Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető az egyetlen háromszéki parlamenti képviselő, aki az idei választásokon is újra jelölteti magát. Elsősorban a magyarság érdekét érintő, de általános kérdésekben szeretne munkát vállalni a következő négy évben is. A gazdaemberek számára szeretné elérni, hogy a módosított vadászati törvénynek és eljárási mutatóinak köszönhetően sikerülne a vadkárokat megtéríteni. Olyan jogi keret kidolgozására is vállalkozik, amely révén a specifikus székelyföldi termékek jobban értékesíthetőek lennének. A választási kerületéhez tartozó Barót önkormányzata is kiírta az autonómiáról szóló népszavazást. Márton Árpád erről kifejtette, a települések jogilag nem írhatnak ki referendumot. A magyar közösségen belül kell közvitát szervezni az autonómiáról. A következő négy évben Márton Árpád részt akar venni az autonómiaformák kiszélesítését célzó jogi keret bővítésében. /Kovács Zsolt: „Kiszélesíteném az autonómiát” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A székelyföldi autonómiatörekvésekről és romániai magyar politikai kérdésekről tájékoztatták november 18-án a háromszéki elöljárók a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukent, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséját. Ruken az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt helyi elöljáróival is találkozott. /Kovács Zsolt: Az Egyesült Államok odafigyel a Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Értelmiségiek és szakmai csoportok dolgoztak november 19-én „Székelyföld újjászületésén”, közös Kovászna és Hargita megyei szakpolitikák kidolgozásán. A Székelyföld másképp konferenciának az árkosi Európa Tanulmányi Központ adott otthont; Markó Béla RMDSZ-elnök, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke és Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke nyitotta meg a Székelyföld felzárkózásának témakörét elemző rendezvényt. Előadások hangzottak el a székelyföldi közművelődés-, oktatás- és egészségügyi ellátás témákban, de Székelyföld helye az erdélyi társadalom szerkezetében, illetve a székelyföldi romák társadalmi integrációjának irányai témákban is voltak előadások. Végül bemutatták a Székelyföld, mint turisztikai márkanév kutatási tervet. /Kovács Zsolt: Székelyföld újjászületésén dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Hangsúlyt kell fektetni a székely önazonosság és öntudat erősítésére, ki kell alakítani a közös fejlesztési stratégiát, és regionális fejlesztési intézetet kell létrehozni – hangzott el többek közt a Székelyföld másképp című konferencián. /Bíró Blanka: Bizonyíték a Székelyföld létezésére. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Háromszék épített örökségének védelméről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön, a hét végén a hatodik Civil Napokon. „Meg kell akadályozni a székelyföldi régiségek, tárgyi értékek kihordását, kilopását az országból”, – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, egyre több székelyföldi parasztbútort, értékes tárgyi emléket visznek külföldre. Tamás Sándor maga is régiséggyűjtő, a Civil Napok megnyitóján egy közel 100 oldalas, az 1848-as forradalom és szabadságharc előtti években kelt dokumentumcsomagot adott át a Székely Nemzeti Múzeumnak. Tamás Sándor kifejtette: „Vannak olyan emberek, akik erdélyi múzeumokból, levéltárakból kihordják az értékes dokumentumokat, és külföldön laponként 10 és 20 eurós összegért eladják”. A Székely Nemzeti Múzeumban a konferenciát bevezető kiállítás is a falusi épített értékek megmentését tükrözte, Varázslatos Bikfalva címmel. /Kovács Zsolt: Kicsempészett értékek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A számítógépet minden diáknak elnevezésű programban év végéig összesen 30 ezer 9-10. osztályos diák kap számítógépet, és a jövőre is folytatódó projekt, összesen 435 ezer középiskolást látnak el számítógéppel. A Hargita megyei iskolák közül elsőként a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, Kovászna megyében pedig a baróti Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont tanulóinak osztják ki a gépeket. A 400 euró értékű számítógépeket használatba adják a diákoknak, és az iskola befejezésekor vissza kell majd adniuk – magyarázta Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Horváth István, Kovács Zsolt, Totka László: Számítógépet kapnak a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

