köréből” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Közös jelöltlistát indít az RMDSZ Temes megyei szervezete a bánsági szláv kisebbségek (bolgárok, szerbek, ukránok) érdekvédelmi szervezeteivel a június 5-i helyhatósági választásokon. A választások utáni időszakra is kiterjedő együttműködés jegyzőkönyvét 2016. április 27-én, szerdán írták alá a kisebbségi szervezetek vezetői: Halász Ferenc (RMDSZ), Velciov Ștefan (BBSZ), Ognean Krstici (RSZSZ) és Hleba Gheorghe (RUSZ).
Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a sajtónak elmondta: ennek a választási együttműködésnek immár nyolcéves hagyománya van, ami 2008-ban kezdődött és 2012-ben is folytatódott. Az RMDSZ meghívja a jelöltlistájára a legjelentősebb bánsági kisebbségek – a Romániai Szerbek Szövetsége, a Bánsági Bolgárok Szövetsége és a Romániai Ukránok Szövetsége – képviselőit. A választási együttműködés elsősorban a Temes megyei és a temesvári jelöltlistákra vonatkozik, de más településeken (így például a bolgárok lakta Óbesenyőn) is működhet, ahol a fenti kisebbségek jelentős számban élnek. Az együttműködési jegyzőkönyv szerint a megyei és a temesvári önkormányzatokba bejutó kisebbségi képviselők valamennyi bánsági kisebbség érdekeit képviselik a következő négy évben.
„Temes megyében a nemzeti kisebbségek a lakosság 15%-át jelentik, ezért szerintünk nem normális, hogy az 5%-os választási küszöb miatt a kisebbségi lakosság jelentős része képviselet nélkül marad a megyei és a temesvári önkormányzatokban – mondta Halász Ferenc. – Az RMDSZ megpróbálta a parlamentben elfogadtatni a küszöb 3%-ra való csökkentését, de ez sajnos nem sikerült, így egyetlen esélyünk, hogy együtt harcoljuk ki a temesvári és a Temes megyei önkormányzatokba való bejutást a többi kisebbségekkel.”
A szláv kisebbségi szervezetek képviselői megköszönték az RMDSZ-nek az együttműködési lehetőséget, és megerősítették, hogy ők is ebben a választási együttműködésben látják az esélyt a temesvári és a megyei önkormányzatokba való bejutásra. Választási siker esetén a jelöltlista első helyezettje, az RMDSZ képviselője 4 éves mandátumhoz jut, a második, harmadik stb. helyezettek 1-1 éves mandátumot kapnak, és az egy év leteltével lemondanak, és átadják a helyüket a lista következő helyezettjének.
Halász Ferenc RMDSZ-elnök lapunknak azt nyilatkozta: a legutóbbi választásokon, 2012-ben több mint 1000 szavazatot hozott az RMDSZ megyei listájára ez a választási együttműködés. Temesváron ez a szám nehezebben mérhető, de a bolgárok most is 400 aláírást hoztak a városi tanácsosok listájára, a szerbek pedig 100-at. „Reméljük, hogy ennél sokkal többen fognak az RMDSZ listájára szavazni a június 5-i helyhatósági választásokon a szláv kisebbségekhez tartozó lakosság köréből” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)