A váradi közösség volt a magyar kultúra ünnepének a fővédnöke – Társadalmi összefogásra, közösségi élményre van szükség
Szombat délután tartották meg a magyar kultúra hetének záróünnepségét a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Az esemény egyben Fenyvesvölgyi Tamás festőművész és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikusművész kiállításának is a megnyitója volt. A tárlat három hétig látogatható.
Az ünnepségen a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének részéről Mierluţiu Emília köszöntötte az egybegyűlteket.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta: a magyar kultúra ünnepét hagyományosan együtt szervezi meg Berettyóújfalu és Nagyvárad magyar közössége. Az indítás óta a Kanonok sori Tibor Ernő Galéria is jó néhány eseménynek adott otthont. A magyar kultúra napja köré szervezett rendezvénysorozat évről évre fejlődött, bővült. Bár előfordult, hogy úgy tűnt, a civil szféra kiszorul a programból, az utóbbi években megint visszakerültek a polgári szerveződések a rendezvénysorozatba. Az idei rendezvényeket lelkesen látogatták az emberek. Ám nem volt minden gondtól mentes a programsorozat. Először is háromféle név (magyar kultúra napja; magyar kultúra ünnepe; magyar kultúra hete) alatt futottak az összejövetelek. Ez annak tudható be, hogy több szervezet is rendezett programokat. Ám lényegében nem az a fontos, milyen elnevezés alatt ápoljuk a magyar kultúrát, hanem hogy megfelelő tartalommal ünnepeljük meg azt. Fleisz János hangsúlyozta: szinte minden rendezvény saját erőből jött létre. És mindenki maga felelt azért, hogy kit hívott meg. A Communitas Alapítvány, mint általában, most is támogatta a civil kezdeményezéseket. A BINCISZ-elnök megjegyezte: a berettyóújfalui önkormányzat jelentősen hozzájárult a sikerhez. Ellenben mindez nem mondható el a nagyváradi önkormányzatról. Kapy István alpolgármestersége idején külön költségvetési tételként jelent meg a magyar kultúra napja. Hozzáfűzte: szeretné, ha a jövőben jobban, rangjához méltó módon támogatnák ezen eseménysort. Mondhatni, az idei rendezvénysorozatnak a váradi magyar közösség volt a fővédnöke. Tájainkon a magyarság megmaradása, érvényesülése társadalmi összefogással érhető el.
Kolozsvári István kulturális menedzser méltatta a bakonszegi képzőművész házaspár, Fenyvesvölgyi Tamás és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa tárlatát. Arra is kitért, hogy a közösségi élmény megélése a legfontosabb, továbbá ha a két művész kiállítását el kellene nevezni, akkor a Találkozás címet adná neki. Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa az alkotás során minden élethelyzetre talál magyarázatot. Kiválóan kombinálja a műfajokat. Az irodalmat is remekül ötvözi a képzőművészettel. Gyurkovics Tibor verseiből készült kompozíciói is kiemelkedők. Fenyvesvölgyi Tamás sajátos stílusban jelenít meg egy-egy épületet, faluképet, lakókörnyezetet, otthont. Nagy kísérletező. Újabb és újabb technikákat alkalmaz. Mintha nem is ugyanaz a kéz alkotta volna egyik-másik művet.
Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa a hely szellemének kultikusságáról, az ősi, eredeti egységérzés gondolatköréről szólt. Amint fogalmazott: „Lélekkel van tele ez a hely. És minden kép egy-egy kapu.” Ezután a résztvevők elénekelték a Himnuszt. Az összejövetel a Bunyitay Vince-könyvtárban fogadással, kötetlen beszélgetéssel zárult.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Könyvbemutató: Bihari tájházak és kiállítóhelyek
Bihar megye – A napokban mutatták be Érmihályfalván a Bihari tájházak és kiállítóhelyek című kiadvány második kötetét, mely megyénk nevezett intézményeivel foglalkozik. A könyv a helyi könyvtárban megvásárolható.