„Van, amikor az ember kígyót melenget a keblén, de Csinta Samu nem az az eset” – reagált Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) arra, hogy a sajtóban megjelentek szerint Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke lehet az utódja, akit a párt élére választhat a következő kongresszus. Közben a megyei MPP-elnökök közleményükben cáfolták, hogy tisztújítást sürgetnének. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt Saját vállát veregeti az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A sepsiszéki és a többi Kovászna megyei önkormányzat támogatásával a „székelyföldi termék” márkanév levédését kezdeményezi hamarosan a Magyar Polgári Párt. A kezdeményezés célja, hogy széles körű, öntudatos vásárlásra buzdító akciót indítsanak el. Hasonló akcióval korábban a sepsiszentgyörgyi Pro Régió Siculorum Egyesület is próbálkozott, amikor öntapadós matricákkal megjelölték azoknak a boltoknak a bejáratát, amelyek helyi termékeket forgalmaztak. A Székelyföld márkanév a térség fogyasztóinak figyelmét az ott előállított termékekre irányítaná. /Kovács Zsolt: Made in Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

„A Szociáldemokrata Párt bebizonyíthatja Európa előtt, hogy nem idegengyűlölő párt, ha március 15-éig megszavazza a kisebbségi törvényt” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, amikor Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót. Tamás Sándor szerint Horia Grama Kovászna megyei PSD-elnök, parlamenti képviselő az elmúlt hetekben „koncéhes hangokat ütött meg”, amikor az intézményvezetői tisztségek megkaparintását szorgalmazta. „Ha valóban nem magyarellenesek, akkor bebizonyíthatják, hogy nem nyúlnak hozzá a magyar intézményvezetőkhöz, akik szakemberként vannak tisztségben, és nem mozdítják el tisztségéből György Ervin prefektust sem” – mondta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: „Koncéhes” PSD-hangok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Erdély sereghajtója a foglalkoztatottság tekintetében Kovászna megye, ahol decemberben 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, jelentette ki Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Kovászna megyében – ahol a cégek java része kisvállalkozás – ebben a hónapban 527 személyt bocsátottak el, és 97-et alkalmaztak. Kovászna megyében 91 ezer munkaképes személy van, akikből mintegy 50 ezernek van munkakönyves állása, a többiek vagy mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy külföldön vállaltak munkát – mondta el Kelemen Tibor. – Kolozs megyében is megnőtt a munkanélküliek száma. A Hargita megyei munkanélküliek száma 0,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest novemberben. Jövő év január 1-jétől 600 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, és 2010 januárjától elérheti a 870 lejt is, ha Románia sikeresen átesik a gazdasági válságon. /Kovács Zsolt, Horváth István, Varga Melinda: Háromszék a sereghajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Mindkét székelyföldi megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasol majd prefektust, a nagykoalíció két alakulatának egyezkedései eredményeként. Jelenleg végzi a prefektusi tanfolyamot Olosz Gergely RMDSZ-képviselő és Hobincu Zoltán, a háromszéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője, ők azonban esélytelenek, mert egyikük RMDSZ-es képviselő, a másikat pedig a liberális párt nevezte ki igazgatóvá. György Ervin prefektus korábban kijelentette: szereti Kovászna megyét, ezért ha más megyébe akarnák helyezni, azt nem fogadja el. /Horváth István, Kovács Zsolt: PSD-s „székely” prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A koalíció vezető politikusai arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy a hatalomváltás nem jár majd politikai alapú tisztogatással a kormánynak alárendelt megyei közintézményeknél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi képviselői arról beszéltek: Hargita és Kovászna megyében nem bolygatják meg az etnikai arányokat a hivatalokban, s tisztségben maradhat egy-egy magyar alprefektus is. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Maradnak az etnikai arányok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Kovászna megyei önkormányzatok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány december 30-i sürgősségi kormányrendeletét, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke számításai szerint a háromszéki önkormányzat 2,3 millió lejt-, és további 22 háromszéki település összesen 4 millió lejt veszít el. /Kovács Zsolt: „Kifosztott” önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Jogászokkal egyeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hogy miként tudnának jogilag fellépni a sürgősségi kormányrendelet ellen, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a kormányt, felkérik mindazokat az önkormányzati vezetőket, akiket hátrányosan érint a rendelet, hogy bíróságon érvényesítsék igazukat. Erről is tanácskoztak Kovászna és Hargita megyei elöljárók január 11-én Ojtozon. Borboly szerint egy másik járható út, hogy felkérnék a honatyákat, függetlenül attól, hogy RMDSZ-esekről van-e szó: a jogszabályt csak az önkormányzatok számára kedvező módosításokkal szavazzák meg. A Kovászna megyei önkormányzatok megvizsgálták már annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány intézkedését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere attól tart, hogy a kormány megszorító politikája miatt nem kezdhetik el a már előkészített fejlesztéseket, a 300 ANL-s és 28 szociális lakás, valamint az olimpiai méretű fedett uszoda megépítését. /Antal Erika, Horváth István, Kovács Zsolt, Sike Lajos: Kormányellenes bojkott. Megtagadják az RMDSZ-es önkormányzatok a költségvetési pénzek visszafizetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Honismereti tankönyv írását és sportesemények közös szervezését is felvették a tervek közé a múlt hét végi ojtozi találkozón, amelyen Kovászna és Hargita megye önkormányzati vezetői Székelyföld hálózati rendszerben történő fejlesztéséről döntöttek. A honismereti tankönyvben az ötletgazdák nemcsak helytörténettel foglalkoznának, hanem az Európai Unióban létező autonómiákat is bemutatnák. Egyed Ákos történészprofesszor jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Még nem hallott róla, de jónak tartja a Székelyföldről szóló honismereti tankönyv ötletét Egyed Ákos kolozsvári történész, ha felkérik, kész együttműködni annak elkészítésében. A kötet hiánypótló lenne, mert a fiatalok nagyon keveset tudnak saját történelmükről. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a Székelyföld múltját és jelenét bemutató tankönyvet a tervek szerint székelyföldi, kolozsvári szakemberek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával készítenék el. Az autonómiák bemutatásával kapcsolatban Egyed Ákos kifejtette: mellékletekben vagy jegyzetekben képzelné azt el, mert a könyvben elsősorban a székely autonómiamodelleket kellene bemutatni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Honismeret és kerékpárverseny. Alternatív tankönyvet terveznek Székelyföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

„Túlméretezett alkalmazotti létszámmal működnek az önkormányzatnak alárendelt intézmények és vállalatok, nagy összegeket pazarolnak el fölösleges állásokra” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, felszólítva az alárendelt intézmények – a közszállítási, köztisztasági vállalatok, a közművek, az idősek otthona, a két színház, illetve a Háromszék táncegyüttes – igazgatóit, hogy ésszerűsítsék alkalmazottaik foglalkoztatását, szervezzék át az intézményt, így jelentős pénzösszeget takaríthatnak meg. „Hét bőrt szeretnének lenyúzni az önkormányzatról az alárendelt intézmények és vállalatok vezetői a költségvetés osztásakor, mert tévesen úgy viszonyulnak az önkormányzathoz, mint az államhoz” – mutatott rá a polgármester, aki szerint irreális, hogy egy intézménynél, amelynek 25-30 alkalmazottja van, tíz csak az adminisztrációval foglalkozzék. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak alárendelt intézményeknél mintegy 1300 személy dolgozik. A polgármester számítása szerint akár évi több százezres összegeket tudnának megtakarítani a fölösleges tisztségek felszámolásával. Újabb illetéket szabna ki a Sepsiszentgyörgyön működő kocsmákra és vendéglőkre Antal Árpád polgármester, a befolyt összegből krízisközpontot működtetnének szenvedélybetegeknek. A polgármester szerint egyre súlyosabb jelenséggé vált az alkoholizmus, és úgy gondolja, az önkormányzatnak is tennie kell valamit, hogy csökkenjen a szenvedélybetegek száma. /Kovács Zsolt: Tisztségeket számolnának fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Nem a székely termék, hanem a székelyföldi termék márkanevet kell levédetni, hogy azt a román vállalkozók is magukénak érezhessék – jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a projekt egyik kezdeményezője. Gazda leszögezte: a kezdeményezés mögött nincs semmilyen pártpolitikai megmozdulás, cél a székelyföldi gazdaság megerősödése. A mozgalmat az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetsége is felvállalta. Gazda Zoltán szerint alapítványt vagy egyesületet kell létrehozni, amely az egész projektet összefogja, és amelyik a minőségvizsgáló testületet is működteti. /Kovács Zsolt: Székelyföldi termék: közvita a márkanévről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A magyar kultúra napján kezdődött a Benedek Elek Emlékév Háromszéken. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke közölte: Benedek Elek honlapot szerkesztettek és azt tervezik, hogy a meseköltő szülőfalujában mesefalut hoznak létre. /Kovács Zsolt: Megvalósul a székely tündérország. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Magyar nyelvtanfolyamokra küldenék a háromszéki rendőröket megyei önkormányzati tanácsosok, a román tanácstagok szerint viszont a magyaroknak kellene inkább románul megtanulniuk. A rendőrök magyarra tanításának javaslata Baka Mátyás RMDSZ-es tanácstagtól, a szövetség felső-háromszéki elnökétől származik. Indoklása szerint Háromszéken több olyan magyar település is van, ahol a lakosok nem tudnak románul, a település rendőre pedig az ott élők nyelvét nem beszéli. Ioan Solomon szerint azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megtanulják az ország hivatalos nyelvét. /Kovács Zsolt: Magyaróra román rendőrnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Miután két évig hasztalan fizette a tagságdíjat, Kovászna megye tanácsa kilépett az Európai Hegyvidéki Régiók Választott Tisztségviselőinek Szövetségéből. A kilépésről a háromszéki önkormányzat január 27-én tartott ülésén döntött. /Kovács Zsolt: Kilépett Háromszék a „hegyvidékből” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Leváltották György Ervin Kovászna megyei prefektust, helyébe Codrin Munteanut, Bukarest eddigi alprefektusát nevezték ki. György Ervin kormányfelügyelői tisztséget kapott. György Ervin úgy tudja, Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke „szólt Bukarestbe”, hogy a váltsák le őt. György Ervin elmondta, nem tudja, mit jelent a kormányfelügyelői funkció, ezért egyelőre nem dönt arról, hogy elfogadja-e az új kinevezést. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elfogadhatatlannak nevezte a prefektus leváltását. „Kovászna, Hargita és Maros megyében magyar prefektusnak kellene dolgoznia, a kormány ezzel bizonyíthatta volna be, hogy valóban odafigyel a magyar közösségre” – mondta. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott, az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy a székelyföldi megyékben ne legyen magyar prefektus vagy alprefektus. /Kovács Zsolt: Menesztették György Ervint. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Sepsiszentgyörgyön az Andrei Mureseanu Színház körüli botrány azt követően robbant ki, hogy Antal Árpád polgármester a tevékenység ésszerűsítését kérte a színházaktól. Válaszul Florin Vidamsky, a román társulat igazgatója, a Cotidianul országos napilap január 28-i számában megjelent nyilatkozatában azzal vádolta a többségében magyar önkormányzatot, hogy a megszabott, igen alacsony költségvetéssel diszkriminálja a román társulatot. Antal Árpád elmondta, hogy a tanács erre az évre az eddiginél kisebb költségvetést szán mindkét színházi társulatnak. A Tamási Áron Színháznak 2,4 millió lejes költségvetést szántak, mert a két társulat egy fedél alatt dolgozik, de a közös költségeket – amelyek évi 300 ezer lejre tehetők – a magyar színház fedezi. A magyar társulat előadásait tavaly 21 088 személy látogatta, a terem kihasználtsága pedig átlag 73 százalékos volt. Ezzel szemben az Andrei Mureseanu Színháznak 700 ezer lejes költségvetést osztottak ki, figyelembe véve, hogy tavaly 4453 látogatója volt az előadásaiknak, és a terem kihasználtsága is csak 38 százalékos volt. Antal Árpád szerint a román színházi társulat túlméretezett adminisztratív személyzetet tart fenn: 30 személyt foglalkoztat, ebből 17 színész. A román színház közönségszervezője nagyobb fizetést kap, mint amennyi pénz a jegyeladásokból bejön. /Kovács Zsolt: Román kétség Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

A lakosság és az önkormányzat elképzelése szinte összhangban van a város költségvetésének elosztását illetően, jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki a városháza által első ízben kezdeményezett lakossági költségvetés-tervezés eredményeit ismertette. Legtöbbet, a büdzsé 14,9 százalékát infrastruktúra-fejlesztésre költené a lakosság, 11,7 százalékot pedig művelődésre, miközben ez utóbbira az önkormányzat 21 százalékot szán. A tanügyre a büdzsének 10 százalékát javasolja a lakosság, a városvezetés pedig 20 százalékot. A kérdőíveket kitöltők 9 százalékot szánnának munkahelyteremtésre. Ilyen fejezet a város költségvetésében nem szerepel, Antal Árpád szerint oda kell figyelni erre a problémakörre is. /Kovács Zsolt, Horváth István: Költségvetés javaslatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Ígéretet kapott az RMDSZ a kormánypártokkal folytatott múlt heti tárgyaláson a Demokrata–Liberális Párttól (PD-L) és a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy a decentralizált intézmények vezetőinek kinevezésénél egyeztetésre hívják majd az érdekvédelmi szervezet képviselőit is – számolt be a csíkszeredai RMDSZ-es megbeszélést követően Gyerkó László szenátor. Gyerkó azt is elmondta, hogy az igazgatóknak már csak azért is maradniuk kell, mert a jelenlegi gazdasági válságban megengedhetetlen az a legalább féléves pangás, ami egy-egy intézményvezető lecserélésével, illetve az ezzel járó átszervezéssel telik. Korodi Attila képviselő rámutatott, hogy a Hargita megyei közigazgatás 18 éves történetében lassan már hagyomány, hogy magyar a prefektus, illetve az alprefektus, ehhez a továbbiakban is ragaszkodik a szövetség. A mintegy 55 Hargita megyei közintézményből csak 25-nek van magyar vezetője, ami kevesebb, mint 50 százalék. Ez a szám jóval alatta van a megyében élő magyarok több mint nyolcvanszázalékos arányának. A prefektusok leváltásának ügyében ugyancsak február 2-án ült össze az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezeteinek operatív tanácsa, és közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a kormányintézmények élére kizárólag román nemzetiségű vezetők kerüljenek. Beiktatták Codrin Munteanut, Kovászna megye új prefektusát, aki eddig Bukarest alprefektusa volt. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány magyar alprefektust nevez ki a megyébe, mivel a lakosság 75 százaléka magyar nemzetiségű. Kovászna megye új prefektusa, a PSD által jelölt Codrin Munteanu, letette a hivatali esküjét Radu Stancu belügyi államtitkár és háromszéki intézményvezetők jelenlétében. Kovászna megye új prefektusa 33 éves, jogász végzettségű, és tavaly nevezték ki Bukarest alprefektusává. Elődjét, az RMDSZ által támogatott György Ervint múlt héten a mobilitás elvére hivatkozva mozdították el és nevezték ki kormányfelügyelőnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Román ígéretek, magyar aggályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Eltávolították Kovászna megye lobogóját és a székely zászlót is a prefektúra terméből Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor. Kovászna megye zászlaját előzőleg rendeletben ismerte el a kormány és a megyei tanács is elfogadta a megye jelképének. A beiktatás után Tamás Sándor azt nyilatkozta: elégedetlenséggel tölti el a két zászló eltávolítása. /Eltávolították Kovászna megye zászlaját az új prefektus beiktatására. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Véget fog vetni annak a mentalitásnak, hogy „amit a törvény nem tilt, az megengedett”, és rendkívül szigorú lesz a prefektúra az alárendelt intézmények alkalmazottaival, jelentette ki szeptember 9-én tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján Codrin Munteanu, Kovászna megye új prefektusa. A Sepsiszentgyörgyön vasárnap szervezett tiltakozó nagygyűlés kapcsán kifejtette: feladatkörének megfelelően politikai kérdésekben nem foglal állást, viszont meglátása szerint „az emberek utcára vitele nem megoldás, célravezetőbb lenne a törvények alapján történő tárgyalás”. A kormánymegbízott az esetleges magyar alprefektus vagy intézményvezetők kapcsán elmondta, hogy szerinte minden vezető tisztséget szakértelem alapján kellene betölteni, nem pedig etnikai vagy politikai kritériumok alapján. Codrin Munteanu törvénytelennek nevezte a székely zászló és Kovászna megye lobogójának kifüggesztését, ezért felszólította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt, vegye le a homlokzatra elhelyezett székely lobogókat. „A székelység problémáira reális megoldást csak a dél-tiroli minta jelenthet” – nyilatkozta Tamás Sándor megyei tanácselnök a tiltakozó nagygyűlést követően. Tamás elmondta, hogy az állami intézményeken belüli arányos képviselet gondolata nem új keletű, hasonló kezdeményezés már 1946-ban is született. „Büszke vagyok, hogy a legnagyobb erdélyi magyar többségű város lakói példát mutattak összefogásból, és nagy számban jelen voltak az egyházak, civil és politikai szervezetek által szervezett nagygyűlésen, bebizonyítva, hogy senki, soha nem tudja megfélemlíteni a székelységet” – nyilatkozta a tüntetés után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Felhívással fordult az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa a kormányhoz, valamint Emil Boc és Mircea Geoana pártelnökökhöz, amelyben arra kérték a kormányt, tartsa be a dekoncentrált intézményekben az etnikai arányt, dolgozzon ki politikai ütemtervet a decentralizáció megvalósítására, valamint hozza nyilvánosságra a Hargita megyére vonatkozó szándékát. A felhívást interpelláció formájában az Európai Parlament előtt is bemutatják majd, erről Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével is egyeztettek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Keménykedő prefektus. Kovászna megye új kormánymegbízottja betiltaná a székely zászlót. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./