Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kommer Alois
2 tétel
2001. szeptember 21.
"Nyárádselye általános iskolájában 37 tanuló, négy tanár, egy tanítónő van, de csak két osztályterem. Tavaly ismét megindult az 1975-ben felszámolt 5-8. osztály is. A teremhiány és a kevés gyermek miatt csak az osztályok összevonásával lehet tanítani. Újjáépítették az iskola tetőszerkezetét, a manzárdrészben pedig új osztálytermek létesítését tervezik. Az új igazgató, Marti Bálint Nyárádmagyaróson is tanít. A buszjáratot megszüntették, így az ingázó tanárok vagy kerékpáron, vagy gyalog teszik meg - naponta kétszer - a közel hét kilométeres távolságot. Nincsenek tankönyvek, a legszükségesebb tanszerek is hiányoznak. Az iskolának mintegy hatszáz kötetes könyvtára van, annak nagyjából fele a selyei iskoláé, a többi Nyárádmagyarósról származik. /Kommer Alois: Tanárok kényszergyalogtúrán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./"
2012. február 28.
Ismét kivesézték a beszélő sajtót
A romániai magyar audiovizuális sajtó nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló jelentést mutattak be a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói és diákjai, akik második alkalommal elemezték a rádiós és televíziós műsorokat.
„Ezúttal is ugyanaz volt a kutatók célja, mint egy évvel ezelőtt: a nyelvi tudatosság ébrentartása, nem pedig büntetések kicsikarása” – jelentette ki a jelentést megelőző sajtótájékoztatón Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács nemrégiben leköszönt tagja. A Marosvásárhelyi Rádió megbízott főszerkesztő-helyetteseként tevékenykedő médiaszakember szerint nagy szükség van az „ilyen és ehhez hasonló munkákra, amelyeknek eredményei remélhetőleg pozitív hatással lesznek a médiára”. Az elemzett sajtóorgánumok között szerepelt a közszolgálati rádió bukaresti, marosvásárhelyi, kolozsvári és temesvári stúdiói, a Gaga Rádió, Paprika Rádió, Sepsi Rádió, City Rádió és Erdély FM, illetve a közszolgálati televízió magyar nyelvű stúdiói és az Erdélyi Magyar Televízió. Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke dicséretes kezdeményezésnek nevezte a sajtónyelv monitorizálását, aki szerint az oktatási tevékenység mellett nagyon fontos az olyan kutatás, amely a szakma mindennapjaival foglalkozik.
Pletl Rita, a kutatást koordináló egyetemi tanár a sajtótájékoztatón elmondta, a kutatás során a tendenciák feltérképezésére helyezték a hangsúlyt, nemcsak az egyes hibatípusok rögzítésére. Hangsúlyozta: vannak olyan területek, ahol jóval kevesebb hibát rögzítettek, mint egy évvel ezelőtt, de vannak „visszatérő” hibatípusok is. Ilyenek például a nyelvbotlások, amelyeken szerinte „egy kis odafigyeléssel lehetne javítani”, az igekötők helytelen használata, illetve a román fordításból eredő hibák. A médiajelentés ismertetése után az erdélyi magyar rádiózásról szerveztek kerekasztal-beszélgetést, ahol többek között Gáspár Sándor, valamint Kommer Alois a romániai magyar, illetve német rádiózásról beszéltek.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)
A romániai magyar audiovizuális sajtó nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló jelentést mutattak be a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói és diákjai, akik második alkalommal elemezték a rádiós és televíziós műsorokat.
„Ezúttal is ugyanaz volt a kutatók célja, mint egy évvel ezelőtt: a nyelvi tudatosság ébrentartása, nem pedig büntetések kicsikarása” – jelentette ki a jelentést megelőző sajtótájékoztatón Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács nemrégiben leköszönt tagja. A Marosvásárhelyi Rádió megbízott főszerkesztő-helyetteseként tevékenykedő médiaszakember szerint nagy szükség van az „ilyen és ehhez hasonló munkákra, amelyeknek eredményei remélhetőleg pozitív hatással lesznek a médiára”. Az elemzett sajtóorgánumok között szerepelt a közszolgálati rádió bukaresti, marosvásárhelyi, kolozsvári és temesvári stúdiói, a Gaga Rádió, Paprika Rádió, Sepsi Rádió, City Rádió és Erdély FM, illetve a közszolgálati televízió magyar nyelvű stúdiói és az Erdélyi Magyar Televízió. Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke dicséretes kezdeményezésnek nevezte a sajtónyelv monitorizálását, aki szerint az oktatási tevékenység mellett nagyon fontos az olyan kutatás, amely a szakma mindennapjaival foglalkozik.
Pletl Rita, a kutatást koordináló egyetemi tanár a sajtótájékoztatón elmondta, a kutatás során a tendenciák feltérképezésére helyezték a hangsúlyt, nemcsak az egyes hibatípusok rögzítésére. Hangsúlyozta: vannak olyan területek, ahol jóval kevesebb hibát rögzítettek, mint egy évvel ezelőtt, de vannak „visszatérő” hibatípusok is. Ilyenek például a nyelvbotlások, amelyeken szerinte „egy kis odafigyeléssel lehetne javítani”, az igekötők helytelen használata, illetve a román fordításból eredő hibák. A médiajelentés ismertetése után az erdélyi magyar rádiózásról szerveztek kerekasztal-beszélgetést, ahol többek között Gáspár Sándor, valamint Kommer Alois a romániai magyar, illetve német rádiózásról beszéltek.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)