Febr. 13-án rendezték meg Szatmárnémetiben a VIII. Ökumenikus Kórustalálkozót. Gutmann Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondta a bevezetőt. A városban működő Kölcsey Kör, személy szerint Muzsnay Árpád buzgalmának köszönhetően évente megismétlődik ez a rangos rendezvény. Tizenhat kórus lépett fel, a Krisztus Király Kórus /Nagybánya/, a református dalárda /Bogdánd/, a Láncos templom vegyes kara /Szatmárnémeti/, a református dalárda /Koltó/, a Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Kis Szent Teréz templom kórusa /Szatmárnémeti/, a magyar baptista gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/, Sancta Trinitas vegyes kara /Nagybánya/, a református egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, a Zárdatemplom vegyes kara, a Solemnis ortodox vegyes kar /Szatmárnémeti/, a Kalazanci Szent József templom vegyeskara /Nagykároly/, a Német Demokratikus Fórum vegyes kara /Szatmárnémeti/, a Hollósy Simon vegyes kórus /Máramarossziget/, a székesegyház kórusa /Szatmárnémeti/. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

Nagykárolyban a Római Katolikus Líceum ősztől egy osztállyal bővül. A tanintézmény 1993-ban indult be, akkor kapott helyet a Iuliu Maniu Iskolaközpontban, a volt vármegyeháza épületében, ahol annak idején Kölcsey Ferenc vármegyei főjegyzőként dolgozott. Ez év áprilisában megkapta a jóváhagyást a szatmári tanfelügyelőségtől a Kalazanczi Szent József Líceum név felvételére. Egyébként a név latinosított változatát kérték, hogy ez senkit se zavarjon: Josephus Calazantius. A felvételin hittani ismeretekből is kell vizsgázni, természetesen vallási hovatartozás szerint. Visnyai Csaba zenetanár, igazgató szerint a többi nagykárolyi középiskolában nem fordítanak megfelelő figyelmet a nevelésre, előnyben részesítve az oktatást. /Egy osztállyal bővül...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Nagykárolyban az 1993-ban újraalakult, a Iuliu Maniu Ipari Iskolaközpontban helyet kapott, egy osztállyal induló Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum igazgatójának, Visnyai Csabának (aki egyben a Pietas Keresztény Kulturális Egyesület elnöke is) elmondása szerint az idei tanév megkezdése óta az immár hat osztállyal (két IX., két X., egy-egy XI.- XII.) rendelkező líceum teremhiánnyal küszködik. /Teremhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

"Az észak-amerikai ökumenikus szolgálati körútról hazatért Partium énekkar júl. 1. és 8. között a Partiumban és az erdélyi megyék református és római katolikus templomaiban lép fel Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök kíséretében. Júl. 1-jén Szatmárnémetiben a Láncos-templomban léptek fel. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök ismertette az észak-amerikai földrészen tett hangversenykörút jelentőségét, az erdélyi ökumenikus egység szép példájaként méltatva a közös fellépést. Tőkés László püspök tájékoztatta a híveket arról, hogy a mostani szatmárnémeti fellépés adományait a Rákóczi Kollégium építése folytatására fordítják. A Partium énekkar, a nagyváradi Sulyok István Főiskola diákjai sikert arattak. Délután Nagykárolyban a Kalazanci Szent József-templomban került sor hasonló jótékonysági előadásra. /E. Gy.: Szatmár megyében vendégszerepelt a Partium énekkar. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"

"Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

"Egyházi hírmondó, Szemikurír a címe az új kiadványnak, amelyet a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület és a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum jelentetett meg júniusban. A lap Nagykároly és környéke egyházi életének hírmondója akar lenni, emellett a katolikus líceum tevékenységének is tükre, mint Szemi(náriumi)kurír. Egeli Ferenc spirituális a 2004-ben sorra kerülő szatmári egyházmegyei zsinatról, s annak történetéről számol be. A Könyvespolc rovatban Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója két, Kaplonyhoz kapcsolódó, a közelmúltban megjelent kötetet mutat be. A Lendítse, kistestvér a nemrég elhunyt dr. Tyukodi Mihály pápai prelátus és teológiai tanárnak, Kaplony szülöttének állít emléket önéletrajzi jellegű és róla szóló, rá emlékező írások gyűjteményével. A másik könyvet, A Báthoryak valláspolitikája címűt, történelmet kedvelő olvasóknak ajánlja. Ennek a kötetnek a szerzője ugyanaz a dr. Tempfli Imre, aki az előbbi kötet szerkesztője is. /Rencz Gizella: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./"

"Nagykárolyban az idei Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a római katolikus nőszövetség felhívására az édesanyákért imádkoztak. Este a Kalazanci Szent József templomban a debreceni Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája zenekarának a hangversenyére került sor, amelyet Kovács Zoltán vezényelt. Közreműködött Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész és Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmári filharmónia igazgatója. /Igazi ünnepnap volt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

A Nagykárolyban 1992–ben beindított Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontnak nincs önálló székhelye. A katolikus líceum a Iuliu Maniu iskolacsoport mellett lévő volt idősek otthona épületének a fél szárnyában működik. A rendelkezésre álló termek osztályteremnek nagyon kicsik: 25–27–29 diák tanul egy–egy 25 négyzetméteres teremben. Az iskolai évben két osztály (48 tanuló) végez. A 2002–2003-as iskolai évre a Szatmár megyei tanfelügyelőség két líceumi, (összesen 56 hely) és egy szakmai (30 hely) osztály beindítását hagyta jóvá. Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója beadványt intézett a helyi tanácshoz. Ebben javasolta a volt Május 9. klub épületében lévő szabad helyiségek átadását és a Doina utca 15. szám alatt lévő épület egy részének az átadását. /Boros Ernő: Nagykároly: Tanterem–gondok a katolikus líceumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

"Egy éve elhunyt Reizer Pál püspök. Ardai L. Attila szatmári ordinárius elmondta, hogy a jövő nyáron lesz az egyházmegyei zsinat. Ardai az új püspök - Schönberger Jenő - beiktatásáig az egyházmegye hivatalos vezetője. Jövőre ünneplik az egyházmegye 200 éves fennállását. A közeljövőben tervezik az egyházmegyei múzeum és könyvtár létrehozását. Ezeknek az államtól visszaperelt kanonoki ház ad majd otthont. Másik fontos teendő a Hám János katolikus iskola átköltöztetése. A püspökség épületébe szeretnék áthozni, ahol jelenleg egy élelmiszeripari líceum működik. Ebben az ügyben már másfél - két éve tárgyalnak. Megoldásra vár a nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum épület-ügye is. Egyetlen új - levéltárosi - munkakört hoztak létre, aki rendbe teszi az egyházmegye anyakönyveit és egyéb fontos iratait. Az egyházmegye életéről tudósít a rendszeresen frissített www.szatmar.catholic.ro honlap. /Ozsváth Judit: A várakozás feszültségében élve és dolgozva. Látogatóban Ardai L. Attila szatmári ordináriusnál. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 18./"

"Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Nagykárolyban még mindig a katolikusoké a legnépesebb vallási felekezet, a közeli települések lakosait is ideszámítva az egész szatmári egyházmegyének Nagykároly a legerősebb katolikus központja, a város valamennyi oktatási intézménye közül mégis a katolikus líceum diákjai tanulnak a legmostohább körülmények között." "Az állam szinte csak az ortodoxokat támogatja, ráadásul még a helyi tanács is az ortodoxoknak kedvez: földeket és egyebeket kapnak ingyenesen, miközben a katolikusok az annak idején jogtalanul elvett javaikat se kapják vissza." "Nagykárolyban öt iskolának alkalmas épületet vettek el a katolikusoktól, a katolikus gyerekeknek mégsincs hol tanulniuk". Mindezeket az elégedetlenek a szülők mondták a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontról. A régi, nfelújításra szoruló épületbe a Iuliu Maniu Iskolaközpont épületén át lehet bejutni. A diákok létszámához képest az osztálytermekként használt helyiségek hihetetlenül kicsik: 25-28 négyzetméteres termekben 27-en tanulnak. Míg a város szinte minden más oktatási intézményébe bevezették már a gázt, itt változatlanul fával, csempekályhában fűtenek, és csak az osztálytermekben. Például a mosdóban télen a vezetékek befagyásának a veszélye miatt víz sincs. Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója tarthatatlannak ítéli a helyzetet. Jelenleg 8 líceumi (2-2 minden évfolyamon) és 2 szakmunkásképző osztályban összesen 244 tanulójuk van. Az államtól semmilyen támogatást nem kaptak. A padok, asztalok, minden a Caritastól vagy nyugati segélyből származik. /Boros Ernő: Nagykároly: Tarthatatlan helyzetben a katolikus líceum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12., folyt: nov. 13./"

"Tarthatatlan helyzetben a katolikus líceum címen a lap nemrég beszélgetést közölt Visnyai Csabával, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont igazgatójával. A cikkben foglaltakról Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere kifejtette, hogy prioritásként kezelték az iskolák ügyét, ezen belül is az iskolák fűtési problémáinak a megoldását. Bevezették a gázt mind a tíz óvodába, nyolcban központi fűtést, kettőben konvektorokat szereltettek be. Megoldódott a 4-es Számú Általános Iskola saját kazánnal való fűtése. Az 1-es Számú Általános Iskola nemrég kapott külön kazánt, ugyanúgy az Elméleti Líceum és a 3-as Számú Általános Iskola is. Jelenleg Nagykárolyban az iskolák közül háromban nincs gázfűtés: a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban és két másik iskolában. A katolikus iskola azért maradt a végére, mert arra gondoltak, az épület nem megfelelő, érdemes-e egyáltalán oda befektetni? Azonban nem találtunk más, megfelelőbb épületet. Most azonban elkészült a terv, reméli, hogy az év végéig vagy a vakációban már a kivitelezésre is sor kerülhet. Tehát másfél-két hónapon belül az iskola jelenlegi épületében beindulhat a gázfűtés. Bekő Tamás polgármester elismerte, az épület ilyen szintű oktatásra nem alkalmas, de nincs szabad épületük. /Boros Ernő: Nagykároly: A polgármester a katolikus líceumról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./"

Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban pozitív változások történtek: két közfal eltávolítása révén négy megengedhetetlenül kis méretű osztályteremből két lényegesen tágasabbat nyertek; saját hőközpontot, fűtőtesteket szereltek be, a mosdót is beleértve beindult a gázfűtés. Nagykárolyban a római katolikus egyháztól annak idején öt épületet vettek el. Ezek közül a volt konviktust már visszakapta ugyan az egyház, de rossz állapotban, hogy le kellene bontani, az újjáépítése pedig sokba kerülne. Az Országos Restitúciós Bizottság január végén mind a négy szóban forgó nagykárolyi ingatlant visszaítélte a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek. /Boros Ernő: Nagykároly: Rendeződni látszik a katolikus líceum ügye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./

Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József templom mögötti felújított épületet felszentelték. A házban jelenleg két piarista nővér lakik, Kürti Bokor Judit és Vörös Tünde apácák. Kürti Bokor Judit az egyetem (matematika–fizika szak) befejezése után Óváriba került tanítani. Közben beiratkozott másoddiplomára (matematika szak), 1998-ban diplomázott. Feladatuk a gyermeknevelés Szegény, árva félárva, utcagyerekekkel szeretnének foglalkozni, erre a célra alakították ki bentlakást. Télire legkevesebb húsz gyereket szeretnének elhelyezni, de szükség esetén akár negyven rászorulót is befogadhatnak. /Boros Ernő: Több mint fél évszázad elteltével újra piaristák Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontnak ma sincs önálló épülete, az Országos Restitúciós Bizottság által visszaszolgáltatott öt ingatlan közül ez az épület válik leghamarabb szabaddá. Az épületet mostanáig az 1–es Számú Általános Iskola használta, jelenleg pedig kőművesek dolgoznak. Az épület egy részének a felújítására a termek felszabadulása után kerül sor. Visnyai Csaba, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója olyan iskolának az igazgatója, amelynek nincs önálló épülete. Reméli, hogy egy varróosztályt és a számítástechnikai labort átköltöztethetik a Zárda épületébe. /Boros Ernő: Két éven belül a katolikus líceumé a volt Zárda iskola épülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

Megalakulásának 200. évfordulóját ünnepelte a szatmári katolikus egyházmegye. A jubileumi esztendőre időzítették az egyházmegyei zsinatot. A püspök megvonta a zsinat mérlegét. Elmondta, hogy az ismert történelmi okok miatt az egyházmegyében több mint hat évtizede, pontosabban 1938 óta nem volt zsinat, minek következtében nem vehették át az 1962-65-ben megtartott vatikáni egyetemes zsinat előírásait. A zsinat eredményeképpen teljesen átszerveződtek a plébániák, mindenütt egyháztanácsok alakultak. Az egyházmegyében mind a hívők, mind pedig a papok száma csökkent, ezért inkább a személyi pasztorációra helyezik a hangsúlyt. A püspök elmondta, hogy jelentős ingatlanokat kaptak vissza elsősorban Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Különösen fontos a püspöki palota balszárnyának, a volt szeminárium épületének visszatérése, ahová a Hám János Katolikus Iskolacsoport költözhetett. Az más kérdés, hogy milyen állapotban vehették át, s mennyit kellett rákölteniük a helyreállításra. Visszaszolgáltatták továbbá az egykori Irgalmasrendi Kórházat, Nagykárolyban a zárda, a legényegylet és a Kalazanczi Szent József iskola épületét, hogy csak a fontosabbakat említse. Azonban csak formailag kerültek ismét az egyház tulajdonba, még évek telhetnek el, amíg ténylegesen birtokolhatják. A parlamenti választások alkalmával a püspök egyértelműen az erdélyi magyarság egységének megtartása mellett állt ki és a szavazáson erre biztatta híveit. /Sike Lajos: Év végi beszélgetés Schönberger Jenő szatmári megyés püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Szatmár megyében jövőre 400-zal kevesebb fiatal végzi a VIII. osztályt, mint az idén végezte. Ebből 300 román, 100 magyar. A legutóbbi népszámlálás szerint a megye lakosságának 33,5 százaléka magyar, tehát a magyaroknál kisebb a csökkenés, mint a többségieknél. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettest jelezte, hogy a csökkenő diáklétszám miatt átszervezéseket kell végezni, elsősorban a szakoktatásban. Csökkentik azon osztályok számát, amelyek olyan szakmákban nyújtanak képzést, amelyek iránt az utóbbi időben visszaesett a kereslet. Ugyanakkor magyar tejfeldolgozó osztályt terveznek indítani a szatmári Élelmiszeripari Líceumban és vendéglátóiparit a nagykárolyi katolikus Kalazanczi Szent József Iskolában. /(Sike Lajos): 400-zal kevesebb VIII. osztályos! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Új igazgatója van a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Katolikus Gimnáziumnak. A kétdiplomás (fizika és hittan-tanári végzettséggel rendelkező) Poszet Anikó az RMDSZ képviseletében politikai szerepet vállaló kiváló zenetanárt, Visnai Csabát váltja fel a vezetői poszton. /Sike Lajos: Sikeresebb és ismertebb iskolát akarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Az erdődi származású Kühn Pál másfél éve lett a Nagykárolyban a Kalazanczi Szent József Egyházközség plébánosa. Eddigi pályafutása alatt szolgált egészen kicsi szórványgyülekezetben, de jóval nagyobb, erős egyházközségekben is. A legkisebb nyája a krasznasándorfalui gyülekezet volt, amely onnan való elkerülésekor kezdett hanyatlani, a svábok nagyarányú elköltözése következtében: miközben egykor több mint 600 tagot számlált a gyülekezet, most mindössze öt magyar katolikus ember él a településen. Kaplony pedig a maga mintegy 3000 hívével a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye legnépesebb vidéki közössége. Nagykárolyban a plébánia 1800 lelkes közösségében folytatódott a több éve fennálló lélekszám–apadás: 2005-ben 23 gyereket kereszteltek, és 37 temetés volt, házasságot 23 pár kötött. Az „óváros” egyházközségét elsősorban idősek alkotják, a közép–, illetve fiatal korosztály képviselői a két új templomba járnak, a 40–es években épített Kistemplomba, valamint a kilencvenes években elkészült Fatimai Szűzanya templomba. A hívek nyilvántartása nem pontos, biztosan jóval többen vannak, mint amennyien a hivatalos nyilvántartásban szerepelnek. A következő időszak legfontosabb teendője az összes egyháztag számbavétele lesz. Az elmúlt években Nagykárolyban csak a piarista apácarend indult újra, a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum keretén belül, a két nővér elsősorban hátrányos szociális helyzetben lévő, árvaházakból kikerült fiatalok gondozásával foglalkozik. Valamikor a piaristáké volt a jelenlegi római katolikus templom teljes környéke. Nemrég újabb ingatlanokat kaptak vissza, újságolta a plébános: az egykori piarista gimnáziumot – a mostani Mezőgazdasági Líceum épületét –, a Szatmári Irgalmas Nővérek volt zárdáját – a városházával szembeni iskolát, a „Norma –iskolát” – a jelenlegi Tanulók Klubját. Nehézkesen halad a visszaszolgáltatás, hiszen a jelenlegi haszonélvezőket csak hosszas huzavona után lehet majd kiköltöztetni az egyház egykori épületeiből. A visszakapott ingatlanokban egyházi óvodát, általános iskolát és ifjúsági központot akarnak majd létesíteni /Fodor István: Nagykárolyi Kalazanczi Szent József római katolikus plébánia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 6./

Hat éve indította útjára Nagykároly, Gönc és Vizsoly az első magyar bibliafordító emlékének szentelt ünnepségsorozatot, amelynek Nagykároly immár harmadjára adott otthont május 13-14-én. A rendezvényt Bekő Tamás nagykárolyi polgármester nyitotta meg. Károli Gáspár Nagykárolyban született, Göncön szolgált lelkészként, magyar nyelvű bibliája pedig Vizsolyban jelent meg nyomtatásban, alakja összeköti a három települést. Gönc polgármestere, Molnár János köszönetét fejezte ki a szervezőknek azért, mert méltóképpen emlékeznek az „istenes vénemberre”. Az egyházközségek kórusai adtak elő alkalomhoz illő műveket. Fellépett a Nagykárolyi Református Egyházmegye fiatal lelkészeinek kórusa, a Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Egyházközség kórusa, a Nagykároly Belvárosi Református Egyházközség énekkara és a Nagykároly Kertvárosi Református Egyházközség gyülekezet kórusa. /Fodor I.: Károli Gáspár Napok, hatodszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./

Amennyiben a helyi tanács pozitív döntést hoz, és a csendőrség ve,3zetői is benne vannak, a mostani csendőrlaktanya épületébe költöztetnék át a Nagykárolyi Mezőgazdasági Líceumot, azért, hogy a Kalazanci Szent József római katolikus középiskola összes osztálya egy helyen kapjon helyet, az egyház által visszakapott épületben, a jelenlegi „agróban.” Bekő Tamás polgármester elmondta, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöksége azt szeretné, hogy a Kalazanci Szent József középiskola osztályai egy épületbe járjanak. /(fodor): Átköltöztetnék az „agrót”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 31./

November 27-én felszentelték a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Katolikus Gimnáziumot. Az iskola idén ősszel költözött be az egykori piarista gimnázium épületébe. Az ingatlan alsó szintjén még a Mezőgazdasági Iskolacsoport működik, az emeleti tantermeket viszont a nyáron felújították, és kicserélték a teljes tetőszerkezetet. A munkálatokat a katolikus egyház és az Apáczai Csere János Közalapítvány finanszírozta, illetve Vida Sándor magyarországi vállalkozó támogatta. A felújított épületrészt Schönberger Jenő megyés püspök szentelte fel. Az ünnepség a nemrég átadott Szent László Közösségi házban folytatódott. Az 1993-ban alapított nagykárolyi Római Katolikus Gimnázium beindulásakor osztályai a Iuliu Maniu Iskolaközpontban kaptak helyet. A szatmári Római Katolikus Püspökség 2004-ben kapta vissza az egykori nagykárolyi Piarista Gimnázium épületét, amelyben a Mezőgazdasági Iskolacsoport működött. /Konglovits Éva: Régi-új épületben a nagykárolyi katolikus gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Család típusú gyermekotthon működik tavaly óta Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József római katolikus templom mögötti épület egy részében. Jelenleg 16 – korábban nehéz sorsú, család nélküli vagy rendezetlen családi körülmények között élő – leány nevelkedik benne. Az otthont két apáca – piarista nővér – hozta létre és vezeti. Judit és Tünde nővér egyetemet végeztek, utána lettek apácák. A számlák kifizetésében magyarországi, olaszországi barátaik, egyházi egyesületek, segítik őket. A román államtól is érkezik kisebb összeg a gyerekek havi ellátására. Sokan végeznek náluk önkéntes munkát. /Boros Ernő: Gyermekek a piaristáknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Gimnázium érettségiző diákjainak csaknem a fele megbukott az érettségi vizsgákon /48-ból 22-en/. Az Elméleti Líceum diákjai közül 122-en iratkoztak be érettségire. Közülük mindössze két diák nem kapott átmenő jegyet a román nyelv és irodalom írásbeli dolgozatára. A legnagyobb érettségi átlag 9,79 volt. A nagykárolyi középiskolák gyakorlatilag „hozták” a tavalyi papírformát, már ami a diákjaiknak az érettségi vizsgákon való szereplését illeti. /(ra): Legkevesebben az Elméletiben, legtöbben a Kalazanciban buktak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

Nagykárolyban az általános és középiskolák felújított osztálytermekkel várták a diákokat. A nyár folyamán a Kalazanci Szent József Római Katolikus Gimnázium régi-új épületében komoly átalakítási munkálatok folytak. A tervek szerint az épület földszintjén egy kápolnát is ki fognak alakítanak. /(ra): Tanévnyitó Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Országos Tantárgyverseny egyik állomása volt a reneszánsz irodalmi és műveltségi alternatív vetélkedő Nagykárolyban. A diákok nyolc különböző megyéből érkeztek. A rendezvény főszervezői: Kiss Hajnalka, a Nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont magyar irodalom szakos tanára, Szabó Csilla és Putovits Tünde, a Nagykárolyi Elméleti Líceum magyar irodalom szakos tanárai voltak. /D. H. : Emlékezetes marad az országos tantárgyverseny alternatív vetélkedője is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./

Június 12-én ballagtak a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum diákjai. A líceumtól idén három osztály, egy humán és két szakosztály vett búcsút. Poszet Anikó, a líceum igazgatónője mondott beszédet. /Dobos Hajnalka: Ballagtak a nagykárolyi katolikus líceum végzősei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./