Honosítás: nem mindennapi élettörténetek az erdélyi külképviseleteken
Több filmforgatókönyvnek is témául szolgálhatnak azok az élettörténetek, amelyekkel a Magyar Köztársaság erdélyi külképviseleteinek, illetve a szükséges iratcsomók összeállításában segédkező demokrácia-központok munkatársai találkoztak januártól, amikortól igényelhető a könnyített honosítás. Nem kevésbé érdekesek a magyar származást igazoló okiratok sem.
Filmbe illő esetnek lehettünk tanúi néhány héttel ezelőtt, amikor Ibi néni, aki 1930-ban született, papírjaival együtt behozott egy régi fényképet” – idézte fel a Krónika megkeresésére Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusának ügyvivője, akit arról faggattunk, hogy milyen érdekes, vidám, illetve szomorú élettörténetekkel találkoztak, amióta beindult a könnyítetthonosítás-igénylési roham a külképviseleten. A Balogh által említett fényképen Ibi néni (Szabó Ibolya) szerepel 10 éves korában egy bevonuló, ragyogó arcú magyar katona ölében. „Rendkívül spontán fotó, olyan érzése van az embernek, ha ránéz, mint a II. világháború után elhíresült Csók című képet nézve – az a fotó akkor készült, amikor az amerikai tengerészgyalogosok, meghallva a hírt, hogy véget ért a háború, spontán módon megcsókoltak fiatal lányokat az utcán. – Ezen a képen is ez az érzés látszik” – mesélte az ügyvivő.
A történet csattanója azonban az, hogy az Ibi néni papírjait újra áttekintő Böhm Dávid konzul jobban megvizsgálva a fényképet rácsodálkozott, hogy a fotó saját nagyapját ábrázolja, aki Erdélyben tartózkodott a bevonuláskor. A felismerést követően Böhm felhívta édesanyját, elkérte a létező összes korabeli fényképet, nagyapja katonakönyvét, amelyek mind azt igazolták, hogy a székely ruhás kislányt valóban Böhm Dávid konzul nagyapja tartotta a kezében. „Ez egy olyan történet, ami azt jelzi, hogy itt személyes találkozások is vannak, nem csak akkor, most is. Most összenő az, ami összetartozik – erről szól ez a történet, s akik egyszer találkoztak, újra találkozhatnak” – összegezte Balogh György ügyvivő. Noha a hivatalos ügycsomóhoz nem kötelező régi iratokat, fényképeket csatolni, Ibi néni a magyarországi munkatársaknak küldte a fotót. „A fénykép hátán ez a felirat szerepelt: sok szeretettel küldöm Budapestre azoknak a köztisztviselőknek, akik ezzel az üggyel foglalkoznak, hogy lássák, mi volt itt ezelőtt” – mesélte Balogh.
Az ügyvivő elmondta, nap mint nap hoznak be az emberek korabeli dokumentumokat, fényképeket, bizonyítványokat, amelyeket csak úgy lehetne méltóképpen archiválni, ha ezzel egy külön apparátus foglalkozna. „1916-os népfelkelési igazolványok, 1861-ből katonaelbocsátó irat, ami bizonyítja, hogy az illető 12-13 évig katona volt, tehát biztos, hogy 1848-ban is szolgált. Emellett számos megható levél és levélrészlet is érkezik be” – ecsetelte az ügyvivő.
Regényes sorsok Kolozsváron is
Nagyon sok különleges esettel, élethelyzettel találkoznak a kolozsvári főkonzulátus alkalmazottai is, a megható történetek gyakran megpróbáltatások elé állítják a hivatalnokot, hogy a törvény adta lehetőségek között, de a legnagyobb empátiával végezze feladatát – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Szűcs Zoltán konzul, aki egy nyolcvanas éveiben járó tanár megindító történetét osztotta meg lapunkkal. Az idős férfi Budapesten született, a szüleinek nyoma veszett a világháború forgatagában, ő árva maradt és a jelenlegi Románia területére sodródott. Utcagyerekként kóborolt, majd nevelőotthonba került. Magyarországról örökbe fogadó szülők jelentkeztek érte, ám végül mégsem került a magyar családhoz. A hatvanas években Romániában anyakönyvezték, az irataiban az szerepel, hogy apja-anyja és születési helye ismeretlen. A korábban magyar, valamint román nyelvet és irodalmat tanító férfi a konzulátus tájékoztató fórumán vetette fel első alkalommal, hogy ilyen körülmények között nem tudja teljesíteni a honosítási törvény által támasztott feltételeket. Szűcs Zoltán elmondta, hosszasan beszélgettek, a kolozsvári férfi hangsúlyozta, hogy szimbolikusan, érzelmi okokból igényelné a magyar állampolgárságot, hogy mint annyian a korosztályából, ő is magyarként haljon meg, viszont úgy tűnt, erre nem lesz lehetőség. Végül a családi iratok között előkerült egy budapesti örökbefogadási szándéknyilatkozat, ennek az okmánynak a hátán szerepelt egy mondat, hogy mikor és hol született az örökbe fogadandó kisgyerek. Ez alapján bizonyított, hogy az idős tanár Budapesten született, a honosításának tehát nincs semmilyen akadálya – mondta el a konzul.
Kiállítás készül
Eközben a csíkszeredai demokrácia-központ munkatársaiban már meg is született az ötlet, miszerint kiállítást szerveznek azoknak az iratoknak a másolataiból, amelyekkel a hozzájuk fordulók igazolják magyar származásukat. Fénymásoltak már korabeli cserkészigazolványt, esküigazolványt, 1938-ban kiadott jogosítványt, zsold-, illetve cselédkönyvet, 1956-os vitézilovagrend-igazolványt, állampolgársági bizonyítványt is – részletezte lapunknak György László, a központ önkéntese.
Félnek a csángók
Szomorú és vidám történetekkel egyaránt találkoznak a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ munkatársai is a honosításhoz szükséges iratcsomó összeállítása során. Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi központ ügyvezetője elmondta, számukra a legmegdöbbentőbb az volt, amikor kiderült, Csángóföldön még mindig félnek a hatóságoktól, attól hogy megtorlásban lesz részük, ha magyarságukat vállalják. A Forrófalváról származó, Sepsiszentgyörgyön élő család minden tagja igényelte a magyar állampolgárságot, azonban a szülőfaluban maradt testvérek közül csak egy élt a lehetőséggel, ő is csak egyedül, a felesége és gyereke számára már nem kérte a honosítást. A forrófalvi férfi felhívta a figyelmet, hogy a magyar anyakönyvi iratait nehogy hazaküldjék a falujába, mert akkor megtudja a postás, a pap és a rendőr, hogy magyar állampolgárságot kapott. A dokumentumokat a sepsiszentgyörgyi testvérnek fogják postázni. Nemes Előd elmondta, kiderült, hogy a kilencvenes évek elején már nagyon sokan próbálkoztak, hogy visszaszerezzék a magyar állampolgárságot, összeállították a dokumentumokat, majd megkapták az elutasító választ, hogy lakhely nélkül nem jár az állampolgárság. Ezeket „a sokszor pimasz hangvételű” elutasításokat viszik be most a demokrácia-központba, elpanaszolják, hogy húsz évet kellett várniuk, amíg most végre megkaphatják az őket megillető magyar dokumentumokat. Általában régi magyar keresztlevelekkel, magyar iskolai értesítőkkel igazolják a magyar eredetet, kevés a honvédkönyv, de például egy 1943-ban kiállított nyilas elismerő oklevél is előkerült, amit elfogadtak, hiszen rajta volt a magyar hivatalos pecsét, tájékoztatott Nemes Előd. Megható a nyolcvan év feletti idős emberek hozzáállása, akik azért igénylik a magyar állampolgárságot, hogy „magyarként haljanak meg”. Aki már nem tud bemenni a demokrácia-központba, a gyerekét küldi, hogy intézze helyette a honosítási papírokat. Egy 1943-ban született hölgy a demokrácia-központban tudta meg, hogy ő élete első két évében már volt magyar állampolgár, ettől annyira meghatódott, hogy azután ötpercenként sírva fakadt, mesélte a központ ügyvezetője. Egy másik hölgy – arra utalva, hogy a demokrácia-központokban is alá lehet írni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató íveket – „Hol lehet aláírni Tőkést?” felkiáltással rohant be, meglehetősen zavarba hozva a központ munkatársait. Nemes Előd elmondta, január óta több mint háromezer kérelmező fordult meg a demokrácia-központban, ötszáz iratcsomót véglegesítettek.
Csabából Decebal
A marosvásárhelyi irodában már hetek óta nem számít különlegességnek az, amikor egy-egy román ajkú, de magyarul is beszélő személy fordul tájékoztatásért. Olyan román nemzetiségű személy is akadt, akit a nagymamája kísért el a Klastrom utcai demokrácia-központba, mert ő nem beszéli a magyar nyelvet. „Az ilyeneket kénytelenek vagyunk eltanácsolni, hisz nem jogosultak az állampolgárságra” – mondta el lapunknak Kali István irodavezető. Volt viszont arra is példa, amikor a Decebal keresztnévre hallgató középkorú férfi kikérte magának: apja-anyja magyar, és ő is annak született, becsületes neve pedig Csaba, csak hát annak idején az anyakönyvi hivatalban így románosították. „Természetesen ez a személy is, mint sok más, élni kíván az állampolgársági törvény adta viszszamagyarosítás lehetőségével” – számolt be az esetről Kali. A vásárhelyi EMNT statisztikájában az állampolgárságot igénylő legidősebb személy 94 éves, a legfiatalabb alig kéthetes.
Magyarab igénylő
Sok érdekes vagy megható esettel találkoztak a nagyváradi demokrácia-központ vezetői is az utóbbi néhány hétben – mondta el a Krónikának Nagy József Barna, a központ irodavezetője. Legutóbb például egy 91 éves nénihez szálltak ki otthonába Biharra, mivel ő maga már nem tud utazni. A hölgy most harmadjára lesz magyar állampolgár, 1920-ban ugyanis annak született, majd Észak-Erdély ideiglenes visszacsatolásakor néhány évre újra az lett, 1945-ig. Most azt mondja, szeretne magyar állampolgárként meghalni – meséli az irodavezető. Egyébként, mint mondja, elsősorban az idősebbek kérnek náluk segítséget a honosítás kérelmezéséhez, ezért leggyakoribb, hogy valaki az 1940 és a 45 közötti állampolgársági igazolványával bizonyítja jogosultságát. Ám a spektrum igen tág, és mint Nagy József Barna megjegyzi, most kezd kiderülni, milyen sokan megtartották a magyar világból származó családi dokumentumaikat. Az iskolai bizonyítványokból, ellenőrzőkből, vasúti igazolványokból, katonakönyvekből kiállítást is szeretnének nyitni később – persze csak akkor, ha a dokumentumok tulajdonosai szívesen kölcsönadnák ezeket. Olyan is volt már, aki pálinka- vagy bormérési engedélyével igazolta magyar származását – meséli az irodavezető.
Az eddigi legkülönlegesebb eset, amivel a nagyváradi demokrácia-központban találkoztak, egy olyan házaspáré, amelyben a feleség csángó, a férj pedig Szíriából érkezett, és az úgynevezett magyaráb törzsből származik – ez a népcsoport mintegy 500 évvel ezelőtt vándorolt ki Észak-Afrikába, és bár magyar identitását nem őrizte meg az évszázadok alatt, sokan közülük sejtik, hogy rokonai a magyar nemzetnek – magyarázza az irodavezető. A férfi Nagyváradon végezte el az orvosi egyetemet, és itt is dolgozik, most pedig honosítását kérné. A nemzetpolitikai államtitkárság közlése értelmében csak egy igazoló okiratra van szüksége arról, hogy valóban magyaráb származású, és el is indulhat a procedúra – azóta a férfi a dokumentumot meg is szerezte. Román nemzetiségűek is szép számmal jelentkeztek Nagyváradon – mondja Nagy József Barna. Kifejti: természetesen ők is kérhetik honosításukat, de csak akkor, ha valamenynyire beszélnek magyarul, ezt azonban nem a demokrácia-központ, hanem az illetékes hivatal ellenőrzi majd. A vegyes házasságok esetében persze általában ez nem probléma, hiszen ott a román fél is sok esetben többé-kevésbé beszéli a magyart.
„Olyan többméteres díszoklevelekkel is találkoztunk, amelyeket anno az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalnokai állítottak ki. Volt például egy 2×3 méteres, díszített, főerdészi kinevezés, vagy olyan katonai kitüntetés is, amelyet maga Nagybányai Horthy Miklós láttamozott” – tájékoztatott Veres-Kupán Enikő, a szatmárnémeti központ vezetője. Emellett számtalan katonakönyv, első világháborús hadikitüntetés, rendfokozat, csendőrigazolvány, kinevezés, megbízólevél, iskolai oklevél kerül elő a szatmári otthonokból, amelyekkel a kérelmezők az őseik vagy saját maguk magyar származását kívánják bizonyítani. A szatmári irodában a legfiatalabb kérelmező pár hónapos kisbaba, a legidősebb 90 éves bácsi volt. „Olyan idős személyek is igénylik az állampolgárságot, akik már súlyos betegek, és nehezen mozdulnak ki otthonról. Hozzájuk a múlt héten a kolozsvári konzul személyesen látogatott el átvenni az okiratokat. Megható, hogy az idős emberek is ilyen komolysággal kezelik az állampolgárság megszerzésének kérdését. Az idős Jékel házaspár például díszmagyarban fogadta a konzult, aki otthonukban látogatta meg őket” – tette hozzá a szatmári központ vezetője.
A Mikó utca 6. szám alatt található – a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemhez tartozó – Sebészeti és Műtéttani és Urológiai Klinika 1944. május 15-én keltezett sportorvosi igazolása a legkülönlegesebb irat, amellyel a felmenői egykori magyar állampolgárságát igazolta az egyik kérelmező – tudtuk meg Szabó Lillától, a kolozsvári demokrácia-központ irodavezetőjétől. Mint részletezte, a legtöbben a korabeli anyakönyvi kivonattal igazolják felmenőik magyar állampolgárságát, de hetente legalább egyszer ritka, különleges iratokkal érkezik valaki. A kérelmezők beleegyezésével fénymásolatot készítenek ezekről az okmányokról. A fent említett sportorvosi igazolást a Bástya Sportegyesület egyik játékosának állították ki, akit véglegesen eltiltottak a sportolástól. Az egyik legrégebbi okmány, amellyel jelentkeztek, 1908-as keltezésű, magyar és francia nyelven kiállított, Ferenc József korabeli útlevél. Az úti okmányt egy 23 éves rettegi (jelenleg Beszterce-Naszód megyei település) segédkereskedő nevére állították ki. Az útlevélből kiderül a segédkereskedő Romániába utazott, a Brassói Magyar Királyi Határrendészet Predeáli Kirendeltségének pecsétje legalábbis ezt tanúsítja. Szabó Lillától megtudtuk, meglehetősen gyakran fordulnak elő a beérkező iratok között az oktatási intézmények oklevelei. Ezek közül az egyik legérdekesebb iratott egy kislány nevére állították ki, amiért önként lemondott jutalomkönyvéről a „bombatámadást ért Református Kórház javára”.
Nem fél a csíki szlovák hokis
Könnyített honosítással kért magyar állampolgárságot egy szlovák jégkorongozó, aki jelenleg a HSC Csíkszereda csapatában játszik, és a magyar válogatott tagja szeretne lenni – írja a Magyar Nemzet. Ladislav Sikorcin a lépéssel vállalja azt is, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát. Jelenleg a magyar nyelvet tanulgatja, miután azt családi körben nemigen beszélik. Édesanyja szlovák ugyan, de beszél magyarul, anyai nagyanyja viszont magyarként született.
Krónika (Kolozsvár)

Üzlet, nemzet, politika
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
A rendezvényen Pánczél Zoltán, az RMÜE elnöke közölte, az egyesület levélben fordul a magyar kormányhoz, amelyben az RMÜE felhívja Budapest figyelmét a magyarországi cégek romániai piacra lépésének továbbra is kiaknázatlan lehetőségeire, arra, hogy a magyar gazdasági jelenlét Romániában a lehetőségekhez képest szerény, és a lemaradást pótolni kellene.
Az egyesület levelében – amelyet az RMÜE alapító tagjaként Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója olvasott fel, és a bukaresti konferencián a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselő Szakáli István Loránd főosztályvezetőnek adtak át ünnepélyesen – hangsúlyozza, a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok élénkítése „nemcsak üzleti, hanem nemzetpolitikai célokat is szolgálna”.
„Példátlan” zuhanás
Éppen a román–magyar kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatokról tájékoztatott a bukaresti konferencia két előadója: Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség, illetve Imre István, a budapesti román külképviselet gazdasági tanácsosa.
Mint Bogár Ferenc tájékoztatott, Romániában valamivel több, mint tízezer magyarországi tulajdonú cég van bejegyezve, összesen 650 millió eurós jegyzett tőkével, ami – az újrabefektetett tőkét is számolva – egymilliárd euró feletti magyar tőkét jelent. Ezzel Magyarország a tizedik hely körül tanyázik a Romániában befektető országok listáján, ami elmarad a lehetőségektől – állapította meg Bogár.
A gazdasági tanácsos szerint Románia jelenleg nem tartozik a vonzó célországok közé befektetői szempontból, már csak azért sem, mert egyetlen év alatt (2008 és 2009 között) mínusz 14 százalékos gazdasági növekedést produkált (7 százalék fölötti növekedésről 7 százalék alatti csökkenésre), ami Európában példátlan.
Salamon Márton László: két év alatt egynegyedére csökkent a hazai sajtó reklámbevétele
Kötelező optimizmus?
Optimista hangvételű bemutatót tartott Borbély Károly, a román gazdasági mimisztérium államtitkára, aki szerint Románia a jó úton halad a gazdasági válságból való kilábalásban, miután a kormánynak nehéz intézkedéseket kellett meghoznia.
„Az elmúlt időszakban harmincmilliárd euróval csökkent a román államháztartás, a 2008-as évi 132 milliárdról az idei alig több, mint százmilliárdra. Ebből a csökkenésből húszmilliárdot tesz ki a GDP-csökkenés, a fennmaradó tízmilliárdon pedig a külföldi befektetések csökkenése, illetve a vendégmunkások által hazaküldött évi summa csökkenése osztozik” – ismertette a makrogazdasági adatokat Borbély.
Az államtitkár derűlátónak mutatkozott a jövőt tekintve, szerinte már látszik „a fény az alagút végén”. Az államkassza bevételeinek növelését Borbély Károly a közszféra költségeinek további csökkentésében, illetve a privatizációk felgyorsításában látja.
Válságban a sajtó
A gazdasági államtitkár „kötelező optimizmusát” ellensúlyozta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztőjének Válságban a sajtó: hogyan tovább? című előadása. Mint Salamon elmondta, a sajtót az átlagosnál is jóval súlyosabban érintette a gazdasági válság, és az Új Magyar Szót sem kerülték el annak következményei. Mint az előadásból kiderült, az európai átlagot sokszorosan meghaladó arányban csökkent a romániai – elsősorban a nyomtatott – sajtó reklámbevétele: 2010-ben a 2008-as szint 25 százalékára.
Ami az ÚMSZ-t illeti, a válság 2009 első hónapjaitól kezdte éreztetni hatását. „Az első válságkezelő intézkedéseink természetszerűleg a költségcsökkentések voltak: létszámleépítés, bércsökkentés, járulékos kiadások csökkentése” – ismertette Salamon a lap kiadójának lépéseit. Mint elmondta, az első sokk átvészelése után az ÚMSZ jelenleg a fejlődés lehetőségeit keresi, reklám- és lapértékesítési filozófiaváltás révén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az RMDSZ nem írta alá az együttműködési megállapodást Marosvásárhelyen.
Csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetői írták alá azt az együttműködési megállapodást, amelyet hétfő délelőtt az RMDSZ székházában mind a három félnek szentesítenie kellett volna. Különböző jóváhagyások hiányára hivatkozva, a szövetség marosvásárhelyi elnöke, Benedek István nem látta el kézjegyével azt a hárompontos egyezményt, amely a jövő évi helyhatósági választásokra tervezett együttműködés alapjaként szolgált volna. A felek mindenekelőtt egy olyan szövetséget hoztak volna létre, mely valós esélyt teremtene a 2008-ban elveszített önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy tizenkét év után ismét magyar polgármester kerüljön a vegyes lakosságú nagyváros élére.
Az együttműködési megállapodás helyett „hasznos beszélgetés” született, ahogy Benedek jellemezte a hétfői találkozót. Az RMDSZ elnöke szerint sok mindent kell még tisztázni, ráadásul az általa vezetett szervezet szigorú szabályok alapján működik. Egyike ezeknek éppen az, hogy kulcskérdésekben az elnök nem hozhat döntést a választmány megkerülésével. Ennek ellenére Benedek István bizakodó és hajlik az együttműködésre. „Az együttműködés megvalósul, mert nekünk is érdekünk, hogy közös jelöltet állítsunk” – fogalmazott.
Egy dokumentum két olvasatban
A sorozatos egyeztetések ellenére a felek más-másként értelmezik a közös jelöltállítást. „Az én olvasatomban mind a három fél jön a saját jelöltjével, és azok közül választjuk ki a legmegfelelőbbet” – véli Benedek István.
Az MPP másként látja a helyzetet: László György elnök szerint mindhárom alakulatnak le kellene mondania az egyéni ambíciókról és közös, pártfüggetlen jelölttel kellene előrukkolniuk. „Olyannal, amilyen három esztendővel ezelőtt lett volna Bölöni László” – példálózott a polgáriak vezetője Szász Jenő pártelnök 2008-ban tett javaslatával. A marosvásárhelyi politikai életben semmiféle tisztséggel nem rendelkező kisebbik magyar párt vezetője ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül független jelöltet találni, csoportosulása nem támogat egy „RMDSZ-es pártkatonát”.
A Krónika kérdésére, hogy a közös jelölt akár egy román nemzetiségű személy is lehetne, mint például Smaranda Enache, aki nemrég jelentette be, hogy versenybe száll a polgármesteri szék megszerzéséért, Jakab István, az EMNT elnöke határozott nemmel válaszolt. „Világosan kifejtettük, hogy kimondottan magyar polgármestert szeretnénk” – szögezte le, elvetve a magyarság körében nagy megbecsülésnek örülő emberjogi harcos támogatási lehetőségét.
Két fronton harcol Benedek
Az egyensúlyteremtésben a leghálátlanabb feladat éppen a legnagyobb politikai párt vezetőjére, Benedek Istvánra vár. Az orvos-politikusnak nem csak a két ellenzéki alakulattal kell megtalálnia a közös hangnemet és jelöltet, hanem a maga szervezetében is meg kell vívnia a harcát.
Marosvásárhelyen már évek óta feszült a viszony a városi és a megyei szervezet vezetői között, vagy legjobb esetben akadozik a kommunikáció. Hétfőn reggel Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke még semmit nem tudott a tervezett együttműködési aláírásról. Később is csak annyiról értesült, hogy „az EMNT meghívta a sajtót az RMDSZ székházába”. A nemzeti tanács címéről érkező meghívóban a szövegezők említést tesznek arról, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportjának egyik tagja Brassai volt. Az ügyvezető alelnök viszont cáfolta, hogy vele más magyar pártok képviselői valaha is konzultáltak volna a közös jelöltállítás kérdésében.
A Krónika értesülései szerint a hét végén az RMDSZ csúcsvezetői közül is néhányan „leszóltak” Benedeknek, hogy ne szövetkezzen az ellenzékkel.
„Azzal váltunk el Benedek Istvántól a csütörtöki, utolsó tárgyalásunk után, amelyre éppen nálunk, a Demokrácia Központban került sor, hogy a megyei elnök beleegyezése nélkül is aláírja a megállapodást” – emlékeztetett Kali István, az EMNT alelnöke.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Elmaradt az aláírás
A tárgyalásokat folytatják
Az EMNT megyei szervezetének közleménye szerint hétfőn délelőtt az RMDSZ marosvásárhelyi székházában kellett volna sor kerüljön annak az együttműködési szerződésnek az aláírására, amelynek értelmében az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködne abban, hogy Marosvásárhelyen közös polgármesterjelöltet indítsanak a jövő évi helyhatósági választásokon. Az aláírás azonban elmaradt.
A sajtóhoz eljuttatott meghívó szerint az öt alkalommal megtartott előzetes tárgyalásokon “részt vettek az MPP (László György, Kelemen Ferenc, Toldi Gyöngyike), az RMDSZ (Benedek István, ifj. Benedek István, Csegzi Sándor, Brassai Zsombor), az EMNT (Jakab István, Tőkés András, Ábrám Noémi, Portik Vilmos, Kali István) és az SZNT (Bíró Zsolt, Gáspár Sándor) képviselői, illetve hogy a május 19-i, csütörtöki találkozón “megegyeztünk, hogy hétfőn, május 23-án aláírjuk az EMNT által elkészített Együttműködési megállapodást (mellékelve!). A megegyezés értelmében az aláírásra várjuk a sajtó képviselőit is”.
Az RMDSZ álláspontját a megyei és marosvásárhelyi szervezetek elnökei (a mellékleten olvasható) közös nyilatkozatban fogalmazták meg.
Hétfő délelőtt kiderült, hogy az aláírás elmarad. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tizenegy óra előtt bejelentette: valóban hónapok óta folytatják a tárgyalásokat, hogy Marosvásárhelyen sikerüljön közös magyar polgármesterjelöltet állítani. “Ehhez összefogásra van szükség, erről kell az elkövetkezendőkben beszélni, enélkül nem fog sikerülni, pedig számunkra rendkívül fontos, hogy Marosvásárhelyen a magyar polgármester mellett magyar többségű tanács álljon össze. A tárgyalások előrehaladottak, úgy nézett ki, hogy a héten talán aláírunk egy együttműködési szándékot”.
Formabontó villám- sajtótájékoztató
Az EMNT és az MPP aláírásra érkezett, de megtudták, hogy nem kerül sor erre.
Kali István, az EMNT alelnöke rendkívüli, formabontó villám-sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ székháza előtt.
– Eljutottunk ehhez a történelmi pillanathoz is, hogy reményeink szerint egy olyan példátlan összefogás momentumát pecsételjük meg a mai napon, ami eddig még Marosvásárhelyen nem volt.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy még a télen elkezdődött egy egyeztetés az RMDSZ, az MPP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között. Eddig öt hasonló egyeztetés volt, ez most a hatodik, amely éppen az RMDSZ székházában folyik. A célunk az, hogy közös magyar polgármesterjelöltet állítson a három politikai alakulat. Nem célunk megosztani a magyarságot, egységes, közös jelöltet szeretnénk. Ennek érdekében a Demokrácia Központban elkészült egy dokumentum, egy együttműködési megállapodás, amit magunkkal is hoztunk. Úgy álltunk fel csütörtökön a tárgyalóasztaltól, hogy ezt a megállapodást itt ma 11 órakor aláírjuk.
A megállapodás három fő pontot tartalmaz: az első, hogy a három politikai alakulat egyetért abban, hogy Vásárhelynek közös magyar polgármesterjelöltet szeretnénk állítani, a második pont azt rögzíti, hogy ezt a jelöltet konszenzusos alapon és maradéktalan egyetértéssel választjuk ki, vagyis nem egyik vagy másik párt vagy politikai alakulat jelenti be, hanem egy jelöltet közösen fogunk megjelölni. A harmadik, hogy e mögé a jelölt mögé a legnagyobb társadalmi összefogást szeretnénk állítani, ami azt jelenti, hogy történelmi egyházaink és civil szervezeteink és nem utolsósorban a vásárhelyi magyar polgárok véleményére vagyunk kíváncsiak, ezért széles körű konzultációt fogunk kezdeményezni, hogy ki legyen a jelölt. Mi ma személyeket nem fogunk megnevezni, ez három elv, és mi egy elvi megállapodást jöttünk ide megkötni.
Reményeink szerint ez az elvi egyezség ma aláírásra kerül.
A tanácskozás végén nyilatkoztak a szervezetek vezetői.
Bizonyos félreértéseket tisztáztunk
Benedek István: – Bizonyos félreértéseket tisztáztunk, mindhárom jelen levő szervezet egyetért az együttműködéssel. Jelenleg, úgy gondoljuk, egyelőre még nem érkezett el az aláírás pillanata, erre a következő napokban-hetekben kerül sor.
Az RMDSZ nagy szervezet, szabályok szerint működik, amelyeket tiszteletben kell tartani.
Hasznos beszélgetésre került sor, úgy gondolom, hogy mindhárom szervezet őszintén akarja ezt az összefogást, amely a következő napokban-hetekben aláírás formájában is megfogalmazódik. Az RMDSZ régebbi, konszolidált szervezet, a struktúrái bizonyos szabályokat követelnek, amelyeket be kell tartani. Szükség van a választmány jóváhagyására. Ez a napokban megtörténik, s utána sor kerülhet az aláírásra.
Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál
László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke továbbra is egyetlen járható útnak tekinti a reális összefogást. – Ha tényleg mindannyian komolyan gondoljuk, hogy vissza akarjuk nyerni Marosvásárhelyt, akkor csak összefogással érhetjük el. Február óta, amióta megkezdtük a tárgyalásokat, ebben egyetértettünk mindannyian. Az MPP többet szeretne egy szándéknyilatkozatnál, véleményünk szerint egy konkrét együttműködési megállapodásnak minél hamarabb meg kellene születnie. Nincs veszve semmi, két hét alatt esetleg kis időt veszítettünk, s annak reményében, hogy az RMDSZ ezt a szerződést aláírja velünk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, számunkra elfogadható. Szándéknyilatkozat létezik, de végül is az együttműködési megállapodás fog számítani.
A Magyar Polgári Párt hisz abban, hogy a közösséget a pártérdekek elé lehet helyezni, és Marosvásárhelyen csak ez a járható út. Nem ragaszkodunk saját jelölthöz, remélhetőleg az RMDSZ is megérti azt, nem biztos, hogy a tulipános jelölt a jó. Véleményünk szerint egy olyan személy, mint Bölöni László, megfelelő jelölt lehetne.
A kérdésre, hogy támogatnák-e az RMDSZ jelöltjét, kategorikus nemmel válaszolt.
Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra
Jakab István, az EMNT megyei elnöke: – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhely magyar polgármesteréért küzd, és az együttműködés láttán örömmel mondjuk el, hogy Marosvásárhely megérett a változásra és a magyar összefogásra. Az elmúlt egy órában nagyon fontos dolgokat beszéltünk, és remélem, hogy az összefogás szándéka mindannyiunkban megvan, Mi ehhez az összefogáshoz máris aláírásunkat adtuk, és technikai procedúrák után mindhárom szervezet emellett nyilatkozik. Úgy látom, hogy Marosvásárhelynek csakis összefogással lehet magyar polgármestere, mindhárman erről nyilatkoztunk.
Az összefogásról szóló szándéknyilatkozatot az EMNT és az MPP írta alá.
Nyilatkozat
Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei a jövő esztendőben sorra kerülő önkormányzati választásokon kiemelt figyelmet szentelnek a megyei tanácsnak és Marosvásárhelynek. A legutóbbi választásoktól eltelt időszakban is bebizonyosodott, hogy a magyarság érdekeit nem lehet másokra bízni, erős magyar érdekképviseletre van szükség az önkormányzati döntéshozó és vezető testületekben. Ez a szempont szükségszerűen összefogásra kötelez!
Mindent el kell követnünk, hogy a megyei tanács élén ismét elnökünk, a megyeszékhelyen magyar polgármesterünk legyen, illetve a tanácstestületben a magyar érdekképviselet tekintélye megerősödjön – mindezt csak józansággal, együttműködéssel, okos döntésekkel lehet.
Mindez csakis úgy valósítható meg, ha a város magyarsága összefog! Megítélésünk szerint a magyar összefogás minden érdekképviseletre vállalkozó magyar politikai szervezetet együttműködésre kötelez. Ennek megfelelően az RMDSZ nyitott minden olyan politikai és civil szervezet illetve történelmi egyház felé, amelyek ezt a célkitűzést támogatják.
Ennek megfelelően kell szempontjainkat egyeztetni és a választási stratégiát kivitelezni. Az esetleges politikai iszapbirkózás – mely nem jellemző a magyar politikai elitre – nem szolgálja a magyarság érdekeit, ezért az RMDSZ ilyen jellegű konfliktusokban nem kíván részt venni.
Bízunk abban, hogy felhívásunk meghallgatásra talál, és a következőkben mindenekelőtt a megyei és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem előtt tartva, sikerül jövőben összefogással az önkormányzati választásokat megnyerni.
Dr. Kelemen Atilla megyei elnök
Dr. Benedek István marosvásárhelyi elnök
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Erdély-azonosító konferencia 
Fejleszteni csak egységes stratégia mentén lehet és érdemes: ez volt az üzenete a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szervezete (SZVESZ), valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa által szervezett székelyföldi üzletember-konferenciának.
A székelyföldi megyékből és Magyarországról érkezett vállalkozók és fejlesztési szakemberek népesítették be a csíkszeredai Salvator Szállót, ahol a Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát. A Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul köszöntőbeszédét követő előadások a régió fejlesztési lehetőségeit és a román–magyar gazdasági kapcsolatokat egyaránt célozták.
Gazdasági patriotizmus 
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a válság jelenségének – a magyarországi válságra kihegyezve – „természetrajzát” vázolta fel. A balatonőszödi beszéd által gerjesztett erkölcsi válságtól kezdte, a romló makroadatok által „berobbantott” gazdaságival folytatta, de kitért az IMF-hitelkérelemmel járó pénzügyi és a válságkezelő szocialista kormány által elindított pénzügyi és politikai válságra is. Azzal, hogy 2008 októberében a kormány meghirdette a forint védelmét – jelentette ki –, gyakorlatilag megüzente a nemzetközi devizapiacnak a magyar fizetőeszköz törékenységét. Vereczkey szerint exportösztönző, munkahelyteremtő, hazai árut védő hazafias gazdaságpolitikára van szükség, amely azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a közbeszerzések tekintetében a helyi vállalkozások is eséllyel rúgjanak labdába.
Szakáli István Loránd, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a stratégiai lépéseket ismertette az Erdélyre gyakorolt hatásokkal együtt. Az Új Széchenyi Terv megalkotói makrorégióban gondolkodnak, a Kárpát-medencei alprogram prioritásai: a befektetés- és exportösztönzés, a regionális klaszterek támogatása, a határ menti infrastruktúra-fejlesztés, illetve a Kárpát-medencei szak- és felnőttképzés megvalósítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozandó Mikó Imre-terv szakmai koordinációja is ide tartozik, akárcsak a Kárpát-medence gazdaságáért díj megalapítása. Érdekes kezdeményezésnek tűnik a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciatámogatási rendszer kísérleti bevezetése Erdélyben, illetve a székelyföldi Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozása.
Befektetési irányok és a Mikó-terv 
Hová menjenek a befektetők? – tette fel a kérdést előadásában Gyerkó László szenátor. A válasz is érkezett: oda, ahol létező látványtervek vannak, és a tervező tudja is, mit akar csinálni. Erdélyt a térség sajátos környezeti adottságai alkalmassá teszik az idegenforgalom kiépítésére, mégsem özönlenek a vállalkozók: nincs autópálya, a befektetők komolytalanok, az ipar csak nyomokban lelhető fel. A szenátor azonban jó hírt is mondott: az áfát 5 százalékra csökkentik a falusi turizmus tevékenységeire. Korodi Attila képviselő szerint a klaszteresedés az egyetlen megoldás Székelyföldön, ahol egymagában nehezen képes életben maradni egy cég. A közszféra és a magántőke együttes hatása révén kevés állami pénzzel is lehet egy-egy településen versenyképes klasztert, termelőszövetkezeteket alkotni.
Az EMNT gazdasági bizottságának képviselői a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv, illetve a Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitelezési projektjének bemutatását tartották fontosnak. Jakabos Janka programvezető a tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjának nevezte, amely a gazdasági szereplők véleményezése nyomán formálódik üzleti terv jellegű tanulmánnyá, kitörési pontokat felvázoló akciótervvé. Az első vitairat bemutatását az idei Tusványosra ígérte, ugyanakkor igényét és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ gazdasági tanácsával együttműködve sikerül végleges formába önteni a tervet. Ennek első gyakorlati példája lehet a Kovászna és Hargita megyei tanács nemrég nyert EU-s térségfejlesztési pályázata, amelyet szeretnének integrálni a Mikó Imre-tervbe. A projekt révén Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium célkitűzései szervesen illeszkednek az EU 2020-as stratégiájába, illetve a magyarországi Széchenyi Tervbe. Jakabos Janka szerint vertikális kitörési pontokként az erdő- és vadgazdálkodást, az agráriumot és élelmiszeripart, a turizmust és vendéglátást, a megújuló energiát, az építőipart és energiakereskedelmi integrációt jelölte meg. Horizontális kitörési pont lehet az üzleti környezet és az infrastruktúra, illetve az emberi erőforrás fejlesztése.
Azonosított források?
Konkrét forrásötletek is elhangzottak: Mátis Jenő mikrohitel-felvételi lehetőséget villantott fel. Ilyés Szabolcs – ismertetve a lesújtó hazai EU-s alapfelhasználási arányokat – hangsúlyozta: forrás van bőven, a szakmai befektetők sem elhanyagolhatók, ugyanis a tőke újra éledezik, és jó befektetési lehetőségeket keres. A mezőgazdasági forráslehetőségekről beszélve Molnár Róbert mezőgazdasági államtitkári tanácsos elmondta, hogy 2013-ig 8,12 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosítanak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnak, amelyet az állami költségvetés további 1,97 milliárd euróval egészít ki. Európában Románia az egyik legfontosabb akácméztermelő ország, a méhészeti ágazat rendkívül hatékony a nemzetközi piacon.
A konferencián azzal is szembesülnünk kellett, hogy a szélessávú internetszolgáltatás-kereskedelem szempontjából Románia az egyik legelmaradottabb piac az EU-ban. A huszonhét ország rangsorában több tekintetben is az utolsó helyre szorul a teljes DSL elméleti lefedettség a lakosság vagy a háztartások internetet használó arányát nézvést. A kihívásra a szaktárca az e-kormányzás, az e-kereskedelem, az e-oktatás és a tudásalapú társadalom kialakításával felelne. 
Emellett az e-Románia program kivitelezése is zajlik, az 500 millió eurós projekt célja, hogy a közigazgatási rendszerek és folyamatok elektronikus platformon mozogjanak. Például azért, mert az egészségbiztosítási pénztár külön nyilvántartása szerint Romániának 29 millió lakosa van.
Csinta Samu, Háromszék
Erdély.ma

Akadályok a honosítás útjában
A marosvásárhelyi bíróság nem ismeri az EU-s jogszabályokat?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi demokráciaközpontjában, a megalakulás óta eltelt fél év alatt 9.433 személy érdeklődött, 3.325 dossziét zártak le, amelyek 5.087 személyt érintettek. Országos szinten az érdeklődő személyek száma 95.461, a lezárt ügyiratok száma 23.679, amely 42.493 személyt érint, tudtuk meg tegnap sajtótájékoztatón Kali István EMNT alelnöktől.
Az alelnök szerint a honosítást nagyban akadályozza az, hogy a marosvásárhelyi bíróság nem ismeri az EU-s jogszabályokat, illetve, hogy a magyar és a román törvénykezés nem egyformán működik.
Példaként az elvált személyek esetét hozta fel. Romániában váláskor elveszik a házasságlevelet, viszont a magyar bevándorlási hivatal kéri ezt az iratot is, amit az érintett nehezen tud Romániában beszerezni. A polgármesteri hivatal funkcionáriusai vagy nem értik, mire kell, vagy, ha értik, akkor vagy megtagadják, vagy egy igazolást adnak, amit a bevándorlási hivatal nem fogad el. A helyzet az utóbbi időben javult, viszont van egy másik gond is. 2003-ban Brüsszel hozott egy 2201-es határozatot, amelyet minden válási dokumentum mellé csatolni kell, mivel Románia is uniós tagállam. Ezt kéri a magyar bevándorlási hivatal, viszont a marosvásárhelyi bíróságon állítják, nem hallottak erről a jogszabályról.
Ezért a demokráciaközpontban az érintettek megkaphatják a típuskérést, illetve egy mintanyomtatványt is, amit megmutathatnak a bíróságon, hogy "erre van szükség".
Kali arra hívta fel a figyelmet, hogy sok vidéki emberben az a tévhit él, hogy ha magyar állampolgárságot kér, esetleg elveszíti a nyugdíját, vagy akár a román állampolgárságát. Az alelnök hangsúlyozta: tévhit, hiszen Romániában az állampolgárság születéssel szerzett jog, amint a nyugdíj is szerzett jog, tehát nem lehet visszavonni. Ugyanakkor félelem él a köztisztviselőkben is, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével esetleg elveszíthetik munkahelyüket. Erre is megnyugtató választ adott. Románia elnöke, illetve a közintézmények pénzügyi helyzetének ellenőrzését ellátó személyek kivételével a közhivatalnoki státus nem összeegyeztethetetlen a kettős állampolgársággal.
Házhoz vinnék az információt
Portik Vilmos elnökségi tag szerint gond, hogy a bevándorlási hivatal meg a külképviseletek nem tudják elég gyorsan feldolgozni a beérkezett igényléseket, ezért a beígért három hónapos határidőt sem tudják betartani az elbírálásban.
Felhívást intézett a Maros megyei települések lakosaihoz: várják azokat az önkéntes személyeket, akik a honosítási munkában szeretnének valamilyen feladatot ellátni. A marosvásárhelyi központ munkatársai átadnák a tapasztalataikat, tudásukat, hogy az önkéntesek legyenek az általuk képviselt vidék szakértői. Örömmel vennék azt is, ha az önkormányzatok megjelenési lehetőséget biztosítanának számukra falunapok, búcsúk, vásárok alkalmával, mert azt tapasztalják, hogy a falvakon igényelnék az emberek, de vagy anyagi vagy más problémák miatt nem tudnak bejönni Vásárhelyre. "Ezért szinte házhoz visszük az információt és az ügyiratcsomók előkészítését, bízunk benne, hogy minden egyes településen lesznek olyan személyek, akik részt vállalnak ebben a feladatban". Egyfajta kapocs szerepét töltenék be az iroda és a települések között.
Meggondolatlan nyilatkozatok
Határozottan visszautasította egyes "markáns helyi RMDSZ-politikusok" rádiókban elhangzott kijelentéseit, amelyek szerint eddig a Néppárt aláírásáért cserébe állították össze a honosítási dokumentumokat, most pedig párttagsághoz kötik a dossziék összeállítását. Meggondolatlan nyilatkozatoknak nevezte, főleg, hogy "kalap alá akarják hozni az összefogást".
Augusztus 20. – első klubtalálkozó
Jakab István megyei elnök bejelentette, hogy létrehozzák a magyar állampolgárok klubját, amelynek tagjai havonta egyszer találkoznának nem politikai célból, hanem közösségformálás végett. Az első klubtalálkozóra augusztus 20- án kerül sor a Klastrom utcai demokráciaközpont kertjében, ahol bográcsgulyás mellett készülnek megünnepelni az államalakítás évfordulóját.
Ugyanakkor tájékoztatott, hogy Tusványosra három politikai témával készülnek: a marosvásárhelyi MOGYE helyzete, a Sapientia akkreditálása és a marosvásárhelyi polgármester-választás ügye.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Politikai megoldást sürgetnek a magyar tagozat ügyében
Az EMNT nem vesz részt a holnapi tiltakozó körmeneten
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) mint szervezet nem képviselteti magát a holnapi tiltakozó körmeneten. Dr. Brassai Attila, az EMNT oktatási bizottságának MOGYE-ért felelős tagja kijelentette: a körmenettel egy reális problémára kívánják felhívni a figyelmet a szervezők, de a magyar tagozat létrehozásának ügyében nem utcai felvonulásokra, hanem politikai megoldásra van szükség.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létesítése és Marosvásárhely polgármesterjelöltjének támogatása kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatón Jakab István, az EMNT megyei elnöke és Kali István alelnök mellett jelen volt dr. Brassai Attila, a szervezet oktatási bizottságának képviselője is. Röviden összegezte az új tanügyi törvény megjelenése után történteket, a MOGYE chartatervezetének az egyetemi szenátus általi elfogadását. Kijelentette, a tanügyi törvény értelmében multikulturálisnak nyilvánított Babes-Bolyai Egyetem, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a MOGYE közül az első kettőnek sikerült a törvénynek megfelelően létrehozni a magyar tagozatot (departamentumot), a MOGYE-n azonban, miután a törvény szellemében kidolgoztak egy chartatervezetet, a júniusi szenátusi ülésre teljesen más változat került. "A második tervezetből teljesen kimaradt a magyar tagozat létesítése, amit a törvény nem feltételesen ír elő, hanem kötelező jelleggel. E tervezet visszalépést jelent még a meglévő helyzethez képest is, és ellentmond Románia hatályos törvénykezésének, arról nem is beszélve, hogy megszavazása sem történt jogszerűen" – tette hozzá dr. Brassai Attila. Közölte, az EMNT számára az ország területi felosztása mellett a MOGYE magyar tagozatának ügye jelenti a prioritást. "Nemzeti minimum az önálló magyar tagozat működése a MOGYE-n" – hangsúlyozta. Az oktatási minisztériumhoz eddig el kellett jutnia a chartatervezetnek véleményezésre. Dr. Brassai Attila szerint "bízunk abban, hogy a szaktárca elutasítja a chartát, annál is inkább, hogy az oktatásért az RMDSZ miniszterelnök-helyettese, Markó Béla felel, aki Daniel Funeriu tanügyminiszter felettese. Az egyetemi szenátus hatásköréből ki kell venni a departamentumok ügyét, mert ha ez így marad, kecskére bízták a káposztát". Hozzátette, a négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a szegedi, a pécsi és a debreceni) rektorai és dékánjai támogatják a MOGYE magyar tagozatának létrehozását, vállalva, hogy segítenek ennek akkreditációs folyamatában. Az akkreditálás megszerzésének legnagyobb akadálya az oktatók hiánya, de ez a magyarországi egyetemek támogatásával megoldható – jelentette ki dr. Brassai Attila, aki szerint az RMDSZ-nek nem kellene "letudnia" a munkát azzal, hogy elintézték a 40 plusz fizetéses helyet a magyar hallgatók számára. Ennél sokkal fontosabb az önálló magyar tagozat létrehozása – mondta.
Az EMNT jelöltje: dr. Vass Levente
A marosvásárhelyi polgármester-választás kapcsán Jakab István kijelentette: az EMNT saját jelöltjének dr. Vass Levente miniszteri tanácsost tekinti, mert úgy véli, ő a legmegfelelőbb személy erre a tisztségre. Remélik, mind az RMDSZ, mind az MPP elfogadja és saját jelöltjének tekinti Vass Leventét, aki szakmailag kiválóan felkészült és garanciát jelent a magyar koalíció megvalósítására, a polgármesteri tisztség és a tanácsi többség visszaszerzésére. Az EMNT aláírásgyűjtésbe kezdett jelöltjének támogatása érdekében. "Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Vass Leventével, aki azt mondta, abban az esetben vállalja a jelölést, ha az RMDSZ és az MPP is támogatja" – tette hozzá Jakab István.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

XX. Jubileumi Vándorgyűlés
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (továbbiakban RMKT) véleményem szerint az egyik legtudatosabb magyar civil szervezet hazánkban. Amit az is jelez, hogy évenként különböző helyeken, vándorgyűléseken gyűlnek össze a gazdasági jellegű kérdések átbeszélése érdekében.
A húszadik jubileumi találkozó címének megválasztása: „Iránykeresés a megújuló gazdasági környezetben” tökéletesen jelzi azt a belső vívódást, ami a szervezet vezetőségében létezik. A mondat jelentése: van egy új lehetőségeket felkínáló helyzet, melyet nem tudnunk kellő képen kihasználni. Talán a nagy barát, mely kezdetektől fogva minden szempontból a társaság mellett volt, ennek is köszönhetően minden idők egyik legpotenciálisabb csapatával érkezett erre a 20. jubileumi megbeszélésre. A teljesség igénye nélkül: Dr. Chikán Attila, egyetemi professzor, Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora, Magyarország korábbi gazdasági minisztere, igazgató, Versenyképesség Kutató Központ.
Dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke.
Csanádi András címzetes egyetemi tanár, az MTA Politikatudományi Intézetének főmunkatársa.
Barsiné Pataki Etelka –az EU Duna-stratégiáért felelős kormánybiztosa.
Radetzky Jenő Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Szakáli István Loránd főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály.
De jelen volt több egyetemi tanár is, akik különböző egyetemeken tanítanak. Talán ennek is köszönhető, a
Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar gesztusa, mely az új épületének néhány termét bocsátotta a Társaság rendelkezésére, ahol minden feltétel a lehető legmodernebb volt.
Szeptember 23.-án pénteken délután az A 1 teremben elhangozott köszöntő beszédekben felelevenedtek az elmúlt 20 évnek mind azok szép oldalai, mind azok a komoly erőfeszítései, melyeket megtettek annak érdekében, hogy a Közgazdász Társaság megalakuljon, valamint azok a hatalmas befektetett munkák, melyek valamiféle képen megmozdítsák az intézmény elég nehezen meginduló gépezetét.
Ebben a szakaszban minden felszólaló igyekezett a szépre emlékezni. Talán dr. Chikán Attila volt a legőszintébb, amikor arra emlékeztetett, mekkora önfeláldozó munka folyt hétvégeken, amikor 16 órányi előadást is tartottak egy- egy helységben, ahol nagyszámú érdeklődő összegyűlt. Nem egy ilyen eseményen jelen voltam, és állíthatom hihetetlenül érdekes, és főleg tanulságos, megszívlelendő szövegek hangzottak el.
Ha nehezen is, de végül is megszületett az, amire ma már büszkén gondolhatnak azok, akik annak idején tolták azt a szekeret, melyet a kátyúból igyekeztek kihúzni. A felelevenített események történelmileg visszafordíthatatlanul megtörténtek, és ennek a hatása ma is érződik.
A XX. vándorgyűlést a múlt ismeretében csak Kolozsváron lehetett megtartani, mert annak idején, az RMKT pont Kolozsváron alakult meg. Köszönhetően annak, hogy itt élt, tanított dr. Kerekes Jenő professzor, aki már a Bolyai Tudományegyetemen is professzor volt. Itt buzogott az a szellemi háttér, mely biztosíthatta az újonnan alakult Romániai Magyar Közgazdász Társaság megfelelő működését. Az sem volt véletlen, hogy dr. Kerekes Jenő az elnöki tisztséget 10 éven keresztül példásan töltötte be. Ugyanakkor Kolozsváron található a szervezet székhelye is. Kolozsvár gazdasági szempontból akár Erdély fővárosának is tekinthető.
A Plenáris előadások az Aula díszteremben folytak.
Dr. Chikán Attila egyetemi professzor: A közép-kelet európai gazdaságok az új globális erőtérben című előadásában felhívta a figyelmet arra, a gazdaságnak meghatározó szerepe, van bármilyen erőtérben.
A rendszer-változás után, gyorsabb előrehaladást lehetett volna megvalósítani. Azok a vállalkozók, akik elindították a piacgazdaság követelményeit figyelembe vevő tevékenységüket, nagyon sok nehézségbe ütköztek.
Olyan történelmi megnyilvánulásról van szó, melyet a világon, sehol nem próbáltak megvalósítani. Ismervén az eredményeket, előre kell nézni. Ebben az időszakban voltak kicsi és nagy hibák is.
Közben mind Magyarországon, mind Romániában sok minden megváltozott. De elindult egy olyan folyamat, melyet történelmi értelemben nem lehet visszafordítani.
A civil szférának fontos szerepe van a társadalomban. AZ RMKT mint civil szervezet sokat fejlődött. A felvetődő kérdésekre megalapozott válaszokat kell találni. Ennek értelmében megfelelő döntéseket hozni. A vándorgyűlés a civil szféra nagy eseménye. Sokat segíthet abban, hogy pontos és fontos vélemények fogalmazódjanak meg, melyek segítsék az előrehaladást. A kapcsolattartásnak és az egységnek fontos súlya van.
Dr. Kovács Árpád Válságkezelési stratégiák az EU tagországaiban címmel értekezett. A világgazdaság fejlődésével kapcsolatban megállapította: az országok fejlődési üteme viszonylag alacsony lesz. Ami a Kelet- Európai országokat illeti, 2-3 százalékos növekedés valósulhat meg. Az állami tartozások nagyon nehéz helyzetet teremtettek. Az eladósodás problémáját meg kell oldani. A felvett kölcsönöket valamikor ki kell fizetni. Az állam szerepével kapcsolatban kifejti, milyen helyzetben, lehet beavatkozó szerepe. A játékszabályokat be kell tartani. Utalt az arab országok hatására, melynek következtében a világgazdaság sodródik. Emiatt különböző országok belső viszonyai is mások. Ennek következtében különböző típusokba sorolják az országokat.
Mihail Ion Raiffeisen Asset Management ügyvezető igazgatója „Románia fejlődési perspektívája” („Perspectivele creşterii economice în România”) címmel tartotta előadását. Többek között elmondta: a belső igények behatárolják az ország fejlődését. Melyet az idegen tőke kihasznált. Szerinte az eljövendő két évben szerény életfeltételek javulása várható.
Rachel Sargent ügyvezető partner „A fúziók és felvásárlások áttekintése Romániában” című előadása során kiemelte: fúziók és felvásárlások, mint üzletfejlesztési stratégia részei. Lényegében a szakmát jól ismerő személyek mennyiben tudnak az üzleti élet román dzsungelében eligazodni. Melyek azok a lehetőségek, melyeket ismerve, eredményesen tudnak tevékenykedni.
Kolumbán Gábor, közgazdász- mérnök, óraadó tanár „A közösségi vállalkozások szerepe a vidékfejlesztésben” előadásának, székely szellemességgel fűszerezve, valóság története a hallgatóságot lebilincselte. Kiderült, mit is tehet az egyén, ha van egy darabka földje, és azon egy pár gyümölcsfája. Melyek azok a zegzugos utak, amiket meg kell kapni ahhoz, hogy valamicske pénzre tudjon szert tenni. Az előadás lényege: mindennek van hazánkban megoldási lehetősége, ha képes vagy nemcsak a te fejed szerint gondolkodni.
Az ünnepi vándorgyűlés szakosztályokban folytatódott.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro

"Magyar ember magyar ember ellen ne tegyen egy lépést se!"
Megemlékeztek az 1956-os forradalomról
Magyar ember magyar ember ellen ne tegyen egy lépést sem, valamint az egységben gondolkodás az 1956-os forradalom nagy tanulsága, üzenete – fogalmazott Varga László nyugalmazott lelkipásztor, ’56-os elítélt a vasárnap esti megemlékező előadáson. A 1956-os forradalomról és szabadságharcról Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban emlékezett meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete. Az est meghívottai Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Varga László nyugalmazott lelkipásztor voltak.
Kali István, az EMNT Maros megyei alelnöke köszöntötte a meghívottakat, résztvevőket, vezette a beszélgetést, amelyen a felszólalók az ’56-os forradalomra emlékeztek. Arra a forradalomra, amely – mint Lomnici Zoltán mondta – nem volt bársonyos, hiszen Budapesten a világ legerősebb hadseregével szállt szembe maroknyi magyar. Négyszáz embert halálra ítéltek, több ezer sérültje volt a forradalomnak és 200.000 magyar elhagyta hazáját – vonta meg számokban is a mérleget. Az emberekben az Aranycsapat is tartotta a lelket, megerősítette őket, hitet adott nekik. A sportolók, az Aranycsapat tagjai az ország hírnevét öregbítették, egy-egy mérkőzéssel dicsőséget szerezve a magyar sportnak. "A szabadság gondolatát, a hősök emlékét mindig meg kell őrizni, nem szabad feledni" – jelentette ki Lomnici Zoltán. A válogatott futballcsapat tagjaként, a forradalom idején 31 éves Buzánszky Jenő szerint a sport megmutatja, hogy egy nemzet milyen erős tud lenni, hiszen a sport nemcsak fizikai erőt jelent, hanem lelki erőt is. "Annak, aki vállalja, hogy egy nemzetet képvisel, le kell tudnia mondani a dolce vitáról, a szórakozásról. Egy országot a sporton és a kultúrán keresztül ismernek meg" – mondta a legendás Aranycsapat tagja, aki szerint az ’56-os forradalom olyan esemény, amelyről illő megemlékezni minden magyarnak. A mai nemzedéknek üzente: érdemes magyarnak lenni, de sokat kell tenni azért, hogy erőteljes magyar nemzetet építsünk fel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc elítéltje, a ma 83 éves Varga László szerint "két nap leforgása alatt olyan egység alakult ki Magyarországon, a legkisebb falutól a fővárosig, amit elképzelni sem lehetett volna azelőtt. Az egész nemzet egyet akart. Ez az egységben való gondolkodás volt a nagy tanulsága a forradalomnak és a mai fiataloknak is csak ezt tudom ajánlani". A forradalom első, "szép felét" Budapesten élte át Varga László, akit hazatérése után letartóztattak, életfogytiglani ítéletet plusz tíz évet kapott hazaárulásért. "A nagy bűnöm az volt, hogy vezető emberekkel beszélgettem Budapesten és azok véleményét kérdeztem meg Erdély jövője felől. Ezt a szekuritáté úgy értelmezte, hogy utasításokat hoztam külföldről. 7 évet, 4 hónapot és hét napot töltöttem börtönökben: Kolozsváron, Szamosújváron, Jilaván, Désen, Pitesti-en. Amerikának egyetlen becsületes cselekedete az volt, hogy amikor Románia pénzt kért, feltételül szabták, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat és helyezzék végzettségüknek megfelelő pozíciókba. Akkor mind kiszabadultunk" – emlékezett vissza. A nyugalmazott lelkész ma nem lát egyetlen olyan politikai irányzatot sem, "amelyik egyáltalán akar valamit tenni, nem csak beszélni", a fiataloknak pedig azt ajánlja, hogy gondolkozzanak a saját fejükkel és ne hagyják "az agyukat kimosni". "Ahhoz, hogy gondolkodni képesek legyenek, méltóztassanak tanulni. Szakmát is, hogy emberek legyenek, és a magyarságukat is. Tanulják meg, mit jelentett és mit jelent magyarnak lenni, tanulják meg, hogy magyar ember magyar ember ellen ne tegyen egy lépést se! Ez a magyar forradalom üzenete" – mondta Varga László.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Maros megyei EMNT: nem tudták, mit nyilatkozzanak
Tudja, hogy az aggodalom szülte, de mégsem tartja szerencsésnek Tőkés László hétfői állásfoglalását Kali István, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke. Tőkés állásfoglalása olyannyira meglepte az EMNT marosvásárhelyi vezetőit, hogy – saját bevallásuk szerint – hétfőn azért nem válaszoltak az újságírók telefonhívására, mert még nem tudták, mit nyilatkozzanak. „Előbb egyeztetnünk kellett Tőkés Lászlóval, majd egymással, hogy ne mindenki mást-mást mondjon” – látta be a kedden a Krónika telefonhívására immár válaszoló Kali István, a szervezet megyei alelnöke.
Amint arról beszámoltunk, Tőkés László EMNT-elnök a november 7-én kiadott közleményében leszögezte, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje.
Tőkés ugyanakkor Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnökének nevét is bedobta a köztudatban, mint olyan személyét, akit az EMNT támogathat a 2012-es helyhatósági választásokon. Állásfoglalásával Tőkés László megkérdőjelezte a nemzeti tanács helyi döntését, melynek értelmében éppen az EMNT javasolta az RMDSZ-nek Vass Levente indítását.
Koalíciót szeretne a megyei EMNT is
Kali István megjegyezte, az EMNT-elnök állásfoglalása „nem biztos, hogy szerencsés kinyilatkozás” volt. „Tőkés László elveszítette a türelmét az RMDSZ-szel szemben és azért adta ki a nyilatkozatot. De mi is éppen úgy aggódunk az EMNT és az RMDSZ viszonyáért, mint ő. Koalíciót szeretnénk jövőre, de az RMDSZ még mindig vacillál” – értékelte a helyzetet Kali.
Szerinte amennyiben az RMDSZ kisajátítja magának Vass Leventét és a koalíció megkötése helyett arra szólítja fel a többi magyar alakulatot, hogy csatlakozzon a párt jelöltjéhez, új helyzet áll elő.
„Legyen világos: mi csak koalíciós jelöltként tudjuk elképzelni Vass Leventét” – szögezte le a Maros megyei EMNT vezetője. Mint ismeretes, éppen a nemzeti tanács „találta ki” és javasolta az RMDSZ-nek Vasst, mint közös polgármester-jelöltet. A másfél hónappal ezelőtt szervezett belső választásokon a fiatal orvos-politikus és a mellette kampányoló megyei és bukaresti vezetők fontos aduként használták fel Vass külső támogatását.
Benedek: Tőkés nem ismeri a vásárhelyi helyzetet
Nem lelkesedett Tőkés László nyilatkozata miatt Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke sem. Megítélésében a jelenlegi EP-alelnök nem ismeri eléggé a vásárhelyi helyzetet. „Az emberei vagy rosszul tájékoztatják Tőkés Lászlót, vagy ő nem ismeri a marosvásárhelyi realitást” – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Benedek. Akárcsak Kali, a városi RMDSZ elnöke sem tartja szerencsésnek Tőkés „bekavarását”. Kérdésünkre, hogy azon túl, hogy megkavarta a kedélyeket, serkenti-e az RMDSZ-t abban, hogy mielőbb koalíciót kössön az EMNT-vel, Benedek István nem tudott válaszolni. „Ez nem csak tőlem függ. Amúgy nem egy könnyű feladat, annál is inkább, hogy újabb és újabb, váratlan tényezők bukkannak fel” – fűzte hozzá.
Mint arról tájékoztattunk, Tőkés nyilatkozata Vass Leventét is kellemetlenül érintette. Ennek ellenére a miniszteri tanácsos továbbra is az RMDSZ és az EMNT közös jelöltjének tekinti magát. Ezt a nemzeti tanács helyi és megyei vezetői újból megerősítették.
A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, Kelemen Ferenc viszont reméli, hogy Tőkés megadta a jelt és az irányvonalat, így az EMNT is csatlakozhat az MPP-hez és a Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache személyében független, de mégis közös jelöltet támogathat.
(Kelemen Atilla: van még idő a megegyezésre. A Maros megyei RMDSZ elnöke szerint az EMNT helyi szervezete már csak „félszájjal” támogatja Vass Leventét, mert elbizonytalanította őket Tőkés közleménye. Kelemen Atilla a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta: a közleményt nem kívánja kommentálni, de a marosvásárhelyi RMDSZ-nek van egy jelöltje, Vass Levente, aki mellé oda lehet állni. Szerinte még bőven van idő a tárgyalásra a választásokig hátralevő tizennégy hónap alatt. Kelemen leszögezte: ezt a döntést Marosvásárhelyen kell meghozni, nem máshonnan irányítani, ugyanakkor „politikai játszmának” nevezte, hogy az „elvi megegyezés” után, aláírt egyezség hiányában az EMNT kihátrál, „mondvacsinált indokok mögé bújva”.)
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Tisztújító közgyűlést tartott a Maros megyei EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete 2011. november 29-én tisztújító közgyűlést tartott. Az EMNT szabályzata értelmében az elnökséget egy éves mandátummal ruházza fel a közgyűlés.
A Bod Péter Diakóniai Központban tartott eseményen Jakab István elnök beszámolt az elmúlt egy év tevékenységéről, majd a szavazásra jogosult résztvevők 2012. november végéig szóló mandátummal ruházták fel: Jakab Istvánt (elnök), Portik Vilmost (politikai alelnök), Kali Istvánt (közigazgatási alelnök), valamint Szakács Júlia, Sütő Ágota, Tőkés András, Hegedűs Tivadar elnökségi tagokat.
A közgyűlés 25 Maros megyei küldöttet választott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos tisztújító küldöttgyűlésére, amelyet december 10-én Marosvásárhelyen tartanak.
marosvasarhelyi.info
Erdély.ma

EMNP Marosvásárhelyen is
Január 17-én, kedden sajtótájékoztatón mutatkozott be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétfő este megalakult szervezetének vezetősége.
Az elnök Portik Vilmos, eddig a Maros megyei EMNT közkapcsolatokért felelős elnökségi tagja volt, alelnökök: Kali István jogász és Angi Balázs informatikus, elnökségi tagok: Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanár és Mátyás Attila technikus.
Hollanda Dénes elmondta, amikor úgy döntött, hogy beáll a pártba és vezetői szerepet vállal, azért tette, mert úgy gondolja, csak akkor lehet az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságot visszatéríteni arra az útra, amelyen a ’90-es évek elején elindult, ha erkölcsileg tiszta, a régi rendszert nem kiszolgáló, nem zsarolható emberek vállalnak politikai szerepet. “Ezek a fiatalok nem voltak a régi rendszer kiszolgálói, én magam soha nem fogadtam el egy cigaretta értékű csúszópénzt sem. Ez a vezetőség tiszta lappal indul, remélem, elérik, hogy a vásárhelyi magyarság melléjük álljon” – jelentette ki.
Kali István emlékeztetett a decemberben az RMDSZ-szel közösen megtartott sajtótájékoztatóra, amelyen bemutatták az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltjét, és amelyen bejelentették, hogy a közös koalíciós szerződést a párt fogja aláírni. Reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sor kerül rá.
A tagságuk meghívásos alapon bővül, tudtuk meg továbbá, illetve azt is, hogy szombaton részt vesznek az MPP által szervezett, a magyar kormánnyal szolidarizáló mítingen.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhely: nem akar magyar koalíciót az RMDSZ
Nem ír alá koalíciós megállapodást és nem fogadja el az előválasztások lehetőségét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a polgármesterjelölt ügyében. Benedek István elnök lapunknak elmondta: Vass Levente személyében már megvan a jelölt, akit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei és helyi szervezete egyezmény nélkül is támogat, már csak a Magyar Polgári Párt (MPP) csatlakozását várják.
Mint ismeretes, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a hétvégén Kolozsváron elmondta, Marosvásárhely esetében „partnerséget és koalíciós szerződést” kérnek, melynek létrejöttét nem lehet többé halogatni, még a héten meg kell állapodni. Tőkés megítélésében a szerződés megkötése más településeken is az összefogás létrejöttét szolgálná. A szervezet elnöke lényegében megismételte azt, amit az elmúlt év vége felé már egyszer szorgalmazott: az írásban való megállapodás megkötését. Ragaszkodik az írásbeli szerződéshez Kali István, az EMNP marosvásárhelyi alelnöke is.
„Nem attól tartunk, hogy a másik fél nem tartaná be az ígéretét, hanem azt mondjuk, hogy akkor van koalíció, ha létezik egy papírra vetett szerződés. Addig csak megegyezésről beszélhetünk” – vélekedett Kali. „Nem tudom, milyen szerződést akar aláíratni az EMNT vagy az EMNP, hisz mi már hónapokkal ezelőtt megegyeztünk. Van egy közös jelöltünk, akit egyelőre a két magyar párt, de remélhetőleg nemsokára a harmadik, az MPP is támogatni fog” – nyilatkozta lapunknak Benedek István.
Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke szerint a helyi EMNP „névtelen gyermekei fölöslegesen és károsan kavarják a dolgokat”. „Én eddig azt hittem, hogy mindenki számára a dolgok a lehető legtisztábbak, és az adott szó többet ér bármilyen aláírásnál” – tette hozzá a politikus. Ebből kifolyólag az RMDSZ nem hajlandó elfogadni az MPP javaslatát sem, miszerint előválasztásokon kellene dönteni a polgármesterjelölt személyéről. „Én nem zárkózom el a gondolattól, de az RMDSZ-en belül hosszas viták után elvetették az ötletet” – mondta Benedek István.
Marosvásárhelyen 2000-ben szerveztek először és utoljára előválasztásokat. Az akkori RMDSZ-elnök, Kincses Előd ma is azt állítja, hogy a legdemokratikusabb módszer volt a polgármester- és a tanácsosjelöltek megnevezésére. „Félreértés ne essék, én nem vagyok Vass Levente ellen, aki 2000-ben az egyik alelnököm volt, azonban akkor tudnám támogatni, ha megmérettetne, és meg is nyerné az előválasztást. Nem értem, az RMDSZ miért fél annyira az előválasztásoktól, miért olyannyira magabiztos abban, hogy Vass Levente a legmegfelelőbb jelölt” – tette fel a költői kérdést a szövetség egykori Maros megyei elnöke. Kincses szerint az előválasztásokon diadalmaskodó Vass megerősödve szállhatna harcba a szinte teljes román lakosság által támogatott Dorin Floreával.
Hozzáfűzte: az Amerikai Egyesült Államokban vagy Franciaországban sem hiába vezették be az előválasztási rendszert. A megmérettetést szorgalmazza az MPP is. László György megyei elnök ezt tartja a legdemokratikusabb és egyben a legeredményesebb jelöltállítási módszernek. A koalíciót illetően a lapunk által megkeresett polgári politikus üdvözlendőnek tartja Tőkés László felhívását. „Mi már a kezdet kezdetén közös, független jelöltben gondolkodtunk. De emlékeztetni szeretném a püspök urat, hogy annak idején, amikor Bölöni Lászlót kértük fel, az EMNT-s fiúk nem voltak hajlandók aláírni a levelet. Ők inkább vakon belementek mindabba, amit az RMDSZ megszabott” – fejtette ki László György.
Akárcsak RMDSZ-es kollégája, az EMNP marosvásárhelyi alelnöke, Kali István sem akar hallani az előválasztásokról. Szerinte erre már nincs sem idő, sem szükség. „Mikor, ki, hogyan szervezze meg? És egyáltalán miért? Ha két szervezetnek van egy közös jelöltje, akkor a harmadiknak fel kellene sorakoznia mögéje” – nyilatkozta a Krónikának Kali István.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Megalakult az EMNP Maros megyei szervezete
Portik Vilmos a megyei elnök
Szerdán este a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezete. Az ülésen jelen volt Toró T. Tibor megbízott elnök, Papp Előd, a Székelyföldi Régió elnöke, illetve a már megalakított nyolc helyi szervezet – Ádámos, Nyárádgálfalva, Székelybere, Marosszentgyörgy, Csíkfalva, Mezőbánd, Szováta, Marosvásárhely – elnökei és küldöttei.
Marosvásárhely erdélyi ügy
Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke a Népújság kérdésére kijelentette: – Ez az alakuló ülés egy természetes folyamat szerves része, hiszen Maros megye nélkül nem is lenne teljes a Néppárt szervezeti kerete. Maros megye és Marosvásárhely szimbolikus jelentőségű mind az EMNP, mind az egész erdélyi magyarság számára, hiszen az előttünk álló helyhatósági választásokon itt kellene olyan eredményt elérni, amely erőt adhatna másoknak is. Konkrétan: itt kellene visszaszerezni a 12 éve elveszített polgármesteri tisztséget.
– Az utóbbi időben nézeteltérések voltak az RMDSZ-szel közösen indítandó polgármesterjelölt körül. Történt azóta előrelépés? Meg tudnak ön szerint egyezni?
– Abban az esetben, ha az RMDSZ nem tart ki álláspontja mellett, hogy a fonnyadó tulipán jelével Marosvásárhelyen nyerni lehet, azt hiszem, minden esély megvan a megegyezésre. Számomra teljesen világos, hogy 2000 óta az RMDSZ háromszor próbálta meg visszaszerezni az elvesztett tisztséget, és hogy ez a tulipán jele alatt nem lehetséges. Erre három választás volt a bizonyíték. Félre kell tenni a pártérdekeket, be kell állni a sorba, és a közösen megtalált jelöltet segíteni. Ezt pártszínekben nem lehet, legyen az RMDSZ, MPP vagy akár EMNP. Kizárólag egy olyan egységes csapat kialakításával lehetséges, ahol a pártérdekeknek nincsen helyük. Ezért javasoltuk, hogy az lenne a legtisztább, ha formailag független jelöltként indulna a már megtalált Vass Levente, és a különböző politikai szereplők mellé állnának. Ha valaki a pártérdeket erőlteti, akkor tulajdonképpen azt akarja, hogy ne sikerüljön, és akkor alapos a gyanú, hogy esetleg más érdekek vagy más egyezségek vannak emögött. Ajánlom mindenkinek, így gondolja végig, mert az embereknek egyértelmű üzeneteket kell adni. Nem lesz könnyű így sem, tekintve a vásárhelyi etnikai arányokat, de azt hiszem, hogy együttműködéssel és akarással csodákra is képesek vagyunk.
– Egyes RMDSZ-politikusok szerint az összefogás csak szólam az önök részéről, mert ha valaki pártot alakít, azért teszi, hogy az RMDSZ erejét gyengítse.
– Az RMDSZ számára az együttműködés és összefogás azt jelenti, hogy feltétel nélkül támogatjuk az RMDSZ jelöltjeit, még akkor is, ha azok korruptak, tehetségtelenek és alkalmatlanok a tisztségre. Az EMNP nem azért alakult meg, hogy az elhasznált és korrupciógyanús embereket támogassa, hanem azért, hogy megkeresse azokat a tiszta embereket, akik képesek közfeladatra és azt képesek alázattal végezni. Ezért ad az EMNP ezeknek az embereknek szervezeti és jogi keretet. Az RMDSZ által hangoztatott egység, ismétlem, arról szól, hogy az ő jelöltjeiket kell támogatni. Ez tíz évvel ezelőtt talán érvényes is volt, amikor még az RMDSZ valóban ernyőszervezet volt, amely majdnem a teljes erdélyi magyarságot és annak minden szerveződéseit tömörítette, tiszteletben tartva a politikai pluralizmus elvét. Sajnos, már elmúlt, aki ma egységről beszél, az demagóg. Egység helyett én az összefogásról beszélnék, amikor egy magyar ügyet kell a többségi nemzetállami szemlélettel szemben érvényesíteni. Marosvásárhely ennek nagyon jó példája, együttműködésről kell itt beszélni, a közös cél, a marosvásárhelyi polgármesteri szék visszaszerzése érdekében. Marosvásárhely erdélyi ügy, zászlóshajó a helyhatósági választásban.
Saját tanácsosi listákkal indulnak
Portik Vilmos megyei elnök legközelebbi tervei között említette, hogy megtalálják azokat a tisztességes embereket, akik eddig nem foglalkoztak politikával, vagy ha foglalkoztak is, nem szennyeződtek be ezáltal. Ezekre építkezve igyekeznek további szervezeteket létrehozni és minden lehetséges helyen olyan listát állítani, amelyre az emberek jó szívvel tudnak majd szavazni.
– Marosvásárhelyen is saját listát kívánnak állítani?
– Alapvetően az a célunk, hogy külön tanácsosi listát állítsunk mindenhol. Marosvásárhelyen sem látjuk ezt kizártnak. Ugyanakkor továbbra is keressük annak a lehetőségét, hogy valóban egységes magyar fellépést tudjunk felmutatni a polgármester-választáson.
– Mit jelent az önök számára, hogy Maros megyében is megalakult az EMNP? – kérdeztük Kali István alelnököt.
– Előrelépésnek tartom, mert növünk, ahogy gyarapodik a Néppárt. A megyei szervezet megalakulása után teljes gőzzel folytatjuk az eddigi nyolc szervezet mellett helyi szervezetek megalakítását a február 25-i alakuló kongresszusig. A választásokig legalább tíz szervezetet szeretnénk megalakítani.
A testület Portik Vilmost választotta megyei elnöknek. Alelnökök: Kali István és Benedek Zsolt, elnökségi tagok: Cseh Gábor, Borka Levente, Molnár Endre, Szakács Király István, Szakács Júlia, Hajdu Márk Christián.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Németh Zsolt: prioritás a Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítése
A Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítésének előnyeiről és szükségességéről beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ma Budapesten, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Európa kilátásai a válság után címmel rendezett konferenciáján.
A szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatoknak együtt kell szolgálniuk a gazdasági együttműködés fejlesztését, a környezeti és gazdasági érdekek harmonizálását, valamint a magyar közösségek védelmét. A prioritások közé tartozik a Kárpát-medencei gazdaság tér kiépülésének elősegítése – mondta Németh Zsolt.
Hangsúlyozta: a szomszédos országok a magyar külgazdaság legígéretesebb területei közé tartoznak, jelentős aktívummal, növekvő kereskedelmi forgalommal és további bővülési potenciállal.
Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője elmondta: a gazdaságstratégiai dokumentumok mindegyikében – fontos külgazdasági stratégiai célterületként – megjelenik a Kárpát-medencei gazdasági tér.
Már készül a Wekerle-terv, amely kifejezetten Kárpát-medencei lehetőségekre fókuszáló gazdaságfejlesztési stratégia – közölte a főosztályvezető. Kiemelte: csak akkor van realitása egy Kárpát-medencei gazdaságnak, ha nem támogatáspolitikaként fogjuk fel, hanem próbáljuk megtalálni a magyar gazdaság érdekeit is ennek keretében.
Németh Zsolt is hangsúlyozta: a Kárpát-medencei gazdasági tér elnevezés arra utal, hogy a szomszédos országokra vonatkozó külgazdasági feladatok között kiemelten fontos a határon túli magyarság jelenlétében rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. A szomszédsági gazdaságpolitika horizontját a szomszédos országok teljes területe, teljes fogyasztói- és munkaerő-piaca jelenti – fűzte hozzá.
Elmondta, hogy a közös Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia már elindult. Németh Zsolt ismertette, hogy Romániában több mint 3.500 magyar-román vegyesvállalat volt bejegyezve tavaly november végén, összesen közel 200 millió dollárnak megfelelő tőkével. Ukrajnában 2010-ben 1.030 ukrán-magyar vegyesvállalat működött, jegyzett tőkéjük mintegy 4 milliárd hrivnya volt.
A magyar vállalatok térségben való jelenlétéről beszélve fontos, hogy ne mossuk egybe, de ne is válasszuk el túlságosan mesterségesen a diplomáciai célkitűzéseket és a gazdasági célokat – mondta Németh Zsolt. A vállalatok célja nem lehet más mint saját gazdasági célkitűzéseik megvalósítása, a vállalat hasznot, üzletet akar csinálni, ideológiai okokból más célt nem lehet rájuk kényszeríteni – vélekedett. Ha a vállalatok jól teljesítenek, az visszahat az ország megítélésére, és ez visszafelé is igaz – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: egymással kölcsönhatásban kell vizsgálni az anyaországnak a határon túli magyar közösségekhez és az érintett szomszédos országokhoz fűződő viszonyát gazdaságpolitikai kérdésekben is, és mindezt bele kell helyezni az európai és globális gazdasági összefüggésekbe.
Németh Zsolt szólt arról is, hogy a magyar külpolitika nemcsak a régióban számol a magyar cégek külföldi jelenlétével, fontos feladat a magyar cégek, multinacionális cégek érdekeinek támogatása a világ bármely pontján.
Tokai Magdolna, a Magyar Villamos Művek (MVM) üzletfejlesztési osztályvezetője elmondta: cégük közép- és hosszú távú növekedési stratégiájának alapja elsődlegesen a Kárpát-medence. A cél egy optimális regionális energiamix kialakítása, amely a maximális hatékonyságot hozná a régióban. Magyarország regionális koordinátorként léphetne fel ebben az együttműködésben, elsősorban a hasonlóan állami tulajdonú villamosenergetikai cégekkel már fel is vették kapcsolatot – mondta Tokai Magdolna, megerősítve, hogy egy regionális villamosenergiai együttműködésben gondolkoznak, az MVM vezetésével.
Dezső Attila, a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának elnöke, ügyvéd elmondta: a nagyvállalati és a kis-és középvállalati kör között nagy különbség van, teljesen más problémákkal szembesülnek. Minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb a felelőssége, és a globális világban egyre inkább a termékekkel azonosítják az országot. Míg a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) elsősorban nemzetiségi és nyelvi kapcsolatokra építik politikájukat a Kárpát-medencében, addig a nagyok teljesen más szempontokat vesznek figyelembe. A stratégiai szolgáltatóknak geopolitikai szempontokkal is foglalkozniuk kell – hangsúlyozta.
Orosz András, a Richter exportigazgatója elmondta:10.000 munkavállalót foglalkoztatnak, akiknek fele külföldön dolgozik, 31 országban közvetlenül van jelen a Richter, 100 országba szállítanak termékeket. A román, szlovák, és a cseh piac az első 10 legfontosabb piacuk közé tartozik, három szomszédos országban – Ausztriában, Szlovéniában és Szerbiában – nemrég óta közvetlenül is jelen van a Richter – emelte ki az exportigazgató.
Ferenc I. Szabolcs, a Mol társasági kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta: a Mol tevékenysége rendkívül tőkeigényes, ezért kiemelten fontos a szomszédos országokban a szabályozás kiszámíthatósága, és vannak helyek, ahol az üzleti tevékenység csak kereskedelmi területen lehetséges, például Szerbiában. Ugyanakkor Romániában, Szlovákiában intenzíven jelen van a Mol, intézményes a kapcsolat a helyi közösségekkel.
A stratégiai gáztározókkal kapcsolatos megállapodások területén ugyanakkor nem sikerült előrelépni a régióban – jegyezte meg.
MTI/Erdély.ma

Készül a Wekerle- terv
Prioritás a Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítése
A Kárpát-medencei gazdasági tér kiépítésének előnyeiről és szükségességéről beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium (KüM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Európa kilátásai a válság után címmel rendezett konferenciáján.
A szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatoknak együtt kell szolgálniuk a gazdasági együttműködés fejlesztését, a környezeti és gazdasági érdekek harmonizálását, valamint a magyar közösségek védelmét. A prioritások közé tartozik a Kárpát-medencei gazdaság tér kiépülésének elősegítése – mondta Németh Zsolt.
Hangsúlyozta: a szomszédos országok a magyar külgazdaság legígéretesebb területei közé tartoznak, jelentős aktívummal, növekvő kereskedelmi forgalommal és további bővülési potenciállal.
Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője elmondta: a gazdaságstratégiai dokumentumok mindegyikében – fontos külgazdasági stratégiai célterületként – megjelenik a Kárpát-medencei gazdasági tér.
Már készül a Wekerle-terv, amely kifejezetten Kárpát-medencei lehetőségekre fókuszáló gazdaságfejlesztési stratégia – közölte a főosztályvezető. Kiemelte: csak akkor van realitása egy Kárpát-medencei gazdaságnak, ha nem támogatáspolitikaként fogjuk fel, hanem próbáljuk megtalálni a magyar gazdaság érdekeit is ennek keretében.
Németh Zsolt is hangsúlyozta: a Kárpát-medencei gazdasági tér elnevezés arra utal, hogy a szomszédos országokra vonatkozó külgazdasági feladatok között kiemelten fontos a határon túli magyarság jelenlétében rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. A szomszédsági gazdaságpolitika horizontját a szomszédos országok teljes területe, teljes fogyasztói- és munkaerőpiaca jelenti – fűzte hozzá.
Elmondta, hogy a közös Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia már elindult. Németh Zsolt ismertette, hogy Romániában több mint 3.500 magyar-román vegyesvállalat volt bejegyezve tavaly november végén, összesen közel 200 millió dollárnak megfelelő tőkével. Ukrajnában 2010-ben 1.030 ukrán-magyar vegyesvállalat működött, jegyzett tőkéjük mintegy 4 milliárd hrivnya volt.
Orosz András, a Richter exportigazgatója elmondta:10.000 munkavállalót foglalkoztatnak, akiknek fele külföldön dolgozik, 31 országban közvetlenül van jelen a Richter, 100 országba szállítanak termékeket. A román, szlovák, és a cseh piac az első 10 legfontosabb piacuk közé tartozik
Ferenc I. Szabolcs, a Mol társasági kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta: Romániában, Szlovákiában intenzíven jelen van a Mol, intézményes a kapcsolat a helyi közösségekkel.
Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ nem akar választási koalíciót kötni
Toró: Tegyék félre a pártérdekeket!
Tegnap délelőtt Marosvásárhelyen tanácskoztak az RMDSZ és az EMNP vezetői. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Jakab István, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke és Kali István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke tájékoztatott a tárgyalások részleteiről.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint Marosvásárhely polgármesteri székét csak úgy lehet visszaszerezni, ha a magyar politikai szervezetek között egy szélesebb körű együttműködést sikerül kialakítani, szoros együttműködésben az egyházakkal és a magyar közösséggel.
– Úgy jöttem, hogy ezzel talán pont kerül az ügy végére, hiszen december másodikán a tárgyaló felek azzal álltak fel az asztaltól, amelyen az EMNT és az Néppárt képviselői mellett Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Kelemen Atilla megyei elnök vett részt, hogy megszületett a megállapodás: választási koalíció lesz az RMDSZ és az EMNP között, amelybe be szeretnék vonni a Magyar Polgári Pártot is. Ezzel szemben a mai találkozón azzal kellett szembesülnünk, hogy az RMDSZ megyei vezetői, országos vezetőségi döntésre hivatkozva azt mondták, nem tartják lehetségesnek egy választási koalíció létrehozását, és úgy gondolják, hogy a megtalált közös jelölt, dr. Vass Levente az RMDSZ színeiben kell induljon, és elvárják a Néppárttól, hogy álljon mögé és tulajdonképpen feltétel nélkül támogassa.
Az EMNP úgy látja, hogy a választási koalíció lenne a jogi keret, amelynek az lenne a feladata, hogy közösen növeljék a jelölt ismertségét és az elfogadottságát.
– Ennek az együttműködésnek a döntő eleme szerintünk az, hogy a jelölt ne RMDSZ-színekben induljon. És ha valaki azzal vádolna minket, hogy ellenérzéseink vannak a tulipánnal kapcsolatban, azt kell mondanunk, hogy a viszonyítási alap a magyar közösség viszonyulása ehhez a jelhez. Abból indulunk ki, hogy az utóbbi három választáson Marosvásárhelyen a tulipán színeiben a jelölt nem tudott nyerni. 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban az RMDSZ a lehető legerősebb jelöltjeit indította, és sorra elbuktak. Ebből az adatsorból világosan levonható a következtetés, hogy most valami olyant kéne kitalálni, hogy a magyar jelölt tudjon nyerni. Az EMNP azt várja a többi szervezettől, hogy használja ezt a keretet a közös jelölt támogatására. Most azonban ott tartunk, hogy megtaláltuk a közös jelöltet, aki RMDSZ- tisztségeket visel, de a három politikai szereplő közül az egyik ki akarja sajátítani és a saját színeiben indítani, az MPP pedig saját jelöltet kíván indítani. Az EMNP csak áll és csodálkozik, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben, jelentette ki Toró.
Véleménye szerint az RMDSZ-nek és az MPP-nek is át kellene gondolnia az álláspontját:
– Tegyék félre a pártérdekeket. Mi úgy látjuk, egyik párt színeiben sem lehet igazából választást nyerni, csak egy ilyen választási koalícióban. És e köré a koalíció köré lehetne építeni azt a civil összefogást, amelyre komoly hajlandóság van a marosvásárhelyi civil társadalomban. Aki más alternatív megoldásban gondolkodik, az vagy a párt érdekeit tartja elsődlegesnek, vagy pedig olyan egyezségek, paktumok vannak mögötte, amelyeket nem akarnak kimondani.
A fentiekre reagálva dr. Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette:
– Mi Vass Leventét közös jelöltnek tartjuk, de az természetes, hogy nem akarunk választási koalíciót kötni, mert akkor a listák is közösek kellene legyenek. Ezt elmagyaráztuk a tárgyalófeleknek is minden másfajta hátsó gondolat nélkül. Mi elfogadjuk, hogy a párt logója rajta legyen a plakátokon, de a választási cédulán természetesen az RMDSZ jele alatt lesz a neve, hiszen egy RMDSZ SZKT-tagról van szó.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Benyújtotta választási listáit a három magyar politikai szervezet
A jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választáson. A jelöltlisták az utolsó száz méteren is módosultak: Kolozsváron a jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, László Attila visszalépett. A Krónika úgy értesült: a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő és a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök sem vesz részt a megmérettetésen.
jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választásokon. Az RMDSZ már korábban bejelentette: nem kíván közösködni sem az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), sem a Magyar Polgári Párttal (MPP), mi több, ötszázzal több jelöltet állít országszerte a választásokra, mint 2008-ban. Kelemen Hunor szövetségi elnök közlése szerint az RMDSZ részéről 317 polgármesterjelölt, 8459 helyi és 703 megyei tanácsosjelölt indul a megmérettetésen.
Az RMDSZ továbbá Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Kolozs, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében pályázza meg a megyei önkormányzat elnöki tisztségét. A korábbi önkormányzati választáson a szövetség 184 településen állított polgármestert, 2195 helyi és 89 megyei tanácsosi mandátumot szerzett, ugyanakkor Hargita, Kovászna, Szatmár és Maros megyében az RMDSZ-t képviselő jelölt nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget.
Szabó-Györke Zsombortól, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos sajtófelelősétől megtudtuk: a szervezet lapzártánkig még nem véglegesítette a listáit a székelyföldi megyékben. Azt azonban tudni lehet, hogy a legfiatalabb magyar párt 74 polgármesterjelölttel, 1726 helyi és 260 megyei tanácsosjelölttel vág neki első megmérettetésének. Az EMNP ugyanakkor 7 megyében állít megyei tanácselnökjelöltet.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a szervezet közel száz településen pályázza meg a polgármesteri tisztséget, az önkormányzati képviselőjelöltek számát azonban lapzártánkig nem tudta pontosan megmondani. „A polgári párt számára a helyhatósági választások tétje az, hogy minél több polgármesteri tisztséget megszerezzen. Célunk, hogy a 2008-ban megszerzett 11 polgármesteri széket megtartsuk, de nyilván szándékunkban áll növelni a tanácsosi mandátumhoz jutott polgári pártiak számát is” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő.
A polgáriak első megmérettetésén egyébként 489 helyi és 10 megyei tanácsosi mandátumot szereztek. Az MPP elnöke sajnálja, hogy a párt nem tudott országos színtű koalíciót kötni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP): Szász Jenő számításai szerint egy ilyen együttműködés révén a két szervezet 54 településen szerezhette volna meg a polgármesteri tisztséget.
„Sajnos így sok helyen megoszlanak majd a jobboldali szavazatok és így az RMDSZ jelöltje lesz majd a befutó. Együttműködés révén egy olyan eredményt tudtunk volna felmutatni, amely miatt az RMDSZ kényszerhelyzetben nemzeti válogatottat kellett volna felállítson a parlamenti választásokra” – fogalmazott az udvarhelyi politikus. Szász Jenő példaértékűnek nevezte, hogy az MPP és az EMNP Kolozs megyei szervezetének sikerült megállapodnia pénteken abban, hogy közös listán indítják jelöltjeiket az önkormányzati választásokon.
A két párt Kolozs megyei szervezetének elnökei, Gergely Balázs, illetve Csép Sándor által pénteken kiadott közös közlemény szerint a megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármesterjelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, az MPP jelöltje kerül fel. Kolozs megyében az MPP tanácselnökjelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, az MPP jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a néppárt jelöltje indul.
Kolozsvár: László Attila visszalépett
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, mint ismeretes, Eckstein-Kovács Pétert indítja a kincses városi polgármesteri tisztségért, míg a szervezet megyei elnöke, Máté András a megyei tanácselnöki mandátumért próbál voksokat gyűjteni június 10-én. Az amúgy is több meglepetésnevet tartogató városi tanácsosjelöltek listáján azonban az utolsó pillanatban is történtek változások: az RMDSZ jelenlegi alpolgármestere, a 7. helyre rangsorolt László Attila bejelentette, nem kíván részt venni a megmérettetésen.
László a Krónikának elmondta, a jelöltállítás „nevetséges módszerét” kifogásolja. „Nem adom a nevem ilyen bohóckodáshoz” – fogalmazott az alpolgármester. A Krónika úgy értesült, László Attilán kívül a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő sem vesz részt a megmérettetésen. Úgy tudjuk, a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke, a megyei tanácsi alelnök is visszalépett.
Marosvásárhely: leszámolások az RMDSZ-nél
Teljesen felborította az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelölt listáját a megyei szervezet vezetősége. Az állandó bizottság szinte semmibe vette a helyi választmány véleményét és új, a városi szervezet székházában soha meg nem fordulót, jóformán még tagsági könyvvel sem rendelkező személyeket is rangsorolt befutó helyekre. Elesett a bejutó pozíciótól maga a választmány elnöke, Csegzi Sándor is. Megyei felettesei azt vetették a város alpolgármesterének a szemére, hogy az elmúlt tizenkét év alatt nem sikerült kibújnia Dorin Florea városatya árnyékából. Nagy István színművész és rádiós személyében a listát egy civil vezeti.
A Rádió GaGa kereskedelmi adó igazgatóját Benedek István, a városi szervezet elnöke, Gombos Csaba egykori wu-shu világbajnok, illetve Peti András jogász követi. Utóbbi kettőt a közvélemény a szervezet nagyágyúinak számító Lokodi Edit Emőke, Kelemen Atilla és Borbély László bizalmi embereiként tartja számon. Az RMDSZ megyei elnökének a fia is bejutó helyre került: Kelemen Márton azonban nem a városi, hanem a megyei önkormányzatot célozta meg.
Azon túl, hogy választmányi elnökként megyei felettesei a 10. pozícióra rangsorolták, Csegzi Sándor úgy érzi, az állandó bizottság méltánytalanul járt el, hisz a listára olyan személyeket is elhelyeztek, akiket ő is jobbára csak névről és hallásból ismer. Véleményét osztja a választmány is; a testület több tagja is szóvá tette, hogy Kelemen Atilla megyei elnök olyanokat kezdett „futtatni”, akiket eddig még soha nem láttak az RMDSZ székházában.
„Számomra provokáció és jelzés is egyben az, hogy a 10. helyre rangsoroltak. Ugyanakkor biztató, hisz még jelentek valamit a marosvásárhelyi magyarság számára, ha azok az emberek állítottak félre, akik ezt megtették” – reagált a Krónikának Csegzi, aki az állandó bizottság döntése után viszszalépett. Az alpolgármester – aki az elmúlt években többször is lemondott mások javára a polgármester-jelöltségről, az idén pedig második lett Vass Levente mögött – belátta, hogy ő, felettesei elvárásával ellentétben, nem akart fék lenni mindabban, amit a város polgármestere, Dorin Florea tesz. Csegzi Sándor ugyanakkor jó ideje az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozik.
A párt országos főtitkára, Kovács Péter szerint azért volt szükség a marosvásárhelyi tanácsosjelölt-lista átszabására, mert a felmérések szerint csökkent a helyi magyarság bizalma a városi RMDSZ-szervezetben és a helyi önkormányzati képviselők egy részében. A Többszemközt című ETV-s műsor meghívottjaként azonban elhallgatta, hogy a közvélemény-kutatás szerint a szövetségnek semmi esélye visszaszerezni a polgármesteri széket. Kovács Péter úgy vélte: ha a polgármester-választáson minden magyar Frunda Györgyre szavaz, Marosvásárhelyen lehet győzni.
A leköszönő tanácsosok mindenáron való menesztési hevében az állandó bizottság egy olyan személyt is rangsorolt a listára, aki zsenge koránál fogva nem választható. Az RMDSZ megyei vezetői utólag belátták tévedésüket, és lecserélték Csata Tímeát. Ezzel szemben az EMNP listája sokkal kevesebb meglepetést tartalmaz. Mint várható volt, a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek lajstromát a szervezet megyei, illetve helyi elnöke vezeti, Portik Vilmos és Kali István.
Az igazi húzónevek a harmadik és a negyedik helyet foglalják el, Nagy László unitárius esperes és Hollanda Dénes, a Sapientia volt dékánja és egyben alapítója személyében. A néppártiak listáján továbbá több olyan személy is szerepel, aki korábban az RMDSZ színeiben foglalt el különböző tisztséget: a hatodik helyezett Kirsch Attila például 2000 és 2008 között két mandátumot töltött ki a városi önkormányzat tulipános frakciójában. Az EMNP nem indít saját polgármesterjelöltet, de bejelentette, a függetlenként megméretkező Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét támogatják a megmérettetésen.
Bizonyos híresztelésekkel ellentétben nem mond le a polgármester-jelöltségről az MPP-hez igazolt Benedek Imre. Az ismert kardiológusprofesszor, aki több mandátumon keresztül az RMDSZ megyei tanácsosa volt, kijelentette, esze ágában sincs visszalépni, és folytatja a harcot, amire ötezer támogató aláírás jogosítja fel. A szövetség vezetői Dorin Florea demokrata-liberális polgármester emberének tartják Benedeket, akit az utóbbi időben egyre többször láttak vendéglői asztalnál ülni a jelenlegi városvezetővel.
Háromszéken a megyei tanács elnöke, Tamás Sándor újabb mandátumra pályázik, kihívói a néppárt részéről Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke és a polgári pártot képviselő Kulcsár Terza József lesznek.
Az EMNP Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádot támogatja, aki újabb polgármesteri mandátumot szerezne a megyeszékhelyen, a többi háromszéki városban azonban hármas verseny várható.
Hargita megyében Szabó Soós Klára orvost, az MPP helyi önkormányzati képviselőjét indítja az EMNP a csíkszeredai polgármesteri székért folyó küzdelemben, a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért pedig Sorbán Attila mérnök száll versenybe az alakulat színeiben, míg az RMDSZ égisze alatt induló Borboly Csaba újrázna a megyei tanács élén. Csíkszeredában Ráduly Róbert jelenlegi RMDSZ-es polgármester, illetve Bokor Márton gyermekorvos száll még versenybe.
Bihar megye: új és régi arcok
Tegnap, a határidő szerinti utolsó pillanatban nyújtotta be megyei tanácsi, illetve váradi helyi önkormányzati jelöltlistáját a Bihar megyei RMDSZ-szervezet. Nagyvárad polgármesteri címére Cseke Attila jogászt, korábbi egészségügyi minisztert jelölik, a Bihar megyei önkormányzati képviselő-testület élére pedig Pásztor Sándor mérnök, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője pályázik. Az RMDSZ listáit ugyanakkor a megszokottnak mondható nevek vezetik, némileg rendhagyó módon a polgármester- és az elnökjelölt helyett: a városi önkormányzati jelöltek közül Biró Rozália foglalja el az első helyet, ami azt mutatja, hogy az alakulat júniustól is számít rá nagyváradi alpolgármesterként – harmadik mandátumában.
A megyei lista élén pedig az a Kiss Sándor áll, aki korábban már betöltötte a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét, igaz, még azelőtt, hogy ezt a posztot egyéni választókörzetes szavazással lehetett volna elnyerni. Jelenleg Kiss a megyei önkormányzati alelnök, és a lista alapján valószínű, hogy ezután is az marad. Cseke Attila szenátor nem szerepel egyik listán sem, Pásztor Sándor pedig éppúgy, mint legutóbb, a váradi tanácsosjelölti listán foglal el befutó helyet.
Ezen a jelöltlistán egyébként nincs sok változás, egyetlen kivétellel ugyanazok a nevek szerepelnek a befutó helyeken, akik jelenleg is tanácsosi széket foglalnak el Váradon. Az egyetlen személyi változást Fleisz János történész eltűnése jelenti, akinek helyét Ritli László Csongor jogász, Ritli László egészségügyi miniszter fia vette át a lista egyik, biztos nyerőnek számító helyén. Fleisz Jánost, akinek mandátumvégi tanácsosi beszámolóját el sem fogadta a frakció, tegnap telefonon kerestük meg, ő pedig kérdésünkre kijelentette: a továbbiakban nem kíván politikai szerepet vállalni más párt színeiben sem.
Cseke Attilának egyébként Nagyvárad jelenlegi polgármesterével, Ilie Bolojannal kell felvennie a harcot, ha nyerni akar, magyar ellenfelei ugyanakkor azzal kampányolnak, hogy sem neki, sem más magyar jelöltnek nincs valós esélye a váradi győzelemre. Tény, hogy az előzetes felmérések alapján Bolojan tulajdonképpen biztos nyertesnek látszik. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének egy friss közleményéből az is kiderül, hogy a szervezet saját, reprezentatív felmérése alapján sok váradi magyar is a népszerű, liberális párti városvezetőre kívánja leadni voksát.
A vélt esélytelenség miatt indít saját váradi polgármesterjelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt Zatykó Gyula mérnök személyében, a Bihar megyei önkormányzat élére pedig Szilágyi Ferenc egyetemi tanárt jelölik. Az EMNP még nem hozott nyilvánosságra sem váradi, sem megyei jelöltlistát. Függetlenként jelölteti magát Érmihályfalván a polgármesteri tisztségbe Kovács Zoltán. Mi is beszámoltunk róla, hogy a jelenlegi érmihályfalvi polgármester nemrég kilépett az RMDSZ helyi szervezetéből, később pedig a szövetségből is.
Szilágy megye: RMDSZ vs. EMNP
Szilágy megyében már tudvalevő, hogy huszonegy polgármesterjelöltet indít az RMDSZ. Zilahon Sojka Attila János vállalkozó száll versenybe a polgármesteri címért, a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért pedig Csóka Tibor mérkőzik meg. Az EMNP Zilahon Tunyogi Tímeát, a párt helyi elnökét jelöli polgármesternek, a megyei tanács elnöki tisztségére pedig Sándor József orvost.
Szatmár megyében mindhárom magyar politikai szervezet állít megyei tanácselnökjelöltet, Szatmárnémetiben viszont a polgármesteri tisztség elnyeréséért csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) száll ringbe.
Az RMDSZ a megyei tanácselnöki székért Csehi Árpádot indítja ismét, aki jelenleg is ellátja ezt a tisztséget, a megyeszékhelyen pedig polgármesterjelöltjük Ilyés Gyula, aki második mandátumát tölti városi elöljáróként. Az MPP négy évvel ezelőtt – saját bevallásuk szerint az RMDSZ kérésére, akik azt akarták, hogy magyar ellenjelöltek ne veszélyeztessék a szövetség pozícióit – nem szállt ringbe sem a szatmárnémeti polgármesteri, sem a Szatmár megyei tanácselnöki székért. Most viszont mindkét pozíciót megpályázzák, mivel úgy vélik, az RMDSZ nem honorálta akkori gesztusukat.
Tanácselnökjelöltjük a párt megyei elnöke, országos MPP-alelnök, Hegedűs Pál, Szatmárnémetiben pedig Zazula Béla helyi vállalkozó lenne polgármester. Az EMNP megyei tanácselnökjelöltje szintén az alakulat megyei szervezetének vezetője, Tivadar Dénes lesz. Polgármesterjelöltet viszont nem indítanak Szatmárnémetiben, amint sajtótájékoztató keretében elmondták, egy általuk végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján döntöttek így, melyből az derült ki, hogy a megyeszékhelyen élő magyarok nem akarják, hogy több magyar nemzetiségű polgármesterjelölt induljon, megyei szinten viszont szeretnének változást.
Tanácsosi listájuk viszont lesz a városban is, melyet szintén Tivadar Dénes vezet. Nagykárolyban az RMDSZ és a néppárt jelöltje száll ringbe az elöljárói székért – a szövetség a jelenlegi polgármestert, Kovács Jenőt jelölte ismét, az EMNP pedig a városi szervezet elnökét, Konglovits Évát indítja a magyar többségű településen. Krónika (Kolozsvár)

"Szívemben van a magyarság"
Átadták a tízezredik honosítási dossziét
Tegnap délután a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében állították össze és adták át a tízezredik honosítási dossziét.
A tízezredik kérelmező Szabó Beáta 28 éves marosvásárhelyi jogtanácsos. Kérdésünkre, hogy miért igényelte a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy régi álma teljesült: "Szívemben van a magyarság. Amikor meghallom a magyar himnuszt, sírok". Szabó Beáta, mint mondta, alig várja, hogy magyar állampolgár legyen, de magyarságtudata mellett az is motiválta, hogy így talán könnyebben talál munkát külföldön.
Kali István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke örömmel jelentette be, hogy a Demokráciaközpontban elérték a tízezres "mágikus küszöböt". Az eseményen részt vevő Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szerint ez a szám azt jelenti, hogy nagy az igény az erdélyi magyarság részéről, hogy közjogilag is a magyar nemzet részévé váljon. A továbbiakban elmondta, hogy a kérelmezők száma meghaladta a negyedmilliót, több mint 160 ezren letették az esküt, és az igény továbbra sem csökken. Örül, hogy a Demokráciaközpont alkalmazottai nem fáradnak bele a munkába, amely Kali István szerint nemcsak munka, hanem elhivatottság: – Minden tollvonással történelmet írunk, 2012 lesz az az év, amikor az erdélyi magyarság visszaszerzi magyarságát, mondta.
Répás Zsuzsanna köszöntötte Szabó Beátát, díszoklevelet adott át neki, örült, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált. Gratulált a marosvásárhelyi Demokráciaközpont munkájához. Mint mondta, ez az a plusz, amiért eljött.
Füzes Oszkár magyar nagykövet minapi marosvásárhelyi nyilatkozatát, amikor nyíltan kiállt az egyik polgármesterjelölt mellett, nem kívánta kommentálni. Azt válaszolta, hogy tudott a vásárhelyi látogatásról, de fogalma sem volt arról, hogy a polgármesterjelöltekkel is találkozik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Jövőtől magyar napok Vásárhelyen
A Kolozsvári Magyar Napok sikerén felbuzdulva 2013. augusztusában Vásárhelyi Magyar Napokat szervezne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete, a marosvásárhelyi Kossuth Lajos Társaság és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete. Erről Jakab István (az EMNT Maros megyei elnöke), Angi Balázs (a Kossuth Lajos Társaság elnöke), Portik Vilmos (az EMNP Maros megyei elnöke) és Kali István (az EMNP marosvásárhelyi elnöke) írt alá szándéknyilatkozatot.
A kezdeményezők elmondták, a Vásárhelyi Magyar Napokon a marosvásárhelyi értékekre helyeznék a hangsúlyt. Mint mondták, terveik szerint a Kolozsvári Magyar Napokat szervező csapattársaik segítségével olyan rendezvényt szeretnének szervezni, amely előbbi testvérrendezvényeként kikapcsolódást, feltöltődést, szórakozást, tanulást és tájékozódást kínál a fiataloktól az idősebbekig mindenkinek, ugyanakkor Marosvásárhely – Kolozsvár együttes fejlődésének közös pontja lehet.
„Úgy véljük, Marosvásárhelyen is eljött a minőségi szórakozás, a valódi ünneplés ideje. Olyan átfogó rendezvényekre van szükség a városban, ahol a kultúra kerül előtérbe, a távoli máshonnanból érkezett bóvliárusok lármája helyett helyi alkotók, művészek, kézművesek és előadók fogják kicsalogatni az embereket a város köztereire. Hiszünk abban, hogy a Vásárhelyi Magyar Napok olyan rendezvény lesz, amely azokat a marosvásárhelyieket is hazacsalogathatja, akiket a világ különböző égtájaira sodort el az élet” – mondják a kezdeményezők. Hozzátették, várják és bátorítják a marosvásárhelyi magyar civil és politikai szervezeteket, egyházakat, vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz.
vasarhely.ro

Tanévnyitó a Sapientia egyetemen
350 gólya csatlakozott az EMTE nagy családjához
Míg a legtöbb egyetemista még egy-két hétig élvezheti a vakációt, az iskolásokhoz hasonlóan a Sapientia Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának több mint ezer diákja számára is megkezdődött tegnap reggel a tanév.
A tizenkettedik tanév küszöbén elsőként Palkó Réka, az egyetem PR-felelőse üdvözölte a szép számban összegyűlt diákokat, a gólyákat és a felsőbb éveseket.
Székely Gyula dékán elsősorban az újoncokhoz szólt, elégedetten nyugtázta, hogy az idei siralmas érettségieredmények náluk nem éreztették hatásukat, ugyanis míg tavaly háromszáztizenöt elsőéves kezdte tanulmányait a marosvásárhelyi Sapientián, idén a gólyák száma 346-ra növekedett, tehát akik a Sapientiát tűzték ki célul maguk elé, azok sikeresen helytálltak az érettségin. A dékán ugyanakkor kiemelte, végre megszerezte a rég várt akkreditációt az egyetem, így diákjaiknak első ízben szervezhetnek majd záróvizsgát helyben.
Kovács Andor, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke a gyakorlati tudnivalókat osztotta meg az újoncokkal. Vagyis, hogy a legjobb hely az egyetemen a HÖK-iroda, ahol ajánlott gyakori vendég lenni. Bemutatta Bolhást, a sapientiás kutyát, aki immár hétéves régiséggel rendelkezik az egyetemen, de azt is elárulta, hogy a büfében a legfinomabb a csirkés szendvics, így szünetben a korgó gyomrú diáknak ajánlatos erre voksolni, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a cigarettacsikket kizárólag a kijelölt helyre dobják.
– Egy szó mint száz, csináljátok úgy, ahogy mi is csináljuk, érezzétek jól magatokat! – hangzott az útravaló.
– Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei – köszöntötte Kölcsey Ferenc szavaival "utódait" az egyetem egykori diákjainak nevében Kali István. – A legfontosabb befektetésünk a magyar oktatás… Bármibe belekezdtek, legyen az az egyetem, vagy egyéb foglalkozás, akár egy munkahely, mindig tegyétek fel magatoknak a kérdést: miért csinálom? És ha legbelül úgy érzitek, hogy erre a kérdésre megvan a válasz, akkor bátran fogjatok neki, mert a szívetek sikerre visz. Hiszen csak úgy tudsz nagyszerű munkát végezni, ha szereted, amit csinálsz. Az egyetem egy másik világ, nem olyan, mint amit eddig megszoktatok és ismertetek. Ezért hagyjátok, hogy sodorjon az ár, és ne csak a kötelező feladatokat oldjátok meg, ne csak a kötelező tevékenységeken vegyetek részt, mert a kötelező az a minimum. Egyetemistaként mindennap egy kicsivel többnek kell lennetek, mint amennyi az azelőtti napon voltatok. Azonban ezt nem biztos, hogy a tantermekben éritek majd el. Vegyetek részt az oktatáson kívüli életben, csatlakozzatok a Hallgatói Önkormányzathoz, mert a közösségünk pulzusa akkor is lüktet, ha már lejártak az előadások – tanácsolta a gólyáknak.
Az ünnepi beszédeket követően az erdélyi magyar történelmi egyházak nevében Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, valamint Nagy László unitárius püspökhelyettes kérte Isten áldását az egyetem diákjaira és pedagógusaira.
(menyhárt)
Népújság (Marosvásárhely)

A különböző általános és középiskolák mellett a Sapientián is megnyílt a tanév, az egyetemek között elsőként. A koronkai kampuszon tizenegy szakon 346 elsőéves kezdte meg tanulmányait, s a tanévnyitón letették a hallgatói esküt is.
Tizenkettedik alkalommal tartottak tanévnyitót a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, az idei azonban már csak azért is különleges, mert ez volt az első tanévnyitó, amelyet akkreditált egyetemként tarthattak meg. Az egyetem dékánja, Székely Gyula ki is emelte ezt az évnyitó ünnepségen, amelyen többek közt arra is felhívta s figyelmet, hogy idén új szakkal bővült a Sapientia kínálata, tizenegyedik szakként elindult a Tájépítészet nevű képzés 38 hallgatóval.
Orbán Viktor látogatására készülnek a koronkai kapmuszon
A dékán tanévnyitó beszédében leginkább az elsőévesekhez szólt, elmondta, hogy a Sapientián az oktatás tiszta magyar nyelven folyik, hogy vannak tandíjmentes, tandíj-hozzájárulásos és tandíjas helyek, de azt is megtudták a diákok, hogy egy hallgató átlagosan évi 2100 euróba kerül az intézménynek. Tájékoztatta a diákokat arról is, hogy idén kinevezték október 3-át a Sapientia napjának, ugyanis 2001-ben azon a napon tartották meg az első tanévnyitót az egyetemen. Az pedig már nyilvános, hogy az első Sapientia Napra ellátogat Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is.
Hasznos tanácsokkal látták el a gólyákat
„Az egyetemünk alapelve a személyes kapcsolat, a sokszor 20–35-ös létszámú évfolyamok lehetőséget adnak a tanároknak arra, hogy akár mindenkivel egyenként foglalkozzanak” – összegezte a magyar nyelvű intézmény legfontosabb előnyét Székely Gyula.
A csirkés szendvicstől a Medvetáborig
A most érkezők tájékoztatást kaptak az egyetemen működő Hallgatói önkormányzatról (HÖK) is, melynek elnöke, Lukács Andor olyan gyakorlatias információkat osztott meg a diákokkal, mint hogy a legjobb hely a HÖK-iroda, a legjobb étel a büfében a csirkés szendvics, a kávéautomata pedig nem ad vissza.
Az évnyitóra „visszatért” az első sapientiások egyike, Kali István is, aki arról beszélt, mit jelentett annak idején erre az egyetemre járni, de beszámolt arról a rendezvényről is, amelyet a Sapientián végzetteknek szerveznek évről évre, s míg az elsőévesek táborát Gólyatábornak nevezik, a végzősök Medvetáborba gyűlnek össze évente egyszer.
346 elsőéves kezdett a Sapientián
Az elsőévesek a tanévnyitó keretében letették az ünnepélyes hallgatói esküt is, s már készülhetnek az összerázó napokra, kedden és szerdán ugyanis különböző programokat szerveznek számukra, hogy megismerhessék egymást és a felsőbb éveseket.
A Sapientián kívül Marosvásárhely legtöbb felsőoktatási intézménye hagyományos módon a romániai egyetemi tanév első napján tartja az évnyitót, vagyis október elsején.
Székelyhon.ma

Elegáns, őszinte, barátságos kampányt ígér az EMNP
Rendhagyó, sajtóreggelivel egybekötött kötetlen beszélgetésen mutatkoztak be tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei jelöltjei.
Szenátorjelöltek: Jakab István (1-es kollégium), Tőkés András (2-es kollégium), Máté János (3-as kollégium), Varga Loránd (4-es kollégium).
Képviselőjelöltek: Portik Vilmos (1-es körzet), Boros Zoltán (2-es körzet), dr. Pálosi Csaba (4-es körzet), László György (5-ös körzet), Ölvedi Zsolt (6-os körzet), Barabás Tibor (8-as körzet).
Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke szerint őszinte, barátságos, elegáns kampányt szeretnének folytatni, amely során azokat a magyar embereket szeretnék megszólítani, akik az elmúlt években elfordultak a politikától, és arról beszélnének, hogy egészséges versenyről van szó, az RMDSZ mellett, nem ellene akarnak bejutni a parlamentbe. Ez matematikailag lehetséges, és a választási törvény is megengedi, jelentette ki a megyei elnök. Ugyanakkor bejelentette, hogy Kali István lesz a megyei kampányfőnök.
A találkozón felvetődött a Néppárt listáján szereplő MPP-tagok helyzete, különösen a László Györgyé, aki a Magyar Polgári Párt megyei elnökeként már korábban erős jobboldali koalíciót sürgetett, és aki, miután az EMNP listáján kívánt indulni a decemberi parlamenti választásokon, az országos elnök nyilatkozata értelmében "felfüggesztette saját párttagságát", illetve Ölvedi Zsolté, aki az MPP megyei szóvivője.
Dr. Pálosi Csabának, az MPP marosvásárhelyi elnökének, illetve Máté Jánosnak, a párt balavásári elnökének a helyzete más, mert mindketten a saját szervezetük támogatásával kerülhettek fel a listára.
Kártyák az asztalon
László György elmondta, hogy a helyhatósági választások eredményeinek nyomán az MPP-tagok nagy részében az a vélemény alakult ki, hogy csak egy erős jobboldal lehet életképes alternatívája az RMDSZ-nek. Ezt a lépést azért tette meg, hogy létrehozzák a jobboldal egységét. (Egyébként tegnap este ült össze az MPP megyei küldöttgyűlése, amely arról is döntött, hogy a szervezet támogatja-e az indulásukat. A küldöttgyűlés határozata függvényében dönt a további lépésekről László György, aki nem zárta ki az esetleges visszalépés lehetőségét sem.)
A kérdésre, hogy miért nem tartották meg ezt a küldöttgyűlést a jelöltlisták benyújtása előtt, László György kijelentette: Az országos tanács bizonyos érdekek kapcsán késleltette a határozat meghozatalát, holott a tárgyalásokat az országos tanács ülése előtt jóval megkezdték. Mivel gyorsan kellett dönteni, az alapszabályzatban előírt procedúrák betartása időben lehetetlen lett volna. "Meg kellett lépni ezt, mert a többség véleménye az, hogy a parlamenti választásokon indulni kell, és egységes jobboldali erő kell jelen legyen a parlamentben". Ezért került sor csupán tegnap a határozathozó küldöttgyűlésre, amelyen, mint mondta, a kártyák az asztalra kerülnek, és amelytől azt remélte, hogy megszületik a támogató döntés, és erős jobboldalként állhatnak szembe az RMDSZ jelöltjeivel.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Bevallásuk szerint a kampány körülbelül 100 ezer euró
Az EMNP Országos Választási Hatóság (BEC) honlapján közzétett beszámolójából kiderül, hogy a pártnak a 2012-es parlamenti választások során összesen 557 363 RON (127 ezer euró) jövedelme volt, a kiadásai 501 204 RON-ra (114 ezer euró) rúgtak, tehát sikerült enyhén pluszban zárni. Az EMNP jogi- és magánszemélyektől összesen 9200 RON (2100 euró) adományt kapott.
Csak találgatni lehet, mennyire tükrözi a valóságot ez a bevallás. Annyi bizonyos, hogy az EMNP-nek a parlamenti választások során egy jelölt után 3500 RON-t kellett letétbe helyeznie – 77 jelölttel számolva csak ez a letét egy 61 ezer eurós tétel (ezt az összeget csak akkor térítik meg, amennyiben a párt bejut a parlamentbe).
Az önkormányzati kampányt is „pluszban” zárták
Ami a 2012-es önkormányzati választásokat illeti, a BEC-hez leadott nyilatkozat szerint az EMNP-nek összesen 516 ezer 625 RON (118 ezer euró) jövedelme volt, kiadásai 491 ezer 681 RON-ra (112 ezer euró) rúgtak, tehát közel 25 ezer lej (6 ezer euró) maradt a pártkasszában.
Ami az adományokat illeti, ezek összege 16 603 RON (3800 euró).
Adatigénylésekkel kerestük meg a támogatókat
Feltételezésünk szerint ezek a számok csak részben tükrözik a valóságot, ezért az Atlátszo.hu magyarországi tényfeltáró portál által működtetett Kimittud-rendszeren keresztül egy sor közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a magyar állami szervekhez illetve állami tulajdonú vállalatokhoz, keresve a Néppárt támogatóit.
Tényfeltáró munkánk eredményének ismertetése előtt azonban röviden összefoglalnánk, mi az, amit eddig az EMNT, illetve EMNP finanszírozásáról tudtunk.
Az EMNT-EMNP szövetség
„(Toró Tibor) jelezte, hogy az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz. Utalt arra is, hogy az új pártot Erdélyben Tőkés László nevével hozzák jogosan összefüggésbe, hiszen éppen azokat az elveket vallja majd magáénak, mint amelyek érvényesüléséért az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke mindeddig maga is küzdött. (...)” Gergely Balázs, interjúrészlet
Ha a Néppárt pénzügyeiről beszélünk, akkor a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magyarországi támogatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez azért fontos, mert minden jel arra mutat, hogy a két szervezet között igen szoros, szimbiózis-szerű viszony áll fenn. Úgy véljük, nem túlzás kijelenteni, hogy bár a két szervezet jogi háttere különbözik, erőforrásaik, céljaik tekintetében egyetlen érdekcsoportról beszélünk.
Az EMNT és EMNP viszonyát jól jelzi, hogy a párt bejegyzéséről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010. december 4-i, székelyudvarhelyi országos küldöttgyűlése döntött. Nem csak a bejegyzésről szóló elvi döntés mögött áll ott az EMNT: aktivistái a bejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtésében is segédkeztek.
Számtalan összefonódás
Az EMNP vezetősége kivétel nélkül az EMNT-ből érkezett. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor korábban ügyvezető elnöki tisztséget töltött be az EMNT-ben. Az alelnökök hasonlóképp: Gergely Balázs 2009-2011 között az EMNT közép-erdélyi régióelnöke volt, Papp Előd 2003-2011 között az EMNT alapító tagja volt, majd alelnöke lett.
Szilágyi Zsolt is az EMNT alapító tagja majd alelnöke volt évekig, Zatykó Gyula pedig 2008-2011 között volt az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja.
A választásokon EMNP-színekben induló jelöltek közül sokan jelen voltak/vannak valamilyen szinten az EMNT-ben. Feltűnő, hogy az EMNT és az EMNP honlapján szembeszökően sok az egymásra hivatkozó hír. És ha mindez nem elég, a Bihar megyei EMNT irodában így jelentkeznek be telefonon: EMNT-EMNP, tessék!
Az EMNT Demokrácia Központ-projektje
Amikor 2010 novemberében az EMNT aláírta a könnyített honosítás végrehajtásáról szóló szerződést, sokan azzal vádolták a szervezetet, hogy a Demokrácia Központok (DK) erdélyi irodahálózatát gyakorlatilag helyi EMNP-pártközpontokként használják majd.
„Mivel Magyarországról is jelentős támogatást kaptok a központok finanszírozására, olyan feltételezéseket is hallani, hogy a Fidesz nemcsak morálisan, hanem anyagiakkal is támogatja az új párt létrejöttét. Ezt hogyan kommentálod? – Én nem látok ilyen összefüggést. Nagyon tisztán és nyomatékosan el szeretném mondani, hogy a Demokrácia Központ hálózat az az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hálózata, amely konkrét céllal és programmal jött létre, az esetleges pártalakításhoz gyakorlatilag nem kapcsolódik és nem is fog kapcsolódni.” Részlet egy Gergely Balázzsal, a DK-hálózat egykori vezetőjével készült interjúból
Itt dolgozik a második vonal
A 26 irodából álló hálózat címeit böngészve nyilvánvaló, hogy azok az EMNT területi szervezeteinek irodáiban működnek, vagy fordítva: az EMNT területi szervezeteit „fogadták be” a Demokrácia Központok.
A vezetők nyilatkozataiból kiderül, hogy a DK 110 személyt foglalkoztat rész- vagy teljes munkaidőben, fizetésük 870 és 1100 lej között mozog. 30 személy irodavezető igazgatói tisztséget tölt be, ők havi 1200 és 2000 lej közötti összeget kitevő bérben részesülnek. A DK irodahálózat legmagasabb funkcióiban hat személy dolgozik, ők 2000 és 2900 lej közötti összeget keresnek (nem világos, hogy ez az összeg nettó vagy bruttó).
És bár az irodavezetők listáját nem tették közzé, sajtóbeszámolókból össze lehet rakni a névsorukat, és világos, hogy azok rendszerint a helyi EMNT-szervezetek vezetői. Közülük sokan (Kovács Lehel István, Bákai Magdolna, Szász Péter, Hupka Félix, Nemes Előd, Bordás Sándor, Kali István, Turzai Orsolya, Nagy Pál, Nagy József Barna, Beksy Ida) indultak EMNP-színekben a tavalyi választásokon, illetve pártfunkciókkal is rendelkeznek.
>> A Demokrácia Központok irodavezetői és politikai szerepvállalásuk (sajtóbeszámolók alapján) (.xls) >>
A Demokrácia Központ-projekt költségvetéséről eddig nem sokat tudtunk – igaz, azt már elismerték, hogy magyar költségvetési támogatást kapnak.
Kérdésünkre, mely szerint miért nem számoltak be korábban erről a tényről (ti. a magyarországi támogatásokról – szerk. megj.), Toró elmondta, mindig érzékenyen érinti a román közvéleményt az az információ, mely szerint Magyarországról pénzek érkeznek a romániai magyar közösséghez, így létezett egy «gentleman’s agreement» arra vonatkozóan, hogy nem nyilatkoznak erről. Hozzátette, egyébként teljesen normális az, hogy a magyar állam támogatja a többek között a kedvezményes honosítások lebonyolításában szerepet vállaló Demokrácia Központokat. Hangsúlyozta, ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelő Bethlen Gábor Alapból származnak, meghívásos pályázat alapján nyerték el az összeget. Toró T. Tibor interjúrészlet
Azonban a Demokrácia Központok honlapján a támogatók menüpont továbbra is üres (támogatásokról szóló információt az EMNT honlapján sem találni).
Mennyi lehet a Demokrácia Központok költségvetése?
Szász Péter irodaigazgató elmondta, a kolozsvári DK központ finanszírozása kapcsán nem tud konkrét adatokkal szolgálni. Az induló tőkét a magánszférából, pályázati pénzekből és egyéb adományokból biztosították, a továbbiakban is élni fognak a pályázási lehetőségekkel a központ fenntartása érdekében.
Egyedüli fogódzó egy Evenimentul Zilei-anyag, mely a román állami szervek ellenőrzése során készült, kiszivárgott dokumentumra hivatkozik. Eszerint az EMNT vagyonkezelője, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesület bankszámláira a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kereteiben működő Irányító Szervezet 2010-ben és 2011-ben összesen 490 ezer eurót utalt a Demokrácia Központok működtetésére.
Az EMNT Egyesület támogatására vonatkozó igénylés elutasítva
A KIM az EMNT Egyesületnek folyósított magyarországi közpénzekre vonatkozó adatigénylésünkre a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi törvényre hivatkozva megtagadta a választ, mondván, hogy a határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtott támogatások kívül esnek az információszabadságról szóló 2011. évi törvény hatályán. Ezügyben jogorvoslathoz folyamodtunk. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy az EMNT Egyesület 2011-ben sikeresen pályázott a népszámlálási kampánnyal, illetve a Mikó Imre terv népszerűsítésével a Külügyminisztériumnál: összesen mintegy 8 ezer eurót kaptak (a Mikó Imre terv támogatását 2012 novemberéig nem fizették ki).
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ezen kívül 85 ezer euróval támogatta „Tematikus átfogó képzés közösségfejlesztésre 22 erdélyi helyszínen az Egyesület szervezésében (2012 december – 2013 február)” című programjukat.
A képzések néppártosoknak szólnak
Az EMNT honlapján nem találtunk hírt a pályázat címéhez hasonló nevű képzésről, nem tudni, hogy azt megszervezték-e, és ha igen, milyen formában.
A sajtóközleményekből azonban kiderül, februárban elindult egy Erdélyi Közszolgálati Szabadegyetem nevű képzés az EMNT és a Bálványos Intézet szervezésében. A képzésre az EMNP önkormányzati tanácsosait várják (sajtóközlemény itt). Ezen kívül az EMNT és a Pro Partium Egyesület szervezésében március elején Érmihályfalván szintén képzést tartottak Politikai kommunikáció címmel. Ez a képzés is kifejezetten az EMNP Bihar és Szatmár megyei önkormányzati tanácsosainak szólt
(sajtóközlemény itt).
A Szilágy megyei néppártosok is voltak képzésen a közelmúltban (sajtóközlemény itt).
Ismerjük a kedvezményes honosítás összköltségvetését
Bár a Demokrácia Központok költségvetéséről nem sokat tudunk, egy másik, kedvezményes honosítással kapcsolatos adatigénylésünkre érdemi válasz érkezett. Kiderült, hogy az 1135/2011 és az 1164/2012 kormányhatározat rendelkezik az állampolgársági eljáráshoz kapcsolódó jogszabályok végrehajtásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról. A kormányhatározatokból (a linkekre kattintva letölthetőek a .pdf dokumentumok, melyekben részletesebb bontás is szerepel) kiderül, hogy 2011-ben 11,3 millió euróba, 2012-ben pedig újabb 11 millió euróba került összesen a kedvezményes honosítás. A magyar kormány különféle minisztériumait érintő tételekből azonban nehéz bármilyen következtetést levonni az erdélyi Demokrácia Központok költségvetésére vonatkozóan.
A Szerencsejáték Zrt. adományai
Az utóbbi években az EMNT-EMNP érdekcsoport egyik legbőkezűbb támogatója a Szerencsejáték Zrt. volt. A látványosan profitábilis nemzeti lottótársaság 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tartós tulajdonú társaság.
Honlapján közzétett ismertető szerint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján –, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt. ) tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el.
A „Tőkés-sajtótröszt” legfőbb támogatója
A Szerencsejáték Zrt. legutóbb akkor került a romániai magyar média figyelmének a középpontjába, amikor két LMP-s politikus, Karácsony Gergely és Dorosz Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány 850 ezer eurós adományban részesült (az adománylevél itt letölthető).
Ez az alapítvány vásárolta meg az Udvarhelyi Híradó Kft.-t (Udvarhelyi Hirado SRL), mely többek között az Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap című napilapok, illetve a Székelyhon.ro hírportál kiadója.
A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány képviselője Dr. Korda Éva Judit. Korda korábban a HírTV-t működtető Rt. (HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság) vezérigazgatója volt 2005-2007 között, majd igazgatósági tagja 2008 közepéig. A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány székhelye Budapesten, az Üllői út 102-es szám alatt található, (ugyanitt van a Magyar Nemzet és a Class Fm székhelye).
Azóta további támogatásokról döntöttek
A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány a 2010 decemberi 850 ezer eurós támogatás óta 2011 decemberében újabb 670 ezer eurós támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Simicskához köthető vezérigazgató dönt az adományokról
Az adománylevél szerint az összeg „a határon túli magyar nyelvű sajtótevékenység ápolására és megsegítésére használható fel.” Egy újabb adatigénylésünkben arra kérdeztünk rá, hogy mi az adományokról döntő testület megnevezése, összetétele, melyek a pályázatok formai követelményei valamint az adományok odaítélésének kritériumai.
A válasz: a Szerencsejáték Zrt. „szponzorációs pályázatot nem ír ki, a Társasághoz beérkezett minden támogatást kérő levél egyformán kérelemnek minősül”. Az odaítélés kritériumaira vonatkozóan érdemi választ nem kaptunk.
Részlet a válaszból: „a támogatási kérelmek elbírálásában a Szerencsejáték Zrt. részére segítséget nyújtó, javaslattevő külső független szakértőkből álló tanácsadó testület megnevezése: Társadalmi Tanácsadó Testület. Tagjai az egészségügy, sport és kultúra területén végzik tevékenységüket. Javaslatuk alapján a végső döntést a Társaság vezérigazgatója hozza meg.”
Rákérdeztünk a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak kilétére, azonban azt a választ kaptuk, hogy személyes adataik nem nyilvánosak. Közölték, a támogatások odaítéléséről a végső döntést Dr. Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgató hozza meg. Őt 2010-ben nevezték ki.
Szentpétery a Szerencsejáték Zrt. mellett a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt egy ideig (erről a tisztségről tavaly nyáron lemondott), valamint az Aranykor nyugdíjpénztár ellenőrző bizottságának tagja.
Korábban a Bizományi Áruház Vállalat vezérigazgatója, a Simicska Lajoshoz köthető ún. MFB-BÁV-csoport tagja.
(Szentpétery Kálmán a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése szerint mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta ott találjuk nem csak a botrányos körülmények között a Simicska-Töröcskei érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de a Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt., vezetőségében is. Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt. révén milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai Péter tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt. Szentpétery névjegye az Atlatszo.hu-n)
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adományai
Véletlen vagy sem, de az EMNT-EMNP érdekcsoport, valamint a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány másik nagy támogatója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., ahol 2012. június 15.-ig Dr. Szentpétery Kálmán az igazgatóság külső tagja volt.
Az MFB feletti tulajdonosi jogokat ugyancsak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja, a társaság elnök-vezérigazgatója pedig Baranyay László (pályakép itt). Neki szintén van kapcsolata Simicska Lajossal.
A támogatások odaítélésében több olyan arcot is felfedezhetünk, akiket az Atlatszo.hu A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Kik ejtették foglyul a magyar államot? című anyagában az MFB-BÁV-csoporttal azonosít.
(Baranyay László 2010 júniusa óta újra az MFB Zrt. vezérigazgatója. Az MFB igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány idején – újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori alkalmazottak közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan immár Baranyaynak is főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz milliárd forint közpénz jutott autópálya-építő cégekhez, illetve bizonyos privatizációs manőverekben volt a szervezetnek kiemelkedően fontos szerepe az állami tulajdonú banknak. Ma a magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat az összes nagyobb infrastruktárális beruházással és forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalatnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a Magyar Turizmus Zrt.-től a Diákhitel Központ Zrt.-ig több tucatnyi különböző egyéb állami vállalat is. Baranyai névjegye az Atlatszo.hu-n)
A Magyar Villamos Művek Zrt.
Az adományok egy kisebb része a Magyar Villamosművek Zrt.-től származik. A magyarországi áramsz

A Studium Alapítvány a minőségi oktatásért
Didaktikai eszközök a Bolyai líceumnak és a Református Kollégiumnak
– A marosvásárhelyi Studium Alapítvány létrehozásának gondolata 15 évvel ezelőtt született meg, 10 éve avatták fel és adták át használatra a Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumát valamint a Rigó utcai orvosi szakkönyvtárat. Három olyan alkalom, amelyet méltó módon kívánunk megünnepelni az októberben megszervezendő Studium-hét rendezvénysorozatával – mondta a tegnap megtartott sajtótájékoztatón dr. Vass Levente, az alapítvány alelnöke.
Az ünnepség részét képezi a Studium Alapítvány, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium közös, a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázata, amellyel 2,9 millió forintra pályáztak a két tanintézmény didaktikai eszközökkel való felszerelésére. A sikeresnek nyilvánított pályázattal végül 700.000 forintot nyertek amit a fent említett célra fordítanak. Amint dr. Vass Levente hangsúlyozta, a Studium Alapítvány fő célkitűzése, az állami magyar felsőoktatás támogatása mellett próbál figyelni a közoktatásra is, hiszen fontosnak tartja, hogy jól felkészült magyar fiatalok kerüljenek az egyetemekre, főiskolákra. Kali István projektvezető, alapítványi tanácsos elmondta, a pedagógusokkal történt előzetes egyeztetés alapján a két tanintézményben több osztályt szerelnek fel korszerű didaktikai eszközökkel, például modern táblákkal, tanszerekkel, taneszközökkel, logikai lapokkal, zenei oktatáshoz szükséges felszerelésekkel. Hozzátette: idén e két tanintézet érdekében pályáztak, az elkövetkező években más iskolákat is támogat az alapítvány. Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója hangsúlyozta, célkitűzése a minőségi oktatás a Bolyaiban, a diákok versenyképességének növelése, de ehhez elengedhetetlen az iskola műszaki felszereltségének fejlesztése, korszerű számítógépek, interaktív táblák, információs rendszerek használata. Benedek Zsolt, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója szerint a modern oktatás korszerű didaktikai eszközöket feltételez, ami fontos a jó teljesítmény eléréséhez.
A fenti projekt folytatásának tekinthető a Studium- hét keretén belül megszervezett Budapest Bár jótékonysági koncertje – jelentette ki dr. Vass Levente. A kiemelkedő esemény teljes bevételét szintén a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel a Studium Alapítvány. A koncertre október 9-én 18.30 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Még a koncert napján, az előadást követően nyilvánosságra hozzák az összegyűlt összeget, amit átlátható módon, a tanintézmények vezetésével való egyeztetést követően használnak fel. "Az ígéretek szerint a Budapest Bár teljes énekes kara eljön Marosvásárhelyre koncertezni" – tette hozzá dr. Vass Levente. A sajtótájékoztatón még szó esett a Studium Alapítvány által szeptember 4-én elnyert Magyar Termék Nagydíjról. A Magyar Termék Nagydíj idei pályázatán a Régiók Díját adományozták a Studium Alapítványnak "áldozatos munkájáért, mellyel elkötelezett – folyamatosan magas színvonal mellett – a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarságtudat eszméje iránt".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Tizenöt éves a Studium Alapítvány
Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a marosvásárhelyi Studium Alapítvány.
A Studium-hét rendezvénysorozat október 7-én, az alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésével indul. Október 8-án, kedden az alapítvány képviselői a Budapest Bár együttessel ellátogatnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba és a Református Kollégiumba, amit közönségtalálkozó követ. A program egyik kiemelkedő eseménye a Budapest Bár jótékonysági koncertje lesz, amelynek teljes bevételét az alapítvány a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel. A koncertre – amelyen kizárólag támogatói belépővel lehet részt venni (részletek a Studium Alapítvány Facebook-oldalán) – október 9-én este, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kerül sor, ezt követi a Studium-est, amikor is átadják a Miskolczy Dezső-emlék-plakettet és díjat.
Október 10-én veszi kezdetét a Business Hotelben az Őszintén egy jobb egészségügyi ellátásért címmel megszervezett, modulokban zajló VIII. egészségügyi menedzserképző konferencia. A konferenciát dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE szenátusa magyar frakciójának vezetője, Cseke Attila parlamenti képviselő, volt romániai egészségügyi miniszter és dr. Vass Levente, MSc, a Studium Alapítvány alelnöke nyitja meg. A fogorvosi modul keretében előadások hangzanak el a fogászati ellátás javításának menedzsmentje, a fogászati prevenció, a romániai fogorvosi ellátás állami finanszírozása, a romániai szociális fogászat finanszírozása, EU-s pályázati lehetőségek témakörében. Előadást tart: dr. Száva Hunor fogorvos, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Rózsa Noémi egyetemi docens (Semmelweis Egyetem Fogor-vostudományi Kar, Budapest), dr. Antalka Huba, a Kovászna Megyei Fogorvosi Kamara elnöke, dr. Páncél György, a Romániai Fogorvosok Egyesületének elnöke (Nagyvárad), dr. Hajdú László MSc – fogorvos (Kolozsvár), dr. Gerle János igazgató (Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Budapest), Kali István tanácsos (Studium Alapítvány). Október 10-én a konferencia gyógyszerészeti moduljának előadásai: Gyógyszermenedzsment a bioekvivalenciától a gyógyszerkassza hiányáig (moderátor Dr. Sipos Emese egyetemi docens, dékánhelyettes, MOGYE), A bioekvivalencia lehetőségei és kihívásai Romániában (előadó: Balázsi József igazgató, Kynetyx – HT KFT, Kolozsvár), A bioekvivalencia- vizsgálatok mint fejleszthető egészségügyi iparág (moderátor: Török István igazgató, VIM Spektrum Gyógyszergyár, Marosvásárhely), Egy romániai gyógyszertár létrehozásának és működtetésének kihívásai (előadó: Mészáros Andrea igazgató, Gyopár gyógyszertár, Marosvásárhely), Időmenedzsment a romániai patikában (előadó: Horváth Géza igazgató, Horváth patika, Szászrégen), Gyógyszerellátás a kiskereskedelemtől a gyógyszerészi gondozásig, illetve Irányvonalak, kihívások a gyógyszerek ártámogatásában, a gyógyszerkassza költségnövekedéseinek mérséklésében, az elmúlt 3 év európai és magyarországi tapasztalatai (dr. Hankó Balázs egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Budapest). A konferencia harmadik modulja az egészségügyi szolgáltatásokra összpontosít. Szó esik majd a regionális mentőszolgálatok megszervezéséről (előadó: Török Zsuzsanna, a Kovászna Megyei Mentőszolgálat igazgatója), a szektorsemlegességről Romániában illetve az OEBH által biztosított finanszírozásról dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke, volt romániai egészségügyi miniszteri tanácsos értekezik, hasonló témakörben tart előadást dr. Ivády Vilmos szaktanácsadó (GYEMSZI, Budapest), majd Élő Anita, a Heti Válasz újságírója Miért nem lehet választást nyerni az egészségüggyel – elvesztett és megnyert kommunikációs ütközetek? címmel tart prezentációt, amit a romániai magyar újságírók kerekasztal-beszélgetése követ. A nap utolsó előadását Horváth Dóra (Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály, GYEMSZI Uniós Projekt Igazgatóság, Budapest) tartja. Október 11-én az egészségügyi infrastruktúra modul keretében dr. Komma Olivér szaktanácsadó (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) tart előadást. Az egészségügyi rendszer modulja a decentralizáció illetve centralizáció vetületeit az egészségügyben, illetve a regionalizált betegellátás kérdésköreit boncolgatja, előadók: dr. Sinkó Eszter igazgatóhelyettes (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) és dr. Gaál Péter dékán (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Budapest). Moderált megbeszélés következik a fenti témában a romániai helyzetről és perspektívákról dr. Gaál Péter, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, dr. Ritli László volt egészségügyi miniszter, Székely Ervin volt egészségügyi államtitkár, dr. László Attila szenátor, Jakab István (Clinilab Kft.), dr. Székely László (Osteopharm), Török István (VIM Spectrum Kft.), Kikeli Szabolcs (Procardia), dr. Jeszenszky Ferenc volt egészségügyi miniszteri tanácsos részvételével. A délután folyamán a Studium Szakkönyvtár és a Studium Központi Hivatal építkezési munkálatait tekintik meg a konferencia résztvevői, a tízéves Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumnál ünnepi beszédet mond dr. Jung János egyetemi tanár, a Studium Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Egyed-Zsigmond Imre, az EME OGYSZ elnöke, dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese, dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke. A Studium-gálaesten kerül átadásra a Studium Egészségügyi Sajtó- és Kommunikációs Díj, a Studium Alapítvány – Kiemelt Támogató Díj és a Studium Rezidens Díj. Szombaton, a rendezvénysorozat utolsó napján előadások és kerekasztal- beszélgetés lesz az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének, a Magyar Rezidens Szövetségnek, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségnek és az MMDSZ Volt Elnökei Konzultatív Tanácsának szervezésében.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Gyermeksebészetről – végre magyarul is
Hiánypótló szakkönyvvel rukkolt elő négy marosvásárhelyi egyetemi oktató, akik kedden este mutatták be a Gyermeksebészeti útmutató címen kiadott kötetüket.
A Stúdium Alapítvány kiadójánál napvilágot látott kötet értékét növeli az a tény, hogy Erdélyben legutóbb harminchét esztendővel ezelőtt jelent meg hasonló tematikájú könyv. Szerzői akkor is a vásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának oktatói voltak, akik azonban román nyelven voltak kénytelenek kiadni munkájukat.
Kali István, a Studium munkatársa és a rendezvény házigazdája szerint külön öröm, amikor a közösséghez nem csak a pap és a tanító, hanem az orvos is anyanyelvén szól. Éppen ezért, lehetőségei függvényében, az alapítvány a továbbiakban is fel szeretné karolni a magyar nyelvű orvosi könyvek kiadását. Másrészt a gyermekgyógyászatról beszélni és főleg írni és azért is fontos – hangoztatta Kiss Éva nyugalmazott egyetemi tanár és kórházvezető – mert a csöppségek nem valami miniatűr felnőttek, ők egy teljesen más jellegű orvoslást és bánásmódot igénylő páciensek, amivel sajnos nem minden egészségügyi káder van tisztában. A gyermekorvos munkája már attól is más, hogy neki kell rájönnie, mi is bántja kis betegét – hangzott el a könyvbemutatón.
László Ilona tudományos főkutató és fiatal társszerzői, Gergely István egyetemi adjunktus, Vass Levente és Sólyom Réka tanársegédek frissen megjelent kötete egyformán szól a szakmához és a diáksághoz, de még egy „pályán kívüli” számára is érdekes dolgokat tartogat. A tizenkét fejezetre osztott munkálat, egyebek közt a csecsemő és a gyermek anatómiai, élettani és pszichés sajátosságait taglalja, információt szolgáltat a gyulladásos valamint a járulékos szervek megbetegedéseiről, szól a daganatokról és útmutatót nyújt a gyerekek sürgősségi ellátásához. A szerzői csapat vezetője, az ortopéd szakorvos László Ilona abbéli reményét fejtette ki, hogy a közös munkájuk eredményeként született útmutató valóban hiánypótló lesz.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro,

Könyvbemutató a Bernádyban
"Az első idegsebészi metszés óta az első idegsebészi könyv"
Hiánypótló, értékes, tudományos, tömör, világos, egyszerű és lekövethető stílusában és formájában – csupán néhány jelző, ami elhangzott dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos Idegsebészet című, múlt hét végén bemutatott könyvéről. A Studium Kiadó gondozásában megjelent idegsebészeti könyvet Marosvásárhelyen, a Bernády Házban mutatta be és méltatta dr. Mühlfay György egyetemi előadótanár, dr. Egyed-Zsigmond Imre egyetemi tanár, Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Kali István, a Studium Kiadó igazgatója.
A Studium Alapítvány alelnöke, dr. Vass Levente rövid köszöntése után ismerhettük meg alaposabban a külsejében az idegsebészet megkövetelte hűvös precizitáshoz illő színvilágú, tartalmában az elsősorban orvostanhallgatók, orvosok, és – miért is ne? – betegek, laikusok számára is igen értékes információkat tartalmazó kiadványt. Dr. Mühlfay György, a marosvásárhelyi fül-orr- gégészeti klinika vezetője szerint szemben a megszokott, nagy, vastag könyvekkel, az Idegsebészetet "kicsinek találta egy ilyen nagy tudományhoz", de alaposabban beleolvasva állíthatja: hihetetlenül értékes, tömör, tudományos és egyben gyakorlatias az egyik legbonyolultabb, legnehezebb sebészeti szakmáról "becsülettel megírt könyv". A kórismézés alapos lépései, a beteganyag tisztán látása, a pontos diagnózis felállítása – ebben az orvos útvezetőjévé válhat a könyv, amelyben "az idegsebészet egyszerűen tükrözött tudományként" jelenik meg. Dr. Egyed-Zsigmond Imre egyetemi tanár hangsúlyozta: az orvosszakma hosszú évtizedek óta vár egy idegsebészeti könyvre, majd hozzátette, fel kellene szólítani minden szakmai pályája végén levő orvost egy szakkönyv megírására az írás szépségével, gondjaival együtt. "Dr. Madaras Sándor röviden és velősen írta meg az Idegsebészetet, és pontosan így kellett megfogalmaznia" – mondta Egyed professzor, gratulálva a szerzőnek az erdélyi magyar orvostársadalom életében mérföldkövet jelentő magyar nyelvű könyvért. Gáspárik Attila a kiadványt az egyetemi akkreditáció szempontjából közelítette meg elsősorban, hiszen, mint mondta, szakkönyvek – és nem régi, hanem az utolsó ötévi "könyvtermés" – nélkül nem lehet akkreditáltatni egyetemi karokat, szakokat.
– Az Idegsebészet világos, egyszerű, lekövethető stílusban és formában megírt magyar orvosi szakkönyv, esély a MOGYE magyar tagozatának a túlélésre – tette hozzá a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója.
A könyvről maga a szerző nagyon személyes hangvételben beszélt, visszaemlékezve azokra a főorvosokra, szenzációs sebészekre, akiktől tanulhatott, "akik nemcsak tudtak operálni, de hagyták, hogy mi is operáljunk". Első műtétjére ma is emlékszik, a fejszével behasított koponyájú juhász páciense napjainkban is él, jól van. Az Idegsebészet könyv anyagának 80 százaléka már a ’90-es évek elején megszületett, amikor Svájcban dolgozott ösztöndíjas orvosként, aztán valamiért feledésbe merült. Az anyagot kiegészítette, digitalizálták, és a szerző már a második könyvén dolgozik. "Az idegsebészet olyan óriási szakterület, hogy egy-egy soráról könyveket lehet írni. Könyvemben csak azokról a szakmai dolgokról írtam, amelyekről tudom, hogy kiállták az idők próbáját" – mondta dr. Madaras Sándor. A MOGYE történetében soha nem adtak ki magyar nyelven idegsebészeti könyvet, ennek okát nem ismeri – tette hozzá. Talán az lehetne az egyik magyarázat, hogy az egyetemi oktatásban ma sincs benne kötelezően az idegsebészet, csak opcionális tantárgyként. "Valamiből tájékozódni kell az internet mellett, ezt a könyvet útmutatónak szántam az egyetemi hallgatók számára" – jelentette ki dr. Madaras Sándor.
Kali István minden orvost arra biztatott, hogy ragadjon tollat, írjon szakterületéről szóló könyveket, amelyeket a Studium Kiadó vár és megjelenésüket támogatja. A könyvbemutatón felszólaló dr. Szabó Árpád, 1957–1994 között osztályvezető idegsebész elmondta: az első idegsebészi metszés óta az első idegsebészi könyv, ami megjelent Marosvásárhelyen, a Madaras Sándor könyve. Márpedig az első idegsebészi metszést 1945-ben végezték, altatóorvos nélkül, helyi érzéstelenítéssel. "Boldogság e könyv, Madaras Sándor megtette azt, amit az előző idegsebész generációk kellett volna elvégezzenek, de nem volt rá idejük. Megköszönöm e könyvet" – zárta beszédét dr. Szabó Árpád.
Antalfi Imola

Népújság (Marosvásárhely),

Mi, hol, mikor?
10. EMI-tábor
Gyergyószentmiklós közelében, Borzonton a Dorka Panzió és kemping területén zajló tábor mai programja: az Előadósátorban 10 órától Raffay Ernő történész, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, Délvidéki S. Attila történész (Délvidék), Fehér István tanár (Felvidék), Kovács Miklós, az Ungvári Megyei Tanács képviselője (Kárpátalja) tart előadást; 16 órától Berecz András mesél. A Keskeny út-sátorban 11 órától hangoló és áhítat, Bardócz Csaba lelkipásztor előadása a párkapcsolatok témakörben, Maldives-foglalkozás, filmnézés és beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, rajzoktatás, kiállítás, 13 órától Gyöngyösi János a Székely kártya készítéséről beszél, filmvetítés, nemezelés, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Kertész Zoltán (Etyek). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások, filmvetítés, 13 órától Makkai Béla történész, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, Serfőző Levente, a nagyszebeni Híd Egyesület elnöke, Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány elnöke, Bardócz Csaba, az Adj, király, katonát csoportos vetélkedő szervezője, Murányi Levente 1956-os elítélt, politikus, országgyűlési képviselő előadásai. Párhuzamosan naponta sport-, hagyományőrző és gyermekprogramok zajlanak a táborban. A kisszínpadon 18 órától TransylMania- és The Blast-koncert, a színpadon 20 órától az Attila Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe és Varga Miklós, Nagy Feró és a Beatrice lép fel. Holnap: az Előadósátorban 10 órától Borbély Imre politikai elemző, Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, Kincses Előd ügyvéd, Szabó László unitárius lelkész, Kis Júlia ügyvéd, Lakó Péterfi Tünde civil nyelvjogi aktivista, Landman Gábor nyelvjogi aktivista, Vincze Gábor történész, Kőszegi Zoltán dabasi polgármester, Szilágyi Zsolt, az EMN alelnökének előadása. A Keskeny út-sátorban 11 órától a hangoló és áhítat után Simon Kinga Katalin szociálpszichopedagógus és pszichoterapeuta tart előadást a boldogító emberi kapcsolatokról; gitárdélután és filmnézés, este beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, kiállítás, Ősz Zoltán festőművész előadása, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Miklós Csaba (Mór). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások; 12 órától előadást tart Szabó-Györke Zsombor, az Igen, tessék! mozgalom tájékoztatási felelőse, Mihály István, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke, Opra Zsófia Szende, a CIVEK programvezetője, Biszak István székelykevei helytörténész, Rancz Károly, a pancsovai Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, László Gergely Pál, a bukovinai székelyek történetének kutatója, Kali István, a marosvásárhelyi Regeneráció Egyesület elnöke, Simon Emőke projektvezető, Karácsony Lehel humánerőforrás-felelős, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója; 17 órától filmvetítés: Egyetlenem (rendező: Csép Sándor). A kisszínpadon 16 órától interaktív gyermekműsor Miklós Gyurival; 18 órától Black Roses Band-, majd Bagossy Brothers Company-koncert. A színpadon 20 órától a Hot Jazz Band, később a P. Mobil zenél.
Könyvbemutató A zabolai gróf Mikes- kastélyban pénteken 17 órától dr. Fejér Tamás bemutatja dr. Süli Attila hadtörténész Erdélyi arisztokrata sors a „csudák évében”. A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban című kötetét. Zenél a sepsibükszádi fúvószenekar. Házigazda: a gróf Mikes – Roy Chowdhury család.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)