Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kósa Endre
2 tétel
2014. december 8.
Táncolnak és „színdarabolnak” Vacsárcsiban a fiatalok
Közel húsz előadással örvendeztette meg hároméves fennállása alatt a helyi közönséget a csíkvacsárcsi Cserevirág Ifjúsági Színjátszó Csoport. Most a karácsonyi előadásukra készülnek.
2011 decemberében alakult Csíkvacsárcsiban a Cserevirág tánccsoport, ebből a csoportból szoktak kikerülni a színjátszók is. „Mikor kire illik az adott szerep, vagy mikor kinek van ideje, az vállalja el. Nagyon kevés az idő, mindenki siet, mindenkinek sok a tanulnivalója, és az iskolai megterhelésen kívül ez még plusz feladat. Most dolgozatra készüljön, vagy az esti próbára tanulja a színdarabot? Ebben a szülők is partnerek kell legyenek, hogy a gyereket elengedjék, s ha véletlenül másnap rossz jegyet kap, ne mondják, hogy megmondtam, színjátszás helyett tanulj. Megesik ilyen is. De szerencsére a szülők is partnerek” – mutatott rá Bíró Mária, a csoport lelkes vezetője, amikor egyik este próba közben meglátogattuk őket.
Egyszerű, rövid, könnyű nyelvezetű, kevés díszletet igénylő darabokat adtak elő az utóbbi időben a vacsárcsi színjátszók. A helyi közönségük lelkes, nem is nagyon mentek máshová fellépni, mert úgy vélik, épp az a vonzó, hogy a néző látja a szomszédját vagy a lányát a színpadon.
„Vacsárcsiban régebb is működött színjátszó csoport, az akkori tagok ma már házasemberek. Akkor olyan három-négy felvonásos színdarabokat adtunk elő, mint a Nagymama, A falu rossza, A kispüspök, Karikagyűrű, A kutyaszorító. Egy kolléganővel ketten tanítottuk be. Utána volt egy rövid megszakítás, de különböző eseményekre, mint farsang, anyák napja, idősek napja, karácsony, szülői bál, mindig készültünk valamivel. Most már nincs idő háromfelvonásos darabokat betanulni. Bár az álmaink között szerepel, hogy egyszer nekifogunk, és ha a fiatalok lelkesek és jönnek, akkor sikerülni fog” – fejezte ki reményeit a vezető.
A fiatalok elmondták, bár előfordul, hogy előadás alatt a nagy izgalomban bakiznak a színpadon, utána mindig jókat derülnek rajta és szép emlékként megmarad. A szereplők nemcsak „színdarabolnak”, hanem az előadások végén egy-két táncot is bemutatnak a közönségnek. Zenészük is van, a helyi tanító, Kovácsi István szokott gitározni, hegedülni az előadások alatt, Fodor Zoltán pedig a csoport pénzügyeit egyengeti. A legfiatalabb tag 14, a legidősebb 34 éves. Minden évben közös kirándulást is szerveznek, amely még jobban összekovácsolja a társaságot.
A csoport tagjai: Bíró Mária, Szőcs Noémi, Tamés Adél, Kósa Endre, Kósa Andrea, Antal Csaba, Kósa Kovács Emőke, András István, Neascui Csongor, Kósa Kovács Marika, Kémenes Rita, Erős Fodor Katalin, Miklós Emőke, Fábián Hunor, Péter István, Márton Alpár, Burján Hunor, Bodó Alpár, György Andrea, Márton Melánia, András Tünde, Sárig Vilmos, Kémenes Réka, Fodor Zsuzsa, Kósa Zsolt, Bíró Gellért, Csutak Renáta.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro
Közel húsz előadással örvendeztette meg hároméves fennállása alatt a helyi közönséget a csíkvacsárcsi Cserevirág Ifjúsági Színjátszó Csoport. Most a karácsonyi előadásukra készülnek.
2011 decemberében alakult Csíkvacsárcsiban a Cserevirág tánccsoport, ebből a csoportból szoktak kikerülni a színjátszók is. „Mikor kire illik az adott szerep, vagy mikor kinek van ideje, az vállalja el. Nagyon kevés az idő, mindenki siet, mindenkinek sok a tanulnivalója, és az iskolai megterhelésen kívül ez még plusz feladat. Most dolgozatra készüljön, vagy az esti próbára tanulja a színdarabot? Ebben a szülők is partnerek kell legyenek, hogy a gyereket elengedjék, s ha véletlenül másnap rossz jegyet kap, ne mondják, hogy megmondtam, színjátszás helyett tanulj. Megesik ilyen is. De szerencsére a szülők is partnerek” – mutatott rá Bíró Mária, a csoport lelkes vezetője, amikor egyik este próba közben meglátogattuk őket.
Egyszerű, rövid, könnyű nyelvezetű, kevés díszletet igénylő darabokat adtak elő az utóbbi időben a vacsárcsi színjátszók. A helyi közönségük lelkes, nem is nagyon mentek máshová fellépni, mert úgy vélik, épp az a vonzó, hogy a néző látja a szomszédját vagy a lányát a színpadon.
„Vacsárcsiban régebb is működött színjátszó csoport, az akkori tagok ma már házasemberek. Akkor olyan három-négy felvonásos színdarabokat adtunk elő, mint a Nagymama, A falu rossza, A kispüspök, Karikagyűrű, A kutyaszorító. Egy kolléganővel ketten tanítottuk be. Utána volt egy rövid megszakítás, de különböző eseményekre, mint farsang, anyák napja, idősek napja, karácsony, szülői bál, mindig készültünk valamivel. Most már nincs idő háromfelvonásos darabokat betanulni. Bár az álmaink között szerepel, hogy egyszer nekifogunk, és ha a fiatalok lelkesek és jönnek, akkor sikerülni fog” – fejezte ki reményeit a vezető.
A fiatalok elmondták, bár előfordul, hogy előadás alatt a nagy izgalomban bakiznak a színpadon, utána mindig jókat derülnek rajta és szép emlékként megmarad. A szereplők nemcsak „színdarabolnak”, hanem az előadások végén egy-két táncot is bemutatnak a közönségnek. Zenészük is van, a helyi tanító, Kovácsi István szokott gitározni, hegedülni az előadások alatt, Fodor Zoltán pedig a csoport pénzügyeit egyengeti. A legfiatalabb tag 14, a legidősebb 34 éves. Minden évben közös kirándulást is szerveznek, amely még jobban összekovácsolja a társaságot.
A csoport tagjai: Bíró Mária, Szőcs Noémi, Tamés Adél, Kósa Endre, Kósa Andrea, Antal Csaba, Kósa Kovács Emőke, András István, Neascui Csongor, Kósa Kovács Marika, Kémenes Rita, Erős Fodor Katalin, Miklós Emőke, Fábián Hunor, Péter István, Márton Alpár, Burján Hunor, Bodó Alpár, György Andrea, Márton Melánia, András Tünde, Sárig Vilmos, Kémenes Réka, Fodor Zsuzsa, Kósa Zsolt, Bíró Gellért, Csutak Renáta.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro
2016. május 4.
Új sorozat, ezúttal fúvószenekarokkal
A csíkszéki közbirtokosságok és önkéntes tűzoltó alakulatok bemutatása után újabb sorozatot indít a Csíki Hírlap: a következőkben a térség fúvószenekarainak munkájába tekinthetünk be. Jelenleg tizenöt amatőr fúvószenekar működik Csíkszéken, elsőként a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekart ismerhetik meg olvasóink.
A zenekart működtető egyesület vezetőjével, Teutsch Gabriellával és a karvezető Sándor Árpáddal beszélgettünk a csíkszenttamási ifjú fúvósokról. A jelenleg huszonöt tagú, 2008 óta működő csíkszenttamási fúvószenekarban tízféle hangszeren játszanak a település ifjai. Tudásukat nemcsak a helyi ünnepi alkalmakkor mutatják meg, hiszen a térség számos kisebb-nagyobb eseményére kaptak már meghívást.
Az első világháború után, a múlt század húszas éveinek elején Bálint Vilmos plébános alakította meg Csíkszenttamáson az első fúvószenekart – amelyet egész Csíkban elsőként tartanak számon. Az a zenekar a második világháborúig működött. Később, 1945 telén Bara Ignác kántor nyugdíjasként kezdte zenélni tanítani a helyi fiatalokat. De miután megalakultak az állami gazdaságok, az emberek egyre kevesebbet zenéltek. Lassan-lassan a hatóságok betiltották a fúvószenés lovas határkerülést, majd a csíksomlyói búcsúra való felvonulást is. Mindezek után, 1981-ben id. Márton Dénes tanított be egy 12 fiatalból álló zenekart, amely mindaddig jól is működött, amíg a fiatalok elmentek katonának, illetve külföldre, aminek következtében feloszlott a zenekar. Azt követően több évig nem volt fúvószenekar Csíkszenttamáson, végül helyi közös összefogás eredményeként 2008-ban megalakult a jelenleg is működő ifjúsági zenekar – ismertette az előzményeket Teutsch Gabriella. A Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar egyesületének vezetője azt is elmondta, az elinduláshoz szükséges hangszereket a helyi közbirtokosság vásárolta meg, míg a gyermekek akkori taníttatását az önkormányzat fizette.
Az ifjúsági zenekarok állandó nehézsége, hogy folyamatosan cserélődnek a tagok, egyes nemzedékek kinőnek, helyükre újak kerülnek. Az új tagokat pedig be kell tanítani, sok esetben teljesen az alapoktól kezdve. Az is megtörténik, hogy miután egy-egy gyermek kipróbálja a zenélést, rájön, hogy mégsem neki való, és lemorzsolódik. Ugyanakkor arra is van példa, hogy bizonyos fiatalok hiába kerültek el városba egyetemre, amikor tehetik, részt vesznek a próbákon, fellépéseken. Épp emiatt minden évben változik a zenészek száma, jelenleg 25 állandó tagot számlál a zenekar. Tanév közben heti rendszerességgel próbálnak, a vakációban viszont több alkalommal gyakorolnak közösen. Mint megtudtuk, Sándor Árpád karvezető nem mindig van jelen a próbákon, a fiatalok nélküle is tudnak már próbálni.
„Utánpótlásra van szükség” – ismerte el a zenekar vezetője. Meglátása szerint inkább az érdeklődőből van hiány a településen. Azt is elárulta, hogy az ifjaknak a vakációkban pozitívabb a zenéléshez való hozzáállásuk, év közben, a tanulás mellett viszont kevesebb időt tudnak arra szakítani. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem elég csak a próbákon részt venniük a tagoknak, hanem otthon is minél többet gyakorolniuk kellene – akkor tudnak csak megfelelően fejlődni.
Teutsch Gabriella megjegyezte, hogy sokféle csoport működik a településen, amelyek megosztják a fiatalokat. De a zenekar pozitív vonzata például, hogy a tagok közül többen iratkoztak a csíkszeredai művészeti líceum zeneosztályába, az idősebb generációból pedig vannak, akik Nagyváradon folytatták egyetemi tanulmányaikat zenei szakirányon. Közülük voltak, akik toborzót szerveztek, illetve az egyik évben az Iskola másként programba is bekapcsolódtak.
A fúvósegyesületet 2014-ben azzal a céllal hozták létre, hogy törvényesen tudjanak a zenekar anyagi költségeivel – hangszervásárlással, utazási kiadásokkal – elszámolni. A fúvósok első számú segítsége a közbirtokosság, illetve a szülők és az önkormányzat, mellettük időnként a helyi vállalkozók is hozzájárulnak kiadásaik fedezésére. Az egyesület révén pedig az elmúlt években a jövedelemadó két százalékát is többen felajánlották számukra, ami egy kisebb összeg, de – mint Teutsch fogalmazott – az is nagyon jól jön. A felajánlott összegekből egyik évben hangszert vásárolnak, másik évben pedig turnézni megy a csapat.
Mint megtudtuk, a 2008-ban megvásárolt hangszereket folyamatosan cserélni, javítani kell – ez állandó költség. Korábban a közbirtokosság segítségével készült el egy rend fellépőruha, de amellett szükségük lenne vastagabb kabátokra, amelyekben télen is színpadra állhatnak a fiatalok. Szükségük lenne egyforma kesztyűkre, és ha tehetnék kottavásárlásra is költenének – részletezte Teutsch Gabriella és Sándor Árpád. A karvezető megjegyezte, mindezek mellett a jelenleg használt hangszereket is jó lenne professzionálisokra cserélni, hiszen nem lehet tudni, hogy a fiatalok többsége által használt gyengébb minőségűek mikor mennek tönkre. Azt is megjegyezte, hogy – habár több ezer lejes különbség van a professzionális és kínai új hangszerek ára között – egy új kínai árából vásárolható egy használt profi hangszer.
Hosszasan sorolták az eseményeket, amelyeken fellépett az ifjúsági fúvószenekar az elmúlt években. Elsősorban a helyi eseményekre hivatalosak, de több alkalommal jártak vendégszerepelni is. Többek között zenélnek a március 15-ei ünnepségen, húsvéti határkerülésen, kortárstalálkozókon, a helyi falunapokon, a Tusnád Maratonon, a balánbányai városnapokon, a felcsíki fúvóstalálkozón, testvértelepülések ünnepein, illetve karácsonyi műsort is adnak a helyieknek. Továbbá megmutatták tudásukat a Madéfalvi Hagymafesztiválon, tanulhattak a csíkszentsimoni fúvóstáborban. Emellett a fúvószenekart tavaly meghívta a szüreti bált szervező korosztály, hogy ők biztosítsák a zenét felvonulásuk alatt.
