Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kovács Borbála
2 tétel
2012. március 31.
Devictus vincit – Mindszenty József emlékest Kolozsváron
Mindszenty József bíborosra, esztergomi érsekre, Magyarország utolsó hercegprímására emlékezett születésének 120. évfordulóján a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén megtartott rendezvényen. Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kifejtette: Mindszenty a magyar katolikus egyház XX. századi kiemelkedő személyisége volt. Fodor György piarista konfráter arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy tudomása szerint ez az első, s mindmáig egyetlen esemény Erdélyben, amelynek során megemlékeztek Mindszentyről. – Nem először történik meg, hogy Kolozsvár elöl jár a kezdeményezések terén, egyházi vonatkozásban is. Mindszenty József követendő példa a Krisztus iránti papi engedelmesség szempontjából is – hangsúlyozta a konfráter. A Szent Mihály Plébánia Szent Cecília kórusa Potyó István karnagy vezetésével három ismert vallásos művet adott elő, Jancsó Miklós színművész pedig Mindszenty emlékirataiból olvasott fel részleteket.
Mindszenty József életét Kovács Sándor római katolikus főesperes ismertette. – Ki volt Mindszenty József bíboros, Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása? Egyéniségét a legválasztékosabban megfogalmazott szavak sem tudják méltóképpen a mai nemzedék elé tárni. Születésének 120. évfordulóján megpróbálom feleleveníteni erőt sugárzó és irányt mutató tanítását – tette hozzá a főesperes, majd boldog II. János Pál pápát idézte, aki szerint „Esztergom rendíthetetlen bíboros érseke magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Nagy lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát, olyan magasztos egyházi személy emlékét hagyva ránk, aki hosszú éveken át tudott imádkozni és szenvedni népéért”.
Kovács Sándor előadásából megtudtuk: Mindszenty József a Vas megyei Csehimindszenten született 1892. március 29-én, szülei Pehm János és Kovács Borbála voltak. Ifjú korában újságíró akart lenni, aki tollal harcol minden ellen, ami gonosz, ám az akkori erdélyi püspök, gróf Majláth Gusztáv Károly kérésére elhatározta, hogy pap lesz. Érettségi után a szombathelyi szemináriumban kezdte el teológiai tanulmányait. 1915. június 12-én szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban Mikes János megyéspüspök. Első szolgálati helye Felsőpaty településen volt. 1917. február 1-jén kinevezték a zalaegerszegi állami főgimnázium hittan tanárává. Az 1919-es vörös őszirózsás forradalom idején rövid ideig letartóztatták, és kitoloncolták a megye területéről. Huszonöt évesen megbízták Zalaegerszeg plébániájának és az ide tartozó filiálék vezetésével. Javaslatára új népiskolák létesültek, zárdatemplomot építtetett. Elvállalta a Keresztény Párt megyei elnökségét. Ezt azzal indokolta meg, hogy „A lelkipásztori életben a politika szükséges rossz. De mivel a politika ledöntheti az oltárt és romlásba viheti a halhatatlan lelket, súlyosan kötelező lelkipásztori feladatnak tekintette a szavazó polgárok alapos tájékoztatását”.
1927-ben az egyházmegye zalai részének püspöki biztosává nevezték ki. Az elkövetkező évtizedben 9 új plébániatemplom, 7 plébániaház, 9 ideiglenes miséző hely, 11 ideiglenes plébánialak, 12 új iskola és egy aggmenhely felépítését valósította meg. 1937-ben pápai prelátusi tisztséggel tüntették ki, majd 1944. március 4-én XII. Pius pápa veszprémi megyéspüspöknek nevezte ki.
– Róma választása azért esett Mindszenty Józsefre, mert a püspöki kar megerősítésére olyan főpapokat kívántak, akik a háború befejezésének időszakában kemény és állhatatos, a totalitárius rendszerrel szembeszegülő, az egyházhoz és a hazához hűek maradtak – magyarázta Kovács Sándor.
Az 1944-es zsidóüldözés közepette védelmébe vette az üldözötteket: körlevélben hozta az ország közvéleményének tudomására állásfoglalását. 1944. november 27-én a nyilasok újból fogságba vetették. 1945. húsvét éjszakáján, április 20-án térhetett haza székvárosába, Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. szeptember 15-én nevezte ki esztergomi érseknek, majd ugyanazon év októberében iktatták be érseki és hercegprímási kettős méltóságába. XII. Pius pápával először 1945. decemberében találkozott. 1946. februárjában a pápa bíborossá avatta. 1948-ban Mária-évet hirdetett meg: fáradhatatlanul járta az országot, hogy imádságra és engesztelésre szólítsa fel a nemzetet, és a magyarok Nagyasszonyának pártfogását kérje az újjáépítéshez. A kommunista hatalom kémkedéssel, valutaüzérkedéssel és összeesküvéssel vádolta, majd 1948. december 26-án letartóztatták. 1949. február 3-án kirakatperben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1956. október 31-én kiszabadult, ám ez csak a forradalom leveréséig tartott, akkor újra közellenséggé nyilvánították. Ezt követően másfél évtizedet az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén töltött, majd 1971. szeptember 28-tól a bécsi Pázmáneumban tartózkodott. 1975-ben bekövetkezett haláláig járta a világot, felkeresve és lelkesítve a hazájukból elmenekült magyarokat. Először a saját maga által választott osztrák búcsújáróhelyen, Máriacellen temették el, majd 1991. május 3-án az esztergomi bazilika altemplomában, annak érseki sírkápolnai részében kapott végső nyughelyet.
Zárszóként Kovács Sándor főesperes elmondta: Mindszenty boldoggá avatási eljárása folyamatban van.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Mindszenty József bíborosra, esztergomi érsekre, Magyarország utolsó hercegprímására emlékezett születésének 120. évfordulóján a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén megtartott rendezvényen. Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kifejtette: Mindszenty a magyar katolikus egyház XX. századi kiemelkedő személyisége volt. Fodor György piarista konfráter arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy tudomása szerint ez az első, s mindmáig egyetlen esemény Erdélyben, amelynek során megemlékeztek Mindszentyről. – Nem először történik meg, hogy Kolozsvár elöl jár a kezdeményezések terén, egyházi vonatkozásban is. Mindszenty József követendő példa a Krisztus iránti papi engedelmesség szempontjából is – hangsúlyozta a konfráter. A Szent Mihály Plébánia Szent Cecília kórusa Potyó István karnagy vezetésével három ismert vallásos művet adott elő, Jancsó Miklós színművész pedig Mindszenty emlékirataiból olvasott fel részleteket.
Mindszenty József életét Kovács Sándor római katolikus főesperes ismertette. – Ki volt Mindszenty József bíboros, Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása? Egyéniségét a legválasztékosabban megfogalmazott szavak sem tudják méltóképpen a mai nemzedék elé tárni. Születésének 120. évfordulóján megpróbálom feleleveníteni erőt sugárzó és irányt mutató tanítását – tette hozzá a főesperes, majd boldog II. János Pál pápát idézte, aki szerint „Esztergom rendíthetetlen bíboros érseke magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Nagy lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát, olyan magasztos egyházi személy emlékét hagyva ránk, aki hosszú éveken át tudott imádkozni és szenvedni népéért”.
Kovács Sándor előadásából megtudtuk: Mindszenty József a Vas megyei Csehimindszenten született 1892. március 29-én, szülei Pehm János és Kovács Borbála voltak. Ifjú korában újságíró akart lenni, aki tollal harcol minden ellen, ami gonosz, ám az akkori erdélyi püspök, gróf Majláth Gusztáv Károly kérésére elhatározta, hogy pap lesz. Érettségi után a szombathelyi szemináriumban kezdte el teológiai tanulmányait. 1915. június 12-én szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban Mikes János megyéspüspök. Első szolgálati helye Felsőpaty településen volt. 1917. február 1-jén kinevezték a zalaegerszegi állami főgimnázium hittan tanárává. Az 1919-es vörös őszirózsás forradalom idején rövid ideig letartóztatták, és kitoloncolták a megye területéről. Huszonöt évesen megbízták Zalaegerszeg plébániájának és az ide tartozó filiálék vezetésével. Javaslatára új népiskolák létesültek, zárdatemplomot építtetett. Elvállalta a Keresztény Párt megyei elnökségét. Ezt azzal indokolta meg, hogy „A lelkipásztori életben a politika szükséges rossz. De mivel a politika ledöntheti az oltárt és romlásba viheti a halhatatlan lelket, súlyosan kötelező lelkipásztori feladatnak tekintette a szavazó polgárok alapos tájékoztatását”.
1927-ben az egyházmegye zalai részének püspöki biztosává nevezték ki. Az elkövetkező évtizedben 9 új plébániatemplom, 7 plébániaház, 9 ideiglenes miséző hely, 11 ideiglenes plébánialak, 12 új iskola és egy aggmenhely felépítését valósította meg. 1937-ben pápai prelátusi tisztséggel tüntették ki, majd 1944. március 4-én XII. Pius pápa veszprémi megyéspüspöknek nevezte ki.
– Róma választása azért esett Mindszenty Józsefre, mert a püspöki kar megerősítésére olyan főpapokat kívántak, akik a háború befejezésének időszakában kemény és állhatatos, a totalitárius rendszerrel szembeszegülő, az egyházhoz és a hazához hűek maradtak – magyarázta Kovács Sándor.
Az 1944-es zsidóüldözés közepette védelmébe vette az üldözötteket: körlevélben hozta az ország közvéleményének tudomására állásfoglalását. 1944. november 27-én a nyilasok újból fogságba vetették. 1945. húsvét éjszakáján, április 20-án térhetett haza székvárosába, Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. szeptember 15-én nevezte ki esztergomi érseknek, majd ugyanazon év októberében iktatták be érseki és hercegprímási kettős méltóságába. XII. Pius pápával először 1945. decemberében találkozott. 1946. februárjában a pápa bíborossá avatta. 1948-ban Mária-évet hirdetett meg: fáradhatatlanul járta az országot, hogy imádságra és engesztelésre szólítsa fel a nemzetet, és a magyarok Nagyasszonyának pártfogását kérje az újjáépítéshez. A kommunista hatalom kémkedéssel, valutaüzérkedéssel és összeesküvéssel vádolta, majd 1948. december 26-án letartóztatták. 1949. február 3-án kirakatperben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1956. október 31-én kiszabadult, ám ez csak a forradalom leveréséig tartott, akkor újra közellenséggé nyilvánították. Ezt követően másfél évtizedet az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén töltött, majd 1971. szeptember 28-tól a bécsi Pázmáneumban tartózkodott. 1975-ben bekövetkezett haláláig járta a világot, felkeresve és lelkesítve a hazájukból elmenekült magyarokat. Először a saját maga által választott osztrák búcsújáróhelyen, Máriacellen temették el, majd 1991. május 3-án az esztergomi bazilika altemplomában, annak érseki sírkápolnai részében kapott végső nyughelyet.
Zárszóként Kovács Sándor főesperes elmondta: Mindszenty boldoggá avatási eljárása folyamatban van.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 15.
Mégis lesz magyar szak a gyógyszerészetin
A hét elején kezdődtek és péntekig, máshol szombatig lehet beiratkozni a vásárhelyi felsőoktatási intézményekbe. Az általunk megkérdezett tanintézetek képviselői elmondták: a beiratkozók nagyobb hullámára az elkövetkezendő napokban számítanak.
Egyrészt ezt az előző évek tapasztalataira alapozva állítják, másrészt a jelentkezést lassítja, hogy sok helyen az eredeti diplomákat csak szerdán adták ki. Talán a legjobb hír, hogy az előzetes hírekkel ellentétben idén is indul magyar nyelvű oktatás a gyógyszerészeti karon.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen péntekig lehet iratkozni, és a felvételi vizsgára jövő szerdán kerül sor. Szilágyi Tibor lemondott rektorhelyettestől megtudtuk: a magyar helyek száma nem változott, az általános orvosi karon 135 állami támogatott magyar hely és 80 fizetéses hely van. A tandíjas helyekre a felvételi idén is minden kar esetében közös versenyben történik, azaz a jelentkezők számától és a vizsgaeredménytől függ, hogy hány magyar és hány román bejutó lesz. A nővérképzőn 15 állami magyar hely van, és 70 tandíjas.
A gyógyszerészeti kar az eddig megszokott beiskolázási számokkal indul, tehát 35 tandíjmentes magyar, és 90 közös fizetős helyet hirdettek meg. A fogorvosin is van 35 tandíjmentes magyar és 30 közös, fizetős hely. Ezenkívül vannak még más szakok is, amelyeket csak román nyelven indítanak, ezek az egyetem honlapján megtekinthetők. A jelentkezés az interneten történik, és csak annak kell személyesen megjelennie, aki nem boldogul ezzel az iratkozási rendszerrel. A rektorhelyettes elmondta, az iratkozási hét közepén nagyon spekulatív lenne a jelentkezési kedvről nyilatkozni, és nem is annyira relevánsak ilyenkor az adatok. „Az elején lassan indul, aztán van egy nagyobb hullám, és a végére ismét lassul egy kicsit” – mondta, hozzátéve, hogy a szerda déli statisztikák szerint az orvosi karra 120 román és 77 magyar diák jelentkezett. „Lehet látni, hogy van érdeklődés, a főszakokon nem lesz probléma a helyek betöltésével, mert már majdnem annyian jelentkeztek, ahány hely van” – fogalmazott.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán hétfőn kezdődött és szombatig tart a beiratkozás. Kovács Borbála, a kar PR-felelőse elmondta: eddig nincs okunk a panaszra, majd hozzátette: „Sajnos hátráltató tényező, hogy sok iskolánál csak szerdán adják ki az eredeti diplomát, ezért az első két napban elenyésző volt a jelentkezők száma. Eddig megközelítőleg 130 diák iratkozott be, akik az iskolájuk által kiállított papírral igazolták, hogy érettségiztek”. Egyes tanintézetek ilyen jellegű igazolásokat sem akartak kiállítani a diákoknak, a felvételizők zömére tehát szerda után számítanak. A vásárhelyi karon 12 alapszakot hirdettek meg, 520 helyre, és a négy mesterképző szakra is ezen a héten lehet iratkozni. Az újdonságok felől érdeklődve Kovács Borbála elmondta, akkreditálták az egyetem fordító és tolmács alapképzési szakát, valamint megkapták az ideiglenes működési engedélyt az agrármérnöki szakra, amely Sepsiszentgyörgyön fog a vásárhelyi kar kihelyezett részlegeként működni, és ahova a helyszínen, de Marosvásárhelyen is lehet iratkozni.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen az alapképzésben indított hét magyar szakon 38 tandíjmentes- és 41 tandíjas helyet hirdettek meg, a magiszteri képzés 6 szakán pedig 32 tandíjmentes és 40 költségtérítéses helyet – tájékoztatott Bordi Aliz főtitkár, aki azt is elmondta, egyelőre nem iratkoztak be sokan, ami többek között az érettségi oklevelek kiadásának elhúzódásával is magyarázható.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro
A hét elején kezdődtek és péntekig, máshol szombatig lehet beiratkozni a vásárhelyi felsőoktatási intézményekbe. Az általunk megkérdezett tanintézetek képviselői elmondták: a beiratkozók nagyobb hullámára az elkövetkezendő napokban számítanak.
Egyrészt ezt az előző évek tapasztalataira alapozva állítják, másrészt a jelentkezést lassítja, hogy sok helyen az eredeti diplomákat csak szerdán adták ki. Talán a legjobb hír, hogy az előzetes hírekkel ellentétben idén is indul magyar nyelvű oktatás a gyógyszerészeti karon.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen péntekig lehet iratkozni, és a felvételi vizsgára jövő szerdán kerül sor. Szilágyi Tibor lemondott rektorhelyettestől megtudtuk: a magyar helyek száma nem változott, az általános orvosi karon 135 állami támogatott magyar hely és 80 fizetéses hely van. A tandíjas helyekre a felvételi idén is minden kar esetében közös versenyben történik, azaz a jelentkezők számától és a vizsgaeredménytől függ, hogy hány magyar és hány román bejutó lesz. A nővérképzőn 15 állami magyar hely van, és 70 tandíjas.
A gyógyszerészeti kar az eddig megszokott beiskolázási számokkal indul, tehát 35 tandíjmentes magyar, és 90 közös fizetős helyet hirdettek meg. A fogorvosin is van 35 tandíjmentes magyar és 30 közös, fizetős hely. Ezenkívül vannak még más szakok is, amelyeket csak román nyelven indítanak, ezek az egyetem honlapján megtekinthetők. A jelentkezés az interneten történik, és csak annak kell személyesen megjelennie, aki nem boldogul ezzel az iratkozási rendszerrel. A rektorhelyettes elmondta, az iratkozási hét közepén nagyon spekulatív lenne a jelentkezési kedvről nyilatkozni, és nem is annyira relevánsak ilyenkor az adatok. „Az elején lassan indul, aztán van egy nagyobb hullám, és a végére ismét lassul egy kicsit” – mondta, hozzátéve, hogy a szerda déli statisztikák szerint az orvosi karra 120 román és 77 magyar diák jelentkezett. „Lehet látni, hogy van érdeklődés, a főszakokon nem lesz probléma a helyek betöltésével, mert már majdnem annyian jelentkeztek, ahány hely van” – fogalmazott.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán hétfőn kezdődött és szombatig tart a beiratkozás. Kovács Borbála, a kar PR-felelőse elmondta: eddig nincs okunk a panaszra, majd hozzátette: „Sajnos hátráltató tényező, hogy sok iskolánál csak szerdán adják ki az eredeti diplomát, ezért az első két napban elenyésző volt a jelentkezők száma. Eddig megközelítőleg 130 diák iratkozott be, akik az iskolájuk által kiállított papírral igazolták, hogy érettségiztek”. Egyes tanintézetek ilyen jellegű igazolásokat sem akartak kiállítani a diákoknak, a felvételizők zömére tehát szerda után számítanak. A vásárhelyi karon 12 alapszakot hirdettek meg, 520 helyre, és a négy mesterképző szakra is ezen a héten lehet iratkozni. Az újdonságok felől érdeklődve Kovács Borbála elmondta, akkreditálták az egyetem fordító és tolmács alapképzési szakát, valamint megkapták az ideiglenes működési engedélyt az agrármérnöki szakra, amely Sepsiszentgyörgyön fog a vásárhelyi kar kihelyezett részlegeként működni, és ahova a helyszínen, de Marosvásárhelyen is lehet iratkozni.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen az alapképzésben indított hét magyar szakon 38 tandíjmentes- és 41 tandíjas helyet hirdettek meg, a magiszteri képzés 6 szakán pedig 32 tandíjmentes és 40 költségtérítéses helyet – tájékoztatott Bordi Aliz főtitkár, aki azt is elmondta, egyelőre nem iratkoztak be sokan, ami többek között az érettségi oklevelek kiadásának elhúzódásával is magyarázható.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro