Bolyai János halála évfordulóján a Bolyai Baráti Társaság, a Bolyai Líceum, az öregdiákok képviselői, valamint Kiss Elemér és Weszely Tibor kutatók koszorút helyeztek el Marosvásárhelyen annak a háznak a falán levő emléktáblán, amelynek helyén a nagy matematikus utolsó éveinek otthont adó épület állt. A helyszínen Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTE helyi szervezetének vezetője közölte, hogy az épületet meg szeretnék vásárolni. Azt tervezik, hogy ide a tudós nevét viselő Tudomány és Technika Házát rendezik majd be. A tisztelgők a két Bolyai sírját is megkoszorúzták. /(v. gy.): Bolyai Jánosra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Dec. 12-én tudományos estet tartottak a marosvásárhelyi Bolyai – Gauss Információs és Kommunikációs Központban. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett előadás fő témája a két Bolyai és Gauss tudományos és baráti kapcsolata volt. Köllő Gábor (az EMT országos elnöke) üdvözölte a jelenlevőket, majd Weszely Tibor és Kiss Elemér matematikusok bemutatták Bolyai Farkas és Carl Friedrich Gauss életpályájának és levelezésének momentumait. /Demeter Attila: Bolyai – Gauss tudományos est. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

A Szülőföld Alap Tanácsa július 27-én a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány, amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján. A tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt. /Csütörtökön alakul meg a Szülőföld Alap Tanácsa. Nemzetközi tanácskozás a határon túli magyarok közjogi státusáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, hogy a sajtóból értesült Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő bejelentéséről, miszerint a hét végén nemzetközi konferenciát szerveznek a határon túli magyarok közjogi státusáról Nyilvánvaló, hogy mindenképpen próbálkoznak a kettős állampolgárság megadása nélküli megoldást találni a kettős állampolgárság kérdésére. Nem kaptak felkérést konzultációra. Egy megbeszélésre hivatalosak, a Szülőföld Alap Tanácsának megalakítására, amelyen Kelemen Hunor képviseli majd az RMDSZ-t. Kelemen Hunor el fogja mondani, hogy itt van augusztus, miközben a Szülőföld Alap kapcsán a határon túli magyarok még semmiféle támogatásban nem részesültek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint a leendő tanács elnöki tisztségében a határon túli magyar szervezetek egyértelműen támogatták Kiss Elemért. Markó elmondta, hogy nem volt közös szavazás vagy megbeszélés, de Kiss Elemért támogatni tudták, amikor ezt megkérdezték tőle. /Kiss Csaba: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a nemzetpolitikai fejleményekről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Július 28-án megalakult a Szülőföld Alap Tanácsa Budapesten. – Mégis létezik a nemzeti konszenzus minimuma a határon túli magyarság kérdésében, a hozzájuk fűződő alkotmányos felelősségben – nyilatkozta Budapesten Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a Szülőföld Alap Tanácsának megalakulása alkalmával. Somogyi és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára átadta a megbízó levelet a tanács 15 tagjának, köztük Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszternek, akit a határon túli magyar szervezetek javaslatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanács elnökévé nevezett ki. Kiss Elemér elmondta, hogy négy konkrét javaslat is elhangzott, a határok menti önkormányzatok együttműködése, az oktatás fejlesztése különösen a közoktatás területén, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve az, hogy évente bizonyos határon túli magyar szervezeteket preferáljanak, és részesítsenek kiemelt támogatásban. E tekintetben a kárpátaljai és vajdasági szervezeteket említették. Avarkeszi Dezső, letelepedéssel és honosítással foglalkozó kormánymegbízott felidézte, hogy országgyűlési képviselőként az ő javaslatára módosították a vonatkozó törvényt, hogy az 1 milliárd forint kezdeti forrással működő alapot évente legalább 1 milliárd forinttal egészítsék ki. Avarkeszi kiemelte az állampolgársági törvény kivételesen egyhangúlag megszavazott módosítását, amely következtében január 1-jétől 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenhet az idő, amely a határon túli magyarok letelepedési engedélye és állampolgársági esküje között eltelik. Augusztus 20-ig várják a további javaslatok benyújtását, a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) keresztül. A tervek szerint a Szülőföld Alap Tanácsának következő ülésére augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. A Szülőföld Alap Tanács tagja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Dolinszky Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szenn Péter lelkész, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, Tomka György, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Kulmann Ernő, az Ausztriai Magyar Népcsoport Tanácsa, Vörös Péter, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség képviseletében lett. A testületben helyet foglal még Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet igazgatója, Bodor Pál közíró, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke, illetve Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány, Annus József, az Apáczai Csere János Közalapítvány, Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézetének igazgatója. /Megalakult Budapesten a Szülőföld Alap Tanácsa. Augusztus 20-ig várják a javaslatok benyújtását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Budapesten megtartották a Szülőföld Alap Tanácsának alakuló ülését. Ennek befejeztével Balla Mihály (Fidesz) közleményében úgy vélte: az alap létrehozása a kormány tartalom nélküli PR-akciója, amelyet