Bakk Miklós szerint az RMDSZ túlnyerte magát és kormányra kerülhet
Bakk Miklós politológust kérdezte a Főtér.ro a körvonalazódó választási eredményekről. Bakk szerint a helyzet a következő:
Az exit-pollokból ítélve, két párt nyerte túl magát saját és mások korábbi várakozásaihoz képest: a PSD és az RMDSZ. A PSD győzelmének egyik kovácsa – milyen iróniája a sorsnak ! – némiképp maga Iohannis, aki a Cioloș vezette technokrata kormány megbízásának kikényszerítésével elérte, hogy az ezer sebből és perből vérző PSD egy kvázi-ellenzéki pozícióban rendezhesse a sorait, és megerősödhessen a várakozásokban.
Az RMDSZ várakozásai két-három héttel ezelőtt még az 5% teljesítéséhez kapcsolódtak, most pedig a 6% körüli eredmény hitelesítésére vár. E sikernek, amennyiben a számok beigazolódnak, megítélésem szerint két magyarázata van: 
1) egyrészt a román kormány magyarellenes kurzusa sikeresen instrumentalizálható volt az RMDSZ-kampányban,
2) sikeres volt az Orbán-kormány népszerűségtranszfere, illetve az a mód, ahogy Magyarország bekapcsolódott az RMDSZ kampányába Orbán és Kövér erdélyi szereplései révén, illetve a hivatalos Magyarország által biztosított médiaháttérrel.
Sokak számára visszatetsző volt, hogy az RMDSZ kampánya félelemkeltésre alapozott, a képviselet elvesztésének a veszélyére. De tudomásul kell vennünk, hogy a kampányok, és a modern kampányok különösképpen nem racionális érvelésmódokra, hanem erős emóciók keltésére alapoznak, erős emóciókat pedig két módon lehet kelteni a politikában, ellenségképzéssel és félelemkeltéssel. Az ellenségképzés lehetősége nagymértékben redukálódott azzal, hogy az RMDSZ-nek nem volt kihívója az etnikai szavazóbázison, így a félelemkeltés került az előtérbe.
Hogyan tovább? A vártnál erősebbnek tűnő RMDSZ-frakciók önmagukban még nem tényezők a kormányalakításhoz. De ne feledjük, nem kizárt, hogy a PSD+ALDE-kormány immár számol azzal, amivel eddig nem kellett számolnia. Ahogy nemrégiben Horațiu Pepine is megírta, a román-magyar viszony mérsékelt egyensúlyban való tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak. Ezért az új Trump-adminisztrációnak szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.
És ez növelheti az RMDSZ esélyeit a koalícióra lépésben.
[Forrás: Főtér] itthon.ma//erdelyorszag

Lemondott Alina Gorghiu, a PNL elnöke
Bejelentette lemondását a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről Alina Gorghiu tegnap, miután pártja a várakozásoknál gyengébben szerepelt a parlamenti választásokon. A legnagyobb romániai jobbkö- zép pártnak számító PNL a remélt 30 százalék és az előzetes közvé- lemény-kutatások által jósolt 25 százalék körüli eredmény helyett a részeredmények szerint 20 százalékra esett vissza. A PNL – az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) együtt – az egy éve hivatalban lévő szakértői kormányt vezető, párton kívüli Dacian Cioloşra építette választási kampányát, abban a reményben, hogy a választásokat követően egy jobboldali parlamenti többség alakul ki, amely újabb kormányfői mandátumot szavaz meg Cioloşnak, immár egy politikai kormány élén. A vasárnapi választásokat azonban fölé- nyes, 45 százalék feletti eredménnyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, amely szabadelvű szövetségesével, a 6 százalé- kos támogatottságú ALDE-val ké- szül koalíciós kormányt alakítani. Gorghiu rövid bejelentésében csak annyit mondott, hogy az adott helyzetben „nem tehet mást”, mint hogy lemondjon pártelnöki mandá- tumáról. Alina Gorghiu parlamenti képviselőt, a párt korábbi szóvivőjét 2014 decemberében a párt éléről államfővé választott Klaus Johannis javaslatára választották meg az európai néppárti tagsággal rendelkező jobbközép párt élére. (MTI) Népújság (Marosvásárhely)

Kommentár: a 60 százalékos távolmaradás üzenete
Vox populi, vox Dei, azaz a nép szava, az Isten szava, tartja a közismert mondás. Bár az exit poll felmérések előrevetítették, sokan nem számoltak azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt(PSD) ennyire túlnyeri magát (mintegy 46%) a 2016. december 11-i parlamenti választásokon.
Bár a nem végleges eredményekből az tűnik ki, hogy hatpárti (PSD, PNL, USR, ALDE, RMDSZ, PMP) lehet az új törvényhozás, de a szociáldemokraták a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) simán alakíthatnak kormányt. Liviu Dragnea, a PSD országos elnöke a választások előtt határozottan kijelentette, hogy pártja semmiképp nem köt koalíciót az RMDSZ–szel, a szavazást követően valamelyest már finomította korábbi véleményét, s saját pártja és a szövetségese, az ALDE által kialakítandó állásponttól teszi függővé a magyar érdekképviseleti szövetséggel való kormányzati együttműködést, már amennyiben ez utóbbi is hajlandó volna erre. Persze a tudatosan visszafogott, csöpögtetett nacionalista retorika eszközeivel élő szociáldemokraták közül sokan nem szeretnének egy kormányban lenni a magyarokkal.
Már elkezdődtek a háttértárgyalások, hogy a választások fölényes nyertese, a PSD kit jelöl majd miniszterelnöknek. A párt vezetői közül többen Liviu Dragnea pártelnököt látnák szívesen a kormányfői bársonyszékben, de bírósági elítélése miatt Iohannis államfő nem biztos, hogy elfogadja az ő jelölését. Kérdés, hogy az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat ki miként értelmezi, de tény, hogy nem vetne jó fényt az országra, a korrupcióellenes harcra, ha egy elítélt politikus lenne Románia új miniszterelnöke. Persze nem tudni, mennyire akarja Dragnea ezt a tisztséget, de nincsenek illúzióink a hatalomhoz való ragaszkodását illetően. Sokatmondó, hogy a PSD az ország 36 megyéjében nyerni tudott, a PNL mindössze három megyében győzött, az RMDSZ pedig négyben.
Az RMDSZ a maga mintegy 6,3 százalékával a várakozáson felül, jól teljesített, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány, a FIDESZ–KDNP szövetség hathatós támogatásának, ugyanis a magyarországi politikusok kertelés nélkül elmondták, hogy gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika. Amellett, hogy keményen kampányoltak a magyar összefogás (RMDSZ+MPP) listájára való szavazásra, még az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is arra ösztönözték, hogy ne vegyen részt a választásokon. Bár ezt sikerült elérnie a FIDESZ-nek, de Tőkés László, és néhányan az EMNP kemény magjából ezt kínkeservesen, fogcsikorgatva vették tudomásul, bírálva azokat a magyarországi kormánytagokat, politikusokat, akik részt vettek az RMDSZ kampányában. Egyébként Tőkés László több alkalommal is kijelentette, hogy nem szavaz az RMDSZ Bihar megyei szervezetének „korrupt listájára”, ezek szerint egy román pártra nyomta a pecsétet, vagy esetleg érvénytelenül szavazott.
Az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította, ebben az Magyar Polgári Párttal való együttműködésnek is szerepe lehet. A 2016. december 11-én elért magyar eredmény 70 ezerrel több, mint a 2012-es voksok száma, és 38 ezerrel több, mint az idei önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok száma.
Az RMDSZ–MPP-nek hálát kellene rebegnie az igen hathatósnak bizonyult magyarországi támogatásért. Az RMDSZ másik nagy húzása a magyarellenesség veszélyeire figyelmeztető kampányüzenetek, az eddig megszerzett jogok semmibe vétele. Erre bőséges táptalajt szolgáltatott az utóbbi hetek kormánypolitikája, illetve a szélsőséges, nacionalista román pártok magyarellenes kirohanásai. Az is megfigyelhető volt, hogy az RMDSZ ezúttal jól tematizálta a kampányt, jó érzékkel választotta ki az üzeneteket.
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A politikus kifejtette: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Elemzők szerint szerint az RMDSZ a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így valószínűsíthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között.
Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket. A magyar szavazók jól érezték a választás igazi tétjét, és jól megértették Orbán Viktor üzenetét is, mely szerint aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép.
A Nemzeti Liberális Párt(PNL) katasztrofális szereplése sem meglepő, ugyanis sorozatot totojázásai, és a kétpólusú (PNL és volt PDL) vezetés miatt nem volt egy egységes, határozott kampánya. Kritikán aluli szereplésében persze az is közrejátszott, hogy a kampány előtt röviddel indított a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot Vasile Blaga társelnök ellen, aki kénytelen volt lemondani funkciójáról. Még a magát technokratának mondó Dacian Cioloş miniszterelnök sem igazán tudta kimozdítani a holtpontról a megzavarodott liberálisokat. Gyatra szerepléséhez egy karizmatikus pártelnök hiánya is hozzájárulhatott: ugyan Alina Gorghiu kétségtelenül kedves vezető volt, de ez vajmi kevés a mai romániai politikai dzsungelharcban. Szóval maga ásta meg a sírját.
Bár az előjelzések szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két számjegyű eredményre számíthatott, be kellett érnie a megtisztelő 8,50 százalékkal, mégis kitűnő teljesítményt nyújtott, ahhoz képest, hogy a választások előtt hat hónappal jegyezték be 40 alapító taggal. Valószínűleg a liberális szavazók egy része is az USR-ra szavazhatott, és magyar szavazatokat is kaphatott az inkább Bukarestben erős alakulat.
Az első parlamenti választásán induló Népi Mozgalom Pártja (PMP) is bejuthat a törvényhozásba a jelenlegi állás szerint. Traian Băsescu pártelnök máris harcos ellenzékiséget ígér a PSD-nek, ha már kormányfői ambíciói teljesítetlennek maradnak.
Mindenképpen pozitív üzenet, hogy a szélsőségesen nacionalista párt, az Egységes Románia Pártja (PRU) nem került be a törvényhozásba, erőteljes magyarellenes kampánya nem talált igazán vevőre.
Lehet a fejet a falba verni, vagy üdvrivalgásba kitörni a választási eredmények láttán, de az mindenképpen szomorú és elkeserítő, hogy 27 évvel a romániai, úgymond rendszerváltás után az állampolgárok alig valamivel több mint 39 százaléka élt jogával és vett részt a 2016. december 11-i voksoláson. A lakosság több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak elmenni szavazni és voksával beleszólni a politikába. Persze erre több magyarázat is lehet, de ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb választó dönt mindannyiunk jövőjéről. A mostani az egyik legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltás utáni romániai választások történetében Ez egy nagyon fontos és világos üzenet kellene legyen a politikai osztálynak, amely már nem odázhatja tovább saját megújulását. Ha nem értik meg a változás szükségességét, ha továbbra is fittyet hánynak az emberek valódi elvárásainak, ha folytatódik a szavak és tettek közötti különbség, ha a politikusok csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, akkor annak a totális apátia és bizalomvesztés lesz a velejárója. Ilyenkor pedig ki tudja, ki dönt majd helyettünk, de biztos, hogy nem Értünk!
Rais W. István erdon.ro

Iohannis felelőssége
Elég egyértelmű üzenetet fogalmazott meg tegnapi sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis államelnök: a leendő miniszterelnököt érintő, választások előtt megfogalmazott feddhetetlenségi elvárásai nem változtak. Magyarán: nem kívánja kormányfővé kinevezni a jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragneát. Hogy mit tesz, ha a szociáldemokraták mégis elnöküket javasolják a tisztségre, arról az újságírók ismételt kérdései után sem beszélt az államelnök.
Tény, hogy Iohannis nincs könnyű helyzetben: ha kinevezi Dragneát, az egyrészt törvénybe ütköző, hiszen érvényben levő jogszabály tiltja ezt, másrészt még megmaradt hívei jelentős része is hátat fordítana neki, harmadrészt pedig ismét egy olyan kormánnyal kellene együtt dolgoznia, amelyet politikai ellenfelei irányítanak. Érthető hát, hogy még a parlamentbe bejutott pártok képviselőivel ma esedékes tanácskozások előtt kemény üzenettel rukkolt elő az államelnök: kijelentései tárgyalási pozíciójának erősítését is szolgálhatják egy olyan párttal szemben amely, tetszik, nem tetszik, a demokrácia szabályait tiszteletben tartva aratott elsöprő győzelmet a vasárnapi választásokon. Csakhogy, bár az államelnök nevezi ki a miniszterelnököt, a parlamenti többség akaratát nem veheti semmibe – ez olyan állóháborúhoz vezethetne, amely első lépésben politikai válságot okozhatna, de gazdasági, társadalmi következményei is súlyosak lehetnek. Jól tudja ezt Klaus Iohannis is, feltételezhetően tehát van valamiféle elképzelése arról, hogy kire és miként bízza az ország irányítását. Aligha lehet véletlen, hogy ilyen sokáig kivárt – a meglehetősen egyértelmű eredménnyel zárult vasárnapi voksolás után két nappal szólalt meg a nyilvánosság előtt, a pártokat pedig csak mára hívta konzultációra a Cotroceni-palotába –, és az sem tűnik egyszerű időbeni egybeesésnek, hogy tegnap került nyilvánosságra: pár nappal korábban Iohannis telefonon tárgyalt a leendő amerikai alelnökkel, Mike Pence-szel. Talán ez is a szociáldemokratáknak címzett üzenet része: az elnök azt akarja sugallni, hogy stratégiai partnereik, az amerikaiak elvárásait is tolmácsolja, amikor a miniszterelnök személyéről beszél.
Hogy az államelnök beavatkozásának milyen hatása lesz majd, még nem tudjuk. Kívülről nézvést kissé késeinek tűnik Klaus Iohannis elszántsága – a jobboldali ellenzék, de tán a szavazók is egyértelműbb elköteleződést és aktívabb fellépést vártak volna tőle és Dacian Cioloştól a kampány idején is! –, ráadásul mozgástere is meglehetősen korlátozott. Felelőssége pedig óriási: úgy kell megakadályoznia, hogy az ország élén egy jogerősen elítélt politikus álljon, hogy közben ne idézzen elő politikai válságot. Dragneáék márpedig nem kívánnak alkudozni – a Cotroceni-palotai konzultációkra szóló elnöki meghívó elutasítása legalábbis ezt jelzi. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az egészségtelenség mértéke
Noha a győztes mindent vinne, elég határozott az ellenállás Liviu Dragnea személyét illetően, legalábbis az államfővel tegnap egyeztető pártok részéről. Maga az SZDP küldöttsége alkotmányossági kifogásokra hivatkozva nem vett részt tegnap a Cotroceni-palotában tartott tanácskozáson, miként hűséges csatlósa, a Călin Popescu Tăriceanu vezette alakulat is távol maradt, jelezvén, egy-két miniszteri székecske mindenkor előbbrevaló, mint a néhai, állítólagos szabadelvűség.
Klaus Iohannis mind a liberálisoktól, mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség küldötteitől azt hallotta, számukra elfogadhatatlan, hogy egy választási csalás miatt jogerősen elítélt politikus, azaz Dragnea vezesse a szociáldemokraták új kormányát, de azt is leszögezték, az SZDP-kabinet megalakulását sem tudják támogatni. Valamelyest visszafogottabban fogalmazott Kelemen Hunor, mondván, az RMDSZ a törvény betartásához ragaszkodik, s nem személyre szabottan ugyan, de egyetért az államfővel abban, hogy büntetett előéletűeknek nem adna kormányalakítási megbízást. Önmagához hű maradt Traian Băsescu, aki ismételten magát ajánlotta miniszterelnöknek, mintegy jelezve, nem tudja eldönteni, mi hatásosabb szimpatizánsai szemében, a bohóc szerepe, avagy a kőkemény ellenzékiség ígérete. A nemzeti kisebbségek – a magyar közösség politikusai nem tartoznak ebbe a csoportba – képviselőinek nyilatkozata semmitmondó, inkább az SZDP melletti felsorakozás szándéka érződött szavaikból. Persze, azt is lehet mondani, a parlamenti mandátumok számát tekintve, illetve a valószínűsíthető Dragnea–Tăriceanu összeborulás tükrében, hogy – csak remélni lehet, hogy Kelemen Hunor hű marad  szavaihoz, miszerint nem miniszteri tisztségekre áhítozik – a pártok képviselői által hangoztatott ellenállásnak alig van gyakorlati jelentősége, mert az SZDP többsége nehezen megkerülhető tényező kormányalakítás tekintetében. Igaz, amolyan gordiuszi csomó továbbra is a Dragnea-dilemma. Vélhetően csak idő kérdése, és indul a szociáldemokraták úthengere, de addig is vigasztalásképp ütközet utáni, gyengécske jeleneteket látunk, melyek egyáltalán nem szépítik a vereség lehangoló érzetét. Tájkép csata után. Az a koalíció adja majd a miniszterelnököt, amely parlamenti többséget sorakoztat fel maga mögött – jelentette be némiképp sejtelmesen Klaus Iohannis, értékelve a tegnapi tárgyalás-sorozatát. A következő egyeztetést az új parlament beiktatása után hívja össze, nevekről most hivatalosan nem esett szó, azt viszont megjegyezte, az SZDP elutasítja az államfővel való együttműködést, és ez a magatartás egészségtelen. Igen, az, mint ahogy az is egészségtelen, hogy valószínűsíthetően miniszterelnök-jelölt lehet az, akit jogerősen elítélnek választási csalás miatt, illetve az, hogy szavazóinak ez nem számít. Különben is, mi egészséges mifelénk?
Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A parlamenti többség dönt (Kormányalakítási egyeztetések)
Amint várható volt, a Szociáldemokrata Párt, valamint szövetségese, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége részvétele nélkül zajlott le a Klaus Iohannis államfő által a parlamenti mandátumhoz jutott pártokkal kezdeményezett előzetes kormányalakítási egyeztetés. A találkozókat követően az elnök a szociáldemokratáknak azt üzente: nem tekinti szerencsés magatartásnak az államfővel való együttműködés elutasítását. Ami a lehetséges kormányfő személyét illeti, Iohannis igencsak óvatosan fogalmazott.
Az államfő szerint „a miniszterelnököt annak az alakulatnak vagy koalíciónak kell adnia, amely meggyőz arról, hogy képes parlamenti többséget létrehozni a mandátumok számán alapuló egyszerű matematika alapján”. A jelölésről viszont csak azután lehet beszélni, hogy az új törvényhozás létrejött. Ezt követően újból minden párttal egyeztet, eldől, melyeknek van kormányfő-jelöltjük, és csak ezt követően jöhet a kormányalakítási megbízatás. Az elnök újságírói kérdésre válaszolva rámutatott: noha az alkotmány értelmében olyan jelöltnek is adhat megbízatást, akit nem a választáson győztes alakulat javasol, ő a tárgyalások útját támogatja.  A tegnapi találkozón egyébként egyetlen párt részéről sem érkezett javaslat a miniszterelnök személyét illetően. Iohannis nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jobboldali alakulatok koalíciót kössenek, hogy erre lesz-e politikai akarat, az majd kiderül. Arra a kérdésre, hogy a választások hozta új helyzetben Dacian Cioloşsal számol-e még, mint lehetséges kormányfő-jelölttel, az elnök rámutatott: amíg minden párttal nem egyeztetett, erről nem alkothat véleményt. Iohannis továbbá megállapította, hogy a mostani konzultációsorozat disszonáns hangja volt az, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselői nem szíveskedtek megjelenni a találkozón. „Üzenem a SZDP-nek, hogy az államelnökkel való együttműködés elutasítása nem szerencsés magatartás” – tette hozzá. Partnereket keres az RMDSZ Az államfővel való konzultációt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem miniszteri karosszékekre és magas funkciókra áhítozik, hanem politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a RMDSZ. A kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál – magyarázta. Ami az esetleges kormányzati szerepvállalást illeti, a szövetség még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttól. Kelemen ennek kapcsán korábban jelezte: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, az SZDP elnökével, de „az egyszerű udvariassági gesztus” alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről. Az RMDSZ vezetője azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana az RMDSZ az esetleges koalíciós együttműködéshez. „Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség” – összegezte. Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy az államfővel való találkozón nem esett szó kormányalakításról, mert még nincs hivatalos javaslat a miniszterelnök személyére vonatkozóan, de az ezzel kapcsolatos, 2001-ből származó törvényt (amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk) be kell tartani. 
Raluca Turcan, a  Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke közölte, alakulata ellenzékbe készül, nincs abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Nicuşor Dan elmondta: az SZDP körül alakuló kormányt nem támogatnak, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának elnöke azt mondta: bármilyen SZDP-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.  Băsescu azon a véleményen volt, hogy Iohannis „helyesen jár el”, amennyiben nem hajlandó kormányfői tisztséggel felruházni egy jogerősen elítélt személyt.  A kormányalakítási tárgyalások várhatóan jövő héten, az új parlament megalakulása után folytatódnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-küldöttség Klaus Johannisnál
Politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az esetleges kormányzati szerepvállalás ügyében azonban még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a Szociáldemokrata Párttól (PSD) - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A szövetség vezetője azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy az RMDSZ küldöttsége Klaus Johannis államfővel tárgyalt, aki előzetes egyeztetésre hívta hivatalába a parlamenti pártokat.
Az RMDSZ a kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál - mutatott rá Kelemen Hunor.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk" - nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki Biró Rozália SZKT-elnökkel és Kovács Péter ügyvezető elnökkel vett részt a konzultáción.
Arra a kérdésre, hogy nyitottak-e kormánykoalícióra lépni a PSD-vel, Kelemen Hunor azt mondta: nem kapott semmilyen megkeresést és nem kíván beszélni olyasmiről, ami nem történt meg. Az RMDSZ elnöke korábban elmondta: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, a PSD elnökével, de "az egyszerű udvariassági gesztus" alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről.
Az RMDSZ elnöke azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana a szövetség az esetleges koalíciós együttműködéshez, arra hivatkozva, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség" - összegezte Kelemen Hunor.
Korábban a román sajtó előtt azt is elmondta: egyetért Klaus Johannis államfővel abban, hogy a törvényeket be kellene tartani, de nem csak azt a - jogerősen elítélt Dragnea miniszterelnöki kinevezését akadályozó - törvényt, amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk, hanem azokat a törvényeket is, amelyek a kisebbségek oktatási jogait és anyanyelvhasználatát garantálják.
Utcai megmozdulásokkal fenyegetőzik az USR 
Az elnöki hivatalban rendezett konzultáción Raluca Turcan, a választásokon 20 százalékos eredményt elért Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke közölte, pártja ellenzékbe készül, nincs tehát abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. De ha mégis erre kerülne sor, akkor az első opció egyértelműen Dacian Cioloș lenne – magyarázta.
A voksok csaknem 9 százalékát megszerző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)  elnöke, Nicușor Dan az államfővel folytatott megbeszélésük után elmondta: kevés valószínűségét látják annak, hogy ne a szociáldemokraták alkossanak kormányt, ők különben erre a tisztségre a legalkalmasabbnak a liberálisokhoz hasonlóan a jelenlegi miniszterelnököt, Dacian Cioloșt tartják. Hozátette azt is: a PSD körül alakuló kormányt nem szavazzák meg, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Az USR utcai megmozdulásokkal fenyeget, amennyiben Dragnea alakít kormányt.
Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke azt mondta: bármilyen PSD-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.
A kormányalakítási tárgyalások várhatóan az új parlament megalakulása után folytatódnak. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Johannisnál: fontosak a kisebbségi jogok
Többek között a kisebbségi jogok védelmét, a hivatali anyanyelvhasználat szavatolását tartja fontosnak az RMDSZ – ezt mondta Kelemen Hunor elnök a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően.
Az RMDSZ fontosnak tartja a kisebbségi jogok szavatolását, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, valamint a decentralizációt – beleértve a pénzügyi decentralizációt is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a szerdai találkozón, amelyet Klaus Johannis államfő kezdeményezett a parlamentbe frissen bejutott pártokkal a vasárnapi választást követően.
Kelemen a találkozót követően, amelyen rajta kívül Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, megválasztott képviselő volt jelen az RMDSZ nevében, elmondta, nem miniszteri bársonyszékeket és funkciókat, hanem partnereket keresnek a választás után a programjuk megvalósításához. A kormányfőjelölt megnevezése kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani azt a törvényt, amelynek értelmében nem lehet a kormány tagja elítélt személy. „Ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az összes többi törvényt, például az oktatási törvényt is, amelyet nem tartanak be, mégsem esik senkinek semmilyen bántódása, vagy a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló jogszabályt” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, nem tartja jó ötletnek, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, hiszen az már 2001 óta hatályos, és eddig senkinek nem volt ellene kifogása.
Az esetleges koalíciós egyeztetések kapcsán Liviu Dragnea pártelnökkel – aki nem zárta ki egyértelműen az RMDSZ-szel való együttműködést –, kifejtette: amíg nem ismert a választás végeredménye, nem bocsátkoznak tárgyalásokba, Dragneával sem tárgyalt, csupán gratulált neki a választási győzelemhez, mint ahogy a szociáldemokrata pártelnök is gratulált neki. „De ez nem politikai ügy, hanem jólneveltség kérdése” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és a parlament szerepének megerősítését is. 
Az államfő által a pártokkal kezdeményezett találkozó egyébként „foghíjas" volt, miután a hat párt közül a győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségese a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem volt hajlandó részt venni az egyeztetésen. Az elsőként fogadott Nemzeti Liberális Párt (PNL) kedden megválasztott ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a találkozót követően elmondta, pártja nem állt elő javaslattal a miniszterelnök személyére vonatkozóan, ehelyett megvárja, milyen álláspontra helyezkedik a többi párt. Ugyanakkor továbbra is Dacian Cioloş leköszönő kormányfő marad az első számú jelöltjük, bár realisták, és tisztában vannak azzal, hogy olyan miniszterelnökre van szükség, aki képes egyesíteni a jobboldalt.
Annak kapcsán, hogy a győztes PSD esetleg a választási csalás miatt jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártelnökét, Liviu Dragneát jelölheti kormányfőnek, kifejtette: a párt szerint minden eddigi intézményes erőfeszítést lenullázna, ha egy elítélt kerülne a miniszterelnöki székbe. Ez ugyanis mind az ország, mind a nemzetközi partnerek felé rendkívül negatív üzenet lenne. Arra utalva, hogy az adócsökkentéssel és béremeléssel kampányoló PSD kedden arra kérte Dacian Cioloşt, hogy a kormán halassza el egy évvel az adócsökkentéseket, megjegyezte: meglepő, milyen gyorsan lemond a párt saját választási programjáról.
Raluca Turcanhoz hasonlóan Nicuşor Dan, az USR elnöke is leszögezte: nem szavaznak meg egy PSD által vezetett kormányt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormányt egy elítélt vezesse. Kifejtette, becsületes ás átlátható kormányt szeretnének, ha pedig ez nem valósulhat meg, akkor ellenzékbe vonulnak. Amúgy az USR is kitart Dacian Cioloş kormányfői kinevezése mellett. Az RMDSZ után Klaus Johannis a Népi Mozgalom Párt (PMP), majd a nemzeti kisebbségek frakciójának küldöttségét fogadta.
A PSD ás az ALDE azért nem vett részt a találkozón, mert túl korainak tartotta az egyeztetéseket a parlament megalakulása előtt. Johannis a két párt döntését „udvariatlanságnak" minősítette. Az államfő egyébként kedden este egy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákia bukaresti nagykövetségén rendezett munkavacsorán az EU-tagállamok jelen levő nagyköveteinek is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint csakis olyan személyt hajlandó kormányalakítással megbízni, aki megfelel a feddhetetlenségi kritériumoknak, vagyis nem ítélték el jogerősen, és nem zajlik ellene bűnvádi eljárás.
Egyébként még szintén kedden Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete rövid közleményt adott ki a választás eredménye kapcsán, amelyben kifejtette: az Egyesült Államok kész együttműködni az új kormánnyal az amerikai–román stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a biztonság, a jogállamiság és a jólét elősegítése érdekében.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

