Mintegy 150 gyergyószentmiklósi várta a római katolikus temetőben a város harangjai negyedórás zengésének a végét és vett részt az első olyan rendezvényen, ahol a szervezők és a kezdeményezők között szereplő helyi RMDSZ- és MPSZ-szervezetek vezetői együtt emlékeztek a magyar nemzet legnagyobb tragédiájára, a 85 éve szentesített trianoni békediktátumra. A Bíró Sándor református tiszteletes és Hajdó István római katolikus főesperes imájával kezdődő rendezvényen koszorúval emlékezett a római katolikus egyháztanács, a városi RMDSZ, a helyi MPSZ-szervezet, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szervezetének gyergyói fiókja. Rokaly József történelemtanár, Kis Portik Irén néprajzkutató és Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, illetve az ifjúság nevében a főiskolás Kassay Miklós beszélt. /Bajna György: Trianonra emlékezés először. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Június 3–5-a között immár ötödik alkalommal szerveztek falunapokat Gyergyóditróban, amely a fúvószenekar toborzójával és lovasfelvonulással kezdődött, majd Kiss Portik Irén néprajzos megnyitotta a Mesterségek dicsérete című kiállítást. A sportvetélkedők mellett sikeres volt a gyermekműsor is. /(Gál Éva Emese): Falunapok Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Gyergyószentmiklóson idén 1600-an jelentkeztek a tojásfestő-programra, mesélte el Kis Portik Irén néprajzkutató. Általában 25-30 fős iskolás csoportok érkeznek a gyergyószentmiklósi tájházba. Az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány keretében működő alkotóház udvarán gyülekező gyerekek büszkék arra, hogy otthon a húsvéti asztalra saját készítésű írott tojás is kerül. A tájházban immár nyolc esztendeje két tojásíró nő segít az érdeklődőknek. A Kis Portik Irén kezdeményezésére indított program hátterében egy 1500 darabból álló mintakészlet feltérképezése és megmentése volt a cél, erre pedig a legjobb megoldás a minták tanítása. /Bababás Márti: Hímestojás-mozgalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Szentháromság ünnepén tartják az első igazi nagy búcsút pünkösd után a Gyergyóalfalu római katolikusai. Az idén is ezres tömeg vett részt a búcsús szentmisén június 11-én, amelyet Hajdó István főesperes-plébános mutatott be. A Megyei Kulturális Központ Gyergyóalfalu önkormányzatával karöltve szervezte meg 14 fotós részvételével a VI. Nemzetközi Fotótábort. A csütörtöki kiállításon a homoródi fotótábor képei kerültek a falakra. Moser Zoltán egyetemi előadó, fotós a magyar népi motívumok jelentéstartalmáról beszélt. Június 10-én volt az V. Felszállott a páva találkozó a Gyergyói-medence 21 iskolájának és a pécsi Jókai úti általános iskola kisdiákjainak részvételével Gyergyóalfaluban. Kis Portik Irén Barát Jóska című könyvét mutatták be, majd néptáncparádé következett. /Bajna György: Gyergyóalfalu templomtornya magasságában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Tizenkilenc kézművest felvonultató, több mint húsz mesterséget bemutató tíznapos tábor ért véget június 29-én Gyergyószárhegyen. A VIII. Táltos Kézműves Tábor zárónapján jelen volt dr. Szabó Béla főkonzul is. Megtekintette a táborban készült munkákat. „Csodálatos a vert csipke, az írott tojás, a hímesek, a szarukészítmények, a gyöngyök… Óriási érték van itt, mely múltunkat őrzi” – jelentette ki. Kisné Portik Irén, a tábor szervezője nem rejtette véka alá, hogy e táborban még inkább bebizonyosodott, hogy kevés pénzből jól kell gazdálkodni. /Balázs Katalin: Főkonzul a kézművestábor-zárón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./ Romok között készült több száz kézműves alkotás a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban az elmúlt tíz napban. A. Táltos Kézműves Tábor termékei egy rendkívül gazdag kiállítás anyagát képezik. /Barabás Márti: Táltosok kastélycsipkéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély Vörös bástyája Erdély első tojásmúzeumának, egy sajátos népművészeti dokumentációs központnak ad otthont. Kiss Portik Irén néprajzkutató tanulmányai során összegyűjtött 118 tojással kapcsolatos mondát és legendát. A népi kultúra tárgyi anyaga igyekszik felölelni a Kárpát-medence valamennyi tájegységét, a jelenleg 1800 hímes tojásból álló készlethez Bartis Erzsébet és Fehér Gizella a Csík, Gyergyó, Háromszék és Kászonszék tájegységek motívumait örökítették meg, Oresia Leunciuc a bukovinai mintákat festette meg, míg Kovács Zoltánné a tiszavidéki, dunántúli, valamint kárpátaljai tojáshímeket készítette el. /Tojásmúzeum a Lázár-kastélyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Gyergyószentmiklóson megkezdték a munkát az október 21-ig tartó kézművestábor varróasszonyai. Kis Portik Irén, a tábor szervezője és az őt segítő varróasszonyok a szocializmus éveiben méltatlanul mellőzött, emiatt csaknem feledésbe merült úri hímzés „feltámasztásán” dolgoznak. Kis Portik Irén elmesélte, hogy a népi hímzés az úri hímzés másolata, csak az udvarokból kikerült lányok otthon selyem helyett gyapot- és gyapjúfonallal hímeztek, azzal készítették el kelengyéik darabjait. A mintavilág csaknem azonos. /Bajna György: Úri hímzés, úri csipke. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

Gyergyó és a fenyő címmel jelent meg nemrég Kisné Portik Irén könyve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány gondozásában. A szászrégeni születésű néprajzkutató a gyergyószárhegyi alkotóközpont néprajzi referense. Egy kisrégióról és hagyományos mesterségeiről szól ez a könyv, sok olyan információt tartalmaz, amely nemcsak Gyergyóra, hanem az egész Székelyföldre érvényes. Előzménye, hogy sikerült olyan gyűjteményt létrehoznia, amely a helyi népi építészetet mutatja be. A szerző 1977-ben került Gyergyószentmiklósra, és a következő két évben végigjárta a régió valamennyi települését. A deszkakivágásokat – legyen az kerítésen, kapun, házhomlokzaton, tornácon, kúton, csűrön vagy más gazdasági épületen – lerajzolta. Hatalmas anyag állt össze, ebből készült el az 1200 deszkakivágást számláló kiállítás, a gyergyószentmiklósi népművészeti alkotóház egyik állandó tárlata. A kollekciója viszont jóval nagyobb, később Sóvidéket, Háromszéket, Csíkot és a Kászonokat is bejárta. Kisné Portik Irén szerint nem díszekről, hanem jelképekről kell beszélni, amelyek spirituális, de használati értékkel is bírnak. A nap-, a madár- és a napmadármotívum jelen van a székely kapukon, a hozományos ládákon, a szőtteseken, a varrottasokon. /Jánossy Alíz: „Napnézőben” Gyergyó vidékén. Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban tekinthető meg Erdély egyetlen hímestojás-kiállítása. A Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában lévő gyűjtemény közel kétezer darabot tartalmaz, túlnyomórészt a székelység és a csángók mintaanyagát örökítették meg, de szép számmal akadnak Tisza vidéki, balatonfelvidéki és kárpátaljai hímes tojások is. „A kiállítást többéves gyűjtés, kutatás előzte meg, és eközben fogalmazódott meg az ötlet, hogy valamiképp át kellene menteni az évezredes formavilágot a 21. századnak” – fogalmazott Kisné Portik Irén néprajzkutató. A gyűjteményben egyaránt megtalálhatók a karcolt, batikolt, aranyozott, a különféle írókésekkel viasszal írt, illetve a többszínű festékbe mártott tojások. /Jánossy Alíz: Törékeny csodák múzeuma. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A tavaly megkezdett munkát folytatta Gyergyószárhegyen a Szárhegyi Művészeti és Alkotóközpont II. Gránátalma úrihímzés- és csipkeverő táborának mintegy húsz résztvevője. „A középkori nagyasszonyok hagyatékából előkerült kézimunkák hasonmásai a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt fogják ékesíteni” – mondta Kisné Portik Irén néprajzkutató, főszervező, hozzátéve, hogy a tavaly félbemaradt munka befejezése mellett új kézimunkákra is jutott idő. A résztvevők hozzáfogtak ugyanakkor a Lorántffy Zsuzsanna hagyatékából maradt nagyabrosz hasonmásának a készítéséhez is. /Jánossy Alíz: Nagyasszonyok hagyatékát másolják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Gyergyószárhegyen a Lázár-kastélyban tevékenykednek a VIII. Táltos Kézműves Tábor résztvevői a perzselő nyári nap elől. A harmincnapos táborozás alatt csodálatos hasonmás kézművesmunkák készülnek. „Az értékmegőrzés, értékteremtés az idei táborunk fő célkitűzése” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a tábor főszervezője. Az 1979-ben létrejött Szépteremtő Kaláka értékmentő tevékenységét folytató kézművestábor fő célja változatlanul a hasonmás kézművestárgyak létrehozása. A Magyarországról és Erdélyből érkezett kézművesek egész napos alkotó tevékenységét esténként előadások zárják, a meghívott előadók között visszajáró ismerősként van jelen Hidán Csaba magyarországi régész-történész és Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi muzeológus. Az alkotómunka eredményeként készülőben van a nagyszentmiklósi kincs edényeinek első hasonmás darabja. /Jánossy Alíz: Táltos Kézműves Tábor – boszorkányos kézügyesség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

Tucatnyi hímzőasszony ülte körül az asztalokat a gyergyószentmiklósi Delta Oktatási Központ egyik termében, a harmadik alkalommal megszervezett Gránátalma úrihímzés-tábor október 15-i megnyitóján. Kisné Portik Irén főszervező, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont néprajzi referense szerint az idei, illetve a jövő évi tábor különös fontosságot nyer, hiszen 2008 a magyar reneszánsz éve lesz. A Gránátalma kézművestábor fő célkitűzése a reneszánsz kori nagyasszonyok – Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna és Brandenburgi Katalin – hagyatékából származó, „páncélszekrényben őrzött” kézimunkák hasonmásainak elkészítése. Hosszú távon az itt készülő kézimunkákból egy reneszánsz szobát akarnak berendezni a Lázár-kastélyban, de amíg elkészül az összes hasonmás, addig vándortárlat keretében népszerűsítik a gyergyói, csíki és székelyszentkirályi asszonyok készítette kézimunkákat. /Jánossy Alíz: Nemes asszonyok nemes hagyatéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Gyergyóalfaluban március 14-én kiállítást nyitott meg Kisné Portik Irén néprajzkutató. A 18–19. század osztrák–magyar hadseregének katonáiról, majd a székely határőrség szabadságharcban való részvételéről Parászka Géza hagyományőrző huszárkapitányt hallhatták meg. Fazakas Károly történelemtanár irányításával huszonnégy általános iskolás mérte össze tudását az eseményhez kapcsolódó ismeretekből. Nem maradt el a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület bemutatója sem. Este filmvetítés zárta a rendezvénysort. Március 15-én a helyi temetőben koszorúztak a szabadságharc tizenkét harcosának sírjánál, majd ünnepi szentmise következett. A zászlófelvonást követően is koszorúztak a 1848–49-es emlékműnél, valamint Mikó Mihály és Andrássy Antal emléktábláinál. Gyergyóalfaluban felavatták Petőfi mellszobrát, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. Az öntés Demeter Péter csíkszeredai öntőmester, a talapzat Dóczy András szobrászművész munkája. Az Alfalvi Fiatalokért Egyesület tagjai összeállította műsort hol napsütéses, hol hózáporral tarkított szeles időben tapsolták végig a résztvevők. /Bajna György: Gyergyóalfalu. Petőfi őrnagy előtt tisztelegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

Porzsolt Erzsébet gyergyói tájat megörökítő akvarelljeiből nyílt tárlat Gyergyószentmiklóson. „Kiállításainkkal a női élet sokoldalúságát kívánjuk megmutatni” – hangoztatta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ néprajzi referense. Porzsolt Erzsébet festőművész is aktív résztvevője a gyergyószárhegyi alkotóközpont által összehívott kézműves-táboroknak, a népes asszonyközösségből egyedül ő tud rececsipkét készíteni. A tárlatnyitóra érkezett közönség az akvarellek mellett megcsodálhatta az asszonyok keze nyomán színesedő kézimunkákat, illetve a Porzsolt Erzsébet készítette rececsipkét is. /Jánossy Alíz: Csipke és akvarell. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Erdélyben egyedülálló múzeum nyílt meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a tojásmúzeum. A június 16-i megnyitó egyben a tizedik alkalommal szervezett Táltos kézművestábor első napja volt. Üveges vitrinekben pompázik a tíz év alatt elkészült több mint 2000 mintát felsorakoztató gyűjtemény. A készlet székelyföldi, gyimesi, háromszéki, udvarhelyszéki, Kolozsvár környéki, Fehér megyei, bukovinai, kárpátaljai, Duna–Tisza közi és balatonfelvidéki hímes tojásokat tartalmaz, de a sort ki szeretnék bővíteni a teljes Kárpát-medencei mintakészletre, jelezte Kisné Portik Irén. Tojásmúzeum létesült már Siófokon is. /Jánossy Lajos: Hímes tojások közszemlére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Egyértelműen a változás mellett foglalt állást a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete február 17-én tartott közgyűlésén. „A helyhatósági választások után Szász Jenőnek minden lehetősége megvolt, hogy építse a pártot, mégsem tette meg” – jelentette ki Árus Zsolt, MPP-s Hargita megyei tanácsos. Hozzátette, az országos elnökség nem eléggé hatékony, ezért mondott le országos alelnöki tisztségéről. A hozzászólók többsége is kifogásolta, hogy a helyhatósági választások után a vezetés elhanyagolta a pártépítést. „Nem fogok visszatáncolni és megváltoztatni a véleményemet még Tőkés kedvéért sem” – szögezte le Szász Zoltán, az egyik frissen megválasztott küldött. Kifejtette: jómaga épp azért lépett ki az RMDSZ-ből, mert Tőkés Lászlót megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Árus Zsolt elhamarkodottnak ítélte az RMDSZ és az EMNT koalícióját, annál is inkább, mert szerinte az RMDSZ-nek nagyobb szüksége van Tőkésre, mint a püspöknek a szövetségre. A közgyűlésen titkos szavazással Árus Zsoltot és Szász Zoltánt választották meg küldöttnek a közelgő MPP-kongresszusra, illetve Sikó Gyulát és Kisné Portik Irént pótküldöttnek. /Jánossy Alíz: Változást akar a gyergyói MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Gyergyószentiklóson romlik az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok állaga, ennek ellenére helyszínelés helyett csupán bizottságot neveztek ki a tanácsülésen. Az egykori csendőrségi istállók épületeit már darabokra szedték, elhordták valakik. Az ülésen felfüggesztették Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár igazgatójának munkaviszonyát, mert őt a kulturális miniszter kinevezte a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetőjének. Bár még nyilvánosan nem jelentették be, több forrásból is tudni lehet: Bákai helyére Kisné Portik Irént kívánja kinevezni a polgármester. A közismert néprajzkutató ellen egyetlenegy „kifogás” merült fel, hogy ő is az MPP sorait erősíti. /Balázs Katalin: Bővülő gyergyói problémalista. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Kilencéves tanuló könyvét mutatták be
A kilencéves Darvas Zsanett Bernadett kis meséskötetét mutatták be kedden délben a városi könyvtárban. Nem tévedtem, kilencéves, a Kós Károly Általános Iskola harmadik osztályos tanulója. Meghúzódva, szégyenlősen, ünneplőbe öltözve ült a széken meséskönyvének méltatója, Dézsi Zoltán és Portik Ildikó, tanító nénije között.
„Városunk számára is új pillanatnak vagyunk a részesei azáltal, hogy egy rendkívül fiatal szerző könyvét mutathatom be. Kicsik és nagyok boldog találkozása ez. Ennek apropója, valakinek hihetetlen fontos része, ami ebben a könyvben van, és valamennyiünket elvezet egy olyan világba, amelyet rendkívül fiatalon más szemmel, másképpen, a magyar irodalom mesevilágának hűségével próbál sok mindent elmesélni. Ez a könyv elhiteti mindenkivel, hogy a gyerekek tehetségesek, mind tehetségesek” – mondta Dézsi Zoltán, majd a felnőttekhez szólva hangsúlyozta, a felfedezett talentumokért tenni kell.
Portik Ildikó tanító néni az alkotó kisdiákot mutatta be, majd mesélt arról, hogyan született a tizenkét mese, a Meseország kapuja című kiskönyv. A nyári vakációban írta őket, és saját bevallása szerint a Kisbaconban, a Benedek Elek szülőházánál tett látogatás késztette, hogy nekifogjon meséket írni. A harmadik osztály első napjaiban egy, saját meséiből összeállított, illusztrációkkal megtűzdelt kis füzetet, kéziratot adott át a tanító néninek, amiből kisebb csiszolásokkal mára könyv született. „Választékosan fejezi ki magát, semmi nem feszélyezi, semmi nem szab határt a képzelőerejének, nem fél hibázni” – fogalmazott Portik Ildikó. A kis kötet tizenkét mesét és a kisbaconi kirándulás élménybeszámolóját tartalmazza, színes rajzokkal illusztrálva. Kis Portik Irén, a könyvtár igazgatónője, néprajzkutató mint mondta, Zsanett élete tükröződik a meséiben, alkalmazza a mesékre jellemző hármasságot, és alkotásain az is látszik, hogy magyar népmesék „társaságában” nőtt fel.
A bemutatóra kijelölt terem tele volt gyerekekkel, tanítókkal, szülőkkel, néhányuknak csillogott a szeme a könnytől, a meghatódottságtól, amint a kis író egyik kedvenc meséjét olvasta fel saját könyvéből, majd köszönetet mondott szüleinek, nagymamájának és tanítójának. És a könyvbemutató végén dedikált is a kilencéves író…
Rancz Enikő
Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós)

Ősi tudásból jövőt szőni
Tojásírás, székely ruha készítés, varrottasok és úri hímzés – mind-mind azt az időt idézik, amikor a kézimunkák üzenetét még értették. A termékenységvarázslás, rontás távol tartása mellett a mód és a vágy is jelentést kapott egy-egy darabban. Az üzenetek mai ritka értőinek egyike, Kisné Portik Irén Gyergyószentmiklóson élő néprajzkutató.
Fiatal szülők gyermeke voltam, de a két nagyanyám bűvkörében nőttem fel. Ma is csodálatra késztet az egyetértés, ahogy anyatársként és szomszédként éltek, a megoldáskészség, amivel a mindennapokat élhetőbbé tették, s a népi tudás és bölcsesség, ami belőlük áradt. Apai nagyanyám hét gyermekkel maradt özvegyen, anyám nevelőanyja pedig – akit mindenkinél jobban szerettem – még özvegyen is nagyobb testvérei gyermekeit nevelte. Köztük anyámat, később minket, a két unokát.
Stafírung az élethez
Édesapám – aki azt vallotta, hogy „nyolc óra a kommunisták munkaideje, mi pedig annyit dolgozunk, hogy ne csak a mindennapi kenyér, de a kalácsba a mazsola is tisztességes keresetből kerüljön az asztalra” – genetikailag testálta rám a munka örömét, szépségét. Az osztályfőnökeimnek már nem volt nehéz elhitetniük velem, hogy „a legboldogabb ember az, akinek a legtöbb dolga van a világon.” Lelkipásztorom, Guszti bácsi nem csak református hitre, hanem a keresztyén életformára is nevelt. „Csak azt az életet érdemes élni, amit másokért élünk” – mondta nekem. Tőle és tanáraimtól tanultam meg, hogy senki sem fogja nemzeti kincseinket megtartani, megmenteni, továbbadni csak mi magunk. Ezért pedig sürgősen cselekedni kell! – szólalt meg bennem a még embrionális hivatástudat.
Számok és szerelmek
Mire leérettségiztem, már tudtam, milyen rengetegbe lesz küldetésem, csak az út nem volt még világos. Akkor azt hittem, matematikatanárként kell szolgálnom a nemzetemet. Most már tudom, hogy lépésről-lépésre a Gondviseléstől vezérelt utat jártam be. Amikor sokak megbotránkozására abbahagytam matematikai tanulmányaimat, azt hittem, kizárólagosan a néprajz arája leszek. Gyergyóba jöttem, apám szülőföldjére, amelyet ő maga tizennyolcadik születésnapomon mutatott be nekem, és akkor már világossá vált előttem, hogy Szászrégen csak a szülővárosom marad. Amikor berendezkedtem a magányos életre, megismertem azt a kétgyermekes özvegyembert, aki nem csak állította, hogy egy nő élete pusztán a szakmai gyönyörökkel nem lehet teljes, hanem be is bizonyította. Így lettem két gyermek boldog édesanyja, és fogadott gyermekeim után négynek nagymamája. Egyedüllétem alatt sikerült összegyűjtenenem Csík-, Gyergyó-, Kászon-szék szőttes anyagát – több mint 350 rokolya és 250 lakástextil –, népi építészetének formaelemeit, deszkamintázatait – 1200 deszkakivágást –, hímestojás-anyagát, hiedelemvilágának és folklórjának tekintélyes részét. Több mint 300 keresztszemes hímzést rajzoltam le Felső-Maros mente 21 falujából, amit Palkó Attilával és Zsigmond Józseffel közös kötetben tettünk közzé.
Kévék megkötve, aratásra készülve
Amikor még középiskolás koromban lelkipásztorom kezembe adta Lükő Gábor A magyar lélek formái című munkáját, már megtanultam, hogy a tárgyi kultúra és a szellemi elválaszthatatlan egymástól. Ebben a rálátásban, nagy kiterjedésű terepmunkával a hátam mögött, igen gazdag gyűjteményekkel a birtokomban kezdtem el néprajzi, majd kulturális antropológiai tanulmányaimat Debrecenben. Faragó József professzor úr, aki ismerte néprajzi munkámat, szeretett volna oktatónak beajánlani az éppen induló kolozsvári tanszéken. Én ragaszkodtam ahhoz, hogy egyszer magam végezzem el a néprajz szakot, természetesen ott, ahol a tanáraim is szakképzést szereztek. Mai napig büszke vagyok erre a döntésemre, bár nekem kellett gondoskodnom gyűjtéseim kiadatásának mindennemű költségeiről. A kutatóintézményekhez tartozóknak hivatalból fizetik a gyűjtést, a feldolgozást, a kiadáshoz is hamarabb pénzhez jutnak, mint a magányos önérzetesek. Ha nem is sikerült még mindenik témát kiadványban magamhoz ölelni, vigasztal Újváry professzor írott véleményezése, aki államvizsga dolgozatomat és disszertációmat irányította, ez utóbbi 2500 hímes tojás jelképeinek eredetét és azok kapcsolatrendszerét vizsgálja.
Tojásírástól az úri hímzésig
Természetesen a néprajzos dolga a hagyományok újraélesztését is felvállalni, a kézművesség újratanítását is kézbe venni. A felgyűjtött anyagot ezért az 1992-ben általam kezdeményezett, Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány keretében a Gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban szemléltettük. Itt érte meg idén 21. születésnapját a foszlányaiból újjáélesztett farsangtemetés is, a húsvét előtti tojásírás is. Az utóbbi években közel kétezer érdeklődő több mint hatezer tojást ír meg évente. Idén 14. alkalommal emlékeztünk meg az 1848-as forradalom népi vonatkozásairól, és több mint 300 résztvevővel kóstoltattuk meg évente más-más katonakonyha ínyencségeit. Az alapítvány kebelén előbb baráti társaságként különvált, mára jogi személyként működik a Gránátalma Egyesület. A magyar úri hímzés hagyatékértékeinek népszerűsítését tartjuk szem előtt. Eddig több mint hatvan hasonmás munka készült el a történelmi nagyasszonyok kelengyéiből, és több mint húszon munkálkodunk.
Élni valamiért
Fontosnak tartom a szövés, varrás, hímzés technikai ismereteinek, ősi tudásának átadását is, lehetőleg úgy, hogy megváltoztassa a szemléletet, az ízlést, a piacot, és a megélhetésben is része legyen. Ezért oktatónak jelentkeztem a Hargita Megyei Művészeti Népiskolához, ahol nagyszámú érdeklődőnek sikerült átadni a kézművesség elfelejtett ismereteit. Minél többen ismernék meg és tennék magukévá őseink életfelfogását, hitét, hét határon viselt jelképeit, annál közelebb állnánk az egységes székelység, illetve magyarság újraszerveződéséhez. Volna kitartás a székely autonómiához, több esély lenne a független Erdélyre, egy újjászülető Magyarországra.
Ehhez pedig nem valamiből, hanem valamiért kellene élnünk. Nem az erdőkből, hanem az erdőkért, nem a néprajzból, hanem a néprajzért, nem magyarságunkból, hanem magyarságunkért. Nekünk erre őseink élete a modell. Ott pedig, ahol a nomád világban kipróbált, Európának leckét adó életformában bevált eszmeiség lenne az úr, nem lennének, mint ahogy nem is voltak szennyezett vizek, tar hegyek, egyfelől kipusztuló-, másfelől kóbor állatok, szellemi fölénytől és a fizikai munka alázatától messze álló meggazdagodottak. Magyarán: az ősi tudás és a vele járó életformára, életeszményre azért van szükségünk, hogy letéphessük magunkról az elkorcsosodás láncát.
Kisné Portik Irén
Néprajzkutató, Szászrégenben született 1955-ben, elemi és középiskolai tanulmányait is ott végezte. 1977-től Gyergyószentmiklóson él. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsész karán diplomázott. Dolgozott textil-technikusként a gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban, néprajzosként a Tarisznyás Márton Múzeumban, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központban, a Salamon Ernő Gimnáziumban. Három évig igazgatója volt a Városi Könyvtárnak, jelenleg a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal kulturális felügyelője, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatója. Munkásságáért 2003-ban Aszalós-díjat, 2005-ben a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést kapta. Önálló kötetei: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában, 2002; Barát Jóska, Gyergyóalfalu Naszreddin Hodzsája, 2006; Gyergyó és a fenyő, 2006; Rejtélyes számok a hiedelemvilágban, 2008; Barát Jóska, az alfalvi adomázó, 2012. Két kötet társszerzője: Felső-Maros vidéki keresztszemesek, Kriterion, 1985; Két nagyanyám időjósló mondókái, Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion.

Magyaró monográfusa volt
Palkó Attila az egész Felső-Maros mentén ismert szűcsmester fiaként látta meg a napvilágot, de édesapja mellett a gazdálkodás mindennapjaiban, az erdőlésben és a tutajozásban is részt vett. A nagyenyedi kollégium diákja volt, középiskolai tanulmányait a bécsi döntés után Marosvásárhelyen folytatta, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen történelemtanári oklevelet szerzett. A régészetet a hazai szakma legjelesebbjeitől sajátította el. Vajdaszentiványon a Hallstadt-kori lelőhelyeket Kurt Horedt professzorral közösen tárták fel, Kolozsvár mellett, a Bácsi-torokban Nicolae Vlassával találtak a Kőrös-kultúrához tartozó fontos leleteket. Mint a Báthory István Líceum tanára, önálló régészeti táborokat is szervezett diákjai számára a Bácsi-torokban és a középkori Léta vára falai alatt.
Néprajzosként a Felső-Maros vidéke hagyományait gyűjtötte össze és dolgozta fel, a tutajozástól a népdalokig és a varrottasokig. Évtizedekig tartó gyűjtőmunkával elkészítette szülőfaluja, Magyaró történeti és társadalomrajzi monográfiáját. A Magyaróról megjelent könyveinek a szintén odavalósi Zsigmond József volt gyakori társszerzője, zenei, illetve képzőművészeti szakértőként Jagamas János és Portik Irén működött bennük közre.
Palkó Attila tanulmányai, szakcikkei hazai és magyarországi akadémiai kiadványokban jelentek meg, tudománynépszerűsítő írásait pedig számos hazai sajtótermék közölte.
Hálás szülőfaluja számon tartotta és értékelte a munkásságát. A magyarói iskola Palkó Attila két hónap múlva esedékes 90. születésnapja kapcsán készült felvenni a község és a tágabb régió monográfusának a nevét. Sajnos, maga az ünnepelt már nem lehet ott jelen. Kolozsvári és Maros menti tanítványai, tisztelői augusztus 11-én, szombaton kísérik ki őt is a Házsongárdi temetőben nyugvó jeleseink közé.
(KN)
Népújság (Marosvásárhely)

Barát Jóska az alfalvi adomázó
Szeptember 20-án, csütörtökön 17 órától, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ Karancsi Sándor termében bemutatjuk
Kis Portik Irén: Barát Jóska az alfalvi adomázó
című könyvének bővített kiadását. Az érdeklődőket szeretettel várja a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és az Irodalmi Kör.
/Kis Portik Irén: Barát Jóska az alfalvi adomázó, Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós, - - 5. kötet/Ethnographia Gyergyóiensis kis könyvek/
irodalmikor.wordpress.com

A rendőrség vizsgál egy gyergyószentmiklósi Wass Albert-megemlékezést
A székelyföldi Gyergyószentmiklóson a rendőrség vizsgálja a Wass Albert születésének 105. évfordulója alkalmából tartott január 8-i megemlékezés szervezőit és előadóit.
A Székelyhon portál vasárnapi közlése szerint az elmúlt napokban a rendőrök két illetékest kérdeztek arról, hogy ki volt a rendezvény ötletadója, szervezője, finanszírozója. A rendezvény előadóját hétfőre idézték be a rendőrségre.
A január 8-án tartott megemlékezésen a résztvevők megtekintették a Duna Televízió által készített Wass Albert-portréfilmet, meghallgatták az Üzenet haza című Wass Albert-verset, és Selyem Antónia irodalomtanár előadását az íróról.
Kisné Portik Irén, a rendezvény egyik szervezője a Székelyhont arról tájékoztatta, hogy a rendőröknek is elmondta, a rendezvényen kizárólag Wass Albert írói munkássága került szóba. Selyem Antónia, a rendezvény másik szervezője nyomatékosította, Wass Albert regényeit Romániában adták ki, azok megvásárolhatók a romániai könyvesboltokban. „Nem értem, mi a gond, ha megemlékezünk a szerzőről” – tette fel a kérdést.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrkapitányság szóvivője a Székelyhont arról tájékoztatta, kivizsgálásnak sem nevezné a rendőrség érdeklődését, csupán az esemény törvényességének az ellenőrzése zajlik.
Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Romániában 2002-ben kormányrendeletben tiltották be a háborús bűnösök kultuszát. A jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író szobrát.
MTI
Erdély.ma,

Rendőrségi „érdeklődés” a Wass Albert-emlékest miatt
A Wass Albert születésének 105. évfordulójára szervezett gyergyószentmiklósi megemlékezést követően rendőrök tettek fel kérdéseket a rendezvényszervezőknek. A rendőrségi sajtószóvivő szerint az esemény törvényességének vizsgálata van folyamatban.
A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Rákóczi Szövetség és az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány szervezésében január 8-án tartottak Wass Albert-emlékestet a művelődési ház Karancsi Sándor-termében. Az eseményt követő napokban több személyt is megkerestek a rendőrök. „Megkerestek otthonomban a rendőrség képviselői, arról érdeklődtek, ki volt a Wass Albert-emlékest ötletadója, szervezője. Mondtam, városi kulturális felügyelőként fontosnak tartom, hogy a szellemi nagyjainkra legalább kerek évfordulóikon megemlékezzünk, akinek szobra van a város területén, annál koszorúzzunk. Tudomásom van arról, hogy a román állam háborús bűnösként tartja számon Wass Albertet, de mi az íróra emlékeztünk, a Duna Tévé által készített portréfilmet tekintettük meg, az Üzenet haza című verset hallgattuk meg, és felkérésemre Selyem Antónia beszélt Wass Albertről, az íróról. Kérdésükre azt is közöltem, hogy állam- és románellenességről, Erdély leszakításáról szó nem esett a rendezvényen” - nyilatkozta Kisné Portik Irén kulturális felügyelő, az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány vezetője. Hozzátette: eszébe nem jutott volna, hogy Wass Albertre tilos emlékezni, korábban könyvtárigazgatóként sem kapott semmi olyan utasítást, hogy a Wass-kötetek index alatt lennének. Szintén rendőrök keresték fel munkahelyén Czegő Csongort, a művelődési ház gondnokságát ellátó Figura Stúdió Színház igazgatóját. „Mint a rendezvénynek helyet adó művelődési ház gondnokát kérdeztek meg arról, hogyan és milyen körülmények között jöhetett létre ez a rendezvény, ki szervezte és ki engedélyezte azt, valamint arról is érdeklődtek, ki biztosította a rendezvény anyagi fedezetét. Amit elmondtam, egy író születésének évfordulóját ünnepelték a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és két civil szervezet által létrehozott rendezvény keretében” – tájékoztatott az igazgató. Hozzátette, nincs tudomása arról, hogy létezne olyan tiltólista, mely szabályozná, hogy Romániában mely alkotókról, festőkről, írókról szabad és kiről tilos megemlékezni. Elmondása szerint a rendőrség képviselői először szóban érdeklődtek, majd péntek délelőttre a rendőrségre invitálták, ahol nyilatkozatot kellett tennie. Itt értesült arról is – mint elmondta –, hogy a gyergyószentmiklósi ügyészség által hivatalból indított eljárásról van szó. Selyem Antónia is kérdésekre kell feleljen, őt hétfőn 10 órára hívták a rendőrségre. A megemlékezés társszervezője, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség vezetője értetlenül áll a megkeresés előtt. „A Wass-könyveket árulják a könyvesboltokban, itt adták ki az országban, mi itt vásároltuk meg. Nem értem, mi a gond, ha megemlékezünk a szerzőről.” A rendőrségi kikérdezések okáról, céljáról Filip Gheorghe rendőrségi sajtószóvivőt is megkérdeztük. „Az esemény törvényességének ellenőrzése zajlik, ez van a kérdésfeltevések mögött. Ez egy szokványos eljárás, ellenőrzés, mert még kivizsgálásnak sem nevezném, gyakran kerül rá sor, ha egy esemény kapcsán észrevételezés érkezik hozzánk, vagy mi észrevételezünk olyasmit, mely felveti a törvényesség kérdését. Az ellenőrzés folyamatban van, amennyiben törvénysértésre derül fény, azt nyilvánosságra fogjuk hozni” - összegzett a szóvivő.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

Veszélyezteti-e Románia területi egységét egy irodalmi rendezvény?
A megfélemlítés szándéka állhat a gyergyószentmiklósi Wass Albert-emlékest miatt indított ügyészségi eljárás mögött, mondják a rendezvény szervezői.
A kezdeményezőket, és a résztvevők egy részét is kihallgatta már a rendőrség. A legtöbb kérdés arra vonatkozott, hogy a rendezvényen volt-e szó Románia egységének megbontásáról, Erdély elcsatolásáról? A Duna Tv székelyföldi stúdiójában Száva Enikő a Wass Albert-est főszervezőjével, Kisné Portik Irénnel beszélgetett az ügyészségi eljárás részleteiről.
Kisné Portik Irén elmagyarázta: a rendezvény utáni harmadik nap keresték meg a rendőrök, és elmondták, az ügyészség indít egy vizsgálatot annak kapcsán, hogy mennyire volt törvényes az a rendezvény, amit január 8-án, Wass Albert születésének 105. évfordulójára szerveztek. A rendőrök még azt kérdezték, hogy ki finanszírozta az emlékestet, alakult-e ki párbeszéd a közönséggel, volt-e románellenes megnyilvánulás, és történt-e támadás Románia egysége ellen? Ugyanakkor azt is megkérdezték, van-e neki tudomása arról, hogy Wass Albert háborús bűnös?
Kisné Portik Irén elmondása szerint ez neki már a harmadik ilyen rendezvénye, könyvtárigazgatóként sosem kapott arra vonatkozó utasítást, hogy indexen lennének Wass Albert művei, vagy, hogy nem szabadna róla megemlékezni.
Egy személy, aki feltehetően a nemzetbiztonság embere volt, felvételt készített a rendezvényről, így a rendőrségnek teljes adata van arról, hogy kik vettek részt a megemlékezésen, mesélte a Wass Albert-est főszervezője.
A bűnvádi eljárás lehetőségéről szólva, miszerint három hónaptól három évig terjedő fogházbüntetésre is ítélhetik, ha bűnösnek találják, Kisné azt mondta, ő csak a kötelességét szeretné ezután is tenni, hogy magyar szellemi nagyok kerek évfordulóján megtartsa azt a megemlékezést, ami őket legalább minimálisan megilleti. Majd hangsúlyozta, hogy ők csak Wass Albert írói munkásságát méltatták.
Az est főszervezője úgy véli, hogy egy megfélemlítés van készülőben, így ő mindenre felkészült. Kisné Portik Irén azt is elmesélte, hogy az eset után felhívták többen is, és együttérzésükről, támogatásukról biztosították őt.
Végül pedig határozottan leszögezte: akár egy rosszindulatú feljelentésből, akár egy túlbuzgó ügyködésből fakadt a kivizsgálás, ő reméli, végül ki fog derülni, hogy nem történt semmi, ami Románia integritását, vagy a román nép valamely sérelmét tartaná maga mögött.
Duna Tv
Erdély.ma,

Beidézték az ügyészségre a Wass Albert-megemlékezés gyergyói szervezőit
Idézést kapott a gyergyószentmiklósi Wass Albert-megemlékezés két szervezője: gyanúsítottként kell hétfőn megjelenjenek az ügyészségen. Az eset kapcsán Bákai Magdolna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gyergyószéki szervezetének elnöke hívott össze sajtótájékoztatót.
„Pedig már azt hittem, kölcsönösen meggyőződtünk arról, hogy nem akarunk senkit bántani, a januári megemlékezés egy kulturális esemény volt” – fogalmazott az eseményen Kisné Portik Irén, aki egyúttal felidézte, hogy 1973-ban került a hatóságok látószögébe „negatív elemként”, és meg volt győződve, hogy az utóbbi 23 év elmossa még az emlékét is annak a sok kellemetlenségnek, amit végig kellett élni.
Bákai Magdolna bejelentette, felhatalmazást kapott, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nevében elmondja, nem értenek egyet azzal, hogy Wass Albert miatt civileket meghurcoljanak, valamint Wass Albertet nem tartják háborús bűnösnek. „Reméljük, hogy sikerül újra felvenni a pert, és rehabilitálni Wass Albertet. Az EMNT és az EMNP ugyanakkor vállalja, hogy politikai, erkölcsi és jogi asszisztenciát biztosít Kisné Portik Irénnek és Selyem Antóniának” – jelentette ki.
Kisné Portik Irén köszönve a biztatást, kifejtette: jólesik számára, hogy ilyen ügyben életében először védelmezője is akadt. Újságírói kérdésre kifejtette azt is, hogy a Magyar Polgári Párt tagjaként úgy érzi, itt a pártok összefogtak az ügy érdekében, az MPP is mögötte áll, Mezei János polgármester szintén biztatta, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ügy tisztázódjon, és hogy holnap ne legyenek újabb személyek beidézve. Amennyiben bűnvádi per lesz a következménye a vizsgálatnak, a szervezők akár 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak háborús bűnös propagálása címen.
Balázs Katalin
Krónika (Kolozsvár),

Gyanúsítottként idézték be a Wass Albert-megemlékezés szervezőit
Gyergyószentmiklóson gyanúsítottként idézték be a Wass Albert-megemlékezés szervezőit, február 25-én, hétfőn kell jelentkeznie az ügyészségen Portik Irénnek és Selyem Antóniának. Az EMNT és EMNP mindkettejüknek jogi támogatást ajánlott fel.
Bákai Magdolna, az EMNT gyergyószéki szervezetének elnöke elmondta, nem értenek egyet azzal, hogy Wass Albert miatt civileket meghurcoljanak, nem értik miért nem szabad egy nagyszerű író munkásságáról beszélni. Az EMNT és az EMNP felhatalmazásából politikai, erkölcsi és jogi támogatást ajánlott fel. Kis Portik Irén elfogadta az ajánlatot, elmondta, hogy pártja, az MPP és Mezei János polgármester is mögötte áll, örvendetesnek tartja, hogy a pártok összefogtak az ügy érdekében. Annak ellenére, hogy az ügyészségi kivizsgálás váratlanul érte, láthatóan nem ijedt meg a fejleményektől- az Európai Unióban megilletnek minket azok a demokratikus jogok, hogy megemlékezzünk gazdag kultúránk neves személyiségeiről – állítja a megemlékezés szervezője, majd hozzátette: Nincs a világon egy olyan nép rajtunk kívül, amely a magyar kultúráért felelős lenne. Amíg élek, bármilyen dossziéim lesznek, ennek a kultúrának a szolgálatában fogok állni – jelentette ki Kis Portik Irén.
Vincze Csilla
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma,

Elítélik a Wass Albert-megemlékezés szervezőit?
Többórás kihallgatás után távozhattak az ügyészségről hétfőn a gyergyószentmiklósi Wass Albert-megemlékezés szervezői, Kisné Portik Irén és Selyem Antónia. Ellenük büntetőeljárás van folyamatban.
„Ügyvéd nélkül akár nagyobb bajba is keveredhettünk volna, jelenléte sokat segített a feltett kérdések megválaszolásában” – összegzett Kisné Portik Irén, aki Selyem Antóniával együtt hétfőn 11 órára gyanúsítottként volt beidézve a gyergyószentmiklósi ügyészségre. Selyem Antónia egy órán át válaszolt a kérdésekre, nyilatkozatot írt, Kisné Portik Irén pedig kicsivel 14 óra előtt hagyhatta el az ügyészség épületét. Mindketten azért lettek gyanúsítottak, mert megszervezték a Wass Albert születésnapjára való emlékezést január 8-án.
Amint Valeriu Irinel Crudu ügyész, az ügyészség szóvivője elmondta, nem volt feljelentő, az ügyészség hivatalból indított kivizsgálást, miután tudomást szerzett arról, hogy a rendezvényen egy háborús bűnösre emlékeztek, ugyanis a háborús bűnösök propagálása törvénybe ütköző, 3 hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
„Jelenleg büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi kivizsgálásnál tartunk. A szerzett információk összegzése alapján születik döntés, hogy a bíróságra továbbítjuk-e az ügyet. Fontosnak tartom elmondani, hogy a gyanúsítottak élhettek jogaikkal, jogi képviselő jelenlétében voltak az ügyészségi meghallgatáson, és megilleti őket az ártatlanság vélelme mindaddig, amíg ügyükben ítélet nem születik” – fogalmazott a szóvivő. A Wass Albert háborús bűnösségét megkérdőjelező sajtós kérdésekre kifejtette: az 1946-os népbírósági döntés erről tanúskodik, ennek megalapozottságát neki nem tisztje firtatni.
Megtudtuk, ilyen esetekben az eljárás időtartama nincs maximalizálva, ajánlott, hogy a büntetőeljárás kezdetétől számított hat hónapon, az észrevételezést követő egy éven belül szülessen döntés az ügy lezárásáról, illetve bíróságra küldéséről.
„Emberségesen bántak velünk, segítőkész ügyésszel találkoztunk. Újra megerősítettük, hogy a mi szándékunk az író méltatása volt, nem akartunk semmilyen románellenes, emberségellenes eseményt szervezni” – nyilatkozták a rendezvényszervezők. Az ügyészségen történtekről, a várható fejleményekről ügyvédjük, Szőcs Sándor nyilatkozott. Szőcs az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jogi képviselője, e két szervezet ajánlott segítséget a bajba került rendezvényszervezőknek.
„A bűncselekmény, amellyel az ügyfeleimet vádolják, nem állja meg a helyét, ugyanis Wass Albert nem háborús bűnös. Van ugyan egy erre vonatkozó határozat, de abból első olvasatra is kiderül, hogy teljesen ártatlanul volt elítélve. Ezt az Amerikában végzett vizsgálat is alátámasztja. Ezen túl a vád egy olyan megemlékezéssel kapcsolatos, ahol Wass Albertet mint írót méltatták, és sokan a részvevők közül nem is tudtak arról, hogy az ünnepelt háborús bűnös. Maga az ügyész is beismerte, utána kellett nézzen, mert ez nem egy nyilvánvaló tény. Remélem, hogy az ügyész megértette mindezt, a bűnügyi eljárás lezárásra kerül, nem jut bíróságra” – fejtette ki az ügyvéd. Szőcs elmondta, procedurális szempontból most a bizonyítékgyűjtés van folyamatban, ezt követi a nyomozati anyag bemutatása. A vádeljárás megszüntetése megeshet a nyomozati anyag bemutatása előtt is. Ha mindez nem történik meg, bíróságra küldik az ügyet, majd ítéletet hoznak. Az ügyvéd optimista, hangsúlyozta, ő hisz az igazságszolgáltatás becsületességében, „bár való igaz, ahol politikai nyomás létezik, nagyobb lehet a bírósági tévedés valószínűsége” – fogalmazott. Bevallotta: meggyőződése, hogy van egy feljelentő az ügy mögött, az eljárást nem az ügyészség indította hivatalból, bár lehet, sosem derül ki, hogy ki a valós személy, a nyomozati anyagból is egy rendőrségi besúgó álnevére derül csak fény. „Ez az egész nyomozás a szabad gyülekezési és a véleménynyilvánítási alapvető jog elég durva megsértése, hasonló esetről nincs értesülésem” – összegzett Szőcs Sándor.
Tekintettel arra, hogy mostanság több Wass Albert-megemlékezést is terveztek, terveznek Gyergyó térségében, olvasói kérdést tettünk fel Szőcs Sándor ügyvédnek: az egyszerű ember nyugodt lélekkel elmehet egy ilyen eseményre vagy jobb, ha távol marad, tartva a következményektől? „Én nem félnék elmenni egy ilyen rendezvényre, de engedjék meg, hogy ne adjak senkinek tanácsot.”
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Mégis lesz Wass Albert-est
Többnapos huzavona után sikerült helyszínt találni Gyergyószentmiklóson a Wass Albert műveiből összeállított színházi produkciónak, valamint a jelenleg a közép-erdélyi szórványban, Türben szolgáló Kémenes Lóránt Zoltán plébános fotókiállításának.
A Wass Alberttel kapcsolatos rendezvények szervezői ellen indított ügyészségi eljárások, rendőrségi kihallgatások miatt az egyházak és más intézmények is visszariadtak attól, hogy helyszínt biztosítsanak az újabb eseménynek, de vasárnap este a Művelődési Házban megnyitják az Életkép(es) címet viselő kiállítást – amely csak ez alkalommal lesz látható –, utána pedig bemutatják a Mustármag című előadást, amelyet eleve templomi környezethez szerkesztettek. S A gyergyószentmiklósi ügyészségen kedden több órán keresztül hallgatták ki a Wass Albert-megemlékezés szervezőit, Kisné Portik Irént és Selyem Antóniát. Valeriu Irinel Crudu ügyész közlése szerint büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi kivizsgálásnál tartanak, és a szerzett információk összegzése alapján születik majd döntés arról, hogy a bíróságra továbbítják-e az ügyet. A szóvivő szerint nem volt feljelentő, az ügyészség hivatalból indított kivizsgálást. Szőcs Sándor ügyvéd azonban a szabad gyülekezési és véleménynyilvánítási jog durva megsértésének tartja az egész nyomozást, a vád nem állja meg a helyét, Wass Albertnek az írói tevékenységét méltatták.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Lezárták a Wass-ügyet
Az ügyészségről kapott levelet több olyan személy is, akit a gyergyószentmiklósi Wass Albert-rendezvények kapcsán hallgattak ki korábban a rendőrségen, ügyészségen.
Kisné Portik Irén, Selyem Antónia, Árus Zsolt és Borsos Géza esetében is megszüntették az ellenük indított bűnügyi kivizsgálást. Borsos Géza – akit mint a Borsos Miklós-est szervezőjét hallgattak ki, és aki a rendezvény alkalmával Wass Albert írásából is felolvasott – tegnap levélben tájékoztatott a történtekről.
„A mai postával érkezett a gyergyószentmiklósi ügyészség átirata, amelyben arról értesítenek, hogy a 129/P/2013 iktatószámú bűnügyi dosszié alapján, a Wass Albert személyi kultuszának ápolása ürügyén ellenem folytatott bűnügyi kivizsgálást megszüntették, a büntetőtörvénykönyvben leírt bűntett elkövetésének hiányában” – fogalmazott, köszöntet mondva egyúttal támogatóinak. „Külön köszönetet mondok azoknak, akiket méltatlan módon rendőrségi zaklatás ért, és akiknek korrekt hozzáállása segített abban, hogy a szégyenletes vádat ejteni volt kénytelen az ügyészség” – áll Borsos Géza levelében.
Krónika (Kolozsvár).