Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Csíkszeredában a március 15-i ünneplésen nagy tapssal köszöntötték Szabó Béla magyar főkonzult. A megemlékezések Gál Sándor negyvennyolcas ezredes szobránál kezdődtek. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy kivívott jogaikkal éljenek. A csíkszeredaiak a hagyományokhoz híven a Vár-téren is összegyűltek, ahol Kelemen Hunor képviselő fogalmazta meg köszöntőjét. Constantin Strujan prefektus magyar kokárdát tűzött kabátjára. Beszédében hangsúlyozta: szeretné, ha a város minden polgára együtt ünnepelne. /Daczó Dénes: Csíkban magyar kokárdát viselt a román prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Olli Rehn bővítési biztos kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését mint Romániáét, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Rehn ugyanakkor az etnikai kisebbségek integrálásának fontosságát hangsúlyozta. Pierre Moscovici, Románia jelentéstevője e témával kapcsolatban megjegyezte: ha minden országot olyan kritériumok szerint kellene megítélni, mint amilyeneket a romániai kisebbségekért lobbizó magyar EP-képviselők javasolnak, Franciaország nem lehetne uniós tagállam. Az EP-képviselők közül csak néhányan követelték a két ország csatlakozásának halasztását. Köztük a zöldek egyik képviselője, Danny Cohn Bendit. A Hámos László vezette Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF) tíz kérdésből álló „csomagot” juttatott el a külügyi bizottság tagjaihoz. Ezek a kérdések öt témakörre, a kisebbségi törvényre, a szubszidiaritásra és a kulturális autonómiára, a választási törvény diszkriminatív rendelkezéseire, a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, illetve a restitúcióra vonatkoztak. Kiegyensúlyozottnak tartja Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő a bővítési biztos Romániáról szóló jelentését. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló államilag finanszírozott magyar egyetemet. /Most Bukarestnek kedvezőtlen a román–bolgár tandem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A romániai magyarságot érintő fontos problémákról intéztek kérdéseket Olli Rehn bővítési biztoshoz európai parlamenti képviselők. Schöpflin György /Fidesz/ EP-képviselő elmondta: a bővítési biztos nem tulajdonított nagy jelentőséget a magyar kisebbséget érintő kérdéseknek, egy részükre nem is válaszolt. A bővítési biztos álláspontja szerint Romániában nincsenek lényeges problémák a kisebbségi jogokat illetően. Schöpflin az állami magyar egyetemet illető kérdésére Rehn azt válaszolta, hogy az egyetem előtti magyar oktatás már megoldott. „A lobbit folytatni kell, eredményeket kell elérni április vége előtt, mert utána nagyon nehéz lesz valamit is elérni az európai fórumoknál” – összegezte a Schöpflin. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-megfigyelő elmondta, hogy a bővítési biztos álláspontja nyomán meg kell változnia az RMDSZ stratégiájának is. A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) emberjogi szervezet által jelzett problémás kérdések között szerepel a kisebbségi törvény, a szubszidiaritás kérdése, a magyar nyelvű oktatás és a restitúció. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője kiemelte, fontos ezeket az információs anyagokat eljuttatni az európai képviselőknek, hogy tudatosuljon bennük, vannak kisebbségjogi problémák Romániában. A HHRF tervezi, hogy levélírási kampányt indít. Ebben romániai magyarok írnának leveleket a bővítési biztosnak, kérve, hogy lépjen fel a román hatóságoknál. /Isán István Csongor: Írjunk levelet jogainkért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap a leggazdagabb romániai magyar politikus, Verestóy Attila tulajdona, akinek részvényei vannak a Krónikában is. Továbbá médiaérdekeltségei Kovászna és Hargita megyében, s ahol nem ő vásárolja fel a lapokat, rádióadókat, megteszi azt sógora, Ferenczy Ká­roly udvarhelyi vállalkozó – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Kelemen Hunor szenátornak, a SZET elnökének, Verestóy egyik leghűségesebb politikai harcostársának tulaj­dona a népszerű internetes hírportál, a Transindex – folytatta a lap. A magyar olvasók kénytelenek a RMDSZ sajtómágnásaihoz lojális újságokat olvasni. Ez csak részben igaz, tette hozzá a Háromszék. Léteznek még RMDSZ-tisztségviselőtől független lapok Erdélyben. Többek között a Háromszék vagy az Erdélyi Napló, a Krónika is, ahol lehet ugyan 11,2 százalék részvénye Verestóynak és embereinek, de meghatározni az újság profilját nem tudták. A Krónikánál tulajdonosváltás volt. A lap többségi részvénycsomagját Nagy Elek kolozsvári származású, Magyarországon élő üzletember vásárolta meg, akinek polgári elkötelezettsége közismert. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Az utóbbi években valóságos sajtóbirodalmat épített ki Verestóy Attila Erdélyben, mely által könnyűszerrel manipulálhatja a romániai magyarságot – írta az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A lap szerint az országos terjesztésű Új Magyar Szó napilap vagy az Erdélyi Riport hetilap Verestóy, a leggazdagabb romániai magyar politikus tulajdonát képezi, ugyanakkor részvényes a Krónikánál is, a Hargita és Kovászna megyei médiaüzletei mögött pedig sógora, Ferenczy Károly áll, aki a térségben több kábeltévés-társaság és rádióállomás tulajdonosa. Ferenczy és felesége (Verestóy testvére) vezetik például a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-t és a Sztár Rádiót, amelyek az utóbbi években igencsak sok borsót törtek Szász Jenő polgármester orra alá. A sajtóbirodalom Sepsiszentgyörgyöt is magába foglalja, ahol a Selectronic kábeltévés társaságot az a Trinvest nevű részvénytársaság hozta létre, melyben Verestóy is érdekelt. Kelemen Hunor, a Verestóy Attilához közel álló képviselő birtokolja a Transindex internetes oldalt, amely a legfontosabb magyar nyelvű hír- és kommentár-portál Romániában. A Transindex kapcsán azt mondták, hogy Kelemen Verestóy pénzén vette meg, mert a képviselőnek a fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Az RMDSZ-képviselő ezt tagadta. A Transindex portál szerkesztősége azonnal cáfolt. /Verestóy a sajtómágnás? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 14./

Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Az RMDSZ megítélésének nem használnak az olyanszerű vádak, amelyekkel Monica Macovei igazságügyi miniszter hozott fel, ismerte el Kelemen Hunor képviselő. Azonban „nem állhatunk be abba a kórusba, amelyik azt hirdeti, hogy bármilyen eszköz használata megengedett” – mondta. Monica Macovei a korrupcióellenes harc „fékezőjének” minősítette az RMDSZ-t. A miniszterelnök viszont kijelentette, hogy az RMDSZ egyáltalán nem fékezi a korrupció ellenes harcot. /Ágoston Hugó: Kelemen Hunor: nem akarunk beállni a kórusba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Kelemen Hunor elmondta, hogy tavaly indították az Erdély-imázs nevű projektet. Olyan pályamunkákat vártak, amelyek elemei lehetnek a közelmúltban kialakult negatív Erdély-sztereotípiák feloldásának. A felhívásra több mint 70 pályamunka érkezett, körülbelül 20 volt használható, elsősorban vizuális tervekről van szó. Kezd meghonosodni az elképzelés, hogy Erdély külső és belső imázsát tudatosan kell kialakítani. /M. L.: Kelemen: Erdély turisztikai promócióját céloztuk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Ilyen rossz sajtója az RMDSZ-nek régen nem volt. Most nem a román szélsőségesek támadnak, hanem az a román elitértelmiség, mely az utóbbi esztendőt leszámítva mindig elismeréssel és megbecsüléssel szólt az RMDSZ-politikusokról, és komolyságukat, megbízhatóságukat, jó szakmai felkészültségüket állította szembe a román modellel.  A progresszív román értelmiség 22 című lapjában megszólalók feltételezik, hogy a magyar politikusoknak már nem is annyira a kisebbség szolgálata a céljuk, hanem a hatalom megtartása, és ezzel párhuzamosan vagyonosodásuk biztosítása. Rodica Palade a lap vezércikkében a Monica Macovei miniszter elleni RMDSZ-kampányról megállapította, hogy a magyar vezetők képesek kockára tenni másfél évtized során kemény munkával elért hitelességüket is. Monica Macovei korrupcióellenes törvénytervezetei ellen a parlamentben és a kormányban legkövetkezetesebben és leghevesebben az RMDSZ, illetve annak elnöke, a kabinet miniszterelnök-helyettese, Markó Béla tiltakozott, aki szerint az igazságügyi tárca vezetője elkezdte idegességét a magyarokon levezetni.    A lap szerint az RMDSZ-nek is megvannak a maga oligarchái. Név szerint Verestóy Attilát említi, aki nemcsak a sajtóra, de a legjelentősebb gazdasági vállalkozásokra is rátelepedett. Kelemen Hunor is rosszul jár a Monica Macoveijel kapcsolatos indulatos kijelentéseiért (,,ha józan volt, vagy ha a miniszter asszony nem mutat fel bizonyítékokat, közönséges hazudozó”). Kelemen politikai pályáját Verestóy támogatta. A hetilap kicsinyes és nevetséges viselkedésnek s megmagyarázhatatlannak tartja Frunda György szenátor álláspontját, aki az emberi jogok szlogenjeinek hangoztatásával támadja Macoveit. Sebastian Lazaroiu még messzebbre ment, szerinte az RMDSZ kétarcúsága azzal magyarázható, hogy az RMDSZ vezetői valójában a liberális párt parancsai szerint cselekednek a parlamentben. /Simó Erzsébet: A korrupció és az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Mintha jobban hajlanának a kompromisszumra a demokraták a kisebbségi törvény tervezetének ügyében, amióta napvilágot látott az országjelentés – derül ki az RMDSZ-es tisztségviselők nyilatkozataiból. A kompromisszumos megoldás a paritásos alapon létrejövő bizottságok lennének, ezekben fele-fele arányban vennének részt a nemzeti kisebbségek és a közigazgatási szervek képviselői. Kelemen Hunor nem tekinti visszalépésnek ezt a kompromisszumos javaslatot. Márton Árpád háromszéki RMDSZ kifejtette: léteznek véleménykülönbségek az RMDSZ és Demokrata Párt (DP) között a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán, de az RMDSZ nyitott arra, hogy közelítsék ezeket az álláspontokat. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája hónapok óta stagnál. /Sz. K.: Meghátrál a DP kisebbségi törvény-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Kiegyensúlyozott, valós tényekre alapozottként értékelte az országjelentést Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Sajtótájékoztatóján közölte, a kisebbségek helyzete az EU számára nem politikai kritérium, ezért nem szerepelnek a romániai magyarságra vonatkozó megállapítások a jelentésben. A politikus Olli Rehn bővítési biztos bukaresti tárgyalásairól elmondta, a biztos tudtára adta mind a frakcióvezetőknek, hogy melyik az a három törvény, amelyeket őszig ajánlatos volna elfogadni. A vagyonvizsgáló hatóság létrehozására, valamint a pártfinanszírozás átláthatóságára vonatkozók mellett a kisebbségi törvény elfogadását is sürgette a biztos. /Kelemen országjelentés-értékelése. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetősége megbízta Teodor Atanasiu védelmi minisztert, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácstól kérje a román csapatok Irakból való visszavonását – jelentette be június 29-én a párt vezetőinek ülése után Calin Popescu Tariceanu kormányfő, az NLP elnöke. A pártok zöme meglepetéssel fogadta a hírt. Calin Popescu Tariceanu elmondta: az iraki és az afganisztáni akciókban való részvétel igen nagy anyagi megterhelést jelent Románia számára. Ha visszavonják Irakból a román katonákat, ezzel mintegy 90 millió dollárt lehet megtakarítani. Teodor Atanasiu védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen 890 román katonát vonnának ki Irakból. A Demokrata Párt (DP) elnöke, Emil Boc súlyos politikai hibának tartja a döntést, és úgy vélte, hogy ez veszélybe sodorhatja a koalíciós pártok együttműködési megállapodását. Az NLP javaslata elhamarkodott arculatakció, nyilatkozta Radu Berceanu közlekedési miniszter. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ támogatja a román katonák visszavonását Irakból. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy látja: ki kellene dolgozni a román katonák visszavonásának pontos ütemtervét. Traian Basescu államfő elfogadhatatlannak tartja a liberálisok javaslatát. Basescu bejelentette, hogy június 30-ra összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe tartozik a visszavonásról szóló döntés meghozatala. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman meglepetését fejezte ki Tariceanu bejelentése kapcsán. Hozzátette: Románia egyike az Egyesült Államok legértékesebb és legmegbízhatóbb partnerének. Eddig csak Románia és Lengyelország nem fogadta el csapatai visszavonásának ütemtervét. Magyarország és Ukrajna már kivonta haderejét Irakból, Lettország pedig csupán mintegy 50 főre tehető jelképes alakulatot állomásoztat az arab országban. Legutóbb Olaszország jelentette be csapatainak visszahívását. /Visszavonnák a román katonákat Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Nemzetpolitikai kérdésekről tárgyal az RMDSZ vezetőiből álló küldöttség Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel július 7-én Budapesten. A találkozón jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, az SZKT, és Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi-, illetve Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Borbély László ügyvezető alelnök, középítkezési és területrendezési miniszter is. A megbeszélésen az intézményi politikát, a támogatáspolitikát, valamint a magyar kormány átszervezése nyomán felmerülő, az erdélyi magyarságot érintő kérdéseket vitatják meg. – Erre a találkozóra azért kerül sor, mert a magyar kormány konzultálni kíván a határon túli magyarság vezetőivel, így az RMDSZ-szel is a HTMH-val, a támogatási stratégiával kapcsolatosan – jelezte Kelemen Hunor képviselő. – Az RMDSZ már rég azon a véleményen van, hogy ezt a támogatási rendszert át kell alakítani. Ez rendszer ilyen formában nem működtethető tovább, meghaladta az idő – mondta. Kelemen szerint az RMDSZ fenntartja a kulturális és oktatási intézmények működésének hosszú távú támogatásának szükségességét. Megjegyezte azonban: ahhoz, hogy ez sikeres legyen, jobb koordinációra van szükség. – Még nem ismerjük a magyar fél ez irányú álláspontját. Azt gondoljuk, hogy a támogatási rendszer akkor működik jól, ha a nagy célkitűzéseknek, projektek támogatására összpontosít, és nem aprózza el a magyar adófizetők pénzéből a határon túli magyarságnak juttatott támogatást. A nagy projektek közé sorolandók a kultúrát, az oktatást és az informatikát érintő tervek. Továbbra is fontosnak tartjuk a szórvány oktatási projektek támogatását, vagy az erdélyi magyar kultúra digitális adatbázisának megteremtésére vonatkozó elképzelések támogatását – mondotta Kelemen. – A másik elv, amely mellett kitartunk, az, hogy ne döntsenek rólunk – nélkülünk. A konzultáció legyen ténylegesen konzultáció. Az egyeztetés első lépése a HTMH-ra vonatkozik, amely – mint tudjuk – átkerül a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezt a döntést elfogadhatónak tartjuk. A hivatal lefokozásával, eljelentéktelenítésével viszont nem értünk egyet – nyilatkozta Kelemen Hunor. /N.-H.D.: Gyurcsánnyal tárgyalnak az RMDSZ vezetői. Kelemen Hunor: Régóta szorgalmazzuk a támogatási rendszer átalakítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Kelemen Attila állatorvosi szakon, majd filozófián diplomázott, szerkesztett, vers- és prózakötete jelent meg, hat éve képviselő, háznagy. Kelemen B. Kiss Botonddal együtt szerkesztette a nyolcvanas évek végén a Napoca Universitara magyar oldalait, amelyekben irodalmi írások is megjelentek. 1989 után Kelemen Attila a kolozsvári Jelenlét társalapítója is volt. Úgy indították a Jelenlétet, hogy nem kaptak senkitől egy vasat sem. Az erős baráti szál, ami B. Kiss Botondhoz fűzte, a Jelenlét időszakában megszakadt, és Kelemen otthagyta a lapot. /Cseke Péter Tamás: Mínuszévek és zárójelek. Beszélgetés a lapalapító Kelemen Hunor képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Kezd erkölcstelen lenni az RMDSZ magatartása, akárcsak a konzervatívoké, és nincs amiért kormányon maradnia, jelentette ki Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke. Az autonómia elképzelésekről leszögezte: az RMDSZ ehhez Romániában nem talál partnert. Kelemen Hunor képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ vezetősége dönt majd arról, hogy mikor lép ki a kormányból, de ez semmiképpen sem akkor következik be, amikor Cezar Preda megüzeni. /Preda: lépjen ki a kormányból az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Ellenérzésekkel fogadták mind az ellenzéki pártok, mind a koalíciós partnerek Traian Basescu elnök azon bejelentését, miszerint nem nevez ki új vezetőket a titkosszolgálatok élére, csak miután a parlament elfogadta a pártok és a civil szféra által vitatott nemzetbiztonsági törvényeket. Egyesek szerint az államfő zsarolja a parlamentet, mások szerint csak az időt húzza, hiszen nagyon is kedvező számára ez az átmeneti állapot. Ion Stan (SZDP), a képviselőház titkosszolgálatot felügyelő bizottságának elnöke szerint Basescu bejelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az államfő semmibe veszi a parlamentet és az alkotmányt. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő szerint Basescu szabályosan zsarolja a parlamentet. /Kiújul a vita a nemzetbiztonsági törvényekről. Basescunak kedvez az átmeneti állapot – vélik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Egyelőre szórványos vita zajlik az RMDSZ megújulásáról. Az ÚMSZ július 19-i számában közölte Borboly Csaba írását, amelyben a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújítására. Borboly Csaba nézeteit az ÚMSZ nem osztja, és nem is utasítja el. Az RMDSZ vezető tisztségviselői nyilatkoztak a szövetség megújulásáról alkotott nézeteikről. Elsősorban a struktúra megújításában kell gondolkodni – vélte Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. A területi szervezetekre és az önkormányzatokra kell koncentrálni nagy mértékben, ezeket meg kell erősíteni. Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke szerint az RMDSZ-nek politikai párttá kell válnia. Az Operatív Tanácsnak legalább havonta össze kellene ülnie, a kongresszusnak pedig két évenként. Az SZKT-elnök nem tagadja, hogy az SZTK ellaposodott. A testület évente csak négyszer ül össze. Markó Béla szövetségi elnök szerint változtatni kell, de a párttá alakulással nem ért egyet. Takács Csaba ügyvezető elnök a szövetség szerkezetén nem változtatna, csak a mechanizmusokon. Ő is elégedetlen az SZKT-val, „de nem állítaná, hogy nem működik”. Takács Csaba nem hiszi, hogy a pártosodás irányából jönnének a megoldások. Verestóy Attila, az RMDSZ felsőházi frakciójának elnöke szerint „egy teljes értékű RMDSZ újraszervezésére van szükség”. /Szőcs Levente: ÚMSZ-vitafórum az RMDSZ megújulásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Az RMDSZ megújulásának lehetőségeiről beszélt a Félszigeten Nagy Zsolt informatikai miniszter. A miniszter a szövetség párttá alakulását támogatja. Szerinte egy olyan új generációra van szükség, amelynek nem az a legfontosabb, hogy mandátuma első évében meggazdagodjon, s aztán kivásárolja a következő mandátumot, hanem az, hogy hogyan lehet ezt az országot valóban európaivá tenni. Nagy Zsolt vállalja a generációs váltás vezetőjének szerepét. Úgy vélte: az SZKT-nak az a baja, hogy rutinszerűvé vált. Nagy Zsolt szerint a belső fegyelem, a hatékonyság és a számon kérhetőség szempontjából kell pártszerűen működtetni a szövetséget. „Az RMDSZ-nek nagyon jó elnöke van, aki sokat bizonyított az elmúlt 16 év alatt, s aki politikai karrierjének a csúcsán van – szögezte le Nagy Zsolt. „Egy olyan, fiatal tisztségviselőkből álló csapatra gondolok, amelyben parlamenti képviselők – Kelemen Hunor, Máté András Levente, Antal Árpád, Kovács Attila -, illetve kormányzati képviselők – Winkler Gyula, Tánczos Barna, Orosz Gergely – vannak jelen.” – mondta. Leszögezte: nem tárgyal az RMDSZ külső ellenzékével. Cáfolta, hogy az RMDSZ baloldali, és akik az RMDSZ-en kívül vannak, azok jobboldaliak. A miniszter szerint az RMDSZ jobb-közép szervezet, jobboldali gazdaságpolitikával, továbbá Szász Jenő nem tárgyalópartner az RMDSZ számára. /Bögözi Attila: Belső reformra van szükség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Megújulni készül az RMDSZ, nyitást tervez. Olyan szövetséget kívánnak létrehozni, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét – jelentette ki Tusnádon Markó Béla. Az RMDSZ-en belül, prominens vagy kevésbé ismert politikusok mondanak véleményt. Egy azonban közös bennük: mindannyian úgy vélik, egyetlen szervezetnek, pártnak kell képviselnie a romániai magyarság érdekeit. Vitaindítónak is tekinthető Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács fiatal alelnökének eszmefuttatása, aki kifogásolta, hogy ,,ma a szervezeten belül számos bebetonozott szereplő van, olyanok is, akiknek vezetői posztját nem a teljesítmény, hanem a kapcsolati tőke szavatolja”. Hasonlóan Nagy Zsolt miniszter úgy látja, jól leosztott szerepek vannak az RMDSZ-ben, nehéz elérni, hogy valaki bekerüljön a ,,sztárcsapatba”. A fiatalításra alapozott. Előretörőben tehát az ifjú farkasok. Verestóy Attila úgy véli, alulról, minél több embert bevonva kell megkezdeni az újraépítkezést, ,,az RMDSZ-ben helye van mindenkinek, aki vállalja a munkát” – jelentette ki. Kelemen Hunor a struktúrák megújításában látja a lehetőséget. A szövetségi elnököt senki sem kritizálja. /Farkas Réka: Faldöngetés kívül, belül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Ismét vita folyik az RMDSZ-ben arról, hogy a szervezetnek pártként vagy szövetségként kell tovább működnie. Az RMDSZ legutóbbi, Szatmárnémetiben tartott kongresszuson a küldöttek többsége úgy döntött, hogy a Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztség törlésével kizárja a belső ellenzéket. A pártosodás irányába tolná a szervezet jövőjét Nagy Zsolt, aki Kelemen Hunorral, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnökével együtt a fiatal generáció prominens képviselője. A fiatal politikusok tervükhöz az idősebb korosztály körében is támogatókra találnak, Frunda György is ezt szorgalmazza. A párttá alakulás ellenzői között vannak a szövetség jelenlegi vezetői, Markó Béla és Takács Csaba ügyvezető elnök. /Párt vagy érdekvédelmi szervezet? Forró nyárhoz illő vita az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Jogilag nem vonhatók felelősségre azok a politikusok, akikről megállapítják, hogy másoknak