Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kiszner Csaba
3 tétel
2016. augusztus 4.
A Partiumot népszerűsítenék
A Partiumot — mint történelmi és mint létrehozandó fejlesztési, autonóm régiót —, annak címerét, zászlaját népszerűsítené politikamentesen a PMN-en a PAT.
A PAT, azaz a Partiumi Autonómia Tanács 2013 nyarán alakult meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt országos és illetékes regionális szervezeteinek támogatásával, azzal a határozott szándékkal, hogy koordinálja és segítse a Partium területén élő magyar identitású lakosság önazonosságának a megőrzését és megerősítését; biztosítsa a partiumi területi, széleskörű adó- és pénzügyi autonómia, valamint a Partiumi Fejlesztési Régió létrehozásához kapcsolódó hátteret és minden rendelkezésre álló eszközzel segítse a partiumi közösség összefogását a közös célok megvalósítása érdekében.
A PAT szatmári képviselői pedig úgy gondolták, mind a tanács, mind szándékai teljesen politikamentes ismertetésére egyik legmegfelelőbb helyszín és alkalom a Partiumi Magyar Napok (PMN), melynek szervezőit meg is keresték ezzel kapcsolatban, ám választ mindeddig nem kaptak tőlük. Pedig, mint Csókási-Budaházi Attila rámutatott: egyik régió sem rajzolódott át annyira, mint a Partium, ezért különösen fontos egy új identitást és identitástudatot adni az itt élő embereknek.
„Hol is lenne megfelelőbb népszerűsíteni a Partiumot, a régió történelmét, kulturális értékeit, illetve a partiumi autonómiát célul kitűző mozgalmat, mint a Partiumi Magyar Napokon? Értelemszerűen megfogalmazódott bennünk az elhatározás, hogy egy standdal mi is megjelenjünk az idei PMN-en és ennek érdekében magán- és hivatalos úton, szóban és írásban is megkerestük a szervezőket, akik azonban — sajnos — mindeddig válaszra sem méltatták kérésünket. Hangsúlyozzuk, hogy politikamentes kezdeményezésről van szó! Célunk mindössze a népszerűsítés és a közösségépítés.
Meggyőződésünk, hogy céljaink a Partium területén élő őshonos népek közötti szolidaritás erősítésével, a békés egymás mellett élés kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló segítésével valósíthatóak meg és úgy véljük, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvényen, mint a PMN, melynek keretében milliókat költenek koncertekre, színielőadásokra és különféle egyéb programokra, biztosíthatnak a szervezők pár négyzetmétert számunkra is, hogy felállítsunk egy sátrat. Egyelőre viszont hiába tárgyaltunk Szatmárnémeti új polgármesterével (aki szóban biztosított támogatásáról) és hiába kerestük meg hivatalos úton is az RMDSZ-t és az Identitas Alapítványt, nem kaptunk még visszajelzést” — fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Kiszner Csaba PAT-alelnök, hangsúlyozva azt is, hogy a Partiumi Magyar Napokon többek között a Partium jelképeit — a zászlót és a címert — kívánják széles körben megismertetni.
„A jelképek megalkotására 2015-ben hirdettünk pályázatot, a beérkezett 18 pályamunka közül egy heraldikusból, történészből, grafikusból és földrajztudósból álló szakértői bizottság választotta ki a Partium jelképeit. A pályázat kiírásakor feltételül szabtuk, hogy a jelentkezők az erdélyi országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott határozata alapján dolgozzanak, mely leírja az erdélyi nemzetek jelképeit, és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról. A pályázati kiíráshoz mellékelt, 355 évvel ezelőtti határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelölte meg ‘Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része’, azaz a Partium jelképeiként” — magyarázta Kiszner, hozzátéve: bíznak abban, hogy a PMN szervezői pozitív elbírálásban részesítik kérvényünket és továbbra is készülnek tervezett népszerűsítő és közösségépítő akciójukra.
frissujsag.ro
A Partiumot — mint történelmi és mint létrehozandó fejlesztési, autonóm régiót —, annak címerét, zászlaját népszerűsítené politikamentesen a PMN-en a PAT.
A PAT, azaz a Partiumi Autonómia Tanács 2013 nyarán alakult meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt országos és illetékes regionális szervezeteinek támogatásával, azzal a határozott szándékkal, hogy koordinálja és segítse a Partium területén élő magyar identitású lakosság önazonosságának a megőrzését és megerősítését; biztosítsa a partiumi területi, széleskörű adó- és pénzügyi autonómia, valamint a Partiumi Fejlesztési Régió létrehozásához kapcsolódó hátteret és minden rendelkezésre álló eszközzel segítse a partiumi közösség összefogását a közös célok megvalósítása érdekében.
A PAT szatmári képviselői pedig úgy gondolták, mind a tanács, mind szándékai teljesen politikamentes ismertetésére egyik legmegfelelőbb helyszín és alkalom a Partiumi Magyar Napok (PMN), melynek szervezőit meg is keresték ezzel kapcsolatban, ám választ mindeddig nem kaptak tőlük. Pedig, mint Csókási-Budaházi Attila rámutatott: egyik régió sem rajzolódott át annyira, mint a Partium, ezért különösen fontos egy új identitást és identitástudatot adni az itt élő embereknek.
„Hol is lenne megfelelőbb népszerűsíteni a Partiumot, a régió történelmét, kulturális értékeit, illetve a partiumi autonómiát célul kitűző mozgalmat, mint a Partiumi Magyar Napokon? Értelemszerűen megfogalmazódott bennünk az elhatározás, hogy egy standdal mi is megjelenjünk az idei PMN-en és ennek érdekében magán- és hivatalos úton, szóban és írásban is megkerestük a szervezőket, akik azonban — sajnos — mindeddig válaszra sem méltatták kérésünket. Hangsúlyozzuk, hogy politikamentes kezdeményezésről van szó! Célunk mindössze a népszerűsítés és a közösségépítés.
Meggyőződésünk, hogy céljaink a Partium területén élő őshonos népek közötti szolidaritás erősítésével, a békés egymás mellett élés kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló segítésével valósíthatóak meg és úgy véljük, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvényen, mint a PMN, melynek keretében milliókat költenek koncertekre, színielőadásokra és különféle egyéb programokra, biztosíthatnak a szervezők pár négyzetmétert számunkra is, hogy felállítsunk egy sátrat. Egyelőre viszont hiába tárgyaltunk Szatmárnémeti új polgármesterével (aki szóban biztosított támogatásáról) és hiába kerestük meg hivatalos úton is az RMDSZ-t és az Identitas Alapítványt, nem kaptunk még visszajelzést” — fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Kiszner Csaba PAT-alelnök, hangsúlyozva azt is, hogy a Partiumi Magyar Napokon többek között a Partium jelképeit — a zászlót és a címert — kívánják széles körben megismertetni.
„A jelképek megalkotására 2015-ben hirdettünk pályázatot, a beérkezett 18 pályamunka közül egy heraldikusból, történészből, grafikusból és földrajztudósból álló szakértői bizottság választotta ki a Partium jelképeit. A pályázat kiírásakor feltételül szabtuk, hogy a jelentkezők az erdélyi országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott határozata alapján dolgozzanak, mely leírja az erdélyi nemzetek jelképeit, és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról. A pályázati kiíráshoz mellékelt, 355 évvel ezelőtti határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelölte meg ‘Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része’, azaz a Partium jelképeiként” — magyarázta Kiszner, hozzátéve: bíznak abban, hogy a PMN szervezői pozitív elbírálásban részesítik kérvényünket és továbbra is készülnek tervezett népszerűsítő és közösségépítő akciójukra.
frissujsag.ro
2017. szeptember 28.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete az ukrán oktatási törvény ellen akart tüntetést szervezni, azonban a polgármesteri hivatal nem válaszolt a kérvényre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete tüntetést jelentett be október 1-jére Szatmárnémetibe, a prefektúra előtti térre, melynek célja az ukrajnai nemzeti kisebbségek iránti szolidaritás kifejezése a szeptemberben meghozott oktatási törvény kapcsán, mely súlyosan sérti kárpátaljai magyar közösségünk nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Mint ismeretes, a jogszabály többek között arról rendelkezik, hogy negyedik osztálytól kizárólag ukrán nyelven folyhat oktatás Ukrajnában. Ez egyrészt nem hoz megoldást arra a problémára, hogy az ukrajnai kisebbségekhez tartozó gyermekek jelentős része igen gyengén beszéli az állam nyelvét, hiszen továbbra sem a megfelelő módszertannal tanítják majd az ukránt a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ugyanakkor súlyos hátrányt jelent a többi tantárgy elsajátítása terén, hisz drasztikusan csökkennek a tanulók esélyei a mélyebb összefüggések megértésére, amennyiben az információkat egy nem kellőképpen ismert nyelven teszik elérhetővé számukra.
A közös fellépés érdekében megkerestünk magyar és román szervezeteket, egyházakat, politikai pártokat – hiszen Ukrajnában a magyar mellett egy jelentős létszámú román közösség is él – melyek nyitottak voltak az együttműködésre. Sajnálattal kell azonban tudomásul vennünk, hogy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal számára 15 nap sem volt elegendő, hogy a szabályosan, a törvény betűi szerint benyújtott területfoglalásra vonatkozó beadványunkat elbírálja, a legutolsó pillanatig válasz nélkül hagyva megkeresésünket. Ilyen körülmények között – tekintettel az ügy fontosságára – elállunk a tervezett köztéri tiltakozás megszervezésétől, hiszen nem tudjuk garantálni a rendezvény jogszerű lebonyolítását, és nem kívánunk alkalmat teremteni a polgármesteri hivatal hanyagságára épülő hatósági ellenintézkedésekre.
Szégyen, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos közös ügyünk kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti város önkormányzata, különösen arra való tekintettel, hogy korábban valamennyi magyar szervezet közös sikereként éltük meg, hogy Kereskényi Gábor személyében ismét magyar ember áll a város élén.
Úgy véljük, semmiképp nem használna kárpátaljai testvéreink jogos követeléseinek, közös ügyünknek, ha Szatmárnémetiben a szolidaritási megmozduláson résztvevőket a hatóságok szabálysértési eljárás alá vonnák. Mindemellett nem mondunk le az akció eredeti céljáról és a holnapi napon, szeptember 29-én átadjuk a Szatmár Megyei Kormánybiztosi Hivatal (prefektúra) vezetőjének a kárpátaljai magyar és román közösségek melletti kiállásunkról szóló beadványt, amelyben arra kérjük Románia kormányát, hogy lépjen fel az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmek ügyében.
Kiszner Csaba,
az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezetének elnöke / itthon.ma/erdelyorszag
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete tüntetést jelentett be október 1-jére Szatmárnémetibe, a prefektúra előtti térre, melynek célja az ukrajnai nemzeti kisebbségek iránti szolidaritás kifejezése a szeptemberben meghozott oktatási törvény kapcsán, mely súlyosan sérti kárpátaljai magyar közösségünk nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Mint ismeretes, a jogszabály többek között arról rendelkezik, hogy negyedik osztálytól kizárólag ukrán nyelven folyhat oktatás Ukrajnában. Ez egyrészt nem hoz megoldást arra a problémára, hogy az ukrajnai kisebbségekhez tartozó gyermekek jelentős része igen gyengén beszéli az állam nyelvét, hiszen továbbra sem a megfelelő módszertannal tanítják majd az ukránt a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ugyanakkor súlyos hátrányt jelent a többi tantárgy elsajátítása terén, hisz drasztikusan csökkennek a tanulók esélyei a mélyebb összefüggések megértésére, amennyiben az információkat egy nem kellőképpen ismert nyelven teszik elérhetővé számukra.
A közös fellépés érdekében megkerestünk magyar és román szervezeteket, egyházakat, politikai pártokat – hiszen Ukrajnában a magyar mellett egy jelentős létszámú román közösség is él – melyek nyitottak voltak az együttműködésre. Sajnálattal kell azonban tudomásul vennünk, hogy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal számára 15 nap sem volt elegendő, hogy a szabályosan, a törvény betűi szerint benyújtott területfoglalásra vonatkozó beadványunkat elbírálja, a legutolsó pillanatig válasz nélkül hagyva megkeresésünket. Ilyen körülmények között – tekintettel az ügy fontosságára – elállunk a tervezett köztéri tiltakozás megszervezésétől, hiszen nem tudjuk garantálni a rendezvény jogszerű lebonyolítását, és nem kívánunk alkalmat teremteni a polgármesteri hivatal hanyagságára épülő hatósági ellenintézkedésekre.
Szégyen, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos közös ügyünk kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti város önkormányzata, különösen arra való tekintettel, hogy korábban valamennyi magyar szervezet közös sikereként éltük meg, hogy Kereskényi Gábor személyében ismét magyar ember áll a város élén.
Úgy véljük, semmiképp nem használna kárpátaljai testvéreink jogos követeléseinek, közös ügyünknek, ha Szatmárnémetiben a szolidaritási megmozduláson résztvevőket a hatóságok szabálysértési eljárás alá vonnák. Mindemellett nem mondunk le az akció eredeti céljáról és a holnapi napon, szeptember 29-én átadjuk a Szatmár Megyei Kormánybiztosi Hivatal (prefektúra) vezetőjének a kárpátaljai magyar és román közösségek melletti kiállásunkról szóló beadványt, amelyben arra kérjük Románia kormányát, hogy lépjen fel az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmek ügyében.
Kiszner Csaba,
az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezetének elnöke / itthon.ma/erdelyorszag
2017. szeptember 29.
Kereskényi cáfol: engedélyezték az EMNP által lefújt szatmári tüntetést
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere pénteken cáfolta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szatmár megyei elnökének a kijelentéseit, s lapunknak elmondta, a néppárt kérésére már szeptember 27-én, szerdán kiállították az engedélyt a tüntetés megszervezésére.
Az elöljáró a Krónikának elmondta, méltatlannak tartja az EMNP vádaskodásait, annál is inkább, mert a szatmárnémeti önkormányzat épp csütörtökön fogadott egy nyilatkozatot, melyben teljes egyetértésben elítélik a napokban elfogadott ukrajnai oktatási törvényt,
amely szinte teljesen lehetetlenné teszi az anyanyelvű oktatást, ezen belül pedig az ukrajnai kissebbségek hosszútávú megmaradását. A nyilatkozatot a megyeszékhelyi önkormányzat valamennyi frakciójának vezetője ellátta kézjegyével.
A nyilatkozatban leszögezik, a törvény nem csak az európai normákkal megy szembe, hanem teljesen ellentmond több nemzetközi szerződésben is megfogalmazott alapértéknek, olyanoknak, amelyeket megalakulása után Ukrajna is aláírt. Elfogadásával Ukrajna elutasította az európai értékrendet és veszélybe sodorta azon szándékát, hogy az európai közösség teljes értékű tagja lehessen – szögezik le a közleményben, melyek a kijevi kormánynak is eljuttatnak.
„Ez az ügy sokkal, de sokkal fontosabb annál, hogy most értelmetlen helyi szintű pártközi vitákat nyissunk ennek kapcsán” – jegyezte meg Kereskényi Gábor.
Amint arról beszámoltunk, Kiszner Csaba, az EMNP Szatmár megyei szervezetének elnöke csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy mégsem tartja meg október elsején az új ukrán oktatási törvény elleni tiltakozását az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmárnémetiben, mivel a szervezők nem kaptak engedélyt a rendezvény lebonyolítására a megyeszékhely polgármesteri hivatalától. A politikus szégyenletesnek nevezte, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos ügy kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti városának önkormányzata.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere pénteken cáfolta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szatmár megyei elnökének a kijelentéseit, s lapunknak elmondta, a néppárt kérésére már szeptember 27-én, szerdán kiállították az engedélyt a tüntetés megszervezésére.
Az elöljáró a Krónikának elmondta, méltatlannak tartja az EMNP vádaskodásait, annál is inkább, mert a szatmárnémeti önkormányzat épp csütörtökön fogadott egy nyilatkozatot, melyben teljes egyetértésben elítélik a napokban elfogadott ukrajnai oktatási törvényt,
amely szinte teljesen lehetetlenné teszi az anyanyelvű oktatást, ezen belül pedig az ukrajnai kissebbségek hosszútávú megmaradását. A nyilatkozatot a megyeszékhelyi önkormányzat valamennyi frakciójának vezetője ellátta kézjegyével.
A nyilatkozatban leszögezik, a törvény nem csak az európai normákkal megy szembe, hanem teljesen ellentmond több nemzetközi szerződésben is megfogalmazott alapértéknek, olyanoknak, amelyeket megalakulása után Ukrajna is aláírt. Elfogadásával Ukrajna elutasította az európai értékrendet és veszélybe sodorta azon szándékát, hogy az európai közösség teljes értékű tagja lehessen – szögezik le a közleményben, melyek a kijevi kormánynak is eljuttatnak.
„Ez az ügy sokkal, de sokkal fontosabb annál, hogy most értelmetlen helyi szintű pártközi vitákat nyissunk ennek kapcsán” – jegyezte meg Kereskényi Gábor.
Amint arról beszámoltunk, Kiszner Csaba, az EMNP Szatmár megyei szervezetének elnöke csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy mégsem tartja meg október elsején az új ukrán oktatási törvény elleni tiltakozását az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmárnémetiben, mivel a szervezők nem kaptak engedélyt a rendezvény lebonyolítására a megyeszékhely polgármesteri hivatalától. A politikus szégyenletesnek nevezte, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos ügy kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti városának önkormányzata.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)