Világzenei csűrfesztivál lesz a kalotaszegi Mérán
Július utolsó hétvégéjén világzenei fesztiválnak ad otthont a Cifra- Kalotaszeg egyik legszebb és legnagyobb települése, Méra. A Kolozsvártól 15 kilométerre fekvő, 1300 lelkes falu három portáját alakítják ki fesztiválhelyszínnek, a hozzájuk tartozó csűrökkel, telkekkel, gyümölcsösökkel együtt. A csűrszínpadon pedig olyan, nemzetközileg elismert zenészek lépnek majd fel, mint Herczku Ágnes, a Buda Folk Band, Nikola Parov vagy az Esszencia, amelyet a Prima Primissima és Kossuth-díjas népi ének és hegedűművész Csík János, valamint a Fonogram-, Harmónia- és Pro Pátria díjas brácsa- és hegedűművész Lakatos Róbert alapított.
Méra fő kulturális színterén, a Szarka-udvaron tartottak sajtótájékoztatót a Méra World Music Fesztivál főszervezői. Ez az udvar lesz a fesztivál központja, mint ahogy éveken keresztül ez adott otthont a Kalotaszegi Vándor Néptánctábornak is, tudtuk meg Bethlendi Andrástól és Varga Zoltántól. A két főszervező évek óta érleli a gondolatot, hogy világzenei fesztivált hoznak létre Mérában. „A népzene és világzene a táncház-mozgalomnak köszönhetően nagyon jól pozicionált a Kárpát-medencében, olyannyira, hogy a WOMEX (World Music Expo) tavalyi kiadását Magyarországon tartották. Méra pedig regionális viszonylatban jár élen a népzenei hagyományok ápolása tekintetében: elég azt említenünk, hogy egész Kalotaszegen ebben a faluban tanulnak a legtöbben néptáncot – jelenleg több mint hetvenen”, mondta Bethlendi András.
A szervezők a névválasztást is megmagyarázták: magyar nyelvterületen még van különbség népzene és világzene (=népzenéből inspirálódó zene) között, számos nép szóhasználatában viszont már nincs. Ők pedig tudatosan szeretnének a rendezvénynek nemzetközi jelleget adni, ha nem is idén, de fokozatosan, a következő években.
A Méra World Music fesztivál július 29-én, pénteken kezdődik kalotaszegi zenésztalálkozóval, ez a napja még ingyenes a fesztiválnak. Szombaton és vasárnap a világzene sztárjai lépnek színpadra, ekkor elővételben 29 lejbe kerül a napijegy, 49 lejbe a kétnapos bérlet, gyerekeknek ingyenes a belépés. Aki a fesztivál kezdése után vásárol jegyet, annak már 39 lejbe fog kerülni a napi- és 59 lejbe a kétnapi belépő. Falubeliek kedvezményesen vehetnek részt a fesztiválon. A jegyek értékesítése július 1-jén kezdődik. Jegyeket a kalotaszegi falvakban és az Igen, tessék kolozsvári irodájában, valamint online a fesztivál facebook-oldalán és a biletmasteren lehet vásárolni.
A szervezők idén nem szándékoznak 1200 jegynél többet eladni, ugyanis ez az a nézőszám (hozzávéve még a gyermekeket, akik ingyen mehetnek be), amennyi a Szarka-udvaron, a csűrszínpad előtt még kényelmesen elfér. Idővel a fesztivál növekedésére számítanak, amellyel egyidőben – reményeik szerint – a faluturizmus is fellendül majd, de ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy a Méra World Music „mindig csűrfesztivál marad, soha nem fogjuk Kolozsvárra költöztetni, de még a falu főterére sem.”
A résztvevők vonattal, busszal és autóval is kijuthatnak Mérára, a szálláslehetőséget pedig falubeliek biztosítják majd akár kiadó szobák formájában, akár úgy, hogy portáikon sátorhelyeket kínálnak fel a fesztiválozóknak.
Más fesztiválokon az elmúlt évek, hónapok divatos számai, a Méra World Music-on viszont az elmúlt évezred legnagyobb slágerei csendülnek majd fel – tették hozzá a szervezők, utalva arra, hogy a feldolgozott dallamok nagy része több évszázaddal ezelőtt született, és most a világzenében születik újjá.
T. Koós Imola
maszol.ro

Szalonpunk: új nevek, új hangok az erdélyi prózairodalomban
A vártnál jóval több, összesen harminc novella érkezett a Perspektíva diáklap és a Helikon irodalmi folyóirat által meghirdetett pályázatra, amely a Szalonpunk gyűjtőcímet kapta. A nyertes alkotásokat és szerzőiket péntek délután díjazták a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
A díjkiosztó házigazdái – Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, Pakó Szilvia, a Perspektíva főszerkesztője és a zsűri képviseletében Horváth Benji költő – kiemelték: nehéz dolguk volt az ítészeknek, hisz sok igényes, jó szöveg született, volt, amelyik nyelvi szépségével, volt, amelyik a történet erejével vagy dramaturgiai felépítésével vonta magára a bírálók elismerését. Az első díjat végül Kádár Hanga érdemelte ki.
A Szalonpunk projekt kitalálója, Pakó Szilvia a Maszolnak elmondta: a 18-25 év közötti fiatalok számára kiírt pályázattal az volt a céljuk, hogy azok is csatlakozhassanak a kolozsvári irodalmi körökhöz, akik próbálkoznak írással, de még nem sikerült publikálniuk. Ehhez kérték a rangos irodalmi folyóirat partnerségét. A Helikon a pályázat hirdetésében is segített, és hasábjain meg is jelenteti majd rendre az első tíz helyezett novellát.
A merész szókapcsolat, amelynek égisze alatt a pályázat született – Szalonpunk – megfelelően tág teret adott az értelmezési, asszociálási lehetőségekhez: jóformán minden téma belefér. „Sokan inspirálódtak a saját gyerekkorukból, az eddig megtapasztalt dolgokból – mondta Pakó Szilvia – úgy tűnik, igaz a mondás, hogy az ember 20 éves koráig megtapasztal mindent, ami az íráshoz szükséges.”
A Szalonpunk novellapályázatot a Communitas Alapítvány támogatta, az első helyezett 300, a második 200, a harmadik 100 lejes pénzjutalomban is részesül, a Helikon honoráriumán kívül.
Íme az első tíz helyezett:
1.Kádár Hanga 2. Nagy Hilda 3. Hornyák Balázs 4. Solymár András 5. Szabó Attila 6. Jánosi Vivien 7. Bihari Csilla Rozália 8. Gáll Barnabás 9. Nagy Benjámin 10. Pataki Anett
T. Koós Imola
maszol.ro

Hetedhét országra szóló ünnep kezdődött Kolozsváron
Hétszáz éves város Kolozsvár, hét éves a Kolozsvári Magyar Napok: a mágikus szám jegyében kezdődött meg az erdélyi magyarok egyik legnagyobb kulturális és közösségi rendezvénysorozata. A Szent Mihály templomban vasárnap ökumenikus szertartással kezdték meg az ünnepet, a gótikus épület bejáratánál pedig hivatalosan is megnyitották a Márton Áron püspök emlékét idéző szabadtéri kiállítást.
Ünnep kezdődik Kolozsváron, közösségünk ünnepe, de a találkozásoké is – mondta Rácz Norbert unitárius lelkész a Szent Mihály templomban, a Kovács Sándor főesperes által celebrált szentmisét követő ökumenikus megnyitón. Rácz Norbert arra kérte a zajos vigasság elé néző Kolozsváriakat: néha azért üljenek le az ódon falak árnyékába, és csendben hallgassák meg „a kövek szavát” is.
Bibza Gábor a református egyház képviseletében mondott beszédet. A lelkipásztor arra figyelmeztetett: a Kolozsvári Magyar Napok nemcsak a közösség élni akarását fejezi ki, hanem azt is, hogy „van holnapunk”, hisz ilyenkor derül ki, hogy nem is vagyunk olyan kevesen, akik magyarként szándékozunk élni a kincses városban.