A zenekar tagjai és hangszereik
Albert Ernő – harsona, Albert Levente – harsona, Antal Balázs – dobszett, Antal Zsuzsanna – fuvola, Bíró Alpár – trombita, Bíró Dávid – vadászkürt, Bíró Henrietta – fuvola, Bőjte Sarolta – trombita, Csók Anita – klarinét, Demeter Adolf – tuba, Ferencz Boróka – fuvola, Guzrán Erzsébet – klarinét, Imets Dorottya – vadászkürt, Kiss Szabina – fuvola, Kósa Endre – tenorszaxofon, Kurkó Noémi – tenorkürt, Mákszem Boglárka – vadászkürt, Molnár Andrea – tenorszaxofon, Molnár Szabina – fuvola, Szabó Andrea – tenorszaxofon, Szabó Edina – fuvola, Szebeni Cintia – klarinét, Szebeni Melinda – trombita, Teutsch Péter – klarinét, Teutsch Tamás – pikoló, fuvola, dobszett.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
A csíkszéki közbirtokosságok és önkéntes tűzoltó alakulatok bemutatása után újabb sorozatot indít a Csíki Hírlap: a következőkben a térség fúvószenekarainak munkájába tekinthetünk be. Jelenleg tizenöt amatőr fúvószenekar működik Csíkszéken, elsőként a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekart ismerhetik meg olvasóink.
A zenekart működtető egyesület vezetőjével, Teutsch Gabriellával és a karvezető Sándor Árpáddal beszélgettünk a csíkszenttamási ifjú fúvósokról. A jelenleg huszonöt tagú, 2008 óta működő csíkszenttamási fúvószenekarban tízféle hangszeren játszanak a település ifjai. Tudásukat nemcsak a helyi ünnepi alkalmakkor mutatják meg, hiszen a térség számos kisebb-nagyobb eseményére kaptak már meghívást.
Az első világháború után, a múlt század húszas éveinek elején Bálint Vilmos plébános alakította meg Csíkszenttamáson az első fúvószenekart – amelyet egész Csíkban elsőként tartanak számon. Az a zenekar a második világháborúig működött. Később, 1945 telén Bara Ignác kántor nyugdíjasként kezdte zenélni tanítani a helyi fiatalokat. De miután megalakultak az állami gazdaságok, az emberek egyre kevesebbet zenéltek. Lassan-lassan a hatóságok betiltották a fúvószenés lovas határkerülést, majd a csíksomlyói búcsúra való felvonulást is. Mindezek után, 1981-ben id. Márton Dénes tanított be egy 12 fiatalból álló zenekart, amely mindaddig jól is működött, amíg a fiatalok elmentek katonának, illetve külföldre, aminek következtében feloszlott a zenekar. Azt követően több évig nem volt fúvószenekar Csíkszenttamáson, végül helyi közös összefogás eredményeként 2008-ban megalakult a jelenleg is működő ifjúsági zenekar – ismertette az előzményeket Teutsch Gabriella. A Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar egyesületének vezetője azt is elmondta, az elinduláshoz szükséges hangszereket a helyi közbirtokosság vásárolta meg, míg a gyermekek akkori taníttatását az önkormányzat fizette.
Az ifjúsági zenekarok állandó nehézsége, hogy folyamatosan cserélődnek a tagok, egyes nemzedékek kinőnek, helyükre újak kerülnek. Az új tagokat pedig be kell tanítani, sok esetben teljesen az alapoktól kezdve. Az is megtörténik, hogy miután egy-egy gyermek kipróbálja a zenélést, rájön, hogy mégsem neki való, és lemorzsolódik. Ugyanakkor arra is van példa, hogy bizonyos fiatalok hiába kerültek el városba egyetemre, amikor tehetik, részt vesznek a próbákon, fellépéseken. Épp emiatt minden évben változik a zenészek száma, jelenleg 25 állandó tagot számlál a zenekar. Tanév közben heti rendszerességgel próbálnak, a vakációban viszont több alkalommal gyakorolnak közösen. Mint megtudtuk, Sándor Árpád karvezető nem mindig van jelen a próbákon, a fiatalok nélküle is tudnak már próbálni.
