Együtt ünnepeltek, emlékeztek a fitódiak, a szentlélekiek és a mindszentiek
Nemcsak szentmisével emlékeztek, hanem korabeli felvételekkel, történelmi előadással is felelevenítették a Xantus-kápolna történetét, újjáépítésének és felszentelésének körülményeit vasárnap a hosszúaszói völgyben.
A borongós, hűvös időjárás ellenére is sokan ellátogattak vasárnap a Xantus-kápolnához, amelyet az 1694-es tatárjárás emlékére közmunkával építettek újjá 1990-ben. Délelőtti érkezésünkkor a völgyben felállított sátorban már vetítették Kémenes Vincze videofelvételeit, így az érdeklődők megismerhették a kápolna építési és felszentelésének körülményeit.
Két tucat érdeklődő figyelte, ahogy a közmunkát végzők által elkészül az építményt, néha össze-összesúgtak, ha magukra ismertek vagy felismertek valakit. A felvételt viszont még azelőtt megállították, hogy a konkrét felszentelést láthatták volna a jelenlevők, mivel a következő programpontnak is a sátor volt helyszíne − tették ezt azzal a megjegyzéssel, hogy ha lesz rá igény, később folytatódik a vetítés. Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár utolsó tatárbetörésről szóló előadására zsúfolásig megtelt a sátor. A feszes tempójú, érdekfeszítő előadás által a jelenlevők megismerhették a tatárjárások előzményeit, a konkrét székelyföldi eseményeket, illetve olyan korabeli beszámolókat is, amelyek ellentétesen számolnak be a történtekről.
Utána az ünnepi szentmise fél egykor kezdődött, amelynek elején Demeter Gergely, Csíkmindszent plébánosa arra hívta fel a jelenlévő hívek figyelmét, hogy a megmaradás záloga az Istenbe vetett hit és a család. Prédikációjában is a hit fontosságáról értekezett, rávilágítva, hogy a kilátástalan helyzetekben gyakran csak az Istenbe vetett hit ad kellő lelkierőt a továbblépéshez. Kiemelte, a mai világban sok szó esik az önmegvalósításról, az önkifejezésről, a különböző jogokról, miközben nincs tudatos elköteleződés.
A szentmise után a tervezett program szerint kulturális műsorok következtek: elsőként a Codex régizene együttes lépett színpadra a Komolyzene Hargita Megyének program keretében. Utánuk a csíkszentsimoni fúvószenekar előadását hallhatták az érdeklődők, végül pedig a helyi néptánccsoportok léptek színpadra.
Krézsek Erika csíkszentléleki alpolgármester az esemény céljával kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta, a községnek mindeddig nem volt egy olyan eseménye sem, amely mind a három falut − Fitódot, Szentléleket és Mindszentet − összefogta volna.
Mivel a Xantus-kápolnát a három közösség összefogásával építették újra, emiatt úgy vélték, ez meg tudná mozgatni a teljes községet.
Kömény Kamilla / Székelyhon.ro

Teret hódítanak a községi jellegzetességeken alapuló ünnepek
Egyre gyakoribbak a falunapok mellett, esetleg helyett szervezett művelődési, helyi jellegzetességre épülő rendezvények a csíkszéki településeken. Elöljárókkal beszélgettünk arról, hogy ezek miben is különböznek egymástól.
Más-más funkciót töltenek be a falunapok, illetve a helyi sajátosságokon alapuló különböző rendezvények – tudtuk meg a csíkszéki községvezetőktől érdeklődve. Csíkszentléleken például a múlt hétvégén tartott Xantus-kápolna ünnepe mozgatta meg a település mindhárom falvának lakóit. Emiatt is vélekedik úgy Krézsek Erika csíkszentléleki alpolgármester, hogy az elkövetkezőkben érdemes lenne erre építeni a községi napokat, a külön-külön szervezett falunapok helyett, amely iránt rendszerint kevesebben érdeklődtek, mint amire számítanak. Azt is ismertette, hogy a község önállósodása (2004) óta voltak ugyan próbálkozások falunapok szervezésére, de annak nem igazán van hagyománya a településen.
Az elöljáró kiemelte, a helyi közösségnek szervezett rendezvényeknek nevelő szerepe is kell hogy legyen, így nem szeretnének a megszokott értelembe vett falunapokat szervezni, inkább kulturális, művelődési eseményként kezelnék a rendezvényt a továbbiakban. Példaként megemlítette, valószínűnek tartja ugyan, hogy könnyűzenei koncertre is lett volna igény, de a Codex régizene együttes előadása is sokakat lekötött, élvezték a műsort a hétvégén.
Csíkcsicsóban évek óta megszervezik a Szent Antal-napi búcsú alkalmával a helyi falunapokat is, idéntől viszont Gál-napi káposztavágást, fesztivált is tartanának, amely előtt természetesen a káposztatermesztés hagyományát is vissza szeretnék állítani – számolt be érdeklődésünkre Péter Lukács. A polgármester rámutatott, még a földek kollektivizálása előtt rendszeres volt a településen a káposztavágás, az utolsó mezőgazdasági munkálat közös megünneplése. Azóta viszont egyre inkább feledésbe merült a szokás, hiszen a helyiek közben felhagytak a káposzta termelésével. Az önkormányzat fel szeretné eleveníteni ezt az örökséget, ezért a káposztatermelés népszerűsítését tűzte ki célul. Idén másfél hektáron termesztenek majd káposztát, de bíznak benne, hogy a következő években több helyi is kedvet kap hozzá, és a rendelkezésre álló százhúsz hektárnyi területen újra csak káposztát fognak termelni.
A rendezvénynek ugyanis csak akkor lesz értelme, ha a káposzta valóban Csicsóban termett – mutatott rá Péter Lukács. Hozzátette, amíg a káposztavágással a befejezett mezőgazdasági munkálatokat ünnepelnék, addig a falunapok továbbra is megőriznék korábbi szerepüket, tehát a helyiek kikapcsolódását szolgálná, könnyűzenei koncerttel, sportrendezvényekkel. Persze az utóbbi keretében is népszerűsítenék a káposztatermelést előadással, kiadványokkal.
Szőcs László, Madéfalva megbízott polgármestere érdeklődésünkre elmondta, esetükben a falunapokat 2007-ben kezdtek szervezni, és rendszerint az egyházi Jézus Szíve ünnep alkalmával tartják meg. Az első években a falunapok egy-egy nagyobb koncert megszervezéséről szóltak, az vonzotta leginkább a helyieket. Két évvel később, 2009-ben indították útjára a Madéfalvi Hagymafesztivált, amelynek a célja, hogy közösségi összefogással megmutathassák a település jellegzetességét a térségben, később pedig a határon túliaknak is.
Ahogy egyre népszerűbb lett a fesztivál, úgy vált nemzetközivé is, így a hangsúlyok megcserélődtek, nagyobb eseménnyé vált a hagymafesztivál. Egyre szerényebben ugyan, de a falunapokat azóta is megszervezik – ha nem is tartanak nagy koncerteket –, ilyenkor lehetőségük van a helyieknek csak magukban, közösen kikapcsolódni.
A madéfalviak meglátták a lehetőséget a pünkösdkor településükre érkező zarándokokban is, így a helyi turisztikai-információs iroda kezdeményezésére tavaly első alkalommal megszervezték a Pünkösdi Forgatagot. Ennek a rendezvénynek célja, hogy a pünkösdkor településükre érkezőknek lehetőséget biztosítsanak a minőségi kikapcsolódásra, hogy a Csíkszéken töltött hétvégén ne csak a búcsún való részvétel legyen a program. Idén is megszervezik a tavaly jelentős tömegeket megmozgató rendezvényt, annyi változásra lehet viszont számítani, hogy nem a templom melletti téren zajlanak majd a programok, hanem a Siculicidium-emlékmű környékére várják az érdeklődőket.
Kömény Kamilla / Székelyhon.ro