Előválasztást szervez Maros megye több településén az RMDSZ
Szászrégenben Nagy András korábbi elöljárót, jelenlegi tanácsost indítaná az RMDSZ a polgármesteri székért. Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte Nagy Andrásnak jók az esélyei, van remény visszanyerni a polgármesteri széket.
Ugyanakkor hozzátette, bízik abban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szászrégeni szervezete lesz olyan bölcs és nem fog ellene jelöltet állítani a Maros megyei városban. Nagy András Maria Precup polgármester letartóztatása, majd ideiglenes felfüggesztése kapcsán korábban úgy nyilatkozott, nem mások nyomorúsága árán, hanem az idei választásokon szeretné visszanyerni a városvezetői széket.
A 2016-os költségvetés elfogadása kapcsán a szászrégeni RMDSZ-frakció közleményt is kiadott, melyben a befektetések fontosságát hangsúlyozták, amelyeket szerintük lehetőleg RMDSZ-es polgármesternek kell folytatnia. Nagy András 2004 és 2012 között töltötte be a polgármesteri tisztséget a Maros megyei városban, ahol a magyar lakosság számaránya 26 százalék.
Erdőszentgyörgyön Csibi Attila Zoltán indul újabb mandátumért, a fiatal polgármester ugyanis úgy döntött, újabb négy évig vezetné a várost. „Az eltelt négy év alatt megteremtettük az alapokat, de az infrastruktúra-fejlesztés nem elég ahhoz, hogy Erdőszentgyörgy egy valóban élhető, korszerű város legyen, a városi élet minden velejárójával” – értékelt az elöljáró. Rámutatott, márpedig annak kell lennie, hiszen az egykori nagyközség méltán vívta ki magának a városi rangot. A fejlődés megindult, sok mindent sikerült megoldani, de mindez csak az alapokat jelenti egy folyamatban, mutatott rá az elöljáró.
Csibi Attila Zoltán szerint azért is szükség van a következő négy évre, hogy megélhetést teremtsenek az itt lakóknak. A másik érv, amely a folytatás mellett szól az a jobbára fiatalokból álló csapat, amellyel sikerült az alapokat megteremtenie, tette hozzá. „A csapat 90 százaléka tovább megy, folytatni akarja a munkát, amit elkezdtünk, bűn lenne leállni” – fogalmazott a polgármester. Előválasztás Marosludason
Marosludason – Marosvásárhely mintájára – állóurnás előválasztást szerveztek, amelyen nem csupán a helyi önkormányzati képviselőjelölteket, de a megyei tanácsosjelölteket is rangsorolták – mondta el Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Mivel Ludas két részből áll, két urnát állítottak fel: egyet a városban, egyet pedig az Andrássytelepen.
Az előválasztáson valamivel többen mint kétszázan adták le voksukat, tette hozzá Brassai. Rámutatott, a ludasi önkormányzatban kevés a magyar képviselő, ám a politikai alkunak köszönhetően évek óta van magyar alpolgármester Kis István személyében. Kis István lapunknak elmondta, első mandátumát tölti a városvezetésben és szándékában áll polgármesterjelöltként indulni a helyhatósági választásokon. Ludasnak jelenleg három magyar tanácsosa van, az előző mandátum idején azonban négy volt, és idén is ezt szeretnék elérni.
Változásra számítanak Koronkán
Előválasztáson döntenek a polgármesterjelölt személyéről a Marosvásárhely melletti Koronkán is, ahol kiderült, hogy Takács Olga polgármesteri pályafutása egyetlen mandátumra korlátozódik. A polgármesterrel egyetemben több tanácsos is bejelentette visszavonulását, köztük Nagy Márton, a település korábbi elöljárója is. A megvalósítások mellett az elmúlt négy évben a koronkai önkormányzat több közigazgatási pert is elveszített, ugyanakkor nem úgy fejlődött, mint más, Marosvásárhely körüli peremközség.
Az RMDSZ helyi választmánya úgy döntött, február 27-én, szombaton mozgóurnás előválasztást szervez. A megüresedett tisztségre Takács Szabolcs jelenlegi alpolgármester és Kis Árpád vállalkozó jelentkezett. Míg előbbi a folytonosságra alapoz, hangsúlyozva, hogy Koronka Maros megye egyik legnagyobb és leggazdagabb önkormányzata, kihívója éppen a jelenlegi községvezetés „megkopását” veti az eddigi elöljárók szemére.
Kis ugyan nem vonja kétségbe az elért eredményeket, de úgy véli, az elégedetlenkedő lakosság „új arcot” kér. Szerinte a legnagyobb gond a közösség körében tapasztalható egyre nagyobb közöny, a vezetőknek erre kell megoldást találniuk. Mindkét jelölt az RMDSZ választmánya előtt vállalta, hogy amennyiben nem nyer az előválasztáson, nem indul el függetlenként vagy más párt színeiben. Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök szerint az is biztató jel, hogy Takács Szabolcs és Kis Árpád abban is megegyeztek, hogy az előválasztási kampányban tartózkodnak majd a személyeskedő negatív kampánytól. Krónika (Kolozsvár)

Nincs előválasztás botrány nélkül?
Törvénysértést és diszkriminációt kiált a koronkai románság és cigányság egy része az RMDSZ által meghirdetett mozgóurnás előválasztás miatt. Az elégedetlenkedők úgy vélik, a magyar pártnak két esetben lenne joga az urnával házalni: vagy ha csak a tagjait keresné fel, vagy ha mindenkihez bekopogtatna.
Bő tíz nap választja el a koronkaiakat a február 27-re meghirdetett előválasztástól, amelyre eddig a jelenlegi alpolgármester, Takács Szabolcs és egy helyi vállalkozó, Kis Árpád jelentkeztek, de máris megbolydult a község. A hangulatot nem a magyar–magyar párharc részvevői vagy támogatói, hanem kívülállók keltik, akik úgy vélik, az RMDSZ törvénytelenséget és etnikai diszkriminációt készül elkövetni. 
A roma közösség szószólója, Kozi Lucian nyílt levelében azt veti Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szemére, hogy a mozgóurnás előválasztáson a szervezők mellőzni készülnek a helyi, magyar anyanyelvű cigányokat. „Ha úgy gondolja, hogy nekünk is kijár az az esély, hogy letegyük voksunkat, akkor megkérem, gondolja át az előbbi megfogalmazást, és írja ki, hogy ez a mobilurna el fog érni úgy a magyarokhoz, mint a romákhoz!” – olvasható többek között Kozi levelében. A Marosvásárhelyen élő harmadéves egyetemi hallgató azzal zárja sorait, hogy amennyiben az RMDSZ nem tesz eleget a kérésének, az Országos Diszkriminációellenes Bizottsághoz (CNCD) fog fordulni.
Szintén a hátrányos megkülönböztetés jelét véli felfedezni az RMDSZ eljárásában Daniel Cheşa. A Nemzeti Liberális Párt tanácsosa a saját helyzetéből indul ki: ő román, a felesége magyar. Ezek szerint a szervezők belépnek a házába, és csak a nejét engedik szavazni? De mi lesz a lányukkal, van-e voksolási joga? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogalmazott meg Cheşa.
A helyi önkormányzati képviselő is Brassai Zsomborhoz fordult, arra kérve, úgy gondolja át az előválasztási procedúrát, hogy az ne legyen sértő vagy kirekesztő jellegű. „Ha nem kopognak be minden egyes koronkai és székelybósi polgárhoz, akkor a mozgóurnát csak a saját tagságuk sorában használhatnák” – állítja a jogász végzettségű vállalkozó. Szerinte a koronkai RMDSZ is a marosvásárhelyi modellt kellene kövesse: állóurna elé hívja azokat, akik tényleg akarnak szavazni.
Lapunk megkeresésére Brassai Zsombor kifejtette, az előválasztás lebonyolításának módszere kizárólag az RMDSZ-re és tagságára vonatkozik. „Ha a két úr RMDSZ-tagként keres meg és javasol valamit, megértem, amúgy teljesen illetéktelennek tartom a belekontárkodásukat” – szögezte le a szövetség megyei elnöke, aki a külső figyelmeztetés ellenére nem tartja indokoltnak az előválasztási szabályok átírását.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

A Magyar Szórvány Napja Temesváron
Díjazták a fotó- és videópályázat legjobbjait
A Magyar Szórvány Napja alkalmából, a temesvári Magyar Színház előcsarnokában tartották meg november 15-én a Magyar élet a Bánságban című fotó- és videópályázat díjkiosztó ünnepségét és a hasonló című fotókiállítás bemutatóját.
A szép számú érdeklődőt Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, aki felidézte a szórványnap történetét és jelentőségét. „Temes megyében egyre aktuálisabb megemlékezni a Magyar Szórvány Napjáról – mondta Halász Ferenc –, hiszen a magyarság a megyeszékhelyen és vidéken is már alig éri el a lakosság 5%-át. 2015-ben Temesváron rendeztük meg az RMDSZ 5. országos szórványnapi rendezvényeit, de önálló szórványnapot most rendez először a Temes megyei RMDSZ. A Magyar élet a Bánságban fotó- és videópályázatot, és az itt látható vándorkiállítást a Bánsági Közösségért Egyesület és a helyi RMDSZ közösen valósította meg, a Magyar Kormány támogatásával”.
A Bánsági Közösségért Egyesület nevében Andrásy Noémi beszélt a Magyar élet a Bánságban fotókiállítás létrejöttéről. „Két éve fogant meg az ötlet, hogy értékeinket bemutassuk határainkon innen és túl, amikor Budapesten a Magyarság Házában sor került a Bemutatkozik a Bánság rendezvényre – mondta Andrásy Noémi. – A bemutatkozás akkor is jól sikerült, de most bővíteni tudjuk a kínálatunkat ezzel a vándor fotókiállítással. Nagy öröm volt a számunkra, hogy ilyen aktívan válaszolt a publikum a felhívásunkra, több mint 250 fotó érkezett be a pályázatra. Ebből választott ki a zsűri 14 fotót, amelyeket most megtekinthetnek a molinókon.” A zsűri 7 fotós alkotásait díjazta: Bartók Béla, Csesztánovics Károly, Kis Árpád, László Árpád, Molnár Géza, Orosz Sándor, Velcsov Margit, közülük hat alkotó munkáit láthattuk molinók formájában kiállítva a magyar színház előcsarnokában. Kis Árpád különdíjban részesült, azzal az indoklással, hogy ő volt az, aki a legjobban közelített a pályázati felhívás tematikájához. Az okleveleket és fotóalbumokat Molnár Zsolt, a Bánsági Közösségért Egyesület elnöke adta át a díjazottaknak. A videópályázatra egyetlen alkotás érkezett be, amelynek szerzője Tamássy Zsolt és a Végvári Falunapok 2017 rendezvényt mutatja be. Ebben a kategóriában nem osztottak ki díjakat. A díjkiosztó ünnepséget a Bokréta hagyományőrző csoport citerásainak népdalcsokra színesítette.
A fotópályázat különdíjasa, Kis Árpád lapunknak elmondta: egyetemi tanulmányai mellett, hobbiként kezdett foglalkozni a fotózással, és Temesváron, illetve a környékbeli falvakban készítette a legtöbb fotóját. „Szeretek korán reggel, 5-7 óra között fotózni, mert az épületekről ilyenkor lehet a legjobb képeket készíteni” – mondta Kis Árpád, akinek a Dóm téren készült, barokk és szecessziós stílusú épületeket ábrázoló fotóit állították ki.
Molnár Géza fotóival és tudósításaival már találkozhattak olvasóink a Nyugati Jelen hasábjain. „Gyerekkorom óta fotózok, filmezek, analóg technikával kezdtem, és mostanában áttértem a digitális technikára – nyilatkozta lapunknak az óteleki Molnár Géza –, a legfontosabb a számomra a természetfotózás, de Óteleken és a környéken az utóbbi időben minden közösségi rendezvényen részt vettem, és fotókat is készítettem.” Molnár Géza küldte be a legtöbb felvételt a fotópályázatra, ezekből néhány Óteleken és a Temesvári Magyar Napokon készült fotót láthattunk a kiállításon.
A Magyar élet a Bánságban című fotókiállítást a szervezők ígérete szerint több bánsági magyarlakta településen láthatják majd az érdeklődők. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)