"Chilf Miklós marosvásárhelyi zeneszerzőre, tanárra és előadóművészre emlékeztek az elmúlt héten Marosvásárhelyen, a Művészeti Líceum dísztermében. A koncert kapcsán Kovács Zsuzsa zongoratanárnővel beszélgettünk. Chilf Miklós (1905-1985) jó évtizedet töltött Olaszországban, Franciaországban. Nemcsak saját szerzeményeit, hanem Debussy-, Rubinstein-műveket is játszotta. /Járay Fekete Katalin: Chilf Miklós-emlékhangverseny. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./"

"Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar zenetanári szakot indít az új tanévben. Figyelembe véve, hogy Kolozsváron a Gh. Dima Zeneakadémián több évtizede szünetel a magyar zenepedagógus képzés, és hogy a szak visszaállítására irányuló minden eddigi kezdeményezés/próbálkozás sikertelennek bizonyult, a Nagyváradon működő egyetem mellett a most induló marosvásárhelyi magyar zenetanári szak hiánypótló. A szak olyan neves tanári karral várja a hallgatókat, mint Szalmán Lóránt (karvezetés), Csíki Boldizsár (összhangzattan), Almási István (folklór), Fejér Elemér (szolfézs), Angi István (esztétika), V. Cazan (partitúra olvasás), Csíki Boldizsár–Szegő Péter (ellenponttan), Hencz József (formatan), Ana Rusu (ének), Elekes Márta (zenetörténet), Kovács Zsuzsa (zongora). /Kulcsár Gabriella: Magyar zenetanári szak indul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Aug. 4–8-a között került sor az Erdélyi Kárpát-Egyesület tizenharmadik vándortáborára Gyergyószentmiklós mellett, a kemping táborban. 1228 résztvevője volt a tábornak, elsősorban Erdélyből, de nagyon sokan jöttek Magyarországról, sőt még németországi és portugáliai vendégük is akadt. /Kovács Zsuzsa: XIII. EKE vándortábor–Gyergyószentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 20-án este újból fellobbant Magyar Szolidaritás tábortüze a Kolozsvár melletti Gorbó-völgyében. Idén 46-an jöttek el tábortüzet gyújtani. Nem csak EKE tagok /Erdélyi Kárpát Egyesület/ jöttek, hanem olyanok is akik az újságból, rádióból értesültek az eseményről. A fellobbanó tábortűz mellett elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, a székely himnuszt. /Kovács Zsuzsa: Fellobbant a Magyar Szoldaritás Tüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Harmadszor is újraindult Marosvásárhelyen a felsőfokú zenetanárképzés magyar nyelven. Először még Bernády György polgármestersége idején, mementóként ma is ott áll a Kultúrpalota első lépcsőfordulójában az óriási márványtábla. Másodszor 1961-ben a hároméves Pedagógiai Főiskola tagozataként. Harmadszor 2004-ben, a Színművészeti Egyetem fakultásaként. Most bemutatkoztak két évfolyam növendékei. Újra és újra bebizonyosodik Marosvásárhelyen, hogy az itt tanuló muzsikusok nem csak megértik, de meg is tudják szólaltatni a legválasztékosabb klasszikus zenét, ha biztosítják számukra a nyugodt, komoly, alapos munka kereteit. A jövendő általános iskolai zenetanárai olyan mesterek irányításával kapnak hangszeres és vokális képzést, mint Molnár Tünde, Kovács Zsuzsa, Bartha Lajos, Székely István, Orosz Edit és mindezt Csíky Boldizsár zeneszerzői tudása tereli kamarazenei megnyilatkozásba. /Csíky Csaba: Év végi hangverseny a Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

A művészeti oktatás megcsonkítása?
A művészeti oktatás, s azon belül a magyar tannyelvű művészeti oktatás megcsonkítása ellen tiltakoztak tegnap a Művészeti Líceum szülői közösségének képviselői. Mivel a román tagozaton kisebb az érdeklődés a zene és képzőművészet szakok iránt (283 diák), a meglévő párhuzamos magyar osztályok (437 diák) összevonását is kilátásba helyezte a megyei tanfelügyelőség. A döntés ellen megfogalmazott tiltakozásokra pedig csak felemás módon válaszoltak.
A szülők nevében megszólaló Kiss Loránd és Koreck Mária közölte, hogy az iskolában zajló érettségi vizsgára való tekintettel kényszerültek arra, hogy a Bernády Házban találkozzanak a sajtó képviselőivel.
