A napköziseket és a keretszámok kiigazítását várják
Napokon belül ismét gyerekzsivajtól lesznek hangosak a székelyudvarhelyi napközik. A nyári vakáció alatt is adódtak feladatok az intézményekben, a tanépületeket, termeket és udvarokat elő kellett készíteni az oktatásra.
Több beruházás befejezésével készültek fel az új tanévre a székelyudvarhelyi Eszterlánc Napközi Otthonban: ablakokat cseréltek, valamint elkészültek az épület külső szigetelésével. Koncz Melinda igazgató az Udvarhelyi Híradónak elmondta, jelenleg a játszótéri elemeket javítják és bővítik, a nyár alatt pedig több teremben ágycsere is történt.
Szintén az udvart rendezik a Ficánka Napközi Otthonnál. Antal Csilla intézményvezető szerint nem volt szükség nagyobb újításokra, ezért nem is különítettek el erre a költségvetésből. A szokásos előkészületek természetesen megtörténtek, csak a térrendezés maradt hátra. „Nem kaptunk pénzt, ezért semmilyen nagyobb újítás nem történt” – válaszolta érdeklődésünkre Tóth-Harsányi Éva, a Zsibongó napközi igazgatója. A fertőtlenítésen és a meszelésen kívül a Zsibongó udvari játékait festették le, az intézményvezető megkeresésünkkor épp meseillusztrációkkal díszítette a falat.
Több száz kisgyerek kezd el szeptembertől napközikbe járni, a kisegítőszemélyzet létszámát pedig ősztől a gyerekek számához igazítja az oktatási minisztérium. A megkövetelt normák alapján az udvarhelyi tanintézmények – többek között az óvodák és a napközik is – a kisegítőszemélyzet egy részének elbocsátására kényszerülnek. Kivétel nélkül rosszallják az erőltetett leépítéseket az igazgatók, akik szerint a normacsökkentés miatt beinduló felmondáshullám csak súlyosbítaná a jelenlegi helyzetet.
Mintegy százkilencven kisgyerek jár majd ősztől az Eszterlánc napközibe, ahol a leépítés miatt idéntől kénytelenek egy órával később fogadni a gyerekeket. Koncz Melinda szerint ez jelentősen befolyásolja a napközisek családjainak mindennapjait, hiszen a munkába járó szülők közül többen már fél hatkor bevitték gyerekeiket az oviba. Az Eszterláncnál a kisegítőszemélyzet egy tagját sem bocsátották el, azonban csökkentették a dadák normáját. Mint megtudtuk, a megyei tanfelügyelőségnél kérvényezték a posztok növelését, az optimális helyett csupán a minimálisat kérve, azonban egyelőre csak ígéretet kaptak, választ még nem.
Nagyon rosszul érinti a Zsibongó napközit is a leépítés, ahol három és fél állást kellene megszüntetni. Tóth-Harsányi Éva ennek ellenére reméli, visszakapnak a posztokból. Rámutatott, a kisgyerekeknél elengedhetetlen a szüntelen felügyelet, hiszen testi épségüket biztosítják a dadák. Szinte naponta akad olyan gyerek, aki külön figyelmet igényel például betegség miatt, de vele párhuzamosan társaira is vigyázni kell – említette az napközi vezetője, felelevenítve egy fővárosi esetet, amikor hasonló helyzetben a felügyelet nélkül hagyott gyermek kimászott és kiesett a napközi tetőtéri ablakán.
A huszonhatból huszonhárom és fél állást hagytak jóvá a Ficánka napközinél – tudtuk meg Antal Csillától. A két és fél állás lefaragásának eredményeként egy fél normás irodai, valamint két kisegítői poszttal kevesebbel kezdi az új tanévet a II. Rákóczi Ferenc utcai tanintézet. A csökkentések egy részére megoldást jelent, hogy a karbantartó ősszel nyugdíjba vonul, illetve egy fél normával dolgozó dada már jelezte felmondását, ám az adminisztrátori állást még így is négy órára kénytelenek csökkenteni. Az igazgató elmondta, minden ember számít egy intézmény működésénél, az irodai alkalmazott feladatai nem csökkennek, valakinek át kell majd vennie azokat, illetve karbantartó hiányában is nehezen elképzelhető az épület- és udvargondozás, ahol ősztől mintegy százhetven gyerek fog játszani, tanulni.
