Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Krémer Sándor
3 tétel
2008. április 17.
Csirák Csaba monografikus igénnyel készítette el Színházi élet Szatmáron 1898-1918 című kötetét, emellett egy másik színházi könyvet is elkészített, a Színházi arcképek 4. a szerző Színházi arcképek sorozatának 4. részeként hagyta el a nyomdát, és egy Szatmárnémetihez, illetve az egyetemes magyar színjátszáshoz kötődő színészdinasztia életéről, munkásságáról szól. Ennek első tagja Krémer Sándor, aki Szatmárnémetiben is volt színigazgató. A szatmári színház Krémer Sándor idejében igazi virágkorát élte. A kötet további színészek életútját mutatta be a dinasztiából, és azt a társadalmi közeget, amelyben a színészek munkájukat végezték. /Egy színészdinasztia története. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 17./
2008. május 21.
A kolozsvári származású népes Krémer család több tagja is Tháliának kötelezte el magát, és életüknek egy szakasza Szatmárhoz köti őket. Leghíresebb közülük talán Krémer Sándor, aki hosszú évekig volt színházigazgató Szatmárnémetiben, és mint színművész, emlékezetes alakításokkal lépett fel a társulatban. Nemcsak a Krémer testvérekről és gyermekeikről szól a könyv, hanem a feleségeikről is, akik jellemzően ugyancsak színésznők, primadonnák voltak. Valamennyiük sorsára rányomták bélyegüket a huszadik század viharai, és a Magyarországot, s ezen belül Szatmárnémetit sem kímélő történelmi események, háborúk, határtologatások. Életükről, művészetükről, családjukról, sorsuk alakulásáról szól a hiánypótló kötet. Csirák Csaba Egy színészdinasztia szatmári kötődései című könyve nélkül a szatmáriak már nem is emlékezhetnének rájuk. /Debreczeni Éva: Egy színészdinasztia szatmári kötődései. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./
2011. szeptember 18.
Schmitt Pál: Nem mondunk le egyetlen magyarról sem
MTI - "Nem mondunk le egyetlen magyarról sem. Ezt a szükségszerűséget Alaptörvényünk nemzeti hitvallása így fogalmazza meg: Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét" - hangsúlyozta az államfő. "Magyarország új nemzetpolitikai stratégiájának egyik meghatározó eleme, hogy különös figyelmet fordítunk a világ bármely részén élő magyarokra, hiszen úgy gondoljuk, hogy az egységes magyar nemzet nem nélkülözhet egyet sem a világ magyarjai közül" - hangsúlyozta Schmitt Pál. Emlékeztetett rá, hogy az új összetételű országgyűlés első intézkedéseként fogadta el a magyar állampolgárságról alkotott törvény módosítását, amely bevezette az egyszerűsített honosított eljárást. Az elnök bátorította a clevelandi, chicagói és detroiti magyarság jelen lévő képviselőit, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel és köszönetet mondott azoknak, akik már éltek a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével. Az eseményen Schmitt Pál Krémer Sándort, a Chicagói Magyar Klub elnökét a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, Jenny Groselli Brown magyar származású chicagói kutatót és üzletasszonyt, valamint Nádas Gabriellát, az ohiói Magyar Társaság vezetőjét a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntette ki, az amerikai magyarság körében, valamint a kétoldalú kapcsolatok előmozdítása érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként. Az államfő vasárnap megkoszorúzta Kossuth Lajos clevelandi szobrát és részt vett a Buckeye Roadon, a város egykor magyarok lakta negyedében álló Szent Erzsébet templomban több száz hívő részvételével megtartott misén. Schmitt Pál megbeszélést folytatott, Frank J. Jacksonnal, Cleveland város polgármesterével és Dennis Kucinich ohiói szövetségi képviselővel, a kongresszusi magyar caucus - a magyar érdekeket és a kétoldalú kapcsolatok fejlődését támogató törvényhozói csoport - társelnökével. Schmitt Pál az első magyar államfő, aki Clevelandbe látogatott, de a város napilapja hétvégi kiadásában arról is megemlékezett, hogy 20 évvel ezelőtt Antall József miniszterelnök volt az első magyar vezető, aki a demokratikus Magyarországról hivatalos minőségében felkereste az ohiói nagyváros és környékének magyarságát. Az amerikai népszámlálási adatok szerint Cleveland övezetében mintegy 100 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak. Szombaton este Schmitt Pál jelenlétében 13-an tették le a magyar állampolgársági esküt. Erdély.ma