Kiszorítósdi szociálliberális módra
A Szociál-Liberális Szövetség bomlásának eredményeként a liberálisok kiszorultak a hatalomból, Victor Ponta szociáldemokratái nélkülük is kormányozni tudnak. Boda József elemző szerint legalább az ellenzék erős lesz. Cseke Péter Tamás arról írt, mi vezetett ide.
A sajtósoknak lassan meg kell tanulniuk, hogy USL helyett USD-kormányt írjanak a Ponta-kabinet szinonimájaként. Az egyetlen betű cseréje azonban nagy váltást, a liberálisok ellenzékbe vonulását jelenti. Bár erről az Erdélyi Riport lapzártájáig nem született hivatalos döntés, az államfő eltávolítására 2012-ben létrejött, majd a választásokon hetven százalékos támogatottságú Szociál-Liberális Szövetség (USL) gyakorlatilag felbomlott. Helyette a fele plusz egy mandátumos többséggel rendelkező Szociáldemokrata Szövetség (USD) maradt hatalmon Romániában. Ez utóbbi koalíció az USL eddigi alakulataiból áll, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nélkül.
Antonescu végig gyanakvó volt Az USL felbomlása hosszú folyamat eredménye. 2013 nyarán kezdődött, amikor a PNL elnöke, Crin Antonescu rájöhetett arra, hogy nem ő lesz a pártszövetség államfőjelöltje az idei novemberi elnökválasztáson, annak ellenére, hogy ezt a pártszövetség alapító okiratában is rögzítették. Bár Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ezt folyamatosan tagadta, az USL legerősebb pártjában erősödtek azok a hangok, amelyek szerint Traian Băsescu mandátuma után a PSD-nek saját emberét kell költöztetnie a Cotroceni-palotába. Erre az igényre ráerősítettek a felmérések, amelyek szerint Ponta népszerűségben konstans módon megelőzi Antonescut. A PNL elnöke gyanakvóvá, idegessé vált, s megindultak részéről azok a támadások, amelyek belülről feszíteni kezdték az USL-t. Belekötött a kormányfő és az államfő „békés egymás mellett élési szerződésébe”, a Ponta és Băsescu közötti alkuba a főügyészek kinevezésével kapcsolatban, ellenezte a szociáldemokraták által javasolt Verespatak-törvényt, kifogásolta a decentralizációs tervezet előírásait, végül az ellenzék mellé állt az amnesztiatörvény és a Btk. módosítása kérdésében. Közben fokozatosan eltávolodott, majd megszabadult az első fokon börtönre ítélt Dan Voiculescu üzletember-médiamágnás Konzervatív Pártjától, amely a PNL szövetségese volt az USL megalakulásakor.
Az RMDSZ már nem támogatja az alkotmánymódosítást
Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. A normakontroll során a testület megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A döntést azzal indokolták, hogy a javaslatok ellentmondanak az alaptörvény első cikkelyével, mely szerint Románia egységes nemzetállam. A döntést kommentálva Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte, az RMDSZ ilyen körülmények között nem támogatja az alaptörvény módosítását. Fenntartja: 2014-ben sem lesz alkotmánymódosítás. „Nem látom, hogyan lehetne olyan kérdéseket ma a parlamenti bizottságban rendezni, amelyeket az alkotmánybíróság kifogásolt” – jelentette ki.
Új szövetség A szakítást az a döntés gyorsíthatta fel, hogy a PSD és a PNL külön induljon a közelgő EP-választásokon. Pedig ez már nem ígért újabb feszültséget, hiszen a döntést konszenzussal hozták meg a felek, s Victor Ponta ígéretet tett Antonescunak arra, hogy az USL ismét meg fogja őt erősíteni az államfőjelölti minőségében. Ez azonban már nem történt meg. A PNL elnöke váratlan húzással megvonta a bizalmat a fontosabb minisztereitől. Előbb Radu Stroe belügyminisztert mondatta le, majd Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter és Andrei Gerea gazdasági tárcavezetőnek kellett leköszönnie. Mindannyiukat azzal vádolta, hogy jó ideje nem a liberálisokat, hanem a szociáldemokratákat képviselik a kabinetben. „Szeretnénk végre igazán kormányon lenni” – indokolta a döntését. Ezzel egy időben a PSD az USL két kis pártjával, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen létrehozta a Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Victor Ponta közölte, hogy az USD az EP-választásokon közös jelölteket indít, s döntöttek is a sorrendjükről.
Johannis, a válóok A valódi törést az USL-ben a PNL miniszterjelöltjeinek bejelentése hozta. Crin Antonescu ugyanis váratlanul Klaus Johannist javasolta belügyminiszternek Radu Stroe helyére, és közölte pártjának azon igényét, hogy a nagyszebeni polgármester kormányfőhelyettes is legyen. Ezt a posztot a liberálisok részéről korábban Daniel Chiţoiu töltötte be a Ponta-kabinetben. A PNL igényével csak az volt a bökkenő, hogy jogi értelemben kormányátalakítást is jelent, azaz a parlamentnek is bele kell egyeznie, hogy ezentúl ne a pénzügyi tárca vezetője, hanem a belügyminiszter legyen a kormányfő egyik helyettese. Még ez sem lett volna gond, azonban Ponta váratlanul közölte: ha már úgyis a parlamenthez kell fordulni Klaus Johannis miatt, ejtsenek meg egy szélesebb kormányátalakítást, és a PC is kapjon egy miniszterelnök-helyettesi posztot. Ez az elképzelés a PNL ellenkezésén megbukott.
Crin Antonescu kimondta: nem tűri, hogy „egy zsebpártot” a liberálisokkal egy szintre emeljenek a kormányban.
Ráadásul az USD feloszlatását és teljesíthetetlen gazdasági intézkedéseket kért Pontától, amire nemleges választ kapott. Ultimátum ultimátumot követett, legutóbb Crin Antonescu a miniszterelnöknek azt üzente: döntse el, hogy USD-kormányt vagy USL-kormány akar. Február 24-ig adott határidőt Victor Pontának arra, hogy egyezzen bele a PNL által javasolt kormányátalakításba. „Ha Ponta az illegitim USD-kormány mellett döntött, követelni fogjuk a lemondását” – jelentette ki Antonescu. A választ még a határidő lejárta előtt megkapta: a kormányfő nem mond le, az USD-t nem oszlatják fel, s a liberálisok által üresen hagyott miniszteri posztokra kinevezett ideiglenes tárcavezetők a törvény által előírt 45 napig tisztségben maradnak. „Hátha addig a liberálisok meggondolják magukat” – mondta Victor Ponta, aki szerint nyilvánvaló, hogy Antonescu ellenzékből szeretne államfői mandátumhoz jutni.
Kelemen: Nem tárgyalunk kormányra lépésről
A RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Pontával – jelentette ki Kelemen Hunor kolozsvári sajtótájékoztatóján. A politikus újságírói kérdésre elmondta, fel sem vetődött a szövetség kormányra lépésének a kérdése, ez a Szövetségi Állandó Tanács szombati ülésén sem volt napirenden. Az elnök cáfolta a román sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kormányra lépésről tárgyalnak. Kelemen Hunor hangsúlyozta, Romániában a Szociálliberális Szövetség (USL) kormányoz, még ha a szövetséget alkotó pártok „veszekednek is egymással”. A koalíciót alkotó pártok „családi viszályaiba” az RMDSZ nem kíván beleszólni.
„Jót tesz az erős ellenzék”Boda József politikai elemző is úgy látja, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat elsősorban a közelgő elnökválasztás távolította el egymástól. Szerinte mindkét félnek érdeke az USL szakadása, miután az alkotmánybírósági normakontroll során kiderült (lásd keretes írásunkat), hogy lehetetlen az alaptörvény módosítása. Emiatt a következő államfő hatásköre sem változik – megőrzi például döntő szerepét a kormányfő kinevezésében – és ez jelentősen megnöveli a novemberi elnökválasztás tétjét. „Az új államfőnek ugyanakkora hatalma lesz, mint most Băsescunak. Most már a PSD tényleg nem engedheti meg magának, hogy az ország legerősebb pártjaként átengedje másnak az elnöki széket” – mondta az elemző, utalva arra, hogy az USL államfőjelöltje hivatalosan még mindig Antonescu. Az új helyzetben a liberális pártelnök a jobboldal jelöltje lesz Boda szerint novemberben, és a második fordulóba kerülve begyűjtheti a többi jobboldali jelölt – Cătălin Predoiu és Mihai Răzvan Ungureanu – szavazóinak támogatását is. „Tehát erős ellenfele lesz a baloldal jelöltjének” – magyarázta Boda. Az elemző meglátása: az USL szakadásával a pártszövetség összes eddigi nagy célkitűzése megbukik, az alkotmány módosítása mellett a decentralizáció és a választójogi reform is. Pontának azonban az lesz a legnagyobb gondja, hogyan fogja a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget biztosítani? „Ez a többség most nagyon törékeny lesz, ha az RMDSZ nem lép kormányra. Márpedig Kelemen Hunorék nem fognak kormányra lépni, legfeljebb egyes kérdésekben a parlamentből támogatják majd Pontáékat, és nem írnak alá bizalmatlansági indítványt” – jósolja Boda. Az elemző örvendetes fejleménynek nevezte, hogy a hetven százalékos támogatottságú pártszövetség felbomlásával végre erős ellenzéke lesz a kormánynak. Emlékeztetett arra, hogy az USL hatalmával visszaélve Európa szélére sodorta az országot, feszegetve a jogállamiság határait.
„Jól fog most egy erős fék az országban. Pontának ugyanis néha elképesztő totalitárius hajlamai vannak” – fogalmazott Boda József.
A liberálisok nélküli kormánynak valóban erős ellenzéke lesz. Az USD-nek a Képviselőházban a kisebbségek frakciójával együtt 206 szavazata van, az ellenzéknek (PNL, Demokrata Liberális Párt, Dan Diaconescu Néppárt és RMDSZ) 198. A szenátusban az USD már kisebbségben van: 84 szavazat 86 ellenében. Ez azt jelenti, hogy az immár harmadik Ponta-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal nem lehet megbuktatni.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

XXI. Bocskai Napok Nyárádszeredában
"A fejedelem példája világító, útmutató fáklya a mai nemzedékeknek"
Történelmünk jeles napjára, 1605. február 21-ére emlékeztek Nyárádszeredában, a hajdani Marosszeredán, ahol Bocskai István váradi főkapitányt, Bihar megye főispánját Erdély fejedelmévé választották. A XXI. Bocskai Napok emlékünnepen a politikus felszólalók Bocskai politikai végrendelete mához szóló szellemében hangsúlyozták a magyar összefogás szükségességét, egy erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság érdekében. Az egyetlen közös, járható út vezet a jövőbe: az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal – a Bocskai-út.
A bekecsalji középiskolások A fejedelem és kora című történelmi vetélkedőjével kezdődött pénteken Nyárádszeredában az emlékünnepség, majd a Deák Farkas Általános Iskola amfiteátrumában folytatódtak a rendezvények. Kerekes Judit szavalata után Tóth Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket, a felszólaló meghívottakat, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjászegyesület és a testvértelepülések képviselőit.
Üzenet a mához
Nyárádszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: Bocskai István fejedelem jelentős politikus volt, és a nyárádszeredaiak, nyárádmentiek büszkék rá. Bocskai politikai végrendeletét idézte: "…Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…". Négyszáz év után a történelem valamilyen formában ismétli magát, a Bocskai-szobor azon a téren, ahol áll, folyamatosan veszélyben van – figyelmeztetett a városvezető, majd a politikára áttérve, hozzátette: választási évben vagyunk, fontos az erdélyi magyarság képviselete Európában, amit egy szervezet tud ellátni.
Bocskai politikai végrendeletének mához szóló szellemében
szólalt fel Markó Béla szenátor, azt boncolgatva, van-e, és miféle üzenete van Bocskai Istvánnak számunkra, azon túl, hogy illő és méltó őt ünnepelni? Értjük-e és jól értjük-e saját történelmünket? – tette fel a kérdéseket. Az RMDSZ volt elnöke szerint nem kell 400 évre visszamenni az időben, elég, ha az utóbbi 100 év nyomorúságaira gondolunk, veszteségek mérföldkövei jelzik az utolsó évszázadot. Hangsúlyozta, Bocskai István rövid, két évig sem tartó fejedelemsége egyensúlyt hozott, jelentős biztonságot adott e térségnek. A fejedelem halálos órájában fontosnak tartotta a végrendelkezést nem saját javairól, hanem arról, hogy milyen jövőt kellene vállalnia Erdélynek, Magyarországnak e két ország közös sorsáról. "Volt koncepciója Erdély jövőképéről, fontosnak tartotta, hogy e tudást, koncepciót hátrahagyja utódainak. Nemzetét szólította meg. A konföderáció gondolata nem idegen tőle, amint az végrendeletéből kiderül, hiszen Erdély olyan sajátos ország, amelynek sajátos megoldásokat, kapcsolatokat kell találni" – mondta Markó Béla Szerinte a kérdés az, hogy "van-e nekünk ehhez hasonló koncepciónk arról, hogy milyen jövőt képzelünk a régiónak, Erdélynek, van-e olyan politikai koncepciónk, amely minden döntésünket ilyen irányban meghatározza?" Az egyéni elképzeléseken túlmenően a jövőben minél többet kell beszélnünk a közös koncepcióról – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy a 25 éven át épített, stabilnak hitt romániai demokrácia lebonthatónak látszik, mindmáig él a visszarendeződés lehetősége. "A parlament egyre inkább kirakatintézménynek tűnik, és oda juthat, hogy a legkevesebb szerepe a törvényhozásban éppen a törvényhozónak lesz. Az alternatíva: visszarendeződés egy autoritárius rendszer irányába, miközben a decentralizációt akartuk 1990 után. A decentralizáció- önkormányzatiság- multikulturális ország áll szemben a centralizált, autoritárius nemzetállammal. Nem értünk egyet a centralizált elképzelésekkel, az egynyelvű nemzetállam fogalmával. Sajnos, egyfajta visszarendeződésnek megvan az esélye" – jelentette ki Markó. Hangsúlyozta, az RMDSZ sok mindent elért az anyanyelv nyilvános használati jogának megvalósítása, az anyanyelvű oktatási hálózat kiépítése, a restitúció terén, de folytatnia kell programjának megvalósítását. "Integrálódnunk kell Európába, az igazi integráció az európai rendszerekbe még előttünk van" – jelentette ki, "felszíni integrációnak, átfestésnek" nevezve Romániának az unióhoz való csatlakozását, miközben "a mélyben ott vannak a problémák". Kijelentette, egyetlen célnak – a szülőföldön magyarként való megmaradásunknak, döntési jogokkal felruházva – kell alárendelni eszközeinket, megoldásainkat. Az idei két fontos választás – az európai parlamenti és az őszi romániai államelnök-választási – fogja befolyásolni a mi politikai sorsunkat – tette hozzá Markó Béla. "Integrálódni kell és az itthoni prioritásokat meghatározni: az autonómia (kulturális és területi), minőségi élet, Erdélynek arcot kell adni mint kulturális, közigazgatási entitásnak – ezért fontos Bocskai üzenete" – közölte.
Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felszólalásában azt mondta: Nyárádszeredában ki kell mondani a sok száz éve érvényes gondolatokat, azt, hogy büszkék vagyunk Bocskai Istvánra, akinek sok üzenete ma is aktuális. "Bocskai dilemmái a ma dilemmái is: kelet vagy nyugat? Legfontosabb üzenete: össze kell fognia a magyarságnak, az erdélyi és Magyarországon élő magyaroknak, együtt kell fellépniük, pártfogókra van szükség, szövetségesekre". Beszélt Bocskai koráról, a történelmi eseményekről. "Huszonöt éve úgy döntöttünk mi, erdélyi magyarok, hogy jogállam keretein belül fogunk a jogainkért harcolni. Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság – ez a célunk, ez a Bocskai-út, amely a jövőbe vezet" – jelentette ki.
Négyszáz év után is időszerű fejedelmi hagyaték
Tánczos Barna szenátor szerint nem egyszerű 400 év után Bocskai hagyatékáról beszélni, és nincs, aki ne találna aktuális üzenetet benne. "A legbonyolultabb a székelyek és Bocskai viszonya volt 400 évvel ezelőtt, az önrendelkezés, a kiváltságok megtartása okán. A székelyek eltökéltsége, szándékai ma, 400 év után is ugyanazok. Bocskai két békekötése is fontos üzenet: partnerek és béke nélkül hosszú távon fejlődni nem lehet. Az egyetlen járható út az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal. Az anyaország és Erdély, Székelyföld kapcsolata: szereteten, egymás támogatásán alapszik, ez a hosszú távú, közös út" – mondta.
Az ünnepi felszólalásokat követően az emlékünnepség a főtéren, a Bocskai- szobornál folytatódott, ahol beszédet mondott Székely Endre református lelkipásztor, emlékeztetve, hogy a jelen csak úgy hoz áldást, ha nem feledjük a múltat. Sándor Szilárd helyi unitárius lelkész ünnepi gondolatai után László János, a Bocskai Alapítvány elnöke szavalt.
Dr. Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta, egy nép, egy nemzet számára, akárcsak az egyén számára, nem az a nagy kihívás, hogy győzelem esetén talpon maradjon, hanem az, ha képes a kilátástalanságból, az elnyomásból, a bukásból és vereségből talpra állni. "Történelmünk során gyakran ezzel az utolsó kihívással kellett szembenéznünk. Azok az államférfiak, történelmi személyiségek, akik képesek voltak erre, méltán maradtak meg a nemzet emlékezetében. Bocskai István kultusza nem véletlenül él a mai napig a kollektív emlékezetben és évszázadokkal alkotó élete után is világító, útmutató fényként, mintegy fáklyaként áll példája a mai nemzedékek előtt. Bocskai a kusza és kegyetlen, elveket és értékeket könnyen feladó hatalmi harcok világában képes volt a magyar szabadságtörekvéseknek értelmezhető hangot adni. Reálpolitikus volt a szó legnemesebb értelmében, korának zseniális diplomatája, hazáját és nemzetét féltőn szerető vezető, kiváló hadvezér, toleranciáról tanúbizonyságot tevő ember. A másságban sohasem az ellenséget látta, hanem a gazdagságot, a kiaknázható szellemi bőséget, a változatosság adta kiegyensúlyozottság lehetőségét" – mondta az RMDSZ elnöke, Bocskai Istvánt a tévedéseit felismerő és korrigálni képes államférfinak nevezve, aki a napi politikai taktikázást képes volt ötvözni az általa élesen felismert nemzeti érdekkel. "Bocskai István bevéste magát abba a kollektív emlékezetbe, ahol mindig csak a legnagyobbaknak van hely. És példát is mutatott abban, hogy hogyan lehet reálpolitikusként, elvszerűen és a legfontosabb értékekhez hűségesnek maradva eredményesnek lenni. Számomra példája azt mutatja, hogy a napi megpróbáltatások és a távlati célok között nincs ellentmondás, azok mindig összeegyeztethethetők, csak tudni kell, hogy mi a cél, milyenek a lehetőségek, hogy melyek az eszközök és hogy kik lehetnek a szövetségesek. Egy pillanat erejéig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politika szolgálat: a nemzet, a közösség szolgálata".
Okos döntésekkel kormányozni a magyarság hajóját
Hídvéghi Balázs, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke idézett a fejedelem végrendeletéből, hangsúlyozva: Bocskai István példaértékű és maradandó örökséget hagyott maga után, politikai éleslátásról tett bizonyságot, Magyarország és Erdély testvéri együttműködését sürgette, és e szellemben üzent a mai kornak is. Magyarországon az elmúlt években hozott sarkalatos döntések, mint az új alaptörvény elfogadása vagy az állampolgársági törvény módosítása, mind a magyar nemzeti összetartozást kívánják erősíteni. Idén három fontos választás is következik az erdélyi magyarok számára: az áprilisi magyarországi választások, a májusi európai parlamenti választások és az őszi romániai elnökválasztás, és "ahogy Bocskai idejében, úgy ma sem könnyű, de nem lehetetlen a megfelelő helyzetfelismerés birtokában helyesen cselekedni". "Azt a szándékot ma sem adhatjuk fel, hogy a magyarság hajóját okos döntésekkel, az adott kornak és helyzetnek megfelelő eszközökkel egy irányba kormányozzuk" – tette hozzá Hídvéghi Balázs.
Tamás Sándor, Háromszék RMDSZ-elnöke szerint Bocskai István rövid fejedelemsége elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek, talán évszázadok eseményeinek alakulását. Hangsúlyozta, a Székelyföld kell legyen az a hely a földön, ahol senki sem lehet fontosabb a székelyeknél, semmi a székelység ügyénél. "A Székelyföldnek sikeres, pozitív jövőképre van szüksége, azt szeretnénk, hogy siker legyen, ha az ember saját otthont teremt itthon, hogy siker legyen a napról napra gyarapodó család, ha a bajba jutottakon azonnal tudunk segíteni, az egymásról való gondoskodás, az egymás iránti tisztelet, és igenis siker az, ha nem egymás ellen harcolunk, hanem összefogunk mind, ahányan vagyunk. Csak ez lehet a sikeres Székelyföld alapja, csak együtt van és lesz erőnk előre vinni a Székelyföld ügyét" – tette hozzá.
A koszorúzást követően a rendezvények a művelődési házban folytatódtak. A székely szabadság napja, 2013. március 10. című fotókiállítást megnyitotta Gáspár Sándor rádiószerkesztő, köszöntőbeszédeket mondtak Brassai Zsombor, Maros megyei RMDSZ-elnök, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, a testvérvárosok polgármesterei és fellépett a Bekecs táncegyüttes. Szombaton reggel honismereti körutat szerveztek, este a Bocskai István dalkar hagyományos farsangi kosaras báljára került sor, tegnap a református templomban ünnepi istentisztelet, zászlóavatás volt, a katolikus templomban pedig szentmise, majd este a református egyház Bocskai-termében Nyirő József Halhatatlan élet című egyszemélyes vígjátékát mutatta be Kulcsár-Székely Attila.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Ponta kormányra hívná az RMDSZ-t
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök meghívná a bukaresti kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amennyiben a hetek óta tartó koalíciós válság nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépne a kabinetből - derült ki a politikus egy vasárnap esti nyilatkozatából.
Ponta az Antena 3 hírtelevízió műsorában elmondta: a PSD körül kialakított Szociáldemokrata Szövetség (USD) a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de számára nem jelentene gondot, hogy az esetleges kritikákat vállalva meghívja az RMDSZ-t is a kormányba.
Emlékeztetett rá: hogy Crin Antonescu liberális pártelnökkel együtt már a 2012-es parlamenti választások előtt egyezményt írt alá, hogy az RMDSZ-t is bevonják a közös kormányzásba. Emiatt sokan bírálták és az RMDSZ kormányzati részvétele végül a koalíciós partnerei ellenállásán meghiúsult, de számára fontos az adott szó, és ez az aláírt megállapodás - tette hozzá Ponta.
A politikus szerint a társadalmi békének is jót tenne az RMDSZ kormányzati részvétele. Úgy vélekedett: azért is be kell vonni az ország legjelentősebb kisebbségét a politikai struktúrákba, hogy az ne radikalizálódjék.
Az ukrán válságot és az oroszbarát erők esetleges elszakadási törekvését említve Ponta azt mondta: Románia északi szomszédságában a problémák még nem oldódtak meg, és ő azt szeretné, hogy Románia megelőzzön minden esetleges "gondot".
"Mivel Magyarországon is eléggé radikális a kormány, legalábbis nyelvezetében, én támogatok minden olyan intelligens megoldást, amely arra irányul, hogy ne radikalizáljunk egyetlen romániai kisebbséget sem" - jelentette ki Victor Ponta az RMDSZ esetleges kormányra hívására utalva.
A műsorvezető kérdésére cáfolta, hogy erről tárgyalások kezdődtek volna a PSD és az RMDSZ között.
Szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kijelentette, az RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Ponta miniszterelnökkel. A koalíciót alkotó pártok "családi veszekedésébe" az RMDSZ nem kíván beleszólni - nyomatékosította az RMDSZ elnöke.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),

Két minisztériumot ajánl a PSD az RMDSZ-nek
A Victor Ponta miniszterelnök vezette román szociáldemokraták (PSD) nemcsak parlamenti támogatást várnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) a liberálisok kormányból való távozása esetén, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte kedden Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője kedden Bukarestben.
A szociáldemokrata politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodásuk, „csak nem teljesült” a liberálisok ellenállása miatt. Sârbu szerint az akkori megállapodás két miniszteri tárcát irányzott elő az RMDSZ-nek. Sârbu – aki egyébként a román miniszterelnök apósa – azt mondta: ha az RMDSZ-nek nem felel meg az a 2012-es megállapodás, akkor valószínűleg újratárgyalják az együttműködés feltételeit. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden is úgy nyilatkozott: a szövetség csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről a szociáldemokratákkal, ha a Szociálliberális Szövetség valóban felbomlik. Hozzátette: a 2012-es megállapodást jogilag nem, de „elvileg” érvényesnek tekinti. „Azokat az elvek, amelyekre a 2012-es megállapodásunk épült, ma is érvényesek és ezek alapján újrakezdhetjük, folytathatjuk a tárgyalhatjuk, de korai most erről beszélni, amíg formálisan, intézményi szinten az USL még létezik” – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Victor Ponta miniszterelnök egy vasárnap esti televíziós interjúban beszélt arról, az USD a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de szívesen meghívná RMDSZ-t is a kormányba, mert azzal a magyar kisebbség „radikalizálódását” is megelőzhetné. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa kedd este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, miután a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. MTI
Erdély.ma,

A székelyföldi románok ellenzik az RMDSZ bevonását a kormányba
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma felkérte Victor Ponta miniszterelnököt, hogy semmiképp se ajánljon kormányzati szerepet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. Felhívásában a székelyföldi román civil szervezeteket tömörítő fórum a román nép nemzeti érdekeire hivatkozik, úgy ítélve meg, hogy kormányra jutása esetén „a magyar etnikai szervezet két évtizedes zsaroló politikáját folytatná, hogy valóra váltsa szeparatista és revizionista törekvéseit".
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma – 400 ezer román képviselőjének nevezve magát – felhívja a román kormányfő figyelmét, hogy megszegné a 2010 március 20-i maroshévizi (Toplita) fórumon tett ígéretét, ha együttműködne az RMDSZ-szel. A felhívás szerzői reményüket fejezik ki, hogy Ponta nem fogja bátorítani az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit, akik szerintük etnikai elkülönülésre törekszenek „az európai normákat meghaladó kisebbségi jogok kiterjesztésének útvonalát követve a kulturális autonómiától a területi autonómián át a szövetségi állam és a függetlenség felé".
Ponta egy vasárnap esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy bevonná RMDSZ-t a kormányba, ha a liberálisok kilépnek, mert ezáltal megnyugtató többséget szerezne a parlamentben, és „a magyar kisebbség radikalizálódását" is megelőzhetné. Az RMDSZ 1996 óta minden parlamenti ciklusban részt vett a kormányzásban vagy parlamenti támogatást nyújtott a bukaresti kormánynak, a 2012-es választások után azonban a magyar érdekképviselet kormányra lépését meghiúsította a liberálisok ellenszegülése. A miniszteri tárcákon túlmenően a kormányzati részvétel számos egyéb állami intézmény vezetésével jár együtt: többször is az RMDSZ tisztségviselője töltötte be a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna prefektusi tisztségét. Az RMDSZ 2012-es ellenzékbe szorulása óta, amikor román tisztségviselők kerültek a székelyföldi prefektusi hivatalok élére, az önkormányzati döntések törvényességének felügyeletével megbízott prefektusok perek tucatjait indították a magyar közösség jelképei – elsősorban a székely zászló – ellen. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa kedd este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, mivel a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról.
Miniszteri tisztségeket szánnának az RMDSZ-nek
A Victor Ponta miniszterelnök vezette román szociáldemokraták (PSD) nemcsak parlamenti támogatást várnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) a liberálisok kormányból való távozása esetén, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte kedden Ilie Sarbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője kedden Bukarestben. A szociáldemokrata politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodásuk, „csak nem teljesült" a liberálisok ellenszegülése miatt. Sarbu szerint az akkori megállapodás két miniszteri tárcát irányzott elő az RMDSZ-nek.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden is úgy nyilatkozott: a szövetség csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről a szociáldemokratákkal, ha a Szociálliberális Szövetség valóban felbomlik. Hozzátette: a 2012-es megállapodást jogilag nem, de „elvileg" érvényesnek tekinti.
MTI
Erdély.ma,

Rangsorolták az RMDSZ EP- képviselőjelöltjeit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerepelnek a befutónak számító első két helyen a szövetség Európai Parlamenti jelöltlistáján – jelentette be szombaton Kolozsváron a szövetség állandó tanácsának ülése után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az állandó tanács rangsorolta a befutó helyekre pályázó hat jelöltet, a rangsorban Winkler Gyulát és Sógor Csabát Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt követi. Az eredetileg negyedik helyre sorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy kerüljön a lista utolsó helyére. Kelemen Hunor elmondta, a rangsor szoros versenyben alakult ki, olyan is volt, hogy az állandó tanácsnak szavazategyenlőség miatt kellett megismételnie a voksolást.
Az RMDSZ elnöke közölte, az állandó tanács arról is döntött, hogy az RMDSZ folytatja tárgyalásait a Magyar Polgári Párttal (MPP) az együttműködési megállapodásról. A testület felhatalmazta az elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen Hunor hozzátette, a lista két első helyét mindenképpen az RMDSZ jelöltjei töltik be, és a listát az RMDSZ neve és jele alatt indítják el a választási versenyben. A szövetség jelöltlistáját a március elsejére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kell még jóváhagynia.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön. Hozzátette, ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Mivel az RMDSZ civil szervezetként, az MPP pártként van bejegyezve Romániában, nem ütközik törvénybe, hogy valaki mindkettőnek a tagja legyen.
Kelemen Hunor arra is kitért, az RMDSZ-MPP-megállapodás az európai parlamenti választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról is szól majd. Az RMDSZ nem várja el, hogy az MPP feladja identitását.
Nem nyújtottak be óvást
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati rangsoroló ülését követő 48 óra – a hivatalos határidő – lejártával senki nem nyújtott be óvást az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájával kapcsolatban – jelentette be hétfőn Kolozsváron Kovács Péter főtitkár, a Szövetségi Választási Bizottság (SZVB) tagja, hozzátéve: a Szövetségi Képviselők Tanácsának novemberben elfogadott határozata értelmében a SZÁT döntését a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságnál lehet megóvni a döntés meghozatalától számított 48 órán belül.
,,A szombati rangsoroló ülésen a SZÁT titkos szavazással felállította az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek sorrendjét, e szerint az első öt helyen Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Loránt áll, őket további jelöltek követik, a listán ösz-szesen 32 személy szerepel (http://rmdsz.ro/uploads/fileok/dok/szatlistaEPjeloltek.pdf)" – tájékoztatott Kovács Péter.
Az SZVB tagjaként Kovács Péter hangsúlyozta, a jelenleg 32 személyből álló lista a törvény adta keretek szerint újabb tíz névvel bővül ki. A végső döntést az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájáról a március elsején, Marosvásárhelyen ülésező SZKT hozza meg.
Népújság (Marosvásárhely),

Vége az USL-nek
A miniszterelnök lemondását követeli a PNL, amely kedd este eldöntötte, kilép a kormánykoalícióból. Victor Ponta kormányfő a délutáni órákban még a tévéképernyőkön keresztül üzente a liberális partnereinek, hogy minden nézeteltérés elsimítható. De közben miniszteri tárcákkal kínálta meg az RMDSZ-t.
Megszavazta a kormányból való kilépést szeptember 25-ém, kedden este a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A politikai alakulat vezetősége négy pontban fogalmazta meg a napok óta tartó kormányválsággal kapcsolatos álláspontját, kimondva, hogy a koalíció működésképtelen, ezért az alakulat kilép belőle. A PNL egyben lemondásra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt. A lapzártakor kapott hírek szerint kedd folyamán az összes liberális miniszter és államtitkár távozik tisztségéből. Az értesülések szerint a PNL azt fontolgatja, hogy az ellenzéki pártokkal lép szövetségre a továbbiakban.
A délutáni órákban Victor Ponta még a koalíció fenntartásáról győzködte a liberálisokat. A kormányfő a tévékamerák előtt közölte, hogy minden vitás kérdésben van lehetőség a megoldásra, a nézeteltérések áthidalhatók. Beszédét a liberálisok úgy jellemezték: az nem nekik, hanem a médiának szólt, és nem vehető komolyan.
A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, Victor Ponta apósa, Ilie Sârbu egyébként kedden arról nyilatkozott, hogy noha annak idején nem ültették gyakorlatba, de még ma is érvényes az a megállapodás, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) társelnökei a 2012 decemberi parlamenti választásokat megelőzően kötöttek az RMDSZ-szel.
Sârbu szerint a magyar alakulatnak a hatalomban való részvételéről szóló egyezmény arról is rendelkezik, hogy az RMDSZ-t két miniszteri tárca illeti meg a kabinetben. Kelemen Hunor elnök erre reagálva a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha bekövetkezik a balliberális koalíció szétbomlása, az RMDSZ hozzájárulhat a helyzet megoldásához, mégpedig a másfél évvel ezelőtti megállapodásban rögzített elvek mentén.
Székelyhon.ro,

Böjte Csaba nem lesz az RMDSZ EP-jelöltje
A Krónika értesülései szerint többek között Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István katolikus papot is felkérte a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy induljon az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistájának harmadik helyén. A római katolikus egyház mindkét képviselője megerősítette portálunknak a megkeresést, hozzátéve: nem fogadták el az ajánlatot.
A Krónika a napokban feltárta, a polgári alakulat az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának harmadik helyére tart igényt a két alakulat között körvonalazódó megállapodás keretében. Az MPP és az RMDSZ várhatóan a napokban véglegesíti hetekkel ezelőtt megkezdett tárgyalásait.
Az RMDSZ-nek a múlt héten átnyújtott megállapodástervezetben Biró Zsolt MPP-elnök egy párton kívüli, erdélyi és székelyföldi közösségépítési tapasztalatokkal rendelkező, európai parlamenti jelöltségre alkalmas személyt javasolt az RMDSZ listájára.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) az alakulat jelöltjeinek rangsorolásával egy időben a hétvégén felhatalmazta Kelemen Hunor elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen akkor leszögezte, a polgári párt jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön, majd hozzátette: ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Az Erdélyben Tisztiként közismert, korábban Csíksomlyón és a Kolozs megyei Jegenyén szolgáló, 2011-ben betegállományba vonult Gergely István katolikus pap kedden portálunk érdeklődésére közölte: nem lesz harmadik jelölt az EP-listán. Az erről szóló felkérést firtató kérdésünkre a Csibész Alapítvány vezetője hozzátette, nem kíván bővebben nyilatkozni, mivel a témában „diszkrét beszélgetés” zajlott.
Eközben Böjte Csaba a Krónikának elmondta, nemcsak az MPP, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is felkérte, induljon a májusi európai megmérettetésen. „Én nagyra tartom a politikusok, a pártok tevékenységét, de számomra Isten más feladatot szabott. Szó sincs arról, hogy lenézném vagy leértékelném a politikusok munkáját, de mi, katolikus papok nem szoktunk politizálni” – nyilatkozta portálunknak a ferences szerzetes.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hozzátette, neki az árva gyerekek nevelésével kell foglalkoznia, továbbá munkával, imával kívánja szolgálni népét. „Sokszor azt tapasztalom, hogy a közéleti személyiségek túl sok lovat ülnek meg egyszerre. Tisztelem a politikusokat, fontosnak tartom az európai képviseletet is, de nagyon sok rátermett fiatalember van, aki el tudja látni ezt a feladatot” – jelentette ki a Krónikának Böjte Csaba.
Emlékezetes, az RMDSZ jelöltlistáját Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi képviselők vezetik. Miután a szövetség elutasította a hárompárti koalíció létrehozását, az EMNP úgy döntött, hogy nem kívánja kockáztatni az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét, így nem indul a választáson, Tőkés Lászlónak pedig azt ajánlotta: fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a magyar kormánypárt színeiben újabb mandátumért.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Két tárcát ígérnek az RMDSZ-nek Pontáék
Jelentős nyomás nehezedik az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről annak érdekében, hogy a magyar alakulat lépjen kormányra a liberálisok borítékolható távozása nyomán.
Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője – Victor Ponta miniszterelnök apósa – kedden úgy nyilatkozott: bár annak idején nem ültették gyakorlatba, ma is érvényes az a megállapodás, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) társelnökei a 2012. decemberi parlamenti választásokat megelőzően kötöttek az RMDSZ-szel.
Sârbu szerint a magyar alakulatnak a hatalomba való kooptálásáról szóló egyezmény arról is rendelkezik, hogy az RMDSZ-t két miniszteri tárca illeti meg a kabinetben. Kelemen Hunor elnök erre reagálva a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha bekövetkezik a balliberális koalíció szétbomlása, az RMDSZ hozzájárulhat a helyzet megoldásához, mégpedig a másfél évvel ezelőtti megállapodásban rögzített elvek mentén.
A szövetségi elnök ugyanakkor ismét cáfolta azokat a bukaresti sajtóértesüléseket, miszerint intenzív egyeztetés folyik a PSD és az RMDSZ között utóbbi alakulat kormányra lépéséről. A Hotnews portál kedden is arról cikkezett, hogy értesülései szerint Kelemen és Ponta hétfőn este megbeszélést folytatott, a miniszterelnök pedig a távközlési és a kulturális tárcát, továbbá egy miniszterelnök-helyettesi posztot ajánlott az RMDSZ-nek.
Egyébként az USL és az RMDSZ vezetői a 2012-es parlamenti megmérettetés kampányában titokban tartották, hogy október elsején paktumot kötöttek a közös kormányzásról. A megállapodás létét először Crin Antonescu PNL-elnök ismerte el a választások után, azt állítva: a paktumban foglaltakat azért nem ültették gyakorlatba, mert „az RMDSZ magatartása nem felelt meg a szándéknyilatkozat szellemének".
Bár Victor Ponta a választások estéjén kormányra hívta a szövetséget, ez Antonescu miatt meghiúsult; Kelemen Hunor később úgy nyilatkozott: az egyedüli ember, aki nem tartotta be az egyezményben foglaltakat, az a liberális elnök volt, aki feltételeket szabott a választások után.
Az RMDSZ az akkori botrány közepette nyilvánosságra hozta a közös kormányzás feltételeit sorjázó titkos megállapodás szövegét. E szerint a felek közösen támogatták volna Victor Pontát a kormányalakításban, az RMDSZ pedig parlamenti mandátumaival arányosan vett volna részt a kormányzásban és a kormányzati struktúrában.
Csakhogy a paktum szövegében tételesen nem szerepel, hogy a szövetséget két minisztérium illeti meg a kabinetben, ahogy arra most Ilie Sârbu tett egyértelmű utalást. Az RMDSZ vezetősége annak idején azt állította: a megállapodásnak nincsenek titkos záradékai.
Krónika (Kolozsvár),

Csöng a telefon
Mi tagadás, a kormányra való invitálás soha ki nem mondott kategorikus elutasítása ellenére sincs könnyű helyzetben az RMDSZ.
Az „ami nem tartozik össze, szét is szakad” elv mentén törvényszerűen „szétfejlődő” román kormány erősebbik fele ugyan folyamatosan eregette szirénhangjait, de mégiscsak más, ha szól az ember telefonja, a vonal túlsó végén pedig a miniszterelnök invitál arra a beszélgetésre, amelynek talán még a forgatókönyvét is előre megosztották a sajtó barátabbik felével.
A szövetség cseppet sem irigylésre méltó helyzete egyik magyarázatának az tűnik, hogy talán Kelemen Hunor sem tudja pontosan, hol is húzódnak ma az RMDSZ alkupozíciójának határai. Hogy nem az autonómiakérdés lesz a vízválasztó, arra mérget vehetünk, ez a téma még a parlamenti aritmetika fegyverének birtokában sem merült fel soha a maga valós élességében. Pláne nem most, amikor Victor Ponta előrebocsátotta: az RMDSZ esetleges kormányba emelésének egyik központi célja a romániai magyarság legfajsúlyosabb képviseleti szerve radikalizálódásának megakadályozása.
A tíz- és százezres tömegmegmozdulások már a román hatalom ingerküszöbét is nyaldossák, pláne, ha abban nyilvánosan is szerepet vállalnak az eddig igen megbízható tulipános harcosok. A „higgadtságnak” pedig jó piaci ára lehet, aminek megfizethetőségére vélhetően mindkét fél kínosan ügyel majd.
A (majdnem) mindenáron döntés-közelben lenni imperativusa is elhangzott már, ezzel az a legnagyobb baj, hogy igazából nem is vitatható. A megelőzés ugyanis a legtöbb esetben és területen jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint az utólagos kármentés. Annál is inkább, mivel jelentős csapatösszevonásokat is feltételez a különböző minisztériumokban és ügyosztályokon, s erre mindennél nagyobb szüksége lehet a peremre került szövetség vészesen oszladozó seregeinek.
Nem utolsósorban a félmandátumnyi kormányzati szerepvállalás sokat segíthet abban, hogy az RMDSZ régi gárdája úgymond minél fájdalom-, de főleg botránymentesebben léphessen le a színről. A múlt kapcsolati koloncainak ledobása után ugyanis talán még a miniszterelnöki telefon csöngése is másképp szól.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár),

Fidesz-színekben indul Tőkés László
A május 25-én tartandó európai parlamenti választás erdélyi magyar vonatkozásairól döntött az elmúlt hét végén az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt. Közös erdélyi magyar lista hiányában Tőkés László a Fidesz színeiben indulna, az RMDSZ listáját a szövetség jelenlegi EP-képviselői vezetik.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégén véglegesítette az európai parlamenti választásokra szóló listáját, illetve stratégiáját. Az RMDSZ Kolozsváron rangsorolta jelöltjeit, a Néppárt pedig Székelyudvarhelyen megtartott választmányi ülésén döntötte el, hogy nem állít önálló listát, Tőkés Lászlónak viszont azt javasolja, éljen a Fidesz-KNDP listán számára felajánlott befutó hellyel.
Az utolsó pillanatig remélt közös RMDSZ-Néppárt-MPP-lista nem jött össze, ezt a lehetőséget az RMDSZ csúcsvezetősége elvetette. A szélesebb merítésű közös lista helyett az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal kötött „különbékét”, ennek hozományáról azonban közelebbit nem tudni: az EP-választásokra rangsorolt RMDSZ-listán egyelőre nincs MPP-s jelölt. Az RMDSZ-lista sorrendje: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedűs Csilla és Antal Lóránt. Az eredetileg negyedik helyre rangsorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy az EP-lista utolsó helyére kerüljön
Újdonság az idei EP-választáson: Tőkés László Fidesz-listán
A Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT) az első hat helyet rangsorolta. A jelöltek között igen szoros verseny alakult ki, az RMDSZ csúcsvezetőségének szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételnie a voksolást. Sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök ezúttal nem beszélt arról, miért maradt el a Néppárt által folyamatosan kért közös lista, viszont részletesen kitért a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalásokra. A SZÁT arról döntött, mondta Kelemen, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az MPP-vel a körvonalazódó együttműködési megállapodásról. Amennyiben ez létrejön, az MPP-jelöltek számára megnyílik az út az RMDSZ-listán való részvételhez. Kelemen azonban hangsúlyozta: az EP-lista első két, befutónak számító helye végleges marad. Nem pártkoalícióról van szó azonban, az RMDSZ választási listáin szereplő MPP-seknek ugyanis kötelezően RMDSZ-tagnak kell lenniük. Ebben az RMDSZ-elnök semmi kivetnivalót nem talált, miután, mint fogalmazott, az RMDSZ civil szervezet, az MPP pedig pártként van bejegyezve. Az RMDSZ–MPP megállapodás az EP-választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról szól, de ehhez „az MPP-nek nem kell feladnia identitását” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Távol marad a néppárt
Toró T. Tibor bejelentését, miszerint az EMNP nem állít önálló listát az Európai-parlamenti választásokra, nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Több erdélyi online-lap tudósításának kommentjében sokan csalódottságuknak adtak hangot. Mint fogalmaznak, azokat árulta el a néppárt, akik nem akarnak az RMDSZ-re szavazni: az RMDSZ szatellit pártjává vált MPP a nemzeti oldal számára már nem jöhet szóba, így néppárti lista hiányában immár három erdélyi magyar párt mellett sincs választási lehetőség, csak az RMDSZ-lista.
Az EMNP elnöke lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: megérti azokat, akik csalódottan fogadták a néppárt bejelentését, hiszen egy politikai pártnak a választásokon az a feladata, hogy harcba induljon. „Azt üzenem nekik, hogy számunkra az igazi csatára 2016-ban kerül sor: akkor kell bizonyítania a néppártnak, hogy felnőtt a feladathoz, meghatározó ereje lett az erdélyi magyar politizálásnak.” Toró szerint 2014-ben az EMNP feladata az, hogy biztosítsa az erdélyi magyarok minőségi képviseletét Brüsszelben, erre pedig Tőkés László a legalkalmasabb, akit mindenképpen be szeretnének juttatni az EP-be. A helyzet jelenlegi állása szerint ennek legbiztosabb módja, ha Tőkés a Fidesz-KNDP listáján indul. „Nem akartunk részese lenni az RMDSZ által elindított meggondolatlan és felelőtlen folyamatnak, nem akartunk hasonló kártyával válaszolni. Az RMDSZ a párt 24 éve bejáratott jelképét, a tulipánt fontosabbnak ítélte, mint az erdélyi magyarok képviseletét Európában. Ezért a néppárt saját közvetlen érdeke ellen döntött, amikor elhatározta, hogy nem indít listát” – érvelt a párt elnöke. A néppárti politikus úgy látja, ma egy dolog bizonyos: Tőkés László az EP tagja lesz. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy az RMDSZ eléri-e az 5 százalékot. „E döntés felelősségét az RMDSZ-nek kell vállalnia” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki a következő hetekben, hónapokban pártjával a szervezetépítésre törekszik, hogy minél több embernek elmondhassák döntésük lényegét és helyességét.
Orbánnak sem sikerült
Az elmúlt héten Tőkés László és Kelemen Hunor is Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél járt. Kérdésünkre, hogy ebben szerepe van-e a hétvégi, két döntésnek, Tőkés igennel válaszolt. „A miniszterelnök úr az RMDSZ elnökére nem tudott hatással lenni. A beszélgetés során még egy utolsó kísérletet tett az erdélyi magyar pártok összefogására az EP-választásokon, de eredménytelenül” – fogalmazott Tőkés, aki szerint Kelemen Hunor a Verestóy, Frunda, Markó féle „MSZP-s mag” foglya. Mindenféle híresztelés ellenére Orbán soha nem döntött határon túli kérdésekben a határon túli vezetőkkel történt tárgyalások, egyeztetések nélkül, fogalmazott Tőkés László, aki felelevenítette a 2007-es és a 2009-es EP-választásokat megelőző tárgyalásait Orbán Viktorral. „Mindig a számunkra elfogadható alternatívákat támogatta, és most is rám bízta, döntsem el, indulok-e a Fidesz-KNDP lista befutó helyén vagy sem?”
Az EP-képviselő szerint 2014-ben teljesen új helyzet állt elő: az erdélyi jelölt Fidesz-listán történő indulása minden szempontból legitim, hiszen a határok fölötti nemzetegyesítésben, egy nemzetben gondolkodunk. „Azzal, hogy idéntől a külhoni magyarok is szavazhatnak az országgyűlési választásokon, új lehetőség, új kor kezdődött, következésképpen a jelöltek listáján is közösen jelenhetünk meg az anyaországi magyarokkal”.
Tőkés László szerint a közös lista elmaradása azzal a veszéllyel járhat, hogy az RMDSZ nem küld május 25-én képviselőket az Európai Parlamentbe. „Ez a lista nem nyerő Erdélyben. A hét évvel ezelőtt ellenem indított Sógor Csaba képviseli a székelységet és az egyházat, a harmadik helyre került Vincze Lóránt Verestóy Attila embereként az egykori Előre napilap jogutódjánál, az Új Magyar Szónál kompromittálódott. Ez a csapat nem hiteles, így nem is meglepő, hogy a lista egyetlen hiteles embere, Eckstein-Kovács Péter nem kerülhetett befutó helyre”.
Sógor: lenn sem kell a közös lista
Az RMDSZ EP-listájának második helyére került Sógor Csaba az Erdélyi Naplónak elmondta: nem az RMDSZ csúcsvezetőségén múlott a közös lista meghiúsulása. „Vidéki körútjaimon sokszor találkoztam olyan helyzettel, amikor a helybéliek azt mondták, ha ismét kiegyezünk Tőkéssel, rájuk ne számítsunk. Olyan településeken találkoztam ezzel, ahol Tőkés László rendezvényeken szidta az RMDSZ-t.” Ilyen előzmények után Sógor szerint már nem lehetett vállalni a közös listát. Az RMDSZ-politikus úgy tartja, a néppártnak sokkal jobb eredményeket kellett volna elérnie a helyhatósági és a parlamenti választásokon ahhoz, hogy tárgyalási alapja legyen a közös lista kialakításához.
Kérdésünkre, hogy ennek elmaradása mennyire befolyásolhatja a szavazókat, Sógor elismerte: közös listával könnyebb volna a dolguk. „Ma az igazi kihívás az, miként tudjuk mozgósítani az erdélyi magyarságnak azt az 57-58 százalékát, amely bármilyen választáson inkább az otthonmaradást választja.” Ha az erdélyi magyar szavazók elsöprő többsége élne szavazati jogával, akár 5-6 EP-képviselőt is kijuttathatna Brüsszelbe. 2009 óta azonban változatlanul az a nagy kérdés, miként lehet megszólítani az otthon maradók nagy táborát – fogalmazott Sógor Csaba.
Eckstein-Kovács: nem negyedik vagyok a sorban
Azért utasította vissza Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ EP-listájának negyedik helyét, mert úgy véli: ismertsége, népszerűsége okán jobb pozíciót érdemelne. A volt szenátor a Krónikának adott interjúban elmondta: bántja, hogy a Szövetségi Állandó Tanács tagjainak Kelemen Hunor elnök előre megszabta a kialakítandó sorrendet. „Az utolsó hely vállalása azt jelenti, hogy fontosnak tartom az európai parlamenti jelenlétet, és mindent megteszek, hogy legyen erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban. Úgy tűnik, az RMDSZ-ben az a filozófia győzedelmeskedett, miszerint az EP-választások nem igazán érdeklik az embereket, nem személyiségekre van szükség, hanem mozgósításra. Szerénytelenül hangzik, de talán nem a negyedik vagyok ebben a sorban. Ismert, népszerű ember vagyok, tudok kampányolni, éppen ezért nem tekintettem megfelelőnek ezt a pozíciót.”
Makkay József |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Az RMDSZ feltételei: a jelképek szabad használata és az orvosi magyar tagozata
A miniszteri és egyéb tisztségek mellett a jelképek szabad használatát és a magyar nyelvű orvosi egyetemet is kérni fogja az RMDSZ, ha vezetői úgy döntenek, hogy belépnek a kormányba – közölte tegnap a hotnews.ro hírportál. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy belépnek a kormányba: már tárgyaltak erről az önkormányzati vezetőkkel, de dönteni szombaton fognak.
A fővárosi sajtó szerint a magyarok a művelődési és a környezetvédelmi tárcát kérik az alakuló kormányban. Bizalmas értesülésekre hivatkozva közlik, hogy a székelyföldi megyék részéről nagy nyomás tapasztalható a több tucat székelyzászló-per leállítására, és – véletlenül vagy sem – a fejlesztési minisztérium éppen azon a napon bocsátotta közvitára az önkormányzati jelképekre vonatkozó törvénytervezetet, amikor az NLP Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert jelölte kormányfő-helyettesnek.
Ekkor kezdődött az SZLSZ szakadásához vezető válság – emlékeztetnek. További érdekes véletlen, hogy február 25-én a képviselőházban az SZDP-s honatyák szavazataival fogadták el a magyar nyelvű állami egyetemi szakok létrehozását megkönnyítő RMDSZ-es törvénymódosítást. Emiatt bukott meg 2012 tavaszán az Ungureanu-kormány, ugyanennek az SZDP-nek a szavazataival.
Még furcsább, hogy ezzel az SZLSZ-kormány egy tavaly decemberi rendeletét hatálytalanították. A frissen uralomra került Victor Ponta kormányfő volt az, aki az Ungureanu-kormánynak a magyar orvosképzést segítő rendeletét hatálytalanította, ezért nem is sikerült önálló magyar tagozatot létrehozni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

„A mi időnk 2016-ban jön el” – Interjú Toró T. Tiborral
Toró T. Tibor szerint a néppárt azért nem indul az EP-választáson, mert válaszolnia kellett az RMDSZ felelőtlen hozzáállására, amellyel az erdélyi magyarság európai képviseletét tette kockára.
– Az EMNP országos választmánya legutóbbi székelyudvarhelyi ülésén úgy döntött, nem akarja kockáztatni az erdélyi magyarság Európai Parlamenti képviseletét, ezért a kialakult helyzetben nem indít saját jelöltlistát. Ezek után mit tanácsol választóinak, kire voksoljanak?
– Azon választóinknak, akik leginkább a magyar pártok közötti választási koalíciót várták – és meggyőződésem, hogy ők vannak a legtöbben –, egyértelműen az RMDSZ üzent, amikor visszautasította az együttműködést az EMNP-vel: nincs szüksége sem rájuk, sem a szavazatukra. De ez legyen az RMDSZ vezetőinek a gondja. Nekünk Székelyudvarhelyen arra kellett megoldást találnunk, hogyan válaszoljunk felelősen az RMDSZ felelőtlen hozzáállására, amellyel az erdélyi magyarság európai képviseletét tette kockára.
Úgy hiszem, a megoldást megtaláltuk, hiszen biztosítottuk a minőségi képviseletet: védnökünk, Tőkés László stratégiai partnerünk, a Fidesz európai parlamenti csapatában folytathatja munkáját, és továbbra is felléphet Brüszelben a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések érdekében. Az országos választmány döntését konszenzussal hozta, pedig több küldött saját néppártos hátországának azzal a határozott álláspontjával érkezett az ülésre, hogy önálló jelöltlistát kell indítani. Minden tiszteletem a harcosoké, értem és megértem őket, most mégis bölcsességet, megfontoltságot és türelmet kérek tőlük.
A mi időnk 2016-ban jön el, addig kell annyira megerősödnünk, hogy kiegyensúlyozhassuk az erdélyi magyar politikát. Következetes közösségi munkára szólítok tehát mindenkit, számunkra erről szól a választási kampány. Felnőtt emberek számára a szavazás pedig amúgy is meggyőződés és lelkiismeret kérdése.
– Tőkés László úgy fogalmazott, nagy valószínűséggel senki sem jutna be az EP-be az erdélyi magyarság köréből, ha ő önállóan indulna, vagy ha az EMNP saját listát indított volna. Sőt szerinte ez a veszély így is fennáll. Önnek mi erről a véleménye?
– Akkor, amikor a román politika pártjai az őszi államelnök-választás „nulladik" fordulójaként tekintenek az EP-választásokra, és mindent megtesznek az eddigi átlag feletti mozgósítás érdekében, becsületes eszközökkel az 5 százalékos bejutási küszöb átlépése nem egyszerű mutatvány. Főleg akkor nem, ha az RMDSZ felelőtlen vezetői eleve lemondanak a közösség egy markáns részének szavazatáról. Ennek fényében Tőkés László újabb EP-mandátuma annál értékesebb.
– Az RMDSZ egyébként nem kifejezetten díjazta az EMNP lépését. Kovács Péter, a szövetség főtitkára úgy fogalmazott: az EMNP az egyetlen olyan döntést hozta, amely nem vezet a néppárt újabb választási kudarcához.
– A főtitkár nem először bizonyítja közmondásos faragatlanságát közéleti megnyilvánulásaiban. Nem kívánok sem most, sem a továbbiakban az ő szintjére süllyedni.
– Véleménye szerint az RMDSZ miért utasította el az EMNP azon kezdeményezését, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek választási koalíciót hozzanak létre. És mivel magyarázza, hogy ehhez képest a Magyar Polgári Párt (MPP) kész megállapodni az RMDSZ-szel, ha a szövetség átengedi jelöltlistájának harmadik helyét az MPP által jelölt politikusnak?
– Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy őszinte pillanatában nyilvánosan bevallotta, hogy fontosabb számára pártjának jól bejáratott negyed évszázados jelképe, a tulipán, mint a közösség európai képviselete. Ha nem így lenne, széles alapokon nyugvó együttműködésben gondolkodnának minden politikai szereplővel egy igazi többpárti magyar választási koalíció létrehozása érdekében.
Ezzel szemben Kelemen Hunorék néhány, tagságuktól egyre távolabb kerülő MPP-s tisztségviselővel készülnek komoly tartalom és tét nélküli látszatmegállapodást kötni, megpróbálva ismét becsapni ezzel nemcsak a jobb sorsra érdemes egykori MPP-szavazókat, hanem az egész erdélyi magyar közösséget is. Lelkük rajta. Túl sokan nem lesznek, akik elhiszik, hogy Tőkés László és a néppárt mellőzésével, sőt erőszakos kiszorításával lehet valós magyar összefogásról beszélni.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Az RMDSZ szabjon valós, nemzetpolitikai feltételeket a kormányzati szerepvállaláshoz
Az Erdélyi Magyar Néppárt azt várja el a korábbi ellenfeleivel egyezkedő RMDSZ-től, hogy kemény nemzetpolitikai-közösségi feltételeket szabjon a kormányzati szerepvállaláshoz – mondta Toró T. Tibor pénteken. A Néppárt elnöke Szilágyi Zsolt alelnökkel és Zatykó Gyula partiumi régióelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Nagyváradon.
Toró a romániai politikai helyzetről szólva kijelentette: az Erdélyi Magyar Néppártot nem lepte meg a szociálliberális koalíció szétesése, várható volt a jelenlegi kormányválság, már csak azért is, mert a Ponta-kormány a kényelmes kétharmados parlamenti többség birtokában sem volt képes eredményeket felmutatni. Párhuzamot vont a budapesti és bukaresti kormányok teljesítménye között, rámutatva: szinte ugyanolyan háttértámogatással rendelkezve a román kormány lényegesen rosszabbul teljesített gazdasági-társadalmi téren. Ráadásul magyarellenes intézkedések és gesztusok borzolták az országban a kedélyeket. A kormányváltástól ezek megszűnését reméli a Néppárt, bár a bukaresti magyar képviselet monopóliumát bíró, koalíciós felkérést kapott RMDSZ aggasztóan alacsonyra tette kormányra lépésének mércéjét.
Zatykó Gyula röviden vázolta a párt Országos Választmányának egy héttel korábban, Székelyudvarhelyen tartott gyűlésén hozott döntéseket és elfogadott határozatokat, különös tekintettel a Néppártnak a Mikó Imre Tervre alapuló gazdasági programjára.
Szilágyi Zsolt a választmánynak a májusi Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos álláspontját ismertette, amelynek lényege: a Néppárt nem indít önálló listát, mert nem kívánja veszélyeztetni az erdélyi magyar jelenlétet az EP-ben. E nehéz döntést azt kényszerítette ki, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó koalícióra lépni a többi erdélyi magyar politikai erővel, elutasította a párbeszédet, és saját listát állít, csakis a tulipán jele alá hívva a választókat. Ezzel gyakorlatilag lemondott a szavazók jelentős részéről, fontosabb volt a számára a pártérdek. Az RMDSZ ezen döntése felelőtlen, mert veszélyezteti a brüsszeli erdélyi képviseletet, hiszen kétségessé vált, hogy önmagában el tudja érni az 5 százalékos bejutási küszöböt. A Néppárt felelősséggel viszonyul a közösségi érdekhez, nem csak saját pártérdekei mentén politizál.
Szilágyi emlékeztetett – felmutatva a vonatkozó dokumentumokat –, hogy a Néppárt már tavaly július 3-án dialógusra és egyeztetésre invitálta az RMDSZ-t több témában, egyebek mellett az EP-választások tárgyában is, de azóta sem kapott érdemi választ, nemrég viszont Kelemen Hunor valótlanul állította, hogy nem volt ilyen megkeresés a Néppárt részéről. Az RMDSZ-nek az önfejűsége amúgy vitát és rosszallást keltett a szövetségen belül is, egyre többen neheztelnek az önző pártpolitika primátusa és az erdélyi magyar összefogás elmaradása miatt – mondta Szilágyi.
A Néppárt külügyi felelőseként Szilágyi Zsolt az ukrajnai helyzetről is szólt, kiemelve, hogy az ott élő nemzeti közösségek jogainak védelmére nagyon oda kell figyelni, e tekintetben közösek a magyar és román aggodalmak.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
[kms= Külhoni Magyar Sajtószolgálat]
kms.mtva.hu/hir,

A kormányra lépés mellett érvelt Kelemen Hunor
Az RMDSZ kormányra lépése melletti érvek voltak túlsúlyban abban a beszámolóban, amelyet a szövetség kisparlamentje (Szövetségi Képviselők Tanácsa – SZKT) marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor, a szövetség elnöke tartott szombaton.
Kelemen Hunor a kormányra lépéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásához kért felhatalmazást az SZKT-tól. Megemlítette, a vasárnap délután lefolytatandó tárgyalásoknak akár az is az eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, de az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást.
Kelemen Hunor megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak” vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, de azt is elmondta, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást.
Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, olyan körülmények között, hogy „forrong körülöttünk a világ” – utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk” – magyarázta az elnök.
Ne kelljen földrajzleckét tartani a Székelyföldről
Kelemen a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, amikor elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékelésében nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27-28. oldalt is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik.
„Ez jelzés kell, hogy legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincsen teljes mértékben rendezve” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, bízik benne, hogy nem földrajz leckével kell kezdeniük a tárgyalásokat. „Remélem, nem kell megvitatnunk, hogy létezik-e Székelyföld, ha az már az amerikai külügyminisztériumból is látszik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Mint mondta, elsősorban olyan kérdésekről akarnak tárgyalni, amelyek az erdélyi magyarság biztonságérzetét növelik, de a tárgyalási csomag részét képezik a gazdasági-szociális kérdések, és az infrastruktúrafejlesztés kérdései is.
Kelemen Hunor azt is kifejtette, hogy nem látja a lehetőségét a jelenlegi román alkotmány módosításának és a régiók kialakításának. Arra hivatkozott, hogy az alkotmánymódosító tervezetnek a magyar szempontból fontos kitételeit „hatásköreit túllépve” nyilvánította alkotmányelleneseknek az alkotmánybíróság. Kelemen ugyanakkor kijelentette, teljesen új alkotmányra van szüksége az országnak, de hozzátette, egyelőre nem látszik, hogy ezt mikor lehetne elfogadni.
EP-választás: az RMDSZ folytatja a tárgyalásokat az MPP-vel
Tovább folytatja az RMDSZ a tárgyalásokat a Magyar Polgári Párttal (MPP) az európai parlamenti (EP-) választásokon való közös indulásról és a hosszabb távú együttműködésről.
Az SZKT a szombati marosvásárhelyi ülésen jóváhagyta az RMDSZ jelöltjeinek a múlt szombaton kialakított sorrendjét. Felhatalmazta ugyanakkor Kelemen Hunor elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat az MPP vezetőségével, és megegyezés esetén egészítse ki az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját.
Az MPP – az általa javasolt, nyilvánosságra került megállapodástervezet értelmében – a jelöltlista harmadik helyét kérte, amely abban az esetben lehet befutó, ha a magyarság számarányát jelentősen meghaladva vesz részt az EP-választásokon. Az MPP emellett azt is kérte, hogy az RMDSZ támogassa felvételét az Európai Néppártba (EPP) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába (FUEN).
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-ülésen elmondott beszámolójában kitért arra, hogy az MPP néppárti tagságát nem támogathatják, ugyanis az EPP csak parlamenti pártokat fogad a soraiba. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy március közepéig le tudják zárni a tárgyalásokat, és olyan megállapodást sikerül kötniük az MPP-vel, amelyik túlmutat az EP-választásokon.
Az RMDSZ elnöke kijelentette, el sem tudja képzelni, hogy a szövetség kiszoruljon az Európai Parlamentből. Úgy vélte, ha ez megtörténne, az az RMDSZ romániai érdekérvényesítő képességére is visszahatna.
MTI
Székelyhon.ro,

Megkezdődtek a tárgyalások (Feltételeket szab az RMDSZ)
Megkezdte a tárgyalásokat az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) a magyar érdekképviselet kormányra lépésének feltételeiről, amelyekről a két politikai alakulat egyezményt készül aláírni – közölte tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A dokumentum nemcsak arról szól, hány miniszteri tárcát, államtitkári és prefektusi tisztséget kap az RMDSZ, a szövetség ezek mellett számos javaslatot fogalmazott meg a jelenlegi kormányprogram kiegészítésére. A kormányba lépésről vagy ennek elutasításáról ma dönt az SZKT. Victor Ponta miniszterelnök reméli, hogy az SZDP hétfőn mind a kisebbségi frakcióval, mind az RMDSZ-szel aláírhatja a koalíciós egyezményt. Az új kabinet névsorát is hétfőn teszik közzé, a parlament kedden szavaz róla. A szenátusi és képviselőházi frakcióinkkal mi vagyunk a mérleg nyelve. Tőlünk függ, hogy felismerjük-e a pillanat adta lehetőségeket – fejtette ki Kelemen Hunor csütörtök délután, az RMDSZ Maros megyei állandó tanácsának ülésén. A szövetségi elnök szerint három lehetőségük van: ellenzékben maradni; parlamenti támogatást nyújtani a kormánynak – mint 2000–2004 között –; vagy belépni a kormányba, de megfelelő feltételek mellett, nem önmagában a kormányzásért. Kelemen Hunor elmondta: egyeztetni fognak a megyei szervezetek vezetőivel, de gyors döntésre van szükség, hiszen hétfőn délig választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy mit választanak. „A magyarok 80 százalékának képviselőjeként elég bölcsek tudunk lenni. Nem ideológiai kérdésről van szó, nem arról döntünk, hogy az erdélyi magyarok baloldaliak vagy jobboldaliak” – mondta. Úgy vélekedett, ha feltételeik teljesülnek, a szövetségnek egy felelős igent kell mondania a kormányzásra. „Amikor az eszközök közt döntünk, arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy mi a jobb az erdélyi magyarságnak, ha kormányon vagyunk, vagy ha nem. Meg kell néznünk, hogy az a jobb az ország és a régió stabilitása szempontjából, ha elhúzódik a kormányválság, vagy ha hamar megalakul egy stabil kormány, amelyben racionálisan lehet építkezni” – fogalmazott. A gyűlésen Borbély László úgy vélekedett: ha az RMDSZ kormányra lép, az az eddiginél hatékonyabb kormányzást fog eredményezni, mivel az SZLSZ eddig a kormányzás helyett a vitatkozással, veszekedéssel volt elfoglalva. Kifejtette: ha az RMDSZ úgy dönt, támogatja a kormányt, akkor ezért nem a parlamentben, hanem a kormányban kell felelősséget vállalnia. Ha teljesülnek a megfelelő feltételek, az RMDSZ-nek vállalnia kell a kormányzást – véli Markó Béla is, aki szerint az elmúlt években Romániában nem történtek reformok. Nélkülünk nincsenek reformok, nincs fejlődés – jelentette ki. Az EMNP azt várja el az RMDSZ-től, hogy a kulturális autonómiát és a sajátos jogállású regionális autonómiát tegye kormányzati szerepvállalásának feltételévé – jelentette ki tegnap Toró T. Tibor néppárti elnök, aki szerint itt a megfelelő pillanat az autonómiakövetelések érvényesítésére. „A székelyföldi és partiumi tömbmagyar vidékek számára ennél több kell. Itt a lehetőség, hogy vegyék elő újra a regionális átszervezés programját, és olyan koncepció mellé próbáljanak többséget kialakítani, amelyiknek része a Székelyföld és a Partium sajátos jogállása” – közölte. Hozzátette: elvi alapon nem ellenzi a kormányra lépést, de csak akkor tartja azt az érdekérvényesítés jó eszközének, ha a közösség képviselői közösségi érdeket jelenítenek meg, és nem csoport- vagy egyéni érdekeket. Toró a székelyzászló-perek leállítását nem tartja elég oknak, sem eredménynek. Ezekről a perekről egyébként Liviu Dragnea kormányfő-helyettes, az SZDP ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a leállításukról. „Nem tárgyalunk a nemzeti kisebbségek vagy bizonyos vidékek zászlóiról, ilyen nincs”.
Kényelmes többség alakulhat
Az új kormánynak akár 60 százalékos támogatottsága is lehet – jelentette ki tegnap Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, az SZDP ügyvezető elnöke, aki reméli, hogy kedden a parlament bizalmat szavaz a most alakuló csapatnak. Hozzáfűzte: a Szociáldemokrata Unió (SZDU) folytatni fogja az SZLSZ politikáját, hiszen felbomlását nagyon sajnálják, és remélik, hogy Crin Antonescu NLP-elnök is ugyanúgy érez. Dragnea szerint az SZLSZ „több volt egy politikai szövetségnél, egy kedélyállapot volt, egy politikai csoport, amelyben nagyon jó barátok, bajtársak voltak”. A közigazgatási és régiófejlesztési miniszternek meggyőződése, hogy stabil többséget sikerül kialakítani a kormánynak, amely így meg tudja valósítani az ország fejlesztésére vonatkozó céljait és az államreformot. Az új koalícióban a két napja még lehetséges elnökjelöltként szereplő Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnökkel nem számolnak: Dragnea kijelentette, hogy „magánszemélyekkel nem szövetkezünk”.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Éves kiértékelő szuperlatívuszokkal
Csütörtökön délután a Maros Művészegyüttes székházában tartott éves kiértékelő közgyűlést az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. A gyűlésen részt vettek és hosszan beszéltek az RMDSZ országos és megyei vezetői, majd következett a beszámoló, amiért tulajdonképpen a gyűlést összehívták.
A tanácskozáson Könyv és Gyertya díjat kapott a megyei tanács leköszönt alelnöke, Lokodi Edit Emőke, Farkas Ernő tanár az anyanyelvű oktatásért kifejtett munkájáért, kultúra kategóriában Tófalvi Zoltán közíró, és közösségépítésért Szepessy László.
A közösségért kifejtett munkáért érdemoklevelet kapott: Gráma János, Dávid Csaba, Fekete Zsolt, Szász Lajos, Szakács János és Varró Gyula.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének egyéves jelentését egy kiváló minőségű, fotókkal színesített brosúrában foglalták össze Az első év, folytatása következik, illetve Peti András és csapata címszó alatt. Beszámoltak a városi választásról, a megyei tisztújításról, a nőszervezet megalakulásáról, a székely szabadság napján való részvételükről, a Szent István-napi ünnepségről, a Bernády György iskola tanévnyitó ünnepségéről, az október 6-i megemlékezésről.
A színes kiadványban egyebek mellett még megemlítik a székelyek nagy menetelésén való részvételt, szó esik a Székelyföld gazdasági régióért összegyűjtött aláírásokról, a kétnyelvű iskolatáblákról, a kétnyelvű piaci árucímkékről, a tanszergyűjtésről, a Mikulás-futásról...
Az RMDSZ-vezetők – ki visszafogottabban, ki nagyobb hévvel – kivétel nélkül kizárólag dicsérő szavakkal illették a városi RMDSZ-szervezet vezetőit. Brassai Zsombor megyei elnök szerint például "Jó kézben van a vásárhelyiek sorsa!"
Kelemen Hunor szövetségi elnök a pillanat politikai kihívásait, illetve a felajánlott kormányzati részvétel lehetőségeit latolgatta. Ezzel szemben Markó Béla szenátor szerint, megfelelő feltételek mellett, az RMDSZ-nek "kötelessége vállalni a kormányzást". Mint mondta, Románia akkor lépett előre nemzetközi téren is, amikor az RMDSZ kormányban volt, de itthon sem történt volna előrelépés az RMDSZ nélkül. "Nélkülünk nem ment volna végbe az integráció, és nem történtek volna reformok" – jelentette ki. Borbély László politikai alelnök Marosvásárhely fekete márciusát emlegette, ami miatt "Vásárhelynek kicsit nehezebb volt, mint másnak" az eltelt időszak. Véleménye szerint a város polgármestere csak azért nyerte meg egymás után a választásokat, mert román volt, és ugyancsak magyarellenes szlogenekkel győzött 2012-ben a megyei tanács elnöke. Ezért kongatta meg a "vészharangot", hogy a magyarok fogjanak össze, hogy "egyesek ne romboljanak, hanem építsenek", és felkérte a vásárhelyi szervezetet, hogy "keressen meg minden magyart". Kelemen Atilla képviselő azt mondta, hogy a városi RMDSZ "kinőtte a pólyás kort", jó vezetése van, dicsérte a városi és a megyei önkormányzat képviselőit, akik "becsületére válnak az RMDSZ-nek", majd "az asztalra csapáshoz és a békés kiegyezéshez" kívánt jó egészséget a szervezet minden tagjának.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

„Igen” az RMDSZ kormányra lépésére – A PSD kétfelé nyilatkozik
Tegnaptól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan is tárgyal a kormányra lépésről, miután a hétvégén megkapta erre a Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) felhatalmazását. A híradások szerint az SZKT-n felszólalók túlnyomó többsége azt látta helyesnek, ha a szövetség kormányzati szerepet vállal.
Kelemen Hunor a kormányra lépéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásához kért felhatalmazást az SZKT-tól. Megemlítette, a vasárnap délutánra tervezett tárgyalásoknak eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, de az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, vagy akár az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást. Megjegyezte, mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. „Elmaszatolt megoldásnak” vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, hozzátéve, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást.
Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, ugyanis „forrong körülöttünk a világ” – utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. „Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk” – magyarázta.
Kelemen a majdani tárgyalópartnereinek is üzent, kifejtve, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékeléséből nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27–28. oldalakat is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik.
„Ez jelzés kell legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincs teljes mértékben rendezve” – jelentette ki. Hozzátette, bízik benne, hogy nem földrajzleckével kell kezdeniük a tárgyalásokat. „Remélem, nem kell megvitatnunk, hogy létezik-e Székelyföld, ha az már az amerikai külügyminisztériumból is látszik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Victor Ponta Rómában azt nyilatkozta, az RMDSZ nem állított olyan feltételt, hogy szabadon használhassák Székelyföld zászlaját, és azt kitűzhessék középületekre. Arra a kérdésre, vajon az RMDSZ kérte-e, töröljék a székely zászló miatt indított bírósági eljárásokat, a miniszterelnök azt nyilatkozta: „A pereket nem lehet törölni, viszont személyes véleményem, hogy amíg az önkormányzatok épületén ott van a román és az uniós zászló, ezek mellé kitűzhetnek helyi jelképeket, legyen szó Gorj, Teleorman vagy Hargita megyéről”. Liviu Dragnea kormányfő-helyettes viszont pénteken azt mondta, az RMDSZ kormányra lépésének nincsenek olyan feltételei, melyeket ne lehetne megbeszélni, viszont kitért arra, hogy semmilyen tartományi vagy kisebbségi zászlók és jelképek használata nem lesz elfogadva.
Végül is tegnap, Victor Ponta sűrű elfoglaltsága miatt, nem került sor semmilyen hivatalos tárgyalásra. Egyes források szerint a PSD egy RMDSZ nélküli többségben gondolkodik.
Székely Hírmondó
Erdély.ma,

Kelemen Hunor: az RMDSZ kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a politikai stabilitás és kiegyensúlyozottság, valamint a romániai magyar emberek érdekeinek hatékony érvényesítése jegyében eldöntötte, eleget tesz a Szociál – Demokrata Párt felkérésének, és belép a kormányba” – nyilatkozta ma délután Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ döntését a Szövetségi Állandó Tanács ülése hozta meg, amelyen a szövetségi elnök részletesen ismertette a tárgyalások folyamatát és tartalmát.
A Szövetség a tárgyalások után úgy lép kormányra, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztséget tölt be, Korodi Attila pedig a környezetvédelmi tárcát vezeti, valamint számos minisztériumban államtitkári rangban lesz jelen az RMDSZ képviselője.
A kormányra lépést rögzítő protokollum számos, a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából fontos elemet rögzít: a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát, a kisebbségi törvény elfogadását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékei helyzetének megoldását a román és a magyar oktatók által 2012-ben elfogadott megegyezés alapján, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, vagy az egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítását.
A protokollum rögzíti ugyanakkor a decentralizáció folytatását, vagyis az önkormányzatok hatáskörének bővítését, arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását, valamint az Észak-erdélyi autópálya építésének folytatását.
A protokollum aláírásakor, amelyre az RMDSZ képviselőházi frakciójának gyűléstermében került sor ma délután, Kelemen Hunor kijelentette: „a közösségi jogok, az anyanyelv használata, az oktatás, vagy a kultúra nem jobb- vagy baloldali, hanem érdekérvényesítési kérdés. Számunkra ez nem egy ideológiai döntés, egyértelmű, hogy mi a kormányban az Európai Néppárt értékeit képviseljük, a jogállamiságot, a demokratikus elveket. Az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel az romániai magyar emberek ügyeit leghatékonyabban tudja képviselni.”
Közlemény
Erdély.ma,

Az EP-választások tétje túlmutat az európai képviseleten
Mózes Edith
Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
A Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton mandátumot adott a szövetségi elnöknek és tárgyalócsoportjának a politikai tárgyalások lefolytatására, felhatalmazta, hogy folytassa a tárgyalásokat a Magyar Polgári Párt vezetőségével, és megegyezés esetén kiegészítse az RMDSZ Európai Parlamenti jelöltlistáját.
25 éve változatlanul a demokratikus és európai értékek mentén haladunk
– 25 éve, a kommunista diktatúra bukása óta, együtt vagyunk. Az elmúlt negyed évszázadban voltak sikereink, bátran állíthatjuk, hogy előbbre vittük az erdélyi magyarok ügyét. Voltak kudarcaink is, de képesek voltunk talpra állni, továbbmenni. Nem hagytuk, hogy egy-egy sikertelenség után az erőtlenség uralkodjon el felettünk. Az elmúlt 25 évben mindig a közösség szolgálata volt a célunk, és mindig a közösség támogatásával tudtunk eredményeket elérni. És az irány is mindig egyértelmű volt: a demokratikus, európai értékek mentén haladtunk a kisebbségi, közösségi jogok kiharcolásában és folyamatos bővítésében, a szülőföldön való megmaradás érdekében – jelentette ki politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy kötelességük minden magyar embert képviselni, ezért alakult meg 25 éve az RMDSZ.
2014 legnagyobb kihívása
Az elnök 2014 legnagyobb kihívásának az európai parlamenti választásokat tekinti, amely elsősorban azért fontos, mert jelen kell lennünk minden olyan helyen, ahol a mi sorsunkról is döntenek. Véleménye szerint azonban az idei európai parlamenti választások tétje túlmutat az európai képviseleten. – Ez a kampány nem csak a brüsszeli jelenlétről, hanem a magyar emberekről is szól. A május 25-i választásokon a magyarság itthoni képviseletének jövőjéről, az RMDSZ jövőjéről szavazunk. Mert egy jó választási eredmény megerősíti a mindenkori tárgyalási pozíciónkat a román pártokkal szemben, és alapul szolgál az őszi elnökválasztáskor. Ugyanakkor az idei eredmény az önkormányzataink és helyi szervezeteink számára is irányadó lesz a 2016-os választásokra nézve.
Az RMDSZ a politikai stabilitásban érdekelt
A továbbiakban az RMDSZ kormányra lépéséről tájékoztatta a képviselőket, és mandátumot kért a testülettől a tárgyalások lefolytatására. – Néhány nappal ezelőtt a szociálliberális koalíció felbomlása után Victor Ponta kormányfő azt az ajánlatot tette, hogy lépjünk be a kormányba. Belső egyeztetések következtek, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsában részletesen és alaposan megbeszéltük ezt a politikai ajánlatot. Ma csupán egyetlen dologról kell döntenünk: mandátumot kérünk a Szövetségi Képviselők Tanácsától a tárgyalások lefolytatására. Három lehetőség áll előttünk: maradunk továbbra is ellenzékben, a parlamentből támogatjuk a kormányt, vagy elvállaljuk a kormányzati szerepet a magyar emberek érdekeinek a figyelembevételével. Ebben a pillanatban a parlamentben mi vagyunk a mérleg nyelve, az RMDSZ tudja biztosítani mind a képviselőházban, mind a szenátusban a stabilitást. És mi a politikai stabilitásban vagyunk érdekeltek. Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, az erdélyi magyar emberek biztonságérzetét növelni tudtuk, a kisebbségi jogok területén minden alkalommal hozzátettünk az addigi eredményekhez, és ugyanakkor a politikai stabilitást is megteremtettük. Ha pedig nem vagyunk kormányon, akkor láthattuk, számos kísérlet történt arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 25 év kisebbségpolitikai eredményeit visszafordítsák. És amióta az RMDSZ kormányzati szerepvállalása felmerült, a sajtóban ismét egyfajta magyarellenes hangulat tapasztalható – mutatott rá Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy nem ideológiai döntésről van szó, az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy megtalálja az eszközöket, amelyekkel az romániai magyar emberek ügyeit leghatékonyabban képviselni tudja.
Jelzés a román politika számára
A szövetségi elnök kiemelte az amerikai külügyminisztérium jelentésének az erdélyi magyarokra vonatkozó részét: – A Romániáról szóló jelentés 27. és 28. oldalán részletesen szól az erdélyi magyarok közösségi jogairól, a székely zászlóról, a prefektusok erre vonatkozó intézkedéseiről, az igazságszolgáltatási eljárások során a megszerzett jogok megnyirbálásának kísérletéről, a felsőoktatásról, a moldvai csángók helyzetéről. Nem véletlenül kerültek be ezek a kérdések a jelentésbe. Mindezek jelzések kell hogy legyenek a román politika számára. Azt jelzik, hogy a közösségi, kisebbségi jogok helyzete nincs teljesen rendezve. Éppen ezért abban reménykedem, hogy a politikai tárgyalásainkat nem a földrajzi kérdések tisztázásával kezdjük, hiszen ha az amerikai külügy számára látható Székelyföld, akkor így kell ennek lennie Bukarest számára is. Hangsúlyozta: az RMDSZ három nagy kérdéskörrel megy tárgyalni. A kisebbségi és közösségi jogok bővítése, gazdasági, szociális kérdések, valamint infrastrukturális, életminőséget javító intézkedések szerepelnek a szövetség tárgyalási forgatókönyvében.
Hiba és/vagy bűn
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke szerint hiba lenne feltételek nélkül vagy rossz feltételekkel koalícióra lépni az USD-vel, ugyanakkor bűn lenne nem kormányra lépni, ha adottak a feltételek. – Van esély arra, hogy a szövetség a magyarság számára megfelelő feltételeket alakítson ki az RMDSZ kormányzati részvételéhez, és itt nem elsősorban tisztségekről van szó, hanem olyan kisebbségjogi és általános érvényű prioritásokról, amelyek az RMDSZ és a közösség számára fontosak: például a magyarellenes indulatok megfékezése, a decentralizáció vagy az erdélyi autópálya folytatása.
Újabb lehetőség a magyar igények megfogalmazására
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta: a szövetség ismét fontos döntés előtt áll, mint már oly sokszor az elmúlt 25 évben.– Nem volt könnyű dönteni akkor sem, amikor 1990 és 1996 között ellenzékben voltunk, és az Európa Tanácshoz, illetve más nemzetközi fórumokhoz benyújtottuk azt a 15 pontos követeléscsomagot, amelynek nyomán évekig monitorizálták Romániát. Már 1993-ban megfogalmaztuk, hogy mit szeretnénk elérni a következő húsz évben. Van, amit sikerült megvalósítani, van, amit most újra listára kell tűzni. Itt egy újabb lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk azokat az igényeket, amelyekre eddig nem volt politikai akarat.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint megbocsáthatatlan lenne óvatosságból eljátszani a kormányzati részvétel lehetőségét. – Kétség nem fér hozzá, erre a vonatra most fel kell szállni. Most lehet biztonságosan felszállni, s a mozdony fülkéjéből gyorsítani, lassítani vagy fékezni.
Az SZKT megerősítette a Szövetségi Állandó Tanácsnak az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeinek rangsorolásáról szóló döntését, majd az RMDSZ EP- listájának első öt jelöltje ismertette terveit.
Népújság (Marosvásárhely),

Kelemenék rábólintottak a kormányzásra, Pontáék nem állnak el a zászlóperektől
Victor Ponta miniszterelnök és helyettese február 28-án, pénteken egybehangzóan úgy nyilatkozott: az RMDSZ nem szabta kormányra lépése feltételéül a székely zászló kitűzésének engedélyezését.
A szociáldemokrata kormányfő római látogatása során újságírói kérdésre elmondta azt is: a szövetség azt sem kezdeményezte, hogy Bukarest álljon el attól a több mint félszáz pertől, amelyet a székelyföldi megyék prefektusai indítottak a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok ellen a székely zászló kitűzése miatt.
„Nem lehet lemondani ezekről a bírósági keresetekről. Azt azonban rendjén valónak találom, hogy a helyi közigazgatási egységek épületein Románia és az Európai Unió zászlaján kívül helyet kapjanak a helyi közösségek szimbólumai is, legyen szó Gorj, Teleorman vagy Hargita megyéről" – jelentette ki Victor Ponta, hozzátéve: amíg tiszteletben tartják Románia és az EU jogszabályait, nem fordulhat elő, hogy a hatóságok „boszorkányüldözést" folytassanak a helyi önkormányzatok vagy a nemzeti kisebbségek ellen.
Hasonlóképpen foglalt állást a nap folyamán Liviu Dragnea szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes is, leszögezve: szóba sem jöhet, hogy a kormány területi képviselői visszavonják bírósági keresetüket. Miközben Ponta decemberben leszögezte: a székely zászlók használatát legfeljebb Magyarország kormánya engedélyezheti, Dragnea ezúttal mégsem zárta ki egy olyan jogszabály megalkotását, amely lehetővé tenné a települési önkormányzatok számára saját jelképek elfogadását és használatát.
A témában egyébként Borbély László pénteken az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szociáldemokratákkal folytatott eddigi tárgyalások során „felmerült" a helyi és megyei jelképek, illetve a nemzeti szimbólumok használatának szabályozása. A székelyföldi polgármesterek ellen indított zászlóperekről szólva a szövetség politikai alelnöke úgy vélekedett, az RMDSZ kormányzati jelenléte „talán segít megértetni" a prefektusokkal: nem az a fő feladatuk, hogy hetente újabb pert indítsanak a magyar jelképek ellen.
Borbély hozzátette: „ha nem is kerül bele az egyezménybe", egyeztetnek Pontáékkal arról is, hogyan alakul meg a magyar tagozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A felsőoktatási intézmény magyar tagozatának létrehozása nem ígérkezik könnyűnek, hiszen ezt éppen Pontáék hiúsították meg, amikor két évvel ezelőtt megbuktatták az RMDSZ alkotta jobbközép Ungureanu-kormányt. A szociáldemokraták viszont kiköszörülhetik a csorbát, ha a szenátusban megszavazzák magyar szövetségesük törvénymódosító javaslatát, miszerint kormányhatározattal is létrehozhatók egyetemi karok.
Különben úgy fest: bár alapszabálya szerint az RMDSZ kormányzati szerepéről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hivatott dönteni, az alakulat csúcsvezetősége már pénteken letette a garast a román baloldallal történő együttműködés mellett. Ennek megfelelően a szövetség miniparlamentjeként működő SZKT-ra szombati marosvásárhelyi ülésén mindössze az a feladat hárul, hogy tudomásul vegye: Kelemen Hunor elnök hétfőn aláírja a koalíciós megállapodást a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Erre enged következtetni az is, hogy a miniszterelnök már most bejelentette, hétfőn 15 órakor a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciójával, 15.30 órakor pedig az RMDSZ-szel készül szentesíteni az együttműködési egyezményt.
Noha a dokumentumot vasárnap véglegesítik, immár eldőlni látszik, hogy az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi posztot és két minisztérium – a kulturális és környezetvédelmi tárca – irányítását kapja meg a Ponta-kabinetben, amelynek a magyar honatyák szavazataival hatvanszázalékos támogatottsága lesz a bukaresti törvényhozásban.
Krónika (Kolozsvár),

Belépett a román kormányba az RMDSZ
Belép a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román kormányba, amelyben egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a környezetvédelmi és a kulturális miniszteri posztot fogja betölteni – jelentette be hétfőn Kelemen Hunor (képünkön), az RMDSZ elnöke.
A miniszterelnök-helyettesi és a kulturális miniszteri poszt várományosa Kelemen Hunor, a környezetvédelmi szaktárca élére Korodi Attilát javasolta a magyar szervezet. Mindkét politikus vezette már a szóban forgó tárcákat az előző román kormányokban.
Hétfőn ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, amelynek döntenie kellett arról, hogy a magyar szervezet belép-e vagy sem a román kormányba azt követően, hogy a román liberálisok ellenzékbe vonultak.
A tanácskozást követően Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: Romániának kormányzati stabilitásra van szüksége, és ehhez hozzá tud járulni most az RMDSZ. Rámutatott: két megállapodást írnak alá, egy rövidet a kormányra lépésről Victor Ponta miniszterelnökkel és egy másik terjedelmesebb dokumentumot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), a Konzervatív Párttal (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR), amelyekkel együtt fog kormányozni az RMDSZ. Ez utóbbi, négypárti megállapodást a pártelnökök látják el kézjegyükkel.
Kelemen Hunor rámutatott: „technikai-alkotmányjogi megfontolásokból” nem lesz új kormányprogram, hanem folytatják a parlament által már 2012-ben megszavazott kormányzati programot. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy ez a program is vaskos kisebbségi fejezetet tartalmaz, és mind gazdasági, mind szociális téren tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek „hozzásegítenek a jó kormányzáshoz”.
Közölte: a 2012-es kormányprogram kisebbségi fejezetét is az RMDSZ írta, hiszen akkor az azóta már felbomlott Szociálliberális Szövetség (USL) őket kérte fel ennek a fejezetnek a megírására. Hozzátette: a Mihai Razvan Ungureanu vezette, és 2012 áprilisában megbuktatott kormány – amelynek része volt az RMDSZ is – programjának kisebbségi fejezete szinte szó szerint ugyanazt tartalmazza, mint a jelenlegi kormányprogram. „Minden megvan benne, ami elfogadható, és ami szükséges, és lehetővé teszi hogy előrelépjünk, új utakat keressünk” – mondta az RMDSZ elnöke az USL kormányprogramjáról.
Az MTI kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a politikai megállapodás tartalmazza mind a székely zászló, mind a Marosvásárhelyei Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata körüli viták rendezését, amelyekre a kormányzás során fognak megoldást találni.
Kelemen Hunor azt is bejelentette, hogy 14 államtitkári és államtitkári rangú tisztséget kap a szövetség az új kormányban. A kormány által kinevezett prefektusok tekintetében még folytatódnak a tárgyalások – mondta az RMDSZ elnöke –, de az már eldőlt, hogy Maros megyében az RMDSZ fogja adni a prefektust.
Aláírták a kormányzásról szóló egyezményt az új koalíció tagjai Aláírták hétfőn az új kormánykoalíció pártjai – köztük az RMDSZ – a közös kormányzást lehetővé tevő politikai megállapodást Bukarestben. A parlament épületében először Victor Ponta román miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke látta el kézjegyével azt a megállapodást, amely az RMDSZ-nek a kormányba lépéséről szól. Ezután csatlakozott hozzájuk Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke és Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) elnöke. A négy pártelnök aláírta azt a politikai megállapodást, amely a 2014-2016-os közös kormányzásuk alapját képezi. Az új, négypárti kormánykoalíciót a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatja a parlamentben.
MTI
Székelyhon.ro,

Bemutatta új kormányát Victor Ponta román miniszterelnök
Bemutatta új kormányát Victor Ponta román miniszterelnök, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusainak részvételével megalakuló, huszonhat tagú kabinet hivatalba lépéséhez fogja kérni kedden a parlament támogatását.
Ponta hétfőn ismertette kormánya névsorát, amelyben négy miniszterelnök-helyettes, 17 miniszter, és nyolc tárca nélküli miniszter foglal helyet. A miniszterelnök-helyettesek egyben miniszterek is, valamennyien egy-egy minisztériumot is irányítanak.
Az RMDSZ-t Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként és kulturális miniszterként, Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszterként képviseli a kormányban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) két kisebb koalíciós partnere, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) egy-egy miniszterelnök-helyettesi és két-két miniszteri posztot kapott. Daniel Constantin, a PC elnöke a miniszterelnök-helyettesi tisztség mellett a mezőgazdasági szaktárcát, Gabriel Oprea, az UNPR elnöke miniszterelnök-helyettesként a belügyi tárcát is vezeti.
A kormány gerincét azok a szociáldemokrata miniszterek alkotják, akik eddig is tagjai voltak a bukaresti kormánynak. Így Titus Corlățean külügyminiszter, Mircea Dușa védelmi, Remus Pricopie oktatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Eugen Teodorovici az európai pénzek minisztere és Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter marad. Ez utóbbi a PSD részéről a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti. Szintén az előző kormányból hivatalában marad Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter.
A liberálisok ellenzékbe vonulásával megüresedett tárcák többségét szintén a szociáldemokraták veszik át, így Ponta miniszterelnök Dan Șovát a közlekedési, Nicolae Banicoiut pedig az egészségügyi tárca, Ioana Petrescut a pénzügyminisztérium, Rovana Plumbot a munkaügyi minisztérium, Constantin Nitát pedig a gazdasági minisztérium élére javasolta.
Az új kabinettagok között szerepel többek között Szabó Gabriella, volt romániai sportcsillag. A híres atléta az ifjúsági és sportminisztérium élére kerülhet.
MTI
Székelyhon.ro,

Román kormányalakítás – Bemutatta új kormányát Victor Ponta miniszterelnök
Bemutatta új kormányát Victor Ponta miniszterelnök, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusainak részvételével megalakuló, huszonhat tagú kabinet hivatalba lépéséhez fogja kérni kedden a parlament támogatását.
Ponta március 3-án, hétfőn ismertette kormánya névsorát, amelyben 4 miniszterelnök-helyettes, 17 miniszter, és nyolc tárca nélküli miniszter foglal helyet. A miniszterelnök-helyettesek egyben miniszterek is, valamennyien egy-egy minisztériumot is irányítanak.
Az RMDSZ-t Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként és kulturális miniszterként, Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszterként képviseli a kormányban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) két kisebb koalíciós partnere, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) egy-egy miniszterelnök-helyettesi és két-két miniszteri posztot kapott. Daniel Constantin, a PC elnöke a miniszterelnök-helyettesi tisztség mellett a mezőgazdasági szaktárcát, Gabriel Oprea, az UNPR elnöke miniszterelnök-helyettesként a belügyi tárcát is vezeti.
A kormány gerincét azok a szociáldemokrata miniszterek alkotják, akik eddig is tagjai voltak a bukaresti kormánynak. Így Titus Corlatean külügyminiszter, Mircea Dusa védelmi, Remus Pricopie oktatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Eugen Teodorovici az európai pénzek minisztere és Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter marad. Ez utóbbi a PSD részéről a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti. Szintén az előző kormányból hivatalában marad Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter.
A liberálisok ellenzékbe vonulásával megüresedett tárcák többségét szintén a szociáldemokraták veszik át, így Ponta miniszterelnök Dan Sovát a közlekedési, Nicolae Banicoiut pedig az egészségügyi tárca, Ioana Petrescut a pénzügyminisztérium, Rovana Plumbot a munkaügyi minisztérium, Constantin Nitát pedig a gazdasági minisztérium élére javasolta.
Az új kabinettagok között szerepel többek között Gabriela Szabo volt román sportcsillag. A híres atléta az ifjúsági és sportminisztérium élére kerülhet.
Íme, tehát a harmadik Ponta-kormány névsora:
Liviu Dragnea, fejlesztési miniszter és miniszterelnök-helyettes Gabriel Oprea, belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunor, kulturális miniszter és miniszterelnök-helyettes Daniel Constantin, mezőgazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes Titus Corlăţean, külügyminiszter Mircea Dușa, védelmi miniszter Robert Cazanciuc, igazságügyi miniszter Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter Nicolae Bănicioiu, egészségügyi miniszter Remus Pricopie, tanügyminiszter Constantin Nita, gazdasági miniszter Ioana Petrescu, pénzügyminiszter Eugen Teodorovici, uniós alapokért felelős miniszter Dan Șova, szállítási miniszter Liviu Voinea, költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter Gabriela Szabo, ifjúsági és sportminiszter Rovana Plumb, munkaügyi miniszter Aurelia Cristea, társadalmi párbeszédért és civil társadalomért felelős miniszter Eugen Nicolicea, parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter Florin Jianu, kis- és középvállalkozásokért, valamint turizmusért felelős tárca nélküli miniszter Mihnea Costoiu, felsőoktatási és kutatási tárca nélküli miniszter Doina Pană, víz- és erdőgazdálkodási miniszter Răzvan Nicolescu, energiaügyi miniszter Alexandru Răzvan Cotovelea, távközlési miniszter Bogdan Stanoevici, határon túli románokért felelős miniszter.
Erdély.ma,

Székely szabadság napja – A miniszterelnökhöz fordult az SZNT
Victor Ponta román miniszterelnökhöz fordult kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azzal a kéréssel, hogy utasítsa Maros megye prefektusát a marosvásárhelyi felvonulást betiltó polgármesteri határozat törvényszéki megtámadására.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatója után az MTI-nek elmondta, a prefektusi óvás azonnal felfüggesztené Dorin Florea polgármester határozatát, és a Székely szabadság napjára, jövő hétfőre meghirdetett megemlékezés után megtartható lenne a tiltakozó felvonulás is.
Az SZNT elnöke hozzátette, a kormánynak, a belügyminiszternek, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek is elküldték a beadványukat. Kelemen Hunort arra kérték, hívja fel a figyelmet az ügy sürgősségére.
Az SZNT elnöke hozzátette, a rendezvény szervezése gőzerővel folyik. „Ha a felvonulást tiltó határozat érvényben marad, a székely vártanúk emlékművénél tartandó megemlékezés után bejelentjük, hogy a rendezvény véget ért" – mondta Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke megjegyezte, levonják az idei Székely szabadság napja szervezésének a tanulságait. Azonnal elindítják a jövő évi megemlékezés és felvonulás engedélyeztetésének a folyamatát azután, hogy az idei rendezvény véget ér.
Az SZNT korábban azt közölte, százezer embert vár a Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényére a marosvásárhelyi Postarétre, a Székely Vértanúk Emlékművéhez. Az obeliszk az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetőjének, Török Jánosnak, Gálfi Mihálynak és Horváth Károlynak állít emléket.
A Székely szabadság napja tavalyi rendezvényén a szervezők szerint 30 ezren, a rendfenntartók szerint ötezren vettek részt. Az obeliszk mellet közfelkiáltással elfogadott, a Székelyföld autonómiáját követelő petícióval a tömeg a prefektus hivatala elé vonult. A kormány Maros megyei képviselőjének átnyújtott petícióra azóta sem érkezett válasz.
MTI
Erdély.ma,

Korodi: dolgozunk az autonómián – Ponta: a jelképekről sem tárgyaltunk
Belép a kormányba az RMDSZ. Két miniszteri tárcát kap, az egyiket, a kulturális minisztériumét a párt elnöke, Kelemen Hunor, a környezetvédelmi minisztériumét pedig Korodi Attila.
Victor Ponta miniszterelnök szerint az egyeztetéseken nem esett szó a székely jelképek használatáról, sem a marosvásárhelyi magyar orvosképzésről, sem a régiók kialakításáról.
A Magyar Hírlap Korodi Attilával készített interjút.
– Nagy szükség volt arra, hogy belépjenek Victor Ponta kormányába? – Nehéz politikai döntés volt ez, miközben nincsenek jó opcióink, de fontos, hogy az erdélyi magyarokat helyzetbe hozzuk az egyre durvább közigazgatási döntéseket hozó Romániában.
– Milyen helyzetbe szeretnék hozni a magyarokat?
– Készül egy megállapodás, amit hamarosan aláírnak a kormányt támogató pártok. Annyit elmondhatok: kormányzati helyzetből más eszközökkel tudjuk érvényesíteni az erdélyi magyarok érdekvédelmét, mint ellenzékből, valamint garantálni lehet azt is, hogy kialakuljon végre a normalitás a román–magyar együttélésben. A magyar kártyát ugyanis a román politikusok gyakran szeretik előhúzni.
– Éppen ezért nem tartanak attól, hogy most is csak azért húzták elő, mert a saját céljaikra akarják felhasználni az önök szavazatait?
– Nem láttam még olyan román pártot, amely szerelemből egyezkedett volna velünk. Nekünk az a feladatunk, hogy eleget tegyünk azoknak az elvárásoknak, amelyeket az erdélyi magyarság nyolcvankét százaléka támaszt velünk szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy mindig ott kell lennünk a döntési helyzetekben.
– Feltételül szabták-e az autonómia elérését a kormány támogatásához?
– Van egy nagyon részletes kormányprogram, ami kitér sok mindenre. Így például a kulturális autonómia és a regionális autonómia kérdésére. Az önrendelkezés elérésének van egy politikai és egy társadalmi folyamata, és annak építményét téglánként kell összerakni. Az autonómiatörvényt beterjesztjük a parlamentben.
– Melyek az első miniszteri tervei?
– Normálisan ki kell merítenünk a 2015-ben lezáruló európai uniós finanszírozási keretet, mivel nagyon sok erdélyi beruházás stagnál. Újra el kell érnünk, hogy az általam vezetett tárca visszanyerje azt a súlyát, amit 2012-ben kezdett elveszíteni.
– Mi lesz a verespataki bányaberuházás sorsa? – Egyértelmű az álláspontom. – Vagyis? – A román állam döntéshozóinak kőkeményen újra kell gondolniuk ezt a történetet. A Magyar Hírlap és a Kossuth Rádió nyomán
Erdély.ma,

Székelyföld továbbra sem létezik?
Jó nagy a harmadik Ponta-kormány, közel harminc teljes rangú vagy tárca nélküli miniszteréből kettő jutott az RMDSZ-nek is, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesként és a művelődési tárca vezetőjeként, Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszterként foglal majd helyet a hatalom asztalánál.
Hogy jó vagy rossz nekünk ez a kormányzás, az már hét végén az SZKT szintjén eldöntetett: az önkormányzati képviselők tudni vélték, hogy a magyar közösség közel kilencven százaléka támogatja a kormányba lépést, tehát nemcsak ajánlatos, de létfontosságú elfogadniuk Victor Ponta felkérését. A kormányfő meg nyilvánosan elismerte, hogy a roppant bonyolulttá vált külpolitikai helyzetben, amikor az ország keleti határánál etnikai felhangokkal is megtűzdelt háborús hangulat terjed, jobb, ha így tartják féken a hatalmon kívülre szorult RMDSZ radikalizálódását. Különben a megelőző napokban mind a miniszterelnök, mind helyettese, Liviu Dragnea meglehetősen mogorván tagadta, hogy egyetem- vagy székelyzászló-ügyben például engedményeket kívánnának tenni az RMDSZ-nek, de ezt, úgy látszik, meg sem hallották a hatalom szekerére felkapaszkodni vágyók. Mint kiderült, Kelemenék optimizmusának forrása, hogy a 2012. december 21-én elfogadott kormányprogram kisebbségi fejezetét a Szociál-Liberális Szövetség felkérésre maguk készítették, s most állítják: abban alapjaiban minden benne foglaltatik, ami a magyarság további boldogulásához szükséges.
Bár a román közbeszéd irányítói állítják, az RDMSZ az égadta világon mindent elért az elmúlt két évtized alatt, a valóság, hogy magyarkérdésben mindig fukar marokkal mértek, s amit eredményként élünk meg, azt az uniós csatlakozás okán mindenképpen kénytelenek voltak biztosítani. Különben kis lekenyerezésekkel, jog-morzsákkal tartották magukhoz láncolva a szövetséget, s most Kelemen Hunorék elismerik-forma, hogy a meglévő, de törékeny, a szórványban alig gyakorolható nyelvi jogokon és az oktatásügyben elért halovány eredményeken kívül a magyarság majd minden lényeges követelését a harmadiknak nevezett Ponta-kormánynak kellene biztosítania. Kivéve, persze, az autonómiát, mert arról hallgatnak, mint Béla a fűben... És a kormányzás hátralévő éveiben fognak megoldást találni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának létrehozására vagy a székely zászlók körüli pitiáner elutasítások orvoslására. Székelyföld, természetesen, addig sem létezik. A hatalmasnak tűnő apparátusban, hisz az égadta világon senki nem árulta el, hány államtitkára van a kormánynak, 14-et sikerült megszereznie az RMDSZ-nek, így feltörekvő fiataljai újra kenyérbe esnek. A két miniszter és ez a tucatnyinál kettővel több államtitkár elmondhatja majd unokáinak, milyen jó volt nekik 2014-ben magyarnak lenni Romániában. Hiszen csak kormányátalakítás történt, nem struktúraváltás, jelentik ki büszkén. Aki ebből sem ért, boldogan lelkesedjék tovább.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírsaláta
HOGY NE LEGYÜNK GYARMAT. Több mint tízezren írták már alá azt a kormánynak címzett internetes petíciót, amelynek kezdeményezői Erdély önrendelkezését kérik. A petíciót az Autonomy for Transylvania Facebook-oldal köré szerveződő mozgalom indítványozta, céljuk, hogy legalább 15 ezer aláírást gyűjtsenek össze.
A petíció regionális kormány és parlament megalakítását is javasolja. A szöveg szerint a mindenkori román kormány gyarmatként kezeli Erdélyt, a régióban összegyűjtött adók jogtalanul Moldvát és Olténiát gazdagítják. Az Autonomy for Transylvania oldal elindítója, Fancsali Ernő korábban úgy nyilatkozott, azért kezdeményezte a petíciót, mert a románokat is be akarta vonni az autonómiaküzdelembe. Fancsali azt állítja, Erdélyben sok olyan román él, aki Románia föderalizálását, Erdély területi-adminisztratív autonómiáját tartja kívánatosnak. (Krónika) HARAGSZIK PELICAN. A Konzervatív Párt egyik szenátora, bizonyos Dumitru Pelican igen kikelt a szocdemek azon döntése ellen, mely szerint együtt kormányoznak az RMDSZ-szel, és nekirontott Kelemen Hunornak, akit a legnagyobb magyar szélsőségesnek, irredentának és zsarolónak tart. Szerinte okosabb lenne, ha előrehozott választásokat írna ki a kormány, mint hogy Románia vezetésébe bevonja az örökös öt százalékkal rendelkező magyarokat, engedve az RMDSZ zsarolásának. (Antena 3)
EGYBEN FIZETTE, RÉSZLETEKBEN KAPJA VISSZA. Öt év alatt fizeti vissza az állam a regisztrációs illetéket azoknak, akik 2013. január 1. és március 14. között íratták forgalomba gépkocsijukat – írja a Mediafax. Az Európai Közösségek Bírósága a 2012-ben elfogadott, gépjárművekre kivetett regisztrációs adót nemrég diszkriminatívnak nyilvánította, ezért kell a pénzt visszajuttatni a befizetőknek. A regisztrációs adó csak két hónapig volt érvényben, 2013 márciusában helyettesítették az úgynevezett környezetvédelmi bélyegilletékkel.
HÁTSÓ SZÁNDÉK? Traian Băsescu államfő meggyőződése, hogy Victor Ponta az összeférhetetlenségi jogszabályokban szereplő büntetések enyhítése érdekében szövetkezik az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ-ben is van korrupció, tartanak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségtől és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól, s el szeretnék érni, hogy az összeférhetetlenségek esetében csak adminisztratív büntetést írjon elő a törvény. Băsescu kijelentette, amennyiben a parlament kilúgozná a törvényt, nem fogja aláírni, mi több, megtámadja az alkotmánybíróságon. (Agerpres)

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Új, négypárti koalíció alakult a kisebbségek támogatásával
Kelemen Hunor és Korodi Attila is tagja lesz a III. Ponta-kabinetnek
A kormányba lépett az RMDSZ, amelynek Szövetségi Állandó Tanácsa tegnap Bukarestben úgy döntött, a szövetség vállalja a közös kormányzást, miután olyan feltételeket sikerült kialkudni, amelyek az RMDSZ szerint megfelelőek.
Az RMDSZ elnöke egy kormányba lépési megállapodást írt alá Victor Ponta miniszterelnökkel, emellett egy négypárti politikai egyezség is született, amely kitér egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának, valamint a székely zászló használatának kérdésére is. A dokumentum az észak-erdélyi autópálya folytatását is tartalmazza, különös hangsúlyt fektetve az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasz megépítésére. Az új kormányban miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri posztot fog betölteni Kelemen Hunor, Korodi Attila a környezetvédelmi tárcát irányítja. A parlament várhatóan ma szavaz az új kabinet hivatalba iktatásáról.
Szabadság (Kolozsvár),

A koalíciós tárgyalások során fölmerült viták ellenére az RMDSZ részvételével alakul meg az új bukaresti kormány, miután a szövetség hétfő délután elfogadta a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós feltételeit.
Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a koalícióban, emellett a szövetségé a művelődési és a környezetvédelmi tárca. Előbbit miniszterelnök-helyettesi minőségben Kelemen Hunor elnök, utóbbit Korodi Attila irányítja majd.
Mint ismert, mindkét tárca volt már RMDSZ-es irányítás alatt, és mindkét miniszter vezette már a szóban forgó minisztériumot. A koalíciós egyeztetések során nézeteltérések merültek fel a PSD és az RMDSZ között, mivel a szövetség nagy tétben próbált játszani, és a felajánlott kormányfő-helyettesi, művelődési és távközlési tárca mellett az egészségügyi minisztériumot is szerette volna magának. A PSD azonban ragaszkodott az egészségügyi minisztériumhoz, így a szövetség végül beérte két tárcával.
A kormányban, amelyet az RMDSZ mellett három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) – képez, a miniszterelnök továbbra is Victor Ponta PSD-elnök marad, és mind a négy részt vevő alakulat kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (A helyzet pikantériája, hogy a Központi Választási Iroda épp hétfőn utasította el az USD megnevezést, mert az túlságosan hasonlít a liberálisok kilépése nyomán felbomlott USL koalíció nevének rövidítéséhez.)
A stabilitást biztosítaná az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt követően, hogy az RMDSZ vezetése megszavazta a kormányra lépést, elmondta: a PSD ajánlatait kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, közreműködésük pedig ebben rendkívül fontos, tekintve a hazai és külföldi helyzetet.
Közölte, elfogadták, hogy a 2012-es kormányprogramot vigyék tovább, a mostani megállapodás ennek egyik fejezetéhez sem tesz hozzá semmit.
Kifejtette, nagyon jó eredménynek tartja a koalíciós alku eredményét, amely révén a miniszteri tisztségek mellett tizennégy államtitkári posztot is kapnak.
Azt is elmondta, hogy a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perekről nem esett szó a koalíciós alku során, mivel igazságszolgáltatási ügyről van szó.
Úgy vélte, az RMDSZ egyensúlyt hoz a kormányba, és kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit.
Kelemen Hunor délután fél négykor koalíciós megállapodást írt alá Victor Pontával, majd az USD tagpártjainak elnökeivel is aláírtak egy dokumentumot, amelyben a szövetség igényeit rögzítették. Victor Ponta kormányfő a nap folyamán együttműködési megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek frakciójával is.
A kisebbségek nem kapnak kormánytisztséget, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanakkor jelezte: az RMDSZ-szel együtt jelenlegi formájában támogatják a parlamentben évek óta megrekedt kisebbségi törvény elfogadását. Ponta korábban a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) vezetőivel is tárgyalt, ennek nyomán az ellenzéki párt támogatásáról biztosította a kormányt.
A kormányfő hétfő délután ismertette a kormány tervezett névsorát, a parlament várhatóan kedd délután szavaz bizalmat a harmadik Ponta-kabinetnek.
Băsescu: Ponta mondjon le!
A kormány beiktatását ugyanakkor hátráltathatja Traian Băsescu államfő ellenkezése, aki közölte: álláspontja szerint Victor Ponta mandátuma az előző koalíció, a Szociáldemokrata Unió (USL) nyomán megszűnt. Az elnök vasárnap késő este a B1 televíziós csatornának nyilatkozva leszögezte: kitart azon álláspontja mellett, hogy Ponta nem állhat egyszerűen bizalmi szavazást kérve a parlament elé az RMDSZ-szel, mivel az eredeti kormányprogram a Szociálliberális Unióé (USL) volt, ami azonban a PNL kilépésével megszűnt, ezért a kormányfőnek vissza kellene adnia mandátumát.
Mint arról beszámoltunk, az elnök vasárnap reggel azt mondta: ebben a helyzetben új kormányról és kormányprogramról van szó, ezért a kormányfőnek ismét kormányalakítási megbízatást kell kérnie tőle. Leszögezte ugyanakkor, hogy soha többé nem kéri fel Pontát a kormányalakításra, mivel velejéig korruptnak tartja. Azt is közölte, hogy ha a parlament megszavazza az új kormányt, alkotmánybíróságon támadja meg a szavazás eredményét.
Az államfő magyarellenes kirohanása
Az államfő emellett magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, miközben bíráló hangnemben szólt a PSD és az RMDSZ esetleges koalíciójáról. Közölte, attól tart, hogy újabb titkos megállapodás született az RMDSZ és Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök között. Hozzátette: a kormányfő szakértőnek tűnik ebben a műfajban, hiszen mint később kiderült, már a 2012-es parlamenti választások előtt is született egy – végül be nem tartott – titkos megállapodás közte és a szövetség között arról, hogy az RMDSZ-t is bevonják a kormányba.
Kitért arra is, hogy a napokban derült ki: a kormányból múlt héten kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) között is titkos megállapodás volt arról, hogy amennyiben a PNL-s szenátusi elnököt, Crin Antonescut államfővé választják, a felsőház elnöki tisztségét a konzervatívok kapják meg.
Az államfő elfogadhatatlannak nevezte a szerinte a koalíciós megállapodásba bevezetni kívánt magyar követeléseket az anyanyelv egészségügyi intézményekben való használatáról és „az olyan jelképekről, amelyeknek semmi közük a román államhoz."
„Nem gyűlölheti valaki annyira az államot, hogy ne akarja kitűzni annak jelképeit a közintézményekre, egy városházára. A megvető magatartás minden határt túllép, ami még elfogadható egy civilizált államban. Felkérném azokat, akik nem hajlandóak a román állam jelképeit tisztelni, az RMDSZ-t, hogy menjenek el Franciaországba, tegyenek egy próbát, és nézzék meg, ott hány percen belül tartóztatnák le őket. Vegyék le a zászlót a párizsi városházáról. Tűrhetetlen túlzásokba estek" – hangoztatta az államfő.
Hozzátette: attól tart, hogy a kormánytöbbség biztosítása érdekében Ponta beadja a derekát, és mindenféle titkos egyezmények születnek. Megjegyezte: azt üzeni az RMDSZ-nek, hogy „az ország törvényei a kisebbségekre is vonatkoznak". Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: a PSD-vel aláírandó megállapodás „nem lesz titkos".
Kulturális jogok, kisebbségi törvény és autópálya Az USD és az RMDSZ közötti politikai megállapodás rögzíti, hogy az RMDSZ milyen feltételek teljesülése esetén támogatja a kormányt. A szövetség feltételül szabta, hogy csak közös megegyezéssel módosítható az alkotmány, az ország közigazgatási átszervezését pedig a különböző vidékek hagyományainak, kultúrájának és történelmének figyelembevételével hajtják végre. Külön jogszabályban rögzítik a kisebbségek kulturális jogait, és megyei, illetve helyi szinten arányosan biztosítják a kisebbségek részvételét a közintézmények működtetésében. Az RMDSZ azt is kikötötte, hogy hozzák létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar oktatási vonalát. Emellett az USD vállalja, hogy minden olyan kérdésben egyeztet az RMDSZ-szel, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi vagy oktatási identitásához kapcsolódik. Az oktatási törvényt is csak közös beleegyezéssel módosítják, az USD pedig támogatja a kisebbségek szerzett jogainak tiszteletben tartását. A kormány lépéseket tesz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása és a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és felgyorsítják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Emellett megállapodtak a közigazgatási decentralizációs folyamat folytatásában is. A kormánypártok a megállapodás szerint együttműködnek egy olyan törvény kidolgozásában, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára a település vagy a megye zászlajának használatát, és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásában is megállapodtak.
Krónika (Kolozsvár),