Fehér Attila evangélikus-lutheránus lelkész a mágikus hetes számra hívta fel a figyelmet, amelynek jegyében az idei Magyar Napok zajlanak: Kolozsvár 700 éve kapta meg a városi rangot, a KMN 7 éves, a 7-es szakrális szám is: az isteni 3-as és a stabilitást kifejező földi 4-es összege. Hét nap alatt teremtette Isten a világot, 7 hangból áll az alaphangsor, az ősmagyarok hét törzsbe szerveződtek és hét vezér hozta őket a Kárpát-medenceébe. A magyar mesevilágban és nyelvben is számos utalás van a 7-es szám mágikus erejére: a titok, ha nagy, akkor hétpecsétes, a varázscsizma hétmérföldes, a Nap hétágra süt, a sárkánynak hét feje volt, és hetedhét országra szóló ünnep kezdődik most Kolozsváron.
A Szent Mihály templom előtt Márton Áron életét és harcait bemutató, magyar és román nyelvű pannókat állítottak fel a KMN idejére. Örömmel konstatáltuk, hogy a román járókelők is megállnak, és nagy érdeklődéssel olvassák a 120 éve született püspök történetét, akinek boldoggá avatásáért az ökumenikus megnyitón is közösen imádkoztak a hívek. Ami azért sem meglepő, mert Márton Áron a saját korában felbecsülhetetlen hatást gyakorolt az öt felekezet (katolikus, református, unitárius, evangélikus és izraelita) között megosztott erdélyi magyarság lelki egységére.
T. Koós Imola
maszol.ro

Magyar Napok a 700 éves Kolozsváron: A hetedik te magad légy!
József Attila A hetedik című verse bizonyult a legkézenfekvőbb mottónak a Kolozsvári Magyar Napok idei nyitóünnepsége számára. Hetedik KMN abban a városban, amelyet 1316. augusztus 19-én városi rangra emelt Károly Róbert Anjou-házi magyar király. A mágikus számra a díszmeghívottak mindegyike reflektált ünnepi beszédében.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke és a KMN szellemi atyja „kulturális kalákának” nevezte a rendezvénysorozatot, hisz – akárcsak a kalákában – a közösség tagjai egymást segítve, kölcsönösségi alapon, társaságban, szórakozással egybekötve hozzák létre a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális eseménysorozatát. Ezzel az egységgel Kolozsvár egész Erdélynek példát mutat, vélekedett a fesztivál főszervezője.
„Mi legyünk a hetedikek, akik – hogy a költőt idézzem – égő házban, jeges áradásban, vagy hajló szép búzában képesek vagyunk újjászületni!” (Gergely Balázs)
Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor szövetségi elnök nem kerülhették meg a Kolozsvári magyarok legfájóbb pontját: a többnyelvű helységnévtáblák kérdését. Mindketten szóvá tették, hogy míg Nagybányán ellenszavazat nélkül fogadta el a helyi tanács a város három – román, magyar és német – nevét feltüntető táblák kihelyezését, addig Kolozsváron ez a törekvés a többségi városvezetők merev ellenállásába ütközik. Nagybánya városatyáinak előrelátásáról tanúskodik ez a gesztus, vélte Csoma Botond, hisz az Európa Kulturális Fővárosa 2021 versenyben már csak négy város mAradt benn: Bukarest, Temesvár, Kolozsvár és Nagybánya. Ezek közül az észak-partiumi város az egyetlen, amely átlátta a többnyelvű megjelenítés fontosságát a cél érdekében.
A magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki Kolozsvár kultúrtörténeti jelentőségét emelte ki. A Kincses Kolozsvár Egyesület ezzel a rendezvénnyel hozzájárul ahhoz, hogy a város a múlt és a jelen mellett jövőt is tudjon építeni, mondta az államtitkár.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a kulturális fesztivált óriási fegyverténynek nevezte, mely nem csak emeli Kolozsvár és a magyar kultúra rangját, de annak köszönhetően a helyi és erdélyi magyarság is – mely végigélhette a Funar-korszak rombolását –visszanyerhette önbizalmát. A rendezvény ismét fővárossá tette Kolozsvárt, a mégis jelentkező hiányérzet pedig a még mindig rendezetlen Kolozsvári többnyelvűségnek köszönhető – mondta Kelemen.
Második alkalommal adták át a Kincses Kolozsvárért Díjakat, melyet a Kolozsvári Magyar Napokért és az erdélyi magyar közösségért kifejtett munka elismeréséért adományoz oda a Kincses Kolozsvárért Egyesület. Idén Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Osztály főosztályvezető helyettese, valamint a Kolozsvári Euréka Egyesület vehette át az elismerést, ugyanakkor posztumusz díjjal tüntették ki Kötő József színháztörténészt, a Kincses Kolozsvárért Egyesület alapító tagját.
A beszédek után a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptánc-tehetségkutató legjobbjai, valamint erdélyi hagyományőrzők léptek színpadra, akik többek között kalotaszegi, jobbágytelki, szászcsávási, nyárádmenti és szatmári táncokat, dalokat adtak elő a legmagasabb színvonalon. A műsor szerkesztője Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, rendezője Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas koreográfus volt. Felemelő és megható pillanatokkal gazdagodhatott a Magyar Opera nagytermének népes közönsége.
Mától kezdődően több tucat helyszínen, több száz programmal várják a Kolozsváriakat és a Kolozsvárra látogatókat, a részletes programkínálatot pedig bárki megtalálhatja ide kattintva.
A KMN mobilalkalmazása használata a leghatékonyabb módja annak, hogy könnyen és gyorsan szerezzünk információkat a Kolozsvári Magyar Napok 7. kiadásának programajánlatáról. Egy helyen találunk mindent, amit tudnunk kell és tudni érdemes. Az applikációt a Kolozsvári Magyar Napok támogatója, a Halcyon Mobile készítette, és letölthető az App Store illetve Google Play áruházakból.
T. Koós Imola
maszol.ro

Magyar és román újságírók Dózsa falujáról
Azok számára, akik nem ismerik Dálnokot és a dálnokiakat, iránytű a falu felfedezéséhez, az ott élőknek pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzék a benne rejlő szépségeket, értékes kincseket – magyar és román újságírók kötetbe foglalt látleletet fogalmaztak meg a faluról. A Dálnok felfedezése című könyvet szombaton mutatták be a dálnoki Barabás Miklós Központban.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriuma újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
Brînduşa Armanca társszerkesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segítségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak.
Ruxandra Hurezean A szabadság szele Dózsa falujában című írásában így fogalmaz: „A dálnokiak belevaló, egyenes embereknek tartják magukat, akik nem félnek a nehézségektől, s ha valamit a fejükbe vesznek, azt véghez is viszik.” A szerző ír a falu 2004-es önállósodásáról – amikor levált Maksáról –, a jelenlegi munkás hétköznapokról és a vasárnapi istentiszteletről, végül megjegyzi: „A lelkész tisztában van vele, hogy faluja egyetlen apró darabja a világ kirakójátékának, ahol úgy élnek, mint bárhol máshol. Háborúságban és békében, bőségben és szegénységben. Szeretetben és ellenségeskedésben egyaránt. De élnek.” Minden bizonnyal azzal a szándékkal indítanak a szerkesztők ezzel az írással, mert itt fogalmazódik meg leginkább Dálnok igazi vonzereje: az élni akarás. A kúriák földjét és a kúriák lakóinak meghurcoltatását Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálnoki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád tanulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmeanu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György-kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani.
„Mint bármelyik régi erdélyi települést, Dálnokot a határain és híres szülöttein túl a legendái is jól azonosíthatóvá teszik. Ez nem is történhetett volna másként. Hogyne születtek volna mondák egy olyan településen, amelyet dombok, erdők és a földből minden »előzmény« nélkül előtörő források öveznek?” – fogalmazza meg Liviu Iolu jelenlegi kormányszóvivő a Kincsek, gyógyító források és egyéb csodák című írásában.
Brănduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egybe Mesék a ház körül címmel, többek között annak az ágyúgolyónak a történetét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál-kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítottan Gábor Áron ágyúiba találó golyó. A szerző egy interjúban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből természetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, munkássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelven megírt szövegeit Csinta Samu fordította.