szerinte a jobboldali elfogultsággal nem vádolható határon túli magyar politikusok is bírálnak. A képviselő közleménye szerint az eredetileg egymilliárd forinttal induló alapból a költségvetési megszorítások miatt 500 milliót rögtön vissza kellett utalni a Külügyminisztériumnak. A politikus közölte: egyes értesülések szerint mindössze 250 millió forint áll rendelkezésre a szervezet felállítására, mivel a határon túli magyaroknak szánt pénzből máris részesültek egyes, a kormányhoz közel álló itthoni alapítványok és intézetek. Balla Mihály szerint a kormány „elkötelezettségét” a határon túli magyarok ügye iránt jól mutatja, hogy egyes tervek szerint a költségvetési megszorítások miatt a Külügyminisztériumtól 5 milliárd forintot vonnak el, amely összegnek több mint felét, hárommilliárdot a Határon Túli Magyarok Hivatalán spórolnának meg. „Mindent elárul a Gyurcsány-kormány szándékainak komolyságáról az a tény, hogy a Szülőföld Alap Tanácsa élére Kiss Elemért tervezi kineveztetni, egy többszörös korrupciós botrányba belebukott minisztert” – írta az ellenzéki képviselő közleményében. (MTI) /Létezik a nemzeti konszenzus minimuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Augusztus 31-én ülésezett a Szülőföld Alap tanácsa. Idén Vajdaság és Kárpátalja részesül kiemelt támogatásban – nyilatkozta Kiss Elemér, a tanács elnöke. Elmondta, hogy a pályázati támogatásoknál hét prioritást jelöltek meg, ezekben kiemelt szerepet játszanak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztési-önkormányzati területek. A tanács egyhangúan támogatta, hogy idén Vajdaság és Kárpátalja kapjon kiemelt támogatást. Idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. A tanács három kollégiumra tesz javaslatot a Külügyminisztériumnak: az egyik az oktatással, kultúrával, szociális és egyházi támogatásokkal, a másik gazdaságfejlesztéssel, a harmadik az önkormányzati és területfejlesztési témakörökkel foglalkozik. Amint a külügyminiszter megteszi javaslatát a három kollégium elnökére, a tanács tagjai szavaznak róluk. Az ülésen a tanács alelnökévé választották Kelemen Hunort, a romániai magyar közösség delegáltját, az elnök távolléte esetén ő fogja ellátni feladatait. – A határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. Az erről szóló javaslatot a miniszterelnök szeptember 5-én ismerteti a határon túli szervezetek vezetőivel – közölte Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A megoldás vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó államokban a határon túli magyaroknak, hasonlóképpen, mint az Albániában élő görögök esetében. A speciális személyi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezső szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az elképzelést el kell még fogadtatni az Európai Unióval, továbbá tárgyalásokat kell folytatni az érintett szomszédos országokkal. /Vajdaság és Kárpátalja kap kiemelt támogatást. Kelemen Hunor lett a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Október 9-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Bernády-házban találkoztak a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója és a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma képviselői. A találkozó során határozat született, miszerint információs kapcsolatot kell létesíteni, és ki kell alakítani az együttműködést a Kárpát-medencei magyar közösségek között, a sajtó érdekvédelmi szervezetei között, a politikai érdekvédelmi szervezetek és a sajtó érdekvédelmi szervezetei között. A résztvevők kijelentették, hogy biztosítani kell az önálló sajtó létét, mert csak az önálló kisebbségi sajtó szavatolhatja a demokratikus létezés feltételeit. Sajnálatukat fejezték ki, hogy dr. Kis Elemér, a Szülőföld Alap elnöke által október elejére beígért pályázatok kiírása eddig nem történt meg. A Szülőföld Alap létrehozásának nem kell megszüntetnie az Illyés Közalapítvány határon túli támogatási rendszerét, amit a közeljövőben át kell gondolni olyanformán, hogy a támogatások azokat a szerkesztőségeket kedvezményezzék, amelyek közszolgálati feladatot látnak el. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója kérte a jelen levő érdekvédelmi szervezetek képviselőit, hogy rendszeresítsék az ilyen jellegű találkozókat. Kérték, hogy minden esetben, amikor az érdekvédelmi szervezetek képviselői tanácskoznak, adják meg a lehetőséget a sajtó képviselőivel való találkozásra is. /Magyar–magyar médiapárbeszéd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./

November 18-án kétnapos fórum kezdődött Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az EME múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett Bolyai János kéziratainak feldolgozásában. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

– A határon túli magyar szervezetek pályázatait és a megítélt támogatások többségét ezentúl bárki megtekintheti a világhálón – jelentette ki Szabó Vilmos politikai államtitkár december 1-jén Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Az adatbázis célja, hogy minden pályázatról és minden pályázóról tudjanak, és a rendszer segítségével ki tudják szűrni a párhuzamosságokat. A http://tamogat.htmh.gov.hu/tamogatas címen elérhető térképen a többi közt követhető, hogy melyik térségben, illetve településen milyen mértékű támogatást vettek eddig igénybe a pályázók. Az adatbázisban jelenleg 35 milliárd forint igényelt, és 22 milliárd forint megítélt támogatásra utaló adat szerepel, de az adatbázist folyamatosan frissítik, visszamenőlegesen is. Az idei ötmilliárd forint támogatási igényből 1,28 milliárdot ítéltek meg a döntéshozók. Ebből mindeddig 44,1 millió forintra szerződtek és 39,1 milliót fizettek ki. Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója közölte, hogy a központi koordinációs keret támogatásait csak technikai számon rögzítik a rendszerben, így nem tudható, melyik szervezet mekkora összeget kapott. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke közölte: az alap rendelkezésére álló 975 millió forintot még ebben az évben kifizetik a nyertes pályázóknak. A Szülőföld Alap keretének kifizetése nem érinti az Illyés Közalapítványt, ahová az idei 920 millió forintos keretből eddig csak 483 millió forint érkezett meg. /Nyílt nyilvántartás a határon túli magyarok pályázatairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Bolyai Társaság vezető tanácsa 2005-ben határozott a Virtuális Bolyai Egyetem című rendezvénysorozat megszervezéséről, rendszeresítéséről. Tudományos eredményeket összegező, ismertető, népszerűsítő előadások sorozata, az önálló magyar nyelvű egyetemi oktatás megalapozását szolgáló tudományos alkotókészség és eredményesség széleskörű megjelenítésének a fórumává kíván válni. Legközelebb december 14-én az Apáczai Líceumban dr. Egyed Emese Bolyai Farkas drámái, valamint dr. Kiss Elemér Bolyai Farkas és Bolyai János kapcsolatáról című előadása hangzik el. /Folytatódik a Virtuális Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

December 14-én Kolozsváron folytatódott a Virtuális Bolyai Egyetem rendezvénysorozat. Dr. Kiss Elemér Bolyai Farkas és Bolyai János kapcsolatáról tartott előadást. Dr. Egyed Emese Bolyai Farkas drámáiról osztotta meg gondolatait közönségével. /Ö. I. B.: Szemléletváltás a Bolyaiakról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Február 10-én Marosvásárhelyen tartott kihelyezett ülést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, az alkuratóriumokkal együtt. Jelen voltak a magyarországi, erdélyi, ukrajnai, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai, szerbiai alkuratóriumok tagjai. A tanácskozás után Pomogáts Béla, az IKA elnöke, Markó Béla, az erdélyi alkuratórium elnöke és Kiss Elemér, a Szülőföld Alapítvány elnöke tartott sajtótájékoztatót. Pomogáts Béla elmondta, hogy az IKA 15 éve működik, és tekintélyes összegeket áldoz a magyar kormány költségvetéséből a határon túli magyar közösségek kultúrájának, oktatási rendszerének, egyházainak a támogatására. Jelenleg 800 millió forintos IKA-keret, de ez nem csökkentheti a román kormány felelősségét a Románia területén élő kisebbségi kultúrák támogatásában. Hozzátette, örömmel észlelik, hogy Erdélyben a magyar kultúra és oktatás egyre nagyobb támogatásban részesül a román kormánytól is. A tanácskozáson meghallgatták a határon túli alkuratóriumok véleményét, majd meghatározták azokat a támogatási kereteket, amelyeket az IKA biztosítani képes. Az idén 13,5 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a kisebbségi kultúrákat, ebből az IKA 800 millió forinttal rendelkezik. Ez 200 millió forinttal kevesebb, mint az elmúlt években, ami elégedetlenséggel tölti el, tette hozzá Pomogáts. A Kárpát- medencei magyar kisebbség létszáma kb. 3 millió, ennek a fele Erdélyben él, a keretösszeg 45%-át kapják. Az eltérés azért van, mert vannak területek, például Ukrajna vagy Szerbia, ahol a magyar kisebbség nehéz helyzetben van, ezért fokozottabb támogatásra szorul. A Népújság munkatársa nem a támogatás csökkenésével foglalkozott, hanem a Székelyudvarhelyért Alapítvány viselt dolgaival „szembeni elnéző magatartást” kérte szánon. Pomogáts Béla elmondta, hogy megindult Magyarországon egy peres folyamat a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben, erről a perről azonban időközben letettek. Nem akartak egy erdélyi magyar alapítványt perelni bukaresti bíróság előtt. Időközben Székelyudvarhelyen felépült egy olyan kulturális központ, amelyet én Pomogáts is látott, és meggyőződhetett arról, hogy a pályázó valóban fektetett be elég nagy összegeket ennek a központnak a kiépítésébe. Azonban a Székelyudvarhelyért Alapítvány vezetője a jogi elvek fölé az immoralitás elvét helyezte. Megjelent a Magyar Nemzetben, „amely közel áll a székelyudvarhelyi polgármesterhez”, miszerint az Illyés Alapítvány pert vesztett a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben. Valójában nem volt tárgyalás. Kiss Elemér, a Szülőföld Alapítvány elnöke elmondta, hogy egymilliárd forint a költségvetésük. A romániai magyarságnak 440-450 millió forint jut egy évre. Kizárólag pályázatok alapján adnak támogatást a magyar közösségeknek. /Mózes Edith: Pomogáts Béla: Székelyudvarhely polgármestere magát a jog és erkölcs fölé helyezi. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

A Szülőföld Alap (SZA) idei, egymilliárd forintos keretösszegéből elsősorban falugondnoki hálózatra, a szórványiskolák támogatására, informatikai fejlesztésre, valamint a határon túli régiók közötti kapcsolatok erősítésére pályázhatnak a magyar közösségek, közölte Kiss Elemér, az SZA tanácsának elnöke február 15-én Budapesten. Kiss Elemér, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) újságírók előtt elmondta: a nemzeti szolidaritást fejezi ki az a döntés, amelynek értelmében a pályázatok elbírálásánál lélekszámuknál nagyobb arányú támogatásban részesülhetnek a vajdasági és kárpátaljai régióban élő magyar közösségek. „Haverok-buli-hanta-Fanta-típusú működés” nincs a Szülőföld Alap tevékenységében, „nincs asztal alatti pénzosztás”, minden nyilvánosan történik – hangsúlyozta Kiss Elemér. Az SZA keretéből a romániai magyar közösségek 450 millió, a felvidékiek 150, a vajdaságiak 220, a kárpátaljaiak 120, a horvátországiak 30, a szlovéniaiak 20 és a burgenlandiak 10 millió forintot kapnak. /Falugondnoki hálózatot, szórványiskolákat támogatnak. Kiss Elemér: nincs asztal alatti pénzosztás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Komlós Attila, a HTMH elnöke kifejtette: a magyar-magyar kapcsolattartásban új hangsúlyoknak kell kialakulniuk, a megsegítő és a megsegített közötti, sok tekintetben alá- és fölérendeltségi viszonyt fel kell váltania a felelős partnerségnek. Tavaly a Szülőföld Alap több mint 108 millió forint felajánláshoz jutott a magyar állampolgárok adójának 1 százalékából. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium tavaly meghirdetett pályázati felhívására 757 pályázat érkezett, amiből 103 érvénytelen volt, támogatást 347 kapott. A Regionális és Önkormányzati Együttműködési Kollégiumhoz 175 pályázat érkezett, érvénytelen volt 11, támogattak 99-et. Összesen a két kollégium 976.601.000 forintról döntött, ebből tavaly mintegy 600 milliót fizettek ki, a többit idén folyósítják. A Gazdasági és Területfejlesztési Kollégiumhoz 300 pályázat érkezett, feldolgozásuk folyamatban van, várhatóan március elején bírálják el. E kollégium kifizetései az Alap idei keretének terhére történnek. A két kollégium hatáskörét módosítják, ez az új elnevezésekben is tükröződik: idéntől Regionális, Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztési Kollégium, illetve Gazdasági és Informatikai Kollégium lesz. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium hatásköre és elnevezése változatlan marad /Guther M. Ilona: Szülőföld Alap: nincs asztal alatti pénzosztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ismertetett programcsomag két részből áll, a Szülőföld Programból és a Szülőföld Alapból, amely már tavaly év végén megkezdte működését. A Szülőföld Program célja a határon túli magyar vállalkozások megerősítése, a gazdasági integráció elősegítése, a kisebbségben élő magyarság gazdasági egzisztenciájának megteremtése. A program szorosan kapcsolódik a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez. Több bank és befektetési társaság is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ebből az alapból finanszírozzák az Új Kézfogás Közalapítvány által a kis- és középvállalkozók részére nyújtott kamattámogatási programokat is. A Szülőföld Alapot 2005 februárjában hozta létre az Országgyűlés 1 milliárd forint elkülönített állami pénzalapként, amelynek javára a magyar adófizető állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlhatják. Célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, ehhez meghirdetett pályázatokon keresztül nyújt segítséget magánszemélyek, egyházak, civilszervezetek, vállalkozások és önkormányzatok részére. Az Alap irányítását a 15 főből álló tanács végzi dr. Kiss Elemér elnökletével. Három kollégium jött létre: az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium, a Regionális és Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztő Kollégium, illetve a Gazdasági és Informatikai Kollégium. Az adminisztratív munkát, a munkához szükséges technikai hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala biztosítja. Az első pályázati időszak most zajlott le, a novembertől meghirdetett kiírásokra 1232 pályázat érkezett be, 30%-os túligénylés történt, egy kollégium pályázati elbírálásai még folyamatban vannak, a másik két kollégium 446 pályázatot bírált el pozitívan. A szerződéskötések és a kifizetések még folyamatban vannak, 2005 végéig mintegy 590 milliót forintot fizetek ki. A 2006-ban is rendelkezésre álló 1 milliárd forintot a tanács a következő regionális keretekre osztotta (a keretekből 5% a HTMH által működési költségekre fordítandó): Románia 450 millió Ft, Szlovákia 150 millió Ft, Szerbia 220 millió Ft, Ukrajna 120 millió Ft, Horvátország 30 millió Ft, Szlovénia 20 millió Ft, Ausztria 10 millió Ft. A prioritásairól szólva dr. Kiss Elemér kiemelte a falugondnoki hálózat kialakítását, az informatikai fejlesztéseket, a régiók közötti kapcsolatok elmélyítését és a szórvány iskolák támogatását. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint szemléletváltásra van szükség a támogatások folyósításában, adófizető magyar állampolgárok pénzéről van szó, több határon túli szervezet úgy érzi, hogy a támogatás alanyi jogon jár neki. Megválaszolatlan kérdés, hogy egy kialakult rendszerbe miért kellett egy párhuzamosan működő új szervezetet létrehozni, úgy, hogy az új szervezet struktúrája, szervezési háttere esetleges. /Novák Lajos: Mit tartalmaz a Programcsomag a ,,szülőföldre”? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

A jövőben megkezdené működését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kolozsvári területi bizottsága. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor, az EME elnöke, az MTA külső tagja elmondta, hogy Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke felkérte az EME-t, hogy 2007. január 1-től lássa el az Akadémia első határon túli területi bizottsági funkcióját. A tudományterjesztő, valamint tudománypártoló értelmiség igen jelentős része tagja az 1990-ben újraalakult EME-nek, a tagok között 16 akadémiai külső tag, 317 köztestületi tag. Jelenleg mintegy nyolcvanezerre tehető az EME könyvtárában a tudományos kötetek száma. Az EME létrehozta a műszaki, informatikai és az agrártudományi szakosztályt is. Kutatóintézetének nyolc főállású munkatársa több külső munkatársa van. Sürgős feladat a tudományos utánpótlás megoldása. Az EME újra birtokba akarja venni volt gyűjteményeit és tulajdonát. Annak idején Wass Otília grófnő által az EME-nek adományozott, Kolozsvár főterén álló bérházat a román kormány 1999-ben sürgősségi kormányrendelettel visszaítélte az egyesületnek, de gyakorlatilag semmi sem történt a birtokba helyezés érdekében. Az EME szeretné elérni, hogy akkreditációt kapjon kiadványaira és magára az intézményre is. Valamikor egyedül volt az EME, mint tudományos szervezet, de kilencven óta sok olyan egyesület, társaság jött létre, amelyek célja a tudomány művelése, terjesztése. Ez azonban szétszórtságot eredményez, sok a párhuzamosság. Az MTA romániai külső tagjai és szakterületük: Benkő Samu, művelődéstörténész, Brassai Zoltán, orvostudomány, Csetri Elek, történettudomány, Demény Lajos, történettudomány, Egyed Ákos, történettudomány, Gábos Zoltán, elméleti fizika, Gyenge Csaba, műszaki tudományok, Kiss Elemér, matematika, Kolumbán József, matematika, Maros Dezső, műszaki tudományok, Nagy-Tóth Ferenc, biológia, Péntek János, nyelvészet, Péter Mihály Heinrich, mikrobiológia, Toró Tibor, elméleti fizika, Uray Zoltán, sugárbiológia. Tiszteletbeli tag: Jakó Zsigmond, középkori történelem. A MTA 1990–2006 között elhunyt külső és tiszteleti tagjai: Faragó József, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Pataki József. /Papp Annamária: Területi bizottságot hoz létre Kolozsváron az MTA. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület látná el az új feladatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

A X. Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat keretében június 21-én a Kultúrpalotában adták át a díszpolgári címeket és a Pro urbe-kitüntetéseket. Idén a díszpolgári címet két magyar /Szalman Lóránt, Kiss Elemér/ és két román, illetve post mortem Szabó György Pálnak és egy románnak adományozták, Pro urbe-kitüntetést Sepp Rieder, Eric Hayes és dr. Gyimesi Endre vehetett át. Szalman Lóránt /sz. Kolozsvár, 1929. szept. 11./ Kolozsváron végezte a zenekonzervatóriumot. Marosvásárhelyen kezdetben kórusvezető, majd a Marosvásárhelyi Székely Ének- és Táncegyüttes igazgatója. Karvezetőként folytatta tevékenységét, majd a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója, számos hazai és külföldi turnén vett részt zenekarával. 1989. december 1-től nyugdíjas, megalapította a Musica Humana női kórust. Kiss Elemér Kolozsváron végzett matematika-fizika szakon, 1974-ben doktorált matematikából. 1951-1961 között a Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára, 1961-1978 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet tanára, 1978-1990 között a marosvásárhelyi almérnöki intézet előadótanára, 1990-1999 között pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem professzora. 2001-től a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen előadótanár, jelenleg is itt tanít. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Több könyvet és egyetemi jegyzetet adott ki. Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizikát végezte el. 1952-1955 között a bukaresti Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, majd hazatért, általános iskolákban tanított. Nyugdíjazása után gazdag szociális és kulturális tevékenységet fejtett ki, tíz éven át töltötte be az EMKE elnöki tisztségét, 2001-től az EMKE tiszteletbeli elnöke. A népzene- és néptáncmozgalom kezdeményezője Maros megyében. 1995-ben Kun Kocsárd-kitüntetést kapott. Dr. Gyimesi Endre /Keszthely, 1952. okt. 20./ az ELTE irodalom szakán doktorált, Keszthelyen a könyvtár igazgatója, 1988-tól pedig a megyei levéltár igazgatója. 1994-ben választották a Marosvásárhellyel testvérváros Zalaegerszeg polgármesterévé, majd országgyűlési képviselővé. /Antalfi Imola: X. Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárok és Pro urbe-kitüntetettek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Életének 77. évében elhunyt dr. Kiss Elemér /Brassó, 1929. aug. 25. – Marosvásárhely, 2006. aug. 23./ matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató. A középiskolát Csíkszeredában, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen végezte. Az utóbbi másfél évtizedben Bolyai Jánosnak a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban található kéziratos hagyatékát tanulmányozta. A Bolyai-életmű eddig teljesen ismeretlen fejezeteire világított rá, kimutatva azt, hogy Bolyai János a számelmélet akkori aktuális kérdéseivel is foglalkozott. Nagy lelkesedéssel vett részt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapításában, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának első elnöke volt. /Elhunyt Kiss Elemér Bolyai-kutató professzor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Kiss Elemér matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató, életének 77. évében csendesen megpihent. A Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola matematikai tanszékének adjunktusa, 1976 és 1985 között tanszékvezetője volt. Az intézet megszűnése után a mostani Petru Maior Tudományegyetem tanáraként folytatta munkáját. Értékes kutatói munkája eredményeként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai közé választotta, 2006-ban pedig megkapta Marosvásárhely díszpolgára címét. /Dr. Kiss Elemér. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./ Három önálló könyv szerzője, több könyvnek társszerzője. Augusztus 18-án, a Marosvásárhelyen szervezett Bolyai Geometriai Tábor résztvevői felkeresték betegágyán. Kiss Elemér még átadta előadásának szövegét, amit előzőleg feleségének diktált éjjel három óráig. Augusztus 20-án magához hívta Oláh-Gál Róbertet, és megkérte, válaszolja meg tudományos levelezését. Ezt augusztus 21-én, halála előtt két nappal is folytatták. A tudományos és tanári munka mintaképe volt. /Oláh-Gál Róbert: Elhunyt Kiss Elemér professzor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

A nemzet kulturális egységének megteremtése az anyaország nyitottságán és a régiók együttműködésén túl, a történelmi sérelmek meghaladásán múlik – jelentette ki Petróczi Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott vezetője szeptember 8-án a Bélapátfalván rendezett magyar–magyar találkozón. Erre lehetőséget teremt az Európai Unió, ezért Magyarország számára fontos, hogy a környező országok a közösség tagjává váljanak – tette hozzá. Kiss Elemér, a Szülőföld Alapot kezelő tanács elnöke elmondta, hogy első alkalommal az elmúlt évben osztották szét pályázat alapján a határon túli magyarság szülőföldön történő boldogulását segítő keretösszeget. Az elosztáskor pozitív diszkriminációban részesítik a nehezebb helyzetben lévő határon túli közösségeket, így az elmúlt évben és az idén is a lakosság arányát meghaladó mértékű támogatást kapnak a kárpátaljai és a vajdasági magyar pályázók. A háromnapos rendezvényen 14 Heves megyei város és falu, valamint 22 határon túli magyarlakta testvértelepülés képviselői találkoztak egymással. /Magyar–magyar találkozó Hevesben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Az egyik legaktívabb szakmai tömörülés az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Marosvásárhelyi Fiókja. Számos színvonalas rendezvénnyel hallat magáról. Idén felavatott székhelyükön elhangzott a testület éves tevékenységéről szóló beszámoló. A fiók elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, a civil szféra a társadalom lelkiismereteként érezteti mindinkább hatását, az EMT javaslatára jelölték őt alpolgármesternek. 2000 után sikerült az EMT tevékenységeit akadémiai szinteken bonyolítani és szakmai továbbképzését minisztériumi szinten is elfogadtatni, másfelől felvállalták a Bolyai-eszmeiség ápolását, idén felavatták a Bolyai János Tudomány és Technika Házát Marosvásárhelyen. Februárban meghirdették a Bolyai Kör megalakulását. Ez a csoportosulás mindazokat felöleli, akik életük folyamán valamiképpen szerepet vállaltak a Bolyai hagyományőrzésben. A Bolyai eszmeiség egyik fő éltetője a néhai tudós, kutató, Kiss Elemér volt. Júniusban Marosvásárhely díszpolgárává avatták, azután augusztusban Kiss Elemér elhunyt. Idén a Román- és Magyar Tudományos Akadémia közös védnökségével megszervezték a Geométer Tábort. Ez első lépés arra, hogy Marosvásárhelyen kialakítsanak egy nem-euklideszi geometria-iskolát. Az EMT idén tíz pályázatot nyújtottak be a városi tanácsnak, ebből két cseppnyit hagytak jóvá, ezeknél is többe került a papírmunka, mint a megítélt pénz. Jövőre még ennyire sem számíthatnak. Folyik a Bolyai János-kéziratok digitalizálása. Erre két éven át a mai román szakminiszter, Nagy Zsolt korábbi közbenjárásával a magyar kormánytól kaptak támogatást. 12000 oldal már be van fényképezve, Bolyai János kézirataiból még lenne 2000. Szeretnék a Bolyai Farkas-kéziratokat is digitalizálni, 8 ezres oldalszámról lenne szó. Többen felkarolták az ügyet. Már jelentkeztek Lyonban tanárként működő volt bolyais diákok, akik felajánlották, hogy közösen pályázzanak. Az EMT marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi fiókszervezete közösen pályázott arra, hogy átfogó felmérést készítsenek az erdélyi magyar tudományosságról. /N.M.K.: EMT – Túl a szakmaiságon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

Emléktáblát avattak május 24-én a Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ iskolanapok keretében, az iskola egykori tanulója, dr. Kiss Elemér matematikus, az MTA tagja tiszteletére. Dr. Kiss Elemér 1940–1948 között volt az iskola diákja. Életét és munkásságát Nagy Antal tanár méltatta, majd Csapó Hajnalka matematikatanár idézte fel személyes emlékeit. Oláh Gál Róbert a Bolyai-hagyaték gondozóját, tudományos munkáját értékelte. Kiss Elemér volt az, aki végzős diákként 1948-ban úgy vitte a labarumot a búcsús körmenetben, hogy közben nem tette le. /(Takács Éva): Dr. Kiss Elemérre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Elhunyt T. Tóth Sándor matematikatörténész /Torboszló, 1913. – Kolozsvár, 2007. aug. 21./, a marosvásárhelyi református kollégium utolsó igazgatója. A Bolyai, majd az egyesített Babes–Bolyai Egyetem oktatója volt 1977-es nyugdíjazásáig. A matematika történetével még aktív tanárkodása idején kezdett el foglalkozni. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy végigjárhatta Erdély könyvtárait, levéltárait, és mikrofilmre vehette a matematikával kapcsolatos dokumentumokat. 1972-ben és 1974-ben két román nyelvű könyvben foglalkozott a számok elterjedésének történetével Erdélyben és román fejedelemségekben, valamint az első román nyelvű erdélyi matematikai kéziratokkal. 1971-ben vaskos matematikatörténeti litografált egyetemi jegyzetet adott ki. Tudománytörténeti munkássága nyugdíjba vonulása után teljesedett ki. Számtalan cikket, tanulmányt közölt különböző folyóiratokban. 1988-ban Budapesten Szabó Árpáddal közösen jelentette meg a Matematikai műveltségünk keretei c. könyvet, majd 2004-ben a Kriterion adta ki Az erdélyi matematika történetéből c. könyvét, amely a kezdetektől a XIX. század elejéig foglalja össze a matematika fejlődését Erdélyben. Az utóbbi három évben három matematikatörténészt vesztettünk el, írta Kása Zoltán professzor. 2004-ben Filep László nyíregyházi (az erdélyi matematika ismerője és kutatója), tavaly Kiss Elemér marosvásárhelyi professzor távozott. És most T. Tóth Sándor tanártól és kollégától is búcsúznunk kell. /Kása Zoltán: Emlékezés T. Tóth Sándorra (Torboszló, 1913 – Kolozsvár, 2007). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Barangolás a múltban
EMT-konferencia
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság június 26-án harmadik alkalommal Marosvásárhelyen szervezi meg a tudomány- és ipartörténeti konferenciát, amelyen négy szekcióban (technika, fizika, matematika és földtudományok) igen érdekes előadások hangzanak el jeles erdélyi magyar kutatókról, technikatörténeti felfedezésekről. A rendezvényről a házigazdával, az EMT megyei szervezetének elnökével, dr. Csegzi Sándorral beszélgettünk.
– A jövőre tekintő kutatások mellett miért kell ismernünk az erdélyi magyar tudománytörténetet, múltat?
– Jelenlétünk, megmaradásunk egyik záloga a múlt kutatása, ismerete. Úgy, ahogy a művészeti életben vannak olyan elismert erdélyi magyar személyiségek, akik az egyetemes magyar kultúrát gyarapították munkásságukkal, úgy a tudomány és a technika területén is voltak olyanok, akik jelentősen hozzájárultak egy-egy találmány kifejlesztéséhez, vagy az adott kor csúcstechnológiájához igen közel kerültek, vagy kutatásaikkal érdekes, új aspektusokat fedeztek fel az adott területen. Kötelességünk ezekről az emberekről megemlékezni, munkájukat ismertetnünk kell az új nemzedékkel. Ennek különleges hangsúlya van Marosvásárhelyen, a Bolyaiak városában, ahol a két matematikus-tudós szellemi örökségét ápoljuk, de a Sapientia EMTE tanárainak hozzájárulásával igen erős oldalunk a számítástechnika is.
– Valóban, a hét végi rendezvényen két előadás is foglalkozik a Bolyaiakkal. Lehet-e róluk újat mondani?
– Nagyon sokat tett Kis Elemér a Bolyaiak kéziratának tanulmányozásával a komplex számok és a nemeuklideszi geometria értelmezésének területén, emellett a két Bolyai közti levelezésből sok érdekes mozzanat derült ki a köztük levő viszonyról. Az is figyelemre méltó, hogy Bolyai János nemcsak matematikus volt, hanem az optikával és a hőtannal is foglalkozott. Közismert, hogy saját tervezésű kályhái voltak. Kis Elemér munkáját folytatja Oláh Gál Róbert, és Gündischné Gajzágó Mária is érdekesnek ígérkező előadást tart majd ez utóbbi témában
– Olyan személyiségek munkásságáról lesz szó a Bolyaiak mellett, mint Schlesinger Lajos matematikus, Juhász István és Nemes Tihamér, a múlt század elején élt informatikus-kibernetikusok, vagy Benkő Ferenc enyedi professzor, Brassai Sámuel, erdélyi polihisztor, vagy Héjjas Ferenc őslénykutató – nevüket valóban szűkebb körben ismerik. Gondolt-e arra az EMT, hogy könyvet adjon ki róluk és így lehetőséget teremtsen arra, hogy többen megismerjék munkásságukat?
– Elektronikus formában megvannak a konferenciák anyagai. Mint ismeretes, több rendszeresen megjelenő kiadványunk van, sőt könyveket is szerkesztett és adott ki az EMT Könyv. Nem mondtunk le arról, hogy az erdélyi magyar tudománytörténeti epizódokat könyvben is megjelentessük, hiszen van amiről és akikről írni, addig is ezeken a konferenciákon – amelyekre bárki eljöhet, hiszen nem csak a tagságnak szólnak – ismertetjük meg az érdeklődőkkel az elődök munkáját.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Hová tűnt 320 millió forint
„Újramelegíti” az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz-kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ-közeli nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely nem a KREK eredeti céljai szerint használta fel.
L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény az ügyet az elmúlt nyolc év korrupciógyanús ügyletei közé sorolja, és kivizsgálja, mi történt az Ady-zarándokhelyre szánt pénzzel.
Kormányváltás után helyszínváltás
A KREK a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés – aki tegnapi közleményében a Medgyessy-kormány „bihari klienseinek és cinkosainak” nevezte Kiss Sándor mellett Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnököt, parlamenti képviselőt, Földes Bélát, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és Mudura Sándor vállalkozót is – 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő segítségét kérte. Utóbbitól választ is kapott, amelyben a honatya kifejtette: „az MSZP–SZDSZ-kormány politikájának részét képezi az is, hogy a nagyváradi református és katolikus egyházat egymással szembefordítsa.”
A korrupciógyanús ügyek közé kerül az Ady-központ
Szabó Vilmos államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A szombati sajtótájékoztatón L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – magyarázta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap a Krónika megkeresésére anynyit mondott: az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni.
Az Erdély Tv ügyében nem vizsgálódnak
A találkozón Csép Sándor író, újságíró az Erdély Televízió ügyét is felemlegette, kérve, legyen ez is vizsgálat tárgya. Mint ismeretes, az önálló magyar tévécsatorna létrehozására is a magyar kormány biztosított pénzalapot, ez azonban az idők során egyre csökkent, végül itthon úgy valósult meg, hogy az egyik ötletgazda és alapítóként tevékenykedő Csépet mellőzték. L. Simon László azonban nem ígérte meg, hogy ennek kapcsán átfogó vizsgálatra kerülhet sor, hiszen ami történt, annak a legnagyobb része romániai probléma, nem pedig magyarországi. Jakobovits Miklós festőművész azt jegyezte meg, hogy a kulturális szféra legfőbb állami kitüntetése, a Kossuth-díj szinte csak az írókhoz jut, a szobrászokhoz és más képzőművészekhez nem, határon túli jelölt pedig eleve igen kevés van. A bizottsági elnök egyetértett a felvetéssel, és megígérte: a jövőben a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban egy határon túli magyar is helyet kaphat. Krónika (Kolozsvár)

Körmére néznek a Mecénás Alapítványnak?
Úgy tűnik, nem merült feledésbe az az egykor nagy port kavart eset, amikor ezelőtt hét esztendővel a nagyváradi Mecénás Alapítvány rátette a kezét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megpályázott summára, amelyből a pályázók Érmindszenten szándékoztak kialakítani egy, az Ady Endre nevét viselő és a költőóriás szellemi hagyatékát szolgáló központot.
A politikai suskusok rengetegéből annyi derült ki – és egyesek csak erre hajlandók emlékezni –, hogy a Bihar megyei RMDSZ-vezetők által gründolt Mecénás Alapítvány szerzett a magyar kormánytól 320 millió forintot egy kulturális központ létrehozására. A teljesebb igazság az, hogy ezt a pénzt a KREK által még 2001-ben elkészített „érmindszenti pályázat” nyerte el 2002 tavaszán az első Orbán-kormánytól, ám mire a pénz megérkezhetett volna a pályázókhoz, megtörtént a nem várt kormányváltás. Az újonnan felálló szocialista-szabaddemokrata kabinet pedig a magyar állami költségvetésből elkülönített összeget nem azoknak adta oda, akik elnyerték, hanem átjátszotta egy baráti csoportnak, amelyik „jelentkezett” érte. Ugyancsak Nagyváradról s ugyancsak építeni akart belőle. De ez már nem az egyházkerület volt és nem Érmindszentben gondolkodott...
Az első pályázatot MSZP-SZDSZ segédlettel „felülíró” második nyertes pályázat nyomán mindössze egy abbamaradt, omladozó építkezés és egy tornateremhez hasonló bálterem jött össze „Ady Endre Kulturális Központ” néven a nagyváradi Izabella (ma Codrilor) utca egyik félreeső telkén, a városi strand és belügyminisztérium üdülőtelepe között. Az évek során a Meggyessy-, majd a Gyurcsány-kormány már nem is firtatta a pályázat sorsát, ők a pénzt átadták váradi partnereiknek, emezek nyilván valamiképpen elszámolták, aztán lett belőle, ami lett. A további támogatás valami miatt elmaradt, így aztán egy tényleges, multifunkcionális, az Ady-kultuszt szolgáló kulturális és idegenforgalmi létesítmény se Váradon, se Mindszenten nem lett.
Idővel bebizonyosodott, hogy a 320 millió forintból felhúzott strand melletti hodály gyakorlatilag az RMDSZ Bihar megyei szervezetének afféle gyűlés- és báltermévé vált, amely az év nagy részében kihasználatlanul áll. A félbehagyott „termálszálló” mellett lapuló „Ady Endre Kulturális Központban” pártbulikat, lakodalmakat, babazsúrokat, divatbemutatókat stb. tartanak mindmái napig, s ezeknek vajmi kevés közük van a költői hagyaték vagy általában a magyar kultúra ápolásához. Mivel a több száz milliós „kulturális invesztíció” magyar közpénzekről szól, a második Orbán-kormány beiktatását követően úgy fest, ez a csontváz is kiesik abból a szekrényből, amelyben a határon túli magyar kultúra megsegítésére címzett, ám menetközben szőrén-szálán eltűnt, eltérített vagy látatlanban felélt támogatások titokzatos ügyei lapulnak.
A július 1–3. között megtartott VII. Partiumi Írótáborban ugyanis szombat délelőtt sajtótájékoztatót tartott L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, volt nagyváradi református püspök. Többek között az is elhangzott, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – amelynek Tőkés az alapító elnöke – szorgalmazza az érmindszenti Ady-zarándokhely ügyének haladéktalan kivizsgálását, valamint a pályázat eltérítésében részvevők felelősségének megállapítását. Vizsgálati támpontként az EMNT kérelmében a következő személyek érintettségét tüntették fel: Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök, Kiss Elemér volt magyar kancellária-miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, illetve a nagyváradi Mecénás Alapítvány alapító és vezetőségi tagjai: Mudura Alexandru nagyváradi nagyvállalkozó, Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, kuratóriumi elnök, Lakatos Péter parlamenti képviselő, a támogatási szerződés aláírója, Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke, kuratóriumi tag, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, alapítványi ügyvezető igazgató. A magyar kormányhoz eljutatott nyilatkozatban, szerepel az is, hogy a szocialista-liberális, magának többször egyházellenes megnyilvánulásokat megengedő egykori magyar kormánynak egyházi személyek bevonásával sikerült a hitelesség látszatát kölcsönöznie az elorzott projekt számára. Így például megemlítik, hogy 2002. december 10-én Fodor József római katolikus püspöki helynök, az RMDSZ akkori megyei tanácsosa aláírásával szentesítette a kétes hátterű beruházást.
L. Simon László a szombati sajtótájékoztatón elmondta, már a mai nap, azaz hétfőn javasolni fogja, hogy kezdjék el az Ady Endre Kulturális Központtal kapcsolatos pályázati visszásságok kiderítését. Lapunk kérdésére hozzáfűzte, a minél alaposabb kivizsgálás segíteni fog abban, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik esetleges spekulációik következtében nemcsak a magyar kormány pályázati pénzeire tették rá illetéktelenül a kezüket, de meggátolták, hogy a határon túli magyar irodalom és kultúra ápolásáért, megtartásáért valós, eredményes lépéseket tehessenek mások. Amennyiben bebizonyosodik a sikkasztás, úgy a korrupcióellenes hatóságokat is bevonják a vizsgálatokba. Tőkés László azt is elmondta, nem tettek le arról, hogy felépítsék a tervbe vett érmindszenti zarándokhelyet, s bíznak abban, hogy Ady hallhatatlan soraiból erőt merítve, igazzá és aktuálissá válnak a következő verssorok: „Most perc-emberkék dáridója tart, / De építésre készen a kövünk.”
Szőke Mária
Reggeli Újság. Erdély.ma