„Utánpótlásra van szükség” – ismerte el a zenekar vezetője. Meglátása szerint inkább az érdeklődőből van hiány a településen. Azt is elárulta, hogy az ifjaknak a vakációkban pozitívabb a zenéléshez való hozzáállásuk, év közben, a tanulás mellett viszont kevesebb időt tudnak arra szakítani. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem elég csak a próbákon részt venniük a tagoknak, hanem otthon is minél többet gyakorolniuk kellene – akkor tudnak csak megfelelően fejlődni.
Teutsch Gabriella megjegyezte, hogy sokféle csoport működik a településen, amelyek megosztják a fiatalokat. De a zenekar pozitív vonzata például, hogy a tagok közül többen iratkoztak a csíkszeredai művészeti líceum zeneosztályába, az idősebb generációból pedig vannak, akik Nagyváradon folytatták egyetemi tanulmányaikat zenei szakirányon. Közülük voltak, akik toborzót szerveztek, illetve az egyik évben az Iskola másként programba is bekapcsolódtak.
A fúvósegyesületet 2014-ben azzal a céllal hozták létre, hogy törvényesen tudjanak a zenekar anyagi költségeivel – hangszervásárlással, utazási kiadásokkal – elszámolni. A fúvósok első számú segítsége a közbirtokosság, illetve a szülők és az önkormányzat, mellettük időnként a helyi vállalkozók is hozzájárulnak kiadásaik fedezésére. Az egyesület révén pedig az elmúlt években a jövedelemadó két százalékát is többen felajánlották számukra, ami egy kisebb összeg, de – mint Teutsch fogalmazott – az is nagyon jól jön. A felajánlott összegekből egyik évben hangszert vásárolnak, másik évben pedig turnézni megy a csapat.
Mint megtudtuk, a 2008-ban megvásárolt hangszereket folyamatosan cserélni, javítani kell – ez állandó költség. Korábban a közbirtokosság segítségével készült el egy rend fellépőruha, de amellett szükségük lenne vastagabb kabátokra, amelyekben télen is színpadra állhatnak a fiatalok. Szükségük lenne egyforma kesztyűkre, és ha tehetnék kottavásárlásra is költenének – részletezte Teutsch Gabriella és Sándor Árpád. A karvezető megjegyezte, mindezek mellett a jelenleg használt hangszereket is jó lenne professzionálisokra cserélni, hiszen nem lehet tudni, hogy a fiatalok többsége által használt gyengébb minőségűek mikor mennek tönkre. Azt is megjegyezte, hogy – habár több ezer lejes különbség van a professzionális és kínai új hangszerek ára között – egy új kínai árából vásárolható egy használt profi hangszer.
Hosszasan sorolták az eseményeket, amelyeken fellépett az ifjúsági fúvószenekar az elmúlt években. Elsősorban a helyi eseményekre hivatalosak, de több alkalommal jártak vendégszerepelni is. Többek között zenélnek a március 15-ei ünnepségen, húsvéti határkerülésen, kortárstalálkozókon, a helyi falunapokon, a Tusnád Maratonon, a balánbányai városnapokon, a felcsíki fúvóstalálkozón, testvértelepülések ünnepein, illetve karácsonyi műsort is adnak a helyieknek. Továbbá megmutatták tudásukat a Madéfalvi Hagymafesztiválon, tanulhattak a csíkszentsimoni fúvóstáborban. Emellett a fúvószenekart tavaly meghívta a szüreti bált szervező korosztály, hogy ők biztosítsák a zenét felvonulásuk alatt.
A zenekar tagjai és hangszereik
Albert Ernő – harsona, Albert Levente – harsona, Antal Balázs – dobszett, Antal Zsuzsanna – fuvola, Bíró Alpár – trombita, Bíró Dávid – vadászkürt, Bíró Henrietta – fuvola, Bőjte Sarolta – trombita, Csók Anita – klarinét, Demeter Adolf – tuba, Ferencz Boróka – fuvola, Guzrán Erzsébet – klarinét, Imets Dorottya – vadászkürt, Kiss Szabina – fuvola, Kósa Endre – tenorszaxofon, Kurkó Noémi – tenorkürt, Mákszem Boglárka – vadászkürt, Molnár Andrea – tenorszaxofon, Molnár Szabina – fuvola, Szabó Andrea – tenorszaxofon, Szabó Edina – fuvola, Szebeni Cintia – klarinét, Szebeni Melinda – trombita, Teutsch Péter – klarinét, Teutsch Tamás – pikoló, fuvola, dobszett.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro