Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Klaus, Václav
10 tétel
1993. november 9.
Václav Klaus cseh miniszterelnök nov. 8-án befejezte tárgyalásait Bukarestben, aláírt két kereskedelmi egyezményt, valamint a román-cseh szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló memorandumot. Klaus kifejtette, hogy korai a határok nélküli Európáról beszélni. Véleménye szerint a kisebbségek jogait hangsúlyozó elméletek a földrész destabilizálásához vezetnek. /Román-cseh egyetértés. = Magyar Nemzet, nov. 9./
1993. december 22.
"Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./"
1993. december 22.
Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1994. október 26.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök okt. 24-én Prágába utazott, tárgyalt a cseh kormányfővel, Václav Klausszal. Mindketten jónak ítélték a cseh-román kapcsolatokat. Vacaroiu elmondta, hogy látogatásának egyik célja a cseh privatizációs modellel való megismerkedés. Václav Klaus nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Románia kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1994. október 27.
Vacaroiu miniszterelnök hazatért kétnapos /okt. 24-25./ prágai látogatásáról. Aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást, tárgyalt Václav Klaus cseh miniszterelnökkel, a privatizációs és a külügyminiszterrel, a román kormányfőt fogadta Václav Havel cseh elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1997. március 12.
"Emil Constantinescu elnök márc. 10-én Csehországba látogatott, tárgyalt Václav Havel elnökkel. Megbeszélésük után a két elnök nyilatkozott. Havel reményének adott hangot, hogy a két ország a jövőben a NATO keretein belül találkozni fog. Constantinescu Václav Klaus kormányfővel is tanácskozott, a gazdasági kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"
2003. május 27.
"A Benes-dekrétumokat meghaladta az idő. Ebben egyetértünk a volt kormánnyal. Ugyanakkor különbözünk abban, hogy mi nem állítjuk: a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia nem léphet be az unióba, ha nem érvényteleníti ezeket a dekrétumokat. Gyakorlati vagy elvi szempontból ez nem lehetséges" - jelentette ki Kovács László abban az interjúban, amelyet máj. 26-i számában közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. Kovács László elmondta, hogy ismeri Václav Klaus cseh államfőnek a Benes-dektrétumok hatályon kívül helyezésével kapcsolatos elutasító álláspontját is, s leszögezte, hogy ez nem fogja beárnyékolni tervezett magyarországi látogatását. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Szlovákia és Románia elfogadják a módosításokat. Egy másik kérdésre válaszolva Kovács László úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozásával a magyarok túltehetik magukat azokon a megrázkódtatásokon, amelyeket az első és a második világháború utáni határmódosítások okoztak számukra. Leszögezte: ő tízmillió magyar állampolgár külügyminisztere, de olyan külügyminiszter, aki felelősséget érez a határon túli magyarokért is. /Kovács a Benes-dekrétumokról és a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"
2007. május 26.
Nem titok, hogy a közép-európai országok között több probléma is van, amelyeket jó szomszédként meg kell vitatni és keresni kell a gondok megoldását – jelentette ki Václav Klaus cseh államfő május 25-én Brünnben, ahol hivatalosan megnyílt a 14. közép-európai államfői találkozó. A rendezvényre Brünnbe érkezett 15 magas rangú vendéget, köztük Traian Basescut a házigazda Václav Klaus katonai tiszteletadás mellett fogadta. /Közép-európai államfői találkozó Brünnben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2009. november 6.
Az Új Magyar Szó a legnagyobb elismeréssel írt Bajnai Gordon miniszterelnökről. A cikkből megtudhatjuk, hogy Európai Unió állam- és kormányfői elfogadták a szöveget, amely elhárította Václav Klaus cseh államfő fenntartásait, a kompromisszum létrejöttében döntő szerepet játszott Bajnai Gordon, aki azon volt, hogy felejtsük el a hajdanból mindazt, ami útjában áll a megoldásnak. A cikkíró szerint Európában megnőtt Bajnai Gordon – és ismételten Magyarország – tekintélye. Dicséretet kapott Bajnai Gordon azért, ahogyan kormánya a gazdasági válságot kezelte. „A külső és főleg a belső akadályok, keresztbetevések ellenére. ” Ágoston Hugó szerint a tavaszi választások után Magyarországon „elkelne majd egy Bajnai Gordon. ” /Ágoston Hugó: Bajnai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2012. január 24.
Békemenet
Szöges ellentétben a romániai vérszegény utcai megmozdulásokkal, Budapesten tömegesem vonultak az utcára az emberek. A magyar kormány mellett és az EU ellen tüntettek.
Százezrek. Békésen, méltósággal tüntettek Magyarország lejáratása ellen. Elég volt a szocialista és liberális ellenzék immár másfél éve tartó rágalomhadjáratából, amit Brüsszelben és a nemzetközi sajtóban zúdítanak Magyarország ellen
Idehaza is hasonló az ellenzék propaganda hadjárata, azzal a különbséggel, hogy a belföldi hallgatóságnak szól, míg pesti elvtársaik külföldön járatják le hazájukat és annak legitim kormányát. Amit az európai szocialisták szűrő nélkül, kész tényként elfogadtak, majd politikai befolyásukkal az Európai Bizottságot is Magyarország ellen fordították. Közben a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságtól való megfosztásával, vagy Románia és Bulgária több éves korrupcióellenes ígért, de sikertelen hadjáratával szemben jóval elnézőbbek.
Ebből elég volt, nyomatékosították tömegesen Budapesten. Nem akarják, hogy az Európai Bizottság szabja meg, mit tartalmazhat Magyarország alaptörvénye, nem akarják, hogy egy megválasztatlan testület diktáljon a szabadon választott magyar parlamentnek.
EU=CCCP állt a békemenet egyik transzparensén, az európai szocialisták inkvizíciós hangnemű múlt heti Orbán Viktor elleni kirohanásaira utalva. 2009-ben Vaclav Klaus, Csehország államelnöke hasonlította szovjet komiszárokhoz ugyanazokat a bal-liberális EU-s politikusokat, akik hasonló módon rohantak ki ellene, amikor a Lisszaboni Szerződés kapcsán meg merte kérdőjelezni az utóbbiak által egyedüli üdvözítőnek vélt „igazságot”. Vlagyimir Bukovszki, híres orosz disszidens pedig egyenesen EUSSR-nak nevezte a balos eszmékkel átitatódott brüsszeli képződményt.
Budapesten tömegesen álltak ki a magyar nemzet méltóságáért, a demokráciáért és jogállamiságért.
Tekintettel 89 előtti és utáni teljesítményükre, a szocialistáknak nincs semmilyen erkölcsi alapjuk demokráciára és jogállamiságra hivatkozni.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)