A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Nincs információjuk a Magyarországon élő román állampolgároknak arról, hogy milyen okiratok birtokában szavazhatnak. Erre vonatkozó információt egyelőre a budapesti román nagykövetség sem adott, Ireny Comaroschi nagykövet asszony szerint erre még időre van szükségük. Niculescu Tóni külügyi államtitkár tájékoztatása szerint a Külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt kiküldte a nagykövetségeknek a parlamenti választásokra vonatkozó valamennyi információt. „Éppen ezért furcsállom a budapesti nagykövetség tájékozatlanságát” – mondta az államtitkár. A Magyarországon tartózkodó román állampolgároknak csak alig több, mint harmada jogosult a szavazásra, ugyanis csak ennyien rendelkeznek az ehhez szükséges iratokkal. „Szűk két hét van a választásokig, és még nem lehet tudni pontosan, hogy milyen okmányokkal lehet majd elmenni szavazni, és főleg azt nem, hogy ezeket honnan lehet beszerezni” – mondta el Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az Európában élő román állampolgárok, elsősorban a magyarok szavazataiért száll versenybe képviselőjelöltként. „Sajnos, nekünk semmilyen információnk nincs arról, hogy összesen hány romániai magyar él Magyarország területén, eddig erről nem készült felmérés, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan kik azok, akiket meg kellene fogni és szavazásra csábítani” – mondta Kis Béla. A választójogi törvény most először teszi lehetővé, hogy a külföldön élő román állampolgárok képviselőt küldjenek a bukaresti parlamentbe. Az ÚMSZ Budapesten a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól megtudta, Magyarországon a 2008. június 30-i adatok szerint 21. 017 román állampolgárságú személy rendelkezik bevándorlási, 18 221 letelepedési, 639 fő pedig tartózkodási engedéllyel. A Magyarországon elő 60–65 ezer román állampolgárból körülbelül 20–25 ezer fő adhatja le voksát. Ez azonban több, mint a rendelkezésre álló húszezer szavazócédula. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint külföldön csak azok a román állampolgárok szavaznak, akiknek útlevelük vagy (az EU tagállamai esetében) személyi igazolványuk felmutatása mellett azt is igazolni tudják, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelyük van az adott országban. /Kánya Gyöngyvér: Tájékozatlan külhoniak. A Magyarországon élő román állampolgárok nem tudják, hogyan szavazhatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Normatív, kiszámítható finanszírozásról szóló támogatási szerződést kötött november 19-án a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), valamint a Partiumi Katolikus Egyetem (PKE). Az aláírók szerint a mostani tanévre, működési célokra 1,42 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből a két magánegyetem, amelynek már magyarországi hallgatói is vannak. A Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke által aláírt megállapodás hosszú távon teremthet kiszámítható körülményeket az erdélyi magyar magánegyetemek számára – ebben egyetértettek az aláírásnál jelen lévők, Gémesi és Kató mellett Szilágyi Györgyi, a PKE rektor-helyettese, valamint Dávid László, az EMTE rektora. Kató Béla elmondta, hogy a Magyarországtól kapott összeg mellé 300 millió forint önrészt kell összegyűjteniük. Ezt a pénzt például a tandíjakból, egyszázalékos támogatásokból és román–-magyar vegyesvállalatok, erdélyi cégek hozzájárulásaiból szeretnék előteremteni. A csaknem egyéves előkészítés és tárgyalás eredményeként létrejött megállapodással a minőségi oktatás támogatása is célja a magyar kormánynak – mondta Gémesi Ferenc. A munkaerő-piaci helyzetre való tekintettel három nagy csoportba (kiemelten támogatott, támogatott és kevésbé támogatott) sorolták be az egyetemi szakokat. Dávid László, a Sapientia rektora az aláírás előtt újságíróknak elmondta, hogy amikor az európai uniós „bolognai oktatási rendszerre való áttérés megkérdőjelezi a minőségi oktatást, fontos, hogy kiszámítható rendszerben tudjunk dolgozni”. Szerinte a „Sapientia akkor lehet sikeres, ha hosszú távú, kiszámítható támogatást kap”. Kató Béla az állami egyetemekhez képest a Sapientia egyértelmű önállóságát hangsúlyozta, mert „így egy közösség gyorsan reagálhat a kihívásokra”. Egyelőre csak néhány hallgatójuk van az anyaországból, de már ez is egyfajta tendencia – mondta –, amely az egyetem akkreditációjának elfogadása után felgyorsulhat. /Budapesten aláírták az EMTE és a PKE támogatási szerződését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A Magyarországról jövő támogatás azonban csak a szűkös fennmaradásra elég – romániai támogatásra pedig kevés remény van. 2006–2007-ben az EMTE egy meghatározott összeget – 200 millió forintot – kapott működésének és fejlesztésének finanszírozására, most három, új típusú normatívát határoztak meg számára. A három normatíva: a képzési a tandíjmentes hallgatói létszámra épül, a tudományos a főállású oktatókra és tudományos teljesítményükre, a hallgatói pedig ösztöndíjaikat, államvizsgadíjaikat, a hallgatói önkormányzat támogatását fedező normatíva. Az új finanszírozási rendszer, az eddigiektől eltérően, az egyes szakok teljesítményét például lemorzsolódási, elhelyezkedési arányokat is figyelembe véve három kategóriába sorolja, így létrejöttek kiemelten támogatott, támogatott és feltételesen támogatott szakok. A megállapodásban az egyetemek többek között vállalják, hogy évről évre növelni fogják a saját anyagi hozzájárulásukat. Szilágyi Györgyi, a PKE rektora beszámolt arról, hogy az egyetem alig egy hónapja akkreditációt kapott, ami a román állami finanszírozás feltétele, de véleménye szerint támogatásra mégsem számíthatnak. Hasonló a helyzet az EMTE esetében is, bár ők még az intézményi akkreditációt nem kapták meg. Dávid László, az EMTE rektora szerint a gond az, hogy eddig még egyetlenegy magánegyetem sem kapott támogatást a román államtól. A rektor, hogy az egyetem olyan szűkös keretből működik, amely csak az oktatás fenntartását biztosítja, a MeH-től kapott eddigi összeg pedig a tavalyi szintet fenntartó működésre elég. /Kánya Gyöngyvér Sapientia: új rendszer, kis pénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Vastapsot kapott a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a budapesti közönségtől. Az erdélyi társulat november 19-én a Bárka Színházban mutatta be az idei évadban felújított A csoda című darabját. A két részes, sok-sok humorral vegyített játék Tamási Áron Énekes madár című színműve alapján született. A Tamási Áron Színház fennállásának 60. évfordulója alkalmából új szereposztásban és néhány lényeges változtatással felújított előadás tapsviharba torkollott. /Kánya Gyöngyvér: Tamási Csodája Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

„Ma már vannak alkotmányos eszközök Romániában, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy beleszóljunk a közösségünk sorsába, alakulásába, hogy ne mások döntsenek rólunk, nélkülünk” – jelentette ki november 23-án Szabó Károly, az RMDSZ-es szenátorjelöltje, a szövetség Budapesten tartott kampányzáró rendezvényén. „Bizonyítani kell a román állampolgárságot, érvényes román útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, illetve bizonyítani kell a magyarországi legális tartózkodási vagy lakhelyet” – magyarázta Szabó Károly, amihez Kis Béla, az európai körzet képviselőjelöltje hozzá fűzte, hogy Budapesten csak a román nagykövetségen lehet majd voksolni. Az est folyamán a Magyarországon élő erdélyiek felszólalása között szót kértek a jelöltek is. Elsőként – videóüzenet formájában – Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália körzetében képviselői mandátumért induló Dancs Annamari, aki kulturális missziónak tekinti jelöltségét, majd Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangsúlyozta a szavazatok fontosságát. /Kánya Gyöngyvér: Pesti kampányzáró. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Magyarországon, a budapesti román nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a parlamenti választásokon – tájékoztatott Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Dancs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata–Liberális Párt kapta. Kis Béla arról beszélt, hogy a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, ezt ő elsőrendű feladatának tartja. /Kánya Gyöngyvér: Közöny külhonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

„A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozat visszavonása ma nem alku tárgya. Európában számtalan helyen van hasonló fórum, ráadásul az Európa Tanács egyik egyezménye kívánatossá teszi a nem kormányzati együttműködést a kisebbségek számára” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szlovák házelnökkel december 3-án Komáromban tartott megbeszélés után. A házelnökök áttekintették a magyar–szlovák kapcsolatokat, s ezen belül a két ország parlamenti együttműködését, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával (KMKF) és a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket. A felek megállapodtak arról, hogy minden eddigi vitás kérdéssel kapcsolatban a parlamenti bizottságokat – oktatásügyi, gazdasági, kisebbségekért felelős, külügy és alkotmányügyi – fogják felkérni: üljenek össze, tekintsék át a problémákat, és február 28-ig tegyenek jelentést. Szili megjegyezte, hogy Szlovákia és Magyarország közötti alapszerződés 15. pontja kimondja, a kisebbségek kérdése a szerződés aláírásától kezdődően nem belügy, így nem helyén való Pavol Paska kijelentése, mely szerint a KMKF intézményesítése a szlovák belügyekbe való beavatkozás. /Kánya Gyöngyvér: Bizottsági találkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki kézművesektől, hagyományőrzőktől hangos az adventi hétvégeken Budapest. A XII. alkalommal megrendezett Budavári Mézesnapokon nemcsak a „méhészet gyümölcseivel” találkozhatott az ember, hanem a Kárpát-medencei ünnepi, karácsonyi népszokások is megelevenedtek. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza megtelt moldvai csángó népzenével, a szilágysomlyóiak a szállást kereső szent család történetét és a kisded születését bemutató betlehemet játszották, lucáztak a felvidékiek, a székelyudvarhelyiek pedig táncban elevenítették fel az adventi szokásokat. A székházban Kárpát-medencei karácsonyesti „terülj asztalkám¨ is volt. A hatalmas aulában Kovács Pali Ferenc a jeles népi bútorfestő piros, fehér és kék színben pompázó, kalotaszegi motívumokkal díszített kis ládáival, dobozaival jelent meg. A mákófalvi mester már 25 éve készíti egyedi darabjait. /Kánya Gyöngyvér: Adventi mézesnapok Budán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A Kolozsvári operamesék sikerén felbuzdulva a magyar médiában példa nélküli vállalkozásként a kortárs magyar zene nézőkhöz való közvetítését tűzte ki célul a Duna Televízió, és kérte fel rá Selmeczi Györgyöt, a kolozsvári zeneszerzőt, karmestert. Az új, havonta jelentkező zenei sorozatot Kortársaim címmel indul, amelynek első darabja, a marosvásárhelyi Csíky Boldizsár zeneszerzőről készült portré, december 10-én kerül a képernyőreA hetvenegy éves Csíky Boldizsár után januárban Orbán György, majd februárban Csemiczky Miklós következik. /Kánya Gyöngyvér: Kortársak a Dunán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A Szülőföld Alap 2007-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot bírálták az ellenzéki pártok december 9-én az Országgyűlésben. A Szülőföld Alapot, a külhoni magyarság pályázati úton történő támogatásának intézményét 2007-ben átszervezték. A korábbi irányító testületet, a tanácsot, a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum váltotta fel. Kelemen András (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a társadalmi tanácsadó testületbe is a miniszterelnök kéri fel a tagokat, és a Szülőföld Alap tevékenységéből hiányzik a helyi szakmai, civil részvétel. Az Egyeztető Fórum 2007. évi alakuló ülésén döntött a támogatási célokról, a támogatások elosztásáról, és azok arányáról. Románia – ahol a magyar nyelvű felsőoktatást, ösztöndíjakat, könyvtárakat, sajtóorgánumokat, kulturális szervezeteket támogatták – a teljes összegnek, ami több mint kétmilliárd forint, negyven százalékát kapta. Az Egyeztető Fórum legutóbb december 2-án ülésezett, amikor is döntöttek arról, hogy a 2009. évi forráselosztás is ugyanígy alakul, de a megpályázható összeg akár százmillió forinttal is megnövekedhet. /Kánya Gyöngyvér: Vita a Szülőföld Alapról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Kisebb fennakadásokkal és késésekkel, de a két napja tartó sztrájk ellenére üzemel a budapesti Ferihegyi Repülőtér. Továbbra is bizonytalan, meddig tart a sztrájk, mivel a munkáltatók és a szakszervezetek még az újabb tárgyalás időpontjában sem tudnak megegyezni. /Kánya Gyöngyvér: Ferihegy lassan éled. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Sorra bénul meg a légi, a vasúti és a közúti közlekedés Magyarországon, miután a Ferihegyi repülőtér szakszervezete után december 14-én estétől a magyar vasutasok is sztrájkot hirdettek, s munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a fővárosi közlekedési vállalat alkalmazottai is. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szombaton folytatta újra az idén februárban megkezdett, de többször felfüggesztett, határozatlan idejű munkabeszüntetést, ami most az egész országra kiterjed. Továbbra sincs esély a megegyezésre a Ferihegyi repülőtér vezetősége és a szakszervezetek között. /Kánya Gyöngyvér: A MÁV is sztrájkol. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Zombainé Szarka Mária román nemzetiségű nyugalmazott tanár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) elismerésében részesült a december 14-én, vasárnap Budapesten megrendezett Nemzetiségi Gálán. Bogyay Katalin, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Bogyay Katalin köszönetet mondott a megjelent nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrájuk ápolásával, hagyományaik átörökítésével segítik a nemzetek közötti párbeszéd alakulását. Idén, a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át Zombainé Szarka Mária a Békés megyei Kétegyháza román általános iskolájának nyugalmazott pedagógusa, akinek munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel, és akinek további feladatai között a kétegyházai román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése is szerepel. Az MMIKL hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, az elismerést pedig olyan Magyarországon élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kapják, akik/amik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért. /Kánya Gyöngyvér: Díj a kultúrák közötti párbeszéd ápolásáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek tízéves, jól bevált színházi sorozat, amelynek eddigi története, a magyar kulturális életben betöltött szerepe, hála Darvay Nagy Adrienne-nek, már könyv formájában is olvasható. A sorozat indulása nem volt túl rózsás, a „misszót teljesítő szegény vidéki rokonokat” Budapesten közönnyel fogadták, emlékezett a könyv szerzője. Mára azonban állandó rajongótábora van a rendezvénynek, minden évben vendégül látják az erdélyi színtársulatokat, amelyek közül például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal már tíz éve működnek együtt, és amely csak hajszállal marad le a kolozsváritól, amelynek produkcióit a legtöbbször láthatta a budapesti közönség. A kötetben az elmúlt tíz esztendő összes előadása szerepel. „A kolozsvári és sepsiszentgyörgyi színházak évadkeresztmetszetei, Tompa Gábor és Bocsárdi László, valamint Vlad Mugur nagyszerű rendezései mellett az én szívemhez két produkció áll a legközelebb, a Vlad Mugur emlékére felújított Cseresznyéskert egyetlen nagyszínpadi premiere és a Temesvári Csiky Gergely Színház Hamlet a Nyugatiban címen elhíresült vendégjátéka a ceglédi váróteremben. Büszke vagyok arra, hogy ezek a mi sorozatunkban jöhettek létre” – mondta a nagyváradi születésű színházkutató, szakíró, Darvay Nagy Adrienne. /Kánya Gyöngyvér: Közönytől a rajongásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A Román Vasúttársaság (CFR) kénytelen továbbra is szüneteltetni Magyarországra tartó vonatait a magyarországi vasutas sztrájk miatt. A CFR korábban csak három napra, december 16., 17. és 18-ra függesztette fel az összesen 36 érintett járatot, ám az intézkedést meghosszabbítja – jelezte Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. December 17-én ismét eredménytelen volt a MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) egyeztetése, így a belföldi és nemzetközi vasúti közlekedés továbbra is kiszámíthatatlan. /Kánya Gyöngyvér: Vakvágányon a MÁV. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Gáspárik Attila és Bolvári-Takács Gábor, a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese írta alá azt a megállapodást, amely a két intézmény partneri viszonyának fenntartását szolgálja. Táncoktatás terén egész Erdélyben, így a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is szakemberhiány van. Ennek orvoslását látja Gáspárik Attila, az egyetem rektora az együttműködési szerződésben. „A jelenlegi erdélyi magyar hivatásos néptáncegyütteseknél, tudtommal, senkinek sincs felsőfokú szakmai képzettsége” – magyarázta a rektor. /Antal Erika, Kánya Gyöngyvér: A közös nevező – a tánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Sokan jöttek el a 7. Csángó Karácsonyra Budapestre. Idén először – az Almássy téri Szabadidőközpont bezárása után – új helyszínre, a Marczibányi téri Művelődési Házba költözött a Csángó Karácsony. A Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület, a Marczibányi téri Művelődési Központ és az Ordasok Alapítvány által szervezett műsor célja immár hetedik éve, hogy megpróbálja minél többekkel megismertetni a Kárpátokon túl élő magyar népcsoport különleges kultúráját, hagyományait. Ehhez most is segítségül hívta a zenét és a táncot, valamint Czellár Gabriella Moldváról és Gyimesről készült fotóit, Makhult Gabriella tusrajzait, a gyimesi és moldvai csángó kultúra jeles képviselőit, ezenkívül ételkülönlegességeket, jó bort és pálinkát. Táncosok érkeztek Gyimesbükkről, Legedi István és Hodorog András Moldvából furulyán játszott, Bogdan Toader hegedült, és a Szeret menti népdalverseny legjobbjai elénekelték legszebb dalaikat. A rendezvényhez kapcsolódva a húsz éves jubileumát ünneplő Guzsalyas, ami Magyarországon elsőként indult a moldvai csángó dialektust felölelő táncházként, bállal várta a táncos lábúakat a gyimesi zenét játszó Szigony, illetve a moldvai muzsikát játszó Somos együttes. /Kánya Gyöngyvér: Karácsony csángó módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Újra menetrend szerint közlekednek a vonatok Magyarországon, miután a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) december 22-én 24 órától a karácsonyi ünnepekre való tekintettel felfüggesztette a sztrájkot. Megegyezés továbbra sincs, Gaskó István, a VDSZSZ elnöke kijelentette, hogy ha a sztrájkbizottság úgy látja, elérkezett az idő, újraindítják a sztrájkot. A VDSZSZ, Magyarország egyik vasúti szakszervezete a hét nagyból, kilenc napig sztrájkolt. A december 13-án éjfélkor újrakezdett, először csak Kelet-Magyarországra kiterjedő határozatlan idejű munkabeszüntetés a február 1-jén megkezdett, de többször felfüggesztett „gördülő sztrájk” folytatása volt. /Kánya Gyöngyvér: MÁV: sztrájkszünet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Már a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz a IX. kerületben történt időközi képviselő-választási botrány ügyében, az ajánlószelvények meghamisítása, illetve az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) jelöltjeinek kizárása miatt. Az időközi képviselő-választást a korábbi SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc távozása miatt kell megtartani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom panasszal élt, mely szerint az MDF-es jelöltre leadott szelvények jó része hamisítvány. A választási bizottság úgy döntött, hogy nemcsak az MDF, hanem a MIÉP és az MSZZP ajánlószelvényeinek eredetiségét is vizsgáltja. A MIÉP-nél 415, az MDF-nél 669, az MSZZP-nél pedig 1152 hamis szelvényt találtak, ezért a bizottság hivatalból feljelentést tett a rendőrségen a három párt jelöltjét pedig első fokon kizárták a választásból. /Kánya Gyöngyvér: Választásokból rendőrségi ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

„Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A szlovák katolikus egyház ezzel szemben azt állítja, hogy nagyon jól gondoskodik a magyar hívőkről, Csáky Pál pedig „ismételten átlépte a politikai pártok elnökei számára kiszabott határt”. A Magyar Katolikus Püspöki Kar részéről az ügyben nem állt rendelkezésre kompetens nyilatkozó. Jozef Kovácik, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője szerint „Csáky beavatkozott a katolikus egyház belső ügyeibe”, a többéves előkészítés után tavaly megtörtént átszervezéssel kapcsolatban pedig a katolikus egyház álláspontja változatlan. Szerinte a magyar hívőknek olyan püspökeik vannak, akik gondoskodnak róluk, és folyékonyan beszélnek magyarul. Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök szerint Szlovákiában ez régi probléma. „Tudom, hogy igénylik a magyar nyelven beszélő püspököt, de sajnos ott van a szörnyű nacionalizmus, ami a szlovák nemzetiségű püspököket is elragadja – ami nem helyes, nem keresztény dolog” – fogalmazott Potyó. Szerinte vannak párhuzamok a szlovákiai helyzet és a hazai csángó probléma között. „Annak köszönhetően hogy az évek során nem volt meg a megfelelő magyar képzés, kikerültek és kikerülnek olyan papjaink, akik a román nemzetiségű görög katolikus vagy ortodox papok között próbálják bizonyítani a gyanúsnak tűnő maguk románságát” – mondta. Hozzátette: „A csángó, magukat románnak tartó papjaink katolikus szempontból teljesen rendben vannak, nemzeti szempontból gond van, így ezekben az esetekben kicsit ráhajtanak, hogy bizonyítsák azt, hogy ők mennyire románok. Ezekről persze mi tudunk, és természetesen nem nézzük jó szemmel, de a katolikus kánonjog, egyházjog az egyházmegyéket külön, majdnem sérthetetlen határokkal veszi körül, amibe nem lehet beavatkozni – a megyés püspök a felelős mindenért, mondhatni ő a mindenható. ” /Kánya Gyöngyvér, Szávuj Attila: Magyaroknak nem jár püspök? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Teljes az orosz gázstop Európában, Románián kívül ez tizenöt európai országot érint. – Magyarországon több vállalat csökkentette vagy állította le a termelést azután, hogy elrendelték a második kategóriába tartozó ipari nagyfogyasztók földgázellátási korlátozását január 7-én, a lakossági gázfogyasztás azonban nincs veszélyben,. Az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei Brüsszelben fognak találkoznak, hogy megtárgyalják az orosz–ukrán gázvita hatását az Európai Unióra. /Kánya Gyöngyvér: Teljes orosz gázstop Európában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékezve idén is mulatsággal vette kezdetét az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda 2009-es évada Budapesten, a Thália Színházban. Öt régió tánca „beszélt” szavak helyett a Thália színpadán. Az esemény tiszteletére összeállt harminctagú Egyesített Kárpát-medencei nagyzenekar is. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Művészetek határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Jelentős csúszásban van a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport munkálatainak elkezdése, hiszen a magyar fél a tavaly novemberben átadott közbeszerzési eljárásra csak a napokban fog reagálni. Budapestről az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) még mindig nem folyósította a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges összeg felét. „A megszokottnál több időt vett igénybe a százmillió forint értékű, több állam részvételével zajló közbeszerzési eljárás bonyolultsága”, a dokumentáció több száz oldalas, román nyelvű anyagának pontos lefordítása, magyarázkodott a magyarországi minisztérium főosztálya. Február harmadik hetében átutalják az összeget. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Akadozik Mátyás ügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Göncz Kinga külügyminiszter magánvéleményét ismertette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával kapcsolatban (KMKF) február 17-én Budapesten – ezen az állásponton van a magyar külügyminisztérium. Göncz Kinga szerint a KMKF-et át kellene alakítani. Szili Katalin, az Országgyűlés és a KMKF elnöke nem kívánta kommentálni Göncz Kinga kijelentését. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke kifejtette: „Rendkívül hasznos a KMKF intézménye, jól is működik. ” /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magánvélemény volt a Gönczé? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Egész héten tart a Deszka Fesztivál, a kortárs magyar dráma seregszemléje Debrecenben, ahol egy csíkszeredai, egy nagyváradi és egy aradi társulat mutatkozik be. A szervezők idén először idegen nyelvű, méghozzá román előadást is műsorra tűztek. Visky András kolozsvári író idén is vendége lesz a fesztiválnak. Két éve a Tanítványok című darabját mutatta be a debreceni Csokonai Színház. Most a nagyváradi és az aradi társulatok produkcióit fogja elemezni, tájékoztatott Horváth Patrícia fesztiválszervező. Idén Schwajda György Himnusz című darabját román rendező rendezésében, román színészek előadásában, románul hallhatja a közönség. Bemutatkozik Aczél Géza Timúrra várva című darabjával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A Csíki Játékszín a Trapiti gyermekdarabbal lép fel. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Deszkafeszt Debrecenben erdélyi vendégtársulatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Március 4-én kezdődik a magyar nyelvterület legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának számító Dialektus Budapesten, amely hét évvel ezelőtt magyar néprajzi- és antropológiai filmfesztiválként látta meg a napvilágot, majd 2007-től, európai versenyprogrammal kibővítve, a világ számos országába elkalauzoló fesztivállá bővült. Tavaly négy erdélyi filmes is bemutatkozhatott a fesztiválon, akik közül Ambrus Emese bizonyult a legjobbnak, hiszen Éljen Konstanca! című filmje a kolozsvári közönség és a budapesti zsűri díját is elnyerte. Láthatja a budapesti közönség például Zsigmond Dezső Út Calarasi-ba – egy sikeres vállalkozó arcképe című dokumentumfilmjét, amely Kurkó János csíkszeredai nagyvállalkozó életébe enged bepillantást. A Hagyományaink címet viselő blokkban látható az erdélyi Bálint Arthur Poros öltöny című alkotása, valamint a moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró dokumentumfilm, a Csángók is /Fekete Ibolya munkája/. A Dialektusnak 2008 óta Budapesten kívül a kolozsvári Tranzit Ház is helyet ad, s a fesztiválon a díjnyertes alkotásokat az utolsó napon tekinthetik meg az érdeklődők, idén Pozsony bevonásával is, mindhárom helyszínen. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Dokuk több dialektusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Március 15-én Budapesten a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozták a magyar irodalom közösségi elvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként Kányádi Sándor Kossuth-díjas írónak, költőnek, aki Sólyom László magyar államfő szerint „a legjobb példa a nemzet egységére”. Színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott Váta Loránd Mihály, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze. Irodalmi tevékenységért József Attila-díjat kapott Visky András költő, dráma- és esszéíró és Lövétei Lázár László költő. /Legmagasabb állami kitüntetés Kányádinak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Az államfő hangsúlyozta: Kányádi Sándor azért fejezi ki a nemzet egységét, mert ő is itthon van, a magyar nemzetnek a része és annak az örökségnek, amely a nyelvből, a történelemből és a kultúrából áll össze. Úgy vélte, a két helyszín, Erdély és Magyarország is jelképes adalék ahhoz, meddig is terjed a magyar nemzet. Az idén 80. születésnapját ünneplő Kányádi Sándor a díjjal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azt, akárcsak a műveit majd az utókor ítéli meg. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Jutalom a nemzeti ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Az osztrák OMV eladta a MOL-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Szurgutnyeftyegasnak. Az eladás oka, valamint az orosz felvásárló célja még kérdéses. Az orosz Szurgutnyeftyegas magasan az ár fölött, részvényenként 19 ezer forintért vette meg a múlt héten a Mol-pakettet, miközben a papír pénteki záró értéke 10 ezer forint alatt volt. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság közleményében az áll, hogy a felvásárlás tényéről a sajtóból értesültek, az OMV és a Szurgutnyeftyegas között létrejött tranzakció a velük való egyeztetés nélkül jött létre. Az osztrák OMV 2000 októberében jelentette be, részesedést szerzett a MOL-ban. 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt. Azonban a MOL már a kezdetekkor sem kért az osztrákokból, független társaságként képzelte el magát. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába, hogy megvizsgálják a társaság számait. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a magyar kormánynak tudnia kellett az ügyletről. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke”. A magyar kormány azt állította, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha nem került szóba a Mol-ban történő tulajdonszerzés. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az oroszok már a spájzban vannak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./