Ingyen táblákkal a kétnyelvűségért Háromszéken
Újabb kétnyelvű táblákat osztogat ingyen az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) sepsiszentgyörgyi szervezete. Az akció egyik kezdeményezője, Nemes Előd a Sláger Rádiónak elmondta, a tavalyi sikeren felbuzdulva októbertől négyezer kétnyelvű táblát osztanak szét az önkénteseik.
Tavaly kétezer sepsiszentgyörgyi háztulajdonos, intézmény és cég kapott kétnyelvű „Parkolni tilos és Harapós kutya” feliratú táblát. Nemes Előd elmondta, idén beltéri feliratokat is osztanak: nyolc típusú táblát nyomtatnak, lesznek közöttük: Dohányozni tilos, Őrizze meg a pénztári számlát, Bejárat, Kijárat feliratok magyar és román nyelven.
A sepsiszentgyörgyi táblák elkészítését az önkormányzat támogatta, a civil szervezetet Kovászna Megye Tanácsa felkérte, hogy a programot egész megyére terjessze ki. Nemes Előd hangsúlyozta, a sepsiszentgyörgyi kétnyelvű táblák csak 2000 lejbe kerültek, a beltérieket kartonra nyomtatták. „Nem drága a kivitelezés, ezért bízunk benne, hogy a többi háromszéki önkormányzat is támogatja, ha mégsem, előteremtjük mi a szükséges pénzt.”- mondta a kezdeményező. Az EMI 2009-ben elkészítette a város nyelvi térképét, több mint 2000 fényképet készítettek, és kiderült, hogy a magánházak bejáratának többségénél csupán román nyelvű táblákat helyeztek el az ott-lakók, és az üzletek jelentős részében is hiányosak a kétnyelvű feliratozások.
Kovács Blanka
Sláger Rádió; Erdély.ma

Eltüntetnék a kézdivásárhelyi múzeum magyar nevét
A kézdivásárhelyi múzeum magyar elnevezése ellen döntött a közigazgatási bíróság. Ez részben helyt adott Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum elnevezésére vonatkozó feljelentésének.
A közigazgatási bíróság október végén, alapfokon azt a döntést hozta, hogy Kovászna Megye Tanácsa az intézménynév magyar részét kell törölje. Februárban a fenntartó háromszéki önkormányzat a kézdivásárhelyi múzeumot annak alapítójáról nevezte el. A tanácshatározat szerint az intézmény neve „Muzeul de Istorie a Breslelor Incze László – Incze László Céhtörténeti Múzeum”. A közigazgatási bíróság alapfokú döntése szerint a névből, az Incze László Céhtörténeti Múzeum részt törölni kell, az alapító neve a román szóösszetételben maradhat. Amint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu prefektus úgy fogalmazott, a hivatalos név csak román lehet, ezért megtámadta a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház elnevezését is.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök korábban kifejtette: az elnevezés éppen a kétnyelvűség szellemében született, és hangsúlyozta, reméli, a bírósági döntés tárgyilagos lesz, nem születik olyan ítélet, mely a hazai igazságszolgáltatás kettős mércéjének lenne a bizonyítéka. Kovács Blanka, Sláger Rádió
Erdély.ma

Háromszéken idén nem tanítják a Székelység történetét
Háromszéken ebben a tanévben nem tanítják a székelység történetét, hogy elkerüljék a Hargita megyei vizsgálódásokat, mondta el a Sláger Rádiónak Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, betartják a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatának minden lépését, és a következő tanévtől már „teljes gőzzel” oktatják a székelység történetét. Az iskolák májusban kell benyújtsák a tanfelügyelőségre az opcionális tantárgyakra vonatkozó kérést, amit a szaktanfelügyelő hagy jóvá.
Kovászna megyében múlt héten mutatták be a Hermann Gusztáv Mihály történész szerkesztésében héttagú szerzői csoport által megjelentetett tankönyvet, az első kiadásból a tanévkezdésre nem jutott a háromszéki iskolákba. Keresztély Irma elmondta, Kovászna Megye Tanácsa a eljuttatja a kötetet a tanintézményeknek, de tanítani csak jövő tanévtől fogják.
Az internetes fórumokon megjelent kifogásokra válaszolva a főtanfelügyelő kifejtette, a székelység történetével nem terhelik pluszba a diákokat, hiszen valamelyik eddigi, heti egy órában tanított választott tantárgyat helyettesíthetik be igény szerint ezzel. Tamás Sándor tanácselnök a bemutatón kifejtette: „A székely tankönyv már megjelenése előtt sikeres lett. Bukaresti illetékesek hajkurásszák. Még nem is olvasták, de már mindjárt bedaráltatnák. Félnek tőle!”. Amint arról beszámoltunk, Hargita megyében az oktatási minisztérium ellenőrző testülete vizsgálta a könyv használatát. Kovács Blanka, Sláger Rádió
Erdély.ma

Erődemonstrációt követel a románok civil szervezete Székelyföldön
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint, az országnak ebben a részében meg kell erősíteni az állam hatalmát, hogy „megállítsák a szélsőséges jobboldali magyar szervezetek folyamatos szeparatizmus hullámát”. Victor Ponta miniszterelnöktől azt kérik, tartsa meg tisztségében Codrin Munteanu prefektust, mert Kovászna megyében ő szavatolja a rendet és a törvényességet. A román civil fórum vezetői a központi hatóságokat arra szólítják fel, hogy azonosítsák és büntessék meg azokat, akik megrongálták a prefektúra elé kitett óriás román zászlót. A románok civil szervezete szerint, az állam felelősségre kellene vonja Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, mert valójában ők az „erkölcsi elkövetők”. A közlemény szerint, a két magyar politikus folyamatosan uszít a románok, Románia, a román szimbólumok és értékek ellen.
„Emlékeztetjük a parlamentet, az államelnöki hivatalt és a kormányt, hogy azért jutottunk ebbe a helyzetbe, mert az elmúlt 23 évben folyamatosan csökkent az állam autoritása Kovászna és Hargita megyékben, mert a román pártok kompromisszumokat kötöttek a magyar kisebbség szervezeteivel, melyeknek statútumában szerepel a területi autonómia”- olvasható a közleményben.
Tudomásunk szerint, Székelyföldön több román civil szervezetnek ugyanaz a néhány személy az alapítója, több szervezet nevében tudják így nyomatékosítani magyarellenes nyilatkozataikat.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Szász Jenő a szórványmagyarság kitelepítését tervezi?
Az erdélyi magyar szórvány kitelepítésének gondolatát vetette fel Szász Jenő, aki a kisebb létszámú magyar közösségek „kontrollált visszavonulásának" lehetőségéről beszélt Budapesten, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője kifejtette: kutatás tárgya lehet annak felmérése, nem jelent-e alternatívát az egyes erdélyi magyar közösségek számára a helyben maradás ösztönzése helyett az „önkéntes területfeladás". Szász Jenő stratégiájának lényege a biztos beolvadásra ítélt kisebb magyar közösségek, köztük az erdélyi szórvány irányított kitelepítése a jelenlegi lakhelyéről, írja a maszol.ro portál.
„Ötlet szintjén is felháborítónak tartom a kisebb létszámú Kárpát-medencei magyar közösségek „kontrollált visszavonulásának” lehetőségét”, mondta el a Sláger Rádiónak Márton Árpád. A háromszéki RMDSZ képviselő tiltakozásként kivonult a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának üléséről, majd visszatérve válaszolt Szász Jenő felvetéseire.
„Elmondtam, hogy amikor hatvan évvel ezelőtt a Német Szövetségi Köztársaság hasonló döntést hozott, az nem oldotta meg Németország demográfiai problémáit, ám az erdélyi németség teljes megszűnését eredményezte – fogalmazta meg Márton Árpád, aki szerint akkor a németek átadták a templomaikat az ortodox egyháznak, hogy a műemléképületek ne vesszenek kárba.
„Mi az műemléktemplomok restaurálására próbálunk pénzt szerezni, sőt új templomokat építünk, mert egyházaink erősödnek”- fogalmazta meg Márton Árpád. Az RMDSZ képviselő leszögezte, lehet, hogy ő túl érzékeny ebben a kérdésben, de már a lehetőségnek a mérlegelését is felháborítónak tartotta.
Szász Jenő szavait úgy is lehet értelmezni, hogy Magyarország a szórvány-magyarok áttelepítésével oldaná meg a demográfiai problémáit, de akár úgy is, hogy Erdélyen belül a Székelyföldre telepítenének szórvány közösségeket.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

A fejpántbotrány folytatásaként magyarok elleni kiáltvány született
Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő és a Kőrösi Csoma Sándor iskolacsoport vezetőségének menesztését kezdeményezi egy kovásznai férfi. Gheorghe Tabalai, aki korábban a trikolóros fejpánttal elhíresült Sabina Elena jogi képviselőjének mondta magát, az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, már 2500 aláírást gyűjtött „kiáltványa” nyomatékosítására, és tovább toborozza a tiltakozókat.
A Gheorghe Tabalai által kiáltványnak nevezett dokumentumban az áll, hogy a román diáklányt az iskolában megbélyegezték, amiért a román nemzeti színeket viselte, ugyanakkor kifogásolja, hogy a tanfelügyelőség csak írásos megrovásba részesítette a kovásznai igazgatókat.
A kovásznai férfi nemcsak a Kőrösi Csoma Sándor Iskolában történteket sérelmezi, hanem hogy a magyarok „elmagyarosítják” az utcaneveket, kitűzik a székely zászlót, SIC feliratú matricákat ragasztanak az autóikra, „ismeretleneknek” állítanak szobrot, kiadják a Székelység történelmét, túlzásba viszik a „magyar megemlékezéseket, fesztiválokat, felvonulásokat”. A magyar vezetők virtust csinálnak a román állammal való szembeállásból, áll a Gheorghe Tabalai féle kiáltványban. Keresztély Irma főtanfelügyelő a Sláger Rádió megkeresésére elmondta, a kovásznai iskolában vizsgálódó minisztériumi bizottság következtetéseit nem hozták nyilvánosságra, az oktatási miniszter azt mondta a főtanfelügyelőnek, hogy a probléma megoldása helyi hatáskörbe tartozik, és elégedett volt a foganatosított intézkedésekkel. „Minden állampolgárnak jogába áll tiltakozni, mi pedig továbbra is végezzük a feladatainkat.”- szögezte le Keresztély Irma.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma.

Helyet cserélt a magyar és a román felirat a sepsiszentgyörgyi városházán
Kicserélte a városházán a táblát a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, ezzel eleget tett a brassói táblabíróság tavaly év végi végleges ítéletének, miszerint minden kétnyelvű táblán a román nyelvű feliratnak kell első helyen szerepelnie. A sepsiszentgyörgyi városháza bejáratánál már több mint tíz éve két tábla jelezte az intézmény nevét, az egyiken a magyar, a másikon a román szöveg volt az első. A táblákat hétfőn cserélték le, az új változatban már a román felirat szerepel felül.
A polgármesteri hivatalt a Prefektúra perelte be, arra hivatkozva, hogy nem tartja be a kétnyelvű táblákra vonatkozó törvényt, hogy az állam hivatalos nyelve minden esetben elsőbbséget élvez. A brassói táblabíróság végleges ítélete szerint, minden kétnyelvű táblán a román feliratnak kell első helyen szerepelnie, ki kell cserélni a városban kihelyezett háromnyelvű – magyar, román és angol – turisztikai útmutatókat, az utca névtáblákat, sőt a parkoló automatákon és a parkoló cédulákon is elől kell legyen a román felirat.
Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus az Agerpres hírügynökségnek elmondta, tárgyalt Antal Árpád polgármesterrel, aki megígérte, hogy a bírósági ítélet minden előírását gyakorlatba ültetik, tehát a többi köztéri feliratot is kicserélik. A sepsiszentgyörgyi táblák esetében az önkormányzat korábban azzal érvelt, hogy egy 75 százalékban magyarlakta városban alkalmazkodni kell a nemzetiségi viszonyokhoz, és a magyar feliratnak kellene szerepelnie elsőként.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Sajátos autonómiát kell kialakítani Székelyföldön
„A kisebbségi védelmi rendszereket, az autonómiaformákat nem lehet lemásolni, hanem a sajátos helyzethez kell saját struktúrákat kialakítani”, ez volt a Sepsiszentgyörgyön lezajlott, „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka egyik következtetése. Az egyhetes rendezvényt Kovászna Megye tanácsa szervezte, öt országból érkeztek a résztvevők, akik a regionális identitás, az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a kisebbségi jogok, a területi autonómia pénzügyi szempontjairól értekeztek. A képzés nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a műhelygyakorlat résztvevői elmondták tapasztalataikat, következtetéseiket.
Szilágyi István székelyudvarhelyi jogtanácsos leszögezte, a székely-magyarok számára mindenképpen hasznos volt megtapasztalni, hogy a különböző kisebbségben élő közösségek hasonló gondokkal szembesülnek, vagy hasonló gondjaik voltak a múltban, és megoldották.
„A Dél-Tirol pozitív példája, a nagyfokú tolerancia mellett azt is megtanultuk, hogy például hogy például a szardíniai vagy a szicíliai autonómiamodell gazdasági szempontból nem sikeres, tehát nem az európai modelleket kell lemásolni, hanem saját kisebbségvédelmi struktúrát, autonómiaformát kell kidolgozni”, mondta Szilágyi István. „Dél-Tirolban az autonómia szavatolja a biztonságot és az egyenlőséget, a kisebbség és a többség között állandó dinamikus együttműködésre van szükség”, mondta Johanna Mitterhoffer, ki az olaszországi autonóm tartományból érkezett.
Az Európai Unió lakosságának 10 százalék kisebbségben él, hívta fel a figyelmet Kjell Erik Martin Herberts, finnországi svéd, aki szerint a jövő nem a kétnyelvűség, hanem a többnyelvűség. „Nem kisebbségi gondokról kell beszélni, hanem a többséggel kell megértetni a kisebbségek gondjait.”- mondta a szociológus.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az „Autonómiák a gyakorlatban” műhelymunka záró-rendezvényén kifejtette: az Európai Unió 27 országából 11-ben működik valamilyen autonómiaforma: területi vagy kulturális. A politikus bemutatta Székelyföldet, elmondta ebben a térségben van Európa legtisztább levegője, és a Romániában palackozott ásványvíz 55 százaléka származik Székelyföldről. Képeken mutatta be, hogy egész Európában szabadon használhatják jelképeiket a kisebbségben élők, sőt Piatra Neamt várán is lobog Moldova zászlója, majd fotókkal illusztrálta különböző országokban a kétnyelvűséget. „Ami szabad másnak Bukarest szerint nem szabad Székelyföldön.” – mondta Tamás Sándor. Finnországtól eltérően Romániában a kétnyelvűség többletköltségeit nem finanszírozza a központi kormányzat, mondta a háromszéki közgyűlés elnöke, aki szerint, a cél, hogy a magyar regionális hivatalos nyelv legyen, de például az egészségügyben is be kellene vezetni a kétnyelvűséget. Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, a rendezvény nem zajlott teljesen zavartalanul, hiszen két bukaresti újságíró és az Erdélyi Magyar Néppárt Ifjúsági szervezete, a MINTA is feljelentette a szervezőket az Európai Bizottságnál, az EB szakértő a helyszínen vizsgálódott, és formai valamint tartalmi szempontból is mindent rendben talált.
Benedek Erika a Néppárt Kovászna megyei tanácstagja felszólalásában gratulált a rendezvényhez, hangsúlyozta, nincs tudomása a Minta kezdeményezéséről, de ha megtörtént, akkor a nevükben bocsánatot kér. Később a Néppárt ifjúsági szervezete közleményben cáfolta, hogy feljelentést tett a rendezvény ellen, és felszólította Tamás Sándort, hogy vonja vissza állítását. Ugyanakkor feljelentést tesznek a rendőrségen hitelrontás miatt.
„Ön egy szellem-közösséget képvisel, Ön valójában nem létezik”, mondta Tamás Sándornak, előadása kezdetén Valentin Stan. A Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora a sepsiszentgyörgyi „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka záró-rendezvényén a rá jellemző ironikus stílusban tartott előadást, kifigurázva a román politikusokat, akik szerint Székelyföld és a székelyek nem léteznek, vagy akik veszélyesnek tartják a kollektív jogokat.
Vetítőképes előadását a bukaresti professzor Victor Ponta miniszterelnök kijelentésével kezdte, aki azt mondta: Székelyföld nem létezik, majd szembeállította vele Alexandru Vaida Voievod kijelentését, aki 1919-1920 között volt Románia miniszterelnöke és azt mondta, a szászoknak és a székelyeknek Erdélyben helyi autonómiát kell biztosítani. „1918 december 1-én a gyulafehérvári nemzetgyűlés elfogadta az autonómia és a kollektív jogok biztosítását, mert nagy és erős román államot akartak, és tudták, hogy ennek a feltétele, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása”- mondta Valentin Stan.
A bukaresti professzor az Alkotmányban foglalt nemzetállam jelentésére is kitért, hangsúlyozta, az alaptörvényben közös állampolgárságot kellene jelentenie, ám az Alkotmány írói úgy magyarázták, hogy „genetikai” köteléket feltételez az országban élő polgárok között. „Hosszú út áll még Önök előtt, meg kell értetni a többséggel, hogy a különbözőség védelemre szorul, ez Romániában még nagyon nehéz.” – szögezte le Valentin Stan, majd sok szerencsét kívánt, és azt mondta Tamás Sándornak, hogy nem irigyli.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Kelemen: legyen május 10-e a nemzeti ünnep
Május 10-e legyen Románia nemzeti ünnepe, jelentette ki Kelemen Hunor, aki támogatja az erről szóló liberális párti kezdeményezést. Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön újságírói kérdésre kifejtette, más országokban is van két-három nemzeti ünnep, egy nép történelmében több jelentős esemény is lehet, tehát elfogadhatónak tartja a liberális javaslatot.
A politikus emlékeztetett, hogy December 1-nek más jelentése van a magyar közösség számára, mint a románoknak. „Tiszteljük egymás történelmét, ám ez nem azt jelenti, hogy December 1 a magyarság szempontjából a legjobb választás. A történelem sokszor elválasztott bennünket, ám a jövőnk közös. Az álláspontunk nem változott: tiszteljük a románok történelmét és hagyományait, és kölcsönösen tiszteletet várunk el a saját történelmünk és hagyományaink iránt.”- szögezte le Kelemen Hunor.
Nemrég néhány liberális képviselő vetette fel, hogy Románia függetlenségének napja Május 10-e legyen a nemzeti ünnep és december 1 pedig a nemzet egyesülésének napja. Crin Antonescu liberális pártelnök pedig úgy fogalmazott, május 10-e lehet ünnepnap, de nem feltétlenül nemzeti ünnep státussal.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Magyar nyelvű iskolai minősítéseket követelnek a civilek
Magyar nyelvű minősítést kér az iskolai ellenőrzőkben a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A több civil szervezetet tömörítő szövetség kedden indította nyelvi kampánya harmadik szakaszát: „A magyar nyelv védelmében Háromszéken" című akció célja, hogy a közösség tagjaiban tudatosítsák az anyanyelvhasználat fontosságát, hogy minden szinten éljenek a jogaikkal. Első lépésben 150 Kovászna megyei tanintézménynek küldtek hivatalos levelet, amelyben arra kérik az iskolák vezetőtanácsait, hogy a minősítéseket vezessék be magyar nyelven az ellenőrzőkbe.
Berecki Kinga a CIVEK elnöke sajtótájékoztatón elmondta, erre az 1/2011-es tanügyi törvény is lehetőséget ad, megfogalmazza, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásban lehet használni a kisebbségek nyelvét. Bereczki Kinga szerint, a jelenlegi gyakorlat nagyon káros, hiszen a kisgyerekek úgy mennek haza, hogy „kaptam az iskolába egy foarte bine-t vagy egy bine-t”, nem használják és nem ismerik a magyar kifejezéseket. A CIVEK a jelenleg használt román értékelések – Foarte bine, Bine, Suficient, Insuficient – helyett javasolja a „Kitűnő”, „Jó”, „Elégséges” és „Elégtelen” minősítéseket.
A román nyelvű értékelések használata rontja a magyar nyelvet, másrészt a másodrendűség érzését tudatosítja a kisdiákokban, vagyis azt, hogy az anyanyelvén nem fogalmazzák meg, hogy milyen minősítést kapott, mondta Bereczki Kinga. A CIVEK kezdeményezéséről Keresztély Irma főtanfelügyelő a Sláger Rádiónak elmondta, a napló és az ellenőrző is hivatalos dokumentumnak számít, tehát kötelező román nyelven kitölteni, a diák év végi írásos értékelését kell az oktatás nyelvén megfogalmazza a pedagógus.
Az egyéves projekt során különböző tevékenységeket, kampányokat szerveznek, hogy tudatosítsák a háromszékiekben, hogy a törvényes keret adott, de élni kell a nyelvi jogokkal. Iskolákban szerveznek vetélkedőket, például arra biztatják a diákokat, hogy azonosítsák a tanintézményen belül a kizárólag román nyelvű feliratokat, vagy a városban fotózzanak pozitív és negatív példákat a kétnyelvűségre, ezekből a fényképekből kiállítás is készül.
A CIVEK 2010-ben indította nyelvi kampányát, internetes szavazás során vizsgálták meg, hogy melyik üzletben érvényesül leginkább a kétnyelvűség, a szavazás nyerteseit díjazták. Ennek eredményeként egyre több üzletben megjelentek a magyar feliratok. A második szakaszban az állami hivatalokban vizsgálták meg önkénteseik az anyanyelvi jogok érvényesítését, és lehangoló eredményre jutottak, a kétnyelvűség leginkább a névtáblákon érhető tetten, a gyakorlatban kevésbé.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

A régiósítással kifulladt nemzetállami konstrukciót erőltet a kormány
A „kudarc bebetonozását” jelenti a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való megerősítése, mondta el Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere szerdán egy regionalizáció témában szervezett konferencián. „A regionalizáció- európai, országos és helyi kilátások” című konferenciát a Meridián Szakszervezeti Tömb szervezte partnerségben a Kovászna Megyei Prefektúrával. A rendezvényen Antal Árpád leszögezte, a jelenlegi régiók működésképtelenségét bizonyítja, hogy az elmúlt 15 évben elmélyült a szakadék a régiók, valamint a régiókat alkotó megyék között. Az elöljáró hangsúlyozta, valós decentralizációra van szükség, erre pedig megvan a törvényes keret, csak nincs hozzá politikai akarat. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke leszögezte, Romániában nincs olyan fejlett infrastruktúra, mint például Németországban vagy más nyugat-európai országokban, hogy megengedhesse magának a több mint hárommillió lakosból álló óriásrégiókat.
„Az RMDSZ mindent megtesz, hogy a közigazgatási átszervezés a kormány által tervezett formában ne valósuljon meg. De ha mégis megtörténik, tíz év múlva meglátják, hogy nekünk volt igazunk.”- mondta Antal Árpád, aki szerint, nem lehet a magyar közösség ellenében régiósítani. A polgármester szerint a regionalizációval valójában a rendszerváltás előtti etnikai homogenizálást frissíti fel a mostani kormány, ahelyett, hogy a kifulladt nemzetállami konstrukciót erőltetné, fel kellene használja a regionális energiákat.
A sepsiszentgyörgyi konferencián Kovászna megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor rámutatott: az 1998-ban létrehozott gazdasági fejlesztési régiókon belül eltolódott a fejlődés a gazdaságilag erősebb nagyvárosok irányába. Az önkormányzati vezető nemzetközi egyezményekre és Romániai Alkotmányára hivatkozva kifejtette: a kérdés eldöntésében elengedhetetlen egy referendum megszervezése. Meglátása szerint a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása nem jelenti majd a különböző térségek felzárkózását, illetve az uniós források hatékonyabb felhasználását, hanem éppen ellenkezőleg, el fogja mélyíteni a már létező különbségeket. Tamás Sándor előadásában hangsúlyozta: a fejlesztési régiók létrehozásánál, figyelembe kell venni a földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális, történelmi sajátosságokat. A jelenleginél kisebb régiókat kell létrehozni – így Maros, Hargita, és Kovászna megye egyesítésével -, amelyek megfelelnének az uniós kritériumoknak is, amely szerint egy közigazgatási régió lakossága 800 ezer és 3 millió között mozoghat.
A konferencián részt vett többek között Mihai Pîrvan a Központi Fejlesztési Régió koordinátora, Ion Popescu a Meridián Szakszervezeti Tömb elnöke, az érdekvédelem, az üzleti és civil szféra valamint a politikum több helyi képviselője.
Dumitru Marinescu, háromszéki prefektus a Ponta-kabinet álláspontját ismertette, és kifejtette: csakis gazdasági érvek lehetnek meghatározóak a közigazgatási régiók megrajzolásában, etnikai alapúak semmiképp.
A Meridian Szakszervezeti Tömb elnöke, Ion Popescu rámutatott: az ország minden megyéjében összegyűjtött információk egy úgynevezett „regionális profilcsomagot” alkotnak, amelyet majd továbbítanak a döntéshozóknak. Ez tartalmazza majd a helyi döntéshozók, az önkormányzatok, állami közintézmények viszonyulását a régióátszervezés kérdéséhez.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Népújság(Marosvásárhely)

A zöldek tiltakoznak és a Schweighofer tárgyalni kezd
A zöld szervezetek is tiltakoznak a rétyi fafeldolgozó ellen. A Zöld Székelyföld és Zöld Erdély Egyesületek is állást foglaltak a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás ellen. A két civil szervezet közleménye szerint, minden civil mozgalmi és jogi eszközzel fellépnek az „erdőpusztító nagyüzem” magvalósulása ellen.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva”- olvasható a Csonta László a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
A civil szervezetek szerint, Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, tehát kivételesen jó helyzetben van. Felhívják a figyelmet, hogy a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800.000 köbméteres faigénye, az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a.
„Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban.”- szögezik le a közleményben. A két civil szervezet vezetője arra kér minden székelyt, hogy segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, hogy az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatorozássá.
Schweighofer szakmai szervezetekkel tárgyal
Szakmai és nem érzelmi alapon vitázna az osztrák faipari befektető. A Schweighofer minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, a cég képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák, mondta el a Sláger Rádiónak Olosz Gergely. Olosz Gergely – aki korábban éppen azzal indokolta, hogy lemondott szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer beruházás miatt túl sok támadás érte az RMDSZ-t – elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely megvalósulhasson. Olosz Gergely úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést az osztrák cég képviselőivel, találkozókra került sor.
Olosz Gergely leszögezte, nem támogatja a nyilvános közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert sokan rátelepedtek a témára, és hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni. Kisebb találkozók, egyeztetések már voltak, például a rétyiek is meglátogatták a szászsebesi gyárat, azután döntötték el, hogy beengedik a gyárat a településre, mondta Olosz Gergely. A volt szenátor szerint, hamarosan az tagjaival és a Kovászna megyei Faipari Szövetséggel (KOFA) is találkozik a Schweighofer képviselete.
Az osztrák cég hosszútávra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, tehát nem az erdőirtást, hanem az erdőgazdálkodást támogatja. Ezt a famennyiséget mindenképpen kivágják, csak ezután nem rönkként eladják Kínában, hanem egy helyben működő feldolgozó vásárolja fel, szögezte le híradónknak Olosz Gergely.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

A magyar feliratok ellen is harcol a háromszéki prefektus
A hivatalok magyar felirata miatt is perel a háromszéki prefektus. Dumitru Marinescu több település polgármesterét perelte be amiatt, hogy a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki, hogy községháza, városháza vagy megyeháza. Mint arról beszámoltunk, a kormánymegbízott emellett több pert indított a székely zászló kitűzése miatt is.
Dumitru Marinescu szerint Kézdivásárhelyen és Baróton az egynyelvű városháza feliratot, Csernátonban, Gidófalván , Málnáson, Kézdialmáson és Kézdiszentléleken pedig az egynyelvű községháza feliratot kifogásolta. A prefektus előzetes panasszal élt Kovászna Megye Tanácsa esetében is, amely székhelye homlokzatára magyarul írta ki, hogy megyeháza. A Brassói Táblabíróság egy korábban indított hasonló perben jogerős ítéletben marasztalta el Maksa község polgármesteri hivatalát.
Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök rámutatott: a beperelt hivatalok mindegyikén ott van a hivatalos tábla, amely a törvény által leírt módon előbb románul, aztán magyarul tünteti fel a hivatal megnevezését. Voltak azonban polgármesterek, akik az épület homlokzatára is felíratták a hivatal nevét magyarul.
Gidófalván például műemléképületben működik a községháza, amelynek a homlokzatán hagyományosan szerepelt a felirat, és annak eltávolítása a műemlékvédelmi törvényt sértené. „A prefektus elvben korrekt ember, de egy politikai párt gombnyomására működik. Azok hergelik hátulról, akik nem akarják, hogy a Székelyföldön békesség legyen" – vélekedett Tamás Sándor.
A háromszéki polgármesterek értetlenül állnak a prefektúra újabb támadása előtt, hiszen a hivatalok homlokzatán általában már az építéskor felkerült a Községháza felirat, a több mint száz éves műemléképületek felújításakor a régi betűket újrafestették, a hivatalos román és magyar nyelvű szabvány-táblák pedig a bejáratnál vannak felszerelve.
Berde József Gidófalva polgármestere a Sláger Rádiónak elmondta, a XX. század elején építették a községházát, és a homlokzatára akkor került fel magyarul a felirat. Az önkormányzat hat évvel ezelőtt restauráltatta az épületet, lecsiszolták a falakat és előkerültek a betűk, ezeket visszafestették. Árkos polgármesterét a székely zászló miatt hívja a bíróság elé a prefektúra, a magyar felirat ezúttal nem került előtérbe. Máthé Árpád polgármester elmondta, a székely zászlót már korábbi mandátuma elején kitűzte, öt éve lobog a községházán, eddig nem zavart senkit. „Minden fellebbezési lehetőséggel élni fogunk, remélem, még a végleges ítélet előtt elfogadják az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák szimbólumaikat.”- szögezte le az árkosi polgármester.
Kovács Blanka
Erdély.ma

Elkészült az autonómia vitaanyag románul. Nincs kivel megvitatni?
Elkészült egy román nyelvű vitaanyag Székelyföldről, a területi autonómiáról, ám az erősödő magyarellenes hangulatban nem találnak hiteles vitapartnereket, jelentette be Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ helyi elnöke szerint jelenleg nincsen olyan román párt, amelyiknek a bizalmi indexe Sepsiszentgyörgyön meghaladná a 2-3 százalékot.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint az Székelyföld régió-marketing célja pozitív jövőképet felvázolni a székelyeknek, és lebontani a románok előítéleteit. Antal Árpád a Sláger Rádió kérdésére kifejtette, a román médián keresztül lehetne Székelyföldről pozitív üzeneteket célba juttatni, ám a román sajtó magyarellenes ezért komoly anyagi erőfeszítésekre van szükség.
Antal Árpád példaként említette, hogy elkezdett levelezni egy őt Mongóliába majd Magyarországra küldő vaslui-i emberrel. Összesen 73 levelet váltottak, többek között szóba került a székelyek szerepe a vaslui-i csatában, végül sikerült jobb belátásra bírni az illetőt. „Nem tudok mindenkit egyenként meggyőzni, de meg kell értetnünk a románokkal, hogy a Székelyföld- és a magyarellenesség a manipuláció, a félretájékoztatás, a Ceausescu-féle történelemoktatás következménye.”- magyarázta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró leszögezte: romániai magyar politikusként változtatniuk kell stratégiájukon, hogy mesterségesen készült falakat lebontsák, erre alkalmasok az olyan rendezvények, mint a csíksomlyói Búcsú, vagy a Kolozsvári Magyar Napok.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Decentralizálástól fél a románok fóruma
Félnek a decentralizálástól a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának tagjai. A magyarellenes szervezet nyílt levélben fordult a kormányhoz és a parlamenthez, kérve, hogy a rendőrség ne kerüljön a helyi önkormányzatok hatáskörébe, mert szerintük „ennek súlyos következményei lehetnek Kovászna és Hargita megyékben, ahol a helyi önkormányzat a nyíltan területi autonómiáért harcoló RMDSZ kezében van”.
A fórum igazgatói bizottsága által elfogadott nyílt levélben úgy fogalmaznak, hogy ez az intézkedés a két megyében etnikai tisztogatást eredményezhet, a románokat elüldözik, a helyi döntéshozásból kirekesztik, állam valósulhat meg az államban, az „úgynevezett Székelyföld területi autonómiájával, a román állam fennhatósága alóli kivonásával”.
A román civil szervezet vezetői arra figyelmeztetnek, hogy ha a rendőrség a városi és a megyei jogú városok tanácsának lesz alárendelve, a két megyébe etnikai kritériumok szerint vesznek majd fel új rendőröket, kötelezővé teszik a magyar nyelv ismeretét, a rendőri egyenruhán kétnyelvű feliratok és autonómista szimbólumok lesznek, és fennáll a kockázata, hogy a helyi önkormányzatoknak alárendelt rendőröket választási vagy politikai célokra használják. A fórum tiszteletbeli elnöke Ioan Selejan Kovászna és Hargita megyék ortodox püspöke.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Egymásnak feszült Antal Árpád és a Románok Fóruma
A Ioan Selejan ortodox püspök által vezetett román szervezet újabb támadásba lendült, és kiadott egy közleményt, amely szerint, Antal Árpád szítja a feszültséget a nemzetiségek között. Amint arról beszámoltunk, korábban Sepsiszentgyörgy polgármestere fogalmazta meg, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fóruma minden lehetséges eszközzel támadja a székelyföldi magyarokat.
Antal Árpád: számunkra teljességgel érthetetlen az a magatartás, mely egyébről sem szól, csak arról, hogyan lehet a magyarokat abban megakadályozni, hogy az anyanyelvüket beszéljék, vagy hogy a szimbólumaikat használják. Antal emlékeztetett, hogy románok fóruma belépett a város zászlója ellen indított perbe a prefektúra oldalán, és hogy azelőtt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak, mert a sepsiszentgyörgyi önkormányzat több pályázati pénzt ítélt a magyar civil szervezeteknek, ám a testület visszautasította a diszkrimináció vádját.
A Románok Civil Fóruma azzal vágott vissza, hogy szerintük Antal Árpád szítja a feszültséget, azzal hogy magyar nyelven tartja a beszédeit, megváltoztatta az 1918 december 1 sugárút egy szakaszának a megnevezését. A románok fóruma szerint, Antal Árpád – Werbőczy Hármaskönyvének szellemét képviseli, amikor a románokat kihagyták Erdély közéletéből.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

Takács Csaba: az ifjúsági szervezetek nagymenőt játsszanak
A Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) nincs semmilyen beleszólása a pályázati pénzek elosztásába, szögezte le a Sláger Rádió megkeresésére Takács Csaba, annak kapcsán, hogy egy neve elhallgatását kérő háromszéki ifjúsági vezető azt mondta, a Communitas Alapítványtól származó pénzforrások megvonásával fenyegette meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a háromszéki tagszervezetét a HÁRIT-ot. Takács Csaba a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte: a MIÉRT javasolhat tagot a szaktestületekbe, mint ahogy más civil szervezetek is, de a pályázatok elbírálásánál neki is be kell tartani a nyilvános kiírásban megfogalmazott értékrendet.
„Van tudomásom az országos és a háromszéki ifjúsági szervezetek közti vitáról, mindenki a saját portáján játssza a nagymenőt, a feltörekvő új generáció többet kellene érdeklődön például arról, hogy működik a Communitas Alapítvány”- szögezte le a Sláger Rádiónak Takács Csaba. A Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) nincs semmilyen beleszólása a pályázati pénzek elosztásába, szögezte le a Sláger Rádió megkeresésére Takács Csaba, annak kapcsán, hogy egy neve elhallgatását kérő háromszéki ifjúsági vezető azt mondta, a Communitas Alapítványtól származó pénzforrások megvonásával fenyegette meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a háromszéki tagszervezetét a HÁRIT-ot.
Amint arról beszámoltunk, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) hétvégi küldöttgyűlésén szimbolikusan sárga lapot mutattak be a jelenlevők a MIÉRT-nek, mivel megfogalmazásuk miszerint az ernyőszervezet szankcionálni akarja egyes tagszervezeteit.
Oltean Csongor a HÁRIT hétvégi ülésén megválasztott új elnöke azt mondta: a sárga lapot azért mutatták be, mert a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) belső információkat kért a HÁRIT tag ifjúsági szervezetektől, ezeket megtagadták arra hivatkozva, hogy közvetlen partnerségi viszony csak a HÁRIT és a MIÉRT között van, a tagszervezeteiknek nincs elszámolási kötelezettségük.
A háromszéki ifjak részéről érkezett vádakra válaszolva a nagyváradi Szabó József, a MIÉRT elnöke a Sláger Rádiónak kifejtette: „A HÁRIT első sorban saját sorait kellene rendezze, hiszen vannak problémái, amiket házon belül kellene megoldjon. Ezt mutatja többek között az is, hogy hat hónapon belül másodszor választanak új elnököt.”
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

A háromszéki prefektus megduplázta szimbólumperek számát
Hivatalba lépése óta megkétszerezte a székely szimbólumok és a magyar feliratok miatt indított perek számát a Kovászna megyei prefektus. Tamás Sándor a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, már követhetetlen a rengeteg bírósági feljelentés, eljárás, most próbálják összesíteni, hogy a hány ilyen jellegű pert indított a prefektúra, és melyik éppen milyen stádiumban van.
Codrin Munteanu korábbi kormánybiztos az év eleji leváltásig 22 ízben fordult a bírósághoz, a székely zászló használatát vagy különböző magyar feliratokat kifogásolva, utódja Dumitru Marinescu a becslések szerint megduplázta az ilyen jellegű perek számát.
Pereltek a székely zászló, a város zászló, a megye zászló, a községháza, a megyeháza és más feliratok miatt, mondta Tamás Sándor, akinek Dumitru Marinescu ellen emberként nincs kifogása, ám meglátása szerint pártkatonaként éppen olyan, mint elődje.
A kormánybiztos legutóbb Nagybacon polgármesterét szólította fel, hogy távolítsa el a székely zászlót a polgármesteri hivatalról, és a községháza felirat ellen is szót emelt, holott az a kultúrház homlokzatán van. Dumitru Marinescu ez esetben is azzal fenyegetőzik, hogy harminc napon belül pert indít.
Tamás Sándor ugyanakkor emlékeztetett, hogy a megye zászlóval kapcsolatos pert alapfokon megnyerték, majd a brassói táblabíróság törvénytelennek ítélte. „Csak Kovászna és Hargita megyéknek nem lehet zászlója, a többinek igen, ez szerint van Székelyföld és az azt körülvevő ország.”- mondta Tamás Sándor.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

A Kovászna megyei rendőrség nem említ etnikai indíttatást Gheorghe Predut-al kapcsolatban
A háromszéki rendőrség azonosította azt a két tizenéves fiút, akik szilveszter éjszaka megvertek egy román nemzetiségű helyi politikust. Nicoleta Marin szóvivő arról tájékoztatta a Sláger Rádiót, hogy a nyomozók kedden délután azonosították az elkövetőket, viszont csak nevük kezdőbetűit hozták nyilvánosságra. A rendőrségi közlemény szerint a 17 éves G.S. és a 19 éves F.T. egy sepsiszentgyörgyi tanintézményben szervezett szilveszteri mulatságon vett részt, és hajnali 4 órakor ittasan elhagyták a mulatság helyszínét, azzal a szándékkal, hogy verekedést provokálnak, és az utcán találkoztak Gheorghe Preduţ-al, akit ütlegelni kezdtek. Ekkor a férfi segítségére sietett három közelben tartózkodó fiatal, áll a rendőrség közleményében, amely azonban nem tér ki arra, hogy volt-e etnikai indíttatása a verekedésnek, ahogyan azt az áldozat állította. Nicoleta Marin később a sajtónak úgy nyilatkozott: a két verekedő fiatalt szabadlábon vizsgálják, elismerték tettüket. Ugyanakkor a rendőrség kizárta azt a lehetőséget, hogy etnikai indíttatása volt a verekedésnek, nyilatkozta a szóvivő. Mint arról beszámoltunk, Gheorghe Preduţ etnikai indíttatású bántalmazás miatt tett feljelentést, mert állítása szerint azért verték meg, mert nem tudott magyarul. Gheorghe Preduţ 1994 és 2001 között a Demokrata Párt megyei elnöke volt illetve az Állami Vagyonalap Kovászna megyei szervezetének vezetője és a Comcereal vállalat ügyvivője is volt.
„Gheorghe Preduţ nyilatkozataival óvatosan kell bánni”, írja a maszol.ro portál, amely rámutat, hogy a politikust, a sepsiszentgyörgyi Comcereal ügyvivőjeként 2001 októberében előzetes letartóztatásba helyezték közokirat-hamisításért, magánokirat-hamisításért, a könyvviteli törvény megszegéséért, hamisított okirat tudatos felhasználásáért, adócsalásért és csalásért. Az ügyészség 15 évnyi börtönbüntetést kért, de a bíróság felmentette a vádak alól.
„Vannak, akiknek érdekük feszültségeket kelteni a térségben”
Sepsiszentgyörgyön van a legtöbb provokáció, véli Antal Árpád polgármester, leszögezve, hogy elítél minden erőszakos megnyilvánulást. Az elöljárót annak kapcsán kerestük meg, hogy a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei vezetői felszólították a helyi magyar közösség képviselőit, nyilvánosan ítéljék el a sepsiszentgyörgyi szilveszter éjszakai incidenst, amikor állítása szerint, megvertek egy román férfit, mert nem tudott magyarul.
„Sepsiszentgyörgy a legnagyobb, magyar többségű város Erdélyben, és itt van a legtöbb provokáció is, ha valakik valamit terveznek Erdélyben, az Sepsiszentgyörgyön fog bekövetkezni”, mondta Antal Árpád. A polgármester hangsúlyozta, a provokációkat csak rendkívüli bölcsességgel lehet kivédeni, ezért arra kéri a jóérzésű románokat és magyarokat, legyenek bölcsek és ne válaszoljanak ezekre. „Vannak, akiknek érdekük feszültségeket kelteni a térségben, az is egyértelmű, hogy speciális problémák vannak, ezekre különleges megoldásokat kell találni, ezért kell speciális státust kapjon ez a régió. Azzal kellene kezdeni, hogy elfogadjuk egymás létezését, mindaddig nehéz közös megoldásokat találni, míg vannak, akik tagadják Székelyföld és a székelyek létét.”- szögezte le Antal Árpád. „Csak akkor láthatunk tiszta képet, ha mind a két felet meghallgatjuk. Én remélem, hogy más oka volt a verekedésnek, és nem volt etnikai indíttatású.”- mondta a fiatalok letartóztatása és kihallgatása előtt a polgármester.
Kovács Zsolt, Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Klárik: hamis képet mutatnak a Székelyföldről a gazdasági adatok
Erdély Románia húzómotorja gazdasági szempontból, a székely megyék pedig a jó középmezőnyben helyezkednek el, sőt a helyzetük jobb annál, amit a statisztika mutat – fejtette ki a Sláger Rádiónak Klárik László. A háromszéki RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta, a térséget kevésbé sújtja a szegénység, mint a moldvai vagy olténiai megyéket.
Kovászna, Hargita és Maros megye hangsúlyozottan vidéki jellegű, a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van a gazdaság fenntartásában, viszont a kis mezőgazdasági farmok jelentős része nem cégen keresztül működik, így nem jelenik meg a makrogazdasági mutatókban.
Brassó megye ezzel szemben 80 százalékban urbanizált, a szolgáltatás és az ipar a fő húzóágazatok, melyek a mezőgazdasággal ellentétben megjelennek a gazdasági mutatókban, tehát a brassói mutatók Kovászna megyéhez képest torzítottan jobbak, magyarázta a honatya. „Kiszámoltuk, hogy egy tehén után a gazda évi ezer euró jövedelemre tesz szert, tíz tehén után több az évi bevétele, mint egy szenátornak, ám ez nem jelenik meg a statisztikai adatokban” – illusztrálta a helyzetet Klárik László. A Capital.ro gazdasági portál által közölt adatok szerint Romániában 2012-ben 42 százalékos volt a szegénységi arány, azaz a lakosság közel fele élt az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebből. A szegénységnek való kitettség tekintetében Románia a második az Európai Unióban, csak Bulgária előzi meg. A Világbank által készített térképből az derül ki, hogy a moldvai, olténiai és havasalföldi megyék a legszegényebbek. Bukarest és Ilfov után az erdélyi megyék vannak a legkevésbé kitéve az elszegényedés veszélyének, a székely megyék pedig az erős középmezőnyben helyezkednek el.
„Fals retorika, amit évek óta hangoztatnak, hogy Székelyföld képtelen megélni bukaresti támogatás nélkül. Összehasonlítják, hogy mennyi pénzt gyűjtenek be, és mennyit osztanak vissza, de a begyűjtött adóknál nem veszik figyelembe például az általános forgalmi adót (áfa/TVA), ami a legnagyobb és legbiztosabb bevétel” – magyarázta a szenátor.
Klárik László szerint szintén torzított adat, hogy Bukarest jóval az országos, sőt az EU-s átlag felett teljesít, hiszen ez elsősorban a nagy adózók törvényének tulajdonítható, vagyis hogy a román gazdaság motorját jelentő nagy cégek kénytelenek a fővárosban adózni.
Klárik szerint nem logikus az alkotmánybírósági döntése a decentralizáció ügyében
Érthetetlenek az alkotmánybíróság decentralizációs törvény ellenes indokai, vagyis hogy a jogszabály sérti a helyi autonómiát, és az egységes nemzetállamot, állapította Klárik László. Az RMDSZ-es politikus szerint, ilyen logikával élve, mindenről Bukarestben kellene dönteni, feleslegesek a megyék, a városok, de ez nem nemzetállam, hanem a központosított állam meghatározása. Másrészt vannak olyan hatáskörök, például a környezetvédelem, amit csak megyei szinten lehet gyakorolni, városi, községi szinten nem. A háromszéki szenátor úgy véli, politikai tárgyalások következnek, reméli kíváncsiak lesznek az RMDSZ véleményére, mint ahogy tették a felelősségvállaláskor. Várják, mit lép a kormányszövetség, bár a háza táján „állandóan zavarosak a vizek”. Komolyan kell venni az alkotmánybíróság részletes indoklását, és az szerint módosítani a decentralizációs törvényt, szögezte le Klárik László, aki nem hiszi, hogy a kormány újra felelősségvállalással terjesztené elő a jogszabályt. Mint arról beszámoltunk az alkotmánybíróságon elbukott decentralizálási törvény arról rendelkezett, hogy Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata 22 ingatlant és kétszáz alkalmazottat kapott volna meg, köztük a sepsiszentgyörgyi sportcsarnokot. Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Történelemhamisítást kiáltanak Szentgyörgyön – Megoszlanak a vélemények
Megoszlanak a vélemények a sepsiszentgyörgyi , I. világháborús emlékmű felújítása körül, a bírálók szerint történelemhamisítás történt. A vitát az váltotta ki, hogy az elmúlt év végén felújított obeliszkre nem kerültek vissza „A hazáért” és „Vitéz nagybányai Horthy István Magyarország kormányzóhelyettese”feliratok, valamint a magyar címer.
Bereczki Kinga volt MPP-s városi képviselő kedden kiadott közleményben úgy fogalmaz, felelősek, akik „botcsinálta történészként, helytörténeti kutatóként meghamisítják történelmünket”. Bereczki Kinga emlékeztet, hogy 2010-ben civil kezdeményezésre akció indult az első világháborús hősök műemlékének a felújítására, megszerezték a magyarországi Vay Ádám Logisztikai Ezred és Társadalom Baráti Kör támogatását. Amikor a város tervbe vette az emlékmű felújítását a civil kezdeményező csoport felajánlotta a szakmai segítséget.
2012-ben a polgármesteri hivatal véleményezésre szétküldte a tanácstagoknak a műemlék felújításának tervezetét Bereczki Kinga válaszlevelében felhívta a figyelmet, hogy „ha a Horthy István emlékét őrző tábla lekerül az obeliszkről, és helyette kétnyelvű felirattal «aktualizálják», úgy inkább maradjon az eredeti állapotában”. Bereczki Kinga akkor úgy fogalmazott, hogy különben a felújított emlékmű, nem az eredeti, hanem attól eltérő, merőben más üzenet hordozójává válik.
Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Sláger Rádiónak elmondta, a törvény értelmében a műemlékeket a legrégebbről ismert, eredeti formájában kell helyreállítani. Az I. világháborús obeliszket a román állam állítatta, a város környékén elesett katonák emlékére, a magyar címert és a „Vitéz nagybányai Horthy István Magyarország kormányzóhelyettese” feliratot 1943-ban vésték fel rá. Az önkormányzat évekkel ezelőtt felkérte Demeter Lajos könyvtáros- helytörténészt, hogy készítsen egy tanulmányt a városban és a környéken elhunyt világháborús hősökről, majd ez alapján rendelték meg a felújítási terveket. Bár megpróbálták a magyar címert rajta hagyni, úgy hogy másik oldalra a királyi Románia címerét vésték volna, ezt és a kétnyelvű feliratot az országos kegyeleti szövetség nem hagyta jóvá.
A restauráló cég hibájából a két felső kőlapot kicserélték, így a „A város hősi halottai – Eroii orașului 1914–1918” felirat alá kerültek az orosz, ukrán nevek. A hibás lapokat tavasszal a cég saját költségén kicseréli, szögezte le a városmenedzser. A temetőben 12 ország háborús áldozatai nyugszanak, az Osztrák Magyar Monarchia kilencven katonája egyéni sírokban pihen, 114 katonát pedig az emlékmű alatti tömegsírba temettek el.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Mikó-per: elévülhetnek Marosán Tamás állítólagos bűnei
Újra halasztott a Mikó- perben a ploiești-i fellebbviteli bíróság, a következő tárgyalás február 10-én lesz. A bíróság azért volt kénytelen már második alkalommal elnapolni az érdemi tárgyalást, mert nem tudták beidézni az egyik vádlottat. Marosán Tamás Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott jogtanácsosa jelenleg Magyarországon tartózkodik, és nem tudták kézbesíteni neki az idézést. Eugen Iordăchescu ügyvéd a Sláger Rádiónak elmondta, a bűnvádi perekben nem alkalmazható a nyilvános idézés. Csak a civil perekben működik az eljárás, hogy a sajtóban, nyilvános felületen közzéteszik az idézést, és ha erre sem jelentkezik az alperes, hivatalból kijelölnek számára egy ügyvédet, szögezte le a bukaresti jogász.
Markó Attila védőügyvédje szerint, a bíróság eddig a legutolsó ismert romániai lakhelyén, valamint az ottani önkormányzat segítségével kerestette Marosán Tamást, ám nem jártak sikerrel. „Mi is segítjük a bíróság munkáját, nekünk is érdekünk, hogy kapcsolatba lépjünk Marosán Tamással, és megtudjuk, hogy meghosszabbítja-e a velünk kötött szerződést, akarja-e, hogy tovább képviseljük ebben az ügyben.”- szögezte le Iordăchescu.
Nem kizárt, hogy Marosán Tamás ügye egy-két hónap múlva elévül, hiszen az új Büntetőtörvénykönyv alacsonyabb határértékeket szab meg, ám ezt a bíróság kell majd megállapítsa, mondta el a Sláger Rádiónak Markó Attila. Marosán Tamás nem köztisztviselőként vett részt a visszaszolgáltatási bizottság munkájában, ezért az ő ügye más elbírálás alá esik, és hamarabb elévülhet, mint a Markó Attiláé, aki a kisebbségügyi Hivatal vezetőjeként, vagy a Silviu Clim-é, aki az igazságügyi minisztérium tanácsadójaként volt a restitúciós bizottság tagja.
Markó Attila szerint, a bíróság valószínű talál valamilyen megtoldást arra, hogy a Marosán Tamás beidézésének procedurális akadályát elhárítsa, és elkezdje az ügy érdemi tárgyalását. „Mi nem kérünk halasztást, nem érdekünk halogatni, hiszen az igazság a mi oldalunkon van, ezt a bíróság kivételével, mindenki egyértelműen látja.”- szögezte le Markó Attila.
Mint ismeretes, tavaly június végén a buzău-i bíróság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a visszaszolgáltatási bizottság két tagját, Marosán Tamást és Markó Attilát, mert megítélésük szerint, jogtalanul szolgáltatták vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Ugyanezért a bizottság másik tagja, Silviu Clim három év felfüggesztettet kapott.
A törvényszék elrendelte, hogy a telekkönyvből töröljék az egyház tulajdonjogát, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes kár megtérítésére kötelezte. A vádlottak a fellebbezési indoklásban az alapfokú ítélet minden érvét lebontották és megcáfolták, ugyanakkor mellékelték a Székely Mikó Kollégium épületének tulajdonjogi történetét is.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Folytatódnak a székely identitást erősítő programok Kovászna és Hargita megyében
Idén is folytatódnak az székely identitáserősítő projektek Kovászna és Hargita megyékben. Háromszéken évente több mint egymillió lejt költenek székely projektekre. Tamás Sándor tanácselnök a Sláger Rádiónak elmondta: idén is lesz pénz a Székely Ruházati Alapra, néptánc-együttesek vagy hagyományőrző huszárok pályázhatnak támogatásra. Idén ötödik alkalommal szervezik meg a Huszártoborzót és negyedszer a Székely Vágtát.
Negyedik éve zajlik a vidéki kultúrház felújító program, eddig a 120 falusi művelődési házból több mint hatvanat korszerűsítettek. A játszótér építő programban is sok falu önkormányzata részt vett, de korszerűsítettek 30 vidéki sportlétesítményt is. Idéntől támogatják azokat az orvosi rendelőket is, melyeket nem magánosítottak, továbbra is az önkormányzatok tulajdonában vannak, mondta el Tamás Sándor.
Hargita megyében is folytatják a székely programokat, mondta el a Sláger Rádió érdeklődésére Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, folytatják a Székely termék programot, abban bízva, hogy idén is sok új termék megkaphatja a márkanevet. Folytatják a székely népviseletek készítését vagy beszerzését támogató pályázati programot, a székelykapu-programot, és támogatják a fúvószenekarokat.
Borboly Csaba elmondta, kiadják A székelység története tankönyv javított változatát, és folytatják a székely szimbólumokról szóló kiadványok sorozatát is. Hargita Megye Tanácsa idén is társszervezője lesz az Ezer Székely Leány Napjának, a Székely Vágtának, a Székelyföld Napoknak, valamint a Csűrdöngölő népzene- és néptáncfesztiválnak.
Székelyföld már látható, de hol van a központja?
A sok szimbolikus kezdeményezés és megjelenítés jelzi Székelyföld központnélküliségét, ez zavaróan hat a folyamatra, de nem tragikus, szögezte le a Sláger Rádió megkeresésére Horváth István szociológus. A kolozsvári Országos Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette: az apró elemek megjelenítik a nyilvánosság előtt Székelyföldet, példaként említette a Székelyföld autós matricát, amely jelzi, hogy valaki elkötelezett egy ügy mellett, lehet, hogy nem tud elmenni egy tüntetésre, de elkötelezettségét ilyen módon is jelezheti. Hasonlóan mozgósító lehet a székely termék marketingje, amely arra buzdít, hogy fogyasszunk helyi terméket, magyarázta a szociológus.
Két székely önkormányzat, az erős székelyföldi városok önkormányzatai nem biztos, hogy egyetértenének, ha székely fővárost kellene választani, de ez idővel ki fog kristályosodni, véli Horváth István. A szakember szerint, idővel kiderül, minek van inkább hívóereje, de az egységesítés valamilyen szinten beindult, ez tapasztalható például a székely zászló kapcsán, a kilencvenes évek elején még népszerű fekete-piros zászlók eltűntek, és a kék-arany vált egységes szimbólummá. Kovács Blanka
Erdély.ma,

Szúrják a magyar feliratok a prefektus szemét – Megbüntetné Antal Árpádot
Bírságolják meg visszamenőleg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, mert nem ültette gyakorlatba idejében a jogerős bírósági ítéletet, hogy minden táblán a román felirat legyen az első, ezt követeli a Kovászna megyei prefektúra. A kormányhivatal megfellebbezte a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, amely tavaly decemberben okafogyottá nyilvánította a polgármester megbírságolását, arra hivatkozva, hogy időközben kicserélte a kétnyelvű táblákat. Dumitru Marinescu prefektus több oldalas periratban sorolja, hogy a bírságtól nem lehet eltekinteni, és, hogy a polgármester nem cserélte ki az összes köztéri feliratot.
A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumban a prefektus felidézi, hogy tavaly áprilisban indított civil pert, követelve, hogy minden napi késésért a bruttó minimálbér 20 százalékával megegyező bírságot rójanak ki a polgármesterre, mert nem ültette gyakorlatba a 2012 decemberi jogerős bírósági ítéletet. Időközben az önkormányzat kicserélte a városháza bejáratánál a táblát, a háromnyelvű turisztikai irányjelzőket leszerelték, így a törvényszék okafogyottá nyilvánította a keresetet.
A prefektúra fellebbezésében arra hivatkozik, hogy 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti időszakra mindenképpen ki kell számolni a pénzbüntetést, másrészt felróják, hogy az állam hivatalos nyelve még mindig nem élvez minden esetben elsőbbséget.
A háromszéki prefektus nehezményezi, hogy a polgármesteri hivatal által kiadott tájékoztató anyagokban, több köztéri táblán, például azokon, melyek a játszótereket jelzik, elől szerepel a magyar felirat. Az is vádpontok egyike, hogy nem távolították el a Kovászna Megyei Művelődési Központ Bodok szálloda előtti kiállítását a körképet, ahol szintén a magyar szöveg az első, valamint hogy a magyar személyiségekről elnevezett utcákban is a magyar név van elől.
Dumitru Marinescu visszautasítja, hogy a polgármester nem vonható személyesen felelősségre a késésért, szerinte, ha utasította volna a városháza alkalmazottait, egyszerűen meg lehetett volna oldani a táblák cseréjét, szerinte „szándékosan hátráltatta, erre bizonyíték, hogy a pereskedés ideje alatt is jelentek meg újabb táblák, anyagok, melyeken a magyar nyelvű szöveg az első”.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat korábban azzal érvelt, hogy egy 75 százalékban magyarlakta városban alkalmazkodni kell a nemzetiségi viszonyokhoz, és a magyar feliratnak kellene szerepelnie elsőként.
A háromszéki prefektus, Dumitru Marinescu tavaly már több település polgármesterét is beperelte amiatt, hogy a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki, hogy községháza, városháza vagy megyeháza. Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

A magyarul tanítók pénzén spórolnának!
Európai Emberjogi Bírósághoz (CEDO) fordul a Felső-Háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amiért a bíróság jogerős ítéletében úgy döntött, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató pedagógusoknak nem kell kifizetni a pluszórákat. A bírósági pert azért indították, mert a torjai tanítóknak 2012 szeptemberétől nem fizetik a heti négy pluszórát.
A tíz pedagógus az iskola vezetőségétől, a tanfelügyelőségtől is kérte a helyzet orvoslását, a tanfelügyelőség a válaszában idézte a tanügyi törvény vonatkozó cikkelyeit, miszerint a plusz óradíjra joguk van, ennek ellenére nem történt semmi, ismertette az előzményeket Csatlós Mihály Levente a felső-háromszéki szakszervezet elnöke.
Az érdekvédelmi bizalmi a Sláger Rádiónak elmondta, tavaly áprilisban indított pert a torjai tanítók pénzéért a sepsiszentgyörgyi bíróságon, ezt szeptemberben alapfokon elveszítette, majd fellebbezés után a brassói táblabíróság decemberben kimondta a jogerős ítéletet, hogy a kereset nem indokolt, a torjai pedagógusoknak nem kell kifizetni a pluszórákat.
Csatlós Mihály Levente hangsúlyozta, a törvény ellenében döntött a bíróság, hiszen az oktatási törvény 263. cikkelyének 6. bekezdésében leszögezi, hogy a plusz órákért jár a plusz pénz. A bíróság a magyar kerettantervet vette alapul, és abban valóban benne van a vitatott négy óra, azonban a román kerettantervhez képest ez heti négy órával több, ahhoz kellett volna hasonlítsák, magyarázta a szakszervezeti elnök.
A kisebbségi oktatásban dolgozó tanítók esetében két fizetési módszer érvényesül, egy az egész országban és egy Torján, mondta Csatlós. A pert indító bizalmi elmondta, az oktatási minisztériumtól kért állásfoglalást, és az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul jogorvoslatért.
Csatlós Mihály Levente attól tart, hogy az országban 3000 magyar tanítót érinthet hátrányosan a bírósági döntés, hiszen a jelenlegi helyzetben, amikor az iskolaigazgatókat „sarokba szorították, hogy csökkentsék a fizetésalapokat”, az is egy eszköz lehet a spórlásra, ha nem fizetik ki a pluszórákat. „A torjai ügyben hozott bírósági végzés már Hargita megyébe is eljutott, úgy érzem nincs politikai akarat arra, hogy a magyar tanítóknak ezt a plusz összeget kifizessék.”- szögezte le Csatlós Mihály Levente. A minisztérium állásfoglalása tesz pontot az ügyre?
Hargita megyében is riadalmat okozott a torjai perben kimondott jogerős ítélet, Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) területi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy erre hivatkozva, sok Hargita megyei magyar tannyelvű iskolában is hasonlóan kívánnak eljárni az igazgatók, így próbálnak takarékoskodni.
Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő törvény értelmezésével kapcsolatban hivatalos állásfoglalást kért a minisztériumtól. „Az oktatási minisztérium kisebbségügyi és jogi osztályára küldtük el a kérést, bár 30 nap alatt kell válaszoljanak, remélem nem váratnak annyit, és tisztázódik ez a kérdés, akkor Hargita megyében egységesen tudjuk alkalmazni.”- mondta el megkeresésünkre Bartolf Hedvig.
A hargitai főtanfelügyelő szerint, elképzelhető, hogy vannak olyan iskolaigazgatók, akik ilyen módon próbálnának takarékoskodni, de eddig hivatalosan ezt a javaslatot még senki nem vetette papírra. „Elolvastam eddig mintegy ötven igazgató, vagyis a Hargita megyei tanintézmények felének a spórlásra vonatkozó stratégiáját, eddig egyikben sem szerepelt ez a megoldás. Lehet, hogy a tanárikban beszélik, de hivatalosan nem mondta ki senki. Szerintem, mindenki a minisztérium állásfoglalására vár.”- szögezte le Bertolf Hedvig.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Nemes Elődöt kirúgták a Néppártból – Pereskedéssel őrizné meg tagságát
Nemes Előd nem mond le sepsiszentgyörgyi tanácsbeli mandátumáról, bár az EMNP megvonta tőle a bizalmat majd ki rúgták a pártból. Perelni fog, hogy megtarthassa néppárti tagságát és ezzel együtt önkormányzati mandátumát is, jelentette be Nemes Előd sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy a tanácsbeli mandátuma megőrzéséért egyfajta bizalmi szavazást is kér, vagyis aláírást gyűjt a néppárt tagságától, hogy támogatják-e vagy sem, hogy megőrizze tisztségét.
Indoklása szerint az önkormányzati munka nem pártpolitikai tevékenység, sokan kérnek tőle segítséget napi problémáik megoldásához, ezért szeretné letölteni 2016-ig szóló mandátumát. Mint beszámoltunk Nemes Előd, az EMNP alapító tagja, háromszéki-, majd sepsiszentgyörgyi elnöke azzal veszítette el párttársai bizalmát, hogy néhány hete az RMDSZ regisztrációs szolgálatánál kezdett el dolgozni. Nemes Előd szerint az EMNP mindkét polgármestere és alpolgármestereinek fele Háromszéken nyert mandátumot, itt van a legtöbb megyei tanácsosuk. A háromszéki eredményeinket egyetlen más megye Néppárt szervezete sem tudta felülmúlni. „Nem véletlenül. Sokat dolgoztam rajta”, mondta.
A háromszéki tagság lemorzsolódott
Nemes Előd szerint saját autójával és saját költségére 9000 kilométert tett meg, és 27 tagszervezetet hozott létre néhány társával, akik közül ma már senki nem aktív, miközben a mai vezetők közül sokan nem voltak még a pártban. Nemes Előd szerint a néppárt jelenlegi háromszéki elnöke Benedek Erika, „kakukként beült a fészekbe”. Ezt követően az EMNP ezerfős háromszéki tagságának 60 százaléka lemorzsolódott. A legutóbbi sepsiszentgyörgyi közgyűlésen 200 tagból alig 22-en vettek részt, mutatott rá Nemes Előd, aki kifogásolta, hogy a párt vezetői magukra hagyták választott önkormányzati tisztségviselőiket is, nem tartják velük a kapcsolatot, nem segítik munkájukat. Benedek Erika: Nemes Előd erkölcsileg összeegyeztethetetlen a Néppárttal
Az EMNP Kovászna megyei elnöke Benedek Erika a Sláger Rádió megkeresésére kifejtette: úgy értékeli Nemes Előd távolodott el a Néppárttól, és nem a párt tőle. Rámutatott, hogy a Néppárt háromszéki elnöksége januárban megvonta tőle a politikai bizalmat, és arra kérték, hogy mindenféle tisztségéből mondjon le, mert erkölcsileg összeegyeztethetetlenné vált az EMNP értékrendjével. Benedek Erika szerint úgy gondolták, ezzel újabb esélyt adnak Nemes Elődnek arra, hogy visszavonuljon és újraértékelje dolgait. Mivel nem tartotta tiszteletben az elnökségi döntést, és továbbra is a Néppárt sepsiszentgyörgyi képviselőjeként tevékenykedett, kizárták a pártból.
Az EMNP háromszéki elnöke kifejtette: megköszönik Nemes Előd eddigi munkáját, sajnálattal veszik tudomásul, hogy eltávolodott a Néppárt értékrendjétől, de tiszteletbe tartják döntését, és jó munkát kívánnak neki, bármilyen alakulatban is kívánja folytatni tevékenységét.
Kovács Zsolt / Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Piros-sárga-kék festékkel szítják a feszültséget Kovásznán
Kovásznán elhatárolódnak az uszítástól. Thiesz János a háromszéki fürdőváros polgármestere a Sláger Rádiónak elmondta, a március végi tanácsülésen román és magyar tanácstagok közös nyilatkozatot adnak ki, amelyben elítélnek minden olyan cselekedetet, amely a város magyar és román lakói között feszültséget szít.
Keddre virradó éjszaka ismeretlenek piros-sárga-kékre festették a kovásznai várostábla magyar feliratát, a mellette lévő székely kaput és a Kőrösi Csoma Sándor Líceum falának egy részét. A rendőrség nyomoz az ügyben.
A kovásznai iskola az elmúlt egy évben több etnikai jellegű botrány helyszíne is volt: 2013 márciusában a trikoloros fejpánttal provokáló román diáklány szított feszültséget, míg idén március elején az iskolai egyenruha címerének székely jelképei keltettek feszültséget.
Thiesz János a mostani provokáció kapcsán elmondta: a térfigyelő kamera hatósugara nem ér el az iskola oldalsó bejárata mellé, ahol másfél négyzetméteren lefestették a falat. Ismeretlenek ugyanakkor mázolták le a város Sepsiszentgyörgy felőli bejáratánál a várostábla magyar feliratát, és a mellette levő rovásírásos székelykaput.
A kovásznai önkormányzat értesítette a rendőrséget, a helyszínelés után fényképeket készítettek, majd eltávolították a festéseket. Thiesz János biztos benne, hogy nem kovásznaiak voltak az elkövetők. Hozzátette: beszélt a helyi román közösség képviselőivel, a román önkormányzati képviselőkkel és mindannyian elítélik a provokációt. A polgármester szerint most a kovásznai iskolában és a városban is békés a hangulat, a magyarok és a románok közös frontot alkotnak azok ellen, akik megpróbálják a közösséget összeugrasztani.
A polgármester leszögezte, a fürdővárosban sokan a turizmusból élnek, senkinek nem érdeke, hogy valaki visszamondja a gyógykezelést, mert attól tart etnikai feszültségek helyszíne a város.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Kötelezővé tennék az 1918 December 1 utakat
Minden romániai városban kötelező módon lesz 1918 december 1-ről elnevezett főutca, ha a parlament elfogadja Mircea Dușa honvédelmi miniszter törvényjavaslatát. A kezdeményezést már kedvezően véleményezte a Szenátus közigazgatási bizottsága. A hargitai román politikus 2011-ben eredménytelenül már megpróbálkozott az utcanév-adás központosításával. Márton Árpád az RMDSZ háromszéki képviselője a Sláger Rádió megkeresésére, aberrációnak nevezte az újabb tervezetét. „Ez a jogszabály precedenst teremthet: ha most kötelezik, hogy 1918 december 1-éről nevezzenek el utcát, hamarosan valami egyéb jut eszükbe, és végül nem lesz annyi utca, ahány ötletük lehet a politikusoknak.”- mondta az RMDSZ-es honatya, aki nem hiszi, hogy a tervezetet megszavazza a törvényhozás.
Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat évek óta próbálkozik az 1918. december 1. sugárút szakaszosításával, egy részt továbbra is a román nemzeti ünnepről, a másik két részt Petőfi Sándorról és Mihai Eminescuról neveznék el. Czimbalmos Csaba városmenedzser híradónknak elmondta: nem sikerült módosítani az utcaneveket, mert legtöbbször formai okokra hivatkozva, vagy egyszerűen magyarázat nélkül utasították vissza a módosítást.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Büntetése visszavonását kéri az alaptalanul vádolt szobrászművész
A Maros megyei csendőrség válaszára vár Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész, akit úgy bírságoltak meg a marosvásárhelyi autonómiatüntetés incidensei miatt, hogy ott sem volt az eseményen. Vetró András a Sláger Rádió érdeklődésére kifejtette: ha nem tekintenek el a pénzbírságtól, kénytelen lesz bíróságon keresni az igazát.
A kézdivásárhelyi szobrászművész és tanár híradónknak elmondta, ügyvédet fogadott, elküldték a csendőrségnek a bírság visszavonására vonatkozó kérést, az alakulat 30 napon belül kell erre válaszoljon. Ha nem lépnek vissza, bíróságon folytatódik az ügy, mondta Vetró András.
Amint arról beszámoltunk, a Maros megyei csendőrség 3000 lejes bírságról szóló büntetőjegyzőkönyvet állított ki a Vetró András nevére, amely szerint „március 10-én Marosvásárhelyen erőszakra buzdított, kivont karddal hadonászott, veszélyeztette a közrendet”. A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a személyazonosságát videó-felvételek alapján állapították meg.
Vetró hangsúlyozta, nem volt jelen Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, szerinte azért került fel a karhatalom feketelistájára, mert a hagyományőrző 15. Székely Határőr Gyalogezred szakaszparancsnoka. Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Antal Árpád nem akarja, hogy a szélsőségesekkel társítsák
A sepsiszentgyörgyi polgármester sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre kifejtette, kerüli az olyan rendezvényeket, ahol szélsőséges szervezetek is részt vesznek, mert nem akarja, hogy ezekkel társítsák. Nem ért egyet azokkal, akik a Székelyföld nem Románia, vagy vesszen Trianon jelszavakat skandálják, mert ez nem segít a területi autonómia kivívásában, és nem szolgálja a magyar közösség érdekeit, céljainak megvalósítását.
„Nem titok, hogy én Székelyföld autonómiáját szorgalmazom, az autonómia biztonságot jelent a magyar közösségnek, stabilitását Romániának, Közép- és Kelet- Európának. Viszont a szélsőségesek nem segítik az autonómia- mozgalmat. Én azt mondom, hogy Székelyföld Románia, és területi autonómiát kell kapnia Romániában, nem akarunk elmenni Romániából Székelyfölddel”, mondta Antal Árpád.
„Nem szeretek részt venni az olyan rendezvényeken, ahol ilyen jelszavakat skandálnak, mert nem szeretek közösséget vállalni ezekkel a szélsőségekkel.”- szögezte le Antal Árpád. Június 4-én, a Magyar Polgári Párt által hagyományosan megszervezett Trianon emlékezésen az RMDSZ képviselői bár meghívást kaptak, de nem voltak jelen, de jelen volt mások mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), akik rendszerint minden eseményen „Székelyföld nem Románia” jelmondatot skandálják.
Kovács Blanka
slagerradio.ro. Erdély.ma