A tavalyi riporttábor egy másik termése a Dálnokot és a dálnoki emberek hétköznapjait megörökítő fotósorozat, amelyet Bíró István kolozsvári fotóművész készített, szombaton ezt is bemutatták. Az alkalomból Forró Ferenc, aki 1927-ben született a Gál-kúriában, üknagyapja (Gál Miklós, a kúria építtetője) Barabás Miklós által festett portréjának fotóreprodukcióját és a Gálok családfáját adományozta a kúria jelenlegi tulajdonosának, a Közösségért Alapítványnak.
Dálnokról és a dálnokiakról nem csak a messziről jött újságírók állítják, hogy életképes közösség, bizonyította ezt szombaton a Darkó Jenő Általános Iskola kisdiákjaiból álló Nefelejcs néptánccsoport is, a gyermekek rövid bemutatója pontosan illett mindahhoz, amiről szombaton szó volt a Barabás Miklós Központban.
Fekete Réka
Háromszék Erdély.ma

Román és magyar újságírók könyve népszerűsíti Dálnokot
Magyarul, románul már olvasható, és nemsokára angolul is megjelenik az a kötet, amely a háromszéki Dálnok kulturális és turisztikai értékeit, érdekességeit mutatja be riportok formájában – mondta el a Dálnok felfedezése – Román és magyar újságírók Dózsa falujáról című, nemrég bemutatott kiadványról szerkesztője, Gazda Árpád újságíró.
A kolozsvári székhelyű Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, a kiadványnak köszönhetően nemcsak a hazai és külföldi turisták számára tűnhet vonzónak a település, de a helyiek is rácsodálkozhatnak a Dálnokhoz kötődő értékekre. A Közösségért Alapítvány két évvel ezelőtt megvásárolta a dálnoki Gál-kúriát, amelyben a magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, Barabás Miklós nevelkedett, a kiadványt az itt székelő Barabás Miklós Központban mutatták be nemrég a szerzők: az alapítvány újságíró és kommunikációs szakemberei.
„Miért kellene 2016-ban felfedezni egy olyan székelyföldi települést, amelynek első írásos említése 1334-ből való? Miért kellene felidézni a faluban született Dózsa György hadvezér alakját, az itt felnőtt Barabás Miklós festőművészét, a közelben eltemetett Gábor Áron ágyúöntőét, akinek az ágyújából Dálnokban is előkerült egy golyó? Miért is kellene beszélni a mondabeli Darius kincséről vagy a II. világháború két nehéz sorsú tábornokáról: Miklós Béláról és Veress Lajosról, akiknek felmenői e faluból származtak, és akik büszkén viselték a dálnoki előnevet; miért a kúriákról és lakóik deportálásáról vagy a község 21. századi önállósodásáról? A dálnokiak és talán még a háromszékiek, a székelyföldiek is úgy gondolhatják: ismerik e történeteket; tanulták az iskolában, hallották a szülői házban, magukba szívták az anyatejjel. Tévednek azonban, ha legyintenek. E kötet szerzői messziről jöttek Dálnokba, és olyan dolgokra is rácsodálkoztak, amelyek fel sem tűntek a helybéliek számára; olyan dolgoknak is utánanéztek, amelyek nem kerültek eddig a helyi érdeklődés homlokterébe” – írta Gazda Árpád a kötet előszavában.
A kötetben 9 szerző – két magyar és hét román újságíró – járja körül a településhez kötődő, figyelemfelkeltő témák különféle vonatkozásait, szó esik többek közt Barabás Miklósról, a biedermeier festészet székely mesteréről, Dózsa György kivégzéséről, a környékbeli mondákról, medvés történetekről és gyógyító forrásokról, de helyi receptekről is. A kiadvány szerzői: Brînduşa Armanca, Marius Cosmeanu, Mona Dîrţu, Gazda Árpád, Ruxandra Hurezean, Liviu Iolu, Andreea Pora, T. Koós Imola. A román és magyar nyelvű kötet a bukaresti Curtea Veche kiadónál jelent meg lapunk munkatársa, Biró István fotóival.
Kiss Judit Krónika (Kolozsvár)

Mindennapi könyv, nem mindennapi bemutató
Szokatlan könyvbemutatón jártunk péntek este: a kezdés előtt zsibaj, a bemutató közben rengeteg nevetés, a végén hosszas, de jól megérdemelt taps; majd annyian álltak sorba megvásárolni a könyvet, hogy nem is jutott mindenkinek – ezért a társaság egy része azért maradt húsz perccel többet, hogy megvárja a további példányok érkezését is. Botházi Mária Boldogság juszt is a tiéd című publicisztikakötetének bemutatóját a kolozsvári Minerva-házban tartották, a szerzővel Tofán-Koós Imola újságíró beszélgetett.
A bemutatón szó esett lapunk volt munkatársa, Botházi Mária írásainak sajátos stílusáról, amely azt tömöríti, ahogy a szerző az erdélyi világot, az itt élő magyar nők, családok mindennapjait látja, ezeket feltárja az olvasónak, azonban nem kommentálja. Mégis – amint Botházi Mária elmondta az olvasói visszajelzések alapján – a valóság egyszerű feltárása időnként indulatokat is kiválthat.
A kötetben megjelent szövegek, és Botházi Mária publicisztikái általában annyira emberközeliek, hogy az olvasónak sokszor az az érzése, saját életéből ihletődött a szerző. Azonban a szerző hangsúlyozta, fontos, hogy próbáljunk meg elvonatkoztatni a szöveg írójának magánéletétől: „Én nem az én életemet írom: a személyes élményeim is benne vannak, igaz, de nem blogot vezetek, és nem naplót írok". A téma kapcsán elkerülhetetlenül arról is szó esett, hogy a család hogyan kezeli a publicisztikákban feltárt mindennapokat. „Szerintem a családtagok nem gondolják, hogy ezeket a dolgokat róluk írom, és hogy ez micsoda szégyen – sőt nagyon erős, humoros és lezser családom van" – jelentette ki Botházi Mária.
Tofán-Koós Imola megállapította: ahogy Botházi Mari ír, abból az erdélyi magyar nő nagyjából magára ismer, és ebben biztosan szerepet játszik az újságírói agy, amely folyamatosan mindent megfigyel. „Az újságírói agy nagy áldás tud lenni. Én úgy tekintek a világra, hogy ha van fehér, akkor van fekete is, ha van bal oldal, akkor van jobb oldal is" – vallja Botházi Mária. A szerző írásstílusáról a beszélgetőpartner azt is megállapította, hogy helyenként rímekben ír, és fel is olvasott egy részt az egyik szövegből, hangsúlyt fektetve a ritmusra és a rímekre, majd megállapította, hogy „ha Amerikában születtél volna és fekete lennél, akkor valószínűleg rapper lennél". Erre habozás nélkül jött a tömör és humoros válasz: „én azt hittem, hogy rocker vagyok".
A kötet bemutatóján szóba került az erdélyi nők egyik jellemző tulajdonsága is: a megfelelni akarás. „Szerintem az erdélyi nőknek elkellene egy kis rock 'n roll, hogy hátradőljenek és lazítsanak. Szerintem ennek a férfiak is örülnének” – mondta a kötet szerzője. Végezetül pedig Balázs Imre József költő, irodalomtörténész a kötet szerkesztőjének munkáját méltatta, majd Szentes Zágonnak – aki a kötet borítóját készítette – és a felelős szerkesztőnek, Rostás-Péter Emesének mondott köszönetet.
Sárosi István Krónika (Kolozsvár)

Botházi Mária a Nőileg új főszerkesztője
Botházi Mária újságíró, a Krónika volt munkatársa lett a Nőileg magazin új főszerkesztője – jelentették be a Nőileg munkatársaival szervezett közönségtalálkozón a Kolozsvári Magyar Napok keretében szombaton.
Az eseményen a magazin szerkesztői, munkatársai és meghívottjai beszéltek a lap múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a közelmúltban indított Mutass jó példát! program alakulásáról. A rendezvényen Sebestyén Kinga felelős kiadó, Grubisics Csaga, a Mutass jó példát program vizuális kommunikációs felelőse, Szántó Ildikó és Konrád Katalin, a program partiumi példaképnyertesei, Ménessy Kinga Kitty szerkesztő, kommunikációs felelős, Rácz Éva MÚRE-elnök, zsűritag, Dimény Levente színész, zsűritag, Vas Réka programvezető és Koós Imola moderátor vett részt. Krónika; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)