"Tüntetést rendezett a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Budapesten, dec. 15-én, vasárnap; a demonstráció résztvevői a kormány határon túli magyarokat érintő nemzetiségpolitikája ellen tiltakoztak. A Károlyi Mihály-szobor elől a tömeg az Erzsébet térre, a Kempinski Hotel elé vonult, ahol a szomszédos országokban élő magyarok leveleit olvasták fel. A külföldön élő magyarok megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén Medgyessy Péter kormányfő a Kempinski Hotelben fogadáson vett részt Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A rendezvényen elhangzó beszédeket a megjelentek magyar zászlókat és határon túli magyarlakta települések tábláit lengetve "Vesszen a kormány, vesszen Trianon!" bekiabálásokkal szakították meg. A felszólalók követelték Medgyessy Péter kormányfő lemondását, valamint a "nemzeti önérzetükben megsértett" magyarok megkövetését. A felszólalók bírálták a magyar kormányt az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért "gyenge eredményéért". A demonstráción megjelent Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Grespik László, a szövetség elnökségi tagja, Lányi Zsolt volt kisgazda országgyűlési képviselő és Kovács Dávid, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Patrubány Miklós szerint az Erzsébet téren mintegy negyvenezren gyűlhettek össze. /"Vesszen Trianon!" MVSZ-tüntetés a kormány politikája ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./ Az a magyar kormányfő, aki Erdély elcsatolására koccint, vagy elmebeteg, vagy hazaáruló, de valószínűleg nem az előbbi állítás igaz Medgyessy Péterre - mondta Horváth Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szóvivője a dec. 15-i tüntetésen, amit a magyar miniszterelnök dec. 1-jei, Kempinski szállóbeli megjelenése ellen szerveztek Budapesten. Az ellen tüntettek, hogy Medgyessy Péter kormányfő - Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök társaságában - Adrian Nastase román miniszterelnökkel együtt ünnepelt. Kovács Dávid, a JMM elnöke azt hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a marhavagonokban elhurcolt, kitelepített magyarokra, a Tito partizánjai által lemészárolt vajdasági honfitársakra, az 1990-es marosvásárhelyi harcokra és a Don-kanyarra is. Ez a magyar sorstalanság. Ezek nem hálás témák, ezekért nem jár Nobel-díj, mint ahogy Wass Albert nemhogy ezt a rangos elismerést nem kapta meg, de még magyar állampolgárságban sem részesült többszöri kérése ellenére. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, Balogh Norbert az 1918-as vörös terror szervezői és a mostani kormányzat közötti hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. (A rendőrség a tüntetést megelőző napokban még a rendezvényt törvényesen népszerűsítők ellen is fellépett.) A fáklyás tüntetés végén a részvevők kiáltványt fogadta el, a több tízezres tömeg annak minden pontját közfelkiáltással erősítette meg. - Ma is vállalom azt, hogy elfogadtam a román miniszterelnök meghívását a román nemzeti ünnepre - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Hozzátette: a történelmi sérelmek felhánytorgatása nem vezet sehová. Kovács László külügyminiszter dec. 16-i nyilatkozatában történelmi fejtegetések és terminológiai tisztázások közepette próbált meg fölényesen rendreutasítani mindenkit, aki a történteket ellenzi. /Szakács Árpád: Tüntetés nemzeti önérzetért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ A dec. 15-i tüntetés résztvevői kiáltványt fogadtak el. Ebben leszögezték, hogy a december elsejei Kempinski-beli ünnepség magyar részvevői hasonlítnak az országvesztő Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond és társaik tevékenységére, akik amikor Magyarország kétharmad részére idegenek tették rá kezüket, a Károlyi-Jászi együttes a "végre elért nemzeti szabadságról" és a "függetlenségről" beszélt. A kiáltványban emlékeztettek az 1918-as gyulafehérvári gyűlést három héttel követő kolozsvári népgyűlésre. A korbeli Népszava tudósítása szerint "A hatalmas méretű gyűlésen mintegy százezer ember vett részt, sokkal többen, mint ama gyulafehérvári gyűlésen, ahol a huszonhat vármegye elszakadását mondták ki - a román imperialisták. A kolozsvári gyűlés határozata a wilsoni elvek alapján áll, a népek önrendelkező jogának érvényesülését kívánja és ezen az alapon jelenti ki (...), hogy a Magyar Népköztársaság állami közösségében akar maradni". A lap a felszólalásokból is idézett: "A magyarországi román szocialisták nevében Strengar Demian Szava elvtárs (...) kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári határozattal, nem akarnak a román imperialista elnyomás alá kerülni. A román szociáldemokraták küldöttje, Avramescu György elvtárs beszélt ezután. Óriási hatás mellett fejtette ki tiltakozását a gyulafehérvári határozat ellen. 1914-ben - mondotta - összegyűltek az urak, és csináltak a világból egy mészárszéket. (...) Gyulafehérváron ismét összegyűltek az urak, és másik mészárszéket akarnak csinálni a világból. (...) A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára". A december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés határozatai még az erdélyi románságon belül sem arattak osztatlan elismerést. A kiáltvány szerint a tüntetők követelték, hogy a Kempinskiben fogadáson megjelentek kövessék meg az erdélyi magyarságot, a "méltóságában vérig sértett magyar nemzetet", határolódjanak el Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és társaik magyarság-gyalázó, országvesztő politikájától, a szomszédos államokkal folytatott tárgyalások során az elcsatolt nemzetrészek iránti felelősségérzettel járjanak el, a szomszédok EU-csatlakozásra irányuló törekvéseinek támogatását az ott élő magyar nemzeti közösség jogainak maradéktalan biztosításától tegyék függővé. Az Erzsébet téri tiltakozó nagygyűlés részvevői és támogatói, Magyarok Világszövetsége, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Százak Tanácsa, Bocskai Szövetség, Lelkiismeret 88 Csoport, Széchenyi Casino. /Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./"

Június 3-án Magyarországon több országos napilap is foglalkozott a 85 éve bekövetkezett országvesztéssel. A magyar történelemkönyvekben ma is csak hiányosan, hézagosan tanítanak Trianonról. Romániában a kommunista rendszer sikeresen beletáplálta az emberek fejébe, hogy Ezért látnak sokan ma is az 1989-es események mögött magyar titkosszolgálati beavatkozást, a marosvásárhelyi pogrom mögött Erdély elszakítására tett kísérletet. Ezért nem kellett alig egy hónapja a felajánlott magyar katonai segítség, az árvíz sújtotta Bánságba. – Június 4-én Budapesten semmi sem emlékeztetett Trianonra. A Duna és Hír Televíziót kivéve, hallgatnak róla a közszolgálati médiumok is. A Magyar ATV-n ment a Fásy Mulató, a közszolgálati Kossuth Rádióban pedig a Rádiókabaré. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum templom helyén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik szimpatizánsai emlékeztek, a Hősök terén a MIÉP tartott nagygyűlést. Toroczkai László HVIM-elnök kifejtette: ”2001-ben azért hirdettük meg ezt a fáklyás felvonulást, mert sirattuk a múltat. Ellenségeink a balliberális médiában felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a múlttal. Ez óriási tévedés: Trianon nem lerágott csont, hanem nemzetünk élő, fájó sebe. Lásd: Délvidék, ahol verik a magyarokat, és újabban Erdélyben is. Miért hagyjuk? Meg kell mutatnunk, hogy nincs a szívünkben félelem.” Toroczkai után Kovács Dávid, a Jobbik elnöke beszélt. Kiemelte: „magyar testvéreinket folyamatosan megalázzák és megverik. Tamás Gáspár Miklós és barátai a Moszkva téren küzdenek a rasszizmus ellen. Ajánlom, hogy menjenek át Erdélybe vagy a Délvidékre és ott küzdjenek. Ott van feladatuk. Június negyedike nemcsak a nemzeti emlékezet napja, hanem az önvédelmi ösztön mozgósításának napja is kell hogy legyen.” A megjelentek felkeresték a szerb, francia, román, szlovák nagykövetségeket. A petíciókat sehol sem fogadták el. Ezekben területi autonómiát követelnek a határon túli magyaroknak. A Hősök terén Csurka István, a MIÉP elnöke mondott beszédet. /Fábián Tibor: Magyarország emlékezik. Trianon sem örök. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7.

Kevesebb csapat jelentkezett az Örökségünk Őrei vetélkedőre
Sorshúzással választottak örökbe fogadható műemléket
Öt csapat, azaz öt tanintézet vesz részt idén az RMDSZ kulturális főosztálya által meghirdetett Örökségünk Őrei Kolozs megyei vetélkedőn, amelynek első programpontja, azaz a műemlékek kijelölése tegnap zajlott a Bánffy-palota udvarán. A csapatok végül maguk döntötték el, hogy a közel nyolcvan kolozsvári műemlék közül melyiket fogadják örökbe. A Kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának diákjai a Báthory-Apor szemináriumot, az Apáczai-líceum csapata a Széki-palotát, a Báthory-líceum diákjai a Jósika-palotát, a Brassai-líceum tanulói a volt pénzverde épületét, míg a Donát negyedi Ghibu-líceum diákjai a Horea úti Zsinagógát veszik majd örökbe jelképesen. Sem a tavalyi, sem a tavalyelőtti nyertes tanintézmény nem indult ezen a vetélkedőn. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főosztályának ügyvezető alelnöke biztosította a résztvevőket, hogy a testület és a média most is minden támogatást megad a tanulóknak.
– Tavaly a Státus-palotákat fogadtuk örökbe, és idén is hasonló műemlékre pályáztunk. Tanulmányoztuk több műemlék épület történetét, így esett a választásunk a Széki-palotára – mondta el Kerekes Ákos, az Apáczai-líceum tizedikes diákja, akitől azt is megtudtuk, hogy a 14 tagú csapat már ma, világításkor elkezdené a munkát, és rendbe tenné Széki Miklós házsongárdi sírját.
– Az elmúlt időszakban sok érdekes régészeti lelet került elő a Jósika-palotából, csapatunk ezért választotta ezt a műemléket – közölte Kovács Dávid, a Báthory-líceum tizedikes diákja, a 13 tagú csapat tagja.
– Szeretjük a kihívásokat, ezért esett a választásunk a volt pénzverde épületére – tudtuk meg Farkas Boglárka tizenegyedikes diáktól, a Brassai-líceum 15 személyt számláló csapatának egyik tagjától.
– Mi a Báthory-Apor szeminárium épületében tanulunk, lenyűgözött minket az épület múltja, sok híres ember tanult ott – támasztotta alá választásukat a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolája integrált osztályának tanulója, Horváth Pál, aki szintén egy 13 tagú csapat tagja.
A Ghibu-líceum diákjai más programjuk miatt nem jelenhettek meg az eseményen, de tolmácsolták azon szándékukat, hogy a Horea úti Zsinagóga épületét kívánják örökbe fogadni, mivel érdekesnek tartják a történetét, és a város magyar és román közössége egyaránt magáénak érzi ezt a műemléket. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)