A dadák csökkentett normával fognak dolgozni, így nem fogják érezni a fizetésnövelést – mutatott rá Koncz Melinda, aki szerint ez akár felmondásokat is eredményezhet, ugyanis egyébként sem magas egy dada havi bére. Az igazgató úgy véli, abba is érdemes lenne belegondolni, hogy milyen módon hat a gyerekekre, ha elégedetlen, gondterhelt alkalmazottak vigyáznak rájuk. Szintén egy esetleges felmondáshullámra figyelmeztet Antal Csilla és Tóth-Harsányi Éva, akik hasonlóan úgy vélik, a normacsökkentés miatt nagy az esély arra, hogy a dadák megelégelik az alacsony béreket és felmondanak.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Elfogyott a gyerekközöség a kis udvarhelyszéki települések tanegységeiből
Egyre kevesebb a gyerek az udvarhelyszéki falvakban – panaszolják a pedagógusok –, ennek következtében az utóbbi tíz évben több település óvodájában is megszűnt az oktatás. A kiürült óvodaépületek jó része kihasználatlanul áll. 
A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint ebben a tanévben 1216 óvodás tanul Székelyudvarhelyen, 1424 pedig a környező települések óvodáiban. A szülők késő délutánba nyúló munkaprogramja miatt a hosszított tevékenységgel működő napközikre alakult ki nagyobb igény Székelyudvarhelyen, ezért már több mint egy évtizede megszűntek a Cérnagyár és a Kipi-kopi napköziotthon mellett hajdanán rövid programmal működő óvodák, így a környék gyerekeit már az Eszterlánc, valamint a Kipi-kopi napközikbe járatják szüleik.
A Napsugárban, valamint a két Csicsergő napköziben külön épületben fogadják a kicsiket, azonban néhány éve jogilag összevonták az oktatási egységeket, közös ügyvezetéssel – tudtuk meg Koncz Melindától, az Eszterlánc napköziotthon vezetőjétől.
Számos udvarhelyszéki faluban a gyereklétszám még indokolttá teszi az óvodák működését, azonban vannak települések, amelyekről már csupán egy-két gyerek jár a községközponti tanegységbe. Ilyen például Miklósfalva és Petek, amelyekről egy, illetve négy gyereket visz reggelente az iskolabusz a kányádi óvodába.
A Miklósfaván és Peteken megüresedett óvodaépületek közel hat éve kihasználatlanul állnak, ugyanúgy, mint a Bögöz községhez tartozó Mátisfalván, Décsfalván vagy Székelymagyaroson, ahol Farkas Mózes bögözi polgármester reményei szerint előbb-utóbb újra gyerekzsivaly tölti majd be a termeket. A többi ingatlantól eltérően – amelyek önkormányzati tulajdonban vannak –, az üresen álló egykori székelydobói óvoda épülete az egyház tulajdonát képezi – tudtuk meg Pál Tamástól, a bögözi általános iskola aligazgatójától.
A Felsőboldogfalvához tartozó Ócfalván négy, Lengyelfalván két éve, idén pedig nincs már elegendő gyerek az óvoda működtetéséhez Patakfalván sem – tudtuk meg Somorai Árpádtól, a Fülöp Áron Általános Iskola aligazgatójától. A megcsappant létszám miatt üresen állnak Lókodban, Recsenyéden, Bágyban, Gyepesben, Városfalván, valamint Kénosban is az egykori óvodák épületei. Kertész Hajnal, a homorodszentmártoni Román Viktor Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy az említett falvakból a község három más településére járnak óvodába a kicsik.
A Parajdhoz tartozó falvakban működnek még az óvodák, igaz ugyan, hogy a megcsappant gyereklétszám miatt Alsó- és Felsősófalván, illetve Békástanyán összevont csoportokkal. Legutóbb több, mint tíz éve szüntettek meg két óvodát a községközpontban: Parajd Zsögöd nevű településrészén az egyiket, továbbá a bányavállalat által működtetett óvodát. Ezek egykor azért létesültek, hogy a település szélén lakók ne kelljen a központba hordozzák gyerekeiket – mesélte Bíró Zsolt, a helyi Áprily Lajos Általános Iskola igazgatója. Az említett településrészén működő óvoda egykori épületében a református egyház diakóniai központot hozott létre, míg a bányavállalat által működtetett óvoda épülete jelenleg üresen áll.
Három éve falumúzeumot működtet a helyi önkormányzat az énlaki óvodaépületben, a siklódiba pedig télen istentiszteletre járnak a hívek. Tiboldi Sándor, az etédi Jósika Miklós Általános Iskola aligazgatója érdeklődésünkre elmondta, az említett falvakból Etédre viszi az iskolabusz a kicsiket.
Dósa Ildikó Székelyhon.ro

Szakmai konferenciát tartottak az óvodapedagógusok
Harmadik alkalommal találkoztak Erdély magyar óvodapedagógusai Székelyudvarhelyen, hogy a kapcsolatépítés mellett új tanítási módszerekkel ismerkedjenek, ugyanakkor megosszák egymással szakmai tapasztalataikat. Az országos konferencia témakörei ez alkalommal az óvodáskorú gyerekek megismerésének fontossága, a másság elfogadása és elfogadtatása, valamint a népi játékok általi készségfejlesztés módszertana voltak.
Az első országos konferenciát 2012-ben szervezték a székelyudvarhelyi Eszterlánc Napközi Otthon óvodapedagógusai, majd pár év szünet után tavaly volt a második, szerdán és csütörtökön pedig a harmadik szakmai találkozó. A képzéseket mi kerestük magunknak, aztán ha valahol találtunk olyat, ami érdekesnek tűnt, az előadót elhívtuk haza, hogy olyanokhoz is eljusson az információ, akiknek nincs lehetőségük kiutazni Magyarországra. Aztán úgy gondoltuk, jó lenne a szórványból is meghívni a kollégákat, megismerni azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek. A konferencia programját mindig úgy állítjuk össze, hogy ne csak a szakelőadók, hanem az óvónők is tartsanak előadást, mutassák be gyakorlati tapasztalataikat a többieknek” – mesélte Koncz Melinda székelyudvarhelyi óvodavezető. Ezúttal hét megyéből közel kétszáz óvónő vett részt a rendezvényen. Mivel a szakmai találkozó egyik célja a módszertani megújulás, a pszichológus, gyógy- és óvodapedagógusok mellett egy magyarországi néptáncpedagógust is meghívtak, aki egy vidékünkön teljesen új módszertant mutatott be.
Népi kultúránk tudatos alkalmazása
A népi játék a rajzoláshoz hasonlóan az önkifejezés eszköze, teljes érzelemvilágunk megjelenik benne. Segítségével jól fejleszthető a mozgáskultúra, a logikai gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a kommunikációs készség, könnyebben elsajátítható a társadalmi viselkedésminta – jelentette ki Balatoni Katalin néptáncpedagógus. Munkája során sokat foglalkozott problémás gyerekekkel is, általuk megtapasztalta a népi játékok, valamint a néptánc terápiás hatását. Elmondása szerint sokat javult az együttműködésük, volt eset, hogy tünetmentessé váltak, ugyanakkor egészséges társaik képességei is látványosan fejlődtek. Az évek alatt figyelte a gyerekek reakcióit, és ezek alapján egy teljesen új módszert fejlesztett ki, amely az Így tedd rá elnevezést kapta. Az újítás iránt egyre több nyugat-európai, valamint amerikai magyar óvodapedagógus érdeklődik.
Játék a mindennapokban
A konferencia szervezői tavaly egy tatabányai óvodában találkoztak először a módszerrel, és úgy gondolták, ahogyan nekik, úgy a többi erdélyi óvónőnek is elnyerné tetszését. Az óvodai tanterv rugalmassága megengedi a módszer alkalmazását, ugyanakkor minden óvodának van helyi nevelési terve, amelybe beilleszthető – magyarázta Koncz Melinda óvodavezető.
Bár a népi játékok, dalok, táncok jelen vannak a magyar óvodákban, Balatoni Katalin úgy tapasztalta, hogy a pedagógusok kevésbé tudatosan, gyakran helytelenül élnek vele, hiszen ahelyett, hogy a mindennapok részévé tennék, a kulturális eszköztár használata jobbára az esztétikára, a színpadi fellépésre korlátozódik. Előadásaival ezen szeretne változtatni, illetve átadni a pedagógusoknak azt, amit gyerekként ő is megélt. Az elméleti ismertetést követően közös játékra hívta az óvónőket, megkönnyítve ezáltal a módszer lényegének megértését. Dósa Ildikó / Székelyhon.ro