Az EMNP politikai támadásnak minősíti a Transindex cikkét
Politikai támadásnak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Transindex portál csütörtökön közzétett írását, amely a párthoz köthető civil szervezetek magyarországi támogatásával foglalkozik.
Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében kijelentette: „a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa, Kelemen Hunor", a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
„Az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" – áll az EMNP közleményében.
Az EMNP közölte, politikusai jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, csak a kongresszus után kívánnak „az RMDSZ irányából érkező támadással" foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amellyel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének az interjúkérésére válaszolt. Toró azt javasolta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak a pártfinanszírozásra vonatkozó újságírói kérdésekre.
A Transindex portál csütörtökön közzétett cikke szerint a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonú magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek. A Freedom House Románia alapítvány támogatásával végzett írás rövidített változatát az Adevarul napilap internetes kiadása is közölte csütörtökön.
MTI
Erdély.ma.

Magyarországi támogatás az EMNP-nek
A Transindex portál csütörtökön közzétett terjedelmes tényfeltáró anyaga szerint a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek.
A Transindex megemlíti, a román törvények tiltják a pártok külföldi finanszírozását, az EMNP ennek ellenére jelentős magyarországi támogatásokhoz jutott 2012-ben. A tényfeltáró írás szerint a támogatásokat egyfelől a magyar állampolgárság igénylésének a folyamatában segédkező – az EMNT által létrehozott – demokráciaközpontok, másfelől az EMNT-hez és az EMNP-hez kötődő személyek által bejegyzett civil szervezetek kapták.
A támogatások egy része a magyar költségvetésből származik, de jelentős összegeket juttattak e civil szervezeteknek állami tulajdonban levő magyar vállalatok is, mint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Villamosművek Zrt. A portál közlése szerint a támogatott civil szervezeteknek nincsen olyan tevékenysége, amely indokolttá tenné a támogatási összegeket.
A Transindex megállapította, az EMNT által létrehozott – az állampolgárság igénylésében segédkező – demokráciaközpontok megannyi EMNP-politikusnak biztosítanak megélhetést.
A tényfeltáró írás kitér az általa EMNT-EMNP közelinek tartott erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatására is. Állítása szerint ezek a sajtóorgánumok 1,86 millió eurós (558 millió forintos) támogatást könyvelhettek el ugyanezekből a forrásokból.
Az erdélyi magyar portál a Freedom House Románia alapítványtól nyert támogatást az EMNT és az EMNP, valamint az ezekhez közel állónak tekintett erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatási forrásait feltáró munkához.
A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában levő hírportálon, csütörtökön megjelent cikk nem más, mint politikai támadás az Erdélyi Magyar Néppárt ellen – szögezi le az EMNP sajtóirodája tegnapi közleményében. Mint írják: a napnál világosabb, hogy a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa, Kelemen Hunor, és az általa vezetett RMDSZ így próbálja támadni a néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a néppárt Országos Küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a kongresszust. Leszögezik: az EMNP politikusai jelenleg a szombati Országos Küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, az RMDSZ irányából érkező támadással csak a kongresszus után foglalkoznak majd.
Kelemen Hunor tegnapi válaszában határozottan visszautasította az RMDSZ nevében is az EMNP „rágalmazását”, miszerint a Transindexen megjelent tényfeltáró riport politikai megrendelésre készült volna. „Hangsúlyozom, hogy a megjelent írás nem az én személyes kérésemre készült, hanem amint azt a honlapon is olvashatják, a tényfeltáró riportot a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett „Grants for Investigative Journalism” program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium (U.S. Department of State) és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával.
A Konzervatív Párt tegnap közölte, hogy értesítette a korrupcióellenes ügyészséget, az Állandó Választási Hatóságot, a Román Hírszerző Szolgálatot arról, hogy a magyar állam finanszírozza az EMNP-t, ami sérti a román pártfinanszírozási törvényt.
Szabadság (Kolozsvár).

Biró Zsolt még nem tudja, elmegy-e az EMNP kongresszusára
Az RMDSZ elnöke nem vesz részt az Erdélyi Magyar Néppárt szombati kongresszusán, a Magyar Polgári Párt elnökének részvétele pedig még kétséges – tudta meg a maszol.ro.
A szövetségi elnöki hivatal csütörtökön tájékoztatta az EMNP-t, hogy Kelemen Hunor már korábban leegyeztetett egyéb elfoglaltságai miatt nem tud eleget tenni a meghívásnak – mondta kérdésünkre Debreczeni Hajnal, Kelemen kabinetjének sajtótanácsosa.
Az EMNP alelnöke, Gergely Balázs szerdán számolt be arról, hogy jelen lesz a kongresszuson Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke és több határon túli magyar párt vagy szervezet vezetője. Meghívót küldtek Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, és Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének, valamint a jobbközép román pártok vezetőinek.
Biró Zsolt csütörtökön a maszol.ro-nak elmondta, nincs tudomása hivatalos meghívóról. „Informálisan többen is meghívtak már, de hivatalosan tudtommal még nem” – magyarázta. Az MPP elnöke nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésünkre, hogy elmegy-e a kongresszusra. „Még nem tudom a szombati programomat” – jelentette ki.
maszol.ro.

Politikai megrendelésre készült? (EMNP-RMDSZ vita egy Transindex-cikk miatt)
A Transindex portál tegnap közzétett terjedelmes tényfeltáró anyaga szerint a tavalyi választási évben közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek.
Az írás máris politikai vitát keltett, az EMNP azt állítja, a cikk politikai megrendelésre készült (lévén, hogy a Transindex portál tulajdonosa Kelemen Hunor), míg az RMDSZ elnöke határozottan visszautasítja a vádat. A Dan Voiculescu alapította Konzervatív Párt viszont máris feljelentést tett az illetékes román hatóságoknál az EMNP vélt magyar finanszírozása miatt. A Magyar állami vállalatok adományai segítik az EMNP-projektet? című, Sipos Zoltán által jegyzett tényfeltáró írás szerint a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól kapott közel egymillió eurós támogatásokat egyfelől a magyar állampolgárság igénylésének folyamatában segédkező – az EMNT által létrehozott – demokrácia-központok, másfelől az EMNT-hez és az EMNP-hez kötődő személyek által bejegyzett civil szervezetek kapták. A támogatások egy része a magyar költségvetésből származik, de jelentős összegeket juttattak e civil szervezeteknek állami tulajdonban levő magyar vállalatok is, mint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Villamosművek Zrt. A portál közlése szerint a támogatott civil szervezetek – Civil Kurázsi Egyesület, Identitas Egyesület, 16 Patak Egyesület, Kézdiszékért Egyesület, Mikó Imre Egyesület, Pro Partium Egyesület, Reconstructio Egyesület – mindenikét 2011-ben vagy 2012-ben alapították szinte kivétel nélkül az EMNT-ben és/vagy az EMNP-ben aktiváló politikusok, és egyiknek sincs olyan tevékenysége, amely indokolttá tenné a támogatási összegeket. Az írás megállapítja azt is, a demokrácia-központok megannyi EMNP-politikusnak biztosítanak megélhetést, illetve kitér a szerző által EMNT–EMNP közelinek tartott erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatására is. Állítása szerint ezek a sajtóorgánumok 1,86 millió eurós támogatást könyvelhettek el ugyanezekből a forrásokból. Utalva arra, hogy a Transindex tulajdonosa az RMDSZ elnöke, a hírportálon tegnap közzétett írást politikai támadásnak minősítette az EMNP, a Néppárt sajtóirodája által kiadott közlemény szerint „a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa Kelemen Hunor”. Az EMNP úgy véli, „az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud kifogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát.” A közlemény szerint azonban az EMNP politikusai jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, és csak a kongresszus után kívánnak „az RMDSZ irányából érkező támadással” foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amellyel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének az interjúkérésére válaszolt. Toró azt javasolta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak a pártfinanszírozásra vonatkozó újságírói kérdésekre. Kelemen Hunor nyilatkozatban reagált a Néppárt vádjára, határozottan visszautasítva az EMNP állítását, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása. „Hangsúlyozom, hogy a megjelent írás nem az én személyes kérésemre készült, hanem amint azt a honlapon is olvashatják, a tényfeltáró riportot a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával” – írja az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor azon felvetésére reagálva, hogy közösen nyilatkozzanak pártjaik finanszírozásáról, Kelemen Hunor kijelentette: „bízom abban, hogy az elkövetkezőkben Toró T. Tibor elnök úr anélkül is tud interjút adni, hogy fognám a kezét”. Az írás rövidített változatát az Adevărul napilap internetes kiadása is közölte tegnap. Ennek nyomán a Dan Voiculescu alapította, a kormánykoalícióban részt vevő Konzervatív Párt (KP) a korrupcióellenes ügyészséghez, a választási hatósághoz és a hírszerzéshez fordult az EMNP vélt magyar finanszírozása miatt. A párt közleményében azt írta, hogy a pártfinanszírozási törvény értelmében Romániában tilos a pártok külföldi támogatása. „A Székelyföld autonómiájáért és Románia föderalizálásáért küzdő párt hálózatát tulajdonképpen a magyar állam finanszírozza, közvetett csatornákon juttatva el a pénzeket, megkerülve a törvényt” – áll a KP közleményében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Kelemen Hunor: a romániai magyarok nem ellenségei a románoknak
A romániai magyarok nem a románok ellenségei – hangsúlyozta pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztújító kongresszusán mondott üdvözlő beszédében.
„A romániai magyarok nem kívánnak egyebet, mint szülőföldjükön élni, munkájukkal gazdagítani ezt az országot. Tiszteletet tanúsítanak, tiszteletet kérnek, és meg akarják őrizni nemzeti önazonosságukat" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: egy másik pártcsaládhoz tartozó, ellenzéki politikai szervezet elnökeként azért fogadta el a PSD meghívását, mert Victor Ponta kormányfő-pártelnök megértette: az RMDSZ lehet ellenzékben, de a magyar-román kapcsolatokat nem szabad visszafordítani a múltba.
A romániai magyarok nem a románok ellenségei – hangsúlyozta pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztújító kongresszusán mondott üdvözlő beszédében.
„A romániai magyarok nem kívánnak egyebet, mint szülőföldjükön élni, munkájukkal gazdagítani ezt az országot. Tiszteletet tanúsítanak, tiszteletet kérnek, és meg akarják őrizni nemzeti önazonosságukat" – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke rámutatott: egy másik pártcsaládhoz tartozó, ellenzéki politikai szervezet elnökeként azért fogadta el a PSD meghívását, mert Victor Ponta kormányfő-pártelnök megértette: az RMDSZ lehet ellenzékben, de a magyar-román kapcsolatokat nem szabad visszafordítani a múltba.
Erdély.ma.

Németh Zsolt: Magyarország nem támogat romániai pártot
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára határozottan cáfolta Kolozsváron pénteken azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Magyarország támogatást nyújt az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP).
A Transindex csütörtöki tényfeltáró írásával kapcsolatban - amelyben az erdélyi magyar portál az EMNP-hez és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) közel álló egyesületek magyarországi támogatásának csatornáit tárta fel - Németh Zsolt az MTI-nek kijelentette: "Magyarország semmilyen pártot és pártpolitikai tevékenységet nem támogat Romániában." Hozzátette: Magyarország maximálisan tiszteletben tartja Románia törvényeit, amelyek tiltják a pártok külföldi támogatását.
Az államtitkár szerint a Transindex által feltárt, Erdélybe érkező magyar állami támogatások "meghatározó módon a demokrácia-központokhoz érkeztek", amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak fontos segítséget az erdélyi magyaroknak.
A Transindex portál csütörtökön tett közzé egy terjedelmes tényfeltáró anyagot, amely azt állítja, hogy az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól.
Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében azt írta, hogy az írás politikai megrendelésre készült. Emlékeztetett arra, hogy a Transindexet Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke működteti.
"Egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" - fogalmazott az EMNP.
Kelemen Hunor visszautasította, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása.
A tényfeltáró riportot a Freedom House Románia Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával - hangoztatta a politikus
MTI

Mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra – Tőkés László beszéde
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. országos küldöttgyűlése
Kolozsvár, 2013. április 20.
Kegyelem néktek és békesség, Istentől!
Magam is részvétemet fejezem ki Füzes Oszkár nagykövet úrnak, akinek felesége bensőséges testvéri érzéseket lopott a kegyetlen politika világába, és Erdély egyfajta nagyasszonyaként buzgólkodott minden jó ügyben, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében.
Államtitkár úr, külön is részvétemet fejezem ki Szalai Annamária halála miatt a Fidesz–KDNP-szövetségnek. Kérem, tolmácsolja mindannyiunk részvétét!
Csép Sándorra pedig az általa meghonosított jelmondattal emlékezem: Áldást, népességet! – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai programjába is szorosan beletartozik, amit ez a jelszó kifejez.
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Küldöttgyűlés, kedves Testvéreim!
Mindenekelőtt röviden kitérnék a legutóbbi napok eseményeire, egyben azt is remélve, hogy mai felsereglésünk alkalmából ezután az érdemi dolgokkal tudjunk foglalkozni, rövid értékelésem tehát egyben a felvetett témakör lezárását is célozza.
Az elmúlt napokban az anyaországi magyar, az erdélyi magyar és a román médiában összehangolt módon támadták az Erdélyi Magyar Néppártot, melynek védnöke vagyok. A logika kísértetiesen hasonlít a pártbejegyzést követő médiahadjáratra: ha még emlékszünk rá, Kelemen Hunor tanácsosa, illetve az RMDSZ bukaresti szervezetének vezetője egy román ügyvéd megbízásából vizsgálta át a pártbejegyzést támogató aláírásokat, ezt követően pedig az Új Magyar Szó főszerkesztője Dan Voiculescu címzetes szekuskollaboráns lapjával, a Jurnalul Nationallal közösen „tényfeltáró” riportsorozatban tett meg mindent a Néppárt ellehetetlenítéséért. Az akkori célzatos támadássorozat következményeit a mai napig szenvedjük. Együttérzésemet és szolidaritásomat fejezem ki a meghurcoltak iránt. Azóta is néppártosokat hurcolnak a rendőrségre, mindezt egy mindez ideig még senki által nem azonosított személy feljelentésére hivatkozva.
Most, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő Transindex újságírója tett közzé „tényfeltáró” riportot magyarul, illetve a székely zászló elleni hecckampány zászlóvivő médiumában, az Adevărul című bukaresti napilapban, románul. Majd ezt követően – minő meglepetés – a fentebb említett szekusbesúgó, Dan „Felix” Voiculescu zsebpártja, a Konzervatív Párt tett feljelentést az Erdélyi Magyar Néppárt ellen az Országos Választási Hatóságnál, a Korrupcióellenes Ügyészségnél és a Román Hírszerző Szolgálatnál.
Ezzel az ügy oda került, ahová való: szekusok zsebpártja támadja Románia egyetlen autonomista és föderalista pártját – Önökkel együtt –, az RMDSZ elnöke tulajdonában lévő lap információi alapján, és ezzel a kör bezárult.
De emlékszünk még arra is, amikor az RMDSZ vezetésével működő pénzügyőrség vizsgálgatta a demokrácia-központjaink működését, a vizsgálat eredményeit pedig egy másik bukaresti központi napilap hasábjain láttuk viszont.
Tanulságképpen megfogalmazhatjuk: kényelmetlen pártot hoztunk létre. Kényelmetlen elsősorban az RMDSZ-nek, mert vetélytársa akadt – és nem is akármilyen, hiszen amíg az Erdélyi Magyar Néppárt majdhogynem megduplázta támogatottságát, közel hetvenezer szavazatot szerezve a föderalizmus és az autonómia ügyének, a magát magyar érdekvédelmi szervezetnek nevező formáció a tavaly az önkormányzati választásokhoz képest az őszi parlamenti választásokra már rengeteg választót elveszített, gyakorlatilag a Kárpátokon túli, vélhetőleg román szavazatokkal csúsztak be éppenhogy, a küszöb fölött a román parlamentbe. Nem véletlenül köttetett a választások előtt a titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió között. Itt tartunk tehát: román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a parlamentben a számukra kényelmes magyar pártot és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni. A román posztkommunista hatalomnak tehát kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal. Azért kényelmetlen, mert minket nem tudnak megvásárolni. Mert mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra.
A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó. Az egészben az a leginkább abszurd, hogy: tolvaj kiált tolvajt! Bizonyítottan korrupt hatalmasságaink a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kapnak – és ezekkel az összegekkel még soha nem számoltak el az adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a Szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, ennyi az ára annak, hogy itthon elmagyarázzák: éppenséggel miért nem időszerű az önrendelkezés ügye.
Valószínűleg az is fáj nekik, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat számolatlanul öntötte az adófizetők forintjait az ő alapítványaikba, példának okáért: csak 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 763.428.832 forintot, azaz mintegy 2.567.000 eurót zsebeltek be. (Csak tájékoztatásul jegyzem meg: az Iskola Alapítványnak például az oktatási-nevelési támogatás „menedzseléséhez” több mint 200 millió forintra volt szüksége évente, míg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ugyanezt a munkát, az összeg egyötödéért tudja elvégezni.) Ezt különösképpen a figyelmébe ajánlom Répás Zsuzsanna államtitkár asszonynak, aki ebben az ügyben közvetlenül illetékes.
Mindezeket szükséges volt ennyire részletekbe menően tisztáznunk, hogy világosan lássuk: az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elleni támadások mögött a román hatalom és az őt kiszolgáló magyar pártelit összjátéka áll. Valószínűleg a magyarországi elvtársak is fel fogják használni ezeket a nemzeti kormány elleni nemtelen harcukban, nem véletlenül borult egymás nyakába Markó Béla volt RMDSZ-elnök és Mesterházy Attila MSZP-elnök. Ennek a jelenségkörnek azonban egy másik dimenziója is van, éspedig az az általánosan jellemző magyarellenesség, mely a maga helyén az antiszemitizmushoz, a cigányellenességhez, vagy nyugati viszonylatban az iszlamofóbiához hasonlítható.
Közismert, hogy a 19. és 20. század fordulóján ‒ okkal vagy egy átfogó nemzetközi politikai manipuláció következményeképpen ‒ egy általánosan felgerjesztett nemzetközi magyarellenes közhangulat kialakításának is döntő szerepe volt Magyarország megbüntetésében, a nemzet szétszaggatásában. Ezeknek az időknek az emlékét idézi fel mindaz, ami éppen mostanság, az utóbbi két-három évben megy végbe nemzetközi téren, az Európai Unióban, és az Egyesült Államok viszonylatában, az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány, illetve Magyarország ellenében. Nemrégen elfogadtunk egy határozatot az Európai Parlamentben, a xenofóbia, a rasszizmus, az iszlamofóbia, a homofóbia ellenében lépve fel. Ekkor kezdtem irigyelni a homoszexuálisokat… Tudatom önökkel, hogy módosítónkat nem voltunk képesek keresztülvinni. A határozat elfogadását megelőzően, nem tudtuk bevenni ebbe a határozati szövegbe, hogy az Európai Unió fokozott mértékben lépjen fel a kisebbségellenes irányzatok ellen. Ezért irigyeltük az iszlám követőit, vagy a homoszexuálisokat, mert őket megvédik, de a hagyományos történelmi kisebbségek védelme még csak egy mellékmondat erejéig sem talált helyet egy európai alapdokumentumban.
Találóan mondja Gál Kinga EP-képviselő épp a napokban: milyen érdekes, hogy Reding asszony páratlan szigorúsággal védelmezi a jogállamot és a kisebbségeket Magyarország, a magyar kormány ellenében, de amikor a szlovákiai, felvidéki, romániai magyarokról van szó, panaszainkat, közbenjárásunkat, folyamodványainkat rendre visszautasítja, és ezeket az ügyeket az egyes tagországok illetékességi körébe utalja, vagyis kettős mércét használ.
Ugyanez a közvetett magyarellenesség nyilvánul meg abban a diverzióban, melynek éppen a múlt héten lehettünk tanúi Strasbourgban, illetve Bukarestben. Amint tudjuk, az Új Magyar Szó internetes kiadása, a maszol.ro a Fidesz ellen terjeszt tévhíreket – valószínűleg politikai megrendelésre –, azt állítva, hogy a Fideszt ki akarják tenni az Európai Néppártból, illetve hogy a Fidesz már titkos tárgyalásokat folytat az Európai Konzervatívok Pártjával, hogy átlépjen az ő frakciójukba, illetve pártjukba. Olyannyira elmérgesedett ez a helyzet, hogy Joseph Daul néppárti frakcióvezető külön cáfolatot intézett az Új Magyar Szóhoz. Íme, a sajtómanipuláció milyen méreteket ölt, és hol üti fel a fejét. Feltevődik a kérdés: kik juttatták el a diverziókeltő RMDSZ-es újságírót – mert hiszen az Új Magyar Szó bevallottan RMDSZ-es újság – Dubrovnikba, az Európai Néppárt büróülésének helyszínére? Kiknek a pénzén utazott oda ez az újságíró? Kik adták a transindexes Sipos nevű újságírónak a sípot a szájába? Kérdezem már csak a személyes érintettség jogán is, hiszen a napokban éppen engem gyaláztak az Adevărul és az Antena3 médiák.
Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége: politikai és nacionál-kommunista visszarendeződésnek vagyunk tanúi Romániában. Erre nézve elég, hogyha néhány példát sorolok fel: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriája a Bolyai Egyetem megszüntetésének időszakára emlékeztet bennünket. A területrendezési tervek a Ceauşescu-korabeli megyésítés időszakát juttatják eszünkbe. Magyar vidékeink elidegenítése, folytatódó asszimilációja, már-már az egykor tervbe vett falurombolás fenyegetésével veszélyeztetnek bennünket. Vagy itt van a tulajdonaink ügye: a restitúció kérdése. Huszonnégy év után még mindig ott tartunk, hogy teljesen bizonytalanná vált továbbra is birtokban tartott, elorozott épületeink sorsa. Elég, ha a Székely Mikó Kollégiumra, vagy a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumra emlékeztetek. És errefel megint az RMDSZ megalkuvásával találjuk szembe magunkat a restitúció kérdésében. De itt van a kétágú templom ügye, ahol egy újabb bukaresti plaza-botrány árnyéka vetül reánk. Még szerencse, hogy tó fakadt az építkezések helyszínén, és a romániai korrupció megintcsak hátráltatta a kétágú templom történelmi helyszínének a tönkretételét. A legrosszabb álmaimban sem gondoltam továbbá arra, hogy az az egyházkerület, amelynek én voltam közel két évtizedig a püspöke, paktumot köt az RMDSZ nomenklatúrájával, és abban a teremben, amelynek épületét mi szereztük vissza a megyei kommunista pártkabinet tulajdonából, most ott grasszálnak az RMDSZ etnobizniszen alapuló elitjének, illetve nomenklatúrájának a tagjai. Íme, már egyházaink közé is bevette magát ez a fajta visszarendeződés.
Nos, ebben a helyzetben, a nacionalizmusnak és a posztkommunizmusnak ebben az átmenetinek tekintett, de túlságosan hosszúra nyúlott időszakában, Kós Károly kiáltó szava juthat eszünkbe. Mi, mai magyarok, mai nagybányaiak, mai erdélyiek és partiumiak, újból felemelhetjük kiáltó szavunkat hitünk védelmében és érdekében. Makkai Sándorral együtt mondhatjuk azt, hogy így nem lehet, és nem mehet tovább. Márton Áronnal együtt mondjuk, aki nemcsak a zsidókat vette védelmébe, ahogy méltán emlegetni szokták, hanem magyarsága érdekében is felemelte szavát Gróza Péter kormánya előtt. Velük együtt, az ő példájukat követve, egyházaink erkölcsi többletével és hitével kell felemelnünk kiáltó szavunkat a magyarság védelmében és érdekében is. Ezt teszi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt.
De egyházainkra most is számítani akarunk. Előkerestem a romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek 2006. november 3-án kelt támogató nyilatkozatát. Ebből idézek: „Romániában élő magyar nemzeti közösségünk szolgálatában álló egyházaink képviselőiként, hitből fakadó köteleztetésből kinyilvánítjuk a következőket: határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét. Ezen belül szintén erkölcsi támogatásunkról biztosítjuk Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét. Úgy ítéljük, hogy mindezek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között.” Az idézett szavak magukért beszélnek, és mi magunk is az Európai Parlamentben petíciót nyújtottunk be egyházi ingatlanaink ügyében. Várjuk a választ erre a petícióra. Segítségünkre volt ebben az Emberi Méltóság Tanácsa, az aláírók pedig: Sándor Krisztina, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök. Örömmel nyugtázom, hogy Victor Ponta miniszterelnök megkövette a román görögkatolikus egyházat az elkobzott tulajdonaik miatt. De pont így meg kellene követnie magyar egyházainkat, mint ahogy a Tismăneanu-jelentés is elismerte, hogy településeinket mesterséges módon románosították el. Már régóta várat magára egy román bocsánatkérés az elszenvedett hátrányok és elnyomatás miatt.
Hölgyeim és Uraim!
Az elmondottak arra vallanak, hogy jó úton járunk. Nemcsak magyar szempontból fontos, amit cselekszik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és és az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem éppen ennyire román szempontból is. A Románia modernizációjaként értett föderalizálás, az erdélyi magyarság megmaradását szolgáló többszintű önrendelkezés, a temesvári eszmék megvédése olyan ügyek, amelyek mellett következetesen és megalkuvás nélkül ki kell állanunk. Mi megtaláltuk a helyes utat, a már előbb idézett Kós Károllyal együtt szólva, világosan látjuk a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját. Emellett külön büszkeség számomra, hogy még a román nagypolitika számára is életképes alternatívákat tudunk az asztalra tenni: Románia szövetségi állammá alakítása egyre több román nemzetiségű számára élhetőnek tűnő jövőképet kínál. Regionalizációs koncepciónk a legmegalapozottabbak közé tartozik.
Ám a célok eléréséért még rengeteget kell dolgoznunk. Az őszi választásokon egyértelműen bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyar választópolgárok csalódottak, közönyösek és elfordultak a politikától. Több mint fele a választásra jogosultaknak vagy román pártokra szavazott (ez a kisebbik rész), vagy nem is élt alkotmányos jogával. Ez vészjelzőnek számít minden magyar politikai párt és minden tudatos magyar ember számára.
Az önfeladásból, a kicsinyes pártpolitikai adok-kapokból, a hatalom elvtelen megtartásából, a régi kommunista időket idéző úrhatnámságból, a civil szférát megfojtó klientúra-építésből, adólejeink elherdálásából az erdélyi magyaroknak elegük van. Mi még túl kevés időt töltöttünk a pályán ahhoz, hogy megmutassuk: másképpen is lehet politizálni. Lehet úgy képviselni az erdélyi magyarság ügyét, hogy nem bukaresti paktumokkal biztosítunk ideig-óráig bármikor visszavonható jogokat – hanem úgy, hogy minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel, konokul, kitartóan küzdünk az önrendelkezésért, azért, hogy javaink fölött mi rendelkezzünk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten döntsünk adólejeink felhasználásáról, hogy önálló magyar oktatásunk legyen, hogy szabadon használhassuk anyanyelvünket – az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét – közhivatalokban, közéletben, kórházainkban.
És lehet úgy politizálni, hogy nem utasítjuk el magyar testvéreink segítő jobbját, épp ellenkezőleg: az átkos kommunista „be nem avatkozás elvét” végképpen eltörölve, az egy magyar nemzet eszméjének jegyében figyelünk az egész Kárpát-medencei magyarságra, mint ahogyan azt is természetesnek vesszük, hogy egyemberként mozdul nemzetünk az egész világon, ha – példának okáért – székely szimbólumainkat gyalázza a posztkommunista román hatalom.
Hölgyeim és Uraim!
Nemrégen jártunk Hódmezővásárhelyen, Mártélyon tartottuk a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács soros ülését. Aztán Beregszászon is jártam – éppen itt üdvözölhetem Brenzovics Lászlót, akinek a vendégei voltunk. Kovács Miklós mondotta Beregszászon, hogy nem akarunk egy néprajzi kiállítás tárgyává lenni. Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Számomra nem érdekes ez a fajta játék. Nekem nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni, az Egyesült Európában.
Szerbia csatlakozási tárgyalásainak a folyamatára gondolok. Noha Csurogon már kezdik felépíteni a kivégzett, tömeggyilkosságnak áldozatul esett magyarok emlékművét, hadd idézzem Csorba Bélát, akit külön is köszöntök itt, most újan választott elnökként, aki k

Kelemen Hunor helytelennek tartja Toró T. Tibor erdélyi magyar diagnózisát
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján helytelennek nevezte Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton újraválasztott elnökének azt a diagnózisát, amely szerint az erdélyi magyarságot a különböző jövőképek osztják meg.
„Nem értek egyet azzal, hogy létezne a bukaresti kijáró politizálás jövőképe és az Erdély központú autonomista jövőkép. Egyetlen jövőkép van: a szülőföldön való boldogulásé" – válaszolta az MTI kérdésére az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ is Székelyföldön a területi autonómiát, máshol a kulturális autonómiát tartja jó megoldásnak. Miközben azonban e célokért tesz, Bukarestben is intézi a közösség ügyeit.
„Amíg a célokat elérjük, élni kell, Bukarestben ki kell járni dolgokat" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ 23 éves bukaresti politikájának számos eredménye van, azt is ezek közé sorolta, hogy be lehetett jegyezni az EMNP-t.
Kelemen Hunor szerint a tavalyi választási eredmények is bizonyították, hogy az erdélyi magyarságnak nincsenek elkülönülő jövőképei. Utalt arra, hogy az RMDSZ által felvázolt jövőképet támogatta a magyarok elsöprő többsége.
Toró T. Tibor az EMNP szombati kongresszusán tartott programbeszédében a bukaresti hatalomhoz való viszonyulásban, és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta az erdélyi magyarságot megosztó legfontosabb törésvonalat.
„Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" – mondta az EMNP elnöke. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket.
MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ támogatja, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat bekerüljön a román alkotmányba
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Déva, 2013. április 21., vasárnap (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatra való hivatkozás bekerüljön a készülő román alkotmányba - jelentette ki vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos. Amint megemlítette, a gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum autonómiát és anyanyelvi ügyintézést, igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek, ezt azonban a kor szellemében, a korabeli megfogalmazásokkal írta le.
Kelemen Hunor megjegyezte: utalásképpen is, vagy akár idézetként is szerepelhetne az alkotmányban mindaz, amit a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmaz. "Fontos, hogy az akkori nyilatkozat szellemisége, az akkori ígéret az alkotmányban jelenjen meg" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalását a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója kezdeményezte csütörtökön.
1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
Gazda Árpád MTI

Kelemen Hunor: a régiókról a lakosok döntsenek
Az RMDSZ kéri a népszavazás kiírást a régiók átszervezéséről – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Elmondta: ebben a kérdésben mindenképpen ki kell kérni a lakosság véleményét, nem dönthet a kormány úgy a régiók felosztásáról, hogy ne kérdezze meg a helyi közösségeket. Románia egyébként is több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta azt, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait.
A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5-ik cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16-ik cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok.
kolozsvariradio.ro
Erdély.ma

Toró: akik a bukaresti üzleti világban érzik jól magukat, nem akarnak autonómiát
Toró T. Tibort választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé a II. Országos Küldöttgyűlésen. Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra.
Toró T. Tiborral a Duna Tv kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes beszélgetett.
Az erdélyi magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának eszköze az autonómia, de azok, aki Bukarestbe járnak, és az ottani üzleti világban érzik jól magukat, azok már nem is akarnak autonómiát, hanem mindig csak a saját mandátumuk meghosszabbítását, jelentette ki Toró. Aki még hozzáfűzte: de ez nem a Néppárt világa, ők Erdélyben látjuk a jövőt, azt szeretnék, ha Bukarestbe csak ezért kellene elmenjenek, hogy az autonómia közjogi kereteit megteremtsék.
Toró szerint Kelemen Hunor valószínűleg félreértette az ő jövőképekre vonatkozó kijelentését, és nem ért abban egyet az RMDSZ elnökével, hogy elvtelen paktumokat kell kötni, és elódázni a megoldást. Toró T. Tibor a prioritásaik között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, valamint a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását. Az elnök úgy véli jó úton indultak el, szerinte ki kell egyensúlyozni az erdélyi magyar politikát, ehhez pedig nekik meg kell erősödniük, és akkor ez majd nemzetstratégiai együttműködéshez fog vezetni. Az EMNP elnöke a Transindex tényfeltáró riportjával kapcsolatosan elmondta: ízléstelen diverzióról van szó, a portál felfedezte, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar szervezeteket, amely amúgy az anyaországnak alkotmányos kötelezettsége.
Duna Tv
Erdély.ma

A remény hal meg utoljára
Fegyelem, figyelem, nyilvánosság és kreativitás eszközeivel építkezne tovább az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be Kolozsváron tartott második küldöttülésén a párt újraválasztott vezetője, Toró T. Tibor.
Igen nagy gondot fordítanának az elkövetkezőkben a szakmaiságra, összefogásra, szolidaritásra és természetesen a pártépítésre, hisz a csak másfél éve bejegyzett politikai alakulatnak valójában tizennégy megyében mindössze 179 helyi szervezte van, s bár némi eredményt fel tudtak mutatni a helyhatósági választásokon, mintegy 200 képviselőt juttatva az önkormányzatokba, a parlamentit már csúnyán elbukták. Félig-meddig elismerték, hogy őszi kampányuk erőtlen volt, de túl sok szót nem vesztegettek erre, inkább a jövőről beszéltek: a pártépítésről, szakpolitikák kidolgozásáról, partnerkeresésről a gazdasági élet szereplői körében a Mikó Imre gazdaságfejlesztési stratégiájukhoz, s elfogadták a párt koncepcióját Románia közigazgatási régióinak kialakításáról, a román alkotmány tervezett módosításáról. Nyíltan kiálltak az autonómiatörekevések mellett, hisz enélkül az erdélyi szórvány, de a tömbmagyarság is lassú halálra van ítélve. Bár megalakulásukkor a magyar politikai erők összefogását tűzték ki célul, eddig e tervük nem járt sikerrel, s ezért is hangsúlyozta Toró T. Tibor, hogy a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét, s nekik ezen erőre támaszkodva kell befolyást gyakorolniuk a romániai politikára. Az RMDSZ pont a kongresszus előtti hétre időzítette a Transindexben, Kelemen Hunor internetes portálján, valamint a román Adevărulban közzétett, leleplezőnek nevezett riportot, mely egymillió eurós, Magyarországról Erdélybe irányított pénzt kér számon az EMNP-n, megfeledkezve arról, hogy annak idején, amikor olyan magyar kormány vezette az anyaországot, mellyel ők ápoltak kifogástalan kapcsolatot, bővizű patakként folyt át a határon a nekik szánt forint vagy euró. Például a Medgyessy-kormány Erdély Televízió-alapításra szánt több mint 300 millió forintos adománya többszörösen megtérült, hisz az RMDSZ szócsöveként fittyet hányva a román audiovizuális törvényre, az ellenvéleményt teljesen kizárva csak gazdái dicséretét zengi. Az mindenesetre keserű tény, hogy a magyar szervezetek közti ellenségeskedés olyan fokra jutott, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor jelenlétével inkább a szocdemek kongresszusát tisztelte meg, s felszólalásában a magyarellenességéről elhíresült Crin Antonescut kérte fel az RMDSZ „újraértékelésére”, mint hogy elment volna az EMNP második kongresszusára. Toró T. Tibor, az örök optimista, a néppárt régi-új elnöke mindezek dacára – megeshet, talmi reménnyel – bízik abban, hogy „ki lehet egyensúlyozni az erdélyi magyar politikai viszonyokat, s ha ez megvan, gyermekjáték lesz akcióegységet teremteni”. Bár a próféta szólna belőle.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNP kongresszus Kolozsváron: párttal az autonómiának
Alaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt.
Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe.
„Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához.
Hármas össztűzben
Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök.
Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el.
EP: győzködi Tőkést az EMNP
Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke.
Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).

Átlátunk a szitán
Mert hülyék azért nem vagyunk. Még akkor sem, ha a magyarországi balliberális média – és nyomában az RMDSZ-es sajtó – minden erdélyi magyart és székelyt annak néz. Idiótának, retardáltnak, manipulálhatónak. Vannak köztünk ilyenek is, persze, ami nem is csoda ötven évnyi kommunista agymosás, majd pedig két évtizedes demokratúra és „globális felmelegítés” után. De a többség már nem dől be sem a „nyílt társadalomban” dívó gátlástalan hazudozásnak, sem a „politikai korrektség” örve alatt terjesztett médiamaszlagnak. Már tudjuk, hogy ha egy magyarországi balliberális újság azt írja, hogy „rosszul fogadták a Jobbikot Erdélyben”, akkor annak tán épp az ellenkezője igaz. Mert amikor az ember utánanéz annak az állításnak, hogy „fiatalok egy csoportja villámcsődülettel próbálta megakadályozni” a magyar nemzeti radikális párt képviselőjét abban, hogy sajtótájékoztatót tartson Nagyváradon, akkor kiderül: kizárólag az RMDSZ által beszervezett pár ifjú aktivista emelt magasba a pesti szocialistáktól beszerzett transzparenseket Szent László városában. Hogy aztán másnap Déván a „rossz fogadtatás” szervezőjét „megválasszák” jutalomként a Miért nevű RMDSZ-utánfutó elnökévé Kelemen Hunor felügyelete alatt.
Utóbbi azért nem ért rá eleget tenni az Erdélyi Magyar Néppárt meghívásának, és részt venni annak kolozsvári országos gyűlésén, mert inkább a nagyobbik román kormánypárt, a magyarbarátnak nem mondható SZDP kongresszusán gazsulált Pontáéknak a magyar szocialistákkal egyetemben, majd pedig saját pártja kádertartalékával foglalkozott Kőműves Kelemen vára alatt.
Apropó Kelemen, apropó időzítés. A politikában nincsenek véletlenek: a Miért közgyűlését azért tették szombatra, hogy a hétvége tulipános sajtója ne csak az EMNP kongresszusáról szóljon, és az RMDSZ elnöke tulajdonolta internetes portál sem azért indított alantas támadást a Néppárt ellen két nappal annak tisztújító gyűlése előtt, mert csak akkorra lett kész a „tényfeltáró feljelentés” állítólagos pártfinanszírozásokról. Most itt tartunk: Kelemen tagadni próbálja az egybeeséseket, de nem hisz neki senki, hiszen az emberei szabadították rá – immár nem is először – a román hatóságokat és médiát az Erdélyi Magyar Néppártra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra és Magyarország kormányára, amiért az támogatást nyújt erdélyi magyar embereknek és civil szervezeteknek. Az RMDSZ-esek vagy nem tudják, mit cselekszenek, vagy nagyon is tudatosan végzik a rájuk rótt aknamunkát.
Dénes László
Székelyhon.ro

Székelyzászló-ügy – Nem indul büntetőeljárás az intézményvezetők ellen
Nem indít büntetőeljárást az ügyészség a csíki polgármesteri hivatalokra, tanintézetekre, önkormányzati fenntartású intézményekre kitűzött székely zászlók ügyében – írta kedden a Székelyhon portál.
A portált Sorin Mihai Colceriu csíkszeredai főügyész tájékoztatta a bűnügyi kivizsgálás lezárásáról, amelyről hamarosan írásban tájékoztatják az érintetteket.
A főügyész szerint a rendőrség összeállított egy listát azoknak a csíki intézményeknek a vezetőivel, amelyekre kitűzték a székely zászlót. Végül nem is hallgatott ki minden intézményvezetőt, és azt a javaslatot tette, hogy ne induljon bűnvádi eljárás ellenük. A rendőrség álláspontját az ügyészség is elfogadta.
Hargita megyében egy maroshévizi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdte vizsgálni a csíkszerdai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azoknak az intézményeknek a vezetőit, amelyeken ott leng a székely zászló. Az intézményvezetők március és április során kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett adniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, és kitől kapták azt.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke múlt héten nyilatkozatban kérte fel a belügyminisztérium illetékeseit, hogy állítsák le a székely zászlót kitűző polgármesterek, iskolaigazgatók kihallgatását, és „foglalkozzanak azzal, ami a dolguk". Az RMDSZ elnöke kijelentette, a közösségi szimbólumok használata nem ütközik törvénybe, és nem is sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit.
A feljelentő nyugalmazott tanár korábbi keresete alapján helyezte hatályon kívül tavaly szeptemberben a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Hargita Megyei Tanácsnak azt a 2009-ben hozott határozatát, amely a megye zászlajává nyilvánította a székely zászlót. A táblabíróság úgy ítélte meg, hogy egy megyének nem lehet zászlaja.
A zászlót Székelyföld szimbólumává tevő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélte, szükségtelen önkormányzati határozatokat hozni a zászló kitűzéséről, ezek ugyanis félremagyarázhatók, és lehetőséget adnak az érintettek zaklatására.
MTI
Erdély.ma

Tőkés visszautasítja Kelemen vádjait
Tőkés László sértő szándékú támadásnak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök napokban tett nyilatkozatát, amelyben „aberrációknak” minősítette az EP-képviselő kijelentéseit, és amelyben közölte: számára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem létezik.
Kelemen Hunor az EMNP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva a hét végén a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem igaz, hogy a Néppárt kényelmetlen alakulat lenne az RMDSZ számára. „Ezek csak Tőkés aberrációi, hiszen az EMNP nem létezik, nem nyerte el a magyar közösség bizalmát, és szerintem nem is fogja soha. Két polgármesterrel a párt nem fogja megoldani a romániai magyarok problémáit” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemennél valószínűleg Tőkés ama, kongresszusi kijelentése „verte ki a biztosítékot”, miszerint nem véletlenül köttetett a tavalyi parlamenti választások előtt titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) között. Az EMNP védnöke úgy véli, a szövetséget és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni, román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a bukaresti parlamentben. „A román posztkommunista hatalomnak azért kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal, mert minket nem tudnak megvásárolni, nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra. A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó” – fogalmazott Tőkés.
Kelemen nyilatkozatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden úgy válaszolt: nem csupán az EMNP-re a törvényhozási választáson leadott hetvenezer szavazat mögött álló választópolgár arculcsapása ilyeneket mondani, de egy olyan magyar párt elnökeként is, „amelyik legutóbb a Kárpát-kanyaron túlról származó román szavazatok segítségével éppen csak becsúszott a parlamenti küszöb fölött”.
„Mikor érti meg végre az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyarok stratégiai céljait – a többszintű autonómiát, az önálló magyar oktatást, a magyarlakta területek kiemelt és összehangolt fejlesztését, a magyar nyelv hivatalossá tételét stb. – románokkal „szövetségben” soha nem fogja elérni?” – teszi fel a kérdést Tőkés, felszólítva Kelement, gondolja újra „a Román Kommunista Párt sikerpropagandájára hajazó állásfoglalásait”. Az EP-képviselő hozzátette, továbbra is bármikor hajlandó az erdélyi magyarok problémáira adandó közös megoldásokról érdemben tárgyalni az RMDSZ vezetőivel, de személyeskedő és terméketlen vitában többé nem kíván részes lenni.
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés visszautasítja Kelemen vádjait
Tőkés László sértő szándékú támadásnak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök napokban tett nyilatkozatát, amelyben „aberrációknak” minősítette az EP-képviselő kijelentéseit, és amelyben közölte: számára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem létezik.
Kelemen Hunor az EMNP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva a hét végén a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem igaz, hogy a Néppárt kényelmetlen alakulat lenne az RMDSZ számára. „Ezek csak Tőkés aberrációi, hiszen az EMNP nem létezik, nem nyerte el a magyar közösség bizalmát, és szerintem nem is fogja soha. Két polgármesterrel a párt nem fogja megoldani a romániai magyarok problémáit” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemennél valószínűleg Tőkés ama, kongresszusi kijelentése „verte ki a biztosítékot”, miszerint nem véletlenül köttetett a tavalyi parlamenti választások előtt titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) között. Az EMNP védnöke úgy véli, a szövetséget és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni, román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a bukaresti parlamentben. „A román posztkommunista hatalomnak azért kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal, mert minket nem tudnak megvásárolni, nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra. A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó” – fogalmazott Tőkés.
Kelemen nyilatkozatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden úgy válaszolt: nem csupán az EMNP-re a törvényhozási választáson leadott hetvenezer szavazat mögött álló választópolgár arculcsapása ilyeneket mondani, de egy olyan magyar párt elnökeként is, „amelyik legutóbb a Kárpát-kanyaron túlról származó román szavazatok segítségével éppen csak becsúszott a parlamenti küszöb fölött”.
„Mikor érti meg végre az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyarok stratégiai céljait – a többszintű autonómiát, az önálló magyar oktatást, a magyarlakta területek kiemelt és összehangolt fejlesztését, a magyar nyelv hivatalossá tételét stb. – románokkal „szövetségben” soha nem fogja elérni?” – teszi fel a kérdést Tőkés, felszólítva Kelement, gondolja újra „a Román Kommunista Párt sikerpropagandájára hajazó állásfoglalásait”. Az EP-képviselő hozzátette, továbbra is bármikor hajlandó az erdélyi magyarok problémáira adandó közös megoldásokról érdemben tárgyalni az RMDSZ vezetőivel, de személyeskedő és terméketlen vitában többé nem kíván részes lenni.
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen: Népszavazást a felelősségvállalás helyett
"A régiók átszervezése egy olyan kérdés, amely ennek az országnak minden egyes állampolgárát érinti. Éppen ezért a politikai osztálynak erkölcsi és törvényes kötelessége a népszavazás kiírása, majd a parlamenti vita. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékben ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással döntsön ebben a kérdésben" – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a szövetség 2011-ben is ellenezte ezt, akkor, amikor a Demokrata–Liberális Párt vetette fel a régiók átszervezésének ilyen módon való rendezését.
Kelemen Hunor kijelentette, az RMDSZ ragaszkodik a népszavazás kiírásához. "Amikor a területi és adminisztratív határok kijelöléséről beszélünk, az állampolgárok véleményének megkerülhetetlennek kell lennie. Csak a népszavazás eredménye után térhetünk rá a parlamenti vitára és a törvény elfogadására" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Románia több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta azt, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait. A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5. cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16. cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok.
Kelemen Hunor leszögezte, amennyiben most hibát követ el a kormány és átgondolatlanul, elhamarkodottan dönt a régiók átszervezéséről, csak tovább ront a helyzeten. "A '90-es évek végén megrajzolt gazdasági-fejlesztési régiókról már régen kiderült, hogy nem működőképesek, sem az uniós csatlakozás előtt, sem pedig utána nem voltak képesek egységes gazdasági fejlődést biztosítani sem a megyékben, sem a régiókban." Ugyanakkor hozzátette, a régiók átszervezése előtt mindenképpen módosítani kell az alkotmányt, mert az alaptörvény adminisztratív-területi egységek alatt a megyéket érti, a régió fogalma nem szerepel az alkotmányban.
Az RMDSZ elnöke kijelentette, a szövetség nem támogatja azt, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel rendelkezzenek, mert ez csak egy újabb bürokratikus szint lenne a megyék és a kormány között. "Ezzel a döntéssel egyre távolabb kerülnek a döntések az állampolgároktól, lényegében egy recentralizációt, egy visszarendeződést jelentene. A megyék hatásköreiből fokozatosan visszavéve azt eredményezné, hogy lényegében 8 vagy 12 régióvezető kezében összpontosulna a hatalom. Ez pedig semmiképpen nem az állampolgárok érdekeit szolgálná" – ismertette Kelemen Hunor az RMDSZ álláspontját.
Mint az ismert, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes pénteken Kolozsvárott mondta el, a Románia közigazgatási újraszervezéséről szóló jogszabályt is parlament előtti felelősségvállalással – megvitatás nélkül – készül elfogadni ősszel a kormány.
Népújság (Marosvásárhely),

Elhunyt Mózes Árpád
Életének 82. évében Budapesten elhunyt Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus-lutheránus püspök. Temetését Kolozsváron tartják, időpontot később közöl a család, adta hírül az Evangélikus.hu.
Mózes Árpád családi látogatáson tartózkodott Budapesten, ahol kedden váratlanul érte a halál. Adorjáni Dezső, az egyház tisztségben levő püspöke az MTI-nek elmondta, a nyugalmazott püspököt a család és a nagykárolyi gyülekezet kérésére a nagykárolyi evangélikus templomban ravatalozzák fel. Itt kezdődik a gyászszertartás is, amelynek az időpontját még nem rögzítették. A szertartás Kolozsváron a Házsongárdi temetőben zárul.
Mózes Árpád a mai Brassó megyében található Krizbán született 1931-ben. Kolozsváron a Teológiai Intézeten folytatta tanulmányait, amikor 1956-ban a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával először életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amit később 18 év szigorított börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra mérsékeltek. Hat évet töltött végül a Duna-csatornánál kényszermunka-táborban, szabadulása után Nagykárolyban lett evangélikus lelkész, ahol hosszú ideig szolgált. Volt a kolozsvári főegyházmegye esperese, szolgált Aradon is, 1992-től 12 éven keresztül a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökeként tevékenykedett. 2004-ben egészségi okokra hivatkozva lemondott, Nagykárolyban telepedett le, ahol 2011-ben díszpolgári címmel tüntették ki.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtónyilatkozatban méltatta a volt püspököt. Mózes Árpád „az erdélyi magyar közélet meghatározó személyisége volt 1989 előtt és után is, helytállása és hazaszeretete példaértékű marad számunkra” – fogalmazott a részvéte kifejezésére kiadott nyilatkozatában Kelemen Hunor.
szekelyhon.ro

Elhunyt Mózes Árpád, erdélyi nyugalmazott evangélikus püspök
Életének 82. évében Budapesten elhunyt Mózes Árpád, a Romániai Evangélikus- Lutheránus Egyház nyugalmazott püspöke – tájékoztatta az MTI-t Adorjáni Dezső, az egyház tisztségben levő püspöke.
Mózes Árpád családi látogatáson tartózkodott Budapesten, ahol április 30-án váratlanul érte a halál. Adorjáni Dezső az MTI-nek elmondta, a nyugalmazott püspököt a család és a nagykárolyi gyülekezet kérésére a nagykárolyi evangélikus templomban ravatalozzák fel. Itt kezdődik a gyászszertartás is, amelynek az időpontját még nem rögzítették. A szertartás Kolozsváron a Házsongárdi temetőben zárul.
Mózes Árpád a Brassó megyei Krizbán született 1931-ben. 1956-ban szolidaritást vállalt a magyarországi forradalommal, emiatt a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával először életfogytiglani, majd 18 évi szigorított börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtotta a román kommunista hatalom. Hat éven át a Duna-csatorna kényszermunka-táboraiban töltötte büntetését.
1992-ben választották a Romániai Evangélikus- Lutheránus Egyház püspökévé. A tisztségről 2004-ben egészségi okokra hivatkozva lemondott. Egykori szolgálati helyén, Nagykárolyban telepedett le feleségével, az ottani magyar közösség megbecsült és példamutató tagja volt. A város vezetősége 2011-ben díszpolgári címmel tüntette ki.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtónyilatkozatban méltatta a volt püspököt. Mózes Árpád "az erdélyi magyar közélet meghatározó személyisége volt 1989 előtt és után is, helytállása és hazaszeretete példaértékű marad számunkra" – fogalmazott a részvéte kifejezésére kiadott nyilatkozatában Kelemen Hunor.
Népújság (Marosvásárhely)

Elhunyt Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus-lutheránus püspök
Kelemen Hunor szövetségi elnök
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megrendülten értesült Ft. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus-lutheránus püspök haláláról. Az erdélyi magyar közélet meghatározó személyisége volt ő 1989 előtt és után, helytállása és hazaszeretete példaértékű marad számunkra.
Mózes Árpád a Brassó megyei Krizbán született 1931-ben. A kolozsvári Teológiai Intézet diákja volt, amikor 1956-ban a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával először életfogytiglani, majd 18 évi szigorított börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtotta a román kommunista hatalom. Hat éven át a Duna-csatorna kényszermunka táboraiban töltötte büntetését, szabadulása után Nagykárolyban lett evangélikus lelkész, itt szolgált hosszú évekig. Később a kolozsvári egyházmegye esperese lett, szolgálatát Aradon folytatta. 1992-ben választották meg a Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház püspökévé. Ezt a tisztséget 12 éven keresztül látta el, 2004-ben egészségügyi okokra hivatkozva lemondott. Nagykárolyban telepedett le feleségével, az ottani magyar közösség megbecsült és példamutató tagja volt, 2011-ben díszpolgári címmel tüntette ki a város vezetősége
Ft. Mózes Árpád élete során töretlen hittel, Istenbe vetett bizalommal vezette a rábízottakat. Nemzete és hazája iránti elkötelezettsége és szeretete példaértékű marad számunkra. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagyra értékelte Mózes Árpád tevékenységét, munkásságát, feltétlen odaadását a nemzet értékei iránt.
Együttérzésünkről biztosítjuk a gyászoló családot, barátait, tisztelőit.
Őszinte részvétünk!
Szabadság (Kolozsvár)

Brüsszelbe tart a székely autonómia ügye
A kezdeményező bizottság megalakulásával a Székely Nemzeti Tanács készen áll az európai polgári kezdeményezés benyújtására az Európai Bizottsághoz. A makfalvi Székely Majálison az is kiderült, a Néppárt egyesülne a Magyar Polgári Párttal.
Célegyenesbe fordult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett, a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés ügye, miután megalakult a polgári kezdeményezés bizottsága. Az SZNT kezdeményezése a nemzeti sajátosságokkal rendelkező történelmi régiók önrendelkezését, autonómiáját célozza, egy Brüsszelben elfogadott törvény Romániát arra kötelezné, hogy biztosítson autonómiát a történelmi Székelyföld területén élők számára. Mint ismeretes, az Európai Unió 2012. április elseje óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
A kezdeményező bizottság eddig hét országból nyolc tagot számlál, a szervezők tervei szerint ez kilenc országra és tizenegy személyre egészül ki. A bizottság tagja a felvidéki Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, az erdélyi Izsák Balázs, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen. Az uniós jogszabály szerint legalább hét EU-tagállamban élő tagból kell összeállnia a polgári kezdeményezés bizottságának. Izsák Balázs SZNT-elnök szerint kezdeményezésüket akár holnap beterjeszthetnék az Európai Bizottsághoz, ezt a lépést azonban egy hónap múlva fogják megtenni. Az SZNT elnökének reményei szerint az RMDSZ által kijelölt személy is részt vesz majd a testületben. A kezdeményező bizottság tagjai közül egyesek mögött szervezet áll, de fontosnak tartották, hogy a kezdeményezést ne a viselt tisztségek fémjelezzék. Izsák szerint ezzel olyan európai szintű mozgalmat indítanak útjára a nemzeti régiók védelmében, amely túlmutat az európai polgári kezdeményezésen. A nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságokkal jellemezhető régióknak egymás törekvéseit kölcsönösen támogatniuk kell, hogy érvényre juthasson a területeiken élő népek, közösségek akarata. Ehhez együttműködésre van szükség, egymás kölcsönös megismerésére, és létre kell hozni európai szintén az együttműködés intézményi keretét.
Az Európai Bizottsághoz (EB) normakontrollra, majd elfogadásra benyújtott polgári kezdeményezést – kedvező elbírálás esetén – legalább hét tagország egymillió állampolgárának kell támogatnia ahhoz, hogy az EB foglalkozzon a törvényalkotás lehetőségével. Az SZNT 18 tagállamban épített ki partnerkapcsolatokat a majdani aláírásgyűjtésre, ezen országok között hét olyannak kell lennie, amelyben teljesül a támogatók számára vonatkozó követelmény. Noha az Erdélyi Magyar Néppárt saját kezdeményezést is benyújtott az Európai Bizottsághoz a tagállamokban élő történelmi kisebbségek széleskörű anyanyelvhasználati és egyébb jogaik védelméről, Papp Előd, a néppárt alelnöke szerint pártja mindenben támogatja az SZNT kezdeményezését. Néhány héttel ezelőtt az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Izsák Balázs SZNT-elnök is tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről, ami előrevetíti az erdélyi magyar politikai szereplők közötti szorosabb együttműködést. A három polgári kezdeményezés előnye: ha az Európai Bizottság valamelyiket nem fogadja el, még mindig marad alternatíva a többi lehetőség számára.
Egyesülne a nemzeti oldal
A Makfalván megtartott hétvégi Székely Majálison többen felkapták a fejüket Papp Előd néppárti alelnök bejelentésén: pártja komolyan gondolja az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülését. Papp Előd lapunknak elmondta, részéről nem alelnöki rögtönzés volt, hanem a fúziót kilátásba helyező néppárti elnökségi döntés. Úgy véli, az MPP és az EMNP életében egyaránt új korszak kezdődött a tisztújító kongresszusok után. Mindenki számára világos, hogy a két párt közös tőről fakad, következésképpen a két szervezetnek egyesülnie kell. Papp Előd szerint az erdélyi magyar politikai erőviszonyok kiegyensúlyozásához elengedhetetlen a két párt egyesülése. „A makfalvi nyilvános bejelentésem előtt volt egy megbeszélésem az MPP elnökével, Bíró Zsolttal, akinek ismertettem a néppárt ajánlatát. Az ügyben június elején lesz hivatalos egyeztetés, addigra az MPP vezetősége is kialakítja az álláspontját” – fogalmazott Papp. A székelyföldi politikus elismerte, a fúziót komoly tárgyalásoknak kell megelőzniük: a két párt kapcsolata nem volt felhőtlen az elmúlt időszakban, tárgyalópartnereknek emiatt is át kell beszélniük minden apró részletet.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kelemen: bízunk Borboly Csaba ártatlanságában – Nyilatkozat
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét ma a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette. A Szövetség szolidáris Borboly Csabával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott. Az RMDSZ értetlenül áll az ügy előtt, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy Borboly Csaba törvényesen járt el minden esetben, hiszünk ártatlanságában. Bízunk benne, hogy az Ügyészség mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit, és tisztázza a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát.
Elfogadhatatlannak véljük, és nem tartjuk véletlennek, az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt alig két héttel egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a Korrupcióellenes Ügyészség. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében,
Kelemen Hunor szövetségi elnök

Női- és férfirészleg? – Külön tagozatot hoz létre a nőknek az RMDSZ
Nőtagozat létrehozását, és platformjai számának korlátozását, ideológiai behatárolását tervezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati nagyszebeni ülésén megvitatta az alapszabály-módosítási és programmódosítási javaslatokat, és megszavazta azokat, amelyeket elfogadásra javasol a május 25-én tartandó csíkszeredai kongresszusnak. Az SZKT hosszú vita után elfogadta, hogy a szövetségen belül kereszténydemokrata, liberális, nemzeti liberális, szociáldemokrata, kisgazda és zöld platform működjön. Az RMDSZ struktúrájában jelenleg kilenc platform szerepel. A testület jóváhagyta, hogy az SZKT a jelenlegi negyedévenkénti ülésezés helyett félévente ülésezzen. Negyedévenkénti tanácskozást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) írt elő, melyet a jelenlegi 26-ról 34 tagúra bővített. Az SZKT egyetértett azzal hogy a Szövetségi Elnökség tagjainak száma 18-ról 9-re csökkenjen.
Kelemen Hunor elnök az ülés utáni rögtönzött sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a testületek ritkább ülésrendje nem jelenti azt, hogy több feladat hárul az elnökségre. Hozzátette, mind az SZKT-t, mind a SZÁT-ot szükség esetén soron kívüli ülésre is össze lehet hívni. „Eddig úgy volt, hogy ülésezett az elnökség, aztán egy óra múlva további öt ember bejött a terembe, és immár a SZÁT folytatta a beszélgetést. Most megpróbáltuk racionálissá tenni a struktúrákat" – jelentette ki Kelemen Hunor.
MTI
Erdély.ma

Összefogás és közös döntés
Nagyszebenben ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Kihelyezett ülést tartott május 11-én, szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), ez alkalommal Nagyszebenben. A kongresszusra való felkészülésről, a várható döntésekről és dokumentumokról, valamint a belpolitika legfontosabb történéseiről beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójában.
"Az RMDSZ 11. kongresszusa a közelebbi és távolabbi célok leszögezéséről szól elsősorban: megerősítjük a szövetséget, annak különböző testületeit. Közös döntéseket kell hoznunk, amelyek összekötik a platformokat, az önkormányzatok képviselőit, a parlamenti frakciókat" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben az erdélyi magyarság két ízben is a szövetségre bízta a képviseletet, ennek a felelősségnek a tudatában kell megerősíteni az RMDSZ-t.
"Olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek ütőképes szervezetet eredményeznek. Éppen ezért kiszélesítjük a Szövetségi Állandó Tanácsot, helyet adunk az ideológiai műhelyek működésének, növeljük a platformok erejét. És bár 23 éve várat magára, de idén végre megalakul az RMDSZ női szervezete, amelynek kifejezetten örvendek" – zárta Kelemen Hunor a kongresszus előkészületeinek ismertetését.
A szövetségi elnök a belpolitikai kihívásokról szólva elsősorban a restitúciós törvényt említette, amelyet a kormány felelősségvállalással fogadott el. Ez a jogszabály megőrizte azt a két elvet, amelyeket a szövetség 23 éve képvisel: a méltányosság elvét és a természetbeni visszaszolgáltatást. Az RMDSZ a kormánnyal folyamatos párbeszédet folytatott erről a kérdésről, így támogatta a jogszabály elfogadását.
"Az alkotmánymódosításról és a régiók átszervezéséről nagyon sokat kell még beszélnünk, mert ezek a témák hosszú távon meghatározzák életünket. Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai készen állnak, ezek közül az egyik legfontosabb a nemzetállami kitétel törlése az 1-es cikkelyből. Erre vonatkozóan természetesen nincs politikai konszenzus, de nekünk kötelességünk a kérést fenntartanunk, mert ezt érezzük igazságosnak. Javasoljuk továbbá, hogy a nemzeti kisebbségeket ismerjék el államalkotó tényezőként, mert úgy véljük, a Romániában élő nemzeti közösségek komfortérzetét ez jelentősen növelné, és nem éreznék másodrangú állampolgárnak magukat. Kétkamarás parlamentet, parlamentáris köztársaságot javasolunk, ugyanakkor azt támogatjuk, hogy a kormánynak csak korlátozott számban legyen lehetősége sürgősségi kormányrendeleteket elfogadni. A régióátszervezésről az a szövetség álláspontja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók adminisztratív hatáskörrel való felruházása hatalmas hiba lenne. Nem azért rossz az uniós pénzek lehívása, nem azért nincs autópálya Erdélyben, mert ez a szint nem létezik. Ez a kormány és a megyék közé beiktatandó szint gyakorlatilag a megyéktől vesz el hatásköröket, a döntések messze kerülnek az állampolgároktól. Ennél nagyobb tévedést el sem tudok képzelni. Hivatalba lép majd nyolc kormányzó, akik maguk alá gyűrik az önkormányzatokat. Ebben az országban erős regionális identitások működnek, amelyeket a kommunizmus sem tudott megtörni, nekünk arra kell törekednünk, hogy ezeket megerősítsük" – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ végezetül a jövő évben sorra kerülő európai parlamenti választásokról beszélt, amelyre a felkészülésnek már a kongresszus után el kell kezdődnie, a munkában pedig az RMDSZ minden egyes szervezetére szükség van.
Kelemen Hunor ugyanakkor kitért a kisebbségi polgári kezdeményezésre, amely megállapítása szerint az RMDSZ legnagyobb nemzetközi projektje ebben az esztendőben. "Partnereinkkel közösen véglegesítettük a tervezet szövegét, és még a csíkszeredai kongresszus előtt bejelentjük a bizottság összetételét. A megfogalmazott szöveg tartalmazza mindazokat a célokat, amelyek az egymillió aláírás összegyűjtése után kötelezőek lesznek a tagállamok számára: regionális politika, a kisebbségek támogatása, esélyegyenlőség, kultúra, vallás, mindezt összhangban az európai elvárásokkal" – ismertette a szövetségi elnök.
"Összefogás, szolidaritás, tolerancia – ezt a három kulcsszót kell az RMDSZ életében és működésében a következő periódusban folyamatosan szem előtt tartanunk, hiszen erős, jól működő szervezetre van szükségünk, mely képes kellő időben döntéseket hozni. Az RMDSZ soha nem volt elszigetelődött politikai alakulat, mindig elismerte, hogy egyes döntések meghozatalához külső partnerekre is szüksége van. A tárgyalás, a beszélő viszony a többi román párttal most mind a regionalizálás kérdésében, mind az alkotmánymódosításnál fontos" – fogalmazott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának nagyszebeni ülésén.
Borbély felszólalásában a Maros megyei tisztújító közgyűlésre is kitért, és elmondta, ami az RMDSZ Maros megyei szervezetét illeti, a szervezetnek voltak és vannak eredményei, és bízik abban, hogy az új vezetőség tovább tudja vinni az elkezdett munkát, de újítani is tudni fog. "Ne feledjük, hogy Marosszék Székelyföld szerves része, ezért a Maros megyeieket is be kell vonni azokba a döntésekbe, amelyek a Székelyföldet illetik" – fogalmazott a politikus.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kapcsán Borbély elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy az Ungureanu-kormány a MOGYE magyar karának megalapításába bukott bele. "Most meg akkreditálni szeretnék az egyetemet a magyar tagozatok nélkül. Ez megengedhetetlen. Vannak ígéreteink a kormányfő részéről, hogy számunkra elfogadható módon fogják rendezni az ügyet, és erről valószínűleg a jövő héten részletesebben fogunk tárgyalni a tanügyminiszterrel" – tájékoztatott Borbély László.
Hozzátette, a szövetség nehéz időszakot él most, hogy nincs kormányon, választások is következnek, de éppen ezért még jobban össze kell fogni, semmiképp nem szabad elszigetelődni és ütőképesnek kell maradni.
Az SZKT, Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját követően, előkészítette az RMDSZ XI. kongresszusához szükséges dokumentumokat.
A székelyföldi frakció nevében Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a kongresszust követő időszakot vetítette elő felszólalásában. "Meggyőződésem, hogy új fejezet fog kezdődni szövetségünk életében, egy olyan fejezet, amelyben nagy hangsúlyt fektetünk önkormányzati képviselőinkre, hiszen ők azok, akik mindennap előbbre tolják a Székelyföld és a magyarok ügyét" – hangsúlyozta Tamás Sándor. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a Novum fórum nevében tett felszólalásában elmondta, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyarok egyik fontos helyszíne, ahol az elmúlt tizenkét évben meglehetősen sok negatív hatás érte az ott élő magyarokat. "Úgy látom, szemléletváltásra van szükség, hogy eredményesek legyünk. A marosvásárhelyi interetnikus környezetben az együttélés európai eszméjének példájára kell megtaláljuk a helyi politikai stratégiákat, ehhez kérem az RMDSZ támogatását" – zárta felszólalását Brassai.
A MIÉRT frakció nevében Szabó József SZKT-képviselő emlékeztette a jelenlevőket az ifjúsági szervezet dévai tisztújító küldöttgyűlésére, elmondta: "Tudjuk, hogy létezik egy 15 százalékos elv, amely mentén az ifjúság jelenlétét szorgalmazzuk a közéletben, ez olyan egyezmény az RMDSZ és MIÉRT között, amivel továbbra is élni fogunk" – emelte ki Szabó József, továbbá pozitívan véleményezte a tisztújítást megelőző időszakban zajló versengést, amely megmozgatta a szervezetet, és lehetővé tette a fejlődést is. "Itt az ideje a jövőről beszélni, hiszen ez foglalkoztatja a fiatalokat. Milyen lesz az élet a csíkszeredai kongresszus után?" – tette fel kérdést a MIÉRT-elnök, hozzáfűzve: "keressük azokat a pontokat, ahol partnerségben tudunk együttműködni az RMDSZ-szel, hiszen a fiatalok által a társadalomépítés és az itthon maradás a legfontosabb".
Frunda György a kereszténydemokrata frakció képviseletében alkotmánymódosító javaslataként kifejtette: "Azért kell dolgoznunk, hogy a magyar nyelvet szóban használhassuk az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban".
Az SZKT utolsó napirendi pontjaként sor került a szövetségi alapszabályzat és program módosításának előkészítésére a kongresszusra.
Népújság (Marosvásárhely)

Borboly Csabát őrizetbe vette a DNA
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn őrizetbe vette Hargita Megye Tanácsának elnökét – közölte a DNA marosvásárhelyi területi főügyésze. Borboly Melinda hisz férje ártatlanságában, akárcsak az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor. Két megyei út felújításával kapcsolatban lehet probléma.
Elena Curcă főügyész az Agerpres hírügynökségnek megerősítette, hogy hétfőn őrizetbe vették Borboly Csabát. A részletekről nem nyilatkozott, de jelezte, hogy közelebbről ezzel kapcsolatosan sajtóközleményt fognak kiadni.
FRISSÍTÉS: A Székelyhon.ro érdeklődésére Elena Curcă elmondta: Borboly Csabát, aki hétfőn délután a DNA Maros megyei székhelyében tartózkodott, 24 órára őrizetbe vették, jelenleg a Maros megyei rendőr-főkapitányság épületében tartják fogva. Arról továbbra sem nyilatkozott a marosvásárhelyi területi főügyész, hogy milyen üggyel kapcsolatban gyanúsítják a Hargita megyei elnököt, mondván, feltehetően még a mai nap folyamán megszületik ezzel kapcsolatban az ügyészség közleménye. Andreia Pop rendőrségi szóvivő szerint viszont a tanácselnök jelenleg nem tartózkodik a rendőrkapitányság fogdájában.
FRISSÍTÉS 2: Borboly Melinda, a tanácselnök neje hétfőn délután Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, férje reggel azzal a céllal utazott Marosvásárhelyre, hogy a DNA-nál nyilatkozatot tegyen. Délután azonban telefonon jelezte, hogy az ügyészek 24 órára őrizetbe vették. Borboly Melinda szerint két megyei út felújítása kapcsán észlelt rendellenességek miatt merültek fel kétségek. Hangsúlyozta azonban, hogy hisz férje ártatlanságában.
FRISSÍTÉS 3: Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában – áll a Kelemen Hunor szövetségi elnök által jegyzett, kevéssel este hat óra után kiadott közleményben. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét ma a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette. A Szövetség szolidáris Borboly Csabával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott. Az RMDSZ értetlenül áll az ügy előtt, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy Borboly Csaba törvényesen járt el minden esetben, hiszünk ártatlanságában. Bízunk benne, hogy az ügyészség mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit, és tisztázza a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát" – áll a dokumentumban. Az RMDSZ elfogadhatatlannak véli és nem tartja véletlennek csíkszeredai kongresszusuk előtt alig két héttel, hogy egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a Korrupcióellenes Ügyészség – fogalmaz a „Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében” kiadott állásfoglalásban a szövetségi elnök.
FRISSÍTÉS 4: Láthatóan megtörve, könnyeivel küszködve nyilatkozott a sajtónak a csíkszeredai megyeháza előtt hétfőn délután Borboly Melinda, Borboly Csaba felesége. Mint elmondta, férje hétfőn reggel korán indult el Marosvásárhelyre, hogy a Korrupcióellenes Ügyészségen nyilatkozatot tegyen. „Délután hívott telefonon, hogy 24 órára őrizetbe vették. Sokkolt ez a hír, mert a családjáért, a közösségért dolgozott, nem érdemelte ezt meg, és mi sem" – mondta Borboly Melinda. Elmondta, pár percet tudott beszélni a férjével, akivel az ügyészek azt is közölték, miért vették őrizetbe. Két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124 -es számú megyei út felújítása kapcsán kifogásolta az ügyészség azt, hogy 2010-ben, a dokumentáció aláírásakor miért nem ellenőrizte személyesen az elnök az iratokat, mielőtt aláírta ezeket, illetve miért tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
„Nem kívánom senkinek, hogy ezen keresztülmenjen, bízom benne, hogy az igazság kiderül. Elegem van abból, hogy azért, mert valaki megyei tanácselnök, a román és magyar média is úgy kezeli, mint egy gazembert" – mondta az elnök felesége. Arra a kérdésre, hogy szerinte politikai leszámolásról van-e szó, azt felelte, nem tudja.
Borboly Csabát korábban, 2011-ben is vizsgálta a DNA, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből részesült volna, és ebből készült volna családi háza terve, illetve az építkezés egy része a nyertes tervező cég által. A DNA akkor megszüntette a vizsgálatot, Borboly szerint az a feljelentés egy lejárató akciósorozat része volt.
FRISSÍTÉS 5: Egy, Hargita megye önkormányzatának sajtószolgálatától érkezett közlemény szerint Borboly Csaba ellen hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Az ügyészség azzal vádolja Borboly Csabát, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak – fogalmaznak a sajtószolgálati hírben.
szekelyhon.ro

Súlyosak a vádpontok Borbolyék ellen
Hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával büntetőeljárást indított a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke ellen. Mellette Pállfy Domokos megyei tanácsos, a Stravia Group Kft. tényleges ügyvezetője és Csiszér Botond Benedek, a megyei önkormányzat útügyi igazgatóságának ügyvezetője ellen is eljárás indult.
Futótűzként terjedt a hírtévék, internetes portálok és a közösségi portálokon történő megosztások révén hétfő késő délután országszerte a hír, hogy Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét őrizetbe vették. A DNA marosvásárhelyi területi főügyésze, Elena Curcă érdeklődésünkre megerősítette az őrizetbe vétel tényét, de részletekbe nem bocsátkozott, mindössze annyit közölt, hogy az elnök a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájában tartózkodik, ezt azonban néhány perc múlva Andreea Pop rendőrségi szóvivő cáfolta.
Eljárás Borboly, Pálffy, Csiszer ellen
A DNA hétfő esti közleményéből ugyanakkor kiderül: a vádlottként említett megyei tanácselnököt két esetben folytatólagosan a közérdek ellen elkövetett hivatali visszaéléssel, kenőpénz elfogadásával, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisításra való felbujtással, két esetben hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, két esetben közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel gyanúsítja.
Az ügyészek további két személyt vettek őrizetbe: Pálffy Domokos megyei tanácsost, aki egyben a Stravia Group Kft. ügyvezetője, illetve Csiszer Botondot, a megyei útügy ügyvezető igazgatóját. Az előbbit folytatólagosan elkövetett érdekellentéttel gyanúsítják, továbbá olyan, a tisztséggel összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával, amelyek révén anyagi haszna származott, valamint magánokirat-hamisításra való felbujtással és hamisításban való részvétellel. Csiszer Botondot közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédkezéssel, folytatólagosan elkövetett hamisítással, magánokirat-hamisításra való felbujtással és közérdek elleni hivatallal való visszaélésre való felbujtással gyanúsítják.
Mindhármuk ellen előzetes letartóztatást fog kérni ma a DNA. Az ügyészség közleménye ugyanakkor mindenféle nevesítés nélkül megjegyzi, hogy további érintett személyek ellen is vizsgálódnak.
Felesége szerint Borboly ártatlan
Alig néhány perccel az után, hogy tudomást szerezhetett a közvélemény a történtekről, 15 perces határidővel sajtótájékoztatót hívtak össze a megyeházához a megyei önkormányzat sajtósai. Itt Borboly Melinda, Borboly Csaba felesége jelent meg. Láthatóan megtörve, könnyeivel küszködve nyilatkozott a sajtónak. Mint elmondta, férje hétfőn korán reggel indult el Marosvásárhelyre, hogy a korrupcióellenes ügyészségen nyilatkozatot tegyen. „Délután hívott telefonon, hogy 24 órára őrizetbe vették. Sokkolt ez a hír, mert a családjáért, a közösségért dolgozott, nem érdemelte ezt meg, és mi sem” – mondta Borboly Melinda. Elmondta azt is, pár percet tudott beszélni a férjével, akivel az ügyészek azt is közölték, miért vették őrizetbe. Két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út felújítása kapcsán kifogásolta az ügyészség azt, hogy 2010-ben, a dokumentáció aláírásakor miért nem ellenőrizte személyesen az elnök az iratokat, mielőtt aláírta ezeket, illetve később meg mégis miért tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
„Nem kívánom senkinek, hogy ezen keresztülmenjen, bízom benne, hogy az igazság kiderül. Elegem van abból, hogy azért, mert valaki megyei tanácselnök, a román és magyar média is úgy kezeli, mint egy gazembert” – mondta az elnök felesége. Arra a kérdésre, hogy szerinte politikai leszámolásról van-e szó, azt felelte, nem tudja.
Kelemen: nem véletlen az időzítés
Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában – áll a Kelemen Hunor szövetségi elnök által jegyzett, kevéssel este hat óra után kiadott közleményben. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét ma a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette. A Szövetség szolidáris Borboly Csabával, hiszen egy olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott. Az RMDSZ értetlenül áll az ügy előtt, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy Borboly Csaba törvényesen járt el minden esetben, hiszünk ártatlanságában. Bízunk benne, hogy az ügyészség mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit, és tisztázza a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát” – áll a dokumentumban. Az RMDSZ elfogadhatatlannak véli, és nem tartja véletlennek a csíkszeredai kongresszusuk előtt alig két héttel, hogy egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a Korrupcióellenes Ügyészség – fogalmaz a „Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében” kiadott állásfoglalásban a szövetségi elnök.
Két éve is érdeklődött a DNA
Borboly Csabát korábban, 2011-ben is vizsgálta a DNA, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből részesült volna, és ebből készült volna családi háza terve, illetve az építkezés egy része a nyertes tervező cég által. A DNA akkor megszüntette a vizsgálatot, Borboly szerint az a feljelentés egy lejárató akciósorozat része volt.
Kovács Attila, Rédai Attila, Szüszer-Nagy Róbert
szekelyhon.ro

Lemondott szenátori mandátumáról Olosz Gergely
Olosz Gergely a bukaresti felsőház plénuma előtt hétfőn bejelentette, hogy lemond szenátori mandátumáról. Az RMDSZ háromszéki honatyája azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt időszakban lejárató kampány indult ellene, amely azonban a szövetséget célozza.
„Az elmúlt hetekben-hónapokban országos hadjárat indult az RMDSZ és személyem ellen egy háromszéki beruházás kapcsán. Azért támadnak, mert az teszem, amivel a háromszéki emberek megbíztak, hogy ipart és munkahelyeket teremtsünk. Támadóim ugyan engem céloznak, de az RMDSZ-nek akarnak ártani. Ezért alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutottam, hogy a mai napon lemondok szenátori mandátumomról. Meggyőződésem, hogy ezzel a döntésemmel tiszta helyzetet teremtek. A szövetséget többé nem érheti támadás azért, mert egyik szenátorát azzal vádolják, hogy munkahelyet akart teremteni” – indokolta Olosz Gergely. Hozzátette, döntéséről tájékoztatta a szövetségi elnököt, az RMDSZ Kovászna megyei elnökét és a szenátusi frakcióvezetőt, ugyanakkor találkozott szenátori körzetének polgármestereivel is, akiknek ismertette a kialakult helyzetet és a döntés indokait.
Mint ismeretes, az osztrák Holzindustrie Schweighofer az RMDSZ politikusának lobbija nyomán döntött úgy, hogy 150 millió eurós beruházás keretében fafeldolgozó üzemet nyit a Kovászna megyei Rétyen.
Kelemen Hunor szövetségi elnök ugyancsak hétfőn közölte, Olosz Gergely tájékoztatta arról, hogy le kíván mondani mandátumáról. „Érveit meghallgattam, azokat elfogadtam. Egyetértek vele abban, hogy a személye ellen zajló támadások az RMDSZ-t is célba veszik, ártanak a szövetségnek, ezért helyeslem a döntését. Olosz Gergely az elmúlt években sokat tett a Háromszék gazdasági fellendüléséért, új vállalkozások oda vonzásáért, munkahelyek teremtéséért. Szándékai szerint ezt a tevékenységét immáron vállalkozóként folytatja majd, ehhez a magam részéről sok sikert kívánok neki” – jelentette ki Kelemen Hunor.
szekelyhon.ro

Székelyföldi RMDSZ-elöljárók: megfélemlítési kísérlet a Borboly elleni akció
A román karhatalom „aljas megfélemlítési kísérletének" nevezték Borboly Csaba meghurcolását az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői, akik keddi állásfoglalásukban szolidaritásukról biztosították a korrupcióellenes ügyészség által hétfőn őrizetbe vett kollégájukat.
Az aláírók – köztük Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke – szerint az ügyészségi akció a magyar közösség intézményei és jelképei elleni támadássorozat része. Leszögezték: nem hagyják magukat megfélemlíteni, közösségük tagjait és vezetőit megvédik.
„Elindították a Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő" – emlékeztetnek az RMDSZ székelyföldi önkormányzati vezetői, akik szerint Borboly Csaba sem tett egyebet, mint végezte a dolgát, a székelyföldi közösség jogait és szimbólumait védte. Az aláírók szerint nem véletlen, hogy az ügyészség tíz nappal az RMDSZ Csíkszeredában megrendezendő 11. kongresszusa előtt vette őrizetbe a esemény egyik házigazdáját.
Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is szolidaritási nyilatkozatot adott ki kedden egykori elnöke, Borboly Csaba mellett. A MIÉRT úgy értékeli: Romániának még nem sikerült levetkőznie a múlt rendszer megfélemlítési beidegződéseit, és ez elbizonytalanítja azokat a fiatalokat, akik társadalomszervező szerepet akarnak vállalni, azokat a fiatalokat, akik önzetlenül a helyi közösségekért dolgoznak. A MIÉRT felkérte a román hatóságokat: mihamarabb tisztázzák a Borboly Csaba hírnevén ejtett foltot.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői nyilatkozatában leszögezte: a szövetség bízik a Hargita megyei önkormányzat vezetőjének ártatlanságában. Ugyanakkor értetlenségének és megdöbbenésének adott hangot az ügyészségi intézkedés miatt. Közölte: a szövetség nem tartja véletlennek, hogy a DNA alig két héttel az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa előtt kezdett nyomozni ismét egy többéves ügyben.
MTI
Erdély.ma

Borboly Csaba őrizetben (Korrupcióval vádolt tanácselnök)
Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát 24 órára őrizetbe vették – jelentette be tegnap délután Elena Curcă, a korrupcióellenes ügyészség Maros megyei kirendeltségének vezetője. A vádhatóság több órával később kiadott közleménye szerint Borbolyt többrendbeli csalással és hivatali visszaéléssel, valamint kenőpénz folyamatos elfogadásával vádolják.
Vele együtt Pálffy Domokos és Csiszér Botond Benedek is őrizetbe került, előbbi a megyei tanács tagja és egyúttal az útépítő Stravia Group cég vezetője, utóbbi a megyei útügyi igazgatóság ügyvezető igazgatója. Az ügyészség ma mindhármuk előzetes letartóztatását fogja kérni a marosvásárhelyi táblabíróságon. Mások ellen is folyik vizsgálat ebben az ügyben, amely két megyei út javításával kapcsolatos. Az ügyészség közel 1,8 millió lejes kár okozásával vádolja a három tisztségviselőt. A vádhatóság Borboly Csabát folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magán-okirathamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítja. A korrupcióellenes ügyészség szerint Borboly indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Pálffyt folyamatos érdekellentéttel, tisztségével összeférhetetlen pénzügyi műveletekkel, illetéktelen haszonszerzéssel, dokumentumhamisításra való ismételt felbujtással és hamisításban való részességgel, Csiszér Botondot közérdek ellen ismételten elkövetett hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, hamisításra és visszaélésre való folyamatos felbujtással vádolják. Az ügyészség közleménye szerint 2010 és 2012 között a megyei tanács indokolatlanul magas összegeket fizetett ki – útjavításért és le nem szállított anyagokért – a Pálffy tulajdonában levő Stravia Groupnak, amely drágábban dolgozott a versenytárgyalásról kizárt másik cégnél, és vékonyabb aszfaltot terített le, mint ami a tervben szerepelt. A kiadásokat a megyei költségvetés elosztásakor Pálffy is megszavazta. Mindebben Csiszér is segítségükre volt. Az ügyészek szerint Borboly egy másik cégtől megkövetelte, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogasson egy egyesületet, és a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket: így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – egy rendőrségi feljelentéssel próbálta kendőzni az ügyet. A tanácselnök felesége, Borboly Melinda a megyeháza előtt tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a 131-es és 124-es megyei út építésénél észlelt szabálytalanságok miatt hallgatták ki a férjét, aki tegnap reggel utazott Marosvásárhelyre, és délben értesítette feleségét, hogy 24 órára bent tartják. Este Hargita Megye Tanácsa közleményben tudatta, hogy a Borboly Csaba elleni büntetőeljárás hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanúja miatt indult el, az ügyészség azzal vádolja, hogy a megyei tanács útfelújításaival kapcsolatos, munkatársai által előterjesztett dokumentumokat úgy írt alá, hogy ezek a kifizetési dokumentációk hiányosak voltak. Az RMDSZ bízik Borboly Csaba ártatlanságában, és szolidáris a Hargita megyei önkormányzat őrizetbe vett vezetőjével – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök erre vonatkozó nyilatkozatában. „Olyan politikusról van szó, aki hosszú éveken keresztül a közösség érdekében végezte munkáját, a megyei tanács elnökeként, az RMDSZ politikusaként a Hargita megyei emberek jólétéért, mindennapjainak biztonságáért dolgozott” – írja Kelemen, aki reméli, hogy az ügyészség „mihamarabb a nyilvánosság elé tárja ennek a megdöbbentő ügynek a részleteit”, és kiköszörüli a Borboly Csaba hírnevén esett csorbát. Az RMDSZ nem tartja véletlennek, hogy csíkszeredai kongresszusa előtt két héttel egy többéves ügyben kezdett nyomozni ismét a korrupcióellenes ügyészség, és elfogadhatatlannak véli ezt. Borboly Csaba, aki az RMDSZ csíkszéki szervezetének az elnöke is, 2008-tól tölti be a megyeitanács-elnöki tisztséget.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)