A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése által kiadott, Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által aláírt körlevél a nándorfehérvári diadal (1456) és a Bécsi Béke (1606) megünneplése kapcsán fordul a református egyházközségekhez. “Június 4-én a Trianoni Békediktátumra (1920) emlékeztünk. Gyászos évfordulóink sorát ez alkalommal hadd váltsa fel az öröm és a hálaadás ünnepe. Június 29-én lesz az 550. évfordulója annak, hogy III. Callixtus pápa az Imádságok Bullájában (Bulla Oratorium) közzétette a déli harangszóra való felhívását. A törökök feletti győzelemért szóló imádságokat meghallgatta az Isten, és az 1456. július 22-i, győztes nándorfehérvári csata nyomán a déli harangszó az Istenbe vetett hit és a hálaadás jelképévé vált nemzetünk életében. Június 23-án 400 éve annak, hogy a Habsburg-hatalom elleni győztes szabadságharc lezárásaképpen megkötötték a Bécsi Békét. Ezen a jeles évfordulón, amikor a déli harangszó megkondul, szava nemzeti és vallásszabadságunk ügyének győzelmét is fennen hirdesse!” A körlevél kérte, hogy június 25-én, vasárnap a délelőtti istentiszteletek keretében valamennyi gyülekezetben tartsanak hálaadást, a jövendőre nézve pedig – a nemzeti ökumenikus imaév keretében – tartsanak könyörgéseket a nemzet lelki megújulásáért. /Nándorfehérvár, Bécsi Béke. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Július 22-én délben a megszokottnál hosszabb ideig szólnak a harangok. Dr. Jakubinyi György érsek körlevélben szólította fel a Gyulafehérvári Főegyházmegye papjait, hogy minden templomban hosszabb legyen a déli harangszó, a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulóján. 1546. július 22-én Hunyadi János reménytelennek tűnő helyzetből mentette meg a keresztény Európát. Hunyadi Jánosnak hatvanezres magyar hada állt szemben II. Mohamed százötvenezres török seregével, 300 ágyújával és 200 naszádjával. A törökök Nándorfehérvárhoz érkezve július 4-én megkezdték a vár ostromát. A várat Szilágyi Mihály – Hunyadi sógora – védte hétezer katonával. Július 22-én a keresztes seregek támadásba mentek át, győzelmükkel megmentették Magyarországot, s egyúttal Európát a török elözönléstől. A nándorfehérvári vereség után a törökök 65 évig nem vállalkoztak hasonló arányú támadásra. A köztudatban úgy él, hogy a déli harangszót III. Callixtus pápa a győzelem örömére rendelte el. /Takács Éva: 550 éve szól a déli harangszó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Új emlékhely Gelencén (Jancsó napok)
A magyarság két döntő történelmi eseményének állítottak emlékjelet Gelencén: a faluközpontban elhelyezett köztéri alkotás egyrészt a nándorfehérvári győzelemre, másrészt a trianoni döntésre emlékeztet. Az avatóünnepségen méltatták a kétoszlopos emlékmű megálmodóját és elkészítőjét, Kelemen Dénes nyugalmazott tanítót. A tegnapi rendezvény a Jancsó Benedek Emléknapokhoz kapcsolódott.
A két oszlopról maga az alkotó beszélt: a baloldali oszlopon az 1456. július 22. dátum olvasható, egy stilizált óramutató pedig déli tizenkét órát mutat. Kelemen Dénes így ismertette Hunyadi János törökök feletti győzelmét, mely nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is megmentette a turbános uralomtól. A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, III. Kallixtusz pápa ezzel hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért.
A második oszlop pontosan 282 centiméter magas – 282 ezer négyzetkilométer volt egykoron Magyarország területe – magyarázta Kelemen Dénes. A több szakaszra osztott oszlopon a Magyarország nevével jegyzett rész 93 centiméter, 93 ezer négyzetkilométer maradt az ország területe a trianoni döntés után. Erdélyt 102 centiméter jelzi, helyet kapott Felvidék, Délvidék neve is, kisebb sávok jelzik a Csehszlovákiához, Olaszországhoz, Ausztriához csatolt magyar területeket. A fába faragott Trianon név a helyesírási szabályok tudatos megszegésével kisbetűvel íródott, három részre osztott. Tri-a-non – olvasta, ami azt jelzi: háromszor is nem a döntésre! Ezt a kijelentését vastapssal fogadta a több mint százfős közönség. Egy képletes harang is helyet kapott az oszlopon, félredöntött helyzetben. Néma harang, ez Trianon jelképe – jelentette ki. Az alkotás oldalán lévő négy fül a Tiszát, Dunát, Drávát és Szávát jelképezi. Ott, ahol zúg az a négy folyó – ismertette a tanító.
Az emlékhely még nem teljes, itt kap majd helyet a falu három korszakát bemutató térképegyüttes, és két másik, kisebb oszlop is. Ezeket június 20-án, pontban 16.32 órakor (a trianoni döntés ideje), illetve július 22-én délben avatják. Úgy lesznek beállítva, hogy említett időpontokban a kis és nagy oszlopok árnyéka épp egybe fog esni – magyarázta Kelemen Dénes. Az alkotót hosszasan méltatta Cseh József polgármester. Ötven éve él Gelencén, nemcsak tanítóként, hanem művelődés- és turizmusszervezőként, köztéri alkotások létrehozójaként, fafaragóként, festőként is beírta nevét Gelence történetébe. Nyolcvanhét székely kaput faragott, ezekből huszonegyet Gelencén állítottak fel, a többi a világ minden sarkában – mondta a községvezető. A polgármester a helyi tanács és a község nevében emléklappal, plakettel tüntette ki Kelemen Dénest. Az új emlékhelyet Berecz István plébános áldotta meg. Rövid beszédében hangoztatta: nem sebeket akarnak felszakítani, emlékeztető, meggondolkodtató jel kell legyen az emlékhely.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régi-új himnuszunk
Több sajtótermék hírt adott róla: a világhálón immár napok óta fellelhető himnuszunknak az a változata, amelyet a ma kezdődő olimpiai játékok során hallhatunk majd, valahányszor aranyérmet szerez valamely sportolónk.
A Magyar Olimpiai Bizottság megkeresésére a MÁV Szimfonikus Zenekar már 2013 nyarán elkészítette nemzeti fohászunk 90 másodperces zenekari változatát, amelyet az Erkel Ferenc Társaság hitelesített. A nemzetközi standard elvárásainak megfelelően az új változat énekszólam nélküli zenekari előadás másfél percben, közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemben. Különlegessége továbbá a zeneszerző által a kotta külön sorában jelzett, ám korábbi hangzó anyagokban még sosem hallott harangszó, amely utalás az idén éppen 560 esztendeje történt nándorfehérvári diadalra, amellyel egyidejűleg III. Kallixtusz pápa Európa-szerte elrendelte a déli harangszót – írja közleményében a Társaság. Emlékeztetnek továbbá: Erkel Ferenc Kölcsey Ferenc alkotására írt Hymnusát annak 1844-es keletkezése óta többen átdolgozták. Jó ideje a legismertebb Dohnányi Ernő hangszerelése, de ez a feldolgozás az eredeti Erkel-műtől lényegesen különbözik. Az Erkel Ferenc által írt nemzeti fohász karaktere, ritmusa, tempója jóval frissebb, gyorsabb volt a mai gyakorlatból ismertnél, az eredeti mű puritánabb hangzású verbunkos jellege s ebből fakadó tempója azonban idővel nemcsak megkopott, de lassan a feledés homályába is merült.
Kettősség jellemzi hát a riói olimpián felcsendülő Himnuszt: a gyökerekhez, az eredetihez való visszatérés szándéka, a hagyomány tisztelete ötvöződik a modernitással, a megújulással. És milyen jó lenne, ha ez a fajta kettősség nem csupán nemzeti fohászunkat hatná át, hanem valamiképpen kisugározna az olimpiai játékok egészére, és a rendezvény úgy szólítaná meg a mai kor emberét, milliárdokat szerte a világon, hogy közben visszanyer valamit eredeti szellemiségéből! Milyen jó lenne, ha a szervező Brazília vezetői számára nemcsak saját korrupciós botrányaik és pénzéhségük elfedésére hivatott, újabb lopásokra alkalmat nyújtó politikai manőverezés lenne, hanem a házigazdák büszkeségéről, vendégszeretetéről szólnának a hírek. Ha a brazil színkavalkád kizárólag karneváli lenne, és nem kellene szólni az alig-kész építményekről, a rossz közbiztonságról, a sokakat elriasztó Zika-vírusról. Milyen szép lenne, ha a tisztességes, sportszerű megmérettetést nem árnyékolnák be oly gyakran doppingbotrányok. Ha a nemzetek közti versengés csak a pályára korlátozódna. Ha az olimpiai játékokra nem vetne sötét árnyékot a félelem, mindenekelőtt a terrorcselekményektől. És milyen jó lenne minél többször hallani, ahogy felcsendül himnuszunk!
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)