Ars Hungarica tizedszer
Háromszékiek a szebeni magyar napokon
Tegnap kezdődött és jövő csütörtökig tart a HÍD - Szebeni Magyar Egyesület által szervezett Ars Hungarica fesztivál, a térség közkedvelt magyar kulturális eseménye. A tizedik rendezvényen Kovászna megyét a Tortoma Könyvkiadó és Demeter László, a megyei tanács szórványprogramjának koordinátora képviseli.
A rendezvény célja, hogy a több évszázados helybéli magyar jelenlétet hangsúlyozza, és hozzájáruljon a magyar közösség érvényesüléséhez a Kárpát-medence határvidékén. A fesztivál a magyar hagyományt, a kulturális gazdagságot mutatja be a helybelieknek és vendégeinek egyaránt. Ugyanakkor a helyi magyar közösség számára kulturális értéket, hovatartozási érzést, kikapcsolódási lehetőséget kínál – mondják a szervezők.
A számos találkozó és konferencia mellett igyekeztek minden korosztály igényeit kielégítő programot összeállítani: lesz könyvvásár, fellép többek között Kegye János világhírű pánsípművész, a Bagossy Brothers Company, a Szentegyházai Gyermekfilharmónia, a Tóth Viktor Tercet, Varnus Xavér orgonaművész, kiállítása nyílik Mánfai György pécsi fotóművésznek, valamint Orth István és Vargyas Ildikó képzőművészeknek. Részletes program a www.szeben.ro honlapon.
(erdély)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Pánsíp koncert Székelyhídon
Április 15–28. között Kegye János pánsípművész idén is meglátogatja a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonait. Napközben foglalkozik a gyerekekkel, délutánonként pedig minden településen ingyenes koncertet ad, ahol adományozni lehet a gyermekotthonok javára. Székelyhídon április 24-én, vasárnap délután 18 órától tart nyilvános koncertet a Székelyhídi Városi Múzeumban.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Hol van az életünk töréspontja
Böjte Csaba szerzetes celebrálta azt a szerda délelőtti misét, mely a Szent Erzsébet Otthon fennállásának második évfordulóját jelezte. Névadó szentjük ereklyéjét is elhozta az otthon lakóinak.
Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét Böjte Csaba ferences-rendi szerzetes viszi körbe Erdélyben, az irgalmasságot, a szeretetet, a jóságot hirdetve. „Árpád-házi Szent Erzsébet életében is sokat segített az embereken, s hiszem, hogy most, nyolcszáz évvel halála után méginkább vágyik arra, hogy segítségünkre legyen” – mondta Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc alapítvány vezetője, majd röviden szólt a szent életéről, arról, hogy sosem zúgolódott sorsa ellen, hanem megmutatta, hogy milyen szépen élni és szeretni.
Töréspont
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy életünk töréspontja az, hogy fiatalok vagyunk-e, vagy idősek, egészségesek, vagy betegek, sikeresek, népszerűek, vagy ismeretlenek – de Szent Erzsébettől megtanulhatjuk, hogy egyedül az számít igazán: szeretünk-e vagy sem. „A mi urunk Jézus Krisztus nem azt a parancsot adta, hogy legyünk sikeresek és egészségesek, hanem hogy szeressük egymást, ezt pedig bárhol, bármikor gyakorolhatjuk” – mondta a szerzetes. Szent Erzsébet rajongva szerette férjét, gyermekeit és azt akarta, hogy minden ember boldog legyen – s ez most, a XXI. században is példaértékű. Nem létezik olyan helyzet, hogy ne tudjunk szeretni, mindig eldönthetjük, hgoy rámordulunk, vagy rámosolygunk a mellettünk lévőkre – s ez képezi valójában az életünk nagy tengelyét.
Elmosta az idő
Sárospatakon immár semmi nem őrzi Szent Erzsébet emlékét, a történelem teljesen elmosta azt a Sárospatakot, ahol Szent Erzsébet született, semmi nem maradt ránk, „csak ez az ereklye, Szent Erzsébet maga”, azaz egyedül a szeretet, amelyet képviselt. Tanuljunk tőle, s az irgalmasság évében merjünk egymással és önmagunkkal is irgalmasak lenni. „Bár lett volna rá oka, ő nem panaszkodott, nem siralmai, hanem rózsái vannak, áldása van, és forró szeretete a Megváltó és embertársai iránt.”
Később Böjte Csaba egy 98 éves atyáról szólt, aki, miután elmondta a Te Deum himnuszt, ismét felfedezte magában a bizalmat Isten egyszülött Fia iránt. „Ha a Megváltó, ránk, bűnös papokra tudja bízni magát, nekünk is mernünk kellene letennünk életünket az Ő kezébe” – jegyezte meg a ferences-rendi szerzetes.
Zene
A mise, melyet Kor Balázs atya, az otthon lelki vezetője, Egeli József atya, a Caritas aligazgatója, Vakon Zsolt püspökségi titkár, s Németh László, a Szent Márton otthon lelki vezetője koncelebrált, áldozással folytatódott, majd a hívek az ereklye elé járultak.
A mise alatt és azt követően Perei Benita és Gulyás Mónika énekelt dicsőítő dalokat, s a budapesti Kegye János pánsípművész Szivacs Balog Jenő kíséretével lépett fel. Mint megtudtuk, utóbbiak az erdélyi körút során végig a biztosítják a zenei kíséretet.
Neumann Andrea
erdon.ro

Egy erdélyi könyvbemutató turnéról
A napokban kikerült a nyomdából Frigyesy Ágnes Az Úr csodásan működik – Erdélyi nagy Tanúságtevők – Ferencz Béla Ervin OFM, Tőkés István, Bíró János Antal OFM című könyve, mely alkalomból a kötet szerzője a jövő héten erdélyi könyvbemutató körútra indul. Második erdélyi könyvbemutató körútját augusztusra tervezi.
Takaró Mihály irodalomtörténész a kötet bevezetőjében így ír: „Hiánypótló, egyszersmind friss, eredeti munkát tart az olvasó a kezében. A Szalézi Szent Ferenc-díjas, sokszínű és sokrétű munkát végző újságíró Frigyesy Ágnes arra vállalkozott, hogy a történelmi félmúltat és jelent összekötve, felekezeti korlátokon túllépve, három ’istenszolga’ életútját bemutatva példákat tárjon elénk, XXI. századi magyarok elé arról, hogy a hit, a szeretet, a remény örök megtartó erő, mely bátorságot, hűséget, bizodalmat teremhet abban, aki mindvégig, rendületlenül ezekbe kapaszkodik…”
Urbán Erik ferences szerzetes, érseki helynök, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója a kötet ajánló soraiban rámutat: „Sokatmondó a kötet címe is: Az Úr csodásan működik – Erdélyi nagy Tanúságtevők, hiszen e kötetnek nemcsak az a célja, hogy csupán emlékeztessenek egy adott korban, politikai rendszerek viszontagságai között nagyrészt leélt életutakra, hanem az egyes eseményekben felismerjük Isten gondviselését népe iránt, hiszen minden időben megadja azon karizmatikus személyeket, akik elveszítik életüket Istenért és felebarátiakért, így kiteljesítve azt.
A Budapesten élő Frigyesy Ágnes első erdélyi körútjának várható programja:
Május 7., 12 óra, Déva, ferences templom – déli szentmise utáni könyvbemutató
Május 7., 17 óra, Szászváros – Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ, ferences kolostor ebédlője – teadélután
Május 8., Gyulafehérvár – papi szeminárium díszterme, 60 kispapnak (zártkörű)
Május 9., 18 óra Székelyudvarhely – Városháza, Szent István díszterem
Május 10., 18 óra Gyergyószárhegy, Művelődési Ház, Cike terem
Május 12., 17 óra, Kovászna – Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ épülete
Május 13., (szervezés alatt) Sepsiszentgyörgy, esetleg Málnás
Május 14., 10.30, Csíksomlyó, kegytemplom – szentmise utáni könyvbemutató
Május 14., 17 óra Csíkszereda, Millenniumi templom – szentmise utáni könyvbemutató
Az első négy nap alkalmain közreműködik Kegye János pánsípművész. http://itthon.ma/kult

Életsorsok bizonyítják: az Úr csodásan működik
Szomorú vagyok, mert három nagyszerű ember ma nem lehet közöttünk – kezdte mondandóját Frigyesy Ágnes: Az úr csodásan működik című könyvének gyergyószárhegyi bemutatóján Bartis Edit könyvtáros, az esemény házigazdája. A kötet – mélyinterjúkon keresztül – három kiemelkedő egyházi személyiség, P. Ferencz Béla Ervin és Bíró János Antal ferences szerzetesek, valamint Tőkés István református lelkész életútját mutatja be. A bemutatóra sokan összegyűltek a szárhegyi kultúrotthon Cika-termében. Az eseményről Kertész László számol be.
A helyi kolostor templomában tartott szentmisével kezdődött a szárhegyi esemény, majd a kultúrotthon Cika-termébe vonultak az emlékezők, ahol Frigyesy Ágnes: Az úr csodásan működik című könyvét mutatták be. A kecskeméti születésű újságíró, az általa készített interjúk révén mutatja be Ferencz Béla Ervin és Bíró János Antal ferences szerzetesek, valamint Tőkés István református lelkész életútját, a három istenszolga életének szép pillanatait és megpróbáltatásait. Különleges, érzelemdús volt a szárhegyi bemutató, hisz Ervin atya épp aznap töltötte volna 97. életévét, a szerző elmondása szerint nagyon készült a könyvbemutató körútra, személyesen is szeretett volna ott lenni az eseményeken. „De hát itt van, most is itt van velünk” – hangsúlyozta. Frigyesy Ágnes megosztotta a jelenlévőkkel a könyv létrejöttének körülményeit, mondván mindhármukkal sokat beszélgetett, így alkalma volt elmélyülni az életútjukban. Mint mondta, amikor elkezdte írni a könyvet, mindössze annyit tudott, hogy Erdélyi nagy tanúságtevők lesz a címe vagy alcíme, Az úr csodásan működik címet pedig az ismert református ének ihlette. – Az úr csodásan működik, ezt pedig mindhárom életútban felfedezhettem – jegyezte meg a szerző, majd hozzátette, az is érdekes, ahogyan a szálak összefonódnak, hiszen Ervin atya indította el Böjte Csaba ferences szerzetest, akinél Antal atya jelentkezett időskorában munkára. A rendezvény házigazdája, Bartis Edit szárhegyi könyvtáros Takaró Mihály, Magyar Örökség-díjas irodalomtörténész méltatószavait olvasta fel a könyvről: „Hiánypótló, egyszersmind friss, eredeti munkát tart az olvasó a kezében. A Szalézi Szent Ferenc-díjas, sokszínű és sokrétű munkát végző újságíró, Frigyesy Ágnes arra vállalkozott, hogy a történelmi félmúltat és jelent összekötve, felekezeti korlátokon túllépve, három »istenszolga« életútját bemutatva példákat tárjon elénk, XXI. századi magyarok elé arról, hogy a hit, a szeretet, a remény örök megtartó erő, mely bátorságot, hűséget, bizodalmat teremthet abban, aki mindvégig rendületlenül ezekbe kapaszkodik.” – Tudtam, hogy jó kezekben van az a szellemi örökség, amit a könyv által megismerhetünk – fogalmazott a bemutatón Danguly Ervin, Gyergyószárhegy polgármestere. A kötet egyébként rendkívül friss, húsvétkor ment a nyomdába, a szerző azonban előre részleteket küldött belőle, amelyeket Böjte Csaba testvér szárhegyi otthonának gyermekei olvastak fel. A meghitt hangulat emeléséhez Kegye János pánsípművész játéka is hozzátett, bizony egy-egy helyen előkerültek a zsebkendők a jelenlévők között. A körút következő állomásai Kovászna és Sepsiszentgyörgy, végül pedig vasárnap a csíksomlyói kegytemplomban, és szintén aznap a csíkszeredai Millenniumi-templomban mutatják be. A szerző egyébként minden kötet megvásárlásának tíz százalékával a Böjte Csaba otthonaiban nevelkedő gyermekeket támogatja. Hargita Népe (Csíkszereda)

Feltámadunk, s nem leszünk hitványak
A Budapesti Székely kör az őszi évadot híres emberekkel való találkozók tekintetében szeptember 20-án kezdte a Vármegye Galériában. Első számú meghívott Csókay András idegsebész, agykutató volt, az est folyamán később mellé ültették Szilágyi István Tast is, aki negyven évvel ezelőtt Erdélyből telepedett át mint körorvos. Kegye János fuvolaművész a helyzethez illő hangulatot teremtett. A beszélgetés 70 részvevő előtt zajlott.
A tudós Csókay András mérnökként kezdte, de hamar orvos lett belőle, ma is dolgozik, kifejlesztett két innovációs műtéti technikát, az agyi érvarrást és az új tumorkezelési módszert. Mindenki gyakorol, csak az orvos élőn. A makrósebészetet meg lehet tanulni asszisztenciával, de az ember agya mindennél bonyolultabb, ez a végső soron viszonylag alacsony energiaszintű „földi” anyagokból összetevődő, de a szervezettség csúcsán álló anyaghalmaz alaposan próbára teszi a tudományt, sok titkot rejteget. Ahogy nekünk is sikerül néha titokban tartanunk gondolatainkat. A materialista világszemléleten alapuló tudomány saját korlátaiba ütközött, amikor a gondolat forrását kezdte keresni. A mérésére tett sikertelen kísérletek után tudomásul kellett venni, hogy a gondolat az agyban nem lokalizálható, máshol kell kutatni. Megkérdeztem tőle, az agy hozza-e létre a gondolatot, vagy nem? Az új felfedezések nyomán mára már a versengés mellett nagyfokú konszenzus alakult ki a tudósok között, derült ki a válaszából. A tudós Csókay András dolgát talán valamelyest könnyíti, hogy mélyen hívő ember. Mint mondta, a halál sokismeretlenes, a soha meg nem ismerhetők közé tartozik, s a tudomány mindig jégre lépik, mikor közelébe kerül. Hinni kell a feltámadásban – hangsúlyozta nyomatékkal. Sokan annyira meggyötörtek vagyunk, nagy kedvünk feltámadni sincs, de megnyugtatott, épek és erősek leszünk majd akkor, nem hitványak. Még nem vagyunk keresztre feszítve. Lélegzetet kell venni! – tíz búvár közül kilenc ezt ajánlja. Nem titkolta, egy-egy nehéz műtét előtt a Szűzanyához fordul, s a napot imádsággal indítja. Eredményei láttán nem hiába. Ránk férne, hogy mi is imádkozzunk, néha keresztet vetünk, amikor valami fontos dolognak nekikezdünk, de annyi nem elég. Magyarságáról is kérdezték. Csendesen válaszolta, csak közhelyeket tud mondani, mint Isten, család, haza, de éreztette, éppen ezek azok, ahol nincs pardon, legalábbis nála. A magyarság egészségi állapotáról érdeklődött valaki. Lelki betegnek tartja, aki ép ember, és nem vállal gyermeket. (Neki négy gyermeke van.) Szilágyi István Tas szerint a körzeti orvosnak mindent tudnia kell a betegről, az életpályamodellt tartja legfontosabbnak. Makovecz Imre tervezte a házát, amelyben nyugdíjasként Leányfalun a Hitel folyóirat múzeumát rendezte be. Most egy román csoport jelentkezett be, a transzilvanizmusról fog beszélni nekik. 2010-ben Európában 798 millió eurót fordítottak idegrendszeri betegségek gyógyítására, kezelésére, ami súlyos gazdasági és szociális teher a társadalomnak, a családoknak, ennél fogva az agykutatás halaszthatatlan politikai feladattá vált. Aki pénzben gondolkozik, nevezheti ezt is „objektív valóságnak”. „Előfordul velünk, hogy nem azt hisszük, amit látunk, hanem azt látjuk, amit hiszünk” – mondja Balogh Béla.
SZURKOS ANDRÁS / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)