Koszorús Ferenc 1995 óta foglalkozik komolyabban a NATO-bővítés ügyével. Azóta képviseli az amerikai magyarokat a Magyar Amerikai Koalíció nevében a Közép- és Kelet-Európai Koalícióban. Ez a szervezet a 19 tagszervezetének érdekében lép fel az amerikai politikában. Koszorús Ferenc jogász, a Washington D. C-i Amerikai Magyar Szövetség elnöke és a Magyar Amerikai Koalíció irányító bizottságának egyik alapító tagja. Koszorús elmondta: 1999-ben a NATO létrehozta a Tagsági Akciótervet (Membership Action Plan vagy MAP) azzal a céllal, hogy segédkezzen a tagságra törekvő országok felvételében. Románia esetében kritikus az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, a törvényesség, valamint a stabilitást és jólétet elősegítő gazdasági szabadság, társadalmi igazságszolgáltatás és környezetvédelem. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása fontos mert, ahogy a Balkánon látható volt, a nélkül nincs stabilitás, stabilitás nélkül pedig nincs biztonság. A tagjelöltek meg kell hogy védjék kisebbségeiket a jog szerinti (de jure) és a tényleges (de facto) megkülönböztetéstől, szóban el kell hogy ítéljék, és tettekkel le kell hogy győzzék az intoleranciát. - Románia tagságának nincs annyi támogatója, mint például a balti államoknak. /Nás Kovács Beáta: Kisebbségvédelem nélkül Románia nem számíthat NATO-tagságra. Koszorús Ferenc szakértő szerint Amerika a szavak után most tetteket vár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Kitüntették a Krónikát a felsőoktatás kiépítésének szorgalmazásáért
Noha hosszú út vezet a teljes értékű, az autonómia szellemében megszervezendő romániai magyar egyetemi hálózat kiépítéséhez, az erdélyi magyar közösség nem adhatja alább ennél az igénynél – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnap Kolozsváron a Báthory-díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen.
Az elismerést a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára az EMNT oktatási szakbizottsága 2005-től adományozza olyan személyiségnek vagy szervezetnek, akik az adott évben vagy a megelőző időszakban a legtöbbet tették a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás érdekében.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is tizenhat Báthory-díjat osztottak ki: kitüntették Antal András nyugalmazott agronómus professzort, Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét, Deák Ernőt, a Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetségének elnökét, a Duna Televíziót, az erdely.ma hírportált, Koszorús Ferencet, az American Hungarian Federation elnökét, a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorát, a Krónikát, az MTV Kárpát Expressz műsorát, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét, Székely Leventét, a Genfi Magyar Misszió első beosztottját, Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Szőcs Géza költőt, Vincze László újságírót, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét és Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozót.
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság által megakasztott, a kisebbségi oktatás számára számos kedvező előírást tartalmazó román oktatási törvény ellen bukaresti politikusok, sőt Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora hisztérikus támadást indított, az EP alelnöke ugyanakkor olcsó engedménynek, porhintésnek nevezte, hogy a BBTE főépületében nemrég elhelyezték a Bolyai Egyetem öt egykori magyar rektorának arcmását, miközben a Ferencz József Tudományegyetem professzorainak, rektorainak domborművei hiányoznak a gyűjteményből.
Hantz Péter, a BKB alelnöke – akit egykor a magyar táblák elhelyezése miatt távolítottak el a BBTE-ről – „bizalombitorlóknak” nevezte az erdélyi magyar politika és akadémiai élet ama képviselőit, akik szerinte a „tanult tehetetlenség” állapotában mellőzik a magyar felsőoktatás ügyének előmozdítását. Szőcs Géza költő a díjátadáson felidézte, hogy a román állambiztonsági szervek által üldözött Ellenpontok című szamizdat kiadványban már 1984-ben felvetette a magyar egyetem ügyét, 1985-ben írt emlékiratában pedig szembesítette az anyanyelvű oktatáshoz való jogot papíron biztosító akkori román alkotmányt az ezzel ellentétes valósággal.