A Moldovai Köztársaság elnöke: mi lenne, ha az erdélyi szeparatistákat támogatnánk?
A Moldovai Köztársaság megválasztott elnöke, Igor Dodon december 12-én, hétfőn kijelentette: Bukarestnek Moldovával kapcsolatosan abba kellene hagynia az unionista politikát.
Ebben az összefüggésben tette fel Dodon a kérdést, hogy vajon miként reagálna Románia, ha Moldova a Magyarországgal egyesülést követelő erdélyi szeparatistákat támogatná. „Elnöki minőségemben kötelességem harcolni azok ellen, akik meg akarják semmisíteni Moldova államiságát. Nemrég Dacian Cioloş nyilatkozta azt, hogy nem szabad halogatni a Moldova és Románia egyesülésére vonatkozó terveket. Érdekes, mi lesz majd Románia kormányának reakciója, ha mi az erdélyi szeparatistákat fogjuk támogatni, akik Magyarországgal akarják egyesíteni ezt a román területet? Vagy ha olyan politikusokat fogunk finanszírozni, akik a középkori Moldva egyesítéséért szállnak síkra, azt követelve, adják vissza nekünk a kelet-romániai területeket?
Az ilyenfajta követelések miatt a román hatóságok börtönbe zárnak, miközben velünk kapcsolatosan ilyesmikkel játszadoznak. Ez a fajta álláspont nem járul hozzá az államaink közötti konstruktív párbeszédhez”, jegyezte meg Igor Dodon a TASS-nak adott egyik interjújában.
„Román testvérek, szomszédokként szeretlek benneteket, de független államokként tartsuk egymást tiszteletben!” Ezt nyilatkozta a szocialista Igor Dodon rögtön azután, hogy megválasztották Moldova Köztársaság elnökének. „Gyertek el hozzánk, mi is elmegyünk hozzátok, de nem unionista gondolatokkal. Képzeljétek el, mi lenne, ha olyan Moldova Köztársaság által finanszírozott mozgalmak jelennének meg Romániában, melyek azt mondják, hogy ’Számoljuk fel Romániát, vegyük vissza fél Romániát és térjünk vissza Moldva korábbi térképéhez’, fordult Dodon a románokhoz egy TVR-nek (román közszolgálati televízió - a szerk.) adott interjújában.
Dodon azt állította, hogy Moldva már a XIV. század óta létezik, miközben Romániát a XIX. században hozták létre. „Oroszország ott hibázott, hogy az 1812-es bukaresti szerződésben (Oroszország és Törökország jött létre és a cári birodalom ennek alapján annektálta Besszarábiát – a szerk.) sietett a Prutra helyezni a határt. Akkor osztották meg Moldvát. Az egyik részét megkapta az Orosz Birodalom, a másikat ott hagyták. Ez volt Oroszország nagy hibája. Jobb lett volna néhány hónapig még tárgyalni és a határt a történelmi Moldva határa mentén meghatározni, mert akkor Moldva talán most is egyben lenne”, kommentálta két héttel ezelőtt Dodon.
Dodon a TVR-ben indította el a Románia és Moldova között hidegháborút
A bukaresti politikai pártok reakciója nem váratott magára. Határozottan elutasították Igor Dodon retorikáját, aki a Románia és Moldova Köztársaság közötti határszerződés ratifikálását, az unionista eszmék hirdetésének leállítását és annak elfogadását kérte, hogy a románok és a moldovaiak történelme nem azonos.
Dodon ugyanebben az interjúban azt kérte a bukaresti hivatalosságoktól, hogy felejtsék el a nagyobb testvéri viselkedést és írják alá a határ-megállapodást: „Ha államokként tiszteljük egymást, akkor írjuk alá a határ-megállapodást, melyet 25 éve senki sem akar aláírni. Románia azzal dicsekszik, hogy elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. Köszönjük, de miért nem írjátok alá a határ-megállapodást? Ha független államokként kölcsönösen tiszteljük egymást és nincsenek Moldova Köztársaság államiságának felszámolására vonatkozó rejtett gondolataink.” Arról viszont Moldova Köztársaság elnöke nem beszél, hogy Románia e megállapodás aláírásával elismerné a Németország és Szovjetunió közötti 1939-es Ribbentrop-Molotov paktumot, melyben megállapodtak, hogy az utóbbi állam annektálja az akkor a Román Királysághoz tartozó Besszarábiát. Románia így nehezen tudna követelésekkel előállni a Pruton túli szomszédokkal való egyesülésre vonatkozóan, melyre most az ad történelmi érvet, hogy az elszakadás a szovjetek fegyveres fenyegetésére történt meg. (A román fél által alkalmazott kettős mérce tipikus példája, hogy elhallgatja, a Románia és Moldova Köztársaság közötti jelenlegi határt az 1947-es, Erdélyt és a többi volt magyarországi régiót Romániához csatoló békeszerződés jelölte ki – a szerk.).
Dodon állításaira Traian Băsescu volt államfő, jelenleg a PMP (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) szenátusi jelöltje reagált elsőként.
„Én vagyok az az elnök, aki minden nemzetközi nyomás dacára megtagadtam, hogy ratifikálásra a Parlament elé terjesszem a Románia és Moldova Köztársaság közötti határszerződést. Az a szerződés, melyet a chişinău-i Parlament már ratifikált, nyolc évig a fiókomban maradt és azt akarom hinni, hogy Iohannis elnök sem fogja sohasem továbbítani, Merkel asszony óriási nyomásgyakorlása ellenére sem”, mondta Traian Băsescu a PMP egyik chişinău-i rendezvényén. Sőt, óvatosságra intette a román felet és arra kérte, hogy hagyják figyelmen kívül azokat a „gazembereket, akik folyamatos propagandájukkal azt állítják, hogy Románia Moldova Köztársaság lerohanására készül”.
Titus Corlăţean (szociáldemokrata) volt külügyminiszter azt állítja, Dodon inkább csak azért veszi elő ezeket a témákat, hogy feszültséget keltsen Európának ebben a térségében. „Igor Dodon régebbi, orosz eredetű témákat húz elő, melyeket Voronin és a Kommunisták Pártja is hirdetett, de fogalmuk sincs arról, vagy figyelmen kívül hagyják azt, hogy Románia elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. A Dodon által hangoztatott téma mesterséges, populista. Másrészről nem Románia állomásoztat katonai csapatokat Moldova Köztársaság szuverén területén, hanem az Orosz Föderáció”, mondta Corlăţean az Adevărulnak.
 [Forrás: Főtér, Adevărul] itthon.ma/nagyvilag

Kormányalakítási tárgyalások Bukarestben - Johannis keddre összehívta az új parlamentet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) liberális szövetségesével, az ALDE-val akar kormányt alakítani, az RMDSZ-szel pedig az esetleges parlamenti együttműködésről tárgyalna - jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke. Călin Popescu Tăriceanu beismerte: megpróbálták visszacsábítani a liberálisok, ő azonban nem tágít Dragnea mellől.
Dragnea szerint az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu maradhat a szenátus elnöke és pártja miniszteri tárcákra is számíthat. A PSD-elnök lehetségesnek nevezte, hogy jövő héten a "parlamenti együttműködésről" tárgyaljanak az RMDSZ-szel, anélkül, hogy annak konkrét formáját részletezte volna.
Az RMDSZ a 2000-2004 között például úgy biztosított parlamenti támogatást a PSD akkori, Adrian Nastase vezette kisebbségi kormányának, hogy az együttműködés feltételeiről évente megállapodást írtak alá. Ebben az - ország euroatlanti integrációját megelőző - időszakban fogadták el Romániában egyebek mellett a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatra, és a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Dragnea továbbra sem árulta el, kit javasol a PSD miniszterelnöknek, mint mondta, ezt először Klaus johannis államfővel közlik, amikor a parlament jövő heti alakuló ülése után kormányalakítási tárgyalásra hívja a pártokat. A PSD politikusai egybehangzóan állítják, hogy a kormányfői tisztség a választásokon győztes párt elnökét illeti meg, az államfő azonban a választások után is megerősítette: nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, ezzel pedig kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
Elemzők szerint Dragnea letett arról, hogy magának kérje a posztot, és arra készül, hogy egy kevésbé ismert politikust javasoljon miniszterelnöknek, de a kormányt megpróbálja a párt szoros ellenőrzése alatt tartani.
Erre utalt az, hogy a több mint egyórás sajtóértekezleten Dragnea hosszasan részletezte, milyen intézkedésekkel fogja az új kormány a beígért béremeléseket és adócsökkentéseket végrehajtani, hozzátéve, hogy a pártnál egy különbizottság fogja felügyelni, hogy a kormány "betűről betűre" végrehajtsa a PSD programját, amelyre a párt megkérdőjelezhetetlen választói felhatalmazást kapott.
 Az RMDSZ-t nem hívták meg a kormányba – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - A szövetség mindig arra törekedett, hogy a mindenkori kormánnyal tárgyaló viszonyt alakítson ki. További egyeztetések még lesznek, az RMDSZ célja ezzel az, hogy megvalósítsa a választási programban megjelölt célkitűzéseit – tette hozzá. 
Tăriceanu: az ALDE kitart a szociáldemokraták mellett
Nem fog átállni a jobboldalra, továbbra is a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (PSD) készül kormánykoalíciót kötni a romániai választásokon hatszázalékos támogatottsággal parlamenti képviselethez jutott liberális ALDE - közölte pénteken Călin Popescu Tăriceanu, a párt társelnöke.
A volt miniszterelnök sajtóértekezleten számolt be arról, hogy egykori pártjából, a választások nagy vesztesének számító, húsz százalékra visszaesett Nemzeti Liberális Pártból (PNL) többen is hívták az - Alina Gorghiu lemondása után - elnök nélkül maradt PNL élére, annak reményében, hogy ha sikerül "leválasztani" az ALDE-t a mandátumok 47 százalékát megszerző PSD-ről, akkor mégis jobboldali kormány alakulhat Romániában.
Tăriceanu kifejtette: jelenleg a PSD-vel közös kormányprogram kialakításán dolgoznak, hogy a koalícióban megfelelő hangsúllyal legyenek jelen a "személyi szabadságjogok és liberális gazdaságpolitikák".  
A társelnök ugyanakkor Románia "szuverenitásának visszaszerzését" sürgette, azt állítva, hogy Romániának is érvényesítenie kell az Európai Unióval szemben nemzeti érdekeit, és szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy kritikátlanul végrehajt minden brüsszeli döntést.
Tăriceanu 2014-ben alakított saját pártot azokból a liberálisokból, akik a Szociálliberális Szövetség (USL) felbomlása után nem voltak hajlandók ellenzékbe vonulni, hanem kitartottak a Victor Ponta akkori kormányfő vezette PSD mellett. Másfél éve az új párt a Konzervatív Párttal (PC) egyesült Liberálisok és Demokraták Szövetsége néven.
Raluca Turcan cáfol
- A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége egyetlen percig sem fontolgatta, hogy felajánlja Călin Popescu Tăriceanunak a pártelnöki tisztséget. Voltak különböző magánjellegű beszélgetések a PNL volt elnökével, de szó sem volt Tăriceanu visszaédesgetéséről – kommentálta az ALDE-elnök nyilatkozatát Raluca Turcan, a liberális párt ideiglenes vezetője.
December 20-ára összehívta a vasárnap megválasztott új parlamentet az államfő. Ezt maga Klaus Johannis jelentette be pénteken, hozzátéve, hogy szerdán és csütörtökön egyeztetésekre várja a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása érdekében. Az elnök azt is nyomatékosította, hogy ő fogja eldönteni: kinek ad kormányalakítási megbízást. Erre az alkotmány tág mozgásteret biztosít számára. Johannis ezt válasznak szánta Liviu Dragnea előző napi bejelntéséhez, aki megkérdőjelezhetetlennek minősítette a választói akaratot, és úgy fogalmazott, hogy egyetlen "visszautasíthatatlan" személyt fognak a kormányfői posztra javasolni, akit az államfővel folytatandó egyeztetésen fognak először nyilvánosan megnevezni.
Bár Tăriceanu - aki 2004 és 2008 között a PNL elnökeként volt kormányfő - szívügyének nevezte a liberális erők egyesítését, úgy vélekedett: a választások bebizonyították, hogy most már az ALDE az "igazi" szabadelvű párt Romániában, így a liberálisok összefogása csak úgy valósulhat meg, ha átigazolnak az ALDE-ba. szabadsag.ro

Adottságaink megbecsülése és egymásra figyelés kell
Biró Rozáliát, az SZKT elnökét, parlamenti képviselőt kérdeztük az RMDSZ választási eredményeiről, a jövőbeni szerepvállalásáról. Szerinte a cselekvő jelenlét adja a frakciónak számára azt a politikai eszköztárat, ami a célkitűzések megvalósításához vezet.
– Hogyan értékeli a parlamenti választásokon elért eredményeket? – Legelőször köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki szavazatával, azaz bizalmával lehetővé tette ezt az eredményt. Kiemelten szeretném megköszönni magyar egyházaink vezetőinek, lelkészeinek azt a hangsúlyos iránymutatást, amellyel a közösség tagjait felkérték arra a szerepvállalásra, amivel lehetőséget teremtettek a romániai magyarság hangsúlyos parlamenti képviseletére. Szövetségünk által elért mintegy 6,5 százalék csakis úgy valósulhatott meg, hogy érzékelni lehetett az összefogás, az egységben való gondolkodást. Meggyőződésem, hogy a hit, az egymás szeretetteljes elfogadása váltja ki a közösségből a felelősségvállalást, és így adódnak azok a lehetőségek életünkben amikor tenni akarunk és tudunk egymásért. Ez a cselekvő jelenlét adja parlamenti frakciónk számára azt a politikai eszköztárat, amely célkitűzéseink megvalósításához vezet.
Feladatok
– Milyen feladatokat lát kiemelkedő fontosságúnak a következő 4 évre? – Ha a törvényhozási tevékenységre gondolok küszöbön állnak olyan, igen nagy horderejű fejezetek mint: az alkotmány módosítása, a regionalizáció, az oktatási intézményeink biztonsága, az erdélyi autópálya megépítése, az idősek méltó nyugdíjrendszere, a vállalkozói szféra tevékenységének támogatása. Kemény munka vár ránk a parlamentben, hiszen a 6,5 százalékhoz további 43,51-et kell szerezni a megvalósításhoz. De legalább ilyen fontosnak látom azt a tevékenységi irányt is, ami a romániai magyar közösségünk építésére, összetartatására kell irányuljon. Sokszínű civil életre, szoros együttműködésre, a helyi értékeink felkarolására, adottságaink megbecsülésére és egymásra figyelésre van szükség ahhoz, hogy hangsúlyosabbá, cselekvő közösséggé váljunk és ebben a folyamatban kiemelkedő folyamatot kell vállalnia Szövetségünknek. Összetett és halaszthatatlan feladatnak gondolom mindezt.
– Szerdán, az RMDSZ országos vezetőségének tagjaként Klaus Johannis államelnökkel találkoztak. Milyen következtetéseket lehet levonni a találkozón elhangzottakból? – Ez a párbeszéd is lehetőség volt arra, hogy a romániai magyar közösség elvárásait, célkitűzéseit élő szóban átadhassuk az államelnöknek. Az oktatási törvény, az anyanyelv használatot biztosító törvény betartásának szükségesét, a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását szorgalmaztuk. Az intézmények közötti állandó párbeszéd és együttműködés nélkül nem valósíthatóak meg a jóléthez, a fiatalok támogatásához szükséges intézkedések.
– Mi lesz az első kezdeményezése parlamenti képviselőként? – Az októberben zajlott „Építsünk idősbarát közösséget” elnevezésű rendezvénysorozat keretében a szociális szolgáltatásokat végző civil szervezetekkel együtt megfogalmazott törvénymódosítás benyújtása, illetve csapatépítés a parlamenti frakcióban. Itthon pedig az RMDSZ Bihar megyei nőszervezetével közösen ismét „Mosolygó karácsony” rendezvényeket szervezünk az ünnepi csodavárás örömére.
Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro

Dragnea-féle jogállam
Jelentős hétnek ígérkezik belpolitikai szempontból a karácsonyt megelőző, megalakul ugyanis a december 11-ei törvényhozási választások nyomán összeállt új parlament, megtudjuk, ki lesz a megmérettetésen győztes szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje, és talán arra is választ kapunk, hogy pontosan hány alakulat milyen formában vesz részt a hatalomban. 
Ez utóbbi főleg az RMDSZ tekintetében kérdéses, jelen pillanatban ugyanis úgy fest, hogy a PSD és a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális párt számára egyedül a magyar alakulat jön számításba potenciális kormányzati partnerként. Bár a jelek szerint Klaus Johannis államfő – amolyan Băsescu-féle játékos elnökként – mindent elkövet, hogy Tăriceanut átcsábítsa a „sötét oldalról", és létrehozzon egy jobboldali koalíciót, ez a kísérlet nemigen kecsegtet sikerrel.
Mivel a volt államfő pártja és a Mentsétek meg Romániát (USR) kizárta az együttműködést a PSD-vel, továbbá a PNL és a szociáldemokraták nagykoalíciója sem tűnik reális forgatókönyvnek, Liviu Dragnea és Tăriceanu számára egyedül Kelemen Hunor és az RMDSZ jelenthet alternatívát a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség biztosítása érdekében. Úgy tűnik, az RMDSZ hajlik a hatalomban való részvételre, több érv szól ugyanakkor amellett, hogy mindez ne miniszteri és államtitkári tisztségek betöltésével történjék, hanem „csak" parlamenti támogatás formájában, ahogy arra a Năstase-kabinet idején volt példa. Akkoriban ugyanis egyáltalán nem járt rosszul az RMDSZ (megszületett a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó közigazgatási, illetve az ingatlanrestitúciós törvény), amelynek úgy sikerült eredményeket elérnie, hogy a nevét nem adta a kormányzáshoz.
Nos, a most körvonalazódó baloldali kormányhoz sem kellene, többek között a két főszereplőnek a jogállamról és az igazságszolgáltatásról alkotott felfogása miatt. Amikor ugyanis felmerül, hogy jogi és erkölcsi okokból egyikőjük sem lehet tagja egy kormánynak, Dragnea és Tăriceanu kórusban kiáltja: módosítsák a törvényt! Szerintük ugyanis az ország törvényeinek addig van létjogosultságuk, amíg nem ütköznek a személyes vagy politikai érdekeikkel, ellenkező esetben azonnal el kell törölni a „problémás, aberráns" cikkelyeket. Márpedig ez tipikusan bűnözői mentalitás, olyan, mintha a bankrablás miatt elítéltek kiiktattatnák a Btk.-ból a rablást bűncselekményként meghatározó cikkelyt. Ezért is aggályos tehát Dragneáékkal közösködni. A nagyromán egyesülés közelgő százéves évfordulója aztán még több ellenérvet felvet egy magyar alakulat számára...
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ a PSD-vel egyeztet
Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-i választásokon győztes román Szociáldemokrata Párttal (PSD) – erősítette meg hétfőn Kelemen Hunor szövetségi elnök a News.ro hírügynökségnek.
A politikus arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a PSD elnöke – aki a nap folyamán a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást pártja szabadelvű szövetségével, az ALDE-val – sajtóértekezletén megemlítette, hogy parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek.
„Sosem utasítottam el a párbeszédet, sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk" – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: kedden, szerdán folytatják az egyeztetést.
„Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a PSD és ALDE) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen hozzátette, ha létrejön egy együttműködés, az a gazdasági társadalmi élet minden területére kiterjed, beleértve az emberi és a kisebbségi jogokat is.
Hétfői sajtóértekezletén Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják a megállapodás részleteit. Klaus Johannis államfő keddre hívta össze a december 11-én megválasztott új román parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében.
Írásba foglalt koalíciós egyezményekre hivatkozva a PSD és ALDE együtt akar az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, akinek a nevét még nem hozták nyilvánosságra.
A PSD-nek 221, az ALDE-nak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség.
MTI Erdély.ma

Alkalmi együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek (Szövetkezik Dragnea és Tăriceanu)
Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-ei választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (SZDP) – erősítette meg Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap a News.ro hírügynökségnek.
A magyar érdekképviselet elnöke arra reagált, hogy Liviu Dragnea, az SZDP elnöke – aki tegnap a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást a Liberálisok és Demokraták Szövetségével – sajtóértekezletén megemlítette: parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek. „Sosem utasítottam el a párbeszédet sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk” – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: ma és holnap folytatják az egyeztetést. „Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a szociáldemokraták és a Tăriceanu vezette liberális demokraták) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Tegnapi sajtóértekezletén egyébként Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják annak részleteit. Klaus Iohannis államfő mára hívta össze a december 11-én megválasztott új parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében. Írásba foglalt koalíciós egyezményükre hivatkozva az SZDP és a liberális-demokraták vezetői együtt akarnak az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, nevét azonban még nem hozták nyilvánosságra. A kormányzati megállapodást szabályozó dokumentum három célkitűzést fogalmaz meg: a fenntartható fejlődés biztosítása és új munkahelyek teremtése, az anyagi jólét növelése és az életszínvonal emelése, valamint a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása. A megállapodás szerint a minisztériumok és az alárendelt intézmények politikai alapon kinevezett vezetői között az arányosság elve szerint lesznek jelen a két párt képviselői. 
A szociáldemokratáknak 221, Tăriceanuéknak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megegyezett a PSD és az ALDE, képben az RMDSZ
Koalíciós megállapodást írt alá hétfőn a PSD és az ALDE, a szociáldemokraták így stabil többséggel kormányozhatnak majd. Mindemellett az RMDSZ-szel is tárgyalni kívánnak a parlamenti támogatásról.
Aláírta hétfőn a koalíciós megállapodást a múlt vasárnapi parlamenti választást megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE). A két párt így stabil többséggel rendelkezik, hiszen az alsóházban 165 mandátum szükséges a többséghez, márpedig a PSD-t 154, az ALDE-t pedig 20 honatya képviseli, míg a szenátusban 69 honatya kell a többség kialakításához, ami szintén megvan a PSD 67, illetve az ALDE 9 mandátumával.
A pártvezérek – a PSD részéről Liviu Dragnea elnök, az ALDE színeiben Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin társelnökök – által aláírt, csupán általánosságokat tartalmazó szerződés értelmében az ALDE a választáson elért eredmény arányában kap miniszteri tárcákat. Arról hétfőn még nem született megállapodás, hogyan osztozik meg a két párt a tárcákon. Értesülések szerint a kicsiny, magát liberálisnak mondó párt 3 minisztériumot szeretne, de a PSD csupán kettőt adna át neki. Emellett Tăriceanu megtarthatja a szenátus elnöki tisztségét, ami az államfő után a második legfontosabb titulus.
Dragnea az aláírási ceremóniát követően elmondta, a Fejlődésért és Demokráciáért Kormánykoalíciónak nevezett szövetség egyezménye szerint a két párt közös miniszterelnök-jelöltet támogat majd, akit a PSD nevez meg. A dokumentum szerint a koalíció célja a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása és a munkahelyteremtés, emellett az anyagi jólét és az életminőség növelése, valamint a szabadságjogok szavatolása. Egyben leszögezik: a két párt közös kormányprogrammal áll elő, és a kormányban, valamint az annak alárendelt intézményekben is arányosan osztják el a vezetői tisztségeket.
Tăriceanu közölte, a koalíciós szerződés aláírását követően a két párt közösen kíván részt venni a Klaus Johannis államfő által a kormányalakításról összehívott egyeztetéseken. Ez újabb konfliktus forrása lehet, az elnök ugyanis eltérő napra hívta meg a két párt képviselőit. A PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ politikusait szerdára, az ALDE, a PMP, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőit pedig csütörtökre hívta meg a Cotroceni-palotába. A ceremónia végén Liviu Dragnea azt is közölte, hogy az RMDSZ-szel is tárgyalnak egy esetleges, a kormány parlamenti támogatásáról szóló megállapodásról.
Titkolt kormányfőjelölt
Dragnea egyébként várhatóan szerdán jelenti be a párt miniszterelnök-jelöltjének nevét. A politikus vasárnap este a România TV hírcsatornának nyilatkozva elmondta, a Klaus Johannis államfővel a parlament keddi alakuló ülését követő konzultáció után hozza nyilvánosságra, kit jelöl a PSD és az ALDE a kormányfői tisztségre, és megjegyezte: nem a televíziókban megszellőztetett nevek közül választ majd.
Dragnea azt is elmondta, nehezen hinné el, hogy az államfő elutasítja a PSD-ALDE jelöltjének kormányalakítással való megbízását, ezzel ugyanis szerinte nem tartaná tiszteletben a voksolás eredményét, az emberek arra irányuló óhaját, hogy minél hamarabb beálljon a politikai stabilitás és a gazdasági növekedés időszaka. A politikus azt is kifejtette, fontos, hogy a jelölt pártag legyen, hogy politikailag felelősségre vonhassák. Az Antena 3 hírcsatornának azt is elmondta, a jelöltnek biztosítékot kell adnia arról, hogy megvalósítja a PSD kormányprogramját. Egyúttal közölte: a kormány mindegyik tagját folyamatosan figyelemmel követik majd, és számon kérik rajtuk a program gyakorlatba ültetését.
Dragnea: nevetséges próbálkozások
A politikus egyúttal nevetségesnek nevezte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) igyekezetét, hogy megakadályozzák a képviselői mandátumának érvényesítését. Mint arról beszámoltunk, Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke vasárnap jelentette be, hogy a házszabály azon cikke alapján, amely tiltja a választási csalás miatt elítélt politikusok parlamenti tagságát, Dragnea mandátuma érvényesítésének elutasítását kezdeményezik a mandátumérvényesítő bizottságnál.
„Miért nem indítványoznak egy olyan törvényt, amely értelmében nem használhatom a Liviu Dragnea nevet? Vagy egy olyan törvényt, hogy kötelező elpárolognom?” – jegyezte meg ironikusan. A politikus szerint egyébként a házszabály vonatkozó cikkelye az aktuális parlamenti választásra vonatkozik, őt ráadásul – a saját értelmezése szerint – nem választási csalásért ítélték el, hanem azért, mert személyes adatokat megsértve jogosulatlan hasznot szerzett a PSD-nek. Mint ismeretes, Dragneát a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson kampányfőnökként elkövetett visszaélések miatt áprilisban jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Hasonlóan próbál érvelni Dragnea párttársa, Eugen Nicolicea is, aki szerint a haszonszerzés nem egyenértékű a választási csalással. Ugyanakkor Dragnea 2012-ben a részvételi adatok manipulálásával azt akarta elérni, hogy a népszavazáson a PSD számára kedvező eredmény szülessen.
Eközben újra terítékre került az a 2001-es jogszabály is, amely egyértelműen megtiltja, hogy elítélt személy a kormány tagja legyen, és amely miatt Dragnea miniszterelnöki jelölése konfliktusosnak ígérkezett, mivel az államfő közölte, nem bíz meg kormányalakítással elítélt személyt, vagy olyat, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Victor Ciorbea, az egyébként a PSD támogatásával kinevezett ombudsman közölte: csak az új kormány beiktatását követően mérlegeli, hogy alkotmányossági kifogást emeljen a jogszabály ellen az alkotmánybíróságon, vagy nem.
Dragnea amúgy lemondott 2012-ben megszerzett képviselői mandátumáról. A régi parlament – megbízatásának utolsó napján – hétfőn vette tudomásul Dragnea lemondását, így a PSD elnöke nem töltötte ki mandátumát. A politikus gesztusával azt akarta bebizonyítani, hogy nem érdekelt a törvényhozóknak járó, sok vihart kavart speciális nyugdíj-kiegészítésben, azt ugyanis csak azok a honatyák kérvényezhetik, akik legalább egy teljes, négyéves mandátumot kitöltenek.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Nekilátott egyeztetni az RMDSZ a PSD-vel
MTI  - Alkalmi parlamenti együttműködésről kezdett egyeztetéseket az RMDSZ a december 11-i választásokon győztes román Szociáldemokrata Párttal (PSD) – erősítette meg hétfőn Kelemen Hunor szövetségi elnök a News.ro hírügynökségnek.
A politikus arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a PSD elnöke – aki a nap folyamán a közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást pártja szabadelvű szövetségével, az ALDE-val – sajtóértekezletén megemlítette, hogy parlamenti együttműködést ajánlanak az RMDSZ-nek.
„Sosem utasítottam el a párbeszédet, sem Dragnea úrral, sem mással. Volt már egy megbeszélésünk, de nem jutottunk olyan következtetésre, amit a nyilvánosság elé tárhatnánk" – idézte az RMDSZ elnökét a News.ro. A politikus hozzátette: kedden, szerdán folytatják az egyeztetést.
„Nem kormányzásról beszélünk. Ők (a PSD és ALDE) létrehoztak egy koalíciót, megvan a többségük, tehát csak alkalmi parlamenti együttműködésről van szó" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen hozzátette, ha létrejön egy együttműködés, az a gazdasági társadalmi élet minden területére kiterjed, beleértve az emberi és a kisebbségi jogokat is.
Hétfői sajtóértekezletén Dragnea nem részletezte, milyen megállapodást ajánlanak az RMDSZ-nek, csak annyit mondott: ha sikerült megegyezniük, írásba foglalják a megállapodás részleteit. Klaus Johannis államfő keddre hívta össze a december 11-én megválasztott új román parlament alakuló ülését, szerdára és csütörtökre pedig kormányalakítási konzultációra hívta a parlamenti pártokat törvényhozási súlyuk sorrendjében.
Írásba foglalt koalíciós egyezményekre hivatkozva a PSD és ALDE együtt akar az államfőhöz menni egyeztetésre, ahol közösen készülnek javaslatot tenni egy kormányfőjelölt személyére, akinek a nevét még nem hozták nyilvánosságra.
A PSD-nek 221, az ALDE-nak 29, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van a 465 tagú kétkamarás parlamentben. A kormány beiktatásához és a sarkalatos törvények elfogadásához minősített többségre, vagyis 233 szavazatra van szükség. Krónika (Kolozsvár)

Félévente megújítandó parlamenti együttműködésre készül az RMDSZ
Félévente megújítandó parlamenti együttműködésről tárgyal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szociálliberális PSD-ALDE koalícióval, amely a december 11-i választások után kormányalakításra készül – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden.
„Nekünk az a fontos, hogy a parlament szerepét megerősítve, a politikai döntéseket a parlamentbe visszahozva a választási kampányban tett ígéreteinkből minél többet megvalósítsunk” – magyarázta a közmédiának a szövetség elnöke.
Hozzátette: ennek érdekében az RMDSZ-frakció 6,5 százalékához „hozzá kell tenni” további 43-44 százalékot, márpedig az adott helyzetben az 54 százalékkal rendelkező PSD-ALDE kormányzati többség mutatkozik „nyitottnak és képesnek” arra, hogy a magyar érdekképviseletnek segítsen.
Kelemen Hunor a megújult RMDSZ-frakciók első bukaresti együttes ülése után derűlátóan nyilatkozott a szociálliberális többséggel kezdett tárgyalásokról. Úgy vélekedett: ha néhány kérdést tisztáznak, akkor olyan parlamenti együttműködésben állapodhatnak meg, amely a kisebbségi jogok tekintetében is „biztonságosabb Romániát” eredményezhet.
Elmondta: az RMDSZ olyan megállapodást akar elfogadtatni, amely „lefordítja” és számon kérhetővé teszi az európai nyelvi chartát és kisebbségi keretegyezményt, továbbá egyértelműen utal a tanügyi törvényre és a közösségi szimbólumok használatára, hogy ezeket ne lehessen többféleképpen értelmezni. Ennek érdekében egyértelműsítő törvénymódosításokat terveznek, és a – jelenleg hússzázalékos lakosságarányhoz kötött – anyanyelvhasználati küszöb leszállításához is támogatást várnak a parlamenti többségtől.
A PSD-ALDE-koalícióval kötendő megállapodás a minimálbérre, az észak-erdélyi autópályára, a közigazgatásban dolgozók bérére, és a fiatalok támogatására is kiterjed. Kelemen Hunor hozzátette: ha arra a következtetésre jutnának, hogy a megállapodás nem működik, azt fel is lehet majd mondani, de úgy vélekedett: meg kell próbálniuk együttműködni a kormánytöbbséggel azokért, akik az RMDSZ-re szavaztak, akik a magyar szövetségtől várnak megoldást problémáikra.
Kelemen Hunor korábban egy rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás megkötése előtt az RMDSZ is tudni szeretné, ki lesz a miniszterelnök, mit tartalmaz a kormányprogram, kitér-e és miként a kisebbségekre. Az RMDSZ nem siet, a megállapodás megkötésére lehet, hogy csak az új kormány beiktatása után kerítenek sort – tette hozzá.
Klaus Johannis államfő szerdára hívta kormányalakítási egyeztetésre a pártokat. A PSD-ALDE koalíció eddig nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét.
MTI | Székelyhon.ro

Összeült az új parlament
Megtartotta első ülését tegnap a december 11-én megválasztott parlament mindkét háza. A képviselőház és szenátus is – korelnöke vezetésével – megválasztotta a mandátumigazoló bizottság tagjait, a házelnökökről azonban csak ma szavaznak a törvényhozók, miután egyenként leteszik a hivatali esküt.
Liviu Dragnea, a parlamenti mandátumok csaknem felét megszerző Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke bejelentette: Klaus Iohannis államfő elfogadta, hogy a szocialisták és a vele hétfőn kormánykoalícióra lépett szabadelvű Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) vezetői közösen vegyenek részt az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási konzultáción. Iohannis eredetileg parlamenti súlyuk sorrendjében külön-külön hívta konzultációra a pártokat, így az LDSZ-re csak csütörtökön került volna sor. Dragnea arra figyelmeztette frakciótársait, hogy ne készüljenek „vakációzni”, mert ha Iohannis elfogadja az SZDP javaslatát, és a koalícióra lépett pártok – ma megnevezendő – közös jelöltjét bízza meg kormányalakítással, akkor a parlamentnek jövő héten kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. Az SZDP elnöke reményét fejezte ki, hogy így a kabinet legkésőbb január közepéig kidolgozhatja, a parlament pedig megszavazhatja a 2017-es költségvetést.  Az RMDSZ törvényhozói már múlt héten eldöntötték, hogy a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője Korodi Attila Hargita megyei képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, szenátusi frakciójának vezetője pedig Cseke Attila Bihar megyei szenátor, volt egészségügyi miniszter lesz. A frakciók és szakbizottságok hivatalosan ma alakulnak meg Bukarestben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megalakult az új parlament
Megtartotta első ülését az új parlament mindkét háza. A képviselőház és szenátus is megválasztotta a mandátumigazoló bizottság tagjait, a házelnökökről ma szavaznak a törvényhozók, miután egyenként leteszik a hivatali esküt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ között nem született még egyezség a parlamenti együttműködési megállapodásról, a szövetség előbb tudni akarja a miniszterelnökjelölt nevét.
A PSD, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) ma együtt közösen vesz részt a Klaus Johannis államelnökkel folytatott konzultáción. Az elnök által kezdeményezett kormányalakítási tárgyalásokra Johannis tegnap elfogadta a kormánykoalíciót megkötő két párt közös delegációját, eredetileg ugyanis az államfő külön-külön hívta meg őket.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke bejelentette, Klaus Johannis elfogadta, hogy a PSD és a vele hétfőn kormánykoalícióra lépett szabadelvű ALDE vezetői közösen vegyenek részt az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási konzultáción. Ezt később az elnök szóvivője is megerősítette. Johannis eredetileg parlamenti súlyuk sorrendjében külön-külön hívta konzultációra a pártokat, így az ALDE-ra csak csütörtökön került volna sor. A tegnap lapzártáig ismert forgatókönyv szerint Johannis nem módosított az eredeti ütemterven, így a Traian Băsescu vezette PMP és a nemzeti kisebbségek küldöttségét csak csütörtökön fogja fogadni, a többi pártot már ma. Johannis szóvivője korábban jelezte, hogy az elnök csütörtökön délben akarja levonni a konzultációk következtetéseit. Ennek ellenére nem kizárt, hogy már ma kiderül, kit javasolt a PSD miniszterelnöknek. Dragnea a jövendő miniszterelnök személyére vonatkozó egyik kérdésre válaszolva elmondta: olyan személyt javasolnak kormányfőnek, aki nem egy-két napja, hanem hosszú ideje tagja a PSD-nek.
Az is kiderült, hogy a szociáldemokraták nem akarják nagyon elhúzni a kormányalakítási eljárást. Dragnea ugyanis arra figyelmeztette frakciótársait, hogy ne készüljenek vakációzni, mert ha Johannis elfogadja a PSD javaslatát, és a PSD–ALDE koalíció közös jelöltjét bízza meg kormányalakítással, akkor a parlamentnek jövő héten kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. A PSD elnöke kifejezte reményét, hogy így a kabinet legkésőbb január közepéig kidolgozhatja, a parlament pedig megszavazhatja a 2017-es állami költségvetést. Dragnea arról is beszámolt: a PSD–ALDE koalíció vezetői „nagyon jó megbeszélést folytattak” az RMDSZ küldöttségével, és sikerült kidolgozniuk a parlamenti együttműködésről szóló megállapodás vázlatát. A dokumentum aláírására a PSD elnöke szerint legkésőbb szerda reggel kerülhet sor.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap délután ugyanakkor elmondta, hogy az RMDSZ nem sieti el a megállapodás aláírását, akarják látni, hogy kit javasol a PSD miniszterelnök-jelöltnek, ugyanis nagyon fontos, hogy a Szövetség számára elfogadható legyen a kormányfő személye. Emellett az RMDSZ elnöke azt is fontosnak nevezte, hogy a kormányprogram kedvező előírásokat is tartalmazzon a romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Korodi Attila, a szenátusi frakcióvezetője pedig Cseke Attila lett. Szabadság (Kolozsvár)

Ilyen még nem volt: nő és muszlim a leendő román kormányfő
Nem kis meglepetésre az országos politikában szinte teljesen ismeretlennek számító, muszlim vallású Sevil Shhaideh volt minisztert jelölte miniszterelnöknek szerdán a román Szociáldemokrata Párt (PSD).
A kormányfői poszt várományosát Liviu Dragnea PSD-elnök azután nevezte meg, hogy részt vett a Klaus Johannis államfővel folytatott konzultáción a Cotroceni-palotában. Dragnea bejelentése azért számít teljesen váratlan lépésnek, mivel a szociáldemokrata politikus korábban arra utalt, hogy a miniszterelnöki tisztség várományosa férfi.
Az államfővel folytatott egyeztetést követően – amelyen a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) társelnökei, Călin Popescu Tăriceanu șs Daniel Constantin is részt vettek – megtartott sajtótájékoztatón Dragnea nem rejtette véka alá, hogy magát szerette volna a miniszterelnöki székben látni. „Egy igazságtalan ítélet és egy teljesen alkotmányellenes törvény ellehetetlenítik, hogy magam töltsem be ezt a tisztséget" – utalt a politikus arra, hogy a hatályos törvények értelmében nem lehet tagja a kormánynak büntetett előéletű személy. Liviu Dragneát márpedig idén jogerősen két év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották.
Dragnea leszögezte: amennyiben Klaus Johannis államfő elutasítja a Sevil Shhaideh-re vonatkozó javaslatát, nem fog más miniszterelnök-jelöltet megnevezni. „Én nem teszek más javaslatot. Ha őt visszautasítja, találkozunk máshol" – fogalmazott a PSD elnöke, valószínűleg arra utalva, hogy kezdeményezhetik az államfő tisztségéből való felfüggesztését. Mint ismert, Johannis a választásokat követően megismételte a kampányban tett kijelentését, miszerint nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, amivel kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
z 52 éves, közgazdász végzettségű Sevil Shhaideh a szociáldemokraták 2012-es kormányra kerülése után államtitkári tisztséget töltött be a regionális fejlesztési minisztériumban a Ponta-kabinet idején. Tavaly májusban éppen azt követően nevezték ki közigazgatási és regionális fejlesztési miniszternek, hogy Liviu Dragnea, a PSD akkori ügyvezető elnöke lemondott a tárca éléről. Dragnea akkor azért távozott a Ponta-kormányból, mert alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság a 2012-es, az akkori államfő leváltását célzó népszavazáson elkövetett választási csalás miatt. (Idén áprilisban Dragnea jogerősen két év felfüggesztetett kapott.)
A dobrudzsai muzulmán közösségből származó Sevil Shhaideh-ről egyébként már tavaly tudni lehetett, hogy Dragnea bizalmi embere, muzulmán rítusú esküvőjén a PSD elnöke, valamint a baloldali alakulat egyik volt területi erős embere, Nicuşor Constantinescu, a Konstanca Megyei Tanács egykori vezetője volt a tanú. A konstancai származású Sevil Shhaideh (aki tavaly a Cotroceni-palotában a Koránra tett kézzel tette le a miniszteri esküt) 1993 és 2007 között a Konstanca megyei önkormányzat informatikai osztályát vezette, majd 2012-es államtitkári kinevezéséig a megyei tervezési osztályt. Tavaly júliusban, miniszterré történt kinevezése után iratkozott be a PSD-be. Romániában most először töltheti be a miniszterelnöki tisztséget nő. Krónika (Kolozsvár)

Sevil Shhaideh a PSD-ALDE miniszterelnök-jelöltje
Délelőtt 11 órakor fogadta Klaus Johannis államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) három fős delegációját, hogy megtudja a parlamenti többséggel rendelkező pártszövetség miniszterelnök-jelöltjének nevét. Ez Sevil Shhaideh lesz.  
„Amint tudják, a PSD megnyerte a választásokat és hazai és nemzetközi szokásjog szerint fenntarthattam volna magamnak a jogot, hogy miniszterelnöknek jelöltessem magam. Az államfő elvei és egy érvényben levő törvény szerint erre nem volt lehetőségem. Egyelőre” – fogalmazott Liviu Dragnea. Hozzátette: olyan miniszterelnök-jelöltet kellett keresnie, akiben teljesen megbízhat, aki 100 százalékosan követi a PSD kormányprogramját. Reményét fejezte ki, hogy Klaus Johannis is elfogadja javaslatát. „Jelöltem Sevil Shhaideh, aki teljesíti ezeket a feltételeket” – bökte ki Dragnea.
A tatár származású Sevil Shhaideh 1964. december 4-én született Konstancán. 1987-ben szerzett egyetemi diplomát a bukaresti közgazdasági egyetemen. Sevil Shhaideh előbb államtitkárként dolgozott a Liviu Dragnea vezette fejlesztési minisztériumban, majd a PSD-elnök lemondása után átvette a tárca vezetését. Ő volt az első miniszter, aki nem a Bibliára, hanem a Koránra esküdött fel mandátuma kezdetén. Kétszer ment férjhez, második esküvőjén Dragnea volt a násznagy, amit Dragnea úgy pontosított, hogy tanú volt, mivel a muszlimoknál nincs násznagy. 2015 júniusában lépett be a Szociáldemokrata Pártba.
„Nagy a munkabírása, nagyon jól ismeri az uniós pályázati rendszert, rálátása van a minisztériumok működésére” – jellemezte jelöltjét Dragnea, aki szerint a kormányfő-jelöltnek „néha túl erős az akarata”. „Nem akartam olyan embert, aki saját magát tolja előtérbe. Ez nem lesz sztárokkal teletűzdelt kormány. Shhaideh asszony lesz a kormányfő, de politikailag én felelek az intézkedésekért” – adott rálátást a jövendő erőviszonyokra Liviu Dragnea PSD-elnök.
„Én nem teszek más javaslatot. Ha őt visszautasítja Klaus Johannis államfő, találkozunk máshol" - jelentette ki Dragnea az államfővel tartott megbeszélést követően. 
A minisztérium honlapjára feltöltött utolsó vagyonnyilatkozata szerint a miniszterelnök-jelölt egy konstancai és három szíriai lakás tulajdonosa, bankbetéteinek értéke 423 817, illetve 167 004 lej, 20 000 euró értékben adott személyes kölcsönt és 60 000 lejes hitele van. 
Ponta: Sevil Shhaideh jelölése jó javasla
Sevil Shhaideh miniszterelnöki tisztségre való jelölése nagyon jó javaslat, amelyet Klaus Johannis államfő nem utasíthat el - nyilatkozta Victor Ponta. Az egykori kormányfő hangsúlyozta, jól együtt tudott dolgozni Sevil Shhaideh-hel, amikor az az általa vezetett kabinet minisztere volt. Kiegyensúlyozott nőnek tartja és tiszteli őt - tette hozzá Ponta. A Szociáldemokrata Párt színeiben képviselői mandátumot nyert volt miniszterelnök elmondta, maga is a televízióból értesült Liviu Dragnea pártelnök javaslatáról, amelyet „nyitásra utaló jelként” értékel.
„Sevil Shhaideh nő és muzulmán. Amellett, hogy nagyon jó szakember, jelölése a nyitásra utaló jelként is értékelhető. Nem tudom, mit tesz majd Klaus Johannis, elfogadja-e vagy sem ezt a javaslatot. Bár nem látom, milyen oka lenne elutasítani, hiszen ellene még nem tudtak bűnügyi eljárást indítani” – fogalmazott Victor Ponta
Dragnea „biankó csekket” kapott pártjától
Előzőleg Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök megkapta a felhatalmazást a PSD Országos Végrehajtó Bizottságától arra, hogy a Cotroceni-palotában délelőtt 11 órakor kezdődő tanácskozáson miniszterelnök-jelöltet javasoljon Klaus Johannis államfőnek. Elmondása szerint „biankó csekket” kapott párttársaitól, kollégáinak sem árulta el a jelölt nevét. Arra a kérdésre, hogy a jelölt a PSD tagja-e, Dragnea azt felelte: „egyértelműen”.
A meghirdetett menetrend szerint a 11 órakor kezdődő konzultációsorozaton Klaus Johannis a parlamenti választásokon elért eredmények szerint fogadja a pártokat. Annyi változás történt időközben, hogy a PSD-ALDE-protokollum hétfői megkötése után az államfő beleegyezett abba, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) két társelnöke, Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin is csatlakozzon Liviu Dragneához. maszol.ro

Sevil Shhaideh közgazdászt javasolja a PSD miniszterelnöknek 
Megállapodott az RMDSZ a PSD-vel és ALDE-val
Sevil Shhaideh 51 éves közgazdászt, volt regionális fejlesztési minisztert javasolta a miniszterelnöki tiszségre a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) az államfővel folytatott kormányalakítási konzultáció alkalmával.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke kifejtette: a választásokon szerzett több mint 45 százalékos támogatás nyomán „legitim” módon magának kérhette volna a posztot, de tekintettel arra, hogy ebben egy hatályos törvény és az államfő ellenkezése megakadályozza, olyan személyt jelölt, akinek a kormányzati tevékenységéért pártelnökként felelősséget tud vállalni.
Shhaideh fél évig vezette a fejlesztési tárcát
A romániai muzulmán közösségből származó Sevil Shhaideh 2015 májusától kezdődően fél évig vezette a fejlesztési tárcát a Ponta-kormányban, miután elődje, Liviu Dragnea lemondott a tárca éléről. Ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államokban is tanulmányokat folytató, a közigazgatási munkában meglehetősen tapasztalt Shhaideh államtitkári posztot töltött be a tárcánál, 2015-től a PSD tagja. Miniszteri kinevezése alkalmával Dragnea cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy násznagy lett volna munkatársa esküvőjén, mint mondta: a „muzulmánoknál nincs násznagy”, ő tanúként volt jelen az esküvőn.
Dragnea nem titkolta: alkotmányellenesnek tartja azt a törvényt, amely – priusza lévén – „egyelőre” megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy magának igényelje a miniszterelnöki posztot, ezzel is jelezve, ideiglenes megoldásnak tekinti bizalmi emberének várható miniszterelnöki kinevezését. Ezt azzal indokolta, nem háríthatja el magáról azt a hatalmas felelősséget, amelyet a választók bizalma jelent számára, ezért olyan jelöltet keresett, aki dolgozni, a PSD programját végrehajtani „megy a kormánypalotába”, nem azért, hogy személyes politikai ambícióit érvényesítse. Ha Klaus Johannis elfogadja a PSD javaslatát és őt bízza meg kormányalakítással, Sevil Shhaideh lesz Románia első női miniszterelnöke.
A PSD elnöke az ALDE társelnökeivel együtt jelent meg szerdán az elnöki hivatalban, ahova Klaus Johannis államfő kormányalakítási tárgyalásra hívta a pártokat, ezzel is jelezve, hogy Shhaideh a parlamenti mandátumok 54 százalékával rendelkező PSD–ALDE koalíció közös jelöltje.
Az államfő csütörtökön is folytatja az egyeztetéseket a pártok vezetőivel, és várhatóan csak azt követően jelenti be, hogy kit bíz meg kormányalakítással.  Első körben Johannis tegnap fogadta a hozzá közel álló, választásokon csúnyán leszerepelt liberális párti küldöttséget is, akikkel legtöbb tíz percet tárgyalt csupán, majd az RMDSZ képviselőivel – Kelemen Hunor elnökkel, Cseke Attila és Korodi Attila frakcióvezetőkkel – egyeztetett.
Kölcsönös támogatás a parlamentben
A miniszterelnök-jelölt személyének nyilvánosságra hozatala után az RMDSZ tegnap parlamenti együttműködésről szóló megállapodást kötött a kormányalakításra készülő szociálliberális koalíció pártjaival. A dokumentumot a parlamenti mandátumok 6,5 százalékával rendelkező RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök, a PSD–ALDE koalíció részéről pedig a koalíciós pártok elnökei írták alá a parlamentben.
A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól. Az RMDSZ vállalja, hogy támogatja a kormány törvénykezdeményezéseit, amelyekről a minisztériumoknak előzetesen konzultálniuk kell a megállapodást aláíró pártok parlamenti frakcióival, beleértve az állami költségvetés tervezetét is.
A felek prioritásként támogatják az oktatási és egészségügyi kezdeményezéseket, a kormányprogramba foglalt infrastruktúra-fejlesztések és autópálya-program megvalósulását, a közüzemi szolgáltatások decentralizációját, a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók bérének növelését, javítani szándékoznak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának jogi keretein – olvasható a szerdán aláírt megállapodásban.
A dokumentum aláírói leszögezik: a felek vállalják a nemzeti kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatára, oktatására és jelképhasználatára vonatkozó törvényes előírások és a – Románia által aláírt – nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek betartásának biztosítását.
A megállapodás végrehajtása érdekében az RDMSZ képviselőházi és szenátusi frakcióvezetői hetente konzultálnak a koalíciós pártok frakcióvezetőivel, a felek pedig minden parlamenti ülésszak végén megvizsgálják, hol tart a vállalások teljesítése.
Ami a kormányfőjelölt személyét illeti, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: Sevil Shhaideh érdekes miniszterelnök-javaslat. „Sevil Shhaideh asszony egy ideig vezette a fejlesztési minisztériumot, korábban államtitkár volt, és nagyon jól ismeri a közigazgatást. Nincs miért azt mondjam, hogy nem lenne alkalmas a tisztségre” – jelentette ki a szövetség elnöke. Hozzátette: Sevil Shhaidehnek nincs olyan politikai múltja, ami „gondolkodóba ejtené” az RMDSZ-t.
Kovács Péter:  megpróbálunk partneri viszonyt kialakítani
„Mint a december 11-i parlamenti választások győztes pártjának, a PSD-nek és a vele kormánykoalícióban levő ALDE-nak jogában áll megnevezni a miniszterelnököt. Az RMDSZ ezt tudomásul veszi, és bárki is legyen az illető, megpróbálunk partneri viszont kialakítani. Most az államfőn van a sor, hogy elfogadja-e vagy sem az előterjesztést” – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Az RMDSZ és a kormánykoalíciós pártok között megkötendő alkalmi együttműködési megállapodásról a politikus annyit mondott: csakis parlamenti támogatásról tárgyaltak, és az RMDSZ nem kérte, a PSD pedig nem ajánlotta fel, hogy a szövetség kormányra kerüljön.
„Ezért egyértelmű, hogy a tárgyalások parlamenti támogatásról szólnak. Egyelőre csak annyit tudok mondani, idén minden bizonnyal aláírjuk a megállapodást, amelynek tárgyalásai előre haladott szakaszban vannak. Az RMDSZ az oktatási reformról, ezen belül a nemzeti kisebbségi oktatási kérdésekről és a gyermekek tehermentesítéséről tárgyalt, továbbá nemzetpolitikai céljainkról, azaz a nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 10 százalékra való csökkentéséről, nemzeti szimbólumaink szabad használatáról és az erdélyi infrastruktúra, különösképpen az észak-erdélyi autópálya befejezéséről, valamint a családokat segítő politikákról” – összegzett Kovács Péter. 
 Szabadság (Kolozsvár)

A kormányfőjelölt: Liviu Dragnea
Ha de jure nem is, de facto Liviu Dragneának hívják majd Románia miniszterelnökét, amennyiben Klaus Johannis államfő elfogadja Dragnea javaslatát, és a PSD elnökének bizalmasát, Sevil Shhaidehet bízza meg kormányalakítással.
Shhaideh pályafutása alapján ugyanis egyértelmű: hosszú évek óta közeli munkakapcsolat fűzi a szociáldemokrata pártelnökhöz, már a megyei önkormányzatok szövetségében is együtt dolgoztak, a köztük lévő bizalmi viszonyt emellett az is kiválóan illusztrálja, hogy Dragnea Shhaidehet vette maga mellé államtitkárnak a fejlesztési minisztériumba, majd miután az ellene indult bűnvádi eljárás miatt kénytelen volt távozni, ő lett az utódja.
Dragnea választása persze a saját szempontjából nézve nem csupán ezért telitalálat, hanem azért is, mert igencsak „trendi". Elvégre női jelöltről van szó, ami újdonság Romániában, ráadásul kisebbségi is, hiszen a muzulmán vallású török-tatár közösségből származik. Ezzel azokat a köröket, amelyek számára csak az ilyen külsőségek fontosak, a tartalom már másodlagos, máris bizton megnyerte magának, függetlenül attól, hogy – Dragnea habitusát ismerve, illetve szerdai kijelentéseit figyelembe véve – az új kormányfő nem lesz több a választási csalás miatt jogerősen elítélt, és ezért a miniszterelnöki tisztségtől eleső PSD-elnök kesztyűbábjánál. (És ez nem jelenti azt, hogy Sevil Shhaideh mögött nem áll impozáns szakmai pályafutás – csakhogy ennél a kinevezésnél nem ez volt a fő szempont).
Ráadásul Dragnea utalásaiból akár az is leszűrhető, hogy előbb-utóbb átvenni készül a miniszterelnöki tisztséget, ehhez csupán arra vár, hogy az új parlamenti többség módosítsa a törvényt, amely tiltja jogerősen elítélt személyek kormánytaggá történő kinevezését. Ha az államfő rábólint Shhaideh kinevezésére, a külvilág számára Románia ismét csak a tolerancia mintaországaként és a kisebbségek paradicsomaként tűnik majd fel, hiszen a német államfő mellé most odakerülhet a török származású miniszterelnök.
Ez a felszínen olyan idillt sugall, amely szinte példa nélküli a világon – miközben tisztában vagyunk azzal, hogy a felszín alatt a mindennapok csak akkor „idilliek" a kisebbségiek számára, ha immár elenyésző számú, lassan felszámolódó közösség tagjai, illetve ha Johannis államfőhöz hasonlóan román nemzetiségűnek vallják magukat. Amennyiben azonban kiállnak saját hivatali anyanyelvhasználatuk, nemzeti jelképeik, oktatási intézményeik, valamint kulturális és területi önrendelkezésük mellett, a legsötétebb diktatúrákat idéző hatósági üldöztetés sújtja őket a román „nemzetállam" részéről.
Ezért is lehet kétélű fegyver, hogy az RMDSZ máris sietett legitimálni a várható új kormánytöbbséget, és már a kormányfőjelölt megnevezését követően aláírta az együttműködési megállapodást a PSD-ALDE koalícióval. Még akkor is, ha nem kormányszereplésről van szó, hanem a koalíció parlamenti támogatásáról. Ezzel ugyanis már előre biankó csekket írtak alá a kormányoldal számára, anélkül, hogy érdemben befolyásolhatnák annak lépéseit, hiszen a többsége az RMDSZ nélkül is kényelmesen megvan.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Johannis kivár a kormányfőjelölt kinevezésével
Klaus Johannis államfő az előzetes várakozásokkal ellentétben bejelentette, hogy csak karácsony után nevezi meg az új miniszterelnököt.
Az államfő azután tartott rövid sajtónyilatkozatot a Cotroceni-palotában, hogy befejezte a konzultációt a parlamenti pártok vezetőivel a kormányalakítás témájában. Johannis csütörtökön a Népi Mozgalom Pártja (PMP), valamint a nemzeti kisebbségek frakciója képviselőit fogadta.
A megbeszéléseket követően az államfő röviden megemlékezett az 1989-es romániai forradalomról, a 27 évvel ezelőtti eseményekről. Ezt követően emlékeztetett, hogy a kormányalakításról szóló kétnapos konzultáció befejeződött, a tárgyalások során pedig két javaslat érkezett a miniszterelnök személyére vonatkozóan. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Sevil Shhaideh közgazdászt, míg a Népi Mozgalom Párt Eugen Tomac parlamenti képviselőt jelölte a kormányfői tisztségre.
Johannis kitért arra is, hogy közben a PSD, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ parlamenti többséget alakított. „A következő napokban tárgyalásokat folytatok minderről, és karácsony után nevezem meg a miniszterelnököt" – zárta mondandóját Klaus Johannis a Cotroceni-palotában tartott néhány perces sajtónyilatkozatában. Krónika (Kolozsvár)

Horváth István a kisebbségiség instrumentalizálását látja Shhaideh jelölésében
A politikai korrektség csapdájáról ír Sevil Shhaideh miniszterelnök-jelölt kapcsán a Facebook-oldalán Horváth István szociológus. "A szociáldemokraták által felvetett miniszterelnök annyira polkorrekt profil (nő, muzulmán, menekült/bevándorló a férje) hogy, az ugyancsak többszörösen (vallási, etnikai) kisebbségi államelnöknek a hápogás, nyilvánosan felvállalható mérlegelés lehetősége sem adatik meg" - áll a bejegyzésben, amelyet Horváth még azelőtt közölt, hogy Johannis bejelentette volna, hogy csak karácsony után lesz kormányalakítás. "Minden látszat ellenére a kisebbségiség ilyen mértékű, tartalmú politikai instrumentalizálása, aktuális hatalmi érdekeknek, játékoknak történő (cinikus) alárendelése, nekem inkább sötét, mint rózsaszínű horizontokat vetít előre. Nagyon szeretnék tévedni" - írja még a szociológus. (hírszerk.) Transindex.ro

Ki is a hazafi?
Ahogy az borítékolható volt, nem kellett sokáig várni arra, hogy a román közéletben beinduljon a hazafias mázba csomagolt berzenkedés a miniszterelnöki tisztségre jelölt Sevil Shhaideh ellen annak neme, vallása és nemzetisége miatt.
Vezető szociáldemokrata (PSD) politikusok – köztük Jászvásár polgármestere – máris bánják, mint a kutya, amelyik hetet kölykedzett, hogy az általuk nyújtott biankó csekket kihasználva Liviu Dragnea pártelnök olyan kormányfőjelöltet húzott elő a cilinderből, aki sehogyse fér bele az egységes román nemzetállamról alkotott mítoszba. Persze sokak számára félig-meddig ugyanilyen „sokként” hatott a szász és evangélikus Klaus Johannis államfővé választása is két évvel ezelőtt, a többségnek azonban már csak azért is sikerült hozzászoknia a „német” elnökhöz, mert az untig szereti kidomborítani jó románságát. Márpedig a román nemzetállamról alkotott összképbe ugyanúgy nemigen fér bele, hogy Ștefan cel Mare országában egy török és muzulmán nő lássa el a miniszterelnöki teendőket, mint az, hogy egy Attila vagy Hunor nevezetű férfi. És hogy miért nem, azt az önmagát a fény harcosának tituláló, az ortodoxia egyszemélyes védelmezőjének szerepében tetszelgő George Becali élő karácsonyi televíziós adásban meg is indokolta: mert ezzel Isten ellen vétkeznének a románok.
Persze elintézhetnők az egészet egy kézlegyintéssel, miszerint az is balga, aki odafigyel egy zavaros elméjű korábbi börtöntöltelék hagymázas eszmefuttatásaira. Csakhogy a PSD elnöke tulajdonképpen azt kénytelen enni, amit főzött, a kampány során ugyanis ő (és „dicső” elődje, Victor Ponta) szabadította ki a román (ál)hazafiság szellemét a palackból azzal, hogy az ország érdekei ellen cselekvő idegenekként állította be a csak Julienként és Wernerként emlegetett kormányfőt, illetve az államelnököt. Nincs min csodálkoznia Dragneának, ha választása nem arat osztatlan sikert: a társadalom egy része nyílt vagy lappangó idegengyűlölete okán nézi rossz szemmel a kormányfőjelöltet, a másik fele pedig amiatt, mert jól tudja, hogy a kiszemelt nem más, mint a PSD-elnök bábja.
Mellesleg egy normális országban nem kellene problémát okozzon a miniszterelnöki poszt várományosának neme, vallása és nemzetisége. A valóságban Sevil Shhaidehhel sem ez a baj, hanem hogy annak a balliberális koalíciónak a kormányprogramját kellene megvalósítania, amely a választást megelőzően olyan ígéreteket fogalmazott meg – kezdve a béremelésektől az adócsökkentésekig –, amelyek gyakorlatba ültetéséhez nemhogy a román, de a német költségvetés sem lenne elegendő. Valójában ezzel ártanak a legtöbbet az országnak.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Klaus Johannis: a PSD-ALDE javasoljon új kormányfőjelöltet
Nem bízza meg a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnök-jelöltjét, Sevil Shhaideht kormányalakítással az államfő. Klaus Johannis december 27-én, kedden felkérte a PSD-t, hogy javasoljon új jelöltet. Cikkünk frissül.
Az elnöki palotában tartott rövid sajtónyilatkozatában az államfő nem indokolta meg döntését. Csupán annyit mondott, hogy mérlegelte a Sevil Shhaideh kijelölése ellen és mellett szóló érveket, és úgy határozott: felkéri a szociáldemokratákat, hogy javasoljanak mást a kormányfői tisztségre.
Mint ismert, a PSD elnöke, Liviu Dragnea karácsony előtt azt nyilatkozta, Sevil Shhaideh az együtt kormányozni kívánó, Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE) álló koalíció miniszterelnök-jelöltje, és nem kívánnak más személyt javasolni a tisztségre. „Ha pedig az államfő elutasítja a jelöltünket, akkor máshol találkozunk” – jelentette ki a politikus, aki vélhetőean arra utalt: a választásokon győztes pártok megpróbálják majd felfüggeszteni hivatalából Klaus Johannist.
A török származású Sevil Shhaideh feddhetlenségével kapcsolatban nem merültek fel aggályok, a közgazdász végezettségű hölgy tavaly fejlesztési miniszter is volt egy fél évig.  Férjéről, Akram Shhaidehről azonban kiderült: a háborús bűnökkel vádolt szíriai diktátor, Bashar al-Assad támogatója, emellett kormányzati tisztséget is betöltött Damaszkuszban. Egyes értelmezések szerint ez is volt az oka annak, hogy Klaus Johannis államfő múlt csütörtökön elhalasztotta a miniszterelnök megnevezését.
Băsescu: ez nem hiúsági kérdés
„Liviu Dragneának és Klaus Johannisnak kötelessége azonnal megoldást találni a kialakult helyzetre. Gondoskodni kell arról, hogy az új jelölt és az új kormány tagjai ne legyenek a titkosszolgálatok által irányított emberek” – írta percekkel az államfő bejelentése után Facebook-bejegyzésében Traian Băsescu volt államfő. Hozzátette: indulásból el kell vetni az államfő felfüggesztésének lehetőségét. 
A PNL üdvözli a döntést
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke üdvözölte Klaus Johannis döntését, mert szerinte az ország érdekét szolgálja. „Az elnök alkotmányos joga visszautasítani a miniszterelnök-jelölt személyét, és meg vagyok győződve arról, hogy döntésének jó alapja van” – írta közleményében Raluca Turcan. Hozzátette: Románia következő kormányát meg kell óvni bárminemű támadási felülettől, különösképpen a jelenlegi bonyolult nemzetközi kontextusban.
A politikus szerint megengedhetetlen, hogy a román kormány Liviu Dragnea játékszerévé váljon, amelyet közvetítőkön keresztül irányít. „A PSD azt mondta, hogy tízezer szakértőjük van. Ha ez igaz, akkor nem lesz nehéz dolguk újabb miniszterelnök-jelöltet találni. Olyan valakit, akinek a munkássága ismert, akinek nincsenek gyenge pontjai, és nincs büntetett előélete” – tette hozzá a PNL ügyvivő elnöke.
Az USR is Johannis mellé állt
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) üdvözli, hogy Johannis nem bízza meg kormányalakítással Sevil Shhaideht - nyilatkozta kedden Cristian Ghinea, az USR parlamenti képviselője.  "A kinevezés ellen szavaztunk volna amúgy is. Egy bizarr jelölés, nagyon keveset tudunk a személyéről. Kerestünk az elmúlt időszakban képeket Sevil Shhaidehről, de nem találtunk. Bizarr dolognak tartjuk, hogy egyfajta szellemet jelöljenek a román kormány élére. Nem tudjuk, milyen érvek győzték meg az államfőt, hogy így döntsön, de úgy gondoljuk, hogy a döntés elnöki mandátuma alkotmány-adta keretei között történt" - nyilatkozta Ghinea a parlamentben.
A képviselő azt mondta: az USR bölcs megfontolásra int mindenkit és arra kéri az érintetteket, hogy ne kezdődjön el a hiúságok harca. "Úgy értettem, hogy a Szociáldemokrata Pártban sokan elégedetlenek, mert nem volt egy valós belső konzultáció. Ha pedig Dragnea és Iohannis közötti hiúsági harcra kerül sor, én azt hiszem, hogy Dragnea fog veszíteni. Maradjunk nyugton és legyünk bölcsek, nincs itt világvége akkor sem, ha nem Dragnea úr védence lesz a miniszterelnök" - tette hozzá Ghinea.
Kelemen Hunor: Dragnea javasoljon új jelöltet
Liviu Dragneának mást személyt kell javasolnia a kormányfői tisztségre Sevil Shhaideh helyett. Az RMDSZ támogató szavazata az újonnan javasolt jelölt személyétől függ - nyilatkozta az Agerpresnek kedden Kelemen Hunor. A szövetségi elnök úgy fogalmazott: nem hinné, hogy Dragnea kétszer egymás után ugyanazt a kormányfőjelöltet nevezné meg, mert "ha egyszer már elutasították Sevil Shhaideh asszony személyét, akkor másodszor is el fogják." maszol.ro

Elnöki sakk-matt?
Különösebb magyarázat nélkül utasította vissza az SZDP miniszterelnök-jelöltjét Klaus Iohannis államelnök. Lépése nem meglepő, mert bár nagyon ravasznak és megvétózhatatlannak gondolta döntését a győztes párt elnöke, Liviu Dragnea, utóbb kiderült, ezer sebből vérzik, és rendkívül támadható.
Beárnyékolta a szociáldemokraták fergeteges választási győzelmét a tény, hogy pártelnökük nem lehet kormányfő. Napokig tették-vették, hogy mennyire megérdemelné, mily megfelelő a feladatra, de az elnök rendíthetetlennek bizonyult, megismételte: elítélt vagy büntetőeljárás alatt álló jelöltet nem nevesít a magas tisztségre. Amikor egy héttel ezelőtt Dragnea előállt a nagy meglepetéssel, első ránézésre valóban visszautasíthatatlannak tűnt ajánlata: egy nőt jelölt, aki ráadásul a tatár kisebbség soraiba tartozik, és muzulmán vallású. Számosan vélekedtek úgy, hogy Románia így igazodhat az európai trendekhez, maximális toleranciáját igazolja, ha elfogad egy ilyen miniszterelnököt. Csakhogy nagyon hamar napvilágra kerültek a háttér-információk, kiderült, a hölgy férje a véreskezű szíriai diktátor, el-Aszad híve, s bizony ez már nehezen illeszthető