Csütörtöktől kezdődik!!! – „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”
Holnap, június 28-án nyitja meg kapuit a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi szervezetének negyedik alkalommal tető alá hozott rendezvénye, a Székely Sziget. A katrosai Gábor Áron Szabadidőközpontban megtartandó, háromnapos fesztivál minden korosztály számára kínál szórakozási lehetőséget.
A tábornyitás csütörtökön 8 órakor lesz. Szőcs Zoltán, a HVIM elnöke elmondta: azért választották Katrosát helyszínül, mert a romos állapotban levő Fortyogóval ellentétben, az erdővel körülölelt táborhelynek, a mesés tájnak igazi székelyszigetes hangulata van.
A sátorozni vágyók már szerdán felköltözhetnek a táborba. A napi jegy ára idén is jutányos, mindössze 19,20 lej vagy 1526 forint. A két összeg egyben „kódolt” üzenet is, az első a trianoni békeszerződés aláírásának évszámát, a másik a mohácsi csatáét rejti. Három napra 50 lejt kell fizetni, a szülői kísérettel érkező, 12 éven aluli gyerekek számára ingyenes a belépés. A sátorhely, a parkolás, a zuhanyzók használata, a programok látogatása ingyenes. A trianoni diktátum által elszakított területekről (Délvidék, Felvidék, Őrvidék, Muravidék és Kárpátalja) érkező magyarok díjmentesen léphetnek a táborba.
Csütörtökön a Gábor Áron-sátorban Szabó Ottó faszobrász, Táskai Margó, a Magyar Nemzeti Gárda országos szervezője, valamint Fazakas Szabolcs a Székelyföldi Legendárium alapítója tart előadást. A rovássátorban a három nap alatt rovásírást sajátíthatnak el az érdeklődők. A gyereksarokban kézműves-foglalkozás és filmvetítés lesz. A harcmezőn ki lehet próbálni az íjászatot, és jurtaállítás is lesz.
20 órától a Kárpátia zenekar lép színpadra, őket István Ildikó népdalénekes és a csíkszeredai Role követi. Pénteken újabb előadások hangzanak el: Salamon Ferenc nyugalmazott tanár, Orbán Ferenc 88 éves volt leventekatona, Kádár Gyula történész, Tyirityán Zsolt, a betyársereg szóvivője és Seprődi József minősített bortermelő, borkóstoló részéről. A kiállítósátorban Bene Zoltán és Bíró Attila régiséggyűjtők hadtörténeti kiállítását, I. és II. világháborús tárgyi emlékeit lehet megtekinteni. A túrázni vágyók 10 órakor esztena-látogatáson is részt vehetnek, ahol orda-, sajt- és túrókóstolás is lesz. Este fellép a kolozsvári Balhé, a magyarországi Palmetta és a Titkolt Ellenállás.
Szombaton 10 órától ismét túrázással indul a nap, egy II. világháborús bunkert látogatnak meg, és leleplezik a 907-es pozsonyi csata emlékére állított emlékplakettet. 11 órakor ökumenikus istentisztelet következik. Szőcs hozzáfűzte: itt meglepetéssel készülnek, amelyről azért nem árulnak el többet, hogy a hatóságok nehogy megakadályozzák az akciót. Az előadók sorát Kovács-Nemes László históriás nyitja, majd Toroczkai László HVIM-elnök, Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő értekezik a nemzeti ellenállásról. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Európa-jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ügyvezetője, országgyűlési képviselő pedig a Több frontos küzdelem a székely önrendelkezésért címmel tart előadást. Este Bajna-, Transylmania- és Romantikus Erőszak-koncertek zárják a fesztivált. Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Előadás Horthyról, Horthy nélkül
A magyar nemzet történetéről tartottak előadást Horthy Miklós udvarhelyi bevonulásának évfordulóján. A kormányzóról azonban nem volt szó.
Az EMNT Udvarhelyszéki Szervezete és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Horthy bevonulása Székelyudvarhelyre címmel hirdetett előadást kedd délutánra a Gondűző Szálloda konferenciatermébe. Körülbelül ötvenen vettek részt Kovács Nemes László történész előadásán, amit Lőrincz Csilla szavalatai és a Terra Siculorum együttes akusztikus hangszereken előadott dalai színesítettek.
Bevezetőjében a történész elmondta, hogy ugyan szakirányú végzettsége van, de nem hivatásos történész, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy előadásának nem az a célja, hogy bárkit is meggyőzzön a maga igazáról, hanem inkább az, hogy elgondolkoztasson.
Az érdeklődők közül háromtól kérdezte meg, hogy hogyan képzeli el az életét 2025-ben, majd levetített egy kisfilmet olyan statisztikákról, amik arról szólnak, hogy Európa lakossága meghatározott időn belül muzulmán vallású lesz.
A magyar népességfogyásról beszélt, majd rátért a történelemkutatás sajátosságaira: 1990 után sok-sok kutató kezdett kutatni, de az csak sokkal később dől el, hogy mi marad meg történelmi ténynek.