Közölte, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként kiemelt céljának tekinti bevinni a köztudatba Kolozsvár jelentős szellemi értékeit, például megjelölni a kincses város nagyjainak elfeledett szülőhelyét. Szőcs Géza konkrét ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobrot emelnek a kincses városban Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak, a 20. század egyik legnagyobb, 1997-ben elhunyt zenei előadóművészének, akinek tiszteletére nemzetközi vonósnégyesversenyt is tervez. Krónika (Kolozsvár)

Kiállást sürget az amerikai Helsinki Bizottságtól az AMSZ a romániai egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2013. június 19., szerda (MTI) - Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) kedden feljegyzésben szólította fel ismételten az amerikai Helsinki Bizottságot, hogy június 27-ig "nyilvánosan és bizalmasan is vesse fel" a romániai egyházi és közösségi javak, beleértve a levéltárak igazságos és azonnali visszaszolgáltatásának kérdését.
Az AMSZ vezetőségének három tagja az MTI-hez helyi idő szerint kedden eljuttatott memorandumban emlékeztette a Helsinki Bizottságot arra, hogy a 2013. április 25-i közös megbeszélésükön az amerikai magyar szervezet képviselői hangot adtak aggályaiknak azon veszélyek miatt, amelyek a Közép- és Kelet-Európa néhány országában "a magyar kisebbség ellen irányuló vagy az azt érintő diszkriminatív lépésekből és eljárásokból fakadóan, veszélyeztetik a demokráciát és az emberi jogokat".
A dokumentumban Koszorús Ferenc, az AMSZ elnöke, Segesváry Lajos politikai tanácsadó, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának tagja, valamint Bryan Dawson ügyvezető elnök a végre nem hajtott romániai restitúcióra és Románia tervezett közigazgatási újrafelosztására hívta fel a Helsinki Bizottság figyelmét, s kérte, hogy sürgősen kezelje a problémákat.
Az AMSZ memoranduma emlékeztetett rá, hogy június 13-án az amerikai képviselőház egy húszfős, kétpárti csoportja levélben kérte John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza az egyházak 1945 után elkobzott javait.
Egyebek közt kérték az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy az Egyesült Államok tájékoztassa a román kormányt arról: szándékában áll figyelemmel követni a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogával kapcsolatos ügy fejleményeit, valamint a Markó Attila, Marosán Attila és Silviu Clim ellen folytatott bírósági eljárást. A román legfelsőbb bíróság június 27-én dönt a három elítélt sorsáról, az AMSZ ezért sürgeti, hogy az amerikai Helsinki Bizottság eddig az időpontig cselekedjen.
Az AMSZ vezetői emellett felhívták a demokratikus, gazdasági és emberi jogok helyzetének alakulását az EBESZ tagállamaiban figyelemmel kísérő testület figyelmét, hogy a tervezett romániai közigazgatási újrafelosztás "tovább csökkentené a magyarok azon képességét, hogy hatékonyan részt vegyenek a közügyekben".
A memorandum hangsúlyozta, hogy a "Ponta-rezsim az átszervezés álcája alatt arra készül, hogy a magyar többségű régiókat újonnan kialakított, román többségű (területi) alegységekbe olvassza bele".
"Ez megfosztaná a magyarokat a helyi közigazgatástól és a kulturális autonómiától" - hangzott az amerikai Helsinki Bizottsághoz intézett feljegyzés.
A memorandum szerzői kitértek arra, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok többsége ellenzi az új átszervezést és emlékeztettek arra, hogy ilyet utoljára Ceausescu tett, amikor a "homogenizáció" jelszavával egy tollvonással megszűntette a Magyar Autonóm Tartományt.
Pogány Demeter MTI

Amerikai magyarok a régióátszervezés ellen
Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) tegnap feljegyzésben szólította fel ismételten az amerikai Helsinki Bizottságot, hogy június 27-ig „nyilvánosan és bizalmasan is vesse fel” a romániai egyházi és közösségi javak, beleértve a levéltárak igazságos és azonnali visszaszolgáltatásának kérdését.
Az AMSZ vezetőségének három tagja az MTI-hez is eljuttatott memorandumban emlékeztette a Helsinki Bizottságot arra, hogy az április 25-i közös megbeszélésükön az amerikai magyar szervezet képviselői hangot adtak aggályaiknak azon veszélyek miatt, amelyek a Közép- és Kelet-Európa néhány országában a magyar kisebbség ellen irányuló vagy az azt érintő diszkriminatív lépésekből és eljárásokból fakadóan veszélyeztetik a demokráciát és az emberi jogokat. A dokumentumban Koszorús Ferenc, az AMSZ elnöke, Segesváry Lajos politikai tanácsadó, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának tagja, valamint Bryan Dawson ügyvezető elnök a végre nem hajtott romániai restitúcióra és Románia tervezett közigazgatási újrafelosztására hívta fel a Helsinki Bizottság figyelmét, s kérte, hogy sürgősen kezelje a problémákat.
Az AMSZ emlékeztetett: június 13-án az amerikai képviselőház egy húszfős, kétpárti csoportja levélben kérte John Kerry külügyminisztert, erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza az egyházak 1945 után elkobzott javait. Az AMSZ vezetői emellett felhívták a demokratikus, gazdasági és emberi jogok helyzetének alakulását az EBESZ tagállamaiban figyelemmel kísérő testület figyelmét, hogy a tervezett romániai közigazgatási újrafelosztás „tovább csökkentené a magyarok azon képességét, hogy hatékonyan részt vegyenek a közügyekben”. A memorandum hangsúlyozta: a Ponta-rezsim az átszervezés álcája alatt arra készül, hogy a magyar többségű régiókat újonnan kialakított, román többségű (területi) alegységekbe olvassza bele. „Ez megfosztaná a magyarokat a helyi közigazgatástól és a kulturális autonómiától” – hangzott az amerikai Helsinki Bizottsághoz intézett feljegyzés.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiáll majd a Helsinki Bizottság Tőkés mellett?
Az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét buzdította Tőkés László melletti kiállásra az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ). „A visszavonást meg kell semmisíteni” – áll Koszorús Ferenc, a szövetség elnökének levelében. Koszorús kifejtette: Tőkés „bűne” a magyarsága melletti kiállás volt. Az elnök figyelmeztette a jog- védő szervezetet: ha nem fejezi ki tiltakozását a Tőkést ért atrocitások miatt, azt sokan egyfajta belenyugvásként értékelik majd.
Levélben sürgette az AMSZ elnöke az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét, hogy mint az emberi jogok megsértését és magyarellenes jelenséget nyilvánosan vessék fel az általuk vezetett testület nevében, hogy Tőkés László kitüntetésének visszavonását meg kell semmisíteni.
A saját népe melletti kiállás volt a „bűne”
Koszorús Ferenc a Benjamin L. Cardin demokrata szenátorhoz és Christopher H. Smith republikánus képviselőhöz intézett, az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében emlékeztetett arra, hogy Tőkés püspök a Románia Csillaga érdemrendet a Ceausescu-diktatúra megdöntésében való, rendkívül bátor szerepvállalásáért kapta. Az AMSZ elnöke rámutatott: az európai parlamenti képviselőnek az a „vétke” vezetett a visszavonáshoz, hogy gyakorolta alkotmányos jogait, és kiállt a romániai magyar kisebbség jogai mellett.
A kisebbségek tisztelete a demokrácia alapja
Koszorús a kitüntetés visszavonásának nemzetközi elítélésével kapcsolatban megemlítette azokat a leveleket, amelyeket Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnöke intézett Traian Basescu román elnökhöz, illetve Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke írt Victor Ponta miniszterelnökhöz. Az AMSZ vezetője elmondta, azt szeretnék a jogvédőktől, hogy „nyilvánosan szólítsák fel Romániát arra, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat, beleértve a szólás szabadságát, és legyen méltó ezekhez”. Koszorús hangoztatta, hogy a Helsinki Bizottságnak hallatnia kell a szavát: az alapvető emberi jogok megsértését, a kisebbségellenes politikát és megnyilvánulásokat, az intoleranciát és a nem demokratikus intézkedéseket nem szabad eltűrni.
Hallgatás: beleegyezés?
Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke óva intette a bizottságot a tartózkodástól, jelezte: attól tartanak, hogy a hallgatást egyesek belenyugvásként értelmezhetik, „és ez azoknak az elveknek a további megsértéséhez vezethet, amelyek előmozdításáért a Helsinki Bizottság a felelős”.
A Tőkés László kitüntetésének visszavonásáról közölt határozat ügyében az Amerikai Magyar Koalíció (AMK) is kifejezte aggodalmát. Ennek a szervezetnek a nevében Maximilian Teleki elnök vasárnap Traian Basescu román elnökhöz intézett levelet.
mno.hu
Erdély.ma

Tőkés: Amerika nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdés rendezésének
Sajnálkozását fejezte ki Tőkés László washingtoni tárgyalásai során, hogy az Egyesült Államok nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek, pedig – mint hangsúlyozta – annak rendezése az autonómia a stabilitás kulcsa Kelet-Közép-Európában.
A Fidesz-KNDP-listán megválasztott erdélyi Európai Parlamenti (EP)-képviselő helyi idő szerint pénteken beszélt az MTI-nek az amerikai fővárosban folytatott tárgyalásairól. Mint mondta, jelképes jelentőségű számára, hogy az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) közvetlenül az EP-választás után hívta meg Washingtonba, ahol a néhai Tom Lantos amerikai képviselővel és az amerikai Magyar Baráti Közösséggel együtt kitüntette őt. Értékelése szerint látogatása egyfelől a globális magyarság összetartozásáról, másfelől pedig az euroatlanti együttműködésről szólt.
Felidézte, hogy HAC vezetői közül többen már 1989-ben felléptek az erdélyi magyarság védelmében, s ebben együttműködtek Tom Lantossal. Az összefogás sikeres példájaként említette, hogy elérték az amerikai legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megvonását Ceauşescu Romániájától.
Tőkés találkozott az amerikai kongresszus Tom Lantosról elnevezett emberi jogi bizottságának két társelnökével, a demokrata James McGovern és a republikánus Frank Wolf képviselővel, valamint eszmecserét folytatott Rosa DeLauro demokrata képviselővel is, aki az erdélyi magyarok ügyét egykor felkaroló Christopher Dodd szenátor munkatársa volt. Szó esett arról, hogy az amerikai kongresszus és az EP emberi és kisebbségi jogi együttműködésének keretében ősszel a tervek szerint képviselőházi meghallgatást rendeznek. Az Amerikában megkülönböztetett figyelemmel kísért ukrajnai válsággal kapcsolatban Tőkés László elmondta, hogy miként a délszláv háborúnak, ennek is egyik kiváltó tényezője a kisebbségi viszonyok rendezetlensége.
„Nagy kár, hogy az Egyesült Államok jó ideje nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek, általában Kelet-Közép-Európa és a posztkommunizmus kérdéseinek” – mondta. Rámutatott, hogy Washingtonban már nem a demokrácia, hanem a stabilitás és a biztonság oldaláról közelítik meg a térséget. „Ez nagyon helyes, de a kisebbségi kérdések megoldása nélkül nemigen képzelhető el a stabilitás. Az amerikai politika a stabilitás jegyében sok kompromisszumot kötött, akkor is, amikor nem volt szükség rá” – tette hozzá.
„A Kárpát-medence és a közép-kelet-európai térség biztonságának és stabilitásának kulcskérdése a kisebbségi helyzet rendezése” – jelentette ki a Kalmár Ferenc- és az Andreas Gross-féle európa-tanácsi jelentésekre hivatkozva, amelyek megállapították, hogy az autonómia konfliktusoldó és stabilizáló tényező. A kisebbségi egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy annak 25 év alatt csak harmadát teljesítette a román állam. Ilyen ütemben haladva egy évszázadra lenne szükség a kérdések rendezésére, de a politikus hangsúlyozta, hogy az ügyben Victor Ponta kormányzása idején visszarendeződés történt.
Az eszmecserék témája volt a Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének visszavonására irányuló törekvés is. „Nem rólam van szó, nem az én kitüntetésemről. Ha csak arról lenne szó, nem is volna szóra érdemes, elszenvedném” – mondta. „A magyarellenesség felerősödésével együtt pattant ki ez az ügy. A lényegében az egész magyarságnak, a volt romániai forradalomnak és a temesvári népfelkelésnek szóló, ellenforradalmi előjelű megfélemlítési kampány tulajdonképpen az autonómiáról szól” – fogalmazott Tőkés László.
Emlékeztetett, abból gerjesztettek mesterséges botrányt, hogy tavaly Tusnádfürdőn azt kérte Orbán Viktortól: Magyarország a Dél-Tirol ügyében kialakult osztrák-olasz mintára védhatalomként vegye pártfogásába romániai magyarság önrendelkezési törekvéseit. „Az erősödő magyarellenesség viszonyai között ez a támadáskampány az autonómiának szól, mint ahogy az a március 25-én elfogadott törvénymódosítás is, amely megkönnyítené az állami kitüntetések elvételét, például annak alapján, hogy valaki alkotmányellenes kijelentéseket tesz. A kérdés csak az, hogy ki dönti el az, hogy valami alkotmányellenes-e. Romániában ha valaki csak emlegeti az autonómiát, azt már alkotmányellenesnek tartják, tartanak tőle és úgy viszonyulnak hozzá, mint a vörös posztóhoz, pedig ez volna a jövő útja” – mondta.
Az erdélyi politikus tájékoztatta a kongresszusi magyar caucus társelnökeinek munkatársait. Kongresszusi tárgyalásaira elkísérte őt Hámos László, az amerikai Magyar Emberi Jogok Bizottságának elnöke és Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke. Az utóbbi szervezet vezetőjének Tőkés átadta a neki, az Erdélyi Nemzeti Tanács által két éve odaítélt Báthory-díjat.
A megbeszéléseken Tőkés László felvetette a marosvásárhelyi egyetem magyar főtagozata akadályoztatásának és az Erdélyi Magyar Néppárt-támogatók zaklatásának ügyét is. A washingtoni nagykövetség diplomatáival arról folytatott munkamegbeszélést, hogy miként képviselheti egy magyar külképviselet a leghatékonyabban a határon túli magyarok ügyét, ezen belül is az autonómia kérdését. „Mert Amerikában nem magától értetődő a külhoni magyarságnak ez a követelése” – mondta.
A politikus találkozott Lee Edwardsszal, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnökével, akinek gratulált a testület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Az alapítvány most azon dolgozik, hogy a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeumot hozzon létre az amerikai fővárosban. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egymillió dolláros támogatást biztosít ehhez, és reményét fejezte ki, hogy ehhez az ügyhöz a közeljövőben más kelet-közép-európai volt kommunista országok is csatlakoznak majd.
MTI. Székelyhon.ro

Március 15. – Évfordulós megemlékezések világszerte
A magyar kormány több miniszterének, továbbá helyi magyar szervezetek vezetőinek a részvételével tartanak megemlékezéseket a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról ma a szomszédos országokban, továbbá Nyugat-Európában, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is.
A vajdasági központi ünnepségen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mond ünnepi beszédet.
Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke lesz a fő szónok, míg a Sepsiszentgyörgy melletti Maksán Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tart ünnepi beszédet.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Szatmárnémetiben a Petőfi-szobornál, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig Nagyváradon koszorúz.
A szlovéniai Lendván a központi ünnepségen Hoppál Péter, az EMMI államtitkára mond köszöntőt.
A kárpátaljai Ungváron pedig a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége tart ünnepi megemlékezést. A párizsi Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren, majd az első magyarországi leányiskola alapítója,Teleki Blanka sírjánál, a Montparnasse temetőben koszorúznak a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet vezetői.
Megemlékezéseket tartanak a tengeren túl is. A torontói rendezvényen Trócsányi László igazságügyi miniszter mond ünnepi beszédet, Washingtonban pedig az Amerikai Magyar Szövetség szervezésében tartanak megemlékezést, amelyen Koszorús Ferenc elnök szólal fel. Megemlékezések, illetve koszorúzások lesznek a helyi magyar szervezetek rendezésében több más amerikai városban is.
MTI
Erdély.ma

A székely autonómiáért tüntettek a Fehér Ház előtt
Mintegy harminc ember tüntetett helyi idő szerint vasárnap délután a Fehér Ház előtt a székely autonómiáért. A résztvevők egy láncot formálva feltartottak egy transzparenst, melyen az "Autonomy for Székely Land" felirat szerepelt, többen székely zászlót lengettek.
Az Indexnek beszámoló egyik kinti magyar szerint a résztvevők nagy része székely származásúnak mondta magát, fiatalok és idősek is voltak közöttük. Beszédet is tartottak a Fehér Ház előtt.
Elmondásuk szerint azt az üzenetet szerették volna kifejezni, hogy tévhit, miszerint a székelyek Magyarországhoz csatlakoznának, hogy meg akarják változtatni a határokat vagy saját államot szeretnének. A céljuk a kulturális örökség megőrzése és az önkormányzás, mondták, Románia azonban az európai alapelvekkel és gyakorlattal szemben elutasítja a törekvésüket.
A rendezvényen részt vett Koszorús Ferenc (Frank Koszorus, Jr.), az egyik legjelentősebb kinti magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője is, aki régóta próbálja előmozdítani az autonómia ügyét. maszol.ro