Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kondorosy Szabolcs
1 tétel
2014. szeptember 15.
Magyar emlékezés a 20. századra
Egy, ahogy régebb mondták, „fokos” könyvet olvasok, benne a magyarok megélte 20. század megannyi személyi és csoportos tragédiáját a két világháború és következményeinek közegében.
A könyvet egy budapesti fiatalokból szerveződött lelkes csapat – Országút Társulat – adta ki az általuk meghirdetett pályázat beküldött és válogatott anyagából. A könyvet korlátozott anyagi és terjesztési lehetőségük okán kis példányszámban jelentették meg, de még megvásárolható a szerkesztő, Kondorosy Szabolcs címén: orszagut.tarsulat@gmail.com.
Ha egy könyvet elolvasásra ajánlunk, jogos kérdés: ugyan miért érdemes kézbe venni Megéri-e időt szánni elolvasására, mit tanulhatok belőle látóköröm, tudásom bővítése végett? Ez az ajánlás nem született volna meg, ha a válasz nemleges lenne.
A magyar ember megélte 20. század valamennyi vihart jósló előzetes eseményeivel, a bekövetkezett első, majd nemsokára a második világháború öldöklő négy-négy évével, ezek tragikus következményeivel majd minden magyar család sorsdöntő éveit hozta. Ezekről az egyéni és családi – sohasem vidám – eseményeiről vallanak a pályázat olvasmányosabb, végzetességükben általánosítható és őszinte, nem irodalmiasított írásai.
A közlésre került írások egyikénél-másikánál még a beküldő fogalmazásán, helyesírásán sem módosítottak – szándékosan – a szerkesztők. A bevezető előszóban az emlékezés és az emlékek rögzítésének a szükségességére hívja fel a figyelmet a szerkesztő: „... fontos, hogy írásra bírjon minél többeket, hogy emlékek megörökítésére ösztönözzön. Arra, hogy megőrződhessen az az egyedülálló mód, ahogyan ki-ki látta a történelmet. (…) Meggyőződhettünk róla, hogy számtalan családban őriznek szent megbecsüléssel leveleket, naplókat. Százezernyi családi levéltár, múzeum.”
A könyv egy-egy válogatott pályázattal emlékezik a 20. század magyar vonatkozású történéseire: Világháború és proletárdiktatúra, Országgyarapodás, 1938, II. világháború: front 1942–1945, Délvidéki népirtás 1944, II. világháború: ostrom és megszállás 1944–1945, Eltűntek keresése 1943–1950, Hadifogság Nyugaton 1944-1946, Kényszermunka Keleten 1944–1951, Kivándorlás 1946–1948, Kitelepítés a Felvidékről 1947–1953, Az ötvenes évek, 1956 és következményei 1956–1959, A változhatatlan proletárdiktatúra, 1960-as évek.
Egy-egy történelmi szakaszról vall kevesebb vagy több személy, összesen ötvenegyen. Róluk a jegyzetekben rövid életrajzi tájékoztató található. Az élő vagy már elhunyt személyek (róluk a hátrahagyott naplók, családtagok írnak) összesen 43 Kárpát-medencei helységből származnak a csonka országon kívül Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból.
Jómagam egy könyvet a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak ajándékoztam, háromszéki olvasóink tehát onnan kikölcsönözhetik.
Puskás Attila
Visszaemlékezések a magyar XX. századra, Országút Társulat, Budapest, 2014
Krónika (Kolozsvár)
Egy, ahogy régebb mondták, „fokos” könyvet olvasok, benne a magyarok megélte 20. század megannyi személyi és csoportos tragédiáját a két világháború és következményeinek közegében.
A könyvet egy budapesti fiatalokból szerveződött lelkes csapat – Országút Társulat – adta ki az általuk meghirdetett pályázat beküldött és válogatott anyagából. A könyvet korlátozott anyagi és terjesztési lehetőségük okán kis példányszámban jelentették meg, de még megvásárolható a szerkesztő, Kondorosy Szabolcs címén: orszagut.tarsulat@gmail.com.
Ha egy könyvet elolvasásra ajánlunk, jogos kérdés: ugyan miért érdemes kézbe venni Megéri-e időt szánni elolvasására, mit tanulhatok belőle látóköröm, tudásom bővítése végett? Ez az ajánlás nem született volna meg, ha a válasz nemleges lenne.
A magyar ember megélte 20. század valamennyi vihart jósló előzetes eseményeivel, a bekövetkezett első, majd nemsokára a második világháború öldöklő négy-négy évével, ezek tragikus következményeivel majd minden magyar család sorsdöntő éveit hozta. Ezekről az egyéni és családi – sohasem vidám – eseményeiről vallanak a pályázat olvasmányosabb, végzetességükben általánosítható és őszinte, nem irodalmiasított írásai.
A közlésre került írások egyikénél-másikánál még a beküldő fogalmazásán, helyesírásán sem módosítottak – szándékosan – a szerkesztők. A bevezető előszóban az emlékezés és az emlékek rögzítésének a szükségességére hívja fel a figyelmet a szerkesztő: „... fontos, hogy írásra bírjon minél többeket, hogy emlékek megörökítésére ösztönözzön. Arra, hogy megőrződhessen az az egyedülálló mód, ahogyan ki-ki látta a történelmet. (…) Meggyőződhettünk róla, hogy számtalan családban őriznek szent megbecsüléssel leveleket, naplókat. Százezernyi családi levéltár, múzeum.”
A könyv egy-egy válogatott pályázattal emlékezik a 20. század magyar vonatkozású történéseire: Világháború és proletárdiktatúra, Országgyarapodás, 1938, II. világháború: front 1942–1945, Délvidéki népirtás 1944, II. világháború: ostrom és megszállás 1944–1945, Eltűntek keresése 1943–1950, Hadifogság Nyugaton 1944-1946, Kényszermunka Keleten 1944–1951, Kivándorlás 1946–1948, Kitelepítés a Felvidékről 1947–1953, Az ötvenes évek, 1956 és következményei 1956–1959, A változhatatlan proletárdiktatúra, 1960-as évek.
Egy-egy történelmi szakaszról vall kevesebb vagy több személy, összesen ötvenegyen. Róluk a jegyzetekben rövid életrajzi tájékoztató található. Az élő vagy már elhunyt személyek (róluk a hátrahagyott naplók, családtagok írnak) összesen 43 Kárpát-medencei helységből származnak a csonka országon kívül Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból.
Jómagam egy könyvet a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak ajándékoztam, háromszéki olvasóink tehát onnan kikölcsönözhetik.
Puskás Attila
Visszaemlékezések a magyar XX. századra, Országút Társulat, Budapest, 2014
Krónika (Kolozsvár)