Megalakult a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete
A Minta I. Országos Alakuló Küldöttgyűlése Tőke Ervint, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai önkormányzati képviselőjét választotta a szervezet elnökévé április 19-én, Kolozsváron. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kijelentette: 23 évvel ezelőtti önmagát látja a mintásokban, továbbá a párt szövetségesének és barátjának nevezte az új ifjúsági-politikai szervezetet.
A Néppárt ifjúsági partnerszervezeteként megalapított Minta küldöttgyűlésén 11 helyi tagszervezet 61 küldöttje vett részt. Tőke Ervin 60 érvényes leadott szavazat mellett 59 igennel és 1 tartózkodással szerzett bizalmat. Tőke Ervin 29 éves, erdőmérnöki oklevéllel rendelkezik. A Néppárt csíkszeredai szervezetének ügyvezető alelnöke, 2012 óta helyi önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) alapító tagja.
Töke Ervin kijelentette, a Minta „jó ügyet és jó politikai közösséget" támogat, a tagok pedig az elmúlt választási év politikai kampányai során is bebizonyították, hogy „erős ellenszélben" is képesek dolgozni. Fontosnak nevezte, hogy a Minta megoldást találjon a fiatalok kivándorlása ellen, mert az „hasonló módon tizedeli a közösséget, mint egy háború".Úgy fogalmazott, „túlélésünkhöz és reménybeli megerősödésünkhöz egy út vezet, a Székelyföld és az Érmellék területi autonómiája." A küldöttgyűlés alelnöknek Kolcza Istvánt, Sándor Esztert, Tőkés Lehelt és Vass Tamást választotta.
Toró T. Tibor üdvözölte, hogy 23 évvel a rendszerváltás után a Minta az első politikai célokat is felvállaló ifjúsági szervezet, amelyik nyílt módon egy párt mellé társul. „Manapság nagy bátorság kell vállalni azt a politikai identitást vállalni, ami nem a mainstreamhez tartozik Erdélyben" – mondta a Néppárt elnöke.
Toró a Mintát a Néppárt szövetségesének és barátjának nevezte, azt mondta, az ifjúsági szervezet tagjai rövid idő alatt „a párt meghatározó arcai lehetnek mert az „elkötelezettséget, a munkabírást és a hozzáértést a Néppártban gyorsan díjazzák".
Toró T. Tibor a Mintát létrehozó politikai nemzedék legfontosabb céljának az erdélyi autonómiaharcban való áttörést nevezte. Úgy fogalmazott, reméli, hogy a Minta vezetői már „nem lesznek nyugdíjasok", amire az erdélyi magyar közösség autonómiaformáit sikerül létrehozni. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arra buzdította a Minta küldötteit, hogy együttműködésre törekedjenek az erdélyi, a magyarországi és a kárpát-medencei nemzeti-keresztény elkötelezettségű, fiatalokat tömörítő szervezetekkel.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke rámutatott: Európában nincs ütőképes politikai párt hatékony ifjúsági szervezet nélkül. „A politikai véleménynyilvánításhoz életkortól függetlenül mindenkinek joga van: vitatkozzatok egymás között és vitatkozzatok velünk, ne fogadjátok el senkinek az abszolút véleményét" – mondta Szilágyi. Az alelnök a Néppárt és a Minta közös céljának nevezte, hogy az erdélyi magyarokat Romániában ne „nemzetbiztonsági kockázatként" kezeljék, hanem önkormányzatiságot gyakorló, autonóm polgárok lehessenek.
Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke örvendetesnek nevezte, hogy a Minta tagjai megalakulásuk révén felvállalják politikai álláspontjukat, valamint üdvözölte, hogy a Néppárt vezetői bátorítják véleménynyilvánításukat és nem „felülről diktálják azt". Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke úgy vélekedett, a Néppárthoz való társulás a Minta számára egyrészt „eszközöket és lehetőségeket" jelent, de hozzátette: azok „rengeteg munkával és felelősséggel" is járnak. Sorbán örvendetesnek nevezte, hogy a Minta alapítói között számos korábbi EMI-tag található, majd a két szervezet közös értékrendjére hívta fel a figyelmet. Samu Tamás Gergő, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának alelnöke kijelentette: a Mintának egy olyan Erdély létrehozásán kell dolgoznia, amit a nemzetben gondolkodó magyarok mindannyian elképzelnek: egy autonóm terület Románián belül, ahol a magyarság gyarapodik.
A közgyűlés megvitatta a Minta alapszabályzatát, továbbá megbízta az elnökséget a szakbizottságok megalapításával is. A Minta 27 küldöttet delegál az Erdélyi Magyar Néppárt szombati, kolozsvári Országos Küldöttgyűlésére.
Erdély.ma.

A székelyföldi erdőkért – Több helyen tiltakoztak a rétyi fűrészüzem létrehozása ellen
Erdély tizennégy más településéhez hasonlóan tegnap este nyolc órakor a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban is ezer gyertyát gyújtottak meg tiltakozásul az osztrák Holzindustrie Schweighofer által Rétyre tervezett fűrészüzem létrehozása ellen.
Az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági partnerszervezete, a Minta által kezdeményezett akción a megyeszékhelyen száznál valamivel többen vettek részt, köztük számos fiatal, kisgyermekkel érkező családok.
Kolcza István, a Minta megyei elnöke ismertette a tizenöt helyszínen egyszerre zajló megmozdulás részleteit, kiemelve: Háromszék mellett Hargita, Maros, Szatmár megyében is gyertyát gyújtottak. Elmondta azt is, a Maksa községhez tartozó Eresztevény közelebb esik a tervezett gyár helyszínéhez, mint maga Réty, de az ott lakókat senki nem kérdezte meg a beruházásról, ezért ők is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Az akció legfontosabb üzenete: védjük természeti értékeinket, ne engedjük, hogy kevés ígéretért cserébe megfosszanak természeti erőforrásainktól. Nem mindegy, hol laksz, mit eszel, milyen levegőt szívsz – hangoztatta Tatár Imola, az ifjúsági szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke, aki szerint a környezetvédelem elhatározás kérdése. Engem érdekel, mi történik a Rétyi Nyírrel, Verespatakkal, a palagáz-kitermeléssel – szögezte le, hangsúlyozva: nem csupán helyi ügyről van szó, a tervezett beruházás következményei sokrétűek, kihatnak a környezetre, életminőségünkre, helyi mezőgazdasági termelőkre, fontos tehát, hogy minél többen hallassák hangjukat. Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke felolvasta az alkalomra megfogalmazott petíciót, melyet a beszédek után a résztvevők aláírhattak.
Ebben egyebek mellett kifejtik: az évi 800 ezer köbméternyi farönk feldolgozására képes üzem hatalmas csapás lenne a székelyföldi fafeldolgozó iparra, a helyi kis- és középvállalkozások kénytelenek lesznek bezárni kapuikat, aminek egyenes következménye lesz a munkaerő elvándorlása. Szóvá teszik, hogy a feldolgozott fa négyötödét exportálják, főként az ázsiai piacra, a szállítás során naponta 148 nehéz jármű lépné át az üzem kapuját. Aggodalmuknak adnak hangot az állatvilágért és a projekt egészségügyi hatásaiért is, megjegyezve: amióta Szászsebesen elindították a hasonló fafeldolgozót, a térségben megnőtt a légúti, asztmás és allergiás megbetegedések száma. Székelyföldön sikerült megőrizni a tiszta levegőt és környezetet, ezek az értékek a legfontosabbak – áll a petícióban, melyben felvetik: nemcsak a Rétyi Nyír, de más idegenforgalmi célpontok értéke is csökkenne.
„Nincs az az érv, amellyel megmagyarázható lenne, hogy egy ilyen jellegű beruházás miért hoz fejlődést Székelyföldnek, hiszen országos monopolhelyzetre pályázó, kíméletlen nyersanyag-kiaknázó óriáscégről van szó, amelynek nem számítanak a helyi közösségek hagyományai, jövője, törekvései” – áll a dokumentumban. Leszögezik továbbá: nem támogatják a gyár felépítését, és további tiltakozásokat kezdeményeznek. A petíció felolvasása után Czegő Zoltán sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő szólalt fel, szót emelt az erdők kivágása ellen, sérelmezve azt is, hogy a tervezett gyár a kitermelt nyersanyagot nem itt dolgozza fel, nem helyben készül például bútor belőle. Ezt követően – immár sötétben – a résztvevők közösen meggyújtották az ezer gyertyát, melyből kirajzolódott a megmozdulás célja és mottója is: A székelyföldi erdőkért.
Tizenkilencen Rétyen
Egy híján húsz fiatal állt ki a székelyföldi erdők védelmében a tegnap esti rétyi tüntetésen. A tiltakozók zöme a borosnyói EMI-szervezet tagja, de voltak közöttük megyeszékhelyiek is. Nem gyújtottak ezer gyertyát, de a polgármesteri hivatal előtti aszfaltra gyertyákkal rajzolták ki A székelyföldi erdőkért feliratot, ugyanezt papírlapokra írt betűkkel is megjelenítették. Helybeliek nem vettek részt a rendezvényen, a kíváncsiak az utca túloldaláról figyelték a fejleményeket, többen gúnyos megjegyzéseket is tettek a fiatalok kezdeményezését, a felolvasott kiáltványokat illetően. Látható módon közönnyel, sőt, ellenszenvvel viszonyultak a tüntetés iránt. Réty község helyi tanácsának mindkét EMNP-s képviselője ott volt falustársaik között, de nem állt a tüntetők oldalára. (Bokor)
Kézdivásárhelyieknek is fontos a környezet
Tegnap este nyolc órakor mintegy hetvenen – zömében az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai – gyűltek össze Kézdivásárhelyen a főtéri Gábor Áron-szobor mögött gyertyákkal tiltakozni az osztrák befektető Rétyre tervezett beruházása ellen. Fél óra alatt az önkéntesek meggyújtott gyertyákból A székelyföldi erdőkért szavakat írták ki. Kádár Károly munkanélküli elmondta: a tiltakozó akcióra nagyon várták, hogy ne csak kampányidőszakban, hanem most is jelenjen meg Olosz Gergely szenátor és Fejér László Ödön képviselő, akit a tulipán színeiben választottak honatyává, akinek Kézdiszék népe bizalmat szavazott. Szerinte az RMDSZ a háttérből támogatja ezt a beruházást, amely a székelyföldi erdőket veszélyezteti. Incze Johanna, az EMI kézdivásárhelyi elnöke megjegyezte, számára is fontos, hogy környezetünkben ne szennyezzék a levegőt, nem óhajt olyan területen élni, ahol nincs fa, ahol nagyméretű fakitermelést szándékoznak a jövőben végezni. (Iochom)
Mindennél lényegesebb az erdő
Az Erdélyi Magyar Ifjak a baróti református templom előtti téren kis égő mécsesekkel figyelmezettek az osztrák Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett beruházásának környezetvédelmi hatásai ellen. Mint fogalmaztak, a ma nemzedékének nem szabad rövidtávon gondolkodnia, hiszen tetteink gyermekeink és unokáink jövőjét is befolyásolják, a tiszta levegő megőrzését olyan értéknek mondták, mely fontosabb minden vagyonnál. Az EMI-sek és a tiltakozó barótiak közösen gyújtottak gyertyát, s közben az erdő és a környezetvédelem fontosságáról beszélgettek. A fiatalok szüleik munkahelyét féltették: a helyi fűrésztelepek évek óta megélhetést biztosítanak családjuknak, ám azt egy ipari méretekben dolgozó cég könnyűszerrel tönkreteheti, mások azon szörnyülködtek, hogy a megnövekvő teherforgalom tönkreteszi útjainkat, házainkat. Egy idős házaspár több gyertyát hozott otthonról: égjen minél több, látsszék, mily sokan nem értünk egyet az osztrák faipari cég letelepedésével. A Baróton nyaraló dabasi diákok azért vettek részt a figyelemfelhívó megmozduláson, mert hisznek a környezetvédelem fontosságában, illetve mert szolidarizálni kívántak a székelyföldi tiltakozókkal.
(hecser) Farcádi BotonD
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely segítség Magyarországnak
Húszfős háromszéki és három brassói csapat utazott Magyarországra segíteni az árvízvédelemben, az itteni önkénteseket a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete toborozta.
Kolcza István, a Minta háromszéki elnöke péntek délben kapta a felkérést, éjfélig kellett embereket toboroznia, akkor indultak ugyanis a buszok Csíkszeredából. A húszfős csapat egy részét Dunabogdányba irányították – ott vízszivárgás miatt megerősítésre szorult a gát –, néhányukat Eszetergomba küldték, ahol igen magasan tetőzött a Duna, és szintén fokozott védekezés kellett, s voltak néhányan, akik pontosan nem is tudták, hol segédkeznek majd. A székelyföldi csapat egy nappal meghosszabbította az anyaországi segítségnyújtást, az eredeti tervek szerint vasárnap jöttek volna haza, de végül csak tegnap délelőtt indultak útnak. Csíkszeredából két autóbusszal utaztak Magyarországra az EMNP és a Minta által beszervezett székelyföldi önkéntesek.
(-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vitatott elnökség (Sepsiszentgyörgyi EMNP)
Új elnöke van az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), aki felhatalmazást kapott a szervezettől arra, hogy tárgyaljon a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőjével, hogy megalapozzák az együttműködést a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon. Röviddel azután, hogy Bedő Zoltán bejelentette mindezt, megérkezett az országos elnökség közleménye, amely szabálytalanságokra hivatkozva érvénytelenítette a hétfői sepsiszentgyörgyi tisztújítást.
Bedő Zoltán tegnap déli beszámolójából kiderült, a hétfői küldöttgyűlésen szavazott neki bizalmat a testület, megfogalmazása szerint szép számban összegyűlt a tagság, „több mint negyvenen voltak jelen, annak dacára, hogy az elmúlt időszakban akadozott a pártépítés”, és a döntés egyhangú volt. Nem egyedüli jelöltként indult, Kátai Zsuzsannát is nevesítették, ám nem vállalta a feladatot, alelnökként segíti Bedő munkáját. A másik alelnöki tisztséget az ifjúsági szervezetben (Minta) tevékenykedő Kolcza István tölti be, elnökségi tag lett még Giráncsi Mónika, Kovács Zoltán, Orbán Róbert és Váncsa Albert. Bedő Zoltán azt is elmondta, stratégiát dolgozott ki a szervezet felélesztésére, megfogalmazása szerint úgy állította össze csapatát, hogy „helyet kapjon benne a fiatalok lendülete, a középkorúak tapasztalata és az idősebbek higgadtsága”.  Feladatuk előkészíteni a pártot a jövő évi választásokra, szeretnének jó eredményt elérni, éppen ezért már korábban megkezdte az elvi tárgyalást az együttműködésről az MPP-vel – számolt be Bedő. Bálint Józseffel egyeztetett, aki szintén elnyerte saját szervezete bizalmát, ő maradt a polgári párt városi elnöke, így most már semmilyen akadálya nincs, hogy konkrétan is körvonalazzák a két párt helyi szövetségét. A közös lista állításához nincs szükség az országos elnökség jóváhagyására, nagyon remélik, sikerül tető alá hozni a megállapodást, és Sepsiszentgyörgy jó példa lesz más szervezetek számára is. Az EMNP megyei tisztújítása is hamarosan lezajlik, április 30. a határidő – mondta el Bedő Zoltán.
Valami nagyon nincs rendben a sepsiszentgyörgyi Néppárt háza táján – jelezte az a szűkszavú közlemény, melyet az országos elnökség adott ki három órával Bedő sajtótájékoztatója után. Ebből kiderült: szintén tegnapi ülésükön meghallgatták „az illetékes elnökségi tagok idevágó beszámolóit”, és megállapították, hogy a március 30-ai sepsiszentgyörgyi tisztújító közgyűlésén nem tartották be „a határozatképességre vonatkozó szabályzati előírásokat, emiatt a tisztújítás eredményét érvénytelennek nyilvánítják”. Kijelentik: egy hét múlva esedékes ülésükön döntenek egy új tisztújítás lebonyolításának részleteiről.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Perpatvar a Néppártban
Huszárvágással próbálta orvosolni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos vezetősége a sepsiszentgyörgyi szervezetében nyilvánosságra került nézetkülönbségeket: feloszlatta a helyi szervezetet, és múlt szerdán újat hívott életre. Az egy hónappal ezelőtt megválasztott elnök, Bedő Zoltán azonban nem fogadja el a döntést, fellebbezett, és a központi vezetés önkényes lépéséről beszél. Benedek Erika, az EMNP megyei elnöke szerint egy működésképtelen, mesterségesen felduzzasztott szervezetben kellett rendet teremteniük, ezért volt szükség erre a lépésre. A március végén megszervezett tisztújító gyűlés, amelyen Bedő Zoltánt elnöknek választották, nem volt határozatképes, és Bedőnek csak azt követően szabadott volna kiállnia a nyilvánosság elé, hogy a megyei elnökség is jóváhagyta megválasztását, ezt írja elő a párt alapszabályzata – magyarázta Benedek Erika.
Bedő Zoltán ezzel szemben arról beszél, hogy a több ideiglenes elnök után december közepe óta vezető nélkül maradt szervezet helyzetét akarták rendezni, és az alapszabályzat minden pontját betartva kívántak tisztújítani. A szervezet valóban felduzzasztott volt, a pártalapítás utáni versenyszerű hajszában – brüsszeli út volt a legtöbb tagot toborzó jutalma – Nemes Előd korábbi elnök több mint 250 új nevet iktatott, ám ezek nagy része soha nem tevékenykedett, nem fizetett tagdíjat sem. Próbáltak rendet teremteni, egy megbízottjuk mindenkit megkeresett – telefonon vagy személyesen –, és megkérdezte, az EMNP tagja kíván-e maradni. Néhányan írásban is lemondtak, mások elérhetetlenek voltak, így végül 146 tagot összesítettek. A véglegesített listát eljuttatták az országos elnökséghez, és e tagságot értesítették a március végi tisztújításról, ahol össze is gyűlt az alapszabályzat által előírt 20 százaléknál több tag (kb. ötvenen). Megválasztották Bedőt elnöknek, ám két nappal később kiderült, az országos elnökség nem fogadja el a döntést, érvénytelennek tekinti az ülést. Bedő Zoltán tagságát hatvan napra felfüggesztették.
Patthelyzet alakult ki, melyből a kiutat a sepsiszentgyörgyi szervezet feloszlatása és egy új alakítása jelentette. Bedő szerint alapszabályzat-ellenesen, ők keresték a kompromisszumot, de nem találtak megértésre. Benedek Erika másképp látja, szerinte ez volt a helyes, a párt előírásainak megfelelő lépés. Tény, hogy múlt szerdán 31 taggal új helyi szervezetet hoztak létre. Bedő Zoltán szerint 23 teljesen új, eddig ismeretlen tagot jegyeztek be, a régiek közül alig nyolcan vállalták, hogy részesei lesznek a kialakult áldatlan helyzetnek. Ő maga is elutasította a meghívást, nem akarta jelenlétével hitelesíteni a szerinte szabályzatellenes lépést. Benedek Erika elmondása szerint új elnöknek Molnár Attilát választották, alelnök lett az a Kolcza István, aki a Bedő-féle testületben is hasonló tisztségre nyert megbízatást. Hétfőn a megyei elnökség jóváhagyta a döntést, egy-két nap múlva kézhez kapják megbízólevelüket, és attól a perctől ők képviselik majd a sepsiszentgyörgyi szerveztet – ismertette a folyamatot Benedek Erika.
Bedő Zoltán óvást nyújtott be megválasztása megtorpedózása miatt az országos szabályzatfelügyelő és etikai bizottsághoz, Benedek Erika szerint ez a lépés abszurd, hiszen az országos elnökség döntött így, azt pedig az etikai bizottság nem vizsgálhatja felül. Bedő azonban állítja: a párt alapszabályzata igenis azt írja, hogy megteheti, ez a legfelsőbb döntéshozó testület. Ő egyébként úgy véli, a párt korábbi elnökével, Toró T. Tiborral adódott nézetkülönbségei miatt alakult ki a jelenlegi helyzet, emiatt akarják megakadályozni, hogy ő legyen a helyi elnök. Várja a bizottság döntését, addig minden lépést – így az új szervezet életre hívását is – érvénytelennek tekint. Az országos elnökség azonban lezártnak és rendezettnek véli az ügyet. Benedek Erika megyei elnök elismerte, nem szerencsés a háromszéki megyeközpontban kialakult helyzet, ám nagyon fontos, hogy egy szervezet a lefektetett szabályok szerint működjék, és ezt tudomásul kell venniük mindazoknak, akik csatlakoznak. Az új szervezet létrehozatala egy új kezdetet, új esélyt jelent a sepsiszentgyörgyiek számára, bíznak benne, sikerül építkezniük, és a régi tagokat sem veszítik el, csatlakoznak az új csapathoz.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Választásokra készül a sepsiszentgyörgyi Néppárt
Megújult az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetősége, a következő időszakban a megerősödésre összepontosítanak és az önkormányzati választásokon induló jelöltek kiválasztásán, felkészítésén dolgoznak, mert szeretnének választási alternatívát biztosítani a megyeszékhelyen.
Minderről Molnár Attila, az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezetének nemrég megválasztott új elnöke számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt még Kolcza István alelnök és Czegő Zoltán. Bemutatkozójában a 36 éves Molnár Attila többek között elmondta: Brassóban egy magánvállalatnál ügyintézőként dolgozik, nős, egy gyermek édesapja, egyetemi tanulmányait a George Bariţiu Egyetemen végezte testnevelés szakon, majd a jászvásári Gheorghe Asachi Egyetemen szerzett mesteri oklevelet környezetmérnöki szakon.
Ismertette a városi szervezet vezetőségének összetételét is: munkáját alelnökként Kolcza István és Benő Mária segíti, elnökségi tag Trucki Ibolya, Veres Judit, Molnár Réka, Bíró Ferenc. Hangsúlyozta: a belső viták véget értek, párttagságát mindenki megőrizte, jó kapcsolatot ápolnak a régi tagokkal is. Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi szervezetben lezajlott első tisztújítást – amelyen Bedő Zoltánt választották vezetőjüknek – az országos elnökség érvénytelenítette, az etikai bizottság pedig Molnár Attila és Kolcza István beszámolója szerint úgy döntött, hogy az ügyben az országos elnökség az illetékes.
A következő időszakban a Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének megerősítése a cél, hiszen választási alternatívát szeretnének nyújtani a jövőre esedékes önkormányzati voksoláson – mondta Molnár Attila. Heti találkozók révén lehetőséget teremtenek a tagoknak a kommunikációra, a hatékony munkamegosztás érdekében körzetenként szerveződnek, kidolgozzák a szervezet tevékenységi stratégiáját, jelen kívánnak lenni a társadalmi életben – sorolta a terveket. Változatos eszközökkel kívánják felhívni a figyelmet az autonómia fontosságára, szerinte ugyanis annak eléréséhez előbb belülről kell megerősödni, gazdasági, erkölcsi értelemben egyaránt. Ami a választásokat illeti, nyitottak az együttműködésre a Magyar Polgári Párttal, annak helyi vezetőivel tárgyalnak is, majd később eldöntik, miként indulnak: közösen a polgáriakkal vagy pedig saját jelölttel és saját listával. Az RMDSZ-szel nem kívánnak együttműködni, nem számolnak azzal a forgatókönyvvel, hogy – miként 2012-ben – az RMDSZ polgármesterjelöltjét támogassák.
Ne zárják le a Korzót
A sepsiszentgyörgyi Néppárt nem ért egyet a főtér átrendezésével, álláspontjuk szerint a Korzó lezárása káoszt okoz majd a közlekedésben. Arra kérik az önkormányzatot, hogy próba gyanánt két hétre állítsák le a forgalmat a színház és a Székely Mikó Kollégium előtt, úgy fel tudják majd mérni az intézkedés hatását.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Évértékelő sajtóértekezlet
Megerősödött és megfiatalodott az EMNP
Optimista hangnemben zárta az évet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki szervezete. Kolcza István széki elnök évértékelő sajtóértekezletén azt mondta: a párt 2015 folyamán megfiatalodott és megerősödött.
A széki elnök szerint a fiatalokat érdekli a politika, és egyre többen látják be, hogy az EMNP által választott út a „helyes út”, s készen állnak a 2016-os választásokra. Jelezte: Sepsi Csillag néven tájékoztató füzetet adnak ki a 2015-ös tevékenységükről.
A választásokkal kapcsolatban Molnár Attila korábbi ügyvezető elnök elmondta, személyesen felel a Magyar Polgári Párttal (MPP) tartandó kapcsolatért, és változatlanul él a közös projekt, amely szerint Sepsiszentgyörgyön közös tanácsosi listával és polgármesterjelölttel indulnak a helyhatósági választásokon.
Kovács Hunor, frissen választott ügyvezető elnök a párt 2015-ös tevékenységéről számolt be, Váncsa Attila elnökségi tag a megyeszékhelyi közlekedéssel kapcsolatos észrevételeit ismertette – a részletekre visszatérünk.
Kátai Zsuzsa, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megbízott elnöke szerint a szervezet „tartalmas évet” zárt, amelynek felelevenítette legfontosabb mozzanatait.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Sepsiszentgyörgyi EMNP: Nem ünnepelnek, dolgoznak tovább (Önkormányzati választások)
Úgy tűnik, a sepsiszentgyörgyiek kétharmadának mindegy, ki a polgármester, a többiek nagy része pedig Antal Árpádra szavazott – kezdte az önkormányzati választás kiértékelőjét Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: meglepetés nincs, esélyeivel tisztában volt. Az Erdélyi Magyar Néppárt jobb eredményre számított Sepsiszentgyörgyön, abban bíztak, legalább három képviselőt be tudnak juttatni a tanácsba, de végül csak ketten lesznek: Bálint József és Kolcza István.
Az alacsony részvételi arány kapcsán Bálint József megjegyezte: felértékelődik minden voks, minden szavazó opcióját meg kell becsülni. Sokan előre győztesnek tekintették Antal Árpádot, és bebizonyosodott, ha nincs elegendő tét, a részvételi szándék is alacsony. Hiányosságukként említette, hogy későn állt össze csapatuk, táborukat pedig megzavarta a voksolás előtt történt kavarodás, bekavarás. Az MPP-ből kizártak és a néppártosok továbbra is számítanak egymásra, közös akarattal kívánnak dolgozni a tanácsban azért, hogy programjukat életbe ültessék. Ez kizárólag megvalósítható pontokból áll, és valószínűleg több helyen is egyezik mások célkitűzéseivel, azokat vélhetően könnyebb lesz megoldani, másokat talán nehezebb, de követik és követelik a kampány során a forrópontokon jelzett gondok megoldását – ígérte, hozzátéve: ezek lesznek az első kérdések, amelyeket felvetnek majd a testületben. Kérdésünkre, hogy a tanácsban miként kívánnak viselkedni, Bálint azt mondta: az általuk nyomatékosított kérdésekhez való hozzáállás nyomán dől el. Ha megoldást akarnak találni a gondokra, partnerek lesznek, ha nem, ellenzékként viselkednek. Kolcza István, az EMNP sepsiszéki elnöke az alakulat térségben elért eredményeit értékelte. Mint mondta, több településen növelni tudták önkormányzati képviselőik számát – Málnáson, Gidófalván, Árkoson egyről kettőre, Kőröspatakon egyről háromra –, Illyefalván és Rétyen megőrizték eddigi egy, illetve két mandátumukat, Maksán viszont elveszítették a polgármesteri tisztséget, és tanácstagjaik száma négyről háromra csökkent. Hangsúlyozta: az igazi munka most kezdődik, mindenütt meg kívánják valósítani Robin Hood-programjukat, azaz átláthatóságot, hatékonyabb gazdálkodást követelnek. Az újonnan tisztségbe jutott önkormányzati képviselők számára Bálint József tart felkészítőt jövő héten.
Fekete Attila, az MPP-ből kizárt Bálint Józsefet a Néppárt sepsiszentgyörgyi jelöltlistájára is követő, de mandátumhoz nem jutott önkormányzati képviselőjelölt úgy vélekedett: Székelyudvarhely és Szentegyháza példája mutatja, hogy Sepsiszentgyörgyön is az lett volna a jó megoldás, ha a Néppárt és az MPP szövetkezik.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNP-számadás
Az RMDSZ becsapta a választóit? 
Az EMNP által a választási kampányban bemutatott tíz „forró pont” egy részénél van némi előrelépés, de még sok gond vár megoldásra, közölte Bálint József sepsiszentgyörgyi tanácsos, aki sajtótájékoztatón mutatta be féléves beszámolóját.
Bálint József megjegyezte, hogy például a Vár utcában most jobban lehet közlekedni, mint fél évvel ezelőtt, illetve az Oltmező úton is időközben kialakítottak két gyalogátjárót, de még szükség lenne egy harmadikra a gyárak környékén. Előrelépés történt a kilyéni híd esetében is, úgyszintén a tervek elkészültek az évekig elhanyagolt Puskás Tivadar utca felújítására, sorolta az EMNP-tanácsos, aki méltányolta azt is, hogy az őrkői roma közösség felzárkóztatására különböző pályázatokon vesz részt a város.
Ugyanakkor „sajnálattal” állapította meg, hogy a forgalmi problémák nem enyhültek, valamint azt, hogy nem tudták elfogadtatni a cégek ingatlanadójának csökkentésére vonatkozó javaslatukat. „Nem sikerült a magánszemélyek ingatlanadójának a szinten tartása sem, mert az a körzetesítés, amelynek az alapgondolatát mi is helyesnek találtuk, bizonyos esetekben óriási adóemelést jelent”, fűzte hozzá Bálint.
Ugyanakkor az EMNP tiltakozik az ellen, hogy a Kós Károly-szakiskolát beolvasztanák a Puskás Tivadar-szaklíceumba. „Ez már nemcsak önfeladás, hanem a választók becsapása is. Antal Árpád polgármester és csapata nem iskolák megszüntetésével és nem adóemeléssel kampányolt. Vajon mennyit fizettek Keresztély Irmának ezért a plágiumgyanús statisztikáért, és mi van még az iskolaháború mögött?”, tette fel a kérdést az EMNP-tanácsos.
Az EMNP sepsiszéki, illetve sepsiszentgyörgyi elnöke, Kolcza István és Kocsis Hunor Tibor is bejelentette, hogy részt vesz a Kós Károly-szakiskola ügyében mára beharangozott tiltakozó megmozduláson.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Bírósághoz fordult az EMNP (Kós Károly szakközépiskola)
A közigazgatási bírósághoz fordult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi szervezete a megyeszékhelyi Kós Károly Szakközépiskola jogi önállóságának felszámolása kapcsán. Az alakulat március 20-án nyújtotta be a keresetet, melyben a vonatkozó két önkormányzati határozat megsemmisítését, illetve azok alkalmazásának a per ideje alatti felfüggesztését kérik.
Bálint József és Kolcza István, a városi képviselő-testület tagjai szerint az intézmény fenntartása a jobb megoldás, ellentétben az önkormányzati képviselők többsége által támogatott „önsorvasztással”, azaz a Puskás Tivadar Szakközépiskolával történő összeolvasztással. Megítélésük szerint az összevonás lassan, de biztosan menthetetlenül a Kós Károly-iskola teljes eltűnéséhez vezethet. Bálint József szerint, amint a határozatok elfogadásakor is állították, megengedhetetlen, hogy pont azok hozzanak egy magyar iskola elsorvasztását eredményező döntést, és ezáltal lábbal tiporják az alárendeltségükbe tartozó intézmények autonómiáját, akik egyébként hangosan az önrendelkezést emlegetik. Bálint József szerint a két iskola összeolvasztásának módszere arra emlékeztet, ahogyan egykoron a Babeş és a Bolyai egyetemeket összevonták. Ezért fordultak a közigazgatási bírósághoz, az alkalmazás felfüggesztését is kérve, hiszen míg a perben ítélet születik, a határozatok már kifejthetik hatásukat. Az ítélőszék hivatalból nem feltétlenül rendel el ilyesmit, ezért igényelték ők – tette hozzá Bálint József. Az önkormányzati képviselők hozzátették: nem szeretnék, hogy úgy tűnjön, csak az EMNP városi frakciójának ügye lenne az egész, hanem a diákoké, a szülőkké, a tanároké, és egyáltalán azon jóérzésű embereké, akik „nem félnek szembeszállni önkényes döntésekkel”, ezért az alakulat támogató aláírás-gyűjtési akciót indít. Az aláírásokat tartalmazó íveket a periratokhoz csatolják. Az iskola önállóságának megőrzéséért az EMNP-irodában lehet aláírni, illetve a párt önkéntesei, ifjúsági szervezete (a Minta), de a döntés által érintettek is gyűjtik az aláírásokat. Bálint József szerint már igen sokan jelezték, hogy hajlandóak részt venni az akcióban. Emellett online szavazást is indítanak hamarosan. Az akció egyébként az első tárgyalás kitűzésének napjáig tart. Az aláírásgyűjtés kettős célt szolgál: egyrészt igényfelmérésről van szó, másrészt szimbolikus jellege van, felmutatni, hogy hányan ellenzik az önkormányzat döntését. Kolcza István hozzátette: a Sepsiszentgyörgy körüli falvakban is gyűjtenek (a párt települési képviselői révén), mivel az iskola több diákja ezekről a településekről jár be, így ők is érintettek. Újságírói kérdésre Bálint József kifejtette: remélik, több száz szignót sikerül összegyűjteniük, a legjobb lenne, ha meghaladná az ezret az aláírások száma.
Újságírói felvetésre, hogy nem történt törvénytelenség, az önkormányzat betartotta a szükséges lépéseket (felmérés, közmeghallgatás), ilyen körülmények között indokolt-e a bírósági eljárás, Bálint József kifejtette: az önkormányzat eljárása kapcsán kifogásolható, hogy igen gyorsan zajlott az egész döntéshozatal. A EMNP egyébként nem az iskolának eddig otthont adó (jórészt kihasználatlan) ingatlan és az elköltözés kapcsán fogalmazott meg aggályokat, hanem úgy vélik, a tanintézetnek meg kellene őriznie jogi státusát, mivel egy önálló vezetés mindig hasznosabb, mint az összevonás. Az önkormányzati képviselő az egykori mezőgazdasági szakközépiskola esetét említette, melyet szintén a Puskás Tivadar Szakközépiskolával vontak össze, és amely azóta „eltűnt”. Bálint József szerint nem okozna különösebb bonyodalmat, ha két intézmény működne a továbbiakban a Puskás Tivadar székhelyén. Az összeolvasztás helyett inkább arra kellene koncentrálni, hogy a szakoktatás becsületét visszaállítsák, és egyensúlyba hozzák az arányokat az elméleti oktatással, amint az 15 évvel ezelőtt még tapasztalható volt – tette hozzá Bálint József.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasították az EMNP keresetét
Brassóban fellebbeznek
A sepsiszentgyörgyi közigazgatási bíróság pénteken elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) keresetét, amelyben azt kérte, hogy függesszék fel a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak a Kós Károly Iskolaközpontot a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe utaló határozatát. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság nem adott helyt keresetünknek, indoklást egyelőre nem kaptunk – mondta el megkeresésünkre Kolcza István, az EMNP sepsiszéki elnöke. Bálint József megyei elnök azt mondta: „rendkívül kíváncsi” a bíróság indoklására. Amint ezt kézhez veszik, azonnal fellebbeznek – fogadkozott az elnök.
– Mi nem a bíróságot hibáztatjuk, nem ők okozták a balhét, hanem a sepsiszentgyörgyi tanács, amikor az önfelszámolás mellett döntött, és úgy határozott, hogy egy magyar intézményt beolvaszt egy másikba – szögezte le Bálint. A megyei elnök szerint van még esély arra, hogy az iskolai év kezdete előtt „normális mederbe” terelődjenek a dolgok. Bálint úgy tudja, „rendkívüli esetekben” – és szerinte ez ilyen – az ítélőtábla a bírósági nyári szünet alatt is dolgozik, így még szeptember elseje előtt a javukra dönthet.
Az EMNP március 30-án a közigazgatási bíróságon támadta meg a megyeszékhelyi tanács azon határozatait, amelyekben a Kós Károly Iskolaközpont megszüntetéséről és annak a Puskás Tivadar Líceumba történő beolvasztásáról döntöttek. Azért, hogy a folyamat „ne váljon visszafordíthatatlanná”, a szervezet ragaszkodott hozzá, hogy a bíróság még ebben az iskolai évben, külön döntsön arról, hogy felfüggeszti a sepsiszentgyörgyi tanács vonatkozó határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)