Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Erdely.ma: idegen tollak
Más lapok tollaival ékeskedik és szerez olvasókat magának tíz év óta az Erdely.ma honlap, amely általában élő linkkel való hivatkozás nélkül (sok esetben bármiféle hivatkozás nélkül is) vesz át anyagokat más médiumoktól.
A Román Sajtóklub Becsületbizottsága 2005. november 5-én, a honlapok „elburjánzásakor” szembesült először az internetes tartalmak szerzői jogi kérdéseivel. Akkor leszögezték: „szövegeket csak maximum 500 jel terjedelemben lehet átvenni, de csak akkor, ha ez kevesebb, mint az átvett cikk fele. Minden átvételkor kötelező feltüntetni az adatok forrását, hogy az olvasó az adott honlapon keressen rá arra a tartalomra, amely érdekli”.
Olvasó mellett pénzt lopnak
„Úgy gondolom, akinek nem tetszik, ha tőle veszünk át anyagokat, az szóljon” – érvelt lapunknak Kovács P. Csaba, az erdely.ma főszerkesztője. Elmondása szerint korábban „az egyik nagy hátterű internetes rádió egyenesen az ügyvéddel kerestette meg a szerkesztőséget”. „A források többségének megfelel, ha egyértelműen hivatkozunk rájuk. Akiknek nem, azok elmondják, hogy ők hogy szeretnék, és általában megtaláljuk a mindkét fél számára megfelelő megoldást” – magyarázta a főszerkesztő.
„Egyébként ki nem vesz át anyagot a másiktól a mai világban?” – adott magyarázatot az erdely.ma stratégiájára Kovács. Mint mondja, van olyan nyomtatott lap, amelyik lapzárta után átküldi a honlapnak a cikkeit, ők a médiapartnerek, akikre élő linkkel hivatkoznak, és a logójukat is feltüntetik az oldalon.
„Teljes terjedelmében átvett anyag esetén kevés, ha pusztán forrásként, link nélkül említik meg az újságot, mert ezzel nem csupán olvasókat lopnak, hanem pénzt is. A potenciális reklámozókat ugyanis nem a weboldal tartalma, hanem annak látogatottsága érdekli” – magyarázta az Új Magyar Szó internetes felületéért, a Maszol.ro-ért felelős Vásárhelyi-Nyemec Réka. A webszerkesztő szerint el kell dönteni, hogy valaki lapszemléző portált működtet, és vállalja az azzal járó arculatot, mint például a Hirkereso.ro, vagy pedig saját tartalommal áll elő. Az erdely.ma ugyanis úgy tesz, mintha hírportál lenne, így „adja el magát”, pedig nem egyéb lapszemleoldalnál.
MÚRE: szabályra van szükség
„Engem is zavar, hogy a Népújság cikkei, szelektálva, rámutató link nélkül jelennek meg az Erdely.ma honlapján” – jelentette ki az üggyel kapcsolatban megkeresésünkre Karácsony Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, aki „civilben” a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztő-helyettese. „Szükségesnek tartom, hogy az újságírószervezet – a honlapok szerkesztőivel, főszerkesztőivel együtt – rövid időn belül kidolgozzon egy olyan szabályzatot, amely összhangban van a szerzői jogok védelmével, hogy az ilyen eseteket megelőzhessük” – szögezte le Karácsonyi. Hozzátette: a lehető legjobb megoldás egyébként az lenne ebben az esetben, ha azok a honlapok, amelyek teljes egészében vesznek át más anyagokat, egy összefoglaló után beillesztenék az adott cikkre mutató linket. „A link beillesztése azért bír különös fontossággal, mert az ilyen átvételeknek jelentős gazdasági vonzata is van, ugyanis a reklámozó annak függvényében köt szerződést, hogy az adott oldalnak milyen a látogatottsága” – hangsúlyozta Karácsonyi Zsigmond is.
F. I.
Új Magyar Szó (Bukarest)