Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kelemen Júlia
2 tétel
2004. november 11.
Kelemen Julianna és családja Aradról két évvel ezelőtt hazaköltözött Csermőre, ahol nincs magyar nyelvű elemi. Kelemen Julianna mindkét gyermekét szeretné magyarul is taníttatni. Szerinte Csermőn lenne annyi magyar gyermek, hogy hivatalosan, az iskolában is be lehetne indítani egy magyar nyelvű csoportot. /(b): Kerül-e gazdája a fakultatív oktatásnak? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2016. november 12.
Csíkszeredában diákok mondták el, mi fáj
Csíkszeredában mintegy 250-en vonultak ki tüntetni szombat este hét órától a marosvásárhelyi katolikus gimnázium védelmében. A tüntetők a Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium előtti járdaszakaszon gyűltek össze, hogy együttérzésüket fejezzék ki a marosvásárhelyi intézmény igazgatójával, diákjaival.
Csíkszeredában korábban már volt egy hasonló megmozdulás, szerdán a Szabadság-téren, a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportnál, ahol diákok gyújtottak mécsest. A szombat esti tűntetésen a diákok mellett elöljárók, tanárok és papok is jelen voltak. Az eseménynek nem volt politikai színezete, csupán Darvas-Kozma József címzetes esperes, plébános beszélt a jelenlévőkhöz, illetve olvasta fel a történelmi magyar egyházak képviselőinek kiáltványát.
„Számunkra a magyar iskolák jelentik közösségünk és Erdély jövőjét. Nem engedjük, hogy ezt bárki kockára tegye! Mi olyan Erdélyt akarunk, ahol jogainkat és javainkat ténylegesen biztonságban érezzük. Olyan országban akarunk élni, ahol a kisebbségpolitikát nem a titkosszolgálat és nem a bűnügyi szervek alakítják. A Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum esete nagyon veszélyes precedenst teremt. Kisebbségi jogaink gyakorlását akadályozzák azok, akik az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférést korlátozzák. Az iskola magyar identitásunk mindenkori alappillére, és ehhez az értékhez ragaszkodunk!” – többek között ez áll az esperes által felolvasott kiáltványban.
A Márton Áron Gimnázium tanulói, Csíki Eszter és Kelemen Júlia érdeklődésünkre elmondta, fontosnak tartják, hogy kimutassák: együtt éreznek a diáktársakkal, és véleményük szerint minden iskolának ezt kéne tennie, hiszen magától értetődő, hogy sorstársak mindannyian. „Elvárjuk az emberektől, hogy ne hallgassanak, merjék kifejezni akaratukat” – mondták a lányok.
„Azért vagyok itt, mert a fiam Marosvásárhelyen él, ott is tanult korábban. Nemrég született meg az első kisunokám, és néhány év múlva lehetséges, hogy ő is a katolikus líceumban szeretne tanulni. Fontos tehát nekem ez a kérdés” – mondta a Maszolnak Szentpétery István.
Fülöp Imre azért gyújtott este gyertyát, mert szerinte fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ne tegyék tönkre az iskolákat. „Ez gazemberkedés, másként nem is tudnám megnevezni. Ugyanakkor üzenem a politikusoknak, hogy nem a hegy alatt kell abrakolni” – fejezte ki nemtetszését a csíkszeredai lakos. Nehezményezte, hogy az RMDSZ elnöke nem vett részt a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen.
A mécseseket az emberek a kerítés tövébe helyezték sorban, hogy egész éjszaka világítsanak és figyelmeztessenek. A gyertyák elhelyezése után imát mondtak a résztvevők, és elénekelték a Székely himnuszt.
Kovács Boglárka
maszol.ro
Csíkszeredában mintegy 250-en vonultak ki tüntetni szombat este hét órától a marosvásárhelyi katolikus gimnázium védelmében. A tüntetők a Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium előtti járdaszakaszon gyűltek össze, hogy együttérzésüket fejezzék ki a marosvásárhelyi intézmény igazgatójával, diákjaival.
Csíkszeredában korábban már volt egy hasonló megmozdulás, szerdán a Szabadság-téren, a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportnál, ahol diákok gyújtottak mécsest. A szombat esti tűntetésen a diákok mellett elöljárók, tanárok és papok is jelen voltak. Az eseménynek nem volt politikai színezete, csupán Darvas-Kozma József címzetes esperes, plébános beszélt a jelenlévőkhöz, illetve olvasta fel a történelmi magyar egyházak képviselőinek kiáltványát.
„Számunkra a magyar iskolák jelentik közösségünk és Erdély jövőjét. Nem engedjük, hogy ezt bárki kockára tegye! Mi olyan Erdélyt akarunk, ahol jogainkat és javainkat ténylegesen biztonságban érezzük. Olyan országban akarunk élni, ahol a kisebbségpolitikát nem a titkosszolgálat és nem a bűnügyi szervek alakítják. A Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum esete nagyon veszélyes precedenst teremt. Kisebbségi jogaink gyakorlását akadályozzák azok, akik az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférést korlátozzák. Az iskola magyar identitásunk mindenkori alappillére, és ehhez az értékhez ragaszkodunk!” – többek között ez áll az esperes által felolvasott kiáltványban.
A Márton Áron Gimnázium tanulói, Csíki Eszter és Kelemen Júlia érdeklődésünkre elmondta, fontosnak tartják, hogy kimutassák: együtt éreznek a diáktársakkal, és véleményük szerint minden iskolának ezt kéne tennie, hiszen magától értetődő, hogy sorstársak mindannyian. „Elvárjuk az emberektől, hogy ne hallgassanak, merjék kifejezni akaratukat” – mondták a lányok.
„Azért vagyok itt, mert a fiam Marosvásárhelyen él, ott is tanult korábban. Nemrég született meg az első kisunokám, és néhány év múlva lehetséges, hogy ő is a katolikus líceumban szeretne tanulni. Fontos tehát nekem ez a kérdés” – mondta a Maszolnak Szentpétery István.
Fülöp Imre azért gyújtott este gyertyát, mert szerinte fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ne tegyék tönkre az iskolákat. „Ez gazemberkedés, másként nem is tudnám megnevezni. Ugyanakkor üzenem a politikusoknak, hogy nem a hegy alatt kell abrakolni” – fejezte ki nemtetszését a csíkszeredai lakos. Nehezményezte, hogy az RMDSZ elnöke nem vett részt a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen.
A mécseseket az emberek a kerítés tövébe helyezték sorban, hogy egész éjszaka világítsanak és figyelmeztessenek. A gyertyák elhelyezése után imát mondtak a résztvevők, és elénekelték a Székely himnuszt.
Kovács Boglárka
maszol.ro