ártva, együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval, noha korábban ennek ellenkezőjét vallották, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora, hozzátéve: őket csak a szavazópolgárok „büntethetik meg” a következő választásokon. A legutóbbi parlamenti választások előtt ugyanis minden törvényhozónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, vagy sem. Augusztus 11-én a Gandul című napilap nyilvánosságra hozta annak a 29 politikusnak a listáját, akikről a titkosszolgálatoktól az elmúlt hetekben újabb dossziék érkeztek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). A neveket Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt napok kiszivárogtatásainak zöme hitelesnek bizonyult. Ezen a listán a politikusokat több kategóriába sorolták annak függvényében, hogy milyen viszonyuk volt az egykori politikai rendőrséggel. A megfigyeltek iratcsomójával rendelkezik az a személy, akinek minden lépését az egykori Szekuritáté nyomon követte. A hálózati típusú iratcsomóval azok rendelkeznek, aki nyilatkozatban vállalták, hogy jelentéseket írnak a politikai rendőrségnek. Ha valakiről megfigyelési dosszié kerül elő, az még nem garancia arra, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, hiszen a titkosszolgálat a megfigyelt személyek egy részét is behálózta. Így például a Gandul szerint Frundának a megfigyelési dossziéja mellett hálózati iratcsomója is előkerült. A helyzetet bonyolítja, hogy az iratok között sincs rend, s az átvilágítók sokszor a megfigyelési dossziékban egyértelműbb, besúgói múltról tanúskodó bizonyítékot találnak, mint a hálózati aktákban. Az RMDSZ-es vezetők közül eddig mind cáfolták azt a gyanúsítást, hogy együttműködtek volna az egykori politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuritáténak. Sógor Csaba is cáfolta, hogy együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989-ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. Garda Dezsőt sem lepte meg, hogy megfigyelték, szerinte a Szekuritáté utóda, a Román Hírszerző Szolgálat az ő telefonbeszélgetéseit még manapság is lehallgatja. /B. T.: Frunda: Csak a szavazók ítélkezhetnek a politikusokról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő a volt politikai rendőrség iratcsomóinak nyilvánosságra hozásával kapcsolatosan leszögezte: Aki együttműködött a Szekuritátéval, az ne vállalhasson köztisztséget. Emlékeztetett, hogy az érdekvédelmi szervezet megvált azoktól a politikusoktól és közéleti szereplőktől, akik esetében felmerült az együttműködés gyanúja. Példaként Bárányi Ferenc volt egészségügyi minisztert és Fazakas László margittai lelkipásztort említette. Kelemen Hunor elújságolta, nemrég vette kézbe a róla szóló megfigyelési dossziét. Az iratcsomó teljes tartalmát az interneten nyilvánosságra fogja hozni. Kelemen szerint feltevődik a kérdés: miért csupán ennyi iratcsomót hoztak nyilvánosságra? Miért Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke hozza nyilvánosságra az információkat a politikusok iratcsomóiról? Hozzátette: a dossziék nyilvánosságra hozását Traian Basescu államfővel kellene kezdeni. Nem maradhatnak ki a polgármesterek, városi tanácsosok, valamint a befolyásos újságírók és egyházi vezetők sem. /K. O.: Ideje megszabadulni a volt besúgóktól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Hunor parlamenti képviselő az érdekvédelmi szervezet reformjáról fejtette ki véleményét augusztus 14-én, sajtóértekezleten Az alelnök szerint az RMDSZ szerkezeti struktúrájának átalakítása „az első olyan kezdeményezés, amely nem valaki vagy valami ellen, hanem valamiért” történik. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szervezet reformját kezdeményező csoport „székszerzésben” lenne érdekelt. – Érdekvédelmi szervezetüknek pártszerűbben kellene működnie, lényeges, hogy valamennyi politikai irányvonalnak teret biztosítsunk – hangsúlyozta. A háromhavonta ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem alkalmas a gyors politikai reagálásokra. Elengedhetetlen egy állandósított, gyorsan reagáló testület létrehozása. /K. O.: Pártszerűbben működjön az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Javítani kell az RMDSZ kommunikálási stratégiáján is, hiszen az RMDSZ a magyar közösség sajátos problémái mellett a társadalom minden rétegét érintő kérdésekben is részt vesz, és ez nincs eléggé jelen a köztudatban – jelentette ki Nagy Zsolt miniszter, hozzátéve: „a szervezet kezdeményezhetne hangsúlyozottabban az élet számos területén megnyitva a kommunikációt a román társadalom fele.” Kelemen Hunor felvetette a politikai érdekképviselet és a társadalomszervezés szétválasztásának ötletét. /Vincze Judit: Elavult struktúrákra kezelést javasolnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány képviselője az eddigi támogatások folyósításáról tájékoztatott. A Szülőföldön Magyarul elnevezésű program keretében az oktatási-nevelési támogatásra 126 877 pályázatot fogadott el a kuratórium, s 5387 hallgatói támogatást ítéltek meg. Az elfogadott pályázatok számát illetően minimális növekedést észleltek. Kelemen hangsúlyozta: nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet tett ennek folytatására. A felsőoktatásban tanulók támogatására 285 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, amelyre 526 fiatal nyújtott be pályázatot. Középiskolások számára 150 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, a rendelkezésre álló helyekre 299-en adtak be pályázatot. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány vezetője a Szülőföldön az információs társadalomban nevű program révén megvalósított informatikai fejlesztésről számolt be: összesen 162 személyi számítógépet és 51 nyomtatót vásároltak, amivel 51 iskola eszközparkját sikerült felújítaniuk. Sikerült a különböző civil szervezetek segítségével 89 eMagyar pontot, internet-kapcsolattal rendelkező számítógépes hálózat létrehozniunk. /K. O.: Nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás. Informatikai fejlesztés vidéki településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

„Remélem, nem csak taktikai jellegű kezdeményezés a részükről” – jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszternek, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőnek az RMDSZ megújítását szorgalmazó kijelentéseire reagált. „Azt hiszem, hogy a spanyolviasz jelenségről van szó. Hosszú ideje keményen bíráltuk az RMDSZ csúcsvezetőségét amiatt, hogy az RMDSZ antidemokratikus irányt vett, és a saját törvényeit, programját sem tartja be, lásd a belső választások vagy az autonómiapolitika kérdését. Az RMDSZ nomenklatúrájába tartozó két ember, akik nagyon sokat köszönhetnek Markó Béla szelekciós politikai kiválasztásának, végre maguk is azt mondják, amit mi már régóta hangoztatunk, és amit hosszú évek óta ők is akadályoztak”, mondotta Tőkés László. A püspök emlékeztetett: a legutóbbi ajánlatot a tusnádfürdői nyári szabadegyetem alkalmával tették az RMDSZ-nek a párbeszédre vonatkozóan. „Szeretnénk az autonómia kerekasztalt is összehozni, ez elől nem zárkózott el az RMDSZ elnöke sem”, fejtette ki Tőkés László. Az RMDSZ képviselőinek a szövetség megújítására vonatkozó javaslatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy ezeket természetesnek tartja a jövő évi kongresszus előtt. /P. A. M.: Tőkés: újra felfedezték a spanyolviaszt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes dossziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. /Traian Basescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./