Pár nappal korábban volt ugyancsak
Érmihályfalván annak a weboldalnak a bemutatója, mely a partiumi múzeumok és tájházak között segít eligazodni az érdeklődőknek, a Dióverő Szíp Napokon pedig, az elmúlt vasárnap délután mutatták be a Berettyóújfalui Bihari Múzeum munkatársainak, Sándor Máriának és Kolozsvári Istvánnak Bihari tájházak és kiállítóhelyek című második, Bihar megyével foglalkozó kötetét (az elsőben Hajdú–Bihar szerepelt, ebből pedig hiányzik a várasfenesi tájház, mert azt májusban, a kötet szerkesztésének lezárása után avatták fel). A könyv és a weblap között természetes „átfedés” van, így nem meglepő, hogy előbbit utóbbi készítője, Csorba Sándor muzeológus ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, kiemelve az eltűnőben lévő civilizációs elemek megmentésének szükségességét, mert – mint fogalmazott – ha ezeket elveszítjük, akkor szegényebb lesz a világ a nagyszüleinket unokáinkkal összekötő, rólunk szóló értékekkel.
További kötetek készülnek
Csorba Sándor a könyv előnyeként értékelte annak háromnyelvűségét (magyar, román, angol), azt, hogy a 15 intézmény elérhetőségeit is tartalmazza, de nem csak címekkel és telefonszámokkal, de gyakorlatban is, térképeket mellékelve – és ezek által a kiadvány útikalauzként is használható. Kiemelte Bogya Pál fotós illusztrációit, hiszen a jó fényképek többet mondanak sok szónál. Ezekből a képekből, illetve a Hajdú–Bihar megyéről szóló könyvben találhatóakból kiállítást is összeállítottak a bemutatóra, mely ezen a héten még megtekinthető a kultúrházban. A szerzők nevében Sándor Mária elmondta, tervezik a természeti értékeket és műemlékeket leltárba vevő kötet elkészítését is. A könyv a helyi könyvtárban 15 lejért vásárolható meg. erdon.ro

Távoznak a váradi orsolyiták
Nagyvárad - A párizsi anyaház döntése alapján 2012. január 1-től megszüntették az Orsolya-rend váradi működését, az alapítása után 240 évvel- hangzott el egy könyvbemutatón az Ady Endre Líceumban.
Szombat délután a magyar kultúrát ünnepelték az Ady Endre Középiskola dísztermében, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a debreceni székhelyű Megyei Népfőiskolai Egyesület szervezésében. A megjelenteket üdvözlő dr. Fleisz János egyetemi tanár, BINCISZ-elnök arra hívta fel a figyelmet: immár tizenkettedik alkalommal ünnepel együtt Nagyvárad és Berettyóújfalu. Egy közös ötlet alapján 2001. január 22-én zajlott le a sorozat akkor még egynaposra sikeredett első kiadása. Egy újszerű kezdeményezés volt, azonban megtörtént az egymásra találás, és a közös társadalmi összefogásnak köszönhetően az idén már tizennyolc programmal várják az érdeklődőket, A Magyar Kultúra Ünnepéhez köthető, mennyiségileg bizonyára legnagyobb kárpát-medencei eseménykinálattal. A résztvevőket a bihari és újabban a nemzeti összetartozás köti egymáshoz, illetve köszönet jár a civil szervezeteknek is azért, amiért „meg tudjuk mutatni, hogy a magyar kulturális jelenlét erőteljesebb a világban, mint a gazdasági vagy számbeli hozzájárulás”.
A BINCISZ vezetője ugyanakkor is arra is kitért, hogy több mint 200 meghatározása létezik a kultúrának, ő ezek közül azt emelte ki, mely szerint gondolkodásra és cselekvésre késztet, nélküle nem létezik nemzeti öntudat. Értékét egyedisége jelenti, ami egyúttal fejlődésünket is megmutatja, és amelyet nem pénzben, hanem alkotásokban lehet kifejezni.
Könyvbemutató
A köszöntés után dr. Szigeti Tóth János szociológus, tanszékvezető főiskolai docens arról beszélt, hogy mennyire volt modern Németh László. Az író napjainkban is aktuális gondolatai közül egyebek mellett megemlítette a tantárgyak átjárhatóságának megteremtését, a közművelődés támogatását, a tanügy szerepét, az alapkészségek hiányának megszüntetését, az élethosszig tartó tanulást és a határon túli magyarok kérdésével való foglalkozást.
Meleg Vilmos színművész nagy sikert arató előadóestje után- a Magyarnak lenni című összeállításból hangzottak el részletek- Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke mutatta be a Partiumi füzetek sorozat 68. kiadványát (Római katolikus intézetek Nagyváradon), mely a Bihar Megyei Tanács, az RMDSZ-frakció és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség támogatával jelent meg. Elhangzott: bár ezekről az intézményekről sokan írtak már, Mons. Fodor József általános helynök más szemszögből ismerteti őket. Mivel e nagynevű intézmények megalapítása dr. Nogáll János püspök nevéhez fűződnek, külön fejezet foglalkozik a főpásztor életével és munkásságával. A könyvben Kolozsvári István tb. kanonok részletesebben ír a Szent Orsolya-rend történetéről, illetve a hozzá tartozó Szent Anna-templomról, Ocskay Etelka Ferdinánda, Polmann Mária Lucianna és Peczkó Zsuzsanna Kinga vizitátor nővéreknek köszönhetően pedig az irgalmas nővérekről tudhatunk meg többet.
Szerzetes rendek
Mons. Fodor József vikárius arra hívta fel hallgatósága figyelmét: a szerzetesi életformák a II. században jelentek meg, gondoljunk a pusztába elvonult remetékre, a stilétákra az aszkétákra, vagy az oszloposokra. Később keleten Nagy Szent Vazul, nyugaton pedig Szent Benedek írták meg a szerzetesi életformák szabályzatát. 1772-ben Szenczy István váradi őrkanonok alapította meg a váradi Szent Orsolya rendi kolostort és gimnáziumot, mely rend idén januárban szüntette be váradi működését, a párizsi anyaház döntése alapján. Az irgalmas nővérek 1878-ban kerültek Grazból a Körös-parti városba, nagyváradi tartományuk tavaly október 1-jén szünt meg, így az itteni nővérek ismét Grazhoz tartoznak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Továbbra is Váradon az orsolyiták
Nem szűnt meg az Orsolya-rend Váradon; bár szóba került ez is, semmilyen végleges döntés nem született ez ügyben, hangzott el többek között a vasárnapi, ünnepi szentmisét követően.
Szent Angélára, az Orsolya-rend alapítójára emlékeztek a ma délelőtti ünnepi szentmisén mindazok, akik eljöttek a váradi Szent Anna templomba. Szinte egyetlen szabad hely sem maradt a templomban. Mészáros Antal lelkipásztor, valamint Kolozsvári István parókus lelkész celebrálta a misét. A parókus lelkész szent beszéde során Merici Szent Angéla tevékenységét méltatta, aki a maga korában korszerű eszközökkel gyűjtötte maga köré azokat a szüzeket, akik később az Orsolya-rend tagjaivá váltak. Mindezzel párhuzamosan a parókus lelkész – mivel a napokban volt a Himnusz, valamint a Magyar Kultúra Napja – a Himnusz szövegéről is szólt, mely mélységes istenhitről és alázatról tesz tanubizonyságot, s azt is kihangsúlyozta: ahhoz, hogy valaki a nemzeti nyelvet tudja művelni, elengedhetetlen a hit és az alázat – olyan alapállásra van szükség, mely a szép nyelvet erkölcsileg is szolgálja.
Nyelv és erkölcs
A nyelvművelők tudják, mennyi idegen szó, idegen gondolat áramlik a nylevbe, mely megronthatja annak szépségét. Nagyváradon pedig az orsolyiták őrizték a közösséget, művleték az anyanyelvet, nevelték és művelték az ifjúságot mintegy 200 éven keresztül. Tanítványaikat szép életre, szép gondolkodára nevelték – s Nagyváradnak nagy szüksége volt olyan édesanyákra, akik gyermekeiket a szép szóra tudják megtanítani, s erkölcsi alappal is szolgálnak. Nekik köszönhetően ezt a munkát folytatták az Ady Endre Gimnázium pedagógusai a rákövetkező évtizedek során.
Szó esett Merici Szent Angéla életéről: miután árván maradt és maga is gondozásba került , rájött, milyen sok lánynak van szüksége lelki gondozásra; látomása során egy ég felé vezető látrát látott, melyen angyalok és leányok jártak fel s alá – ebből jött rá, mi az életfeladata.
„Maradjon egyházi és magyar”
A misét követően Matkovics Mária Emerica tartományfőnöknő szólalt fel. Elmondta: a váradi Ady Endre líceumot valóban átadják a nagyváradi római-katolikus püspökségnek, mivel gyengének érzik magukat, s a taglétszám csökkenése miatt a renden belüli tendencia az, hogy az e világi gondokat az e világiakra bízzák. Kívánságuk az, hogy a nagyváradi líceum továbbra is tisztelje az orsolyita hagyományt, s legyen magyar nyelvű katolikus, illetve ökumenikus tanintézet – hiszen az orsolyiták az ökumenizmus tekintetében modernek voltak, még mielőtt az ökumené gondolatát az egyház kihangsúlyozta volna. „Az irányadó szellem legyen keresztény és katolikus, az iskola maradjon egyházi és magyar” – mondta Emerica nővér, aki később megköszönte soeur Marie de la Trinité delegált házfőnöknő váradi munkáját.
Maradnának
A tartományfőnöknő azzal folytatta: az orsolyitáknak nincs párizsi anyaházuk, a központjuk – azaz a Generalátus – Rómában van. Ami pedig a lapunkban megjelent, távozásukról szóló információt illeti: nem szeretnék bezárni a nagyváradi házat, tovább szeretnék éltetni a kis váradi közösséget. Amint a későbbiekben megtudtuk, volt ugyan szó ilyesmiről, de végleges döntés nem született. Jogilag semmiképpen nem szűnik meg a közösség, s a Dózsa György úti rendházat is megtartják. Jelenleg hárman képviselik az Orsolya-rendet Váradon: soeur Marie de la Trinité Hubert delegált házfőnöknő, Lőre Erszébet Jozefa nővér, aki Győrött és Nagyváradon szolgál, valamint a tartományfőnöknő.
A szentimse szeretetvendégséggel folytatódott, ahol a jelenlévők elmondták: semmiképp sem szeretnék, ha megszűnne Váradon az Orsolya-rend, akár aláírásokat is gyűjtenek majd ennek érdekében.
Neumann Andrea
erdon.ro

Biharban és Hajdú-Biharban közösen ünneplik a magyar kultúrát
Nagyvárad és Berettyóújfalu 16. alkalommal ünnepli közösen a Himnusz születését. A kezdeményezéshez tavaly csatlakozott Debrecen és Margitta is: a négy város idén ismét közösen ünnepel, minden helyszínen többnapos programsorozattal várják az érdeklődőket.
A határon átívelő ünnepségsorozat programjairól Kolozsvári István, Berettyóújfalu kulturális menedzsere, dr. Papp Csaba, Debrecen magyar-román határon átnyúló kapcsolataiért, a testvérvárosi együttműködésért felelős tanácsnoka, Szabó Ödön, a Bihar megyeiRMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke tájékoztatott.
Berettyóújfaluban január 17-én kezdődik a rendezvénysorozat, a civil szféra képviselői a reformáció 500. évfordulójának szentelik a napot, a legtöbb program január 21-én, szombaton lesz náluk, többek között a Tibor Ernő Galéria alkotóközössége állít ki, bemutatkozik Petrás Mária képzőművész, iparművész, ő fellép az esti gálán is a Muzsikás Együttessel. Háromévente adják át az Erdélyi Gábor-díjat, a város közművelődési és kulturális díját, ennek átadása szintén aznap lesz. A programsorozat január 24-én az Arany-emlékév jegyében zárul, egy nappal előtte, január 23-án rendhagyó konferenciát is tartanak a városban A jogszolgáltatás története Berettyújfaluban címmel, erről dr. Kahler Ilona beszélt részletesebben.
A január 18-án kezdődő debreceni programokat dr. Papp Csaba ismertette, ő beszélt a debreceni Latinovits Színházhoz kötődő, 12,5 millió eurós projektről: az épületben kulturális inkubátort alakítanának ki, a projekt részekéntpedig a nagyváradiSzigligeti Színházban forgószínpadot építenének és felújítanák a zsinórpadlást. Szó esett arról is hogy Debrecen megpályázta a 2023-as Európa kulturális fővárosa címet, ebbe is bevonnák a bihari megyeszékhelyet.
A nagyváradi és margittai programokat Szabó Ödön ismertette. Margittán január 18-án Borbély László könyvbemutatójával kezdődik az ünnepség, de lesz közös Himnusz-szavalás, plakát- és fotókiállítás, valamint táncház is. Nagyváradon január 19-én kezdődik a program, a Szacsvay Imre-iskola diákjai skype-on beszélgetnek Szacsvay Lászlóbudapesti színművésszel (Szacsvay Imre rokona), és többféle rendezvény is lesz  a január 22-én megtartandó gálaestig, mikor is átadják A magyar kultúráért-díjakat és plaketteket.
Az ünnepségsorozat fővédnökei Kelemen HunorRMDSZ-elnök és Halász János államtitkár.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro