Ifjúsági szervezet alakult Gyulakután
Augusztus 29-én tartotta alakuló ülését a Gyulakuti Ifjak Közössége (GYIK), amely felvállalta a gyulakuti fiatalok közösségi életének a szervezését, amire az utóbbi időszakban igény mutatkozott. Az egyesület megalakulásához nagymértékben hozzájárult a környéken létrehozott hasonló szervezetek tevékenysége. Auguszus 28-án Gyulakuta polgármestere, Varga József és az újonnan megalakult GYIK tagjai vendégül látták a Nyárádszeredai Ifjúsági Szövetség (NYISZ), a Fiatal Erdőszentgyörgyiek Tanácsa (FIESZTA), valamint Balavásár község Ifjúsági és Szabadidő Egyesülete (BISZE) küldöttségeit. A vendégek részletesen beszámoltak minden tudnivalóról, saját tevékenységükről, terveikről és tapasztalataikról is.
Augusztus 29-én tartották az alakuló ülést, ahol megválasztották a vezetőséget. Az elnök Tordai-Albert Klára, alelnök Fülöp Róbert, pénztáros Orbán Ildikó, a titkárnő Simó Kinga lett, Varga Attila a fotóriporteri megbízatást vállalta el. Elfogadták a szervezet nevét, logóját, jelmondatát és körvonalazták a tevékenységi terveket is. Felvállalták, hogy szeptember végén szüreti bált rendeznek. A balavásáriak helyben meg is hívták a GYIK csapatát a szeptember 1-jei egrestői falunapokra, ahol részt vettek a gulyásfőző versenyen is, második helyezést érve el.
A GYIK tagjai köszönik a támogatók segítségét, és bíznak abban, hogy önálló kezdeményezésekkel, kreativitással, közös munkával és teljes odaadással sikerül fellendíteni a község közösségi életét. Kovács Csenge-Apollónia
Népújság (Marosvásárhely)

Bábszínházi vetélkedőt rendeztek Szatmárnémetiben
Az idei színházi évadban ünnepli fennállásának tízedik évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata, amelynek tiszteletére 2013. október 25. és 27. között programsorozatot szerveznek. Az ünnepség előkészítéseképpen BábSzóTér címmel vetélkedőt szerveztek óvodás és kisiskolás csoportok számára. „Első alkalommal rendeztünk bábos vetélkedőt, amellyel a bábozás népszerűsítése a célunk a Szatmár megyei óvodás és kisiskolás gyermekek és nevelőik körében” – részletezte Bandura Emese, a bábtagozat megbízott vezetője. -
A vetélkedő valamennyi résztvevője értékes könyvjutalomban részesült a Communitas Alapítvány és az RMDSZ jóvoltából, illetve apró meglepetéseket és a 10 éves ünnepség vendégelőadásaira szóló meghívókat vihetett haza.
Az első alkalommal megrendezett BábSzóTér vetélkedőn a következő díjakat osztotta ki a háromtagú zsűri (Tamás Ágnes művészeti titkár, Doloczky Márta pedagógus és Bandura Tibor bbászínész):
Legszebb díszlet
Kölcsey Ferenc Napköziotthon és Óvoda, Szatmárnémeti
Felkészítő: Makranczi Erika, Orosz Júlia
Bábelőadás címe: Az aranyeke, népmese
Bábfajta: fakanál
Szereplők: Bozsó Bíborka, Dénes Máté, Krüzselyi Bálint, Riedl Kovács Csenge
Legszebb előadásmód
Dr. Vasile Lucaciu Iskola, Szatmárnémeti
Felkészítő: Zab Tímea
Bábelőadás címe: Hurrá, megjött a kiselefánt étvágya!
Bábfajta: csuhébáb
Szereplők: Ács Patrick, Kozsán Tiffany, Angyal Viktória, Pavlitska-Engi Daiana
Legjobb ötlet (rendezés)
Református Gimnázium, előkészítő osztály, Szatmárnémeti
Felkészítő: Pándi Beáta
Bábelőadás címe: Jékely Zoltán: A három pillangó
Bábfajta: fakanál, pantomim
Szereplők: Gödri Ágnes, Máthé Rebeka, Valkai Andrea, Kis Bálint
Kreatív látvány
1-es számú Óvoda, Nagykároly
Felkészítő: Márkus Katalin
Bábelőadás címe: A három kismalac és a farkas
Bábfajta: fakanál
Szereplők: Bohonyi Maya, Dávid Fruzsina, Márkus Csongor, Krizbai Kincső, Soimos Hanna, Szécsi Anasztázia
Legjobb bábelőadás
Hám János Óvoda, Szatmárnémeti
Felkészítő: Hársfalvi Veronika
Bábelőadás címe: A kéményseprő és a pékinas
Bábfajta: fakanál
Szereplők: Cala Zselyke, Erdei Jázmin
A legjobb bábos csapat
Református Kinizsi Óvoda Szatmárnémeti
Felkészítő: Csáki Hajnalka
Bábelőadás címe: Nagyapó retke
Bábfajta: kézbáb
Szereplők: Szegedy Mátyás, Gábor Abigél, Galambos Dóra, Király Fruzsina, Képes Boglárka, Csató Barbara
Maszol.ro

Születése 110. évfordulóján emlékeztek Sass Kálmánra
Születése 110. évfordulóján kiállítás nyílt Sass Kálmán mártír lelkipásztor emlékére, és a róla elnevezett díjat is átadták az elmúlt csütörtökön Érmihályfalván.
Nagycsütörtökön délután, az úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet előtt az éppen aznap, április 17-én, de 110 évvel korábban, 1904-ben született Sass Kálmán mártír lelkipásztorra emlékeztek utolsó szolgálati helyén, Érmihályfalván. “Egy olyan Isten nélküli világban szolgált, amikor mégis tudott példamutató lenni jellemével, szeretetével, (…) a haza és a nemzet fáklyájaként égett el Krisztus oltárán” – fogalmazott a lelkész emlékére összeállított kiállítás imaterembeli megnyitóján Balázsné Kiss Csilla lelkész. Id. Szilágyi Ferenc költő-képzőművész, presbiter Sass Kálmán életútját elevenítette fel születésétől az 1956-ot követő megtorlás részét képező 1958-as kivégzéséig. Reméljük, eljön az idő, amikor nem csak az egyház védőpajzsa mögött lehet emlékezni, utalt a méltató arra, hogy Sass Kálmánt máig nem rehabilitálták.
Sokatmondó dokumentumok
Jelen volt a néhai lelkész egyik fia, dr. Sass Huba tanár, aki gyerekkorából idézett fel emlékeket, a békés és a megpróbáltatásokkal teli esztendőkből egyaránt. Elmondta, hogy a román állammal szemben 22 pere volt a családnak, ami egyrészt a rehabilitálást, másrészt a vagyoni kártérítést érintette – az eredményt mindkét esetben tudjuk… A kiállítás anyagát Balázsné Kiss Csilla mutatta be, s abban megtalálhatóak a Sass családot bemutató fotók, iratok éppen úgy, mint a helyi református egyházközség életére vonatkozó dokumentumok, vagy Sass Kálmán meghurcolásának bizonyítékai is. A kiállítás pünkösdig tekinthető meg.
Emlékév
Ugyancsak az esemény adott alkalmat a Sass Kálmán Díj első átadására. Mint Kovács Zoltán főgondnok elmondta, az ideit Sass Kálmán-emlékévnek nyilvánította az egyházközség, és ennek során egyéb események mellett szeretnék felavatni a lelkész emlékhelyét a temetőben (melynek alapkövét a reformáció legutóbbi emlékünnepén tették le). Ebbe a sorba tartozik az ezután mindig április 17-én átadandó díj alapítása, és mostani első átadása is, amivel az évente konfirmált fiatalok legügyesebbjeit jutalmazzák, kilétükről pedig szavazással maguk a konfirmálók döntenek. A díjat idén Hengye Kincső és Papp István érdemelte ki, de mivel nagyon szoros volt a verseny, két különdíjat is átadtak Kovács Csengének és Csomós Rolandnak. Balázsné Kiss Csilla elmondta még, hogy készülnek Sass Kálmán összesített teológiai munkáinak kiadására, majd az ünnepség a néhai lelkész kedvenc nótájának eléneklésével zárult: Krasznahorka büszke vára…
Rencz Csaba
erdon.ro

Első díj és dicséret Brassóból
Az érmihályfalvi Kovács Csenge első díjat nyert a IV. Barcasági Vallásos Vers- és Énekmondó Találkozó szavalóversenyén Brassóban. A szervezők felkérték, hogy másnap az evangélikus istentisztelet keretében is szavaljon.
Október 24. és 26. között szervezték meg Brassóban a IV. Barcasági Vallásos Vers- és Énekmondó Találkozót. Ez egy korábban megrendezett szavalóverseny országos szakasza volt, melyre két érmihályfalvi diák is eljutott: Kovács Csenge Nárcisz és Venkli Virág. A verseny szervezői, a Brassói Evangélikus Lutheránus Egyházközség, az Evangélikus- Lutheránus Püspökség, a Bartalis János Keresztény Kulturális Egyesület, a brassói katolikus, református és unitárius egyházközségek, valamint barcasági pedagógusok voltak. A zsűri elnöke Váta Loránd kolozsvári színész volt, a szavalóknak két választott vallásos/istenes verset kellett előadniuk, az énekmondóknak pedig egy archaikus zsoltárt és egy megzenésített istenes verset kellett elénekelniük. A mezőny erős volt, a színvonalas produkciókat brassói, marosvásárhelyi, bukaresti, székelyföldi és Bihar megyei diákok adták elő.
Eredményhirdetés
A verseny végén a zsűri elnöke értékelte a látottakat, hallottakat, kiemelte az erősségeket, jó tanácsokkal látta el a diákokat, majd következett a várva várt eredményhirdetés. Az énekmondó kategóriában az érmihályfalvi Venkli Virág, aki jelenleg a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója, dicséretben részesült. A versmondók között kemény volt a harc, hiszen nem voltak korcsoportok, együtt, egymás ellen versenyzett az általános iskolás diák és a líceumi tanuló. Az eredményhirdetés nagy örömöt hozott számunkra: az első díjat a zsűri egyöntetűen az érmihályfalvi versenyzőnek, a nyolcadikos Kovács Csengének ítélte, aki elkápráztatta a zsűrit a versek tolmácsolásával. A szervezők felkérték Csengét, hogy másnap az evangélikus istentisztelet keretében szavalja el újra a verseket, aminek örömmel tett eleget.
Boros Emőke tanárnő
erdon.ro

Vidám versmondók versenye, némi szomorúsággal
Negyvenhat diák részvételével tartották meg szerdán Érmihályfalván a Vidám Versek Versmondó Versenyének megyei szakaszát. A továbbjutottak Szatmáron vehetnek részt az országos döntőn.
Borús, esős, mondhatni szomorú időben gyülekeztek a résztvevők a Vidám Versek Versmondó Versenyének megyei döntőjére, melynek immár nyolcadik éve Érmihályfalva ad otthont. Előzőleg több helyszínen zajlottak előzetes versenyek, a házigazdáknál éppen az előző napon. A református egyházközség gyülekezeti házának nagytermében Karászi Éva tanítónő, mint főszervező köszönthette a helyiek mellett a Margittáról, Nagyváradról és Szalontáról érkezett összesen negyvenhat kisebb-nagyobb diákot és kísérőiket.
A verselés ünnep
A verseny felvezetésekként és mintegy a feszültség oldásaként elsőként a Csilinka gyerekkórus adott elő Darabont Aliz zenetanárnő vezetésével az alkalomhoz illő megzenésített Weöres Sándor-verseket, majd a zsűri – Firtos Edit színművésznő, Sz. Sütő Éva újságíró, Boros Emőke tanárnő/szinkronszínész, Szilágyi Ferenc Hubart költő, dr. Pető Csilla szaktanfelügyelő – nevében utóbbi, mint a grémium elnöke bátorította a versenyzőket, megjegyezve, hogy a hasonló versenyek megyei legjobbjai az országos szakaszokon is mindig jól szerepelnek. Házigazdakánt Balázsné Kiss Csilla lelkész is mondott pár szót, egyebek mellett kifejtve: az anyanyelven történő verselés, akárcsak az imádkozás, mindig egy ünnep. Mindezek után kezdődött meg a verseny, amikor a diákok a legkisebbektől indulva a nagyobbak felé, korosztályonként álltak a zsűri és a hallgatóság elé. Amint az utolsó versenyző is elmondta versét, a szervezők ebédhez terítettek, majd a Nyíló Akác néptánccsoport szilágysági és dél-alföldi táncokat mutatott be.
A legkisebbek befejezték
Közben a zsűri meghozta döntését, és az is kiderült – ami nagy elégedetlenséget váltott ki az érintettek körében –, hogy az előkészítő osztályos gyerekeket nem fogadja az országos döntő szervezője, tehát a legkisebbek között is voltak elvileg továbbjutók, de számukra most fejeződött be a verseny… Miért is kellett a gyerekeket fellelkesíteni, majd letörni őket? – tették fel a kérdést szülők, tanítók. Az I–VIII. osztályos továbbjutók április 24. és 26. között vehetnek részt az országos döntőn, amit Szatmáron, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban rendeznek meg.
Továbbjutók
Elsősök – Szűcs Lilla (Margitta); másodikosok – Takó Dorottya (Szalonta); harmadikosok – Dénes Eszter (Nagyvárad, N. Bălcescu iskola), Fehér Jázmin (Margitta); negyedikesek – Guba Áron Máté (Nv., Szacsvay iskola), Molnár Boróka (Érmihályfalva), Lengyel Bernadett (Szalonta); ötödikesek – Somogyi Csilla (Érmihályfalva); hatodikosok – Dóczi Richárd (Nv., Szacsvay iskola), hetedikesek – Papp Zsófia (Nv., Ady líceum); nyolcadikosok – Kovács Csenge (Érmihályfalva).
Rencz Csaba
erdon.ro

Kiállítás az Adyban: száz év magyar találmányai
Különleges kiállítás nyílt tegnap délelőtt az Ady Endre Elméleti Líceumban az Iskola másként elnevezésű hét keretén belül: a díszterem előtti helyiségben az elmúlt száz év magyar találmányait, felfedezéseit bemutató plakátokat lehet megtekinteni.
November 3. hivatalosan 2003 óta a magyar tudomány napja, a neves napot a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum is megünnepli valamilyen formában, ezúttal egy rendhagyó kiállításra került sor, ami egyben az Iskola másként program részévé is vált. A díszterem előtti helyiségben kiállított 80 posztert dr. Pálfi György professzor állította össze, s a Magyarok Világszövetségének jóvoltából érkezett az iskolába. A tudománytörténeti vándorkiállítás megnyitóján Vad Márta iskolaigazgató köszöntése után Mátyás Attila evangélikus lelkész, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Országos Tanácsának elnökeként, a szövetség elnökének, Patrubány Miklós köszöntőlevelét olvasta fel, amelyben többek között Teller Ede szavait idézve a világ magyar nyelven történő megismerésének szépségére mutat rá a szerző. A történelmi Magyarországon született tudósok számos felfedezést, találmányt nyújtottak a világnak, állt még a levél soraiban. Mátyás Attila felhívta a kiállításmegnyitón megjelent diákok figyelmét, hogy napjaink kivándorlási tendenciájának ellentmondva, itthon is lehet sikeres lenni szorgalmas tanulás és kitartás által. A jobb érvényesüléssel, könnyebb megélhetéssel kecsegtető külföld pedig számos hátrányt rejthet, mint például az identitásvesztést, vagy a „modern rabszolgává” válást, mutatott rá beszédében Mátyás Attila. A sikerhez vezető kitartáshoz azonban erős lélekre van szükség, ami pedig csak az Istennel való élő kapcsolatból születhet, mondta el a lelkipásztor. A kiállítást hivatalosan Czirják Enikő, az iskola tanára nyitotta meg, kiemelve, hogy a termet igyekeznek minigalériaként számos alkotással megtölteni, hiszen kiállítási anyag többször is adódik. A tudománytörténeti kiállítás mellett jelenleg is az iskola folyosóján az iskolai fotóklub tagjainak alkotásait lehet megtekinteni.
Megnyitó
Vad Márta igazgatónő elmondta: az egész hónapban megtekinthető kiállítás megtekintésére más iskolák osztályainak jelentkezését is várják. A megnyitót két szavalat zárta: Guba Máté hetedik osztályos tanuló Ady Endre Fölszálott a páva című versét, Kovács Csenge 11. osztályos diák pedig Szilágyi Domokos A próféta című versét adta elő.
Az átfogó kiállítás több mint 300 magyar tudós munkáságát mutatja be, a Nobel-díjas magyar származású tudósok mellett a közúti, légi, kötöttpályás közlekedés, de a számítástechnika világában tett felfedezések is helyet kaptak a plakátokon, de természetesen Rubik Ernő találmánya sem maradt ki. János Piroska / erdon.ro