A 2005–2006-os egyetemi évtől vezetik be a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a bolognai rendszert. Az átszervezés során bizonyos szakok megszűntek, összevonások történtek, illetve létrejöttek újak. A magyar fiatalok elsősorban a pénzügyi és politikai élettel kapcsolatos szakok iránt érdeklődnek. Az alapképzés három évet fog tartani (a mérnöki tudományok, a jogtudomány és a fotóművészet, filmművészet és média szakok kivételével). A kettős képzést biztosító szakokon 3+1 éves lesz az oktatás. Az egyetemen működő 21 karból 17 nem hirdetett felvételi vizsgát. A 2005–2006-os tanévtől minden szak újnak tekinthető az egyetemen, mert a Bologna-rendszerre való átálláskor újraszervezték a szaklistákat, így az idei tanévtől 17 olyan kar hirdetett felvételit, ahol magyar nyelvű oktatás is folyik. Alapképzésen 99 román, 55 magyar, 15 német és 6 angol nyelvű szak indult. A business, az ortodox teológia és a görög katolikus teológia kivételével minden kar biztosít részleges vagy teljes magyar nyelvű képzést, a református tanárképző és a római katolikus kar csak magyar tagozattal működik. Egyes karok külön helyeket tartanak fent a Moldova Köztársaság állampolgárai, a roma kisebbség tagjai, a romániai nem magyar kisebbségek, illetve fogyatékos személyek számára. Eddig főiskolai képzés keretében történt az óvó-, illetve tanítóképző, ami mostantól átalakul pedagógia-óvó- és tanítóképző alapszakká. A kihelyezett területi egységeken történő oktatást is kibővítik. A kommunikáció és közkapcsolatok szakot magyar nyelven, az európai tanulmányok szakot pedig német nyelven is indítja idéntől az egyetem. A magyar helyek nagy része már a felvételi első szakaszában betelt. /Kristály Bíborka: Új arculatú felsőoktatás a Bologna-rendszer bevezetésével. Az idén a legtöbb magyar fiatalt a közgazdaságtan szak érdekelte. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A közelmúltban került sor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében a Civilsuli nyitó konferenciájára Kolozsváron. A Civilsuli néven meghirdetett civil és közéleti iskola keretében egy féléves időszakban 12 konferenciára kerül sor Erdély 12 városában. A Kolozsváron tartott első konferencián öt változatos témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. A rendezvényt Sándor Krisztina, a MIT elnöke nyitotta meg. Az első előadást Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője tartotta, kifejtve, az életminőség növekedését a környezet rombolása nélkül is el lehet érni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő az erdélyi magyarság politikai képviseletéről beszélt. Mátis Jenő politológus a választási rendszerekről, Vekov Károly történész a romániai kommunizmusról és a rendszerváltásról szólt. Bodó Barna politológus felvázolta az erdélyi magyar civil szervezetekre jellemző adatokat. Az elhangzott előadások felkerülnek a www.civilsuli.ro honlapra. /Kristály Bíborka programfelelős: Civilsuli. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

A Tusványos szervezőcsapata benyújtotta a honosítási kérelmeket
Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) központi szervezőcsapata ma, 2011. január 5-én Budapesten, a XVI. kerületi önkormányzatnál letette a honosítási eljárás beindítására vonatkozó iratcsomókat.
A Kolozsvárról hajnalban induló csapatot Kovács Péter, a kerület polgármestere, valamint Ancsin László jegyző fogadták. A honosítási kérelmek átadása előtt megérkezett Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium országgyűlési államtitkára, a bálványosi folyamat alapítója. Az átadáson jelen volt a szabadegyetem társszervezőjének, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak az elnöke, Tárnok Mária is.
A 13 órától kezdődő sajtótájékoztató keretében Kovács Péter polgármester, a Fidesz országgyűlési képviselője házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, örömét fejezve ki, hogy a Tusványos szervezőcsapata elfogadta tavalyi ajánlatát, és a XVI. kerületi önkormányzati hivatalt választották a honosítási kérelmek leadásának helyszíneként. Németh Zsolt beszédében a Tusványoson már korábban elkezdődött nemzeti integrációs folyamat meghatározó lépéseként értékelte a kettős állampolgárság törvényének elfogadását. Kiemelte, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor továbbra is a nemzeti építkezés fontos helyszíne marad, hisz az ott lezajlott eddigi beszélgetések eddig is a magyar külügyi munka hathatós segítségére voltak.
A két politikus köszöntője után a szervezőcsapat két tagja, Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) elnöke, valamint Péter Emőke Katalin, a Tusványos központi szervezőirodájának vezetője a sajtó jelenlétében átadták a kész iratcsomókat az anyakönyvvezetőknek. E mozzanatot Sándor Krisztina, a MIT elnöke zárta alkalmi pohárköszöntővel, melyben kiemelte: a honosítási kérelemért való folyamodás egy természetes igény, akárcsak a levegővétel, és ilyenként nem szorul indoklásra, sem magyarázatra. „Lélekben már régóta magyar állampolgárok vagyunk, és fővárosunk elsődlegesen
és maradt. Az állampolgárság megszerzése által egyértelműen erősödhet otthonélményünk bárhol Erdélyben, s mindemellettermészetesen fiatalokként biztosan jó hasznát vesszük a magyar útlevélnek bárhol külföldön, hiszen egyre több európai országban esik más-más elbírálás alá a magyar és a román útlevél." Beszédében hangsúlyozta, hogy a törvény életbelépése óta a MIT-es csapat az első olyan fiatal csoport, akik együttesen folyamodtak a magyar állampolgárságért, s tettüket figyelemfelkeltésnek szánták, s ezzel arra biztatnak minden erdélyi magyar fiatalt, hogy éljenek a lehetőséggel. A köszöntőbeszédek után a csapat mindenik tagja szerre átadta a honosítási iratcsomókat az anyakönyvvezetőknek. Kristály Bíborka Réka
MIT-irodavezető, Erdély.ma

MIT-tábor és tisztújító küldöttgyűlés hétvégén Lakiteleken
Szeptember 2–4. között Lakiteleken szervezi meg táborát a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). A találkozó célja, hogy a tagszervezetek nagyobb létszámban megjelenő képviselői jobban megismerhessék egymást, lehetőségük legyen a MIT tevékenységének tervezésébe bekapcsolódni, és a magyarországi partnerszervezetekkel közvetlen kapcsolatba lépni.
A MIT-táborban ilyenképpen jelen lesznek a MIT tagszervezeteinek átlagban 15-30 fős küldöttségei: az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) részéről, továbbá a MIT elnöksége és közvetlen munkatársi köre. A helyszín kiválasztása Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke meghívásának köszönhető. Ily módon a magyarországi helyszín jelképes üzenet a határtalanul élés erősítésére is. A táborban jelen lesz a Fidelitas (a Fidesz ifjúsági szervezete), valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete) képviselete is. Rendezvényünket megtiszteli jelenlétével Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, Téglásy Kristóf ifjúsági főosztályveszető, Kapus Krisztián Ifjúsági Albizottság elnök is.
A táborban a pénteki nyitó előadás után szombat délelőtt műhelymunkákra kerül sor a MIT és tagszervezeteinek különböző működési területei mentén: oktatás, nem formális nevelés, kultúra, közművelődés, szabadidős és szórakoztató tevékenységek, ifjúsági szolgáltatások, valamint ifjúságpolitika és érdekvédelem témakörökben.
A MIT-tábor keretében ünnepi tisztújító küldöttgyűlésre is sor kerül, szeptember 3-án, délután 18 órától. A MIT legfontosabb döntéshozó fórumán jelen lesznek a tagszervezetek küldöttei, valamint a MIT elnöksége. A napirendi pontok között elnökségi és tagszervezeti beszámolók, a folyamatban levő programok teendői, a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a Hun-tábor és más nyári programok szervezeti kiértékelője, valamint a középtávú tervek és teendők megbeszélése szerepelnek.