Közel félezer szülő írta alá azt a petíciót, amelyet a tanfelügyelőséghez, a közoktatási minisztériumhoz fognak benyújtani, s ha nem járnak eredménnyel, végül a Diszkriminációellenes Országos Tanácshoz fordulnak.
Megmozdulásukkal egyrészt arra szeretnék figyelmeztetni a tanügyi szerveket, hogy ne csak papíron szerepeljen, hanem a szülőknek a valóságban is legyen beleszólási joguk abba, ami az iskolában és a gyermekekkel történik. Másrészt olyan elismert tanintézetről van szó, amelynek megcsonkítása ellen sokan szeretnék támogatni a szülők kérelmét, így az aláírásgyűjtést az internetre is kiterjesztik, hogy bárki támogathassa a felsőbb szervekhez intézett petíciót.
A magyar tagozaton megvan a megfelelő számú diák, és az érdeklődés sem hiányzik a művészeti oktatás iránt. Ezért az oktatásügyet érintő megszorítások közepette a valóban költségesebb művészeti oktatás számára más finanszírozási mutatókat kellene megállapítani, s a gyerekre számított fejkvótát a valós szükségekhez igazítani. A pluszköltségeket pedig állami és helyi forrásból lehetne biztosítani, s megfelelő hozzáállással az iskolaépület kérdését és felújítását is meg lehetne oldani.
A szülők arra kérik a tanfelügyelőséget és a szaktárcát, hogy ne korlátozzák azoknak a gyerekeknek a lehetőségeit, akik kemény munkával eljutottak az ötödik illetve a kilencedik osztályig.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes is támogatásáról biztosította a művészeti oktatást, ezért a szülők meg szeretnék akadályozni, hogy kedvezőtlen döntés szülessen.
Bár meghívást kaptak, a tanfelügyelőség és az iskola vezetői nem vettek részt a szerdai sajtótájékoztatón, az iskolában tanító pedagógusok nevében Kovács Zsuzsa zongoratanár hangsúlyozta a művészeti oktatás nevelő erejét, továbbá azt is, hogy az egyéni foglalkozás nélkül a zenetanítás elképzelhetetlen. Valóban nem egyenletes a tehetségek jelentkezése, de ahhoz, hogy a legjobbak fejlődjenek, szükség van az osztályokra, arra a környezetre, amelyben ösztönzést kapnak tehetségük kibontakoztatására.
Marosvásárhelyen mindig népszerű volt a magyar tannyelvű művészeti oktatás, és ezt a hagyományt tiszteletben kellene tartani.
A sajtónak készített gazdag anyagból kiderül (ami közismert Marosvásárhelyen), hogy a XIX. század elején dr. Bernády György személyében olyan polgármestere volt a városnak, aki palotát épített a zenei és képzőművészeti oktatásnak. Ezzel szemben a XXI. század elején a kölcsönépületbe visszaszorult képzést is torzóvá akarják tenni.
A szülők elszántak, s ha a tanfelügyelőség vezetőségét nem sikerül meggyőzni, hogy kérjenek egy újabb magyar kilencedik osztályt a művészeti oktatás folytatása érdekében, minden lehetséges fórumon tiltakozni fognak a diszkriminatívnak tartott intézkedés ellen.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Diákkutatások értékmérője
Tízéves a sapis TDK
Gólyák és ballagni készülők is megmérettetnek ma délelőtt a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának tizedik alkalommal megszervezett Tudományos Diákköri Konferenciáján.
Az egyetemmel egyidős ülésszak tegnap a hazai és külföldi meghívottak díszelőadásaival indult, a diákok dolgozatainak bemutatását és az eredményhirdetést a zárónapra időzítette a Hallgatói Önkormányzat. A részletekről Kovács Zsuzsa főszervezőt kérdeztük:
– 50 diák 42 bemutatóval nevezett be az erőpróbára, néhány szakon – a közegészségügyön, a fordítóin és a kommunikáción – többszerzős dolgozatok is születtek. A legtöbben a kertészmérnöki szakról jelentkeztek, a szakmához kapcsolódó témakörben 10 diák tart vetített képes bemutatót. Nagyon örültünk annak, hogy az idén indított közegészségügy szakról hat diák is vállalta a megmérettetést, ők hármas csoportokban működtek együtt, két dolgozatot mutatnak be. Az idén “kifutó” pedagógia szak három dolgozattal képviseltetik. Ami az értékelést illeti, szakonként lesz egy első, második, harmadik helyezett a nem ballagó, illetve – ahol esedékes – a végzős diákok köréből, persze csak akkor, ha a versenyzők elérik a megfelelő pontszámot – tette hozzá a főszervező, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a TDK nemcsak ismeret- és tapasztalatszerzés szempontjából fontos, az államvizsga-dolgozat megvédésére készülő diákok esetében akár főpróbának is tekinthető.
A konferencia első napján dr. Hidvégi Violetta, a budapesti Fővárosi Levéltár főigazgatója, dr. Urák István, a Sapientia Környezettudomány Tanszékének vezetője, dr. Bagány Mihály, Kiss László, dr. Pintér István, dr. Hegedűs Zoltán, a Kecskeméti Főiskola tanárai, Kutasi Zoltán, a főiskola hallgatója, illetve dr. Nagy Ágnes pénzügyi és gazdasági szakember tartott előadást. A jubileumi év tiszteletére az ülésszak hagyományos forgatókönyvét borkóstolóval színesítette a “sapis” diákok érdekképviselete.
A tizedik TDK kapcsán a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Székely Gyula is megosztotta velünk gondolatait:
– Vannak, akik megkérdőjelezik az ilyen jellegű rendezvények létjogosultságát, azt firtatják, mit is kutathatnak ezek a diákok, rendelkeznek-e egyáltalán a tudományos igényű munkához szükséges alapokkal? Én azt mondom, nem kell világrengető megvalósításokra várni, az a legfontosabb, hogy fiataljaink ezúton is kibontakoztathassák kreativitásukat, értékeik, alkotói képességük teret kapjon. A tudományos diákköri konferenciával egyszerre szeretnénk része lenni a magyarországi, illetve a romániai diákkonferenciás folyamatnak. A tizedik ülésszak megszervezéséért diákjainkat, elsősorban pedig Kovács Zsuzsa főszervezőt, illetve Pápai Kamilla HÖK-elnököt illeti dicséret.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Az orgona szerelmese
Kozma Mátyás-emlékműsor
Marosvásárhely zenei világának meghatározó egyéniségére, Kozma Mátyás orgonaművészre, zeneszerzőre emlékeznek szeptember 26-án, pénteken 18 órától a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templomban. A 85 éve született és 20 éve eltávozott művészről, illetve az emlékműsorról Kozma Mátyás özvegyével, Jászberényi Emese rádióriporterrel, szerkesztővel beszélgettünk.
– Jó és kell emlékezni azokra, akik itt éltek, itt alkottak Marosvásárhelyen, és nagyon szerették ezt a várost. Kozma Mátyás orgonaművész, zeneszerző és egyetemi tanár ennek a városnak volt a rabja, a szerelmese, de elsősorban az orgonáé. Kolozsváron, a Gheorghe Dima Zeneakadémián végzett, és mivel kitűnő diák volt, ott akarták tartani tanársegédnek. De a kolozsvári templomok és orgonák nem csábították el, így hazajött Marosvásárhelyre. Annak idején a Székely Színház és a Székely Népi Együttes is a Palotában székelt, a színészek és muzsikusok reggel és délben ott próbáltak, a hangversenyeket, valamint a színházi előadásokat este tartották, így sokszor késő éjszaka volt, mire odaférhetett az orgonához, és gyakorolhatott. De számára ez volt a legcsodálatosabb.
– Kozma Mátyást a népzene is nagyon vonzotta.
– Egy időben a népi együttes művészeti titkára volt, de a korábbi években számos gyűjtést is végzett a 12 kilogrammos Tesla magnóval. Táncjátékait a Székely Népi Együttes be is mutatta. Az ötvenes évek közepén egy érdekes felkérést kapott, amit nagyon szeretett. Balettzenét kellett komponálnia a Szent Anna-tó legendájához. Abban az időben nagyon híres balettintézet működött Marosvásárhelyen, egy orosz balettművésznő tanította a gyerekeket, és az ő irányításával színre vitt előadások mindig nagy sikert arattak. Ezenkívül Kozma Mátyás a magyar és a világirodalom költőinek zeneileg is érdekes verseit megzenésítette. Többek között Áprily, Dsida, Puskin, Verlaine verseit, hogy csak néhány nevet említsek. De első és utolsó szerelméhez, a hangszerek királynőjéhez mindig hű maradt, így a legtöbb szerzeményét orgonára írta.
– Milyen volt Kozma Mátyás, a tanár?
– A Tanárképző Főiskola zene szakán zenetörténetet tanított. Mindig legalább ötkilós táskával érkezett az órákra, mert ha az impresszionizmusról volt szó, például Debussyről, nem tehette meg, hogy ne mutassa meg diákjainak Manet, Monet festményeit vagy ne olvastasson, olvasson fel Baudelaire, Verlaine verseiből. Azt is mondta róla az egyik tanítványa: "nagyon tiszteltük, nagyon szerettük, és szégyelltünk nem tudni a vizsgáin."
– Milyen embernek ismerte ön Kozma Mátyást?
– Végtelenül szerény volt, és nagyon ritkán mosolygott. Imádta a rajzfilmeket, és Chaplin, akit a legnagyobb színésznek tartott, mindig meg tudta nevettetni.
– Beszéljünk egy kicsit a pénteki műsorról.
– Elsősorban szeretném megköszönni mindazoknak, akik azonnal válaszoltak a felkérésemre, és részt vesznek a megemlékezésen. Úgy érzem, hogy egy olyan emberre, aki az életét a zenének, az irodalomnak, a tudománynak szentelte, és mindössze 65 évet élt, de értékes életmuvet hagyott maga után, legalább ilyenkor, 85 évvel a születése és 20 évvel a távozása után emlékezni kell. Azért választottam színhelyül az unitárius templomot, mert Kozma Mátyás nagyon sokat orgonált ebben a templomban. Dávid Ferenc 400. születési évfordulóján pedig, amit Kolozsváron tartottak, a Tebenned bíztunk eleitől fogva című zsoltárt adta elő, amelyet ő írt át toccatára és fugára. Akkoriban nem volt szokás templomban tapsolni, de az Amerikából érkezett lelkipásztorok felállva, tapssal ünnepelték, majd a vacsoránál kérésükre le kellett kottáznia a művet.
Az emlékműsorra visszatérve Kozma Mátyás műveit Molnár Tünde szólaltatja meg, és Albinoni csodálatos, mindenki által nagyon ismert művét is eljátssza. A Soli Deo Gloria kórus Hajdó Károly karnagy vezetésével a Kicsi tulok, nagy a járom című kórusművét énekli. Madaras Ildikó az Altatódalt adja elő, kíséri Szakács Mária Magdolna. Mezei Erzsébet zenetanárnő az egykori tanárra emlékezik, Borbély Zoltán zeneszerkesztő a rádiós éveit idézi fel. A rádió indulásakor ő volt a Marosvásárhelyi Rádió zeneosztályának a vezetője, és talán nem sokan tudják, hogy a rádió szünetjele a Szeresd népedet című kórusművének refrénje. És bármennyire is hihetetlen, a Novax nevű rockegyüttessel is fellépett Kozma Mátyás, erről majd az emlékműsoron tudhatnak meg többet Novák József képzőművésztől, aki a plakátot is tervezte. Az emlékműsort a Cantuale együttes fellépése is gazdagítja. Vasile Cazan, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója is örömmel emlékezik egykori tanárára, barátjára. Nagy László lelkipásztornak, az est házigazdájának külön köszönet. Kovács Zsuzsa zenetanárnő lesz az est másik házigazdája. A nyitó- meg a zárószám legyen meglepetés. Mindenkit nagy szeretettel várok az emlékhangversenyre.
Nagy Székely Ildikó
Kozma Mátyás (Marosvásárhely, 1929. július 23. – Marosvásárhely, 1994/ orgonaművész több évig Tanárképző Főiskola zene szakán volt adjunktus
Népújság (Marosvásárhely)

Tárlattal jubilált a MAGMA kiállítótér
Ötödik születésnapját ünnepli a 2010 áprilisa óta működő sepsiszentgyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, ebből az alkalomból nyitották meg kedd este a Give Me Five! című csoportos tárlatot, amelyen 85 kiállító vesz részt munkájával.
A Szent György Napok keretében szervezett rendezvényen Kispál Attila, a MAGMA vezetője elmondta, az elmúlt öt évben sikerült a kortárs képzőművészetnek olyan keresztmetszetét bemutatni a sepsiszentgyörgyi, illetve a más városokból ide látogató közönségnek, amelyen keresztül átfogó és egy reális képet kaphattak a kortárs képzőművészetéből. Azt is kiemelte, hogy a MAGMA kiállításainak nagy többsége a médiaművészetre összpontosított, a kiállítótér nyitása óta mintegy 250 művésszel és elméleti szakemberrel kerültek kapcsolatba.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, a MAGMA másfajta gondolkodásmódot, mentalitást és attitűdöt jelent,  fiatalos hangulatot és életérzést. „Ez nem mindig kedvező, nem mindig szép, nem mindig hazug, tehát szeret provokálni. Azok, akik most itt mozdulnak, alternatív gondolkodást képviselő emberek, akik valamikor klasszikusok lesznek. Ezért tartottam első perctől támogatandónak a MAGMA-t” – szögezte le Vargha Mihály.
A városnapok keretében gazdag kulturális programok várják a nagyérdeműt a napokban. Többek között egy SZEMÉLYES gyorsszínházat szerveznek, amely improvizatív, interaktív élményt nyújtó játék. A színészek mindig az éppen részt vevő emberre reagálnak, tehát minden „előadás” más lesz – a rendezvényen színész és néző közösen játszik.
A program május 1–3. között zajlik, naponta 15 órától 18 óráig az Erzsébet parkban. A sátorszínház kezdeményezői és szervezői Benedek Ágnes és Derzsi Dezső, a Tamási Áron Színház művészei, a programhoz három sepsiszentgyörgyi társulat színészei csatlakoztak, rendezőként közreműködik Kovács Zsuzsa.
Csütörtökön 19 órától a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület, Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa és a Tein teaház szervezésében ismét jelentkezik a Tein Teátroom, amelynek idei negyedik témája a költészet. A költészet napjára emlékező eseményen fellépnek a Tamási Áron Színház művészei.
Az elhangzó szövegek kiválasztásánál figyelembe vették a Teátroom törzsközönségét is, úgy választották a verseket, hogy azok ne csak megszólaljanak, hanem megszólítsák a hallgatóságot. A tavalyi nagy sikerű felolvasószínház idén színházkísérletté, és/vagy kísérletszínházzá alakult, az alkotók havonta egy-egy nagyobb témakör kibontására tesznek kísérletet.
Péntektől Könczey Elemér grafikus, karikaturista, egyetemi oktató alkotásait láthatja a közönség szintén a Teinben. A teaház arculatához igazított, válogatott karikatúrakiallítás a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa programsorozat támogatásával jött létre. Részletes program a Szentgyörgynapok.ro honlapon olvasható.
Krónika (Kolozsvár)

Gyermekek a szórványból
Tábornyitó szentmisével kezdtek hétfőn, kedden métával, rákfocival folytatódott a program, szerdán Sepsiszentgyörgy történelmi nevezetességeit látogatták meg, délután a sugásfürdői kalandparkban próbálták ki a mászókákat, tegnap csapatjátékokban jeleskedtek a Máltai Szeretetszolgálat és a Sepsiszentgyörgy önkormányzata által szervezett tábor lakói a Benedek-mezőn.
Kovács Zsuzsa már gyermekként közel került a szeretetszolgálathoz, nyolcadikos korától segítőként vett részt a rászoruló gyermekek táborában, később csoportvezetőként tevékenykedett, jelenleg ő a táborvezető. Védjegye a mosoly és a szeretet, amit a gyermekek – akik közül többen először vannak táborban – bőven meghálálnak. A Máltai Szeretetszolgálat közel tizenöt éve szervezi meg a nehéz sorsú családok gyermekeinek táborát, négy esztendeje a szórványból is érkeznek résztvevők a helyi önkormányzat támogatásával. Idén Szotyor testvértelepüléséről, a magyarországi Alsónánáról tízen jöttek Benedek-mezőre, a Küküllő menti Magyarlapádról pedig hatan, s a máltás önkéntesek révén harminc szépmezői és Sepsiszentgyörgyi gyermek kapott lehetőséget a táborozásra. A szervezők arra törekszenek, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, tapasztalják meg a közösségi együttlétet, kapjanak szeretetet a családtól távol is, majd szép élményekkel térjenek haza. Testvérek is érkeztek, ahol nagy a szegénység, ott kell segíteni – vélik.
A szeretetszolgálat részéről nyolc csoportvezető és négy segítő önkénteskedik a táborban, ők szervezik a programokat, vigyáznak a gyermekek épségére, és segítenek a távolabbról érkező csoportok kísérői is. Ottlétünkkor Székely Róbert, a táborvezető jobbkeze, játékmester minden gyermeket nevén szólított, a vetélkedésből senki nem mAradhatott ki, a nyolc-tizenkét évesek nagy élvezettel követték utasításait. Többen megjegyezték: a tanár bácsi szigorú, de nagyon szeretjük.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)