Homo scribens: emlékezéskultúra és íráshasználati szokások a XVI–XVIII. században címmel megrendezett kiállítást a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár. A könyvtárlaton az erdélyi magyar kulturális örökség mintegy ötvenhárom rendkívül értékes darabját tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást Kolumbán Judit könyvtáros szervezte. Az emlékeket három nagy egység szerint csoportosították. Az elsőbe kerültek a krónikák, naplók, a másodikba az erdélyi emlékirat irodalom klasszikusainak a művei, a harmadikba pedig a kalendáriumok. A kiállított darabok az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori gyűjteményéből származnak. /P. A. M.: Különleges könyvtárlat Kolozsváron. Krónikák, naplók, kalendáriumok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Május 23-án Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Veress Ferenc (1832–1916) fotóművészete címmel nyílt kiállítás. Ezen a kolozsvári városképek, portrék, valamint a Kolozsvár képekben (I.) album egyetlen fennmaradt példánya látható. Kolumbán Judit könyvtáros és Murádin Jenő művészettörténész ismertetőjéből kiderült: a Bukarestbe költözött, és ott királyi udvari, majd a krími háborúban az első hadifényképésszé vált Szatmári Pap Károly után Veress Ferenc a második erdélyi fotográfus, aki a mechanikus képrögzítésben úttörő munkát alkotott. /Ö. I. B. : Ízelítő Veress Ferenc fotográfusi munkáiból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével kétnapos tudományos konferencia kezdődött október 9-én Kolozsváron az Erdély reneszánsza rendezvénysorozat keretében, mert a Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából reneszánsz évnek nyilvánított 2008-as esztendő kötelez a múlt emlékeinek számbavételére. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke köszöntő szavai után a házigazdák nevében Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója szólalt fel, aki azt a hat szervezet közti példátlan összefogást emelte ki, amely lehetővé tette Erdély reneszánszáról tanácskozni. Ezek a következők: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, Egyetemi Könyvtár, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Egyed Ákos EME-elnök arra emlékeztetett, hogy a történelem során Kolozsvár mindig nyitott volt az európai szellemiség befogadására, de azt saját arculatára alakította át. Kötő József művészettörténész szintén Kolozsvár reneszánszkori emlékeinek világörökségi értékére hívta fel a figyelmet. Pozsony Ferenc KJNT-elnök Mátyás királynak a magyar és más népek kultúrájában fellelhető nyomai tanulmányozására tett kezdeményezést emelte ki. Gábor Csilla, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék professzora kifejezte reményét, hogy a konferencia nívós kóstolót nyújt a reneszánsz világ teljességéből, és az elhangzó előadások anyaga kötetben is meg fog jelenni. Jankovics József (Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete) a reneszánsz témájával kapcsolatos tudományosság érvényesülésének fontosságát hangsúlyozta. Ezután plenáris előadások következtek. A könyvtárban a Kolozsvári nyomdászat a humanizmus szolgálatában című kiállítást Kolumbán Judit könyvtáros nyitotta meg. /Ördög I. Béla: Konferencia Erdély reneszánszáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./