Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. március 25.
Quo vadis romániai magyar felsőoktatás?
A rendszerváltás után a romániai magyarság bízott abban, hogy visszaállható az önálló állami magyar egyetem Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig két egyenjogú, magyar és román nyelvű tagozat jöhet majd létre az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A körülmények azonban úgy alakultak, hogy ez az álom nem valósult meg. A tavaly megreformált oktatási törvény azonban lehetővé teszi a magyar felsőoktatás megerősítését és önállóságának bizonyos fokú megszerzését is. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen lehetővé vált magyar intézetek létrehozása, egyedül a biológiai karon ütközött ellenállásba a magyar tagozat önállósodásának kérdése. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) azonban 2011 júniusa óta „áll a bál” a magyar tanszék tervezett létrehozása miatt. Annak ellenére, hogy az új román törvény lehetővé teszi a magyar nyelven történő oktatást, a vásárhelyi helyzetet politikai közbenjárás nélkül nem sikerül megoldani. A megfélemlítésektől és politikai fennhangoktól sem mentes kérdést járjuk most körbe, összefoglalva az elmúl fél év eseményeit.
2012. március 14-én a MOGYÉ-n létrehozandó magyar tagozatról szóló határozatot első olvasatban elfogadták. Úgy ís tűnhetne, hogy megvan az esély rá, hogy rendeződjön a magyar tagozat kérdése. Mindeközben az egyetem etikai bizottsága által lefolytatott vizsgálat alapján a MOGYE rektora írásos figyelmeztetésben részesítette Brassai Attila professzort, az orvosi fakultás gyógyszertan tanszékének vezetőjét, aki szerintük megszegte a tanárok számára előírt lojalitás kötelezettségét. Románia a meglepetések és az ellentmondások országa – ezért már meg sem lepődik az ember, hogy ilyen hírek váltják egymást az ajtóban.
Magyarellenesség felsőfokon
A MOGYE többségben lévő román vezetősége ellenzi, hogy az új tanügyi törvény értelmében bármilyen struktúrális változások menjenek végbe az egyetemen, az önálló magyar kar kialakításáról pedig hallani sem akarnak. 2011 júniusában, mikor az egyetem vezetősége a kérdésről szavazott, a magyar tanárok és diákok távolmaradásukkal tették lehetetlenné a szenátus működését, mivel az nem vette figyelembe sem a korábbi megállapodásokat, sem magát az új oktatási törvényt. Júliusban kiderült, hogy az általános orvosi karon a magyar hallgatókat megfosztották a tandíjköteles helyektől: a nyolcvan fizetős hely mindegyikét román hallgatók nyerték el. Tették ezt annak ellenére, hogy a megállapodás szerint a helyeket fele-fele arányban osztják el magyar és román hallgatók között.
Nézzen szét Marosvásárhelyen!
Constantin Copotoiu, akkori rektor diszkriminatív döntése ellen többen is felemelték hangjukat, a Marosvásárhelyen bejegyzett Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) pedig tiltakozó akciók szervezésébe kezdett. A román fél töbszöri hitegetés után sem tette lehetővé a magyar karok létrehozását, az ősszel elfogadott új egyetemi charta pedig egyértelmű visszalépést jelentett, hiszen eleve kizárta a magyar önállósodási célok elérését. A kialakult helyzet miatt a RMOGYKE a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal együtt kérvénnyel fordult Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterhez, melyben egy, a város főterén szervezett tiltakozó akcióhoz igényelte az önkormányzat beleegyezését. Ezt azonban a város vezetősége nem tette lehetővé. A helyi rendőrség igazgatója arra hivatkozott, azért nem engedélyezik a békés tüntetést, mert az egyetem problémáit nem az utcán kell megoldani. Florea hozzátette, hogy miután beszélt az egyetem vezetőségével, világossá vált számára, hogy nincs semmiféle probléma, csak egyesek akarják szítani a kedélyeket.
A polgármester szerint: „Meg kell nézni, kik szerveznék a tüntetést, hisz mind olyanok, akik soha semmit nem tettek az életben.” A szervezők azonban nem hátráltak meg, így augusztus közepén a marosvásárhelyi református vártemplomban imaestet tartottak. A tiltakozásoknak ezzel azonban nem lett vége. A RMOGYKE titkára többedmagával a tiltakozás egy nem mindennapi formáját választotta. Fiatalokkal együtt orvosi ruhába öltözve, rajtuk egyenlőséget és a magyar intézet létrehozását követelő feliratokkal párokba rendeződve sétálnak a város utcáin. Az akció résztvevői elmondták, voltak, akik gratuláltak és bíztatták őket, de mindjárt az első nap a román rendőrök is beléjük kötöttek, illetve román fiatalok is követték őket és a fekete március idejében ismertté vált magyarelennes mondatot kiabálták feléjük. Szeptemberben a MOGYE szenátusa 15 tanárt, köztük kilenc magyar nemzetiségűt helyezett nyugállományba. Ezzel a lépéssel még inkább megnehezítették a magyar tagozat önállósodását.
Előzmények
A 2011 januárjában megjelent új román Nemzeti Oktatási Törvény célja többek között, hogy átfogó reformokkal tegye még hatékonyabbá a román oktatásügyet. A törvény a romániai magyarság számára azért is jelentős, mert három egyetem esetében mondták ki azok multikulturális jellegét, lehetővé téve ezzel azt, hogy ezeken az egyetemeken magyarul is folyhat az oktatás. A törvény 363. cikkelye előírja, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) is létre kell hozni magyar tagozatot. A törvény eme rendelkezését kihasználva a MOGYE magyar oktatói a gyógyszerészeti és a fogorvosi karon magyar tanszéket akarnak létrehozni, az általános orvosi karon pedig beleegyeztek abba a megoldásba, hogy itt öt román és három magyar tanszéket hozzanak létre. A törvényről szóló Kitekintő-elemzést itt olvashatják)
Román aggályok
Bár a kérdés politikailag átitatott, magyarellenes fennhangokkal együtt, a román fél aggályait is meg kell említeni. Az egyetemi vezetőség leginkább attól tart, a magyar önállósodás ellehetetlenítené az egyetem működését. Ha valaki ma Romániában orvos szeretne lenni, a román nyelv (mely az egyetlen hivatalos nyelv) ismerete nélkül ez nem sikerülhet. Az egyetem rektora hozzátette, hogy bár igaz, hogy kilenc magyar oktatót helyeztek nyugállományba, de másik hat helyre pályázatot hirdettek meg. A kiírt pályázatokra vagy nem jelentkeztek a magyar tanárok, vagy nem feleltek meg a követelményeknek. A rektor szerint az egyetem oktatói és kutatói által megjelent publikációk mindössze 20%-a származik magyar kutatók tollából.
Bukarestből máshogyan látják az ügyet..
Utazzon el oda is a Kitekintővel!
Azt is kiemelte, hogy korábban a magyar nemzetiségű hallgatók sokkal jobban teljesítettek román társaikhoz képest, ez a tendencia az utóbbi időszakban megfordult: a román diákok 9,3-as átlaggal is csak költségtérítéses helyekre nyernek felvételt, míg a magyar diákok már ennél gyengébb átlaggal is államilag támogatott képzésben tanulhatnak. A román diákok is kifejezték egyet nem értésüket. Szerintük nincs értelme etnikai elvek alapján ketté osztani a hallgatókat, mivel ez szerintük zárt társadalmak kialakulását eredményezheti hosszú távon. Természetesen a nacionalisták sem maradhatnak csendben egy ilyen kérdésben.
A román ellenzéki pártok a kérdés kapcsán a szeparatizmus bátorítását emlegették és az egyetem, valamint a páciensek, korházak és orvosok etnikai szétválását predestinálták, felelősségre vonva ebben a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ politikusait. A Nemzeti Liberális Párt és a Szociális Párt politikusai szerint, ha engedélyezik a magyar karok létrehozásá, a konfliktus odáig fajulhat, hogy a magyar orvosok csak magyar pácienseket akarnak majd/tudnak csak gyógyítani. Florian Buicu, a Szociáldemokrata Párt politikusa szerint a magyar fiatalok értelmi képességével nincs gond, de ha már eddig románul tanultak, a továbbiakban is megtehetnék. A Nemzeti Liberális Párt Maros megyei elnöke hozzátette:„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek.”
Állóháború két fronton
Miután szeptemberben a MOGYE vezetősége ismételten elutasította a magyar fél kezdeményezését, október elején a román egyetemi vezetés ígéretet tett arra, hogy a kérdést egy héten belül rendezik. A bukaresti kormány 200 helyet hagyott jóvá a MOGYÉ-n, melyre magyar hallgatókat kell felvenni, ám a román fél rögtön hozzá is tette, hogy ehhez az egyetemnek nincs megfelelő struktúrája sem a tanárok, sem a laboratóriumok tekintetében. A román ígéret miatt hivatalosan az októberre tervezett újabb magyar tüntetést nem tartották meg, ám az aradi vértanúkról való megemlékezésen a MOGYE kérdése akarva-akaratlanul felszínre került. A megemlékezés után a jelenlevők 1500 sárga, fehér és piros szekfűt helyeztek le az egyetem épülete előtt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság továbbra is bátorítja a magyar tanárokat, hogy hozzák létre akár önállóan a magyar tagozatot, az RMDSZ-től pedig azt kérik, hogy érje el, hogy a magyar tagozatnak járó összegeket külön számlára utalják.
Per és plágium
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
Az egyetem a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem orvosi karából nőtte ki magát 1948-ban. 1962-ben a román állam bevezette a kétnyelvű oktatást annak ellenére, hogy eredetileg az intézményt a magyar nemzetiségű diákok számára hozták létre. Míg 1963-ban 88 végzős diákből 81 magyar volt, 1994-ben a 240 végzősből csak 28 volt magyar nemzetiségű. 1990 márciusában a magyar diákok egyenlő jogokat követelve sztrájkba kezdtek, melyhez tanárjaik is csatlakoztak (fekete március). Mindezek ellenére csak 17 évvel később kerültek ki a magyar feliratok az egyetemre. Jelenleg három karon összesen 12 szakon folyik az oktatás. Az egyetem hivatalos honlapja csak román nyelven érhető el.
Mivel az egyetemi vezetőség meg sem halgatta a magyar felet, a RMOGYKE az egyetem szenátusa elleni per megindítása mellett döntött, melytől a civil szervezet vezetője gyors győzemet várt. Az egyesület szerint a MOGYE illegálisan működik, hiszen az egyetemi charta szembe megy a román oktatási törvénnyel. Az egyetem vezetősége azonban a minisztérium ajánlására sem volt hajlandó változatni azon. 2012 februárjában a MOGYE is bírósági útra terelte a kérdést, az egyetem vezetése egyenesen az oktatási minisztériumot perelte be. A marosvásárhelyi közigazgtási bíróságnak az egyetemi autonómia jogosságát és sérthetetlenségét kell megvizsgálnia.
A MOGYE ugyanis azért nem veszi figyelembe az őket ért vádakat, mivel az egyetem autonóm, így az ott felmerülő kérdéseket az egyetem falain belül, politikamentesen kell megoldani. Ábrám Zsolt orvosprofesszor szerint azonban ez csak időhúzás az egyetem részéről, és a legjobb védekezés a támadás elv alapján abban reménykednek, hogy a mérleg nyelve végérvényesen az ő oldalukra billen majd. A kialakult helyzet egyik érdekes mozzanata, hogy idén januárban a BKB képviselője, Hantz Péter, aki a bázeli Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet munkatársa, plágiummal vádolta meg Constantin Copotoiu rektort és Klara Branzaniuc rektorhelyettest. Az érintettek beismerték a plágium tényét.
Politikai hatásgyakorlás
Időközben a MOGYÉ-n rektorválasztás is zajlott, melynek eredményeként a rekotr Leonard Azemferei lett, aki szintén nem támogatta a magyar tagozat létrehozását. Markó Béla az események alakulását látva kijelentette, ha a MOGYE nem tartja tiszteletben az oktatási törvényt, kilép a kormányból. 2012. március 2-án hét órás, éjszakába nyúló tárgyalás zajlott az egyetem vezetése és a román oktatási tárca között, melynek eredményeként Catalin Baba, a tárca vezetője bejelentette, hogy a MOGYE magyar tagozatát kormányrendelet hozza létre. A volt rektor szerint a magyar fél képtelen volt a kompromisszumra, és a román vezetés több engedményére is nemet mondtak. A magyar fél szerint azonban a román kollégákban csak addig volt meg a kompromisszumkészség, míg el nem jutottak az önálló tanszék létrehozásának kérdéséhez. A döntés után a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: „Függetlenül attól, hogy milyen módszerekkel hozzák létre a magyar intézeteket a MOGYÉ-n, amint hatalomra kerülünk, megszüntetjük.” Kelemen Hunor arra hatalmazta fel az RMDSZ képviselőit, hogy amíg a határozat nem készül el, ne vegyenek részt a képviselőház ülésein.
Nemzetközi viszhang
A MOGYE ügye az Európai Parlament különböző fórumain is bemutatásra került. Először Sógor Csaba, romániai EP képviselő ismertette a kialakult helyzetet. Tőkés László először felhívásban reagált a kérdésre, majd november 19-én Strasbourgan Tőkés meghívására Dr. Brassai Attila ismertette a MOGYÉ-n kialakult helyzetet a Gál Kinga néppárt képviselő által elnökölt Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjában. Tőkés az elrománosítás egyik újabb példájának nevezte az esetet, Brassai pedig kitért arra, hogy a hatvan éve még színtiszta magyar intézményben olyan radikális változások mentek végbe, hogy napjainkban még egy magyar kar beindítása is szinte lehetetlen még annak ellenére is, hogy a román törvényi szabályozás lehetőséget adna rá.
Romániában legyőzi a nacionalista láz az erdélyi magyarokat címmel a Le Monde mértékadó francia liberális lap is beszámolt a marosvásárhelyi helyzetről. A cikk szerzője, Mirel Bran szerint „a látszólagos nyugalom ellenére a nacionalizmus szellemei megszálták a helye kisvárost.” Hozzáteszi továbbá, hogy a fő kérdést nem a magyar nyelvű oktatás okozza – mely korábban is megvolt bizonyos szinten az egyetemen – hanem az önálló kart kezdeményező RMDSZ számára a kérdésnek a választások miatt politikai tétje is van. Ezt azzal magyarázza, hogy a korábbi választások során a romániai pártoknak – legyen szó jobb vagy baloldaliakról – eddig mindig szövetségre kellett lépniük a magyar páttal a kormányalakítás tétje miatt, 2008-tól azonban másik két kisebb párt halássza el a szavazatokat a most a kormányban koalícióból politizáló RMDSZ elől.
Kinek a javára válik?
2012. március 14-én a MOGYÉ-n létrehozandó magyar tagozatról szóló határozatot első olvasatban elfogadták. Az új kar a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar nyelven (200 hely), általános orvosi képzés angol nyelven (50 hely), nővérképző magyar nyelven (50 hely), gyógyszerész-képzés magyar nyelven (75 hely, a szak egyelőre ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, egy év alatt kell az akkreditációs feltételeket megteremtsék), szülésznő-képzés (25 hely, amely fele-fele arányban oszlik a magyar és a román kar között). Román diákok továbbra is tüntetnek a döntés ellen. Egyrészt a már korábban is említett okok miatt, másrészt elutasítják, hogy politikai síkon sikerült megoldani egy ilyen jellegű kérdést. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség pedig aláírásgyűjtésbe kezdett, melyben az oktatási törvény betartását követelik.
Románia választások előtt áll, és ebben az időszakban az ilyen jellegű kérdések még érzékenyebbek, hiszen minden párt igyekszik ilyen vagy olyan módon a maga számára értékes szavazatokat szerezni. A legszomorúbb az egészben azonban mégis az, hogy még létre sem jött a magyar kar, máris megkezdődött az oktatók megfélemlítése: az egyetem nem hivatalosan működő etikai bizottsága máris vizsgálódni kezdett a magyar oktatók után, akik közül Dr. Brassai Attila tavalyi strasbourgi szereplése miatt írásbeli figyelmeztetést kapott, mert szerintük azzal “rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Közben újabb és újabb rágalmakat fogalmaz meg a román vezetőség a magyar tanári kar többi tagjával szemben. Ezek szerint a gyakorlatokon nem hajlandóak románul megszólalni és a román diákokat is a magyar nyelv elsajátítására kötelezik.
Annak ellenére, hogy a kormánytervezetről különféle fórumokon is közvitákat szerveztek, a sárdobáláson és a rágalmazáson kívül érdemi javaslattal a román fél nem állt elő. Ezért valószínű, hogy a múlt héten elfogadott kormányjavaslaton a tíz napos vita után komolyabb változtatás nem lesz. A június óta húzódó kérdés kormányzati szinten rendeződni látszik tehát, a gyakorlatban azonban semmi garanciája nincs annak, hogy a kormányrendelet elfogadása után nem csak papíron jöhet majd létre a magyar tagozat. Remény azonban mindig van, még ebben a faramuci helyzetben is. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy angol nyelvű oktatás is lesz az egyetemen (és elviekben a kormányfő a német nyelvű oktatást is támogatja), ez olyan nyitást eredményezhet, mely le- (esetleg teljesen) elhalkíthatja a soviniszta hangokat. Bár az egyetem rektora az egyetemi autonómiával védekezik, azt nem szabanda összekevernie a korlátok nélküli hatalommal. Bárhogy is alakul a MOGYE kérdése, annak nyilvánvalóan hatása lesz a közeledő választásokra is.
Kitekintő.hu
A rendszerváltás után a romániai magyarság bízott abban, hogy visszaállható az önálló állami magyar egyetem Kolozsváron, Marosvásárhelyen pedig két egyenjogú, magyar és román nyelvű tagozat jöhet majd létre az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A körülmények azonban úgy alakultak, hogy ez az álom nem valósult meg. A tavaly megreformált oktatási törvény azonban lehetővé teszi a magyar felsőoktatás megerősítését és önállóságának bizonyos fokú megszerzését is. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen lehetővé vált magyar intézetek létrehozása, egyedül a biológiai karon ütközött ellenállásba a magyar tagozat önállósodásának kérdése. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) azonban 2011 júniusa óta „áll a bál” a magyar tanszék tervezett létrehozása miatt. Annak ellenére, hogy az új román törvény lehetővé teszi a magyar nyelven történő oktatást, a vásárhelyi helyzetet politikai közbenjárás nélkül nem sikerül megoldani. A megfélemlítésektől és politikai fennhangoktól sem mentes kérdést járjuk most körbe, összefoglalva az elmúl fél év eseményeit.
2012. március 14-én a MOGYÉ-n létrehozandó magyar tagozatról szóló határozatot első olvasatban elfogadták. Úgy ís tűnhetne, hogy megvan az esély rá, hogy rendeződjön a magyar tagozat kérdése. Mindeközben az egyetem etikai bizottsága által lefolytatott vizsgálat alapján a MOGYE rektora írásos figyelmeztetésben részesítette Brassai Attila professzort, az orvosi fakultás gyógyszertan tanszékének vezetőjét, aki szerintük megszegte a tanárok számára előírt lojalitás kötelezettségét. Románia a meglepetések és az ellentmondások országa – ezért már meg sem lepődik az ember, hogy ilyen hírek váltják egymást az ajtóban.
Magyarellenesség felsőfokon
A MOGYE többségben lévő román vezetősége ellenzi, hogy az új tanügyi törvény értelmében bármilyen struktúrális változások menjenek végbe az egyetemen, az önálló magyar kar kialakításáról pedig hallani sem akarnak. 2011 júniusában, mikor az egyetem vezetősége a kérdésről szavazott, a magyar tanárok és diákok távolmaradásukkal tették lehetetlenné a szenátus működését, mivel az nem vette figyelembe sem a korábbi megállapodásokat, sem magát az új oktatási törvényt. Júliusban kiderült, hogy az általános orvosi karon a magyar hallgatókat megfosztották a tandíjköteles helyektől: a nyolcvan fizetős hely mindegyikét román hallgatók nyerték el. Tették ezt annak ellenére, hogy a megállapodás szerint a helyeket fele-fele arányban osztják el magyar és román hallgatók között.
Nézzen szét Marosvásárhelyen!
Constantin Copotoiu, akkori rektor diszkriminatív döntése ellen többen is felemelték hangjukat, a Marosvásárhelyen bejegyzett Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) pedig tiltakozó akciók szervezésébe kezdett. A román fél töbszöri hitegetés után sem tette lehetővé a magyar karok létrehozását, az ősszel elfogadott új egyetemi charta pedig egyértelmű visszalépést jelentett, hiszen eleve kizárta a magyar önállósodási célok elérését. A kialakult helyzet miatt a RMOGYKE a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal együtt kérvénnyel fordult Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterhez, melyben egy, a város főterén szervezett tiltakozó akcióhoz igényelte az önkormányzat beleegyezését. Ezt azonban a város vezetősége nem tette lehetővé. A helyi rendőrség igazgatója arra hivatkozott, azért nem engedélyezik a békés tüntetést, mert az egyetem problémáit nem az utcán kell megoldani. Florea hozzátette, hogy miután beszélt az egyetem vezetőségével, világossá vált számára, hogy nincs semmiféle probléma, csak egyesek akarják szítani a kedélyeket.
A polgármester szerint: „Meg kell nézni, kik szerveznék a tüntetést, hisz mind olyanok, akik soha semmit nem tettek az életben.” A szervezők azonban nem hátráltak meg, így augusztus közepén a marosvásárhelyi református vártemplomban imaestet tartottak. A tiltakozásoknak ezzel azonban nem lett vége. A RMOGYKE titkára többedmagával a tiltakozás egy nem mindennapi formáját választotta. Fiatalokkal együtt orvosi ruhába öltözve, rajtuk egyenlőséget és a magyar intézet létrehozását követelő feliratokkal párokba rendeződve sétálnak a város utcáin. Az akció résztvevői elmondták, voltak, akik gratuláltak és bíztatták őket, de mindjárt az első nap a román rendőrök is beléjük kötöttek, illetve román fiatalok is követték őket és a fekete március idejében ismertté vált magyarelennes mondatot kiabálták feléjük. Szeptemberben a MOGYE szenátusa 15 tanárt, köztük kilenc magyar nemzetiségűt helyezett nyugállományba. Ezzel a lépéssel még inkább megnehezítették a magyar tagozat önállósodását.
Előzmények
A 2011 januárjában megjelent új román Nemzeti Oktatási Törvény célja többek között, hogy átfogó reformokkal tegye még hatékonyabbá a román oktatásügyet. A törvény a romániai magyarság számára azért is jelentős, mert három egyetem esetében mondták ki azok multikulturális jellegét, lehetővé téve ezzel azt, hogy ezeken az egyetemeken magyarul is folyhat az oktatás. A törvény 363. cikkelye előírja, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) is létre kell hozni magyar tagozatot. A törvény eme rendelkezését kihasználva a MOGYE magyar oktatói a gyógyszerészeti és a fogorvosi karon magyar tanszéket akarnak létrehozni, az általános orvosi karon pedig beleegyeztek abba a megoldásba, hogy itt öt román és három magyar tanszéket hozzanak létre. A törvényről szóló Kitekintő-elemzést itt olvashatják)
Román aggályok
Bár a kérdés politikailag átitatott, magyarellenes fennhangokkal együtt, a román fél aggályait is meg kell említeni. Az egyetemi vezetőség leginkább attól tart, a magyar önállósodás ellehetetlenítené az egyetem működését. Ha valaki ma Romániában orvos szeretne lenni, a román nyelv (mely az egyetlen hivatalos nyelv) ismerete nélkül ez nem sikerülhet. Az egyetem rektora hozzátette, hogy bár igaz, hogy kilenc magyar oktatót helyeztek nyugállományba, de másik hat helyre pályázatot hirdettek meg. A kiírt pályázatokra vagy nem jelentkeztek a magyar tanárok, vagy nem feleltek meg a követelményeknek. A rektor szerint az egyetem oktatói és kutatói által megjelent publikációk mindössze 20%-a származik magyar kutatók tollából.
Bukarestből máshogyan látják az ügyet..
Utazzon el oda is a Kitekintővel!
Azt is kiemelte, hogy korábban a magyar nemzetiségű hallgatók sokkal jobban teljesítettek román társaikhoz képest, ez a tendencia az utóbbi időszakban megfordult: a román diákok 9,3-as átlaggal is csak költségtérítéses helyekre nyernek felvételt, míg a magyar diákok már ennél gyengébb átlaggal is államilag támogatott képzésben tanulhatnak. A román diákok is kifejezték egyet nem értésüket. Szerintük nincs értelme etnikai elvek alapján ketté osztani a hallgatókat, mivel ez szerintük zárt társadalmak kialakulását eredményezheti hosszú távon. Természetesen a nacionalisták sem maradhatnak csendben egy ilyen kérdésben.
A román ellenzéki pártok a kérdés kapcsán a szeparatizmus bátorítását emlegették és az egyetem, valamint a páciensek, korházak és orvosok etnikai szétválását predestinálták, felelősségre vonva ebben a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ politikusait. A Nemzeti Liberális Párt és a Szociális Párt politikusai szerint, ha engedélyezik a magyar karok létrehozásá, a konfliktus odáig fajulhat, hogy a magyar orvosok csak magyar pácienseket akarnak majd/tudnak csak gyógyítani. Florian Buicu, a Szociáldemokrata Párt politikusa szerint a magyar fiatalok értelmi képességével nincs gond, de ha már eddig románul tanultak, a továbbiakban is megtehetnék. A Nemzeti Liberális Párt Maros megyei elnöke hozzátette:„Értsék meg: mi együtt akarunk dolgozni. Nem akarunk szeparatizmust. Mert lehet, hogy holnap jönnek majd a tatárok, és külön tatár fodrászüzletet kérnek.”
Állóháború két fronton
Miután szeptemberben a MOGYE vezetősége ismételten elutasította a magyar fél kezdeményezését, október elején a román egyetemi vezetés ígéretet tett arra, hogy a kérdést egy héten belül rendezik. A bukaresti kormány 200 helyet hagyott jóvá a MOGYÉ-n, melyre magyar hallgatókat kell felvenni, ám a román fél rögtön hozzá is tette, hogy ehhez az egyetemnek nincs megfelelő struktúrája sem a tanárok, sem a laboratóriumok tekintetében. A román ígéret miatt hivatalosan az októberre tervezett újabb magyar tüntetést nem tartották meg, ám az aradi vértanúkról való megemlékezésen a MOGYE kérdése akarva-akaratlanul felszínre került. A megemlékezés után a jelenlevők 1500 sárga, fehér és piros szekfűt helyeztek le az egyetem épülete előtt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság továbbra is bátorítja a magyar tanárokat, hogy hozzák létre akár önállóan a magyar tagozatot, az RMDSZ-től pedig azt kérik, hogy érje el, hogy a magyar tagozatnak járó összegeket külön számlára utalják.
Per és plágium
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
Az egyetem a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem orvosi karából nőtte ki magát 1948-ban. 1962-ben a román állam bevezette a kétnyelvű oktatást annak ellenére, hogy eredetileg az intézményt a magyar nemzetiségű diákok számára hozták létre. Míg 1963-ban 88 végzős diákből 81 magyar volt, 1994-ben a 240 végzősből csak 28 volt magyar nemzetiségű. 1990 márciusában a magyar diákok egyenlő jogokat követelve sztrájkba kezdtek, melyhez tanárjaik is csatlakoztak (fekete március). Mindezek ellenére csak 17 évvel később kerültek ki a magyar feliratok az egyetemre. Jelenleg három karon összesen 12 szakon folyik az oktatás. Az egyetem hivatalos honlapja csak román nyelven érhető el.
Mivel az egyetemi vezetőség meg sem halgatta a magyar felet, a RMOGYKE az egyetem szenátusa elleni per megindítása mellett döntött, melytől a civil szervezet vezetője gyors győzemet várt. Az egyesület szerint a MOGYE illegálisan működik, hiszen az egyetemi charta szembe megy a román oktatási törvénnyel. Az egyetem vezetősége azonban a minisztérium ajánlására sem volt hajlandó változatni azon. 2012 februárjában a MOGYE is bírósági útra terelte a kérdést, az egyetem vezetése egyenesen az oktatási minisztériumot perelte be. A marosvásárhelyi közigazgtási bíróságnak az egyetemi autonómia jogosságát és sérthetetlenségét kell megvizsgálnia.
A MOGYE ugyanis azért nem veszi figyelembe az őket ért vádakat, mivel az egyetem autonóm, így az ott felmerülő kérdéseket az egyetem falain belül, politikamentesen kell megoldani. Ábrám Zsolt orvosprofesszor szerint azonban ez csak időhúzás az egyetem részéről, és a legjobb védekezés a támadás elv alapján abban reménykednek, hogy a mérleg nyelve végérvényesen az ő oldalukra billen majd. A kialakult helyzet egyik érdekes mozzanata, hogy idén januárban a BKB képviselője, Hantz Péter, aki a bázeli Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet munkatársa, plágiummal vádolta meg Constantin Copotoiu rektort és Klara Branzaniuc rektorhelyettest. Az érintettek beismerték a plágium tényét.
Politikai hatásgyakorlás
Időközben a MOGYÉ-n rektorválasztás is zajlott, melynek eredményeként a rekotr Leonard Azemferei lett, aki szintén nem támogatta a magyar tagozat létrehozását. Markó Béla az események alakulását látva kijelentette, ha a MOGYE nem tartja tiszteletben az oktatási törvényt, kilép a kormányból. 2012. március 2-án hét órás, éjszakába nyúló tárgyalás zajlott az egyetem vezetése és a román oktatási tárca között, melynek eredményeként Catalin Baba, a tárca vezetője bejelentette, hogy a MOGYE magyar tagozatát kormányrendelet hozza létre. A volt rektor szerint a magyar fél képtelen volt a kompromisszumra, és a román vezetés több engedményére is nemet mondtak. A magyar fél szerint azonban a román kollégákban csak addig volt meg a kompromisszumkészség, míg el nem jutottak az önálló tanszék létrehozásának kérdéséhez. A döntés után a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: „Függetlenül attól, hogy milyen módszerekkel hozzák létre a magyar intézeteket a MOGYÉ-n, amint hatalomra kerülünk, megszüntetjük.” Kelemen Hunor arra hatalmazta fel az RMDSZ képviselőit, hogy amíg a határozat nem készül el, ne vegyenek részt a képviselőház ülésein.
Nemzetközi viszhang
A MOGYE ügye az Európai Parlament különböző fórumain is bemutatásra került. Először Sógor Csaba, romániai EP képviselő ismertette a kialakult helyzetet. Tőkés László először felhívásban reagált a kérdésre, majd november 19-én Strasbourgan Tőkés meghívására Dr. Brassai Attila ismertette a MOGYÉ-n kialakult helyzetet a Gál Kinga néppárt képviselő által elnökölt Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjában. Tőkés az elrománosítás egyik újabb példájának nevezte az esetet, Brassai pedig kitért arra, hogy a hatvan éve még színtiszta magyar intézményben olyan radikális változások mentek végbe, hogy napjainkban még egy magyar kar beindítása is szinte lehetetlen még annak ellenére is, hogy a román törvényi szabályozás lehetőséget adna rá.
Romániában legyőzi a nacionalista láz az erdélyi magyarokat címmel a Le Monde mértékadó francia liberális lap is beszámolt a marosvásárhelyi helyzetről. A cikk szerzője, Mirel Bran szerint „a látszólagos nyugalom ellenére a nacionalizmus szellemei megszálták a helye kisvárost.” Hozzáteszi továbbá, hogy a fő kérdést nem a magyar nyelvű oktatás okozza – mely korábban is megvolt bizonyos szinten az egyetemen – hanem az önálló kart kezdeményező RMDSZ számára a kérdésnek a választások miatt politikai tétje is van. Ezt azzal magyarázza, hogy a korábbi választások során a romániai pártoknak – legyen szó jobb vagy baloldaliakról – eddig mindig szövetségre kellett lépniük a magyar páttal a kormányalakítás tétje miatt, 2008-tól azonban másik két kisebb párt halássza el a szavazatokat a most a kormányban koalícióból politizáló RMDSZ elől.
Kinek a javára válik?
2012. március 14-én a MOGYÉ-n létrehozandó magyar tagozatról szóló határozatot első olvasatban elfogadták. Az új kar a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar nyelven (200 hely), általános orvosi képzés angol nyelven (50 hely), nővérképző magyar nyelven (50 hely), gyógyszerész-képzés magyar nyelven (75 hely, a szak egyelőre ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, egy év alatt kell az akkreditációs feltételeket megteremtsék), szülésznő-képzés (25 hely, amely fele-fele arányban oszlik a magyar és a román kar között). Román diákok továbbra is tüntetnek a döntés ellen. Egyrészt a már korábban is említett okok miatt, másrészt elutasítják, hogy politikai síkon sikerült megoldani egy ilyen jellegű kérdést. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség pedig aláírásgyűjtésbe kezdett, melyben az oktatási törvény betartását követelik.
Románia választások előtt áll, és ebben az időszakban az ilyen jellegű kérdések még érzékenyebbek, hiszen minden párt igyekszik ilyen vagy olyan módon a maga számára értékes szavazatokat szerezni. A legszomorúbb az egészben azonban mégis az, hogy még létre sem jött a magyar kar, máris megkezdődött az oktatók megfélemlítése: az egyetem nem hivatalosan működő etikai bizottsága máris vizsgálódni kezdett a magyar oktatók után, akik közül Dr. Brassai Attila tavalyi strasbourgi szereplése miatt írásbeli figyelmeztetést kapott, mert szerintük azzal “rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Közben újabb és újabb rágalmakat fogalmaz meg a román vezetőség a magyar tanári kar többi tagjával szemben. Ezek szerint a gyakorlatokon nem hajlandóak románul megszólalni és a román diákokat is a magyar nyelv elsajátítására kötelezik.
Annak ellenére, hogy a kormánytervezetről különféle fórumokon is közvitákat szerveztek, a sárdobáláson és a rágalmazáson kívül érdemi javaslattal a román fél nem állt elő. Ezért valószínű, hogy a múlt héten elfogadott kormányjavaslaton a tíz napos vita után komolyabb változtatás nem lesz. A június óta húzódó kérdés kormányzati szinten rendeződni látszik tehát, a gyakorlatban azonban semmi garanciája nincs annak, hogy a kormányrendelet elfogadása után nem csak papíron jöhet majd létre a magyar tagozat. Remény azonban mindig van, még ebben a faramuci helyzetben is. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy angol nyelvű oktatás is lesz az egyetemen (és elviekben a kormányfő a német nyelvű oktatást is támogatja), ez olyan nyitást eredményezhet, mely le- (esetleg teljesen) elhalkíthatja a soviniszta hangokat. Bár az egyetem rektora az egyetemi autonómiával védekezik, azt nem szabanda összekevernie a korlátok nélküli hatalommal. Bárhogy is alakul a MOGYE kérdése, annak nyilvánvalóan hatása lesz a közeledő választásokra is.
Kitekintő.hu
2012. március 28.
MOGYE-ügy kipipálva
Elfogadta tegnap a kormány a marosvásárhelyi magyar karról szóló határozatot
„Az RMDSZ kitartó és következetes politikai küzdelme nyomán a kormányülésen elfogadtuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot” – jelentette be az Ungureanu-kabinet tegnapi ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányhatározat elfogadására tíznapos közvita után került sor. Mint ismeretes, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.
Kelemen Hunor: csak a törvény betartását kértük
„Minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasználtunk annak érdekében, hogy a MOGYE-n megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében viszszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.
325 magyar hely
A kormányhatározat az alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5. bekezdésének szellemében született meg. A MOGYE-n belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven, valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja majd meg a maximális diáklétszámot. A karon 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Baba: német is lesz
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézményen belül szervezeti önállóságot ír elő a romániai többnyelvű egyetemeken. A tárcavezető szerint a kabinet német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv, tette hozzá.
Markó: győzött a józan ész
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint a kormányhatározat hosszú viták eredménye. „Mégiscsak a józan ész győzött és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között, és akiknek részben sikerült is elrontani a közhangulatot” – mondta Markó. Hozzátette, a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. Király András a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal meg kell kezdenie az új kar megszervezését. A határozat határidőket is megállapít, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem és az új kar vezetőségének megválasztása után ősszel már különálló kar keretében folytatódjék a magyar orvos- és gyógyszerészképzés a MOGYE-n.
Markó Béla és Kelemen Hunor együttes erővel győzködték a kormányfőt a törvény betartásának fontosságára
Kierőszakolt kar
Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.
Az USL támadni készül
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta bejelentette, hogy a szociálliberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, ha etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Elfogadta tegnap a kormány a marosvásárhelyi magyar karról szóló határozatot
„Az RMDSZ kitartó és következetes politikai küzdelme nyomán a kormányülésen elfogadtuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározatot” – jelentette be az Ungureanu-kabinet tegnapi ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányhatározat elfogadására tíznapos közvita után került sor. Mint ismeretes, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.
Kelemen Hunor: csak a törvény betartását kértük
„Minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasználtunk annak érdekében, hogy a MOGYE-n megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében viszszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.
325 magyar hely
A kormányhatározat az alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5. bekezdésének szellemében született meg. A MOGYE-n belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven, valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja majd meg a maximális diáklétszámot. A karon 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Baba: német is lesz
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézményen belül szervezeti önállóságot ír elő a romániai többnyelvű egyetemeken. A tárcavezető szerint a kabinet német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv, tette hozzá.
Markó: győzött a józan ész
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint a kormányhatározat hosszú viták eredménye. „Mégiscsak a józan ész győzött és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között, és akiknek részben sikerült is elrontani a közhangulatot” – mondta Markó. Hozzátette, a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. Király András a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal meg kell kezdenie az új kar megszervezését. A határozat határidőket is megállapít, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem és az új kar vezetőségének megválasztása után ősszel már különálló kar keretében folytatódjék a magyar orvos- és gyógyszerészképzés a MOGYE-n.
Markó Béla és Kelemen Hunor együttes erővel győzködték a kormányfőt a törvény betartásának fontosságára
Kierőszakolt kar
Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.
Az USL támadni készül
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta bejelentette, hogy a szociálliberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, ha etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 1.
Kelemen Hunor: egyszerre versenyezni és együttműködni nem lehet
Az RMDSZ elnöke nem tartja megvalósíthatónak a verseny és az együttműködés összehangolását a júniusi romániai helyhatósági választásokon.
Kelemen Hunor erről vasárnapi, marosvásárhelyi sajtóértekezletén fejtette ki álláspontját, az MTI azon kérdésére reagálva, hogy az RMDSZ, a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban kizárja-e választási koalíció megkötését más magyar szervezetekkel.
„Én azt az üzenetet kaptam egy csíkszeredai kongresszusról (Csíkszeredában a Tőkés László védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt rendezte első országos küldöttgyűlését februárban – a szerk. megj.), hogy ők a versenyre készülnek, hogy föl akarják mutatni, föl akarják mérni a támogatottságukat. Akkor én nem értem: ezt akarják fölmutatni, vagy azt, hogy nincsenek jelöltjeik? Bármelyiket föl lehet mutatni, de egyszerre a kettőt nem" – mondta az RMDSZ elnöke.
Kifejtette: nem az RMDSZ döntött újabb magyar pártok létrehozásáról Erdélyben, arra hivatkozva, hogy legyen verseny. Ezt az RMDSZ kénytelen elviselni, de a verseny elől nem futamodik meg, áll elébe, abban a reményben, hogy a megmérettetés tisztességes lesz.
„Na képzeljék el azt a kapust, aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki: abból milyen eredmény lesz? Ha valaki versenyezni akar, az versenyezni akar. Ott, ahol nincs jelöltje, vagy nincs bátorsága, ott együtt akar működni? Ilyen nincs!" – érvelt Marosvásárhelyen Kelemen Hunor.
Kifejtette: az RMDSZ-nek van jelöltje, aki joggal tarthat igényt a marosvásárhelyi magyarok és románok bizalmára. Szerinte az RMDSZ jelöltjét kellene mindenkinek támogatnia, mert a maga részéről nem látja értelmét, miért kellene választási szövetséget kötni.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete Vass Leventét, az egészségügyi miniszter tanácsosát nevezte meg marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Az RMDSZ-ben politizáló Vasst az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács javasolta a magyarság közös jelöltjének, de az RMDSZ később elzárkózott attól, hogy koalíciós megállapodást kössön támogatásáról a többi magyar párttal. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közölte, nem hajlandó felsorakozni az RMDSZ-jelölt mögé, ha a magyar pártok nem kötnek választási koalíciót Marosvásárhelyen.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e és nem pedig koalíciós jelölt, Kelemen Hunor azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie.
„Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé és képes ezt a város elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják" – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Februári alakuló országos küldöttgyűlésén az EMNP leszögezte, hogy a közélettől elfordult, az RMDSZ-ben csalódott magyarokat próbálja mozgósítani, de csak ott akar versenyezni, ahol ez nem veszélyezteti a magyarság képviseletét. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy fogalmazott: „az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az érdekérvényesítő együttműködés helyes arányát" próbáljuk megteremteni politikánkban.
MTI. Erdély.ma
Az RMDSZ elnöke nem tartja megvalósíthatónak a verseny és az együttműködés összehangolását a júniusi romániai helyhatósági választásokon.
Kelemen Hunor erről vasárnapi, marosvásárhelyi sajtóértekezletén fejtette ki álláspontját, az MTI azon kérdésére reagálva, hogy az RMDSZ, a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban kizárja-e választási koalíció megkötését más magyar szervezetekkel.
„Én azt az üzenetet kaptam egy csíkszeredai kongresszusról (Csíkszeredában a Tőkés László védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt rendezte első országos küldöttgyűlését februárban – a szerk. megj.), hogy ők a versenyre készülnek, hogy föl akarják mutatni, föl akarják mérni a támogatottságukat. Akkor én nem értem: ezt akarják fölmutatni, vagy azt, hogy nincsenek jelöltjeik? Bármelyiket föl lehet mutatni, de egyszerre a kettőt nem" – mondta az RMDSZ elnöke.
Kifejtette: nem az RMDSZ döntött újabb magyar pártok létrehozásáról Erdélyben, arra hivatkozva, hogy legyen verseny. Ezt az RMDSZ kénytelen elviselni, de a verseny elől nem futamodik meg, áll elébe, abban a reményben, hogy a megmérettetés tisztességes lesz.
„Na képzeljék el azt a kapust, aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki: abból milyen eredmény lesz? Ha valaki versenyezni akar, az versenyezni akar. Ott, ahol nincs jelöltje, vagy nincs bátorsága, ott együtt akar működni? Ilyen nincs!" – érvelt Marosvásárhelyen Kelemen Hunor.
Kifejtette: az RMDSZ-nek van jelöltje, aki joggal tarthat igényt a marosvásárhelyi magyarok és románok bizalmára. Szerinte az RMDSZ jelöltjét kellene mindenkinek támogatnia, mert a maga részéről nem látja értelmét, miért kellene választási szövetséget kötni.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete Vass Leventét, az egészségügyi miniszter tanácsosát nevezte meg marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Az RMDSZ-ben politizáló Vasst az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács javasolta a magyarság közös jelöltjének, de az RMDSZ később elzárkózott attól, hogy koalíciós megállapodást kössön támogatásáról a többi magyar párttal. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közölte, nem hajlandó felsorakozni az RMDSZ-jelölt mögé, ha a magyar pártok nem kötnek választási koalíciót Marosvásárhelyen.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e és nem pedig koalíciós jelölt, Kelemen Hunor azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie.
„Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé és képes ezt a város elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják" – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Februári alakuló országos küldöttgyűlésén az EMNP leszögezte, hogy a közélettől elfordult, az RMDSZ-ben csalódott magyarokat próbálja mozgósítani, de csak ott akar versenyezni, ahol ez nem veszélyezteti a magyarság képviseletét. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy fogalmazott: „az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az érdekérvényesítő együttműködés helyes arányát" próbáljuk megteremteni politikánkban.
MTI. Erdély.ma
2012. április 1.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
El volt ragadtatva a térség turisztikai potenciáljától, és a helybéliek tenni akarásától Mihai Razvan Ungureanu román miniszterelnök, aki szombaton a prefektusok értekezletén vett részt Székelyudvarhelyen, majd a parajdi sóbányába is ellátogatott.
Miniszterelnöki kinevezése óta először járt Székelyföldön a hétvégén Mihai Razvan Ungureanu. A román kormányfő szombaton a prefektusi értekezleten Székelyudvarhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Hargita megyei önkormányzati vezetőivel találkozott. Sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is fontosnak tartja az ország területi közigazgatási reformját. Hozzátette azonban, hogy a prefektusi értekezleten nem került szóba ez a kérdés.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kezdeményezésére a miniszterelnök és az őt elkísérő Gabriel Berca belügyminiszter helyi önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Az egyórás megbeszélésen Kelemen Hunor mellett a Hargita megyei városok RMDSZ-es polgármesterei, a megyei tanács elnöke, és az RMDSZ helyi vezetői, valamint Ladányi László prefektus vett részt. Borboly Csaba arra kérte a miniszterelnököt, küldje a helyszínre tájékozódni a szállításügyi minisztert, és találjanak megoldásokat a megyéből kivezető országutak rehabilitálására. Szó esett ugyanakkor a kórházak állapotáról, a források híján félbehagyott közművesítési munkálatokról, és arról, hogy a régióban megszokott zord időjárási viszonyok miatt sürgősebb az itteni tömbházak hőszigetelése.
Mircea Dusa az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Hargita megyei képviselője tiltakozását fejezte ki az Agerpres hírügynökségnek amiatt, hogy a kormányfőt nem érdekli a székelyföldi románok sorsa, mert csak a magyarokkal találkozott. A vádakra válaszolva Mihai Razvan Ungureanu elmondta, bárhova megy az országban találkozni fog a helyi önkormányzatok vezetőivel és a fontos közösségek képviselőivel. "Számomra mindenki a nemzet része, és függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélünk, mindannyian román állampolgárok vagyunk. Nem teszek különbséget azok között, akik tanácsért vagy segítségért hozzám folyamodnak" - idézte az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.
A parajdi sóbányában tett látogatása után a kormányfő elragadtatással szólt a látottakról. "Örvendek, hogy a gazdaszellemű emberek csodálatos dolgokat tesznek, még a nehéz időkben is. Örvendek, hogy szorgalmat és tenni akarást látok" - jelentette ki. Hozzátette, rendkívülinek tartja a térség turisztikai potenciálját.
A Realitatea hírtelevízió közben arról közvetített, hogy a miniszterelnöki látogatás idejére több száz látogató - közöttük gyermekek is - a sóbányában rekedtek. A kormányőrség ugyanis biztonsági okokból lezárta a bánya kijáratát. MTI
El volt ragadtatva a térség turisztikai potenciáljától, és a helybéliek tenni akarásától Mihai Razvan Ungureanu román miniszterelnök, aki szombaton a prefektusok értekezletén vett részt Székelyudvarhelyen, majd a parajdi sóbányába is ellátogatott.
Miniszterelnöki kinevezése óta először járt Székelyföldön a hétvégén Mihai Razvan Ungureanu. A román kormányfő szombaton a prefektusi értekezleten Székelyudvarhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Hargita megyei önkormányzati vezetőivel találkozott. Sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is fontosnak tartja az ország területi közigazgatási reformját. Hozzátette azonban, hogy a prefektusi értekezleten nem került szóba ez a kérdés.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kezdeményezésére a miniszterelnök és az őt elkísérő Gabriel Berca belügyminiszter helyi önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Az egyórás megbeszélésen Kelemen Hunor mellett a Hargita megyei városok RMDSZ-es polgármesterei, a megyei tanács elnöke, és az RMDSZ helyi vezetői, valamint Ladányi László prefektus vett részt. Borboly Csaba arra kérte a miniszterelnököt, küldje a helyszínre tájékozódni a szállításügyi minisztert, és találjanak megoldásokat a megyéből kivezető országutak rehabilitálására. Szó esett ugyanakkor a kórházak állapotáról, a források híján félbehagyott közművesítési munkálatokról, és arról, hogy a régióban megszokott zord időjárási viszonyok miatt sürgősebb az itteni tömbházak hőszigetelése.
Mircea Dusa az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Hargita megyei képviselője tiltakozását fejezte ki az Agerpres hírügynökségnek amiatt, hogy a kormányfőt nem érdekli a székelyföldi románok sorsa, mert csak a magyarokkal találkozott. A vádakra válaszolva Mihai Razvan Ungureanu elmondta, bárhova megy az országban találkozni fog a helyi önkormányzatok vezetőivel és a fontos közösségek képviselőivel. "Számomra mindenki a nemzet része, és függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélünk, mindannyian román állampolgárok vagyunk. Nem teszek különbséget azok között, akik tanácsért vagy segítségért hozzám folyamodnak" - idézte az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.
A parajdi sóbányában tett látogatása után a kormányfő elragadtatással szólt a látottakról. "Örvendek, hogy a gazdaszellemű emberek csodálatos dolgokat tesznek, még a nehéz időkben is. Örvendek, hogy szorgalmat és tenni akarást látok" - jelentette ki. Hozzátette, rendkívülinek tartja a térség turisztikai potenciálját.
A Realitatea hírtelevízió közben arról közvetített, hogy a miniszterelnöki látogatás idejére több száz látogató - közöttük gyermekek is - a sóbányában rekedtek. A kormányőrség ugyanis biztonsági okokból lezárta a bánya kijáratát. MTI
2012. április 2.
EMNP: az RMDSZ végletesen megosztotta az erdélyi magyarságot
Az a politika, amelyet a Markó Béla-Kelemen Hunor vezette RMDSZ folytat, az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát. Végletesen megosztja a magyarságot, félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
Az erdélyi, székelyföldi, partiumi magyarok csalódottak és kudarcként élik meg a mindennapok történéseit. Elutasítják a mindent átható korrupciót és inkább távol maradnak a szavazófülkétől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt legfontosabb célja, hogy helyreállítsa a demokráciát, hogy a közéletet megtisztítsa a korrupciótól, hogy hiteles képviselőket küldjön az önkormányzatokba.
A Néppárt hisz abban, hogy különböző szervezetek, pártok és egyházak, illetve elsősorban az erdélyi magyar emberek együttműködésével létrehozható, megteremthető az új egység Erdélyben.
Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk.
A változás elkerülhetetlen! Az önkormányzati választásokon új, hiteles, az erdélyi magyar egységet megteremteni kívánó polgármesterekre és képviselőkre van szükség. A Néppárt ilyen jelölteket állít.
Kelemen Hunor nyilatkozata azt mutatja, hogy háborúzni akar. Szavai idegességről árulkodnak: egy olyan pártot vezet, amelyben az emberek csalódtak, amely nem, vagy csak alig teljesítette ígéreteit, amely képviselőinek számára a miniszteri bársonyszék, az állami autó hátsó ülése, vagy maga a hatalom fontosabb volt, mint a magyar ember sorsa Erdélyben. Megértjük idegességét, mi mégis azt kérjük Kelemen Hunortól: nyugodjon meg! Erdély.ma
Az a politika, amelyet a Markó Béla-Kelemen Hunor vezette RMDSZ folytat, az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát. Végletesen megosztja a magyarságot, félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
Az erdélyi, székelyföldi, partiumi magyarok csalódottak és kudarcként élik meg a mindennapok történéseit. Elutasítják a mindent átható korrupciót és inkább távol maradnak a szavazófülkétől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt legfontosabb célja, hogy helyreállítsa a demokráciát, hogy a közéletet megtisztítsa a korrupciótól, hogy hiteles képviselőket küldjön az önkormányzatokba.
A Néppárt hisz abban, hogy különböző szervezetek, pártok és egyházak, illetve elsősorban az erdélyi magyar emberek együttműködésével létrehozható, megteremthető az új egység Erdélyben.
Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk.
A változás elkerülhetetlen! Az önkormányzati választásokon új, hiteles, az erdélyi magyar egységet megteremteni kívánó polgármesterekre és képviselőkre van szükség. A Néppárt ilyen jelölteket állít.
Kelemen Hunor nyilatkozata azt mutatja, hogy háborúzni akar. Szavai idegességről árulkodnak: egy olyan pártot vezet, amelyben az emberek csalódtak, amely nem, vagy csak alig teljesítette ígéreteit, amely képviselőinek számára a miniszteri bársonyszék, az állami autó hátsó ülése, vagy maga a hatalom fontosabb volt, mint a magyar ember sorsa Erdélyben. Megértjük idegességét, mi mégis azt kérjük Kelemen Hunortól: nyugodjon meg! Erdély.ma
2012. április 2.
Eredmények és tiszteleti tagság az EME-közgyűlésen
Közgyűlést tartott szombaton délelőtt a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Sipos Gábor elnök beszámolójában elmondta: az intézmény 2011-ben átlagos évet zárt, tevékenységük nem ütközött akadályokba, ugyanakkor több kiemelkedő eredményt mondhatnak magukénak. A kolozsvári magyar főkonzulátus részéről Papp Róbert konzul Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét továbbította, aki kormánya további támogatásáról biztosította az EME-t. Tóth Pál Péter, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kurátora Kocsis Károly bizottsági elnök és Pálinkás József akadémiai elnök jókívánságait tolmácsolta. Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, RMDSZ-elnök üdvözletét olvasta fel.
A közgyűlés részvevői egyperces néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt tagtársaik (Szabó György, Gyimesi Éva, Maros Dezső, Müller Ádám, Murvai Olga, Bege Antal) emlékének. Bitay Enikő főtitkár ismertette a 2011-es évre szóló jelentést, amelyben kitért arra, hogy bővült tevékenységi körük: 32 kutatói programot teljesítettek, 24 kötetet jelentettek meg, 79 rendezvénynek és 15 könyvbemutatónak voltak a házigazdái stb. Az idei munkatervben 65 rendezvény és 17 kötet kiadása szerepel. Sipos Gábor EME-elnök szerint a 2011-es év legkiemelkedőbb eseményei a következők voltak: felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat, társszervezőként vették ki részüket a kolozsvári hungarológiai kongresszusból, megfelelő szintű könyvkiadási akkreditációt szereztek.
Ezt követően elhangzott a gazdasági-pénzügyi, az ellenőri és a jogtanácsosi jelentés, majd ingatlanügyek kerültek terítékre. A közgyűlés elfogadta az egykori főtitkár, Müller Ádám hagyatékát, amely könyvtáron és kéziratgyűjteményen kívül a Jókai utca 14. szám alatt egy 220 négyzetméteres, teljesen bebútorozott, részben műemléklakásból áll. Ebben a kérdésben már beindult a jogi eljárás. A Kőkert/Haşdeu utcai Jordáky-háznak negyedrésze az EME tulajdona, de jelenleg 50 négyzetméterrel többet használ, amit meg kell vásárolni. Erre egy adomány, Szilágysomlyó központjában fekvő 240 négyzetméteres nyaraló eladása teremthet anyagi fedezetet. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy megfelelő időben tegyen lépéseket az ingatlan értékesítésére.
Három személynek ítéltek oda tiszteleti tagsági címet. Egyed Ákos az erdélyi történettudomány területén végzett sok évtizedes kutatómunkája és az egyesület elnökeként kifejtett áldozatos tudományszervezési tevékenysége elismeréseképpen részesült ebben a kitüntetésben (laudációt mondott Sipos Gábor). Gyenge Csaba a műszaki tudományok területén sok éven át végzett tudományos munkájáért és az EME Műszaki Szakosztályában kifejtett tevékenységét kapta meg a címet (laudálta Pálffy Károly). Jakab Sámuel pedig az agrártudományi szakosztályban kifejtett szervezőmunkájával vívta ki tiszteleti tagságát (laudációt mondott Farkas Zoltán).
A működési szabályzat értelmében titkos választással megújították a választmány egyharmadát, a következő személyek kerültek be: Csomortáni Magdolna, Gaal György és Pál Judit (1. szakosztály), Veress Erzsébet és Bartók Katalin (2. szakosztály), Bódizs György, Nagy Előd és Széman Péter (3. szakosztály), Kokoly Zsolt (4. szakosztály).
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
Közgyűlést tartott szombaton délelőtt a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Sipos Gábor elnök beszámolójában elmondta: az intézmény 2011-ben átlagos évet zárt, tevékenységük nem ütközött akadályokba, ugyanakkor több kiemelkedő eredményt mondhatnak magukénak. A kolozsvári magyar főkonzulátus részéről Papp Róbert konzul Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét továbbította, aki kormánya további támogatásáról biztosította az EME-t. Tóth Pál Péter, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kurátora Kocsis Károly bizottsági elnök és Pálinkás József akadémiai elnök jókívánságait tolmácsolta. Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, RMDSZ-elnök üdvözletét olvasta fel.
A közgyűlés részvevői egyperces néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt tagtársaik (Szabó György, Gyimesi Éva, Maros Dezső, Müller Ádám, Murvai Olga, Bege Antal) emlékének. Bitay Enikő főtitkár ismertette a 2011-es évre szóló jelentést, amelyben kitért arra, hogy bővült tevékenységi körük: 32 kutatói programot teljesítettek, 24 kötetet jelentettek meg, 79 rendezvénynek és 15 könyvbemutatónak voltak a házigazdái stb. Az idei munkatervben 65 rendezvény és 17 kötet kiadása szerepel. Sipos Gábor EME-elnök szerint a 2011-es év legkiemelkedőbb eseményei a következők voltak: felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat, társszervezőként vették ki részüket a kolozsvári hungarológiai kongresszusból, megfelelő szintű könyvkiadási akkreditációt szereztek.
Ezt követően elhangzott a gazdasági-pénzügyi, az ellenőri és a jogtanácsosi jelentés, majd ingatlanügyek kerültek terítékre. A közgyűlés elfogadta az egykori főtitkár, Müller Ádám hagyatékát, amely könyvtáron és kéziratgyűjteményen kívül a Jókai utca 14. szám alatt egy 220 négyzetméteres, teljesen bebútorozott, részben műemléklakásból áll. Ebben a kérdésben már beindult a jogi eljárás. A Kőkert/Haşdeu utcai Jordáky-háznak negyedrésze az EME tulajdona, de jelenleg 50 négyzetméterrel többet használ, amit meg kell vásárolni. Erre egy adomány, Szilágysomlyó központjában fekvő 240 négyzetméteres nyaraló eladása teremthet anyagi fedezetet. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy megfelelő időben tegyen lépéseket az ingatlan értékesítésére.
Három személynek ítéltek oda tiszteleti tagsági címet. Egyed Ákos az erdélyi történettudomány területén végzett sok évtizedes kutatómunkája és az egyesület elnökeként kifejtett áldozatos tudományszervezési tevékenysége elismeréseképpen részesült ebben a kitüntetésben (laudációt mondott Sipos Gábor). Gyenge Csaba a műszaki tudományok területén sok éven át végzett tudományos munkájáért és az EME Műszaki Szakosztályában kifejtett tevékenységét kapta meg a címet (laudálta Pálffy Károly). Jakab Sámuel pedig az agrártudományi szakosztályban kifejtett szervezőmunkájával vívta ki tiszteleti tagságát (laudációt mondott Farkas Zoltán).
A működési szabályzat értelmében titkos választással megújították a választmány egyharmadát, a következő személyek kerültek be: Csomortáni Magdolna, Gaal György és Pál Judit (1. szakosztály), Veress Erzsébet és Bartók Katalin (2. szakosztály), Bódizs György, Nagy Előd és Széman Péter (3. szakosztály), Kokoly Zsolt (4. szakosztály).
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 2.
„Székely harisnyában” a román miniszterelnök
Mihai-Răzvan Ungureanu személyében először látogatott szombaton Székelyudvarhelyre tisztségben lévő román miniszterelnök, aki – mint Ladányi László Hargita megyei prefektus lapunknak elmondta – el volt ragadtatva Székelyföld turisztikai potenciáljától és a helybéliek tenni akarásától. A kormányfő a parajdi sóbányába is ellátogatott.
„Örvendek, hogy a gazdaszellemű emberek csodálatos dolgokat tesznek, még a nehéz időkben is. Örvendek, hogy szorgalmat és tenni akarást látok” – fogalmazott a kinevezése óta először Székelyföldre látogató román miniszterelnök.
Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ungureanu és az őt elkísérő Gabriel Berca belügyminiszter – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kezdeményezésére – egyórás megbeszélést folytatott a Hargita megyei városok RMDSZ-es polgármestereivel, a megyei tanács elnökével, valamint Ladányi László prefektussal. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a kormányfő kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is fontosnak tartja az ország területi közigazgatási reformját, amelyet – mint korábban többször írtuk – határozottan ellenez az RMDSZ. Hozzátette azonban, a prefektusi értekezleten nem került szóba ez a kérdés.
Miután részt vett a prefektusok székelyudvarhelyi értekezletén, Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfő ellátogatott a parajdi sóbányába is
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra kérte a miniszterelnököt, küldje a helyszínre tájékozódni a szállításügyi minisztert, és találjanak megoldásokat a megyéből kivezető országutak rehabilitálására. Szó esett ugyanakkor a kórházak állapotáról, a források híján félbehagyott közművesítési munkálatokról, és arról, hogy a régióban megszokott zord időjárási viszonyok miatt sürgősebb az itteni tömbházak hőszigetelése.
Ladányi László Hargita megyei prefektustól megtudtuk: a prefektusok minden évben más-más megyében tartják éves értekezletüket. „Mi már nagyon rég kértük, hogy a találkozót Hargita megyében is tartsuk meg. Azért esett a választás Csíkszereda helyett Székelyudvarhelyre, mert itt alkalmasabbnak találtam a körülményeket egy ilyen rendezvény megszervezésére” – magyarázta Ladányi. Emlékeztetett arra, hogy Mihai-Răzvan Ungureanu az első tisztségben lévő miniszterelnök, aki Székelyudvarhelyre látogat.
Ladányi tájékoztatása szerint a kormánymegbízottak találkozóján elsősorban a helyhatósági választások előkészítéséről tanácskoztak. Gabriel Berca felhívta a figyelmet arra, hogy április közepéig le kell mondaniuk tisztségükről, ha indulni szeretnének a választásokon. „Ez a magyar prefektusokat nem érinti, egyikünk sem lesz jelölt” – mondta kérdésünkre Ladányi.
A miniszterelnök és kísérete az értekezlet után a parajdi sóbányába látogatott. Ladányi lapunknak megerősítette, Ungureanu elismerően nyilatkozott a látottakról. „A kormányfő láthatóan jól érezte magát nálunk” – mondta a Hargita megyei prefektus.
Duşa tiltakozik
Mircea Duşa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Hargita megyei képviselője egyébként a hét végén tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a kormányfőt nem érdekli a székelyföldi románok sorsa, mert csak a magyarokkal találkozott. A vádakra válaszolva Mihai-Răzvan Ungureanu elmondta, bárhova megy az országban találkozni fog a helyi önkormányzatok vezetőivel és a fontos közösségek képviselőivel. „Számomra mindenki a nemzet része, és függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélünk, mindannyian román állampolgárok vagyunk. Nem teszek különbséget azok között, akik tanácsért vagy segítségért hozzám folyamodnak” – idézte az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
Mihai-Răzvan Ungureanu személyében először látogatott szombaton Székelyudvarhelyre tisztségben lévő román miniszterelnök, aki – mint Ladányi László Hargita megyei prefektus lapunknak elmondta – el volt ragadtatva Székelyföld turisztikai potenciáljától és a helybéliek tenni akarásától. A kormányfő a parajdi sóbányába is ellátogatott.
„Örvendek, hogy a gazdaszellemű emberek csodálatos dolgokat tesznek, még a nehéz időkben is. Örvendek, hogy szorgalmat és tenni akarást látok” – fogalmazott a kinevezése óta először Székelyföldre látogató román miniszterelnök.
Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ungureanu és az őt elkísérő Gabriel Berca belügyminiszter – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kezdeményezésére – egyórás megbeszélést folytatott a Hargita megyei városok RMDSZ-es polgármestereivel, a megyei tanács elnökével, valamint Ladányi László prefektussal. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a kormányfő kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is fontosnak tartja az ország területi közigazgatási reformját, amelyet – mint korábban többször írtuk – határozottan ellenez az RMDSZ. Hozzátette azonban, a prefektusi értekezleten nem került szóba ez a kérdés.
Miután részt vett a prefektusok székelyudvarhelyi értekezletén, Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfő ellátogatott a parajdi sóbányába is
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra kérte a miniszterelnököt, küldje a helyszínre tájékozódni a szállításügyi minisztert, és találjanak megoldásokat a megyéből kivezető országutak rehabilitálására. Szó esett ugyanakkor a kórházak állapotáról, a források híján félbehagyott közművesítési munkálatokról, és arról, hogy a régióban megszokott zord időjárási viszonyok miatt sürgősebb az itteni tömbházak hőszigetelése.
Ladányi László Hargita megyei prefektustól megtudtuk: a prefektusok minden évben más-más megyében tartják éves értekezletüket. „Mi már nagyon rég kértük, hogy a találkozót Hargita megyében is tartsuk meg. Azért esett a választás Csíkszereda helyett Székelyudvarhelyre, mert itt alkalmasabbnak találtam a körülményeket egy ilyen rendezvény megszervezésére” – magyarázta Ladányi. Emlékeztetett arra, hogy Mihai-Răzvan Ungureanu az első tisztségben lévő miniszterelnök, aki Székelyudvarhelyre látogat.
Ladányi tájékoztatása szerint a kormánymegbízottak találkozóján elsősorban a helyhatósági választások előkészítéséről tanácskoztak. Gabriel Berca felhívta a figyelmet arra, hogy április közepéig le kell mondaniuk tisztségükről, ha indulni szeretnének a választásokon. „Ez a magyar prefektusokat nem érinti, egyikünk sem lesz jelölt” – mondta kérdésünkre Ladányi.
A miniszterelnök és kísérete az értekezlet után a parajdi sóbányába látogatott. Ladányi lapunknak megerősítette, Ungureanu elismerően nyilatkozott a látottakról. „A kormányfő láthatóan jól érezte magát nálunk” – mondta a Hargita megyei prefektus.
Duşa tiltakozik
Mircea Duşa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Hargita megyei képviselője egyébként a hét végén tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a kormányfőt nem érdekli a székelyföldi románok sorsa, mert csak a magyarokkal találkozott. A vádakra válaszolva Mihai-Răzvan Ungureanu elmondta, bárhova megy az országban találkozni fog a helyi önkormányzatok vezetőivel és a fontos közösségek képviselőivel. „Számomra mindenki a nemzet része, és függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélünk, mindannyian román állampolgárok vagyunk. Nem teszek különbséget azok között, akik tanácsért vagy segítségért hozzám folyamodnak” – idézte az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 3.
Eltemették a Csipike íróját
Százak búcsúztak hétfőn délután Fodor Sándor József Attila-díjas írótól, számos novelláskötet, regény, színdarab, és a rendkívül népszerű Csipike című meseregény-sorozat szerzőjétől a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségét Kolozsváron, a Kismezei temetőben helyezték örök nyugalomra, a gyászmisén az erdélyi magyar közélet elöljárói – politikusok, írók, költők, értelmiségiek – mellett Fodor Sándor román pályatársai is végső búcsút vettek az alkotótól.
gyászmisére délután egy órakor a főtéri Szent Mihály-templomban került sor, Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános mondott gyászbeszédet, majd délután fél háromkor a Kismezei temetőben a politikusok, pályatársak is elbúcsúztak a szerzőtől.
Kelemen Hunor művelődési miniszter úgy fogalmazott: Fodor Sándor halálának híre döbbenetet és fájdalmat okozott. „Soha nem kereste a reflektorfényt, de jelenléte több volt, mint egyszerű itttartózkodás. Hálásak lehetünk a sorsnak, a teremtőnek, hogy kortársaként nemcsak a műveit olvashattuk” – hangzott el többek közt a tárcavezető beszédében. Kiemelte: a Csipike Fodor Sándort a világirodalom nagyjai közé emelte.
Az Erdélyi Magyar Írok Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy képviseletében Orbán János Dénes költő, író búcsúzott az írótól. „Azon ritka írók sorába tartozott, aki úgy lett klasszikus, hogy közben nem volt polgárpukkasztó” – jellemezte Fodor Sándor munkásságát Orbán János Dénes.
Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője így búcsúzott a folyóíratot alapító Fodor Sándortól: „Úr volt az elvtársak között is: a jómodor arisztokratája.”
A Magyar Írószövetség részéről Erős Kinga, a Romániai Írószövetség képviseletében pedig Adrian Popescu vett végső búcsút a halhatatlanná vált pályatárstól.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
Százak búcsúztak hétfőn délután Fodor Sándor József Attila-díjas írótól, számos novelláskötet, regény, színdarab, és a rendkívül népszerű Csipike című meseregény-sorozat szerzőjétől a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyéniségét Kolozsváron, a Kismezei temetőben helyezték örök nyugalomra, a gyászmisén az erdélyi magyar közélet elöljárói – politikusok, írók, költők, értelmiségiek – mellett Fodor Sándor román pályatársai is végső búcsút vettek az alkotótól.
gyászmisére délután egy órakor a főtéri Szent Mihály-templomban került sor, Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános mondott gyászbeszédet, majd délután fél háromkor a Kismezei temetőben a politikusok, pályatársak is elbúcsúztak a szerzőtől.
Kelemen Hunor művelődési miniszter úgy fogalmazott: Fodor Sándor halálának híre döbbenetet és fájdalmat okozott. „Soha nem kereste a reflektorfényt, de jelenléte több volt, mint egyszerű itttartózkodás. Hálásak lehetünk a sorsnak, a teremtőnek, hogy kortársaként nemcsak a műveit olvashattuk” – hangzott el többek közt a tárcavezető beszédében. Kiemelte: a Csipike Fodor Sándort a világirodalom nagyjai közé emelte.
Az Erdélyi Magyar Írok Ligája és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy képviseletében Orbán János Dénes költő, író búcsúzott az írótól. „Azon ritka írók sorába tartozott, aki úgy lett klasszikus, hogy közben nem volt polgárpukkasztó” – jellemezte Fodor Sándor munkásságát Orbán János Dénes.
Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője így búcsúzott a folyóíratot alapító Fodor Sándortól: „Úr volt az elvtársak között is: a jómodor arisztokratája.”
A Magyar Írószövetség részéről Erős Kinga, a Romániai Írószövetség képviseletében pedig Adrian Popescu vett végső búcsút a halhatatlanná vált pályatárstól.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 3.
Az EMNP még bízik az összefogásban az RMDSZ-szel
Visszautasítja Kelemen Hunor, „Lenin és Ceauşescu méltó utódjának” hadüzenetét az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette ki hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Az EMNP és az EMNT hétfőn Nagyváradon tartott közös elnökségi ülést.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Tőkés László és Toró T. Tibor a hétfői sajtótájékoztatónA pártelnök az RMDSZ elnökének hétvégi nyilatkozatára utalt, amelyben Kelemen úgy fogalmazott, hogy a két szervezet között nem jöhet létre egyszerre együttműködés és politikai versengés, ami a közelgő helyhatósági választásokat illeti. A szövetségi elnök ugyanakkor azt a kérdést is feltette, milyen lehet az a futballkapus, „aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki, abból milyen eredmény lesz?”
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszképpen kijelentette: hidegzuhanyként érte ez a megfogalmazás, hiszen, mint mondta, az erdélyi magyar összefogás idején már azt hitte, megtört a jég, és a tisztújítást követően azt gondolta, újfajta, fiatalosabb, demokratikusabb politizálás kezdődik az RMDSZ-ben, de ennek nyomát sem látni.
„Ugyanaz a megcsontosodott egypártrendszeri felfogás uralkodik, mint azelőtt, ami itt, Erdélyben megengedhetetlen. A bolsevik típusú kirekesztő egységet hirdeti ez a felfogás” – utalt Tőkés Borbély László minapi kijelentésére, amely szerint „egységesnek kell lenni”. Ez az egység azonban Tőkés László szerint pusztán pártegység, holott Erdélyre mindig a sokszínű, befogadó típusú egység volt jellemző.
Toró T. Tibor bejelentette: az EMNP jelöltállítási folyamata április közepére ér véget, és ekkorra tisztulnak le az esetleges helyi megállapodások is. Kérdésünkre a pártelnök elmondta: Kézdivásárhelyen már be is mutatták jelöltjüket, Udvarhelyen is hamarosan sor kerül erre, Kolozsváron és Kolozs megyében pedig régóta körvonalazódik a közös jelöltállítás, s Toró a tárgyalásoktól eredményt vár.
Az elnök ugyanakkor kijelentette: az EMNP még mindig bízik benne, hogy Marosvásárhelyen is sikerül megegyezni az RMDSZ-szel, hiszen elmondása szerint az utóbbi három ciklusban világossá vált, hogy magyar pártjelölt nem tudja megnyerni a polgármesteri tisztséget az akár az autonóm Székelyföld fővárosa címre is jogot formálható, stratégiai fontosságú városban.
Toró T. Tibor ugyanakkor azt is kijelentette: pártja sem a többi politikai szereplőt, sem a román pártokat nem tekinti ellenségnek, csakis az egységes román nemzetállami szemléletet, és az ellen harcol. Ennek a harcnak lehet fontos állomása a helyhatósági választás. Hozzátette: azokon a településeken, ahol külön-külön listával mindhárom magyar pártnak sikerül bejutnia az önkormányzati testületekbe, a képviselőknek szövetkezniük kell egymással.
Újságírói kérdésre Tőkés László arra is reagált, hogy az RMDSZ szombaton bejelentette: Cseke Attila volt egészségügyi minisztert indítja a nagyváradi polgármesteri tisztségért. „A Bihar megyei RMDSZ jól tudhatta, hogy a különböző korrupciós ügyekbe keveredett, hitelét vesztett Biró Rozália helyett új embert kell jelöltként megneveznie” – mondta az EMNT elnöke. Toró szerint Biharban is biztosan külön listával indul majd a két párt, a polgármesteri és megyeitanács-elnöki tisztség esetében ezt még át kell gondolni.
Az EMNP hétfőn egy állásfoglalást is közzétett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétvégi kijelentésére reagálva. A párt úgy véli, hogy az RMDSZ tulajdonának tekinti az erdélyi magyar embereket; az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát, végletesen megosztotta a magyarságot, és félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
„Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk” – áll az állásfoglalásban, amelyet Toró T. Tibor pártelnök írt alá.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
Visszautasítja Kelemen Hunor, „Lenin és Ceauşescu méltó utódjának” hadüzenetét az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette ki hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Az EMNP és az EMNT hétfőn Nagyváradon tartott közös elnökségi ülést.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Tőkés László és Toró T. Tibor a hétfői sajtótájékoztatónA pártelnök az RMDSZ elnökének hétvégi nyilatkozatára utalt, amelyben Kelemen úgy fogalmazott, hogy a két szervezet között nem jöhet létre egyszerre együttműködés és politikai versengés, ami a közelgő helyhatósági választásokat illeti. A szövetségi elnök ugyanakkor azt a kérdést is feltette, milyen lehet az a futballkapus, „aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki, abból milyen eredmény lesz?”
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszképpen kijelentette: hidegzuhanyként érte ez a megfogalmazás, hiszen, mint mondta, az erdélyi magyar összefogás idején már azt hitte, megtört a jég, és a tisztújítást követően azt gondolta, újfajta, fiatalosabb, demokratikusabb politizálás kezdődik az RMDSZ-ben, de ennek nyomát sem látni.
„Ugyanaz a megcsontosodott egypártrendszeri felfogás uralkodik, mint azelőtt, ami itt, Erdélyben megengedhetetlen. A bolsevik típusú kirekesztő egységet hirdeti ez a felfogás” – utalt Tőkés Borbély László minapi kijelentésére, amely szerint „egységesnek kell lenni”. Ez az egység azonban Tőkés László szerint pusztán pártegység, holott Erdélyre mindig a sokszínű, befogadó típusú egység volt jellemző.
Toró T. Tibor bejelentette: az EMNP jelöltállítási folyamata április közepére ér véget, és ekkorra tisztulnak le az esetleges helyi megállapodások is. Kérdésünkre a pártelnök elmondta: Kézdivásárhelyen már be is mutatták jelöltjüket, Udvarhelyen is hamarosan sor kerül erre, Kolozsváron és Kolozs megyében pedig régóta körvonalazódik a közös jelöltállítás, s Toró a tárgyalásoktól eredményt vár.
Az elnök ugyanakkor kijelentette: az EMNP még mindig bízik benne, hogy Marosvásárhelyen is sikerül megegyezni az RMDSZ-szel, hiszen elmondása szerint az utóbbi három ciklusban világossá vált, hogy magyar pártjelölt nem tudja megnyerni a polgármesteri tisztséget az akár az autonóm Székelyföld fővárosa címre is jogot formálható, stratégiai fontosságú városban.
Toró T. Tibor ugyanakkor azt is kijelentette: pártja sem a többi politikai szereplőt, sem a román pártokat nem tekinti ellenségnek, csakis az egységes román nemzetállami szemléletet, és az ellen harcol. Ennek a harcnak lehet fontos állomása a helyhatósági választás. Hozzátette: azokon a településeken, ahol külön-külön listával mindhárom magyar pártnak sikerül bejutnia az önkormányzati testületekbe, a képviselőknek szövetkezniük kell egymással.
Újságírói kérdésre Tőkés László arra is reagált, hogy az RMDSZ szombaton bejelentette: Cseke Attila volt egészségügyi minisztert indítja a nagyváradi polgármesteri tisztségért. „A Bihar megyei RMDSZ jól tudhatta, hogy a különböző korrupciós ügyekbe keveredett, hitelét vesztett Biró Rozália helyett új embert kell jelöltként megneveznie” – mondta az EMNT elnöke. Toró szerint Biharban is biztosan külön listával indul majd a két párt, a polgármesteri és megyeitanács-elnöki tisztség esetében ezt még át kell gondolni.
Az EMNP hétfőn egy állásfoglalást is közzétett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétvégi kijelentésére reagálva. A párt úgy véli, hogy az RMDSZ tulajdonának tekinti az erdélyi magyar embereket; az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát, végletesen megosztotta a magyarságot, és félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
„Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk” – áll az állásfoglalásban, amelyet Toró T. Tibor pártelnök írt alá.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 5.
Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma
2012. április 5.
A MOGYE-n elindult az új magyar kar szervezése
A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a kormányhatározattal létrehozott új, önálló orvosi és gyógyszerészeti karon a magyarok hozzáláttak az önálló szervezet kialakításához, a magyar oktatók megtartották első közgyűlésüket.
Ezen kimondták, hogy érvénytelennek tekintik a román befolyású etikai bizottság azon döntéseit, amelyekkel az elmúlt hónapokban a magyar oktatókat büntették, köztük Brasai Attila professzort is, amiért a múlt év végén Strasbourgban ismertette a marosvásárhelyi egyetemen kialakult helyzetet.
Az új, önálló magyar kar megszervezése elindult, de bonyolítja a helyzetet, hogy továbbra sincs törvényes alapokmánya, chartája az egyetemnek és a nemrég törvénytelenül megválasztott egyetemi vezetőségben, a szenátusban sincs valós képviselete a magyar karnak.
A marosvásárhelyi magyar kar szervezéséről Brassai Attila professzor, Markó Béla, Románia kormányfő-helyettese és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozott.
Kossuth Rádió. Erdély.ma
A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a kormányhatározattal létrehozott új, önálló orvosi és gyógyszerészeti karon a magyarok hozzáláttak az önálló szervezet kialakításához, a magyar oktatók megtartották első közgyűlésüket.
Ezen kimondták, hogy érvénytelennek tekintik a román befolyású etikai bizottság azon döntéseit, amelyekkel az elmúlt hónapokban a magyar oktatókat büntették, köztük Brasai Attila professzort is, amiért a múlt év végén Strasbourgban ismertette a marosvásárhelyi egyetemen kialakult helyzetet.
Az új, önálló magyar kar megszervezése elindult, de bonyolítja a helyzetet, hogy továbbra sincs törvényes alapokmánya, chartája az egyetemnek és a nemrég törvénytelenül megválasztott egyetemi vezetőségben, a szenátusban sincs valós képviselete a magyar karnak.
A marosvásárhelyi magyar kar szervezéséről Brassai Attila professzor, Markó Béla, Románia kormányfő-helyettese és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozott.
Kossuth Rádió. Erdély.ma
2012. április 5.
Önállósuló magyar vonal a MOGYE-n
Magyarországi oktatókra is számíthatnak Marosvásárhelyen
A kormányhatározat értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem meglévő három kara mellett egy negyedik is alakul, amely az intézményben zajló magyar nyelvű orvos-, gyógyszerész- és nővérképzést, az angol nyelvű orvosképzést, valamint a román és magyar nyelvű bábaképzést foglalja magában. A magyar tagozat választásait csak a román tagozat vezetőivel való egyeztetések után tartják meg.
„A törvényes kereteknek megfelelő formában fogadtuk el a kormányhatározatot, nem adtunk hozzá, és nem is vettünk el belőle. Kikerült belőle a szülészképző, mert ha áthoztuk volna a román karról, az már átszervezésnek minősült volna.
Ha benne marad és megtámadják a bíróságon, a kormányhatározat is sebezhetővé vált volna” – ecsetelte a Transindex című hírportálnak a körülményeket Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökségnek (ARACIS) kell meghatároznia a beiskolázási számokat, következő, mindenek előtti lépésként azonban a magyar pedagógusoknak el kell kezdeniük a magyar kar megszervezését.
Néhány hónap áll mindössze a pedagógusok rendelkezésére, hogy nekifogjanak a magyar kar megszervezésének, a vezetők – dékán, rektorhelyettes, tanszékvezetők és egyéb vezetők – megválasztásához. Az akkreditáció megszerzése hosszú folyamat, amelynek során teljesíteni kell egy sor feltételt. „Minden szülés nehézséggel jár, aztán a gyereket fel kell nevelni. Most is ez történik: ez egy új kar, amelyen meg kell teremteni az akkreditációhoz szükséges feltételeket” – fogalmazott Kelemen. A karon várhatóan 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek meg, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Király András oktatási államtitkár szerint viszont a magyar kar akkreditálásának képlete sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt az elmúlt hetekben többen is felvázolták. Az általános orvosi kar és a nővérképző akkreditáltnak számít, csupán a gyógyszerészeti karon van egy kisebb, de megoldható gond. „Nem kell aggódni, ez a kar is megkapja a működési engedélyt, majdnem egy év áll a vezetőség rendelkezésére, hogy akkreditáltassa” – magyarázta az oktatásügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Király szerint a kormányhatározat nem érinti hátrányosan sem az egyetem román oktatóit, sem a diákságot. „Senkinek sincs félnivalója, hisz az intézmény egyben marad, csak két karral működik. Ha egyáltalán hátrányokról beszélhetünk, akkor az az egyes hangadók presztízsvesztesége lesz, akik eddig azt hitték, hogy egyedül vannak a pályán” – fogalmazott az államtitkár. Szerinte a magyar kar már csak azért sem erősödhet a román kar kárára, mivel ez utóbbi is tanárhiánnyal küszködik.
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter szerint a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen csak érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézeten belüli szervezeti önállóságot ír elő a többnyelvű romániai egyetemeken. A kabinet távlati terveiben német nyelvű orvosképzés indítása is szerepel MOGYE-n.
A magyar kormány közleményben üdvözölte a MOGYE magyar és angol tannyelvű karának létrehozásáról szóló kormányhatározat elfogadását. „Ennek eredményeképpen remélhetőleg elhárult az utolsó akadály is a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából. Az egységes magyar fellépés, valamint a magyar oktatói kar és diákság kitartó küzdelmének eredménye ez a siker. Meggyőződésünk, hogy ezzel a lépéssel tovább erősödik a magyar nyelvű erdélyi felsőoktatás” – áll többek között a nemzetpolitikai államtitkárság közleményében.
Ellenzéki bekeményítés
A kormányhatározat azonban korántsem csillapította le a kedélyeket a MOGYE-ügyben. Leonard Azamfirei, a Mogye rektora az április 2-i szenátusi ülést követően úgy nyilatkozott, hogy előbb az egyetem szenátusának és chartájának elismerésére van szükség, mivel csak megfelelő jogalapon lehet nekilátni a magyar tagozat létrehozásának.
Előbb egyeztetnének
A MOGYE magyar oktatói úgy döntöttek, hogy csak azt követően tartják meg a magyar tagozat választásait, miután megállapodnak a román tagozat vezetőivel az egyetem szervezeti felépítését és működését meghatározó charta alapelveiről – mondta el az MTI-nek Ábrám Zoltán, az orvosi kar tanára, a korábbi szenátus tagja. A magyar oktatók egyelőre csak a majdani választások alapelveit rögzítették. Ezek közül Ábrám azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a magyar nyelvű oktatás egyetemi képviselőit csakis a magyar nyelven oktató tanárok válasszák meg.
A román tagozat vezetőivel kezdeményezett tárgyalásokon a korábbi szenátus magyar tagjai képviselik a magyar tagozatot. A február 20-i szenátusi választást ugyanis bojkottálta a magyar tagozat, arra hivatkozva, hogy azt egy el nem fogadott charta alapján tartották. A távolmaradásra szóló felhívást hat magyar oktató nem vette figyelembe, őket a román oktatók beválasztották az egyetem szenátusába a magyaroknak fenntartott helyekre.
Anyaországi segítség
A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja, Miseta Attila a Krónikának adott interjúban jelezte: a magyar egyetemek készen állnak arra, hogy segítsenek a MOGYE magyar tagozatának felépítésében, részt vállaljanak az orvosképzésben. Elmondta, hogy a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) hívására korábban Marosvásárhelyen különböző hétvégi kurzusokat tartó magyar orvosok és egyetemisták gesztusa önkéntes felajánlás volt, a tudásukat át szerették volna adni itteni kezdő, illetve leendő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Az akcióba bekapcsolódott valamennyi magyarországi egyetem, mindenütt támogatták ezeket a kurzusokat és az Erdélybe látogató kollégákat. A MOGYE-vezetők esetenként ellenséges álláspontja sem zavarta őket, a tudás átadását, különösképpen, ha ehhez semmiféle anyagi érdek nem fűződik, senki nem korlátozhatja. „Az én filozófiám egyszerű: annak segítünk, aki segítséget kér – fogalmazott Miseta –, esetünkben ez nem az egyetem, hanem az egyetemi oktatást támogató civil szervezet volt. Intézményi szinten is létezik kapcsolat a magyarországi egyetemek és a MOGYE között, de a RMOGYKE-vel ápolt viszony sokkal nagyobb intenzitású és lényegesen tartalmasabb. Az viszont kimondottan örömmel tölt el, hogy az egyetem jelenlegi helyzetében a magyar tanárok álláspontja, ha lassan is, de egyre biztosabban közeledik, és mára szinte mindannyian felvállalják a teljes körű anyanyelvű oktatásért folytatott harcot.”
Kijelentette: több olyan kollégáról tud, aki Nyugat-Európából vagy akár az Egyesült Államokból térne haza Magyarországra, és részt vállalna a két ország orvosképzésében. Mellettük pedig ott vannak azok az anyaországi oktatók, akik eddig is szívesen jöttek egy-egy hétvégére. „Meggyőződésem, hogy nem egy olyan kolléga akad, aki hosszabb időre is hajlandó lenne Erdélybe költözni, és hozzájárulni a képzéshez. Egyetlen marosvásárhelyi professzor felől sem akarok ítélkezni, de nem hagyhatom szó nélkül, hogy nagy hibát követett el az, aki nem gondoskodott saját utánpótlásáról. Ez valamelyest a tevékenységét is jellemzi” – mondta el a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Magyarországi oktatókra is számíthatnak Marosvásárhelyen
A kormányhatározat értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem meglévő három kara mellett egy negyedik is alakul, amely az intézményben zajló magyar nyelvű orvos-, gyógyszerész- és nővérképzést, az angol nyelvű orvosképzést, valamint a román és magyar nyelvű bábaképzést foglalja magában. A magyar tagozat választásait csak a román tagozat vezetőivel való egyeztetések után tartják meg.
„A törvényes kereteknek megfelelő formában fogadtuk el a kormányhatározatot, nem adtunk hozzá, és nem is vettünk el belőle. Kikerült belőle a szülészképző, mert ha áthoztuk volna a román karról, az már átszervezésnek minősült volna.
Ha benne marad és megtámadják a bíróságon, a kormányhatározat is sebezhetővé vált volna” – ecsetelte a Transindex című hírportálnak a körülményeket Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökségnek (ARACIS) kell meghatároznia a beiskolázási számokat, következő, mindenek előtti lépésként azonban a magyar pedagógusoknak el kell kezdeniük a magyar kar megszervezését.
Néhány hónap áll mindössze a pedagógusok rendelkezésére, hogy nekifogjanak a magyar kar megszervezésének, a vezetők – dékán, rektorhelyettes, tanszékvezetők és egyéb vezetők – megválasztásához. Az akkreditáció megszerzése hosszú folyamat, amelynek során teljesíteni kell egy sor feltételt. „Minden szülés nehézséggel jár, aztán a gyereket fel kell nevelni. Most is ez történik: ez egy új kar, amelyen meg kell teremteni az akkreditációhoz szükséges feltételeket” – fogalmazott Kelemen. A karon várhatóan 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek meg, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Király András oktatási államtitkár szerint viszont a magyar kar akkreditálásának képlete sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt az elmúlt hetekben többen is felvázolták. Az általános orvosi kar és a nővérképző akkreditáltnak számít, csupán a gyógyszerészeti karon van egy kisebb, de megoldható gond. „Nem kell aggódni, ez a kar is megkapja a működési engedélyt, majdnem egy év áll a vezetőség rendelkezésére, hogy akkreditáltassa” – magyarázta az oktatásügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Király szerint a kormányhatározat nem érinti hátrányosan sem az egyetem román oktatóit, sem a diákságot. „Senkinek sincs félnivalója, hisz az intézmény egyben marad, csak két karral működik. Ha egyáltalán hátrányokról beszélhetünk, akkor az az egyes hangadók presztízsvesztesége lesz, akik eddig azt hitték, hogy egyedül vannak a pályán” – fogalmazott az államtitkár. Szerinte a magyar kar már csak azért sem erősödhet a román kar kárára, mivel ez utóbbi is tanárhiánnyal küszködik.
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter szerint a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen csak érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézeten belüli szervezeti önállóságot ír elő a többnyelvű romániai egyetemeken. A kabinet távlati terveiben német nyelvű orvosképzés indítása is szerepel MOGYE-n.
A magyar kormány közleményben üdvözölte a MOGYE magyar és angol tannyelvű karának létrehozásáról szóló kormányhatározat elfogadását. „Ennek eredményeképpen remélhetőleg elhárult az utolsó akadály is a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából. Az egységes magyar fellépés, valamint a magyar oktatói kar és diákság kitartó küzdelmének eredménye ez a siker. Meggyőződésünk, hogy ezzel a lépéssel tovább erősödik a magyar nyelvű erdélyi felsőoktatás” – áll többek között a nemzetpolitikai államtitkárság közleményében.
Ellenzéki bekeményítés
A kormányhatározat azonban korántsem csillapította le a kedélyeket a MOGYE-ügyben. Leonard Azamfirei, a Mogye rektora az április 2-i szenátusi ülést követően úgy nyilatkozott, hogy előbb az egyetem szenátusának és chartájának elismerésére van szükség, mivel csak megfelelő jogalapon lehet nekilátni a magyar tagozat létrehozásának.
Előbb egyeztetnének
A MOGYE magyar oktatói úgy döntöttek, hogy csak azt követően tartják meg a magyar tagozat választásait, miután megállapodnak a román tagozat vezetőivel az egyetem szervezeti felépítését és működését meghatározó charta alapelveiről – mondta el az MTI-nek Ábrám Zoltán, az orvosi kar tanára, a korábbi szenátus tagja. A magyar oktatók egyelőre csak a majdani választások alapelveit rögzítették. Ezek közül Ábrám azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a magyar nyelvű oktatás egyetemi képviselőit csakis a magyar nyelven oktató tanárok válasszák meg.
A román tagozat vezetőivel kezdeményezett tárgyalásokon a korábbi szenátus magyar tagjai képviselik a magyar tagozatot. A február 20-i szenátusi választást ugyanis bojkottálta a magyar tagozat, arra hivatkozva, hogy azt egy el nem fogadott charta alapján tartották. A távolmaradásra szóló felhívást hat magyar oktató nem vette figyelembe, őket a román oktatók beválasztották az egyetem szenátusába a magyaroknak fenntartott helyekre.
Anyaországi segítség
A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja, Miseta Attila a Krónikának adott interjúban jelezte: a magyar egyetemek készen állnak arra, hogy segítsenek a MOGYE magyar tagozatának felépítésében, részt vállaljanak az orvosképzésben. Elmondta, hogy a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) hívására korábban Marosvásárhelyen különböző hétvégi kurzusokat tartó magyar orvosok és egyetemisták gesztusa önkéntes felajánlás volt, a tudásukat át szerették volna adni itteni kezdő, illetve leendő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Az akcióba bekapcsolódott valamennyi magyarországi egyetem, mindenütt támogatták ezeket a kurzusokat és az Erdélybe látogató kollégákat. A MOGYE-vezetők esetenként ellenséges álláspontja sem zavarta őket, a tudás átadását, különösképpen, ha ehhez semmiféle anyagi érdek nem fűződik, senki nem korlátozhatja. „Az én filozófiám egyszerű: annak segítünk, aki segítséget kér – fogalmazott Miseta –, esetünkben ez nem az egyetem, hanem az egyetemi oktatást támogató civil szervezet volt. Intézményi szinten is létezik kapcsolat a magyarországi egyetemek és a MOGYE között, de a RMOGYKE-vel ápolt viszony sokkal nagyobb intenzitású és lényegesen tartalmasabb. Az viszont kimondottan örömmel tölt el, hogy az egyetem jelenlegi helyzetében a magyar tanárok álláspontja, ha lassan is, de egyre biztosabban közeledik, és mára szinte mindannyian felvállalják a teljes körű anyanyelvű oktatásért folytatott harcot.”
Kijelentette: több olyan kollégáról tud, aki Nyugat-Európából vagy akár az Egyesült Államokból térne haza Magyarországra, és részt vállalna a két ország orvosképzésében. Mellettük pedig ott vannak azok az anyaországi oktatók, akik eddig is szívesen jöttek egy-egy hétvégére. „Meggyőződésem, hogy nem egy olyan kolléga akad, aki hosszabb időre is hajlandó lenne Erdélybe költözni, és hozzájárulni a képzéshez. Egyetlen marosvásárhelyi professzor felől sem akarok ítélkezni, de nem hagyhatom szó nélkül, hogy nagy hibát követett el az, aki nem gondoskodott saját utánpótlásáról. Ez valamelyest a tevékenységét is jellemzi” – mondta el a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. április 6.
Lemondott Borbély László miniszter
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)
2012. április 7.
Vass Levente: húsvéti ultimátum a politikumnak Új személyt jelöl az RMDSZ polgármesternek?
Az erdélyi magyar sajtó ultimátumként értelmezte Vass Levente marosvásárhelyi polgármester jelölt húsvéti üzenetét, amelyben kifejti: nem tud azonosulni „egy megosztott közösség jelöltjének a szerepével”, és a Transindex portál tegnap úgy tudta, hogy új polgármester jelöltet keres az RMDSZ. Ezt sugallta Kelemen Hunor múlt hétvégi nyilatkozata is.
Vass Levente fiatal orvos, az egészségügyi miniszter tanácsadója a sajtóhoz eljuttatott levelében kiváltságosnak tartotta magát, amiért az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatását is élvezi, de azt is hangsúlyozta, vegyesek az érzelmei, és a megkapott esélyt sokszor valótlannak érzi.
„Nem vehetem vissza az adott szavamat, vagyis azt, hogy csak abban az esetben vállalhatom felelősen a megmérettetést, ha a közösen támogatott jelölt morális és politikai biztonságával állhatok Marosvásárhely polgárai elé” – írta a polgármester jelölt, aki szerint ennek az ígéretnek a feledése a marosvásárhelyi szavazók és önmaga „biztos megtévesztésével lenne egyenértékű”. Vass Levente leszögezte, hisz abban, hogy Marosvásárhelynek lehet olyan polgármestere, aki visszaadja a magyaroknak és a városnak kijáró méltóságot, hozzájárulhat a város polgárai kölcsönös bizalmának megerősítéséhez. „Ehhez viszont kell a magyar egység!” – szögezte le az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Az Új Magyar Szó bukaresti napilap Kovács Péter RMDSZ-főtitkárnak egy korábbi, Vass esetleges visszalépésére vonatkozó nyilatkozatát idézte, amely szerint: „Nem erőszak a disznótor. Senki nem születetett polgármester jelöltnek. Ha Vass Levente azt mondja, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja az indulást RMDSZ-színekben, lesz egy másik jelöltünk” – jelentette ki Kovács Péter. A Transindex portál péntek délelőtt azt az értesülését közölte, ha Vass Levente hivatalosan is visszalép, Frunda György szenátor vagy Peti András üzletember indul Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztségért az RMDSZ színeiben.
Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, miszerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e, és nem pedig koalíciós jelölt, múlt hétvégi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie. „Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé, és képes ezt a várost elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)
Az erdélyi magyar sajtó ultimátumként értelmezte Vass Levente marosvásárhelyi polgármester jelölt húsvéti üzenetét, amelyben kifejti: nem tud azonosulni „egy megosztott közösség jelöltjének a szerepével”, és a Transindex portál tegnap úgy tudta, hogy új polgármester jelöltet keres az RMDSZ. Ezt sugallta Kelemen Hunor múlt hétvégi nyilatkozata is.
Vass Levente fiatal orvos, az egészségügyi miniszter tanácsadója a sajtóhoz eljuttatott levelében kiváltságosnak tartotta magát, amiért az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatását is élvezi, de azt is hangsúlyozta, vegyesek az érzelmei, és a megkapott esélyt sokszor valótlannak érzi.
„Nem vehetem vissza az adott szavamat, vagyis azt, hogy csak abban az esetben vállalhatom felelősen a megmérettetést, ha a közösen támogatott jelölt morális és politikai biztonságával állhatok Marosvásárhely polgárai elé” – írta a polgármester jelölt, aki szerint ennek az ígéretnek a feledése a marosvásárhelyi szavazók és önmaga „biztos megtévesztésével lenne egyenértékű”. Vass Levente leszögezte, hisz abban, hogy Marosvásárhelynek lehet olyan polgármestere, aki visszaadja a magyaroknak és a városnak kijáró méltóságot, hozzájárulhat a város polgárai kölcsönös bizalmának megerősítéséhez. „Ehhez viszont kell a magyar egység!” – szögezte le az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Az Új Magyar Szó bukaresti napilap Kovács Péter RMDSZ-főtitkárnak egy korábbi, Vass esetleges visszalépésére vonatkozó nyilatkozatát idézte, amely szerint: „Nem erőszak a disznótor. Senki nem születetett polgármester jelöltnek. Ha Vass Levente azt mondja, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja az indulást RMDSZ-színekben, lesz egy másik jelöltünk” – jelentette ki Kovács Péter. A Transindex portál péntek délelőtt azt az értesülését közölte, ha Vass Levente hivatalosan is visszalép, Frunda György szenátor vagy Peti András üzletember indul Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztségért az RMDSZ színeiben.
Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, miszerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e, és nem pedig koalíciós jelölt, múlt hétvégi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie. „Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé, és képes ezt a várost elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 10.
Korodi lett Borbély utóda a környezetvédelmi tárca élén
Aláírta az RMDSZ jelöltjének miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő.
Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett Románia új környezetvédelmi minisztere, miután kedden Traian Băsescu államfő aláírta a kinevezéséről szóló rendeletet. Korodit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a tisztségre, amely Borbély László eddigi tárcavezető lemondása nyomán üresedett meg.
A 35 éves Korodi Attila belülről ismeri a román környezetvédelmi minisztériumot: 2004 és 2007 között integrációs államtitkárként dolgozott a tárcánál, 2007-től 2008-ig pedig ő töltötte be a miniszteri tisztséget. A tervek szerint Korodi Attila már kedden leteszi a hivatali esküt. Korodi első nyilatkozatában a kormányprogram továbbvitelét, a tárcánál megkezdett projektek folytatását ígérte.
Az MTI kérdésre, hogy mi a véleménye a verespataki ciános bányaprojekt engedélyezési kérelméről, Korodi azt mondta: mielőtt állást foglalhatna a kérdésben, tanulmányoznia kell ebben az ügyben az utóbbi évek fejleményeit. Korodi Attilát első környezetminiszteri mandátuma idején beperelte a bányanyitásra készülő Roşia Montana Gold Corporation, amiért 2007-ben miniszterként felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát, miután a román bíróság érvénytelenítette a településrendezési engedélyt. Korodi Attilát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és a szövetség főtitkársága javasolta a tárca élére, és a jelölést a szövetség állandó tanácsa egyhangúan támogatta.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott Borbély László volt környezetvédelmi miniszternek, akit ismét teljes támogatásáról biztosított. Borbély László csütörtökön mondott le a környezetvédelmi tárca éléről, miután a korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg, és mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Borbély szerint a gyanú alaptalan, mert mint mondta, távozásával azt akarta megelőzni, hogy a gyanú a kormány munkáját is beárnyékolja.
MTI. Erdély.ma
Aláírta az RMDSZ jelöltjének miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő.
Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett Románia új környezetvédelmi minisztere, miután kedden Traian Băsescu államfő aláírta a kinevezéséről szóló rendeletet. Korodit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a tisztségre, amely Borbély László eddigi tárcavezető lemondása nyomán üresedett meg.
A 35 éves Korodi Attila belülről ismeri a román környezetvédelmi minisztériumot: 2004 és 2007 között integrációs államtitkárként dolgozott a tárcánál, 2007-től 2008-ig pedig ő töltötte be a miniszteri tisztséget. A tervek szerint Korodi Attila már kedden leteszi a hivatali esküt. Korodi első nyilatkozatában a kormányprogram továbbvitelét, a tárcánál megkezdett projektek folytatását ígérte.
Az MTI kérdésre, hogy mi a véleménye a verespataki ciános bányaprojekt engedélyezési kérelméről, Korodi azt mondta: mielőtt állást foglalhatna a kérdésben, tanulmányoznia kell ebben az ügyben az utóbbi évek fejleményeit. Korodi Attilát első környezetminiszteri mandátuma idején beperelte a bányanyitásra készülő Roşia Montana Gold Corporation, amiért 2007-ben miniszterként felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát, miután a román bíróság érvénytelenítette a településrendezési engedélyt. Korodi Attilát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és a szövetség főtitkársága javasolta a tárca élére, és a jelölést a szövetség állandó tanácsa egyhangúan támogatta.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott Borbély László volt környezetvédelmi miniszternek, akit ismét teljes támogatásáról biztosított. Borbély László csütörtökön mondott le a környezetvédelmi tárca éléről, miután a korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg, és mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Borbély szerint a gyanú alaptalan, mert mint mondta, távozásával azt akarta megelőzni, hogy a gyanú a kormány munkáját is beárnyékolja.
MTI. Erdély.ma
2012. április 10.
Támogatja Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Támogatja Borbély László parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága. A zárt ülésen jelen lévő képviselők közül heten támogatták, hárman ellenezték az immunitás felfüggesztését - közölte az ülése után, kedden Daniel Buda bizottsági elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély csütörtökön lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót azzal gyanúsítja a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A DNA közleménye szerint Borbély a vagyonnyilatkozatába sem írt be minden tulajdonában lévő ingatlant. A jogi bizottság Borbély Lászlót is meghallgatta. A politikus a bizottsági ülésen, majd újságírók előtt is kifejtette: a gyanúsítás alaptalan. A vállalkozóval kötött szerződése értelmében csak a munkálatok befejeztével veszi majd át a szóban forgó ingatlant. "Ha csak egyszer is beidéztek volna tanúként a DNA-ra, megspórolhatták volna azt, hogy 2010 augusztusától kezdődően 15 személyt két éven keresztül folyamatosan lehallgassanak, és 65-70 tanút beidézzenek. Mindez nagyon sokba kerül az adófizetőknek ahhoz képest, hogy semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttek annak alátámasztására, amivel gyanúsítanak" - mondta Borbély László. Az ülést megelőzően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, bíznak ártatlanságában és abban, hogy ez az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. "Sajnos, az ehhez hasonló ügyek megoldása nagyon hosszasan zajlik, példaként említhetem Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esetét, aki több mint 6 éve várja az ítélet kimondását, mindeközben politikai karrierje derékba tört” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A mentelmi jog ügyében a képviselőház jogi bizottságnak csak véleményezési szerepe van, döntenie a képviselőház plénumának kell, amely legközelebb az ortodox húsvét után, április 18-án ül össze. MTI
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Támogatja Borbély László parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága. A zárt ülésen jelen lévő képviselők közül heten támogatták, hárman ellenezték az immunitás felfüggesztését - közölte az ülése után, kedden Daniel Buda bizottsági elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély csütörtökön lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót azzal gyanúsítja a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A DNA közleménye szerint Borbély a vagyonnyilatkozatába sem írt be minden tulajdonában lévő ingatlant. A jogi bizottság Borbély Lászlót is meghallgatta. A politikus a bizottsági ülésen, majd újságírók előtt is kifejtette: a gyanúsítás alaptalan. A vállalkozóval kötött szerződése értelmében csak a munkálatok befejeztével veszi majd át a szóban forgó ingatlant. "Ha csak egyszer is beidéztek volna tanúként a DNA-ra, megspórolhatták volna azt, hogy 2010 augusztusától kezdődően 15 személyt két éven keresztül folyamatosan lehallgassanak, és 65-70 tanút beidézzenek. Mindez nagyon sokba kerül az adófizetőknek ahhoz képest, hogy semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttek annak alátámasztására, amivel gyanúsítanak" - mondta Borbély László. Az ülést megelőzően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, bíznak ártatlanságában és abban, hogy ez az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. "Sajnos, az ehhez hasonló ügyek megoldása nagyon hosszasan zajlik, példaként említhetem Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esetét, aki több mint 6 éve várja az ítélet kimondását, mindeközben politikai karrierje derékba tört” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A mentelmi jog ügyében a képviselőház jogi bizottságnak csak véleményezési szerepe van, döntenie a képviselőház plénumának kell, amely legközelebb az ortodox húsvét után, április 18-án ül össze. MTI
2012. április 12.
Nem tudtak megegyezni az együttműködésről a magyar politikai szervezetek
Bár mindhárom magyar politikai szervezet folyamatosan hangoztatja az együttműködés fontosságát a június 10-ei helyhatósági választásokra készülve, az eddigi tárgyalások eredményei egyáltalán nem meggyőzőek: egyelőre úgy tűnik, egyetlen erdélyi és partiumi településen sem született elvi megállapodás az összefogásról. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal, és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést.
Három opció. A magyar szervezetek külön méretkezhetnek meg júniusbanMint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi választási koalíciók, de a néppárt tudomása szerint az RMDSZ házatáján a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben. Az EMNP azonban felkészült egy esetleges együttműködésre: közös választási jelet is regisztrált a központi választási bizottságnál a Magyar Polgári Párttal (MPP), amelyen a fenyő és a csillag egyetlen négyszögben, egymás mellett jelenik meg.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, a szövetség álláspontja nem változott az együttműködést illetően. „Továbbra is azt tartjuk, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök megfogalmazott: az RMDSZ kinyitotta a kaput, leszerelte a zárat, elhajította a kulcsot, és továbbra is teret biztosítunk az együttműködésnek” – mondta a főtitkár. Toró T. Tibor kijelentésére, miszerint az RMDSZ csúcsvezetése megtiltotta a helyi szervezeteinek, hogy tárgyaljanak a két magyar párt képviselővel, Kovács Péter úgy reagált: „Az EMNP elnöke valószínűleg nem olvasta az RMDSZ jelölési szabályzatát, amely teret biztosít a helyi koalíciók megkötésének is.”
Félreértelmezett jogszabály
Toró T. Tibor ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó elfogadni a korábban nevesített marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Vass Levente feltétételeit. „Az orvos politikus csupán annyit kért, hogy a magyar szervezetek közös jelöltjeként induljon a vásárhelyi megmérettetésen. Ezt az RMDSZ elutasította, mi több, most Vass Levente helyett Frunda Györgyöt fogja indítani, aki többször becsapta már a választókat, sok esetben visszaélt a közösség bizalmával” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezzel a lépéssel szertefoszlani látszanak a magyar remények Marosvásárhelyen. Toró hangsúlyozta: a néppárt nem fog egy harmadik magyar polgármesterjelöltet indítani Marosvásárhelyen az RMDSZ-jelölt és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megméretkező Benedek Imre ellenében.
Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ azután „farolt ki” Vass Levente mögül, hogy a miniszteri tanácsos a múlt héten közölte: csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Az RMDSZ viszont elutasította, hogy Vass egy magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, ragaszkodva ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke a napokban az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék.
Szerinte koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen azonban rosszul tudja, ilyen kikötés nincs. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény 6. cikkelye kimondja: egy választókerületben a pártszövetséget alkotó politikai alakulatok részt vehetnek önálló vagy a szövetség színeiben indított tanácsosjelölt-listával is. A közös lista csak a választási szövetség esetében kötelező. Ugyanakkor a 43. cikkely úgy fogalmaz: a pártok, pártszövetségek és választási szövetségek valamennyi választókerületben javasolhatnak helyi és megyei tanácsosjelölt-listát, valamint polgármesterjelöltet, vagyis a Kelemen által hivatkozott feltételnek nincs nyoma a jogszabályban.
Hármas verseny Szatmárnémetiben
Biztosra vehető, hogy nem indítanak közös polgármesterjelöltet a magyar pártok Szatmárnémetiben sem, sőt az RMDSZ-es jelöltet támogató koalíciós önkormányzati képviselőlista állítására sincs már esély: a tegnapra tervezett, utolsónak szánt egyeztetés ugyanis elmaradt. A néppárt sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében Zatykó Gyula partiumi régióelnök bejelentette: nem lesz megegyezés, az RMDSZ-es tárgyalókat ugyanis – számtalan próbálkozásuk ellenére – telefonon sem sikerült elérniük.
A néppárt alelnöke emlékeztetett: március 28-án intéztek felhívást az RMDSZ és az MPP helyi szervezeteihez, melyben javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok a szatmári megyeszékhelyen, a nem egészen 40 százalékos magyarsággal rendelkező városban ugyanis kizárólag ily módon nyerhet magyar polgármesterjelölt. A Krónika beszámolt arról, hogy az MPP és az RMDSZ korábban már bejelentette indulóit – előbbi Zazula Béla helyi vállalkozót, a szövetség pedig a jelenleg második mandátumát töltő Ilyés Gyulát jelölte.
A néppárt a találkozó időpontjául április 4-ét javasolta, majd – az RMDSZ kérése nyomán – nagypénteken, azaz árpilis 6-án ültek le tárgyalni. Mivel a szövetség egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a közös jelölt indítására, felmerült annak lehetősége, hogy maradjon egyedüli magyar jelöltként Ilyés, a három párt pedig induljon koalíciós listán. Zatykó Gyula szerint a helyi RMDSZ-szervezet képviselői tegnapig kértek haladékot arra, hogy egyeztessenek pártjuk országos vezetőségével a közös lista ügyében, azonban tegnap délutánig telefonon sem sikerült elérniük őket, így arra a következtetésre jutottak, hogy a szövetség semmiféle együttműködésre nem nyitott irányukban.
„Sajnáljuk, hogy így alakult, úgy véljük, összefogással szinte garantált lett volna a siker, most viszont ismét az a valószínű, hogy három jelölt között oszlanak majd meg a szatmárnémeti magyarok szavazatai” – szögezte le a régióelnök, hozzátéve, hogy a néppárt pénteken tartja jelöltállító gyűlését, és valószínűleg jövő hét elején hozzák nyilvánosságra, kit indítanak a polgármesteri székért. Hegedűs Pál Szatmár megyei MPP-elnök a Krónikának elmondta: sajnálja, hogy nem sikerült megegyezésre jutniuk, kilátásba helyezve, hogy a polgári párt is saját tanácsosi listával és saját polgármesterjelölttel vág neki a júniusi helyhatósági választásoknak.
Tegnapi lapzártánkig nem sikerült senkit sem elérnünk telefonon a helyi RMDSZ-es vezetők közül. Kereskényi Gábor, a szövetség városi szervezetének elnöke pár napja ezzel kapcsolatban egy helyi újságnak úgy nyilatkozott, hogy „az RMDSZ tudja, hogy kell megnyerni a választásokat Szatmárnémetiben, erős jelöltje van Ilyés Gyula személyében”.
Háromszék: marad a bizonytalanság
Úgy tűnik, Háromszéken nem jön létre az EMNP–MPP megyei szintű egyezség – mondta tegnap Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke, aki szerint a néppárt azt kellene megértse, hogy együtt több önkormányzati képviselőt tudnak bejuttatni, mint külön. Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy aki nincs többségben, csak véleményt nyilvánít, nem befolyásolhatja a döntéseket, szögezte le Kulcsár. „Az EMNP politikusai népszerűnek tartják magukat, sok pénzük van, és azt hiszik, ez elég arra, hogy önállóan megméretkezzenek. Ha az összefogás vonata elmegy, abból csak az RMDSZ nyer” – szögezte le a polgári párti politikus.
Ha nem lesz összefogás, az MPP a hétvégén kezdi bemutatni jelöltjeit, annyit elárultak, hogy ez esetben Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Baróton Nagy István jelenlegi polgármestereiket indítják újra. Az EMNP sepsiszentgyörgyi közgyűlése tegnap este ült össze, a döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
Nagyváradon sincs megegyezés
Nagyváradon az RMDSZ mellett az EMNP is külön jelentkezett be a helyi magyarság szavazataiért. A néppárt tegnap be is mutatta polgármesterjelöltjét Zatykó Gyula partiumi régióelnök (képünkön) személyében. A párt nagyváradi szervezete kedden tartotta jelöltállító közgyűlését, amelyen a városi tanácsba indítandó jelöltek listáját is összeállították, ám azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra: ezzel megvárják a megyei szervezet hévégi közgyűlését, illetve az általuk összeállított megyei önkormányzati jelöltlista bemutatását.
Kristófi Kristóf, a városi szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: komolyan megfontolták, indítsanak-e saját jelöltet a polgármesteri címre, és végül azért döntöttek így, mert tudomásuk szerint a megyeszékhely jelenlegi, nemzeti liberális párti polgármestere, Ilie Bolojan annyira jól teljesít az előzetes felméréseken, hogy mellette már nem lenne esélye a magyar jelöltnek egy esetleges összefogás esetén sem.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az RMDSZ már bejelentette, hogy a nagyváradi polgármesteri címre Cseke Attila szenátort jelöli, a megyei tanács elnöki posztjáért pedig nagy valószínűséggel Pásztor Sándor váradi önkormányzati képviselő, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője mérkőzhet meg. Kristófi elmondta, mivel a felméréseken Bolojant ötven százalék körül mérik, ráadásul a magyarság aránya is drasztikusan, 27 százalékról 24-re csökkent az elmúlt tíz évben, a pártnak megéri, hogy saját jelöltjén keresztül megmutassa magát a lakosságnak, anélkül, hogy ezzel ártanának.
Azt azonban hozzátette, a megyei tanácselnöki tisztség esetében még megfontolás tárgyává teszi az RMDSZ jelöltjének támogatását az EMNP, arra ugyanis még esély mutatkozik, hogy a magyar jelölt elnyerje ezt a tisztséget. Krónika (Kolozsvár)
Bár mindhárom magyar politikai szervezet folyamatosan hangoztatja az együttműködés fontosságát a június 10-ei helyhatósági választásokra készülve, az eddigi tárgyalások eredményei egyáltalán nem meggyőzőek: egyelőre úgy tűnik, egyetlen erdélyi és partiumi településen sem született elvi megállapodás az összefogásról. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal, és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést.
Három opció. A magyar szervezetek külön méretkezhetnek meg júniusbanMint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi választási koalíciók, de a néppárt tudomása szerint az RMDSZ házatáján a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben. Az EMNP azonban felkészült egy esetleges együttműködésre: közös választási jelet is regisztrált a központi választási bizottságnál a Magyar Polgári Párttal (MPP), amelyen a fenyő és a csillag egyetlen négyszögben, egymás mellett jelenik meg.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, a szövetség álláspontja nem változott az együttműködést illetően. „Továbbra is azt tartjuk, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök megfogalmazott: az RMDSZ kinyitotta a kaput, leszerelte a zárat, elhajította a kulcsot, és továbbra is teret biztosítunk az együttműködésnek” – mondta a főtitkár. Toró T. Tibor kijelentésére, miszerint az RMDSZ csúcsvezetése megtiltotta a helyi szervezeteinek, hogy tárgyaljanak a két magyar párt képviselővel, Kovács Péter úgy reagált: „Az EMNP elnöke valószínűleg nem olvasta az RMDSZ jelölési szabályzatát, amely teret biztosít a helyi koalíciók megkötésének is.”
Félreértelmezett jogszabály
Toró T. Tibor ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó elfogadni a korábban nevesített marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Vass Levente feltétételeit. „Az orvos politikus csupán annyit kért, hogy a magyar szervezetek közös jelöltjeként induljon a vásárhelyi megmérettetésen. Ezt az RMDSZ elutasította, mi több, most Vass Levente helyett Frunda Györgyöt fogja indítani, aki többször becsapta már a választókat, sok esetben visszaélt a közösség bizalmával” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezzel a lépéssel szertefoszlani látszanak a magyar remények Marosvásárhelyen. Toró hangsúlyozta: a néppárt nem fog egy harmadik magyar polgármesterjelöltet indítani Marosvásárhelyen az RMDSZ-jelölt és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megméretkező Benedek Imre ellenében.
Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ azután „farolt ki” Vass Levente mögül, hogy a miniszteri tanácsos a múlt héten közölte: csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Az RMDSZ viszont elutasította, hogy Vass egy magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, ragaszkodva ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke a napokban az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék.
Szerinte koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen azonban rosszul tudja, ilyen kikötés nincs. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény 6. cikkelye kimondja: egy választókerületben a pártszövetséget alkotó politikai alakulatok részt vehetnek önálló vagy a szövetség színeiben indított tanácsosjelölt-listával is. A közös lista csak a választási szövetség esetében kötelező. Ugyanakkor a 43. cikkely úgy fogalmaz: a pártok, pártszövetségek és választási szövetségek valamennyi választókerületben javasolhatnak helyi és megyei tanácsosjelölt-listát, valamint polgármesterjelöltet, vagyis a Kelemen által hivatkozott feltételnek nincs nyoma a jogszabályban.
Hármas verseny Szatmárnémetiben
Biztosra vehető, hogy nem indítanak közös polgármesterjelöltet a magyar pártok Szatmárnémetiben sem, sőt az RMDSZ-es jelöltet támogató koalíciós önkormányzati képviselőlista állítására sincs már esély: a tegnapra tervezett, utolsónak szánt egyeztetés ugyanis elmaradt. A néppárt sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében Zatykó Gyula partiumi régióelnök bejelentette: nem lesz megegyezés, az RMDSZ-es tárgyalókat ugyanis – számtalan próbálkozásuk ellenére – telefonon sem sikerült elérniük.
A néppárt alelnöke emlékeztetett: március 28-án intéztek felhívást az RMDSZ és az MPP helyi szervezeteihez, melyben javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok a szatmári megyeszékhelyen, a nem egészen 40 százalékos magyarsággal rendelkező városban ugyanis kizárólag ily módon nyerhet magyar polgármesterjelölt. A Krónika beszámolt arról, hogy az MPP és az RMDSZ korábban már bejelentette indulóit – előbbi Zazula Béla helyi vállalkozót, a szövetség pedig a jelenleg második mandátumát töltő Ilyés Gyulát jelölte.
A néppárt a találkozó időpontjául április 4-ét javasolta, majd – az RMDSZ kérése nyomán – nagypénteken, azaz árpilis 6-án ültek le tárgyalni. Mivel a szövetség egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a közös jelölt indítására, felmerült annak lehetősége, hogy maradjon egyedüli magyar jelöltként Ilyés, a három párt pedig induljon koalíciós listán. Zatykó Gyula szerint a helyi RMDSZ-szervezet képviselői tegnapig kértek haladékot arra, hogy egyeztessenek pártjuk országos vezetőségével a közös lista ügyében, azonban tegnap délutánig telefonon sem sikerült elérniük őket, így arra a következtetésre jutottak, hogy a szövetség semmiféle együttműködésre nem nyitott irányukban.
„Sajnáljuk, hogy így alakult, úgy véljük, összefogással szinte garantált lett volna a siker, most viszont ismét az a valószínű, hogy három jelölt között oszlanak majd meg a szatmárnémeti magyarok szavazatai” – szögezte le a régióelnök, hozzátéve, hogy a néppárt pénteken tartja jelöltállító gyűlését, és valószínűleg jövő hét elején hozzák nyilvánosságra, kit indítanak a polgármesteri székért. Hegedűs Pál Szatmár megyei MPP-elnök a Krónikának elmondta: sajnálja, hogy nem sikerült megegyezésre jutniuk, kilátásba helyezve, hogy a polgári párt is saját tanácsosi listával és saját polgármesterjelölttel vág neki a júniusi helyhatósági választásoknak.
Tegnapi lapzártánkig nem sikerült senkit sem elérnünk telefonon a helyi RMDSZ-es vezetők közül. Kereskényi Gábor, a szövetség városi szervezetének elnöke pár napja ezzel kapcsolatban egy helyi újságnak úgy nyilatkozott, hogy „az RMDSZ tudja, hogy kell megnyerni a választásokat Szatmárnémetiben, erős jelöltje van Ilyés Gyula személyében”.
Háromszék: marad a bizonytalanság
Úgy tűnik, Háromszéken nem jön létre az EMNP–MPP megyei szintű egyezség – mondta tegnap Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke, aki szerint a néppárt azt kellene megértse, hogy együtt több önkormányzati képviselőt tudnak bejuttatni, mint külön. Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy aki nincs többségben, csak véleményt nyilvánít, nem befolyásolhatja a döntéseket, szögezte le Kulcsár. „Az EMNP politikusai népszerűnek tartják magukat, sok pénzük van, és azt hiszik, ez elég arra, hogy önállóan megméretkezzenek. Ha az összefogás vonata elmegy, abból csak az RMDSZ nyer” – szögezte le a polgári párti politikus.
Ha nem lesz összefogás, az MPP a hétvégén kezdi bemutatni jelöltjeit, annyit elárultak, hogy ez esetben Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Baróton Nagy István jelenlegi polgármestereiket indítják újra. Az EMNP sepsiszentgyörgyi közgyűlése tegnap este ült össze, a döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
Nagyváradon sincs megegyezés
Nagyváradon az RMDSZ mellett az EMNP is külön jelentkezett be a helyi magyarság szavazataiért. A néppárt tegnap be is mutatta polgármesterjelöltjét Zatykó Gyula partiumi régióelnök (képünkön) személyében. A párt nagyváradi szervezete kedden tartotta jelöltállító közgyűlését, amelyen a városi tanácsba indítandó jelöltek listáját is összeállították, ám azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra: ezzel megvárják a megyei szervezet hévégi közgyűlését, illetve az általuk összeállított megyei önkormányzati jelöltlista bemutatását.
Kristófi Kristóf, a városi szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: komolyan megfontolták, indítsanak-e saját jelöltet a polgármesteri címre, és végül azért döntöttek így, mert tudomásuk szerint a megyeszékhely jelenlegi, nemzeti liberális párti polgármestere, Ilie Bolojan annyira jól teljesít az előzetes felméréseken, hogy mellette már nem lenne esélye a magyar jelöltnek egy esetleges összefogás esetén sem.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az RMDSZ már bejelentette, hogy a nagyváradi polgármesteri címre Cseke Attila szenátort jelöli, a megyei tanács elnöki posztjáért pedig nagy valószínűséggel Pásztor Sándor váradi önkormányzati képviselő, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője mérkőzhet meg. Kristófi elmondta, mivel a felméréseken Bolojant ötven százalék körül mérik, ráadásul a magyarság aránya is drasztikusan, 27 százalékról 24-re csökkent az elmúlt tíz évben, a pártnak megéri, hogy saját jelöltjén keresztül megmutassa magát a lakosságnak, anélkül, hogy ezzel ártanának.
Azt azonban hozzátette, a megyei tanácselnöki tisztség esetében még megfontolás tárgyává teszi az RMDSZ jelöltjének támogatását az EMNP, arra ugyanis még esély mutatkozik, hogy a magyar jelölt elnyerje ezt a tisztséget. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 13.
MOGYE-kar. Győzelem?
A magyar sajtó egy ideje attól hangos, hogy győzelem, megoldódott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, elfogadták a kormányhatározatot, már közzé is tették, hurrá, hurrá. Azt borítékolni lehet, hogy az újságírók, de még a nyilatkozó politikusok közül is igen kevesen olvasták magát a határozatot, márpedig a helyes vélekedés kialakításának ez – jobb helyeken – előfeltétele. Nézzük tehát.
„Art. 1. – (1) În cadrul Universităţii de Medicină şi Farmacie din Târgu Mureş se înfiinţează o nouă facultate, Facultatea de Medicină şi Farmacie, cu programe în limbile română, maghiară şi engleză, prevăzute în anexa care face parte integrantă din prezenta hotărâre.
(2) Universitatea de Medicină şi Farmacie din Târgu Mureş derulează, potrivit legii, procedurile pentru organizarea alegerilor, precum şi pe cele pentru organizarea concursurilor în vederea ocupării posturilor necesare pentru coordonarea din punct de vedere administrativ a facultăţii nou-înfiinţate potrivit alin. (1).
Art. 2. – Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior stabileşte numărul maxim de studenţi care pot fi şcolarizaţi la programele de studii care funcţionează în cadrul facultăţii înfiinţate potrivit art. 1 alin. (1).”*
A határozat melléklete sem valami bőbeszédű, így néz ki:
„– Asistenţă medicală generală (în limba maghiară şi în limba română)
– Medicină (în limba maghiară)
– Medicină (în limba engleză)
– Farmacie (în limba maghiară)”
Bármilyen rövid és vázlatos a jogszabály (vagy éppen azért, mert olyan), regényt lehetne írni róla, de a téma fontosságára való tekintettel mindenképp megér egy kicsivel hoszszabb elemzést. Az első és legnagyobb gond az, hogy ugyan azt szajkózza minden érintett politikus (ideértve a miniszterelnököt is), hogy a határozat azért született, hogy érvényt szerezzenek az oktatási törvénynek, ez minden kétséget kizáróan nem így van, ugyanis az oktatási törvény a kisebbségek nyelvén való oktatásról ezt mondja:
„Art. 135. – (1) Învăţământul superior pentru minorităţile naţionale se realizează:
a) în instituţii de învăţământ superior în cadrul cărora funcţionează facultăţi/linii/programe de studii cu predare în limba maternă;
b) în instituţii de învăţământ superior multiculturale si multilingve; în acest caz, se constituie secţii/linii cu predare în limbile minorităţilor naţionale;
c) în cadrul instituţiilor de învăţământ superior pot fi organizate grupe, secţii sau linii de predare în limbile minorităţilor naţionale, în condiţiile legii.
(...)
Art. 363. – La data intrării în vigoare a prezentei legi, instituţiile de învăţământ superior de stat având activităţi de predare în limba minorităţilor naţionale care au statut de universităţi multiculturale şi multilingve, conform prezentei legi, sunt:
1. Universitatea Babeş–Bolyai din Cluj-Napoca – în limbile română, maghiară şi germană;
2. Universitatea de Medicina şi Farmacie din Târgu-Mureş – în limbile româna şi maghiară;
3. Universitatea de Artă Teatrală din Târgu-Mureş - în limbile română şi maghiară.”
A törvény 135. cikkelyét magában is megérné elemezni, hisz annyira nyakatekert, zavaros és többféleképpen értelmezhető (ezért tekintek el a fordításától is), hogy méltó egy dodonai jóslathoz, de teljesen alkalmatlan arra, hogy jogszabályként a romániai magyarság javára és érdekében alkalmazni lehessen, főleg egy olyan országban, mint Románia (ahol – mondjuk ki – a magyarellenesség nyíltan vagy burkoltan évtizedek óta állampolitika).
Az ellenben mindezek mellett egyértelmű, hogy:
1. A szabályozás arról szól, hogy a kisebbségek nyelvén önálló struktúrákat kell létrehozni.
2. A multikulturális egyetemek esetében nem említ önálló kisebbségi karokat.
3. A Marosváráshelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a három multikulturális egyetem egyike, ahol az oktatás nyelve a román és a magyar, szó nincs a törvényben angol nyelvű oktatásról.
A jog hínárjában
Ezek alapján jogi ismeretek hiányában is meg tudja állapítani bárki, hogy az ünnepelt kormányhatározat nincs összhangban a törvénnyel, nem azt a célt szolgálja, hogy helyreállítsa a törvényességet ott, ahol azt az egyetem vezetősége megszegte. Maga a módszer eleve szembemegy a jogállam alapvető elveivel, amelyek úgy hangzanak, hogy a parlament törvényt hoz, amit mindenkinek be kell tartani, s ha valaki netán nem így tesz, annak az igazságszolgáltatással gyűlik meg a baja.
Hasonlatos ez a helyzet ahhoz, hogy a KRESZ értelmében a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen 50 km/h, s mikor a rendőrök azt tapasztalják, hogy Péter Pál 70-nel hajt, akkor erre válaszképpen a kormány határozatot hoz, miszerint Péter Pál a tulajdonában levő személygépkocsival hétköznap köteles maximum 50 km/h-val, ünnepnapokon meg maximum 60 km/h-val közlekedni lakott területen. Tehát Péter Pál egyrészt megúszta büntetlenül az esetet, ráadásul meg az újabb jogszabály nincs összhangban az általános törvénnyel.
Nem csoda tehát, hogy többen is bejelentették, bíróságon támadják meg a kormányhatározatot. Ha pedig ezt meg is teszik (s miért ne tennék), a bíróság – anélkül, hogy elvakult nacionalistákból állna – teljes joggal fogja törvénytelennek nyilvánítani, s megsemmisíteni azt. Ezt már csak azért is meg kell hogy tegye, mert az oktatási törvény egyértelműen kimondja, hogy rendkívüli esetben a kormány hozhat létre új kart, de csak az egyetem vezetőségével való konzultáció után. Márpedig ilyen konzultáció nem volt, nem is lehetett, mert az egyetemnek jelenleg nincs érvényes, szabályosan megválasztott vezetősége. Olyan jogi hínár van tehát az egész ügy körül, ami egyetlen dolgot vetít előre: itt gyors és megnyugtató megoldás egyhamar nem lesz.
A meghozott kormányhatározatot azért sem lehet győzelemnek tekinteni, mert semmiféle garanciát nem tartalmaz arra nézve, hogy bár egyenrangú lesz a román és a magyar tagozat az orvosin. Intő jel kell hogy legyen az, hogy eddig volt egy szabály, miszerint a helyeket egyenlően osztották el a két tagozatra felvételizők között, de tavaly ezt a szabályt már megszegték a fizetéses helyek esetében. Ezek után nagy felelőtlenség úgy „rendezni” a magyar oktatás helyzetét az egyetemen, hogy ezt az elvet nem rögzíti világosan és egyértelműen a határozat.
Sőt ha szigorúan a jogszabály szövegét nézzük, abból még az sem derül ki, hogy az asszisztensképzőn magyar diákok magyarul fognak tanulni, a szöveg minden további nélkül értelmezhető úgy, hogy az oktatás nyelve vegyes lesz. Hasonlóképpen azt se rögzíti se a törvény, se a kormányhatározat, hogy a magyar orvosképzőn az oktatás nyelve magyar, tehát folytatható az eddigi gyakorlat, hogy az ember gyermeke bejut magyar tagozatra, de ott azzal szembesül, hogy számos tanár egy kukkot sem tud magyarul (vagy tud, de nem akar beszélni), így a tanórák jelentős része románul zajlik.
Ennek a gyakorlatnak egyenesen zöld utat ad a kormányhatározat, amelyik ahelyett, hogy kinevezne egy ideiglenes vezetőséget az új kar élére (persze magyar tanárokból), akik majd megszervezik a kart, annak felállítását arra a román vezetőségre bízza, amelyik eddig a törvény be nem tartásában s a magyarok kisemmizésében járt élen. Tipikus kecskére a káposztát eset, s ehhez kellene a magyar közösség tapsoljon.
Magyar–német helyett román–magyar–angol
Továbbmenve az se világos, hogy mi lesz az eddigi karokon a helyzet. Maradnak továbbra is kétnyelvűek úgy, mint eddig? Elvileg igen, hisz a kormány csak egy új kar létrehozásáról döntött, a régi ezek szerint változatlan marad. Vajon? Ha megpróbálunk az események mögé nézni, akkor sem lesz több okunk az örömre, a megnyugvásra. Nem véletlen ugyanis, hogy sokaknak a Petőfi–Schiller-egyetem jut eszébe a mostani történetről, hisz a helyzet nagymértékben hasonló. Akkor volt egy SZKT-határozat, ami kimondta, hogy ha nem jön létre az önálló állami magyar egyetem, akkor az RMDSZ kilép a kormányból.
Most az RMDSZ országos vezetői többször és több helyen kijelentették az év elején, hogy ha nem jön létre az önálló magyar nyelvű oktatási struktúra a vásárhelyi orvosin, akkor az RMDSZ kilép a kormányból. Akkor határozat született a magyar–német nyelvű egyetemről (tehát nem arról, amit az RMDSZ kért), s az SZKT mégis visszatáncolt, megszavazta a kormányban maradást. Most határozat született a román–magyar–angol karról (ami ugye kicsivel még roszszabbul hangzik, mint a magyar–német), de ez elég volt ahhoz, hogy Kelemen Hunorék győzelmet kiáltsanak, s utánuk kórusban a sajtójuk. (A szomorú az, hogy a kórusba kisebb-nagyobb hangerővel és lelkesedéssel anyaországi pártok és politikusok is beálltak.)
Akkor kifele kellett stabilnak mutatni az országot, most választások közelednek, s kivétel nélkül minden párt fel akarja és fel fogja használni a kampányban azt a témát. Az ellenzéki pártok váltig szidni fogják a kormányt, s kiemelten a román kormánypártokat, hogy engedtek a magyarok zsarolásának, elárulták a nemzeti érdeket. Az RMDSZ hallgatni fog arról, hogy úgy lépett be ismét a koalícióba, hogy csak beszéltek erről-arról, de írott koalíciós megállapodás nem született, tehát nincs mit számon kérni a Demokrata-Liberális Párton, s azt fogja orrvérzésig hangoztatni, hogy győzelem, győzelem, a kormány létrehozta a magyar kart Vásárhelyen.
S persze hallgatni fog arról is, hogy nem magyar, hanem román–magyar–angol (ebben a sorrendben!) kar létrehozásáról szól a határozat. A román kormánypártok ugyanakkor a nagy nyilvánosság előtt a tolerancia és a törvénytisztelet bajnokainak fogják beállítani magukat. Persze azért lesz rá gondjuk, hogy eljusson a választókhoz az is, hogy ugyan látszólag engedtek a nyomásnak, de nyugalom, volt rá gondjuk, hogy olyan határozat szülessen, ami a bíróság előtt nem áll meg, s végül úgysem lesz belőle semmi.
A romániai magyarok pedig mindezt fásultan szemlélik, hisz 22 év alatt megszokták már, hogy ők nem fontosak, az ő érdekeik nem számítanak a politikusoknak. Félő, hogy még arra sem lesz jó ez az egész történet, hogy lendületet, erőt adjon a másik két magyar pártnak, már csak azért sem, mert a választók nem azt tanulták meg két évtized alatt, hogy az RMDSZ-re ne számítsanak, hanem azt, hogy a politikus mind semmirekellő, magának való, egyik kutya, a másik eb.
Félmegoldás nem kell
Nem utolsósorban hadd ejtsek néhány szót magukról a közvetlen érintettekről, az orvosi diákjairól. Azt látni lehet, hogy tisztában vannak az érdekeikkel, tudják, hogy számukra fontos lenne anyanyelven tanulni. Ha valaki megkérdezi őket, akkor ezt el is mondják, ki is tudják fejteni, de valamiért tovább nem lépnek egy tapodtat sem. A politikusok által bujtogatott román diákok képesek utcára vonulni, tüntetni, vállalva ezzel azt, hogy a józan szemlélő szemében nevetségessé és ellenszenvessé válnak (hisz mások jogai ellen lépnek fel), a magyar diákok ellenben, akik a saját jogaikért kellene hogy szót emeljenek, szemérmesen hallgatnak. A magyar ember egyenes és szókimondó volt mindig, jogos kérdés, hogy mi tartja vissza ezeket a fiatalokat attól, hogy ebben a kérdésben saját kezdeményezésből határozott és egyértelmű véleményt nyilvánítsanak?
Végezetül – vállalva annak a kockázatát, hogy következetlennek mondanak – mégis azt mondom, hogy az igazság előbb-utóbb győzni fog, s lesz még magyar nyelvű orvosi egyetem Vásárhelyen. Ehhez elsősorban az kell, hogy fogalmazzuk meg egyértelműen: a romániai magyarokat megilleti az önálló oktatási rendszer a bölcsődétől az egyetemig, félmegoldásokat pedig (vegyes intézmények, román vezetésnek alárendelt magyar csoportok, osztályok és karok) nem fogadunk el. Az önálló oktatási rendszer magyar vezetés alatt működő önálló intézményekből kell hogy felépüljön. Mikor felelős és magas rangú európai politikusok már kimondták, hogy a multikulturalizmus egy hamis pálya, mi sem szabad beérjük a tavaly még győzelemként ünnepelt, de pár hónap után a gyakorlatban csődnek bizonyult rendszerrel.
* Románul nem tudók kedvéért ugyanez röviden magyarul:
1. cikk: (1) A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen új kar jön létre, ahol az oktatás nyelve román, magyar és angol lesz, jelen határozat mellékletének megfelelően.
(2) Az egyetem fogja megszervezni és lebonyolítani az új karon a választásokat, illetve az adminisztratív személyzet számára a versenyvizsgát.
2. cikk: A Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség fogja megállapítani a beiskolázási számokat az új karon.
Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Krónika (Kolozsvár)
A magyar sajtó egy ideje attól hangos, hogy győzelem, megoldódott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, elfogadták a kormányhatározatot, már közzé is tették, hurrá, hurrá. Azt borítékolni lehet, hogy az újságírók, de még a nyilatkozó politikusok közül is igen kevesen olvasták magát a határozatot, márpedig a helyes vélekedés kialakításának ez – jobb helyeken – előfeltétele. Nézzük tehát.
„Art. 1. – (1) În cadrul Universităţii de Medicină şi Farmacie din Târgu Mureş se înfiinţează o nouă facultate, Facultatea de Medicină şi Farmacie, cu programe în limbile română, maghiară şi engleză, prevăzute în anexa care face parte integrantă din prezenta hotărâre.
(2) Universitatea de Medicină şi Farmacie din Târgu Mureş derulează, potrivit legii, procedurile pentru organizarea alegerilor, precum şi pe cele pentru organizarea concursurilor în vederea ocupării posturilor necesare pentru coordonarea din punct de vedere administrativ a facultăţii nou-înfiinţate potrivit alin. (1).
Art. 2. – Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior stabileşte numărul maxim de studenţi care pot fi şcolarizaţi la programele de studii care funcţionează în cadrul facultăţii înfiinţate potrivit art. 1 alin. (1).”*
A határozat melléklete sem valami bőbeszédű, így néz ki:
„– Asistenţă medicală generală (în limba maghiară şi în limba română)
– Medicină (în limba maghiară)
– Medicină (în limba engleză)
– Farmacie (în limba maghiară)”
Bármilyen rövid és vázlatos a jogszabály (vagy éppen azért, mert olyan), regényt lehetne írni róla, de a téma fontosságára való tekintettel mindenképp megér egy kicsivel hoszszabb elemzést. Az első és legnagyobb gond az, hogy ugyan azt szajkózza minden érintett politikus (ideértve a miniszterelnököt is), hogy a határozat azért született, hogy érvényt szerezzenek az oktatási törvénynek, ez minden kétséget kizáróan nem így van, ugyanis az oktatási törvény a kisebbségek nyelvén való oktatásról ezt mondja:
„Art. 135. – (1) Învăţământul superior pentru minorităţile naţionale se realizează:
a) în instituţii de învăţământ superior în cadrul cărora funcţionează facultăţi/linii/programe de studii cu predare în limba maternă;
b) în instituţii de învăţământ superior multiculturale si multilingve; în acest caz, se constituie secţii/linii cu predare în limbile minorităţilor naţionale;
c) în cadrul instituţiilor de învăţământ superior pot fi organizate grupe, secţii sau linii de predare în limbile minorităţilor naţionale, în condiţiile legii.
(...)
Art. 363. – La data intrării în vigoare a prezentei legi, instituţiile de învăţământ superior de stat având activităţi de predare în limba minorităţilor naţionale care au statut de universităţi multiculturale şi multilingve, conform prezentei legi, sunt:
1. Universitatea Babeş–Bolyai din Cluj-Napoca – în limbile română, maghiară şi germană;
2. Universitatea de Medicina şi Farmacie din Târgu-Mureş – în limbile româna şi maghiară;
3. Universitatea de Artă Teatrală din Târgu-Mureş - în limbile română şi maghiară.”
A törvény 135. cikkelyét magában is megérné elemezni, hisz annyira nyakatekert, zavaros és többféleképpen értelmezhető (ezért tekintek el a fordításától is), hogy méltó egy dodonai jóslathoz, de teljesen alkalmatlan arra, hogy jogszabályként a romániai magyarság javára és érdekében alkalmazni lehessen, főleg egy olyan országban, mint Románia (ahol – mondjuk ki – a magyarellenesség nyíltan vagy burkoltan évtizedek óta állampolitika).
Az ellenben mindezek mellett egyértelmű, hogy:
1. A szabályozás arról szól, hogy a kisebbségek nyelvén önálló struktúrákat kell létrehozni.
2. A multikulturális egyetemek esetében nem említ önálló kisebbségi karokat.
3. A Marosváráshelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a három multikulturális egyetem egyike, ahol az oktatás nyelve a román és a magyar, szó nincs a törvényben angol nyelvű oktatásról.
A jog hínárjában
Ezek alapján jogi ismeretek hiányában is meg tudja állapítani bárki, hogy az ünnepelt kormányhatározat nincs összhangban a törvénnyel, nem azt a célt szolgálja, hogy helyreállítsa a törvényességet ott, ahol azt az egyetem vezetősége megszegte. Maga a módszer eleve szembemegy a jogállam alapvető elveivel, amelyek úgy hangzanak, hogy a parlament törvényt hoz, amit mindenkinek be kell tartani, s ha valaki netán nem így tesz, annak az igazságszolgáltatással gyűlik meg a baja.
Hasonlatos ez a helyzet ahhoz, hogy a KRESZ értelmében a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen 50 km/h, s mikor a rendőrök azt tapasztalják, hogy Péter Pál 70-nel hajt, akkor erre válaszképpen a kormány határozatot hoz, miszerint Péter Pál a tulajdonában levő személygépkocsival hétköznap köteles maximum 50 km/h-val, ünnepnapokon meg maximum 60 km/h-val közlekedni lakott területen. Tehát Péter Pál egyrészt megúszta büntetlenül az esetet, ráadásul meg az újabb jogszabály nincs összhangban az általános törvénnyel.
Nem csoda tehát, hogy többen is bejelentették, bíróságon támadják meg a kormányhatározatot. Ha pedig ezt meg is teszik (s miért ne tennék), a bíróság – anélkül, hogy elvakult nacionalistákból állna – teljes joggal fogja törvénytelennek nyilvánítani, s megsemmisíteni azt. Ezt már csak azért is meg kell hogy tegye, mert az oktatási törvény egyértelműen kimondja, hogy rendkívüli esetben a kormány hozhat létre új kart, de csak az egyetem vezetőségével való konzultáció után. Márpedig ilyen konzultáció nem volt, nem is lehetett, mert az egyetemnek jelenleg nincs érvényes, szabályosan megválasztott vezetősége. Olyan jogi hínár van tehát az egész ügy körül, ami egyetlen dolgot vetít előre: itt gyors és megnyugtató megoldás egyhamar nem lesz.
A meghozott kormányhatározatot azért sem lehet győzelemnek tekinteni, mert semmiféle garanciát nem tartalmaz arra nézve, hogy bár egyenrangú lesz a román és a magyar tagozat az orvosin. Intő jel kell hogy legyen az, hogy eddig volt egy szabály, miszerint a helyeket egyenlően osztották el a két tagozatra felvételizők között, de tavaly ezt a szabályt már megszegték a fizetéses helyek esetében. Ezek után nagy felelőtlenség úgy „rendezni” a magyar oktatás helyzetét az egyetemen, hogy ezt az elvet nem rögzíti világosan és egyértelműen a határozat.
Sőt ha szigorúan a jogszabály szövegét nézzük, abból még az sem derül ki, hogy az asszisztensképzőn magyar diákok magyarul fognak tanulni, a szöveg minden további nélkül értelmezhető úgy, hogy az oktatás nyelve vegyes lesz. Hasonlóképpen azt se rögzíti se a törvény, se a kormányhatározat, hogy a magyar orvosképzőn az oktatás nyelve magyar, tehát folytatható az eddigi gyakorlat, hogy az ember gyermeke bejut magyar tagozatra, de ott azzal szembesül, hogy számos tanár egy kukkot sem tud magyarul (vagy tud, de nem akar beszélni), így a tanórák jelentős része románul zajlik.
Ennek a gyakorlatnak egyenesen zöld utat ad a kormányhatározat, amelyik ahelyett, hogy kinevezne egy ideiglenes vezetőséget az új kar élére (persze magyar tanárokból), akik majd megszervezik a kart, annak felállítását arra a román vezetőségre bízza, amelyik eddig a törvény be nem tartásában s a magyarok kisemmizésében járt élen. Tipikus kecskére a káposztát eset, s ehhez kellene a magyar közösség tapsoljon.
Magyar–német helyett román–magyar–angol
Továbbmenve az se világos, hogy mi lesz az eddigi karokon a helyzet. Maradnak továbbra is kétnyelvűek úgy, mint eddig? Elvileg igen, hisz a kormány csak egy új kar létrehozásáról döntött, a régi ezek szerint változatlan marad. Vajon? Ha megpróbálunk az események mögé nézni, akkor sem lesz több okunk az örömre, a megnyugvásra. Nem véletlen ugyanis, hogy sokaknak a Petőfi–Schiller-egyetem jut eszébe a mostani történetről, hisz a helyzet nagymértékben hasonló. Akkor volt egy SZKT-határozat, ami kimondta, hogy ha nem jön létre az önálló állami magyar egyetem, akkor az RMDSZ kilép a kormányból.
Most az RMDSZ országos vezetői többször és több helyen kijelentették az év elején, hogy ha nem jön létre az önálló magyar nyelvű oktatási struktúra a vásárhelyi orvosin, akkor az RMDSZ kilép a kormányból. Akkor határozat született a magyar–német nyelvű egyetemről (tehát nem arról, amit az RMDSZ kért), s az SZKT mégis visszatáncolt, megszavazta a kormányban maradást. Most határozat született a román–magyar–angol karról (ami ugye kicsivel még roszszabbul hangzik, mint a magyar–német), de ez elég volt ahhoz, hogy Kelemen Hunorék győzelmet kiáltsanak, s utánuk kórusban a sajtójuk. (A szomorú az, hogy a kórusba kisebb-nagyobb hangerővel és lelkesedéssel anyaországi pártok és politikusok is beálltak.)
Akkor kifele kellett stabilnak mutatni az országot, most választások közelednek, s kivétel nélkül minden párt fel akarja és fel fogja használni a kampányban azt a témát. Az ellenzéki pártok váltig szidni fogják a kormányt, s kiemelten a román kormánypártokat, hogy engedtek a magyarok zsarolásának, elárulták a nemzeti érdeket. Az RMDSZ hallgatni fog arról, hogy úgy lépett be ismét a koalícióba, hogy csak beszéltek erről-arról, de írott koalíciós megállapodás nem született, tehát nincs mit számon kérni a Demokrata-Liberális Párton, s azt fogja orrvérzésig hangoztatni, hogy győzelem, győzelem, a kormány létrehozta a magyar kart Vásárhelyen.
S persze hallgatni fog arról is, hogy nem magyar, hanem román–magyar–angol (ebben a sorrendben!) kar létrehozásáról szól a határozat. A román kormánypártok ugyanakkor a nagy nyilvánosság előtt a tolerancia és a törvénytisztelet bajnokainak fogják beállítani magukat. Persze azért lesz rá gondjuk, hogy eljusson a választókhoz az is, hogy ugyan látszólag engedtek a nyomásnak, de nyugalom, volt rá gondjuk, hogy olyan határozat szülessen, ami a bíróság előtt nem áll meg, s végül úgysem lesz belőle semmi.
A romániai magyarok pedig mindezt fásultan szemlélik, hisz 22 év alatt megszokták már, hogy ők nem fontosak, az ő érdekeik nem számítanak a politikusoknak. Félő, hogy még arra sem lesz jó ez az egész történet, hogy lendületet, erőt adjon a másik két magyar pártnak, már csak azért sem, mert a választók nem azt tanulták meg két évtized alatt, hogy az RMDSZ-re ne számítsanak, hanem azt, hogy a politikus mind semmirekellő, magának való, egyik kutya, a másik eb.
Félmegoldás nem kell
Nem utolsósorban hadd ejtsek néhány szót magukról a közvetlen érintettekről, az orvosi diákjairól. Azt látni lehet, hogy tisztában vannak az érdekeikkel, tudják, hogy számukra fontos lenne anyanyelven tanulni. Ha valaki megkérdezi őket, akkor ezt el is mondják, ki is tudják fejteni, de valamiért tovább nem lépnek egy tapodtat sem. A politikusok által bujtogatott román diákok képesek utcára vonulni, tüntetni, vállalva ezzel azt, hogy a józan szemlélő szemében nevetségessé és ellenszenvessé válnak (hisz mások jogai ellen lépnek fel), a magyar diákok ellenben, akik a saját jogaikért kellene hogy szót emeljenek, szemérmesen hallgatnak. A magyar ember egyenes és szókimondó volt mindig, jogos kérdés, hogy mi tartja vissza ezeket a fiatalokat attól, hogy ebben a kérdésben saját kezdeményezésből határozott és egyértelmű véleményt nyilvánítsanak?
Végezetül – vállalva annak a kockázatát, hogy következetlennek mondanak – mégis azt mondom, hogy az igazság előbb-utóbb győzni fog, s lesz még magyar nyelvű orvosi egyetem Vásárhelyen. Ehhez elsősorban az kell, hogy fogalmazzuk meg egyértelműen: a romániai magyarokat megilleti az önálló oktatási rendszer a bölcsődétől az egyetemig, félmegoldásokat pedig (vegyes intézmények, román vezetésnek alárendelt magyar csoportok, osztályok és karok) nem fogadunk el. Az önálló oktatási rendszer magyar vezetés alatt működő önálló intézményekből kell hogy felépüljön. Mikor felelős és magas rangú európai politikusok már kimondták, hogy a multikulturalizmus egy hamis pálya, mi sem szabad beérjük a tavaly még győzelemként ünnepelt, de pár hónap után a gyakorlatban csődnek bizonyult rendszerrel.
* Románul nem tudók kedvéért ugyanez röviden magyarul:
1. cikk: (1) A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen új kar jön létre, ahol az oktatás nyelve román, magyar és angol lesz, jelen határozat mellékletének megfelelően.
(2) Az egyetem fogja megszervezni és lebonyolítani az új karon a választásokat, illetve az adminisztratív személyzet számára a versenyvizsgát.
2. cikk: A Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség fogja megállapítani a beiskolázási számokat az új karon.
Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 14.
Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti.
A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül.
Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti.
A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül.
Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 15.
Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 16.
Sérelmezi az EMNT, hogy az RMDSZ szombaton egyedül alakította meg a Kulturális Autonómia Tanácsot
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sérelmezi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyoldalúan létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsot, egy korábbi határozat értelmében ugyanis közösen kellett volna megalakítaniuk a testületet.
Az MTI-hez eljutatott közleményben az EMNT arra emlékeztetett, hogy 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében az EMNT és az RMDSZ megegyezett a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. A testület közös létrehozását az RMDSZ döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is határozatba foglalta. Az SZKT elfogadta, hogy a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek 25 százalékát az EMNT, 75 százalékát pedig az RMDSZ kéri fel. A megállapodás azt is rögzítette, hogy a nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet maga fogadja el és alkalmazza.
Az EMNT hangsúlyozta, nincs tudomása arról, hogy az akkori döntést visszavonták volna. Sérelmezte, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan döntött. "Az RMDSZ megint bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni" - áll az EMNT közleményében, mely az egyoldalúan létrehozott testületet "egy újabb RMDSZ-párttanácsnak" titulálja, melynek "megalakítása kampányfogás".
Az EMNT közölte, tudomásul vette, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon közösen hozott döntések mára az RMDSZ számára érvénytelenek lettek. "Továbbra is rendületlenül hiszünk az erdélyi magyar politikai sokszínűségben, egy megújuló politikai életben, mely valós egységet teremthet az erdélyi emberek, a történelmi egyházak és a civilek között" - áll a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által jegyzett közleményben.
Az RMDSZ szombaton a kolozsvári Bánffy-palotában tartotta a Kulturális Autonómia Tanács alakuló ülését. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke úgy értékelte, nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet majd megbeszélni. Hozzátette, a döntéssel arra készülnek, hogy előbb-utóbb jogerőre emelkedik a kisebbségi törvény, melyet évek óta tárgyalnak a parlamentben, és a jogszabály a kulturális autonómiáról is rendelkezik.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2005-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. MTI
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sérelmezi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyoldalúan létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsot, egy korábbi határozat értelmében ugyanis közösen kellett volna megalakítaniuk a testületet.
Az MTI-hez eljutatott közleményben az EMNT arra emlékeztetett, hogy 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében az EMNT és az RMDSZ megegyezett a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. A testület közös létrehozását az RMDSZ döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is határozatba foglalta. Az SZKT elfogadta, hogy a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek 25 százalékát az EMNT, 75 százalékát pedig az RMDSZ kéri fel. A megállapodás azt is rögzítette, hogy a nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet maga fogadja el és alkalmazza.
Az EMNT hangsúlyozta, nincs tudomása arról, hogy az akkori döntést visszavonták volna. Sérelmezte, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan döntött. "Az RMDSZ megint bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni" - áll az EMNT közleményében, mely az egyoldalúan létrehozott testületet "egy újabb RMDSZ-párttanácsnak" titulálja, melynek "megalakítása kampányfogás".
Az EMNT közölte, tudomásul vette, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon közösen hozott döntések mára az RMDSZ számára érvénytelenek lettek. "Továbbra is rendületlenül hiszünk az erdélyi magyar politikai sokszínűségben, egy megújuló politikai életben, mely valós egységet teremthet az erdélyi emberek, a történelmi egyházak és a civilek között" - áll a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által jegyzett közleményben.
Az RMDSZ szombaton a kolozsvári Bánffy-palotában tartotta a Kulturális Autonómia Tanács alakuló ülését. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke úgy értékelte, nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet majd megbeszélni. Hozzátette, a döntéssel arra készülnek, hogy előbb-utóbb jogerőre emelkedik a kisebbségi törvény, melyet évek óta tárgyalnak a parlamentben, és a jogszabály a kulturális autonómiáról is rendelkezik.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2005-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. MTI
2012. április 18.
Kelemen Hunor: az erdélyi magyar közélet elképzelhetetlen az EMKE nélkül
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a közeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
Közgyűlés, tisztújítás és díjátadás a közművelődési egyesületnél
Évi közgyűlést, vezetőségválasztást és díjátadást szervezett szombaton az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A köszöntő beszédek után a jelenlévő EMKE-tagok elfogadták Dáné Tibor Kálmán elnök beszámolóját, a pénzügyi és a cenzori jelentést. Dávid Gyula tiszteletbeli elnök bonyolította le rendkívül gyorsan az új elnökség megválasztási eljárását. Kevés kivételtől eltekintve az eddigi EMKE-elnökség tagjainak szavazott bizalmat a közgyűlés. Kora délután kezdődött a már szokásos díjosztási ünnepség, amelynek keretében 13 díjat és díszokleveleket adtak át.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntő szavai után Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsosa a tárcavezető üzenetét olvasta fel. A miniszteri beszéd alapgondolata az erdélyi magyar értelmiségnek a közös jövő kialakításában játszott szerepe volt. Hangsúlyozta: az erdélyi magyar közélet mindennapjai elképzelhetetlenek az 1885-ben létesült EMKE nélkül.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szavait Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja tolmácsolta. – Az EMKE alapítói 127 évvel ezelőtt az anyanyelvi oktatás és a műveltség, a magyar nyelv és öntudat erősítése, közös örökségünk iránti felelősség mellett tettek hitet. Ugyanezt valljuk ma is – hangzott az üzenet. A főkonzul arról is biztosította a jelenlevőket, hogy az EMKE, mint nemzeti jelentőségű intézmény, továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására.
Dáné Tibor beszámolt a kulturális autonómia-szigetként működő romániai Magyar Házak Hálózatának (MHH) kiépítéséről, amely 2009-ben kezdődött. A kezdeményezést mind az RMDSZ, mind a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta. Megtudtuk: Erdélyben az elmúlt években több mint harminc magyar házat hozott létre az EMKE. Példaként említette a Balázsfalva melletti Tűr településen a közeljövőben létesítendő Magyar Házat, amely Kémenes Lóránt plébános lelkiismeretes munkájának köszönhető. A romániai MHH kialakításában 2010 óta szakmai segítséget kapnak a sárospataki művelődési szakemberektől, Csatlósné Komáromi Katalintól és Bordás Istvántól, a Sárospataki Képtár vezetőjétől. Az EMKE-elnök beszámolt arról is, hogy új, a Magyar Házak állapotára vonatkozó felmérést kezdeményeznének. Idén, szeptember végén pedig Kolozsváron rendeznék meg a Magyar Házak második találkozóját.
Dáné Tibor Kálmán beszámolt arról is, hogy EMKE-elnökként meghívták a Magyarországon a közelmúltban létesült Civil Egyeztető Tanács (CET) ülésére, amelynek keretében részt vett a kulturális és honismereti szekció programjának kidolgozásában. Zárszóként Dáné Tibor Kálmán megköszönte a bel- és külföldi támogatóknak az anyagi segítséget, a sajtónak – és ezen belül elsősorban lapunknak, a Szabadságnak – az EMKE-eseményeken való jelenlétet és érdeklődést. Ács Zsolt, az EMKE munkatársa a pénzügyi, míg László Edit a cenzori jelentést olvasta fel, amelyet a közgyűlés el is fogadott.
Egyed Péter egyetemi oktató, filozófus az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és az EMKE közötti harmonikus együttműködésről, Guttman Mihály elnökségi tag a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett. Csatlósné Komáromi Katalin, a sárospataki Művelődési Ház igazgatója az EMKÉ-vel közös programok fontosságát ecsetelte. Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási-ház helyzetéről számolt be. Tamási Áron lánytestvérének, Ágnes asszonynak a háza eredetileg az EMKE tulajdonát képezte, ám tavaly átkerült az önkormányzat tulajdonába, így elkezdődhettek a leromlott állagú ingatlan felújítási munkálatai
Dávid Gyula tiszteletbeli elnök az elnökségi választás lebonyolítása előtt kifejtette: még ha a mostani romániai magyar politikai élet „szét is veri a magyarságot”, az új elnökségnek továbbra is a magyarság egységéért, a megmaradásért kell munkálkodnia.
Az EMKE új vezetősége: Dáné Tibor Kálmán (elnök), Kötő József (főtanácsos). Régiós alelnökök: Matekovits Mária (Bánság), Széman Péter (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély). Társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök: Szép Gyula. További elnökségi tagok: Guttman Mihály (Kolozsvár), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Házy Bakó Eszter (Brassó), Beder Tibor (Csíkszereda), Ferencz Angéla (Hargita megye), Imreh-Marton István (Kovászna megye).
A választásokat követően Bordás István, a sárospataki képtár vezetője, azaz az EMKE Észak-magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: arra törekszik, hogy a magyarországi kulturális élet munkatársai közül minél többen megismerhessék az erdélyi kultúrát. Ezért kidolgozott egy továbbképzési programot, amely a magyar szaktárca által megtörtént akkreditálás után újabb lehetőséget biztosít a fentebbi célkitűzés eléréséhez. A további hozzászólók között volt Dumitriu Anna, aki az Aranyos-vidéki Népfőiskola tevékenységéről számolt be; Kerekes Hajnal, a nagyenyedi dr. Szász Pál Egyesület alelnökeként, illetve a Magyar Közösségi Ház vezetőjeként a Fehér megyei kulturális tevékenységeket ismertette. Ferencz Angéla a Hargita megyei, míg Imreh-Marton István a Kovászna megyei Kulturális Központ és az EMKE közötti lehetséges együttműködésről értekezett, megköszönve, hogy bekerültek az elnökség tagjai közé. Deák Gyula, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke a közeljövőben a pedagógusok számára megszervezendő néptánctanfolyamra, Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ tordaszentlászlói szervezetének elnöke pedig a június végi Szent László napi énektalálkozóra hívta fel a jelenlevők figyelmét.
Délután 2 órakor kezdődött az EMKE-díjak és díszoklevelek átadása. A 13 szobor Venczel Árpád, a díszoklevelek pedig Venczel Attila alkotása.
Életműdíjat kapott a marosvásárhelyi Marosi Ildikó irodalomtörténész, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horváth Andor egyetemi oktató szerint Marosi Ildikó érdeme, hogy évtizedeken át gyűjtötte majdani köteteinek anyagát, hogy aztán az 1989-es rendszerváltás után megvalósíthassa álmait, és a „felkutatott kincsek jó gondozójává vált”. Spectator-díjban részesült Cseke Péter Tamás újságíró (Bukarest). Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház ügyvezetője olvasta fel Kántor Lajos laudációját, amelyben Cseke Péter Tamás publicisztikai tevékenységét kiegyensúlyozottnak, higgadtnak és körültekintőnek nevezte.
Kacsó András-díjat kapott Both Zsuzsa és Both József (Kolozsvár). Dáné Tibor Kálmán méltatásában kiemelte: a Both-házaspár a népi kultúra áthagyományozását jelentős empátiával végzi. Bányai János-díjban részesült Vajda András (Marosvásárhely) néprajzkutató, akit a laudáló Keszeg Vilmos egyetemi oktató elkötelezett, bölcs, megfontolt kutatónak nevezett. Kun Kocsárd-díjat adományoztak Fülöp Júliának (Szászváros). Winkler Gyula európai parlamenti képviselő videóüzenetben laudálta a közösségszervezés aktív résztvevőjét, aki sokat tett a szászvárosi magyarságért. Fülöp Júlia megjegyezte: Kun Kocsárd emléke még mindig elevenen él a szászvárosi magyarok között. Nagy István-díjat kapott Dulányi B. Aladár (Sepsiszentgyörgy). László Attila karnagy laudációjában arra összpontosított, hogy a díjazott három évtizeden át kitartó szervezője, irányítója volt a város művelődési életének.
Bánffy Miklós-díjban részesült Dukász Péter színész (Temesvár), aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen. Szekernyés János laudációja alapján gazdag színészi pálya bontakozott ki. A díjat Kövesdy István rendező vette át.
Poór Lili-díjat kapott Albert Júlia színművész (Kolozsvár). Laudált Köllő Katalin színikritikus, szerkesztő, aki szerint a sikeres művészi és oktatói pálya mögött lélek, tehetség és kitartás lakozik. Kovács György-díjban részesült Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhely). Kövesdy István a fiatal, sokoldalú színész ötéves pályafutását értékelte. Tompa Miklós-díjjal tüntették ki Uray Pétert. (Sepsiszentgyörgy–Budapest). Kötő József színháztörténész laudációját Vincze László, az EMKE munkatársa olvasta fel. Megtudtuk: Uray honosította meg Erdélyben a mozgásszínházat, de ezt megelőzően több művészi ágban (például a zenében) is bizonyított. Szolnay Sándor-díjat kapott Köllő Margit (Marosvásárhely), aki egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen. Laudált Németh Júlia műkritikus, aki a művész kitűnő rajzkészségét, színérzékét méltatta. A díjat Wiesler Zsuzsa vette át.
Monoki István-díjat adományoztak Kosz Orsolyának (Csíkszereda). Kopacz Katalin laudációjából lelkiismeretes, megalapozott szakmai tudással rendelkező több évtizedes könyvtárosi tevékenység rajzolódott ki. Kőváry László-díjban részesült Zsigmond Ilka középiskolai tanár és az általa irányított műemlékpedagógiai kiadványsorozat szerkesztőbizottsága. Vincze Zoltán nyugalmazott tanár laudációjában azt értékelte, hogy a fentebbi kiadványok épp a serdülő korosztály számára íródtak, akiktől „a Guttenberg-galaxis egyre jobban távolodik”. Gróf Mikó Imre-díjat adományoztak Bartha Bálint (Kolozsvár) vállalkozónak. Székely Tibor laudációjában a díjazott szerénységét és nagylelkűségét emelte ki.
Tiszteletbeli taggá nevezték ki Hajnal Jenőt, a vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját és a kolozsvári származású, ám évek óta Németországban élő Kelemen Péter koncerttechnikust.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2012. április 20.
Kelemen: a MOGYE-ügy rendezése a magyar közösség 22 éves kérésének beteljesülése
A jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról egyeztetett Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök csütörtökön Marosvásárhelyen. A kétoldalú találkozót a kormányfő kezdeményezte, aki a koalíció pártjaival és képviselőivel találkozott. Az RMDSZ elnökével való megbeszélésen közös álláspont kialakításáról döntöttek a jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról. Kelemen Hunor hangsúlyozta: „az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy egy jogállamban a kormánynak a törvények betartásáért kell síkra szállnia. Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványnak rossz a kiindulási pontja, hiszen a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem magyar főkarának a megalapításáról szóló kormányhatározat éppen a törvényességet állítja helyre. Az egyetem szenátusa volt az, amely nem alkalmazta az oktatási törvény előírásait, ezt korrigáltuk mi, szintén törvényes lehetőséget alkalmazva a kormányhatározat elfogadásával. Az ellenzék azon kijelentései, amelyek etnikai szegregációra vagy politikai zsarolásra vonatkoznak, teljes mértékben elfogadhatatlanok és felelőtlenek, más céljuk nem lehet, csupán a román és magyar közösségek közötti ellentét szítása”. Az RMDSZ elnöke hozzátette, a szövetség számára kiemelten fontos volt a MOGYE ügyének a rendezése, hiszen az erdélyi magyar közösség 22 éves kérését tudta teljesíteni. Az RMDSZ parlamenti képviselői jelen lesznek ugyan, de nem fognak szavazni a bizalmatlansági indítványról – mondta Kelemen Hunor. A kormányfővel való kétoldalú találkozón szóba került továbbá az ET elnökének, Herman van Rompuy-nak az április 25-i látogatása, amelynek során az ET elnöke a képviselők és szenátorok előtt mond beszédet a Parlamentben.
(hírszerk.) Transindex.ro
A jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról egyeztetett Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök csütörtökön Marosvásárhelyen. A kétoldalú találkozót a kormányfő kezdeményezte, aki a koalíció pártjaival és képviselőivel találkozott. Az RMDSZ elnökével való megbeszélésen közös álláspont kialakításáról döntöttek a jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról. Kelemen Hunor hangsúlyozta: „az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy egy jogállamban a kormánynak a törvények betartásáért kell síkra szállnia. Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványnak rossz a kiindulási pontja, hiszen a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem magyar főkarának a megalapításáról szóló kormányhatározat éppen a törvényességet állítja helyre. Az egyetem szenátusa volt az, amely nem alkalmazta az oktatási törvény előírásait, ezt korrigáltuk mi, szintén törvényes lehetőséget alkalmazva a kormányhatározat elfogadásával. Az ellenzék azon kijelentései, amelyek etnikai szegregációra vagy politikai zsarolásra vonatkoznak, teljes mértékben elfogadhatatlanok és felelőtlenek, más céljuk nem lehet, csupán a román és magyar közösségek közötti ellentét szítása”. Az RMDSZ elnöke hozzátette, a szövetség számára kiemelten fontos volt a MOGYE ügyének a rendezése, hiszen az erdélyi magyar közösség 22 éves kérését tudta teljesíteni. Az RMDSZ parlamenti képviselői jelen lesznek ugyan, de nem fognak szavazni a bizalmatlansági indítványról – mondta Kelemen Hunor. A kormányfővel való kétoldalú találkozón szóba került továbbá az ET elnökének, Herman van Rompuy-nak az április 25-i látogatása, amelynek során az ET elnöke a képviselők és szenátorok előtt mond beszédet a Parlamentben.
(hírszerk.) Transindex.ro
2012. április 21.
Kelemen Hunor: A kulturális örökségvédelem nem ismer határokat a Kárpát-medencében
A magyar Országgyűlésben mondott beszédet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter az intézményes magyar örökségvédelem 140. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter pénteken, Budapesten részt vett a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által, a műemlékvédelmi világnap alkalmából szervezett bizottsági nyílt napon. Felszólalásában kiemelte, történelmi ez a pillanat, hogy a Magyar Parlament Felsőházi termében tart beszédet két magyar kulturális miniszter, hiszen mind Budapesten, mind Bukarestben magyar ember vezeti a kulturális tárcát.
„Az erdélyi magyarok számára hatványozottan fontos, hogy magyar minisztere van Romániában a kulturális tárcának, hiszen a rendszerváltás óta most először tudunk úgy foglalkozni az örökségvédelemmel, ahogyan ezt múltunk, jelenünk és jövőnk megkívánja. 1989 előtt Erdélyben a kulturális örökségvédelmet megszűntették, a kommunista rezsim a rá jellemző konoksággal gyakorlatilag megsemmisítette azt. 1990 után, 23 éves szünetet követően, újjászületett a romániai örökségvédelem. Létrehozták az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, létrejöttek az országos intézmények, beindultak a műemlék- helyreállítási programok, előbb a kulturális tárca támogatásával, majd ez kiegészült az előcsatlakozási alapok lehívásával, külföldi szervezetek támogatásával” – idézte fel beszédében Kelemen Hunor az örökségvédelem kiindulási pontjait Romániában.
„Úgy gondolom, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívása számunkra műemlékeink helyreállítása, hiszen mi a kulturális örökségünk védelmét jövőnk alapjának tekintjük. Példaértékű az az odaadás, amellyel az erdélyi magyar civil szervezetek végezték és végzik munkájukat. (...) Külön kiemelném a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaságot, a Transylvania Trust Alapítványt, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványt, de említésre méltó a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány és még sokan mások” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke külön kiemelte a Magyar Kormány hozzájárulását az erdélyi magyar örökségvédelmi tevékenység beindításához, mert ezzel elősegítette a civil szervezetek működését, sőt, évente támogatott különböző helyreállítási terveket, felméréseket, kisebb mértékben kivitelezési munkálatokat. Ugyancsak kiemelendőnek tartotta a kulturális tárca vezetője az felleltározás támogatását, például az erdélyi magyar pusztuló örökség, falképek és kazettás mennyezetek felmérését. Az 1996 és 2000 között aláírt és érvényes román-magyar kulturális együttműködés volt az első olyan kezdeményezés, amelyben a két ország közösen vállalta bizonyos műemlékek helyreállítását.
„Az erdélyi magyar örökségvédelem területén az igazi áttörés azonban 2009 végén történt” – szögezte le Kelemen Hunor. „Ekkor áttekintettük a tárca addigi tevékenységét, majd átértékeltük az országos műemlék-helyreállítási tervet. A célunk az volt, hogy kiegyensúlyozzuk a tárca alapját képező tevékenységet. 2012-ben büszkén mondhatom, hogy a költségvetés 30 százalékát magyar műemlékek helyreállítására fordítjuk. Nekünk ehhez a román társadalmat, román partnereinket kellett meggyőznünk arról, hogy a magyar, a szász, a szlovák, a szerb vagy az ukrán épített örökség Romániát teszi gazdagabbá, megőrzésük pedig az állam feladata. Nem volt könnyű erről meggyőzni a román társadalmat, de azt gondolom, hogy nekünk sikerült. Számos olyan műemléket állítottunk helyre, amelyet sokan, sokszor ítéltek pusztulásra” – ismertette Kelemen Hunor a jelenlegi helyzetet.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy Romániában sem elegendőek a finanszírozási források, azonban az elmúlt három évben a gazdasági válság ellenére sem fogadta el a kulturális tárca költségvetésének csökkentését.
Befejezésül Kelemen Hunor ismertette a kulturális tárca által a közelmúltban elért eredményeket. „Szellemi és tárgyi örökségünk megőrzése érdekében, első erdélyi magyar szellemi örökségként, a tárca az idén felterjesztette a Csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi világörökség-listájára, ugyanakkor sikerült Torockót az UNESCO világörökségi várományosi listára is felterjesztenünk, Hollókő pozíciójának kiterjesztésével. Ez utóbbi nem valósulhatott volna meg Hollókő Önkormányzata valamint Réthelyi Miklós miniszter úr támogatása nélkül. Köszönettel tartozom a Magyar Kormánynak, a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy a munkánk hatékony legyen. Ma, amikor a határok már átjárhatóak, a két kormány közötti jó kapcsolat lehetőségét maximálisan ki kell használnunk. Ez a mi felelősségünk, ezt a partnerséget ma is megerősítettük. A kulturális örökségvédelem nem ismer határokat a Kárpát-medencében” – zárta felszólalását Kelemen Hunor. Krónika (Kolozsvár)
A magyar Országgyűlésben mondott beszédet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter az intézményes magyar örökségvédelem 140. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter pénteken, Budapesten részt vett a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által, a műemlékvédelmi világnap alkalmából szervezett bizottsági nyílt napon. Felszólalásában kiemelte, történelmi ez a pillanat, hogy a Magyar Parlament Felsőházi termében tart beszédet két magyar kulturális miniszter, hiszen mind Budapesten, mind Bukarestben magyar ember vezeti a kulturális tárcát.
„Az erdélyi magyarok számára hatványozottan fontos, hogy magyar minisztere van Romániában a kulturális tárcának, hiszen a rendszerváltás óta most először tudunk úgy foglalkozni az örökségvédelemmel, ahogyan ezt múltunk, jelenünk és jövőnk megkívánja. 1989 előtt Erdélyben a kulturális örökségvédelmet megszűntették, a kommunista rezsim a rá jellemző konoksággal gyakorlatilag megsemmisítette azt. 1990 után, 23 éves szünetet követően, újjászületett a romániai örökségvédelem. Létrehozták az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, létrejöttek az országos intézmények, beindultak a műemlék- helyreállítási programok, előbb a kulturális tárca támogatásával, majd ez kiegészült az előcsatlakozási alapok lehívásával, külföldi szervezetek támogatásával” – idézte fel beszédében Kelemen Hunor az örökségvédelem kiindulási pontjait Romániában.
„Úgy gondolom, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívása számunkra műemlékeink helyreállítása, hiszen mi a kulturális örökségünk védelmét jövőnk alapjának tekintjük. Példaértékű az az odaadás, amellyel az erdélyi magyar civil szervezetek végezték és végzik munkájukat. (...) Külön kiemelném a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaságot, a Transylvania Trust Alapítványt, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványt, de említésre méltó a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány és még sokan mások” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke külön kiemelte a Magyar Kormány hozzájárulását az erdélyi magyar örökségvédelmi tevékenység beindításához, mert ezzel elősegítette a civil szervezetek működését, sőt, évente támogatott különböző helyreállítási terveket, felméréseket, kisebb mértékben kivitelezési munkálatokat. Ugyancsak kiemelendőnek tartotta a kulturális tárca vezetője az felleltározás támogatását, például az erdélyi magyar pusztuló örökség, falképek és kazettás mennyezetek felmérését. Az 1996 és 2000 között aláírt és érvényes román-magyar kulturális együttműködés volt az első olyan kezdeményezés, amelyben a két ország közösen vállalta bizonyos műemlékek helyreállítását.
„Az erdélyi magyar örökségvédelem területén az igazi áttörés azonban 2009 végén történt” – szögezte le Kelemen Hunor. „Ekkor áttekintettük a tárca addigi tevékenységét, majd átértékeltük az országos műemlék-helyreállítási tervet. A célunk az volt, hogy kiegyensúlyozzuk a tárca alapját képező tevékenységet. 2012-ben büszkén mondhatom, hogy a költségvetés 30 százalékát magyar műemlékek helyreállítására fordítjuk. Nekünk ehhez a román társadalmat, román partnereinket kellett meggyőznünk arról, hogy a magyar, a szász, a szlovák, a szerb vagy az ukrán épített örökség Romániát teszi gazdagabbá, megőrzésük pedig az állam feladata. Nem volt könnyű erről meggyőzni a román társadalmat, de azt gondolom, hogy nekünk sikerült. Számos olyan műemléket állítottunk helyre, amelyet sokan, sokszor ítéltek pusztulásra” – ismertette Kelemen Hunor a jelenlegi helyzetet.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy Romániában sem elegendőek a finanszírozási források, azonban az elmúlt három évben a gazdasági válság ellenére sem fogadta el a kulturális tárca költségvetésének csökkentését.
Befejezésül Kelemen Hunor ismertette a kulturális tárca által a közelmúltban elért eredményeket. „Szellemi és tárgyi örökségünk megőrzése érdekében, első erdélyi magyar szellemi örökségként, a tárca az idén felterjesztette a Csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi világörökség-listájára, ugyanakkor sikerült Torockót az UNESCO világörökségi várományosi listára is felterjesztenünk, Hollókő pozíciójának kiterjesztésével. Ez utóbbi nem valósulhatott volna meg Hollókő Önkormányzata valamint Réthelyi Miklós miniszter úr támogatása nélkül. Köszönettel tartozom a Magyar Kormánynak, a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy a munkánk hatékony legyen. Ma, amikor a határok már átjárhatóak, a két kormány közötti jó kapcsolat lehetőségét maximálisan ki kell használnunk. Ez a mi felelősségünk, ezt a partnerséget ma is megerősítettük. A kulturális örökségvédelem nem ismer határokat a Kárpát-medencében” – zárta felszólalását Kelemen Hunor. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 23.
Tízéves a Magyar Ifjúsági Értekezlet
Tízéves fennállását ünnepelte szombaton a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a székelyudvarhelyi jubileumi rendezvényen közel másfélezer erdélyi magyar fiatal vett részt, de az RMDSZ több politikusa is megjelent.
Jubileum. Bodor László elnök szerint a Miért egykori és jelenlegi tagjai „mindenhol ott vannak” „A központi vezetéstől a megyei és helyi vezetésig mindenhol ott vannak a miértesek. Nem egy-két személy, hanem sokan képviselnek minket, azonban az eredményességnek nem a számokban rejlik a lényege, hanem abban, hogy itthon vagyunk, és Erdélyért dolgozunk mindannyian” – jelentette ki köszöntő beszédében Bodor László, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet elnöke.
Borboly Csaba egykori Miért-elnök, a Hargita megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Miért sokat adott az erdélyi magyarságnak: az évek során a szervezet lelkes fiataljaiból közéleti vezetők kerültek ki”.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a Miért alapító elnöke a szövetséggel kötött partnerség fontosságát hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem önmagával írta alá azt a partnerségi kapcsolatot, hanem a Miérttel, egy erős, tevékeny ifjúsági szervezettel”.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a szövetség szem előtt tartja a fiatalok érdekeit és támogatja őket. A gondolatot folytatva Kelemen Hunor, szövetségi elnök videóüzenetében kifejtette: ennek legfőbb bizonyítéka a fiatalok hangsúlyos jelenléte a jelöltlistákon. Winkler Gyula EP-képviselő az erdélyi ifjúságot érintő Erdély 2020-as fejlesztési terv fontosságát vázolta, míg Sógor Csaba EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható eredményes jövő érdekében az erdélyi ifjúságnak legalább négy idegen nyelvet szükséges elsajátítania.
Az ünnepi gálaesten sor került a Miért Pro Organizatione díj átadására, amelyet az ifjúsági szervezet olyan személyiségeknek ad, akik kitartó és odaadó munkával járultak hozzá a szervezet fejlődéséhez. Idén Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal vezetője kapta a kitüntetést.
Az ünnepi gála műsorát a De La Funk székelyudvarhelyi együttes és Zsók Levente humorista produkciói színesítették, majd a kovásznai Center Point, valamint az est sztárvendége, a magyarországi 30Y együttes lépett fel. Krónika (Kolozsvár)
Tízéves fennállását ünnepelte szombaton a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a székelyudvarhelyi jubileumi rendezvényen közel másfélezer erdélyi magyar fiatal vett részt, de az RMDSZ több politikusa is megjelent.
Jubileum. Bodor László elnök szerint a Miért egykori és jelenlegi tagjai „mindenhol ott vannak” „A központi vezetéstől a megyei és helyi vezetésig mindenhol ott vannak a miértesek. Nem egy-két személy, hanem sokan képviselnek minket, azonban az eredményességnek nem a számokban rejlik a lényege, hanem abban, hogy itthon vagyunk, és Erdélyért dolgozunk mindannyian” – jelentette ki köszöntő beszédében Bodor László, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet elnöke.
Borboly Csaba egykori Miért-elnök, a Hargita megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Miért sokat adott az erdélyi magyarságnak: az évek során a szervezet lelkes fiataljaiból közéleti vezetők kerültek ki”.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a Miért alapító elnöke a szövetséggel kötött partnerség fontosságát hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem önmagával írta alá azt a partnerségi kapcsolatot, hanem a Miérttel, egy erős, tevékeny ifjúsági szervezettel”.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette: a szövetség szem előtt tartja a fiatalok érdekeit és támogatja őket. A gondolatot folytatva Kelemen Hunor, szövetségi elnök videóüzenetében kifejtette: ennek legfőbb bizonyítéka a fiatalok hangsúlyos jelenléte a jelöltlistákon. Winkler Gyula EP-képviselő az erdélyi ifjúságot érintő Erdély 2020-as fejlesztési terv fontosságát vázolta, míg Sógor Csaba EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható eredményes jövő érdekében az erdélyi ifjúságnak legalább négy idegen nyelvet szükséges elsajátítania.
Az ünnepi gálaesten sor került a Miért Pro Organizatione díj átadására, amelyet az ifjúsági szervezet olyan személyiségeknek ad, akik kitartó és odaadó munkával járultak hozzá a szervezet fejlődéséhez. Idén Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal vezetője kapta a kitüntetést.
Az ünnepi gála műsorát a De La Funk székelyudvarhelyi együttes és Zsók Levente humorista produkciói színesítették, majd a kovásznai Center Point, valamint az est sztárvendége, a magyarországi 30Y együttes lépett fel. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 25.
EMNP: fenyegeti a Néppárt jelöltjeit az RMDSZ
Megfenyegették az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló Szilágy megyei, illetve zilahi önkormányzati képviselő-jelölteket és hozzátartozóikat az RMDSZ helyi vezetői, a jelenségre ugyanakkor más erdélyi megyékben is panaszkodtak az EMNP politikusai – jelentette be keddi rendkívüli kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tunyogi Timea, az alakulat zilahi polgármester-jelöltje és Rácz Lóránd megyei tanácsosjelölt azt állította, miután nyilvánosságra hozták a néppárt jelöltjeinek neveit, a szövetség megyei vezetői telefonon keresték és fenyegették őket, illetve családjukat.
Tunyogi Timea, Toró T. Tibor, Rácz Lóránd „Megfenyegették a szüleimet, hogy tönkreteszik a családi vállalkozásukat, ha nem lépek vissza. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke és Sojka Attila, Zilah RMDSZ-es alpolgármestere telefonon zaklatják a listáinkon szereplő embereket és hozzátartozóikat, akiket állásuk elvesztésével vagy gazdasági ellehetetlenítésükkel próbálják megfélemlíteni” – nyilatkozta Tunyogi Timea, az EMNP zilahi szervezetének elnöke, polgármester-jelöltje.
A Magyarországon eltöltött tíz év után nemrég hazatelepült fiatal politikus hozzátette: megyeszerte számtalanszor felhívták az EMNP jelöltjeit, akiknek előbb RMDSZ-es politikai karriert ajánlottak, később azonban fenyegető üzeneteket kaptak.
Rácz Lóránd, az EMNP Szilágy megyei tanácsosjelölt-listájának második helyezettje arról számolt be, hogy Seres Dénes parlamenti képviselő több alakalommal személyesen felhívta telefonon. Azt kérte, ne induljon a választásokon az EMNP színeiben, majd az RMDSZ listájára való felvételt ajánlotta. Az elutasító választ követően Seres állítólag közölte, „gondoskodik róla”, hogy az EMNP-s jelölt munkanélküli felesége többé ne kapjon állást Zilahon, sőt azt is kilátásba helyzet, hogy a civilben a többnyire lakodalmakon fellépő Szinkópa együttesben zenélő Rácz zenekara egyetlen meghívást se kapjon esküvőkre vagy más rendezvényekre. „Ne indulj, mert három szavazattól nem leszel sztár” – idézte Rácz Seres Dénest.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, a zilahi eset csak az egyik példája a pártja jelöltjeit ért megfélemlítési kísérleteknek: a Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is hasonló incidensekről számoltak be a néppárti jelöltek. Elmondta, Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig a megfélemlítés volt a legnagyobb probléma, amellyel eddig találkozott, Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt próbálkozik hasonló módszerekkel. Toró T. Tibor egyúttal visszautasította a „félelemkampányt”, úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.
„Az EMNP visszautasítja, hogy félelemben éljünk, minden ilyen próbálkozást elutasítunk és nyilvánosságra hozunk” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte: az RMDSZ-nek és személyesen Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének kíván a sajtón keresztül üzenni a történtek nyomán.
„Az RMDSZ-esek hiába fenyegetnek, mert az új egység, amely létrehozásán a néppárt munkálkodik, előbb vagy utóbb úgyis létrejön. Ennek az egységnek a kötőszövete pedig nem a félelem, hanem a választópolgárok, a történelmi egyházak közösségei, a civil szervezetek és a különböző politikai pártok együttműködése” – szögezte le Toró.
Az EMNP elnöke ugyanakkor megerősítette pártja korábbi álláspontját, miszerint csak választási koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a másik két magyar politikai párttal. Újságírói kérdésre Toró T. Tibor elmondta, a román politikai szervezetekkel sem zárja ki az együttműködés lehetőségét, ha az a magyar érdekeket szolgálja. Példaként említette, hogy Marosvásárhelyen a függetlenként induló Smaranda Enache lehetne a közös polgármester-jelölt, mert a magyar pártok jelöltjeinek külön-külön semmi esélye visszahódítani a városházát.
Az RMDSZ Zilah megyei elnökét kedden többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, a Transindex hírportálnak nyilatkozva azonban Seres Dénes hazugságnak nevezte, hogy az RMDSZ részéről bárki is megfenyegette volna az EMNP két jelöltjét, szerinte szó sem volt arról, hogy ő és az alpolgármester lebeszélték volna az indulásról a jelölteket. „Mi az EMNP módszerét kifogásoltuk: miután lecsengett az RMDSZ jelöltállítása, kimentek a falvakba és próbálták meggyőzni a jelölteinket arról, hogy álljanak át az EMNP-be. Tehát nincsenek embereik, ezért a mi embereinket próbálják elcsalogatni” – nyilatkozta Seres a portálnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
Megfenyegették az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló Szilágy megyei, illetve zilahi önkormányzati képviselő-jelölteket és hozzátartozóikat az RMDSZ helyi vezetői, a jelenségre ugyanakkor más erdélyi megyékben is panaszkodtak az EMNP politikusai – jelentette be keddi rendkívüli kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tunyogi Timea, az alakulat zilahi polgármester-jelöltje és Rácz Lóránd megyei tanácsosjelölt azt állította, miután nyilvánosságra hozták a néppárt jelöltjeinek neveit, a szövetség megyei vezetői telefonon keresték és fenyegették őket, illetve családjukat.
Tunyogi Timea, Toró T. Tibor, Rácz Lóránd „Megfenyegették a szüleimet, hogy tönkreteszik a családi vállalkozásukat, ha nem lépek vissza. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke és Sojka Attila, Zilah RMDSZ-es alpolgármestere telefonon zaklatják a listáinkon szereplő embereket és hozzátartozóikat, akiket állásuk elvesztésével vagy gazdasági ellehetetlenítésükkel próbálják megfélemlíteni” – nyilatkozta Tunyogi Timea, az EMNP zilahi szervezetének elnöke, polgármester-jelöltje.
A Magyarországon eltöltött tíz év után nemrég hazatelepült fiatal politikus hozzátette: megyeszerte számtalanszor felhívták az EMNP jelöltjeit, akiknek előbb RMDSZ-es politikai karriert ajánlottak, később azonban fenyegető üzeneteket kaptak.
Rácz Lóránd, az EMNP Szilágy megyei tanácsosjelölt-listájának második helyezettje arról számolt be, hogy Seres Dénes parlamenti képviselő több alakalommal személyesen felhívta telefonon. Azt kérte, ne induljon a választásokon az EMNP színeiben, majd az RMDSZ listájára való felvételt ajánlotta. Az elutasító választ követően Seres állítólag közölte, „gondoskodik róla”, hogy az EMNP-s jelölt munkanélküli felesége többé ne kapjon állást Zilahon, sőt azt is kilátásba helyzet, hogy a civilben a többnyire lakodalmakon fellépő Szinkópa együttesben zenélő Rácz zenekara egyetlen meghívást se kapjon esküvőkre vagy más rendezvényekre. „Ne indulj, mert három szavazattól nem leszel sztár” – idézte Rácz Seres Dénest.
Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, a zilahi eset csak az egyik példája a pártja jelöltjeit ért megfélemlítési kísérleteknek: a Székelyföldön, de Bihar és Szatmár megyében is hasonló incidensekről számoltak be a néppárti jelöltek. Elmondta, Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig a megfélemlítés volt a legnagyobb probléma, amellyel eddig találkozott, Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Párt próbálkozik hasonló módszerekkel. Toró T. Tibor egyúttal visszautasította a „félelemkampányt”, úgy fogalmazott, nem gondolta volna, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után ennyire markánsan jelenik meg a félelem és a fenyegetettség érzése, amiért az általános választójoggal élve a helyhatósági választásokon jelölteket állítanak.
„Az EMNP visszautasítja, hogy félelemben éljünk, minden ilyen próbálkozást elutasítunk és nyilvánosságra hozunk” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte: az RMDSZ-nek és személyesen Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének kíván a sajtón keresztül üzenni a történtek nyomán.
„Az RMDSZ-esek hiába fenyegetnek, mert az új egység, amely létrehozásán a néppárt munkálkodik, előbb vagy utóbb úgyis létrejön. Ennek az egységnek a kötőszövete pedig nem a félelem, hanem a választópolgárok, a történelmi egyházak közösségei, a civil szervezetek és a különböző politikai pártok együttműködése” – szögezte le Toró.
Az EMNP elnöke ugyanakkor megerősítette pártja korábbi álláspontját, miszerint csak választási koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a másik két magyar politikai párttal. Újságírói kérdésre Toró T. Tibor elmondta, a román politikai szervezetekkel sem zárja ki az együttműködés lehetőségét, ha az a magyar érdekeket szolgálja. Példaként említette, hogy Marosvásárhelyen a függetlenként induló Smaranda Enache lehetne a közös polgármester-jelölt, mert a magyar pártok jelöltjeinek külön-külön semmi esélye visszahódítani a városházát.
Az RMDSZ Zilah megyei elnökét kedden többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk, a Transindex hírportálnak nyilatkozva azonban Seres Dénes hazugságnak nevezte, hogy az RMDSZ részéről bárki is megfenyegette volna az EMNP két jelöltjét, szerinte szó sem volt arról, hogy ő és az alpolgármester lebeszélték volna az indulásról a jelölteket. „Mi az EMNP módszerét kifogásoltuk: miután lecsengett az RMDSZ jelöltállítása, kimentek a falvakba és próbálták meggyőzni a jelölteinket arról, hogy álljanak át az EMNP-be. Tehát nincsenek embereik, ezért a mi embereinket próbálják elcsalogatni” – nyilatkozta Seres a portálnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 25.
Nem szavaztak Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről
Döntésképtelenség miatt nem szavazott kedden a képviselőház Borbély László képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A képviselőház keddi plenáris ülésén a névsorolvasáskor még megvolt a döntésképességhez szükséges minimális, 164 fős létszám, az első napirendi pont megszavazásakor azonban csak 134 törvényhozó voksolt, emiatt felfüggesztették az ülést.
A képviselőház létszámhiány miatt nem tudott a Borbély-ügyben dönteni
A képviselőházban a kormányoldalnak kell a döntésképességhez szükséges létszámot biztosítania, az ellenzék ugyanis a tavaszi ülésszak eleje óta bojkottálja a törvényhozás tevékenységét. Victor Ponta, a szociálliberális ellenzék egyik vezetője bejelentette: most bebizonyították, hogy az egyre fogyatkozó kormányoldal már nem képes egyedül megszavazni a törvényeket, ám jövő héttől az ellenzék visszatér a parlamentbe és – egyebek mellett – megszavazza Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését is.
Az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély április 5-én lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg a DNA.
Borbély a gyanút megalapozatlannak minősítette. Politikai alelnöke mellett az RMDSZ is kiállt. Kelemen Hunor, szövetségi elnök azt mondta: Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, és bíznak abban, hogy ártatlansága az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. Krónika (Kolozsvár)
Döntésképtelenség miatt nem szavazott kedden a képviselőház Borbély László képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A képviselőház keddi plenáris ülésén a névsorolvasáskor még megvolt a döntésképességhez szükséges minimális, 164 fős létszám, az első napirendi pont megszavazásakor azonban csak 134 törvényhozó voksolt, emiatt felfüggesztették az ülést.
A képviselőház létszámhiány miatt nem tudott a Borbély-ügyben dönteni
A képviselőházban a kormányoldalnak kell a döntésképességhez szükséges létszámot biztosítania, az ellenzék ugyanis a tavaszi ülésszak eleje óta bojkottálja a törvényhozás tevékenységét. Victor Ponta, a szociálliberális ellenzék egyik vezetője bejelentette: most bebizonyították, hogy az egyre fogyatkozó kormányoldal már nem képes egyedül megszavazni a törvényeket, ám jövő héttől az ellenzék visszatér a parlamentbe és – egyebek mellett – megszavazza Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését is.
Az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély április 5-én lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg a DNA.
Borbély a gyanút megalapozatlannak minősítette. Politikai alelnöke mellett az RMDSZ is kiállt. Kelemen Hunor, szövetségi elnök azt mondta: Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, és bíznak abban, hogy ártatlansága az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 25.
Toró intelmei a kolozsváriaknak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 26.
Hétvégén rajtol a Festum Varadinum
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is.
Immár 21. alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozatot április 28. és május 6. között – jelentette be tegnap Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az eseménysor fővédnöke Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve Halász János, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Az idei Varadinumot mindkét tárca támogatja: az összköltségvetés nagyjából 50 ezer lej, ebből 5000-et a Communitas Alapítvány áll, 25 ezret a romániai művelődésügyi minisztérium, a többi fedezésében a magyarországi tárca segít. A költségvetés mintegy háromnegyede idén is a civil egyesületek által szervezett programok részfinanszírozására megy – tudtuk meg.
A hagyományokhoz híven a nyitó és a záró egyházi szertartást a református és a római katolikus egyház „váltogatja” egymás között, így idén a megnyitóra április 29-én, vasárnap a nagyvárad-újvárosi református templomban kerül sor. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A Varadinum ideje alatt a két másik történelmi egyház, az evangélikus és az unitárius is ünnepi istentiszteletet tart, szerdán, illetve csütörtökön. Biró Rozália az egy héten át tartó rendezvénysorozat csaknem negyven programja közül néhányat kiemelt, köztük Péter I. Zoltán történész április 30-ai, hétfői előadását, amely a Nagyvárad kávéházi élete a Monarchia idejében címet viseli, és az Ady Endre Gimnáziumban kerül rá sor.
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is. A Festum Varadinum idén is díjkiosztó ünnepséggel zárul, amelyen a tavalyi legjobban sikerült rendezvények szervezői kapnak elismerést. Vasárnap, május 6-án kerül sor a hagyományos Szent László-körmenetre a római katolikus székesegyházban. n Nagy Orsolya
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is.
Immár 21. alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozatot április 28. és május 6. között – jelentette be tegnap Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az eseménysor fővédnöke Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve Halász János, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Az idei Varadinumot mindkét tárca támogatja: az összköltségvetés nagyjából 50 ezer lej, ebből 5000-et a Communitas Alapítvány áll, 25 ezret a romániai művelődésügyi minisztérium, a többi fedezésében a magyarországi tárca segít. A költségvetés mintegy háromnegyede idén is a civil egyesületek által szervezett programok részfinanszírozására megy – tudtuk meg.
A hagyományokhoz híven a nyitó és a záró egyházi szertartást a református és a római katolikus egyház „váltogatja” egymás között, így idén a megnyitóra április 29-én, vasárnap a nagyvárad-újvárosi református templomban kerül sor. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A Varadinum ideje alatt a két másik történelmi egyház, az evangélikus és az unitárius is ünnepi istentiszteletet tart, szerdán, illetve csütörtökön. Biró Rozália az egy héten át tartó rendezvénysorozat csaknem negyven programja közül néhányat kiemelt, köztük Péter I. Zoltán történész április 30-ai, hétfői előadását, amely a Nagyvárad kávéházi élete a Monarchia idejében címet viseli, és az Ady Endre Gimnáziumban kerül rá sor.
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is. A Festum Varadinum idén is díjkiosztó ünnepséggel zárul, amelyen a tavalyi legjobban sikerült rendezvények szervezői kapnak elismerést. Vasárnap, május 6-án kerül sor a hagyományos Szent László-körmenetre a római katolikus székesegyházban. n Nagy Orsolya
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. április 26.
Kultúrfolyam Nagyváradon
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum. A nagyváradi kulturális rendezvénysorozatot a Varadinum Kulturális Alapítvány és a négy magyar történelmi egyház jóvoltából huszonegyedik alkalommal szervezik meg – tájékoztatta tegnap a sajtót Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Az idei Festum fővédnökei Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. A sorozat vasárnap, április 29-én ünnepi istentisztelettel indul útjára a nagyvárad-újvárosi református templomban. Előrendezvényként április 28-án, szombaton a Diákokért Egyesület szervezésében a Könyv Napjára várják az érdeklődőket, az Ady Endre Líceum dísztermébe. A rendezvénysorozat gerincét alkotó, immár hagyományos programok mellett az idei rendezvénysorozatba új színt hoz, hogy Fényes Szabolcsra, az Erkel Ferenc-díjas, nagyváradi születésű zeneszerzőre emlékeznek. Május 6-án, vasárnap a nemzetközi Mamamérföld nevű séta 17 órától indul a Szent László térről. A Szülés Hete apropóján szervezett tájékoztató rendezvényen kismamáknak és családot tervezőknek nyújtanak információkat. A sorozat ugyanaznap 18 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő díjkiosztó ünnepséggel, majd az azt követő, Fényességes Csillag című, táncos misztériumjátékkal ér véget.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum. A nagyváradi kulturális rendezvénysorozatot a Varadinum Kulturális Alapítvány és a négy magyar történelmi egyház jóvoltából huszonegyedik alkalommal szervezik meg – tájékoztatta tegnap a sajtót Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Az idei Festum fővédnökei Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. A sorozat vasárnap, április 29-én ünnepi istentisztelettel indul útjára a nagyvárad-újvárosi református templomban. Előrendezvényként április 28-án, szombaton a Diákokért Egyesület szervezésében a Könyv Napjára várják az érdeklődőket, az Ady Endre Líceum dísztermébe. A rendezvénysorozat gerincét alkotó, immár hagyományos programok mellett az idei rendezvénysorozatba új színt hoz, hogy Fényes Szabolcsra, az Erkel Ferenc-díjas, nagyváradi születésű zeneszerzőre emlékeznek. Május 6-án, vasárnap a nemzetközi Mamamérföld nevű séta 17 órától indul a Szent László térről. A Szülés Hete apropóján szervezett tájékoztató rendezvényen kismamáknak és családot tervezőknek nyújtanak információkat. A sorozat ugyanaznap 18 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő díjkiosztó ünnepséggel, majd az azt követő, Fényességes Csillag című, táncos misztériumjátékkal ér véget.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)