A lakiteleki küldöttgyűlésen tisztújításra is sor kerül, mivel az eddigi elnökség (Vadász-Szatmári Huba, Bozsó Imre Lehel, Tőkés Lehel alelnökök, Sándor Krisztina elnök) kétéves megbízatása lejárt. Sándor Krisztinát először 2003-ban választotta meg elnökként a MIT Küldöttgyűlése, és a továbbiakban nem vállalja az említett tisztséget. Az eddigi tagszervezeti javaslatok alapján az új elnökjelölt Bozsó Imre Lehel alelnök, az IKE projektfelelőse. A tisztségekre való további jelöléseket a tagszervezetek a küldöttgyűlés adott napirendjénél is megtehetik.
Kristály Bíborka Réka
MIT Sajtóiroda. kmka.hu

Három ország fiataljai találkoztak Nyárádmentén
Vasárnap zárult a Hodos-Venerque Baráti Társaság által szervezett nemzetközi ifjúsági tábor, amelyben a nyárádmentiek mellett francia és lett fiatalok is részt vettek. A nyelvi akadályokat áthidalták, és mindenki élményekkel tele térhetett haza.
Az Európai Bizottság Erasmus+ ifjúsági programja keretében szervezte az idei tábort a székelyhodosi egyesület, amely 1999 óta folyamatosan nyújt alkalmat a fiataloknak a nyári találkozásokra. Ebben partnereik: a franciák, illetve lettek, olaszok, spanyolok, szlovákok és magyarországiak is részt vesznek benne időnként.
Az idei táborban 6 ifjúsági kísérő mellett 7 lett, 9 francia és 14 nyárádmenti fiatal vett részt, és az elnyert 14 ezer eurós támogatásnak köszönhetően jó körülmények között fogadhatták az érkezőket Mikházán – tudtuk meg Balássy András szervezőtől, aki a nyárádremetei és székelyhodosi önkormányzat hozzáállását is kiemelte.
Az idei tevékenységek két témakörhöz kapcsolódtak. Az egyik a migránskérdés volt, s a jelenlévők játékos formában tapasztalhatták meg, milyen az, ha az ember féligazságok és előítéletek alapján elhamarkodottan dönt. A másik téma a Natura 2000 természetvédelmi terület, ennek kezelése, a felmerülő konfliktusok, vadkárok, környezetrombolás, lakossággal való kommunikáció.
Kovrig Zoltán gondnoksági igazgató tartott elméleti bemutatót a kérdésről, majd bejárták a területet, a búzaházi kockás liliom élőhelyén az élővilágot tanulmányozták, Falka István a Nyárád szabályozását és az okozott természeti károkat ismertette, kirándultak a Bekecsre, Szovátara, Vármezőbe, megszemlélték a havasi erdőirtás és fatolvajlás következményeit, és meglátogatták a nyárádszentsimoni „madárkórházat” is. A természeti értékek mellett a vidék szellemi örökségével is megismerkedhettek a fiatalok, Jobbágytelkén néptáncot tanultak, Hodoson kaszásversenyen vettek részt, Nyárádszentimrén kádármesternél, Szentsimonban pálinkafőzdében jártak, valamint múzeumot is látogattak Szatmári Borbála biológus és Kristály Bíborka ökológus vezetésével.
A három ország fiataljait vegyes csoportokra osztották, és a napi tevékenységhez kapcsolódó feladatokat adtak nekik. A tapasztalatokról a tábor végén poszter formájában kellett beszámolniuk – mondta Szatmári Borbála. A Nyárádmente kulturális, természeti, turisztikai értékeinek megismerése mellett a kommunikáció volt a legérdekesebb, mert nem mindenki beszélt angolul, de azért megtalálták a közös hangot. Tizenegy nap alatt nem lehet teljes csapatot építeni ilyen sokszínű társaságból, a fordítások miatt az előadások kissé elhúzódtak, ám a kirándulásokat, látogatásokat mindenki nagyon élvezte, tetszett a fiataloknak a Bekecsre és a Medve-tóhoz szervezett utazás, ahogy a migránskérdésről szóló, Leila nevű pszichopedagógiai játék is megtette a hatását – részletezte a vezető.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro