Június 4-án Szilágysámsonban, a „Szilágysági gyerek vagyok” népdalvetélkedőn 145 énekest hallgatott végig a zsűri. A legfiatalabb óvodáskorú, a legidősebb pedig a 74 éves szilágycsehi Bakk András volt. Gáspár Attila zenetanár 16 évvel ezelőtt kezdeményezte a versenyt. A verseny elején a szilágysámsoni nótafáról, Szilágy Ferencről készült monográfiát mutatta be a szerző, Magyar Zoltán budapesti néprajzkutató. Szilágy Ferenc 80. születésnapjára a Magyarországon megjelent kötet nemcsak életútját ismerteti, hanem egyben feltérképezi a tájegység népszokásait, hagyományait, és mintegy 250 népdalt is közöl, amelyet tőle gyűjtöttek. Kallós Zoltán zsűrielnökként különdíjakat is osztott, az általa Kárásztelken 1963-ban gyűjtött népdalok kazettáit és a Balladák Könyve egy-egy példányát. /Józsa László: Szilágysámson. Szilágysági gyerek vagyok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve a zilahi gyülekezetek által szervezett, a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával Zilahon kétnapos /június 18-19./ konferenciát tartottak, ezzel a nagy múltú partiumi terület felemelkedéséhez kívántak hozzájárulni. Meghívták Mádl Ferenc köztársasági elnököt. A Szilágyság – arccal Európa felé címet viselő egyházi, közéleti és tudományos konferencia célja: elindítani egy átfogó területfejlesztési stratégia kidolgozását. A rendezvény három szekcióülésen részletezte az egyházi élet és oktatás, a kultúra és történelem, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési gondokat. Neves magyarországi előadók mellett szilágysági szakembereket is felkértek a helyzet értékelésére. Szabó István, Szilágy megye helyettes főtanfelügyelőjének adatai szerint tíz év alatt 19 százalékkal csökkent a magyar óvodába járók száma. Az elemi iskolások esetében a csökkenés még nagyobb, 28 százalékos. Nincs messze az az időszak, amikor a gyermekek létszámának csökkenése a líceumokban is érezteti majd hatását. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtt 158 magyar gyermek járt román nyelvű óvodába, mára azonban létszámuk 324-re duzzadt. A tanácskozás második napján részt vett Mádl Ferenc is, aki a debreceni és a szatmérnémeti hasonló tárgykörű konferencia után érkezett Zilahra. Mádl elnök a vidék történelmi és kulturális jelentőségét hangsúlyozta. Ez a „hepehupás Szilágyság” határozta meg Ady Endre egész életművét, és ennek a tájnak köszönhetjük a Wesselényi család több nemzedékének tevékenységét. Látogatása a magyar közösség erőfeszítéseinek elismerése, amelyet anyanyelvének, nemzeti önazonosságtudatának, hagyományainak és kultúrájának megőrzéséért folytatott – mondotta. A szilágysági születésű Matolcsy György közgazdász vázolta a lehetséges erőforrásokat. Mádl Ferenc megkoszorúzta a város főterén álló Wesselényi-szobrot, majd meglátogatta a Wesselényi Kollégium egykori épületét, amelyben jelenleg a Silvania Gimnázium lakik, az intézményben két-két magyar tannyelvű párhuzamos osztály is működik. Mádl Zilahról hazafelé menet megállt Szilágysomlyón, és Érmihályfalván is, ahol a helyi vezetőség tagjaival találkozott. /Józsa László: Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Szilágy megyében a nyolcadikosok képességvizsgájára 2949 kisdiák iratkozott be, köztük 626 magyar, de az utóbbiakból magyar nyelv- és irodalom írásbeli vizsgán 19 tanuló nem jelent meg. A magyar nyelv és irodalom vizsgadolgozatait javító egyik tanár szerint a diákok nem eléggé felkészültek. Egy szilágysági konferencián Szabó István helyettes főtanfelügyelő jelezte: el kellene gondolkodni azon, hogy körzetesítéssel kialakított, jó felszereltségű iskolákban oktassuk-e gyerekeinket, vagy továbbra is fenntartsuk azokat a falusi iskolákat, amelyekből a diákok 10–20 százalékának sikerül a képességvizsgája. /Józsa László: Szilágy megye. A vizsganapokkal együtt a kisérettségizők is fogytak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Szilágy megyében az idén 233 magyar diák bukott meg a kisérettségin, ők líceumban nem tanulhatnak tovább, csak szak- vagy művészeti iskolában folytathatják tanulmányaikat. Ez viszont magyar nyelven szinte lehetetlen, hiszen nagyon kevés a magyar nyelvű szakosztályok száma, és földrajzi megoszlásuk is képtelen helyzetet teremt. Mivel a tíz osztály elvégzése kötelező, túlnyomó részük román tannyelvű osztályokban lesz kénytelen továbbtanulni. Szilágycsehben egyetlen faipari szakosztály van, Krasznán, Sarmaságon és Szilágynagyfaluban egy-egy gépészeti osztály. Szilágysomlyó jobban áll, itt két szakmai osztály működik (villanyszerelői és szolgáltatóipari). Zilahon a magyar osztályokat teljesen megszüntették, a román osztályok nagy része megmaradt. A kimutatások szerint a román osztályokba járó magyar diákok száma évről évre emelkedik. Elemi osztályokban 85 magyar anyanyelvű kisdiák tanul román tannyelvű osztályokban. Általános iskolai szinten már 125 magyar tanuló jár román osztályokba. Líceumi szinten ez 278, és a legmagasabb a szakiskolákban, ahol 326 magyar diák tanulja a mesterséget román nyelven. /Józsa László: Leépülőben a szilágysági magyar nyelvű szakmai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint jó esély van arra, hogy októbertől megkezdje működést az Újvidéki Egyetem önálló szabadkai tanítóképző kara, miután az országos nemzeti kisebbségi tanács július 12-i ülésén komoly előrelépés történt e tekintetben. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elnökletével tartotta meg ülését a testület, ajánlást fogadott el, amelyben felkérte Szlobodan Vuksanovics szerbiai oktatási minisztert, hogy az MNT-vel és a bejegyzett kar ügyvezető dékánjával karöltve a lehető legrövidebb időn belül indítsa be az akkreditációs eljárást. Szabadkán jelenleg csupán az Újvidéki Egyetem zombori tanítóképző karának kihelyezett tagozata működik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül, ami nemtetszést váltott ki Zomborban. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben kötelezően folynia kell oktatásnak szerb nyelven, és emellett folyhat kisebbségi nyelveken is. /Józsa László szerint jó esély van a szabadkai tanítóképző kar beindítására. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Három nemzetközi tábor zajlott az elmúlt héten Szilágycsehben. A három tábor – diákszínjátszó, néptánctábor és európai uniós tábor programjai összefonódtak. A budapesti Zene-Tánc-Mozgás Egyesülettel közösen immár ötödik alkalommal rendezték meg a diákszínjátszó tábort. A már szilágyságinak számító Nagy István és Hatházi Áron költő itt készíti fel a diákokat a versmondás alapjaiból, a szövegtani, verstani és hangtani ismeretekből. A táborban Bessenyei István és Gál Gyula szatmári színészek foglalkoztak a diákokkal. Párhuzamosan zajlott a IV. Zsibai nemzetközi népzene és néptánctábor, ahol sok külföldi közreműködik az autentikus népi kultúra megismertetésében. A harmadik táborban csehországi, lengyel, magyarországi és természetesen romániai diákok ismerkedtek az Európai Unióval, pontosabban a kisebbségek helyzetével. Az Európai Bizottság által támogatott rendezvény hivatalos nyelve az angol. A táborszervezők ebben az évben jegyezték a legnagyobb részvételt. A szervezést a Berkenye Egyesület, a városi művelődési ház, az RMDSZ helyi szervezete meg a polgármesteri hivatal vállalta. /Józsa László: Hármas táborbontás Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A Szilágyságban nagy kárt okozott Zilah pataka, illetve a Kraszna meg a Berettyó. A Szilágysomlyóhoz tartozó Pusztacsehit szinte teljesen ki kellett telepíteni. Zilahon az áradat átcsapott a Kraszna utcai híd fölött, az áradat teljesen elöntötte a piacot. Zilahon 15 ház került víz alá. Kémeren 134 házat nem tudtak megvédeni a patakok áradatától, Kárásztelkén is 100 udvart és kertet öntött el a víz. Szilágysomlyón mintegy 150 ház került víz alá. Szilágy megyében 375 házat és gazdaságot öntött el az ár, több mint 13 kilométernyi megyei utat kell újjáépíteni. /Józsa László: Árvíz a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Augusztus 27-én és 28-án a XI. Tövisháti Napok rendezvényei vonzották Szilágycsehen a művelődési házba a közönséget. A Tövisháti Kulturális Társaság kuratóriuma a József Attila centenárium záróünnepségének és a hagyományőrzés ünnepének szánta a rendezvényt. Fejér László újságíró, a Hepehupa folyóirat szerkesztője számba vette a Tövishát-kutatás eddigi eredményeit, Balázs Imre József adjunktus pedig a József Attiláról kialakult képet árnyalta. Délután a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színjátszó csoport előadásán volt teltház. A hagyományőrző csoportok találkozóján közel 150 táncos mutatta be különböző tájegységek táncait, dalait. /Józsa László: XI. Tövisháti Napok. Ünnepségsorozat Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Ötvenfős küldöttség képviselte az Arad megyei magyar gazdálkodókat a 71. Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol megszervezték a magyar–magyar gazdatalálkozót is. A házigazdákat Gráf József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Szabó Béla HTMH-elnökhelyettes, míg a határon túli gazdatömörüléseket Bácskából Józsa László, Kárpátaljáról Homoki László, Romániából Sebestyén Csaba képviselte. A megbeszélések fő témája a határon túli gazdálkodóknak a szülőföldön maradását szolgáló támogatási rendszer működőképessé tétele volt. Dr. Albert Ferenc megállapította, a magyar állam nem támogatta a magyarországi földvásárlók bánsági befektetéseit, ellentétben az olasz, illetve osztrák állam ez irányú támogatásával. /Varga Piroska: Magyar–magyar gazdatalálkozó Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Szeptember 3-4-én került sor Szilágybagoson az V. Bánffy Napokra a település első írásos említésének 800. évfordulója alkalmával. Az ünnepségen felavatták a Szilágynagyfalutól különvált Szilágybagos község polgármesteri hivatalát is. Népviseletbe öltözött fiatalok zenével, tánccal járták a falut, és hívogatták a lakosságot az ünnepségre. Bemutatták a B. Simon György által ez alkalomra összeállított falumonográfiát. Sportvetélkedőket is rendeztek. Az ökumenikus istentiszteleten a szilágybagosi és az új községhez tartozó szilágyborzási református és baptista gyülekezetek kórusai és zenekarai léptek fel. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben fekvő impozáns emlékművet, amelyet három éve emelt a falu a két világháborúban elesettek emlékére. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kónya László kolozsvári konzul is. Az avasújvárosi Bokréta, majd a zilahi Terbete néptáncegyüttes nyújtott ízelítőt a hagyományőrzésből, amelynek helyi művelője Birtalan József és a Csengettyűsök. /Józsa László: Bánffy Napok – immár ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Szeptember 11-én Szilágysomlyón felavatták az ország harmadik Holocaust Múzeumát. A nemzetközi rendezvényen nem csupán az izraelita közösségek szervezetei vettek részt: az ünnepélyes megnyitón képviseltette magát a nagyvilágban szétszórt, illetve hazai zsidó szervezetek mellett Izrael kormánya és nagykövetsége, az Egyesült Államok külképviselete és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. A megnyitót magyarul, románul és angolul Hecht Sándor Szilágynagyfaluból elszármazott, jelenleg New Yorkban élő üzletember tartotta. Az emlékezők felhívták a figyelmet Románia keleti és déli tartományaiból a Dnyeszteren túli területekre deportált zsidók sorsára is. /Józsa László: Holocaust Múzeumot avattak Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 12-én ünnepelte újraindításának 15. évfordulóját a zilahi református Wesselényi Kollégium. Ugyanakkor Szilágysomlyón a 46 éve megszüntetett önálló magyar iskola elkezdte működését. Szilágysomlyón Vida Anna igazgatónő elsősorban a szülőknek és város magyarságának köszönte azt, hogy önálló iskolában kezdhetik az új tanévet a római katolikus egyház által a magyar oktatás rendelkezésére bocsátott épületben. Az egyház bérmentve adta át az ingatlant. Kötő József államtitkár, Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta, és hivatalosan megnyitotta a tanévet. A szilágysomlyói magyar oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza. 1948-ban a magyar iskolát beolvasztották a román nyelvű állami oktatási intézményekbe, azóta csak tagozatokként működhettek minden döntési jogkör nélkül. Most mintegy 325 tanulóval és 20 jól képzett tanárral újra önálló magyar oktatási intézmény van a városban. Az intézményt az egész város segíti. A református egyházközség nevében Mike Zoltán lelkész a gyülekezet vasárnapi istentiszteletének perselypénzét ajánlotta fel. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke szintén pénzadományt és az alapítvány könyvtárának használatát ajánlotta fel a diákok és a tanárok számára. /Józsa László: Újraindult a szilágysomlyói önálló magyar iskola. A helyi közösség összefogásának az eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Október 15-én Zilahon rendhagyó találkozóra gyűltek össze a szórványvidék oktatási szakemberei. Szabó Csaba, a Világhírnév internetes honlap munkatársa hatodik alkalommal Zilahra hívta össze a szórványtengelyek műhelyét, amelyen az oktatási gondokkal foglalkoztak. A rendezvényen Szeben, Fehér, Hunyad, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy és Máramaros megye oktatásügyi szakemberei, iskolaigazgatói vettek részt. Elhangzott: Szebenben a magyar osztályokba az egész vidékről összegyűjtik a gyerekeket, de így is létszámhiánnyal küszködnek, mert a magyar családok inkább a német iskolába küldik gyerekeiket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója elmondta, drasztikus létszámcsökkenést tapasztaltak a bentlakásban. A kilencvenes évek elején még 1200–1300 diákjuk volt. Akkoriban több mint négyszázan voltak a bentlakásban, mára csupán 112 diák lakik az ingatlanban. Besztercén nem annyira a gyereklétszám, mint a szakképzett magyar oktató hiányzik. Van magyar óvoda, csak éppen az óvónő nem tud magyarul. Óradnán még lakást és téli tüzelőt is tudnának biztosítani a magyar oktatónak, mégsem jelentkezik senki a meghirdetett versenyvizsgára. Máramaros és Szilágy megyében jobb a helyzet, a szilágysomlyói új magyar iskola például lényeges sikernek számít. /Józsa László: Szórványtengelyműhely. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Szilágysági és kalotaszegi iskolák Szilágylompérton az Ady-ünnepség alkalmával együttműködési szerződést írtak alá. Szőnyi Levente református helyi lelkipásztor harmadik éve kezdeményezte a költő szilágysági gyökereire való emlékezést. Két éve Szilágylompérton az általános iskola is a költő nevét viseli. Az iskolával szemben álló templom kertjében Ady Endre mellszobra állandó zarándokhely. Szilágylompérton aláírták azt a szerződést, amely két tájegység – a partiumi Szilágyság és a Kalotaszeg – közötti együttműködésnek nyújt intézményes keretet. Lakatos András kalotaszentkirályi iskolaigazgató – aki egyben az RMDSZ országos szervezetének oktatási alelnöke is – az együttműködési szerződés mellett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre életútját és irodalmi pályájának szakaszait bemutató kiállítás anyagát is elhozta. Kalotaszentkirályon több mint tíz éve tartanak Ady-napokat, ápolják a költő anyai ágának gyökereit, erdélyiségét. /Józsa László: Ady Endre kalotaszegi és szilágysági gyökerei. Együttműködési szerződés két iskola között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A helyi februári sikeres népszavazást követően a parlament júniusban szentesítette a bagosiak döntését. Szilágybagos és Borzás önállóságát az 1968-as közigazgatási reform szüntette meg, most 37 év után ismét önállóan dönthet sorsáról a közösség. Eddig Szilágynagyfaluhoz tartoztak. A helyi helyhatósági választás október 30-án lesz. Szilágybagoson 1806 lakos él. Az új község lakosságának 95%-a magyar. /Józsa László: Helyhatósági választások Szilágybagoson. Marina Ida az egyetlen polgármesterjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Hét évvel ezelőtt Bogya György fizikatanár kezdeményezésére szervezték meg először a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált Szilágycsehben. Idén már 356 tanuló jelentkezett. Nem volt könnyű dolga kiválasztani a legjobbakat a Hargita, Maros, Kolozs, Máramaros, Szatmár megyei és szilágysági színjátszók közül. Október 30-án délelőtt az általános iskolások hat csapata mutatkozott be. A helyi Berekenye színjátszó csoport háromnyelvű előadása nyitotta meg a sort. A Lúdas Matyit románul kezdték, magyarul folytatták, és angolul fejezték be. A zsűri értékelése szerint a legjobbnak az idén ősszel megalakult szilágysomlyói magyar általános iskola diákjai bizonyultak a „Mátyás király lopni megy” című előadásukkal. Délután jöttek a középiskolások. Két első díjat osztottak: a nagybányai Fülemile csapatának (Németh László Elméleti Líceum) és a krasznai iskolacsoport Tinikomédiások csapatának. /Józsa László: Országossá fejlődött a szilágycsehi diákszínjátszó fesztivál. Szilágysomlyói, nagybányai és krasznai diákok vitték el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

A hétvégi helyhatósági választások alapján eldőlt: Szilágybagoson Mariana Ida Magdolna a település polgármestere. A szavazópolgárok 92%-a szavazott az RMDSZ jelöltjére. Az RMDSZ 14 személyt tüntetett fel a választási jegyzékében, közülük tízen tanácstagok lettek. /Józsa László: Polgármester asszony Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Négyéves átlagot tekintve Erdélybe ötször kevesebb pénz jutott, mint az ország másik négy történelmi régiójába – állapította meg Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter Zilahon, a szilágysági önkormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen. A miniszter hangsúlyozta, az elmúlt tíz hónapban nem sikerült mindent megvalósítani terveiből, mert a több hullámban érkezett árvizek utáni károk helyreállítása kimerítették a minisztérium pénzkeretét. Legfontosabbnak tartotta azt, hogy sikerült a kistelepülések számára is megteremteni az infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket, hiszen a községek önerőből aligha tudnának megbirkózni az EU-s csatlakozás követelményeivel. Pályázatokkal országszerte mintegy 800 faluban bevezették az ivóvízhálózatot. Borbély László Kolozs megyei látogatása során Kalotaszentkirályt, Bánffyhunyadot és Ketesdet is felkereste. Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, a kalotaszentkirályi iskola igazgatója ismertette a miniszterrel a szórványközpont bővítésének terveit. Az új bentlakásépület tervei már elkészültek, a szükséges pénz megszerzéséhez Borbély László támogatását ígérte. /Farkas Imola, Józsa László: Önkormányzati gondokkal ismerkedett a területrendezési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Saját nemzeti zászlaja van december 23-tól a délvidéki magyarságnak: a lobogó abban különbözik Magyarország állami lobogójától, hogy közepén Magyarország címere van. A szerbiai köztársasági kisebbségi tanács Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök elnökletével december 23-án ülésezett, és hivatalosan jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet szeptember 23-i ülésén fogadott el a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Józsa László az MNT ülése után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország jelképével. Józsa szerint az MNT maradéktalanul betartva a törvényt, „jogi huncutsághoz” folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere. Az Újvidéki Egyetem tanulmányi és tudományos tanácsa olyan eljárást indított el, amely révén az egyetem befogadja kebelébe a majdani szabadkai magyar tanítóképzőt anélkül, hogy a kar jogi személy lenne. Józsa szerint a következő tanévtől működni fog a szabadkai tanítóképző. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve majdan a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához. /Saját nemzeti szimbóluma van a délvidéki magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

A Szilágyság első lapját Szilágy címmel Borbély Sámuel, a volt zilahi tanítóképző tanára alapította Zilahon, 1877-ben, de pártfogók hiányában 1879 végén be kellett szüntetnie a lapot. 1882 novemberében Arday Balogh Samu ügyvéd indított egy lapot Szilágy és Vidéke címmel, amelynek csupán 23 száma jelent meg. Ezeket a kezdeményezéseket az 1883-ban indult Szilágy hetilap nem tekintette jogelődjének. Az 1945-ben felszámolt és az 1990-ben újraindított Szilágyság című lap január 5-én ünnepli születésnapját. Negyvenöt év után, 1990. január 5-én szinte a semmiből jelent meg először a megyében magyar újság. Akkoriban a megye egyetlen magyar újságírója, Fejér László szerkesztette és jelentette meg. Később Kui János tanár vette át a szerkesztést, de 1995 után egészségügyi okokból lemondott. Mindig akadt valaki, aki továbbvigye a lapot. – A Szilágyság lassan 12, majd 16 oldalas lett. A szerkesztők még ebben az évben szeretnék megduplázni a felületet: kétszer akkora méretben 16 oldalon jelenjen meg. /Józsa László: Születésnapot ünnepel a Szilágyság. A forradalom után indult újra a lap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

A hét végén rendezték meg Zilahon a Nők a Nőkért Szövetség első országos konferenciáját „A nők szerepe az Európai Unióban” témakörrel, ugyanakkor áttekintették a hazai helyzetet is. A szövetséget civil szervezetként 2004-ben jegyezték be a marosvásárhelyi bíróságon, elnöke Böndi Gyöngyike, Máramaros megyei prefektus. A szervezetet Szabó Annamária irányítja Marosvásárhelyről, alelnökei segítik tevékenységét azokban a megyékben, ahol már működik a szervezet. A konferencián Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor tartott előadást az európai uniós helyzetről és gyakorlatról. Az RMDSZ 110 tagú Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) mindössze két nő van. /Józsa László: Nők a nőkért – első országos konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Magyar és román költők találkozójára, kiállítás-megnyitóra, illetve szavalóversenyre került sor az elmúlt hét végén Zilahon. Tíz évvel ezelőtt Fejér László újságíró kezdeményezte a szilágysági magyar és román költők találkozóját. Azóta szélesedett a kapcsolat és magyarországi költők is bekapcsolódtak. Hatodik éve pedig a Költészet Tavasza címmel szavalóversenyt is rendeznek. A Költészet Tavasza Kurcsics László győri grafikus kiállításának megnyitójával kezdődött. Fejér László ismertette Szabó Vilmos festő életművéből válogatott albumot, illetve az erre az alkalomra megjelentetett antológiát, amely öt magyar és öt szilágysági román költő verseit tartalmazza. A kétnyelvű kötet fordítása Simone Györfi munkája. Ezt követte a tíz költő bemutatkozása. Április 1-jén tartották a szavalóversenyt. Az első díjat Szegedi Zita kapta, akit meghívtak a magyar nyelvterület egyik legrangosabb szavalóversenyére, a Győrben ősszel sorra kerülő Radnóti Miklós szavalóversenyre. A kulturális hétvége április 2-án, vasárnap a Kálvineumban fejeződött be a Terbete néptánccsoport előadásával. /Józsa László: Költészet Tavasza Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Zilahon a Magyar Nyelv Napjain résztvevő diákokat Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője üdvözölte. A háromnapos rendezvény április 8-án kezdődött a Nyelvőrzés Díjának átadásával. A díjat a szórványgondozási tevékenységért Vetési László lelkipásztor kapta. Ezt követően az egykori zilahi Wesselényi-kollégium volt diákjára és tanárára, Márton Gyulára és Szabó T. Attilára emlékeztek. A versenyek országos döntői következtek. Erdély minden megyéjéből, de még Magyarországról is érkeztek csapatok, szám szerint mintegy száznyolcvanan. Az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőjének országos döntőjén a nagyváradi László Király unokái nevet viselő csapat vitte el az első díjat. A mesemondó verseny országos döntőjén három első díjat osztottak ki a székelyudvarhelyi, kovásznai, illetve kézdivásárhelyi kisdiákoknak. Az általános iskolások közül a gyergyóditrói Kovács Péter lett az első. A középiskolások vetélkedőjén a zilahiak vitték el a pálmát. /Józsa László: Anyanyelvünk ereje: megérteni, alakítani a világot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Az elmúlt hét végén Besztercén az ország szinte valamennyi magyarlakta területét képviselő diákok mérték össze tudásukat a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyversenyen. A verseny után vetélkedőkön, kirándulásokon ismerkedhettek egymással a fiatalok. A versenyen 179 diák vett részt a VII. osztályosoktól az érettségizőkig. A megyék közötti versenyben első lett Szilágy megye, a második Kolozs megye. /Józsa László: Taroltak a kolozsváriak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A magyarországi választási kampányban alig esett szó a határon túli magyarságról. Erre a mai kormánypártokhoz közel álló magyarországi szociológus, Tamás Pál adott egyféle magyarázatot az elmúlt héten Kolozsváron, a magyar főkonzulátus rendezvényén. A szociológus szerint nem a magyarországi pártok önmegtartóztatása vezetett oda, hogy a határon túli magyarok kérdése nem vált a választási kampány témájává, hanem sokkal inkább az számított, hogy az elszakadt régiókban élő kisebbségi magyarokat semmilyen retorzió nem fenyegeti. A liberális baloldal által hangoztatott vélemény azonban alapjaiban hibás, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője, mert a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvésének elodázása, az utódállamok által történő folyamatos visszautasítása önmagában súlyos retorzió. Ha ez a téma felszínre kerül és kampánybeli nyilvánosságot kap, óriási segítséget jelenthetett volna az autonomista törekvéseknek. Az idei magyar választási kampány nemzetpolitika-mentessége káros is lehet: az utódállamoknak azt üzeni: az erdélyi magyarság ügye Románia belügye.      Markó Béla, az RMDSZ elnöke sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki az elmúlt négy évben a szocialistákkal, mint korábban a Fidesz-kormánnyal, bár a támogatások csökkentek, a MÁÉRT elmaradt. Most Markó Béla azt nyilatkozta, hogy a magyar kormánnyal minél termékenyebb együttműködést szeretnének kiépíteni. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. Ezt a véleményét osztotta többek között Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki azt szeretné, hogy a leendő magyar kormány meghozza a nemzet egységére vonatkozó döntéseket is. Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt várja az új kormánytól, hogy érlelje ki támogatáspolitikáját, és mellőzze a „kényszerpályás lépéseket”.   Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke azt szeretné, ha a budapesti kormány a jövőben nagyobb lépéseket tenne a határon túli magyarok felé, vagyis összehívná a Magyar Állandó Értekezletet. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig azt várja, hogy az új magyar kormány átértékeli feszült viszonyát a KMKSZ-hez. Változást sürget a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Bunyik Zoltán is.   Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. /Makkay József: Hiú ábrándok? Új magyar nemzetpolitikát akar a határon túli magyarság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./