„A történelmet a politika hitelteleníti" – jelentette ki az előadó, hozzátéve, hogy nem lehet úgy visszatekinteni a múltba, hogy a mai fejünkkel gondolkodunk. „Nem meggyőzés akar lenni, amit állítok, csak annyit akarok elérni, hogy gondolatébresztő legyen" – tette hozzá a történész, akinek előadásában több neves magyar történész, pl. Raffay Ernő nézetei is helyet kaptak, ami szerint a Trianont a szabadkőművességnek köszönhetjük, s ugyanerről a tőről fakad a liberalizmus és a kommunizmus is.
Az előadás második felében ugyanis Kovács a trianoni traumáról beszélt, s egy olyan vonalra fűzte fel a magyar történelmi tragédia okát, ami 1514-től nyomon követhető. A magyar arisztokrácia hibája szerinte az, hogy a Dózsa György-féle parasztháborútól kezdve megvetette és nyomorba döntötte a magyar parasztságot – a magyar történelem tragédiája pedig ez vezetett a trianoni összeomláshoz.
Kovács László történész a majd két órás előadás alatt rengeteg információt közölt és szintéziseket is vázolt, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a magyarság és az emberiség előbb-utóbb kárhozatra jut, ha nem kezd tudatosan, a nemzeti konszenzus jegyében gondolkodni.
„Ötven év múlva a gyerekeink beszéljenek majd derűsebb dolgokról" – zárta az előadását Kovács, majd szavalat és újabb dalok következtek az említettek előadásában.
A majdnem két órás előadáson a bevezetést kivéve (pontosan hetvenhárom éve, 1940 szeptember 17-én vonult be Horthy Miklós kormányzó Székelyudvarhelyre) egyetlen mondat sem hangzott el sem Horthyról, sem pedig Székelyudvarhelyre való bevonulásáról.
Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Ramocsa népe
A szomszéd megyei Székelyderzs polgármesteri hivatalának időszakos kiadványáról szólnék örömmel és dicsérettel, amely arra hivatott, hogy a Székelymuzsnával alkotott község mindennapos dolgát-baját közhírré tegye. A Napisten júniusi számában meghirdette a június végén tartott XIII. Székelyderzsi Falunapok programját, de a hagyománnyá nemesülő, minden június utolsó szombatján tartott jégverés napi határkerülés történetét is ismertette.
A program szerinti percnyi pontossággal 12.30-kor induló határkerülők, lovasok és szekeresek időben érkeztek vissza a vártemplom előterébe, ahol a Kornis Kata Asszonykórus tagjaival beszédbe keveredve ismerkedtünk: „Három évvel ezelőtt, amikor megalakítottuk a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség asszonykórusát, ennyit vállaltunk: zsoltárokat és népdalokat énekelni. Az elmúlt években, a kezdeti vállaláshoz hűen, népdalok és zsoltárok éneklésével igyekeztünk szebbé tenni az egyházi ünnepségeket. Énekelve, irodalmi alkotások csokorba szedésével mutattuk be Székelyderzs történetét, gyűjtöttünk pénzt a templom javítására, és ápoltuk más unitárius gyülekezetekkel a hittestvéri rokonságot. Énekelve álmodtuk kórusunk jövőjét...”
Ennek a szép hangú énekelésnek is tanúi lehettünk a Petky János-díjak átadása utáni percekben, amikor Demeter Sándor Loránd, a helyi egyházközség lelkésze – meglepetésemre – gitárját vállára véve, két zenésztársával összehangolva átvette az asszonykórus vezetését is. A megszépült, felújított templombelsőt elhagyva mosolygó, kedves derzsi asszonyok kürtőskaláccsal kínáltak fonott kosaraikból, majd a régi iskola hátsó felében felépített új játszóteret mutatták be a vendégeknek a keblitanács tagjai a „költő és hadvezér” Demeter tiszteletes vezetésével. De szót kapott az Udvarhelyszéki Vágta székelyderzsi futamának főszervezője, Kovács-Nemes László is, aki a vártemplom fala előtti nyílt terepen szólt az ünneplő falu népéhez, és ezt követően egy hivatásos színész tehetségével szavalt el egy, a székelységhez írt gyönyörű, bátorító verset... Sajnálom, hogy a falunapok vasárnapi programján személyesen nem vettem részt. Jóleső érzéssel töltött el az a tudat, hogy az 1969 tavaszán megismert unitárius székely falu azóta gyökeresen megváltozott, a szó jobbik értelmében.
Ramocsa a község ötvennégy dűlője legnagyobb, legszebb részének nevét takarja. Ramocsa népe, tartsd meg régi szép hírneved, barátkozó, vendégszerető lakóiddal! A falu világot járt, külföldön dolgozó középnemzedéke eddig még mindig hazatért. És hazatér(t) szüleinek sírját megkapálni, rá virágot ültetni, vázába tenni a Sepsiszentgyörgyön élő székelyderzsiek közössége is! Ferenczy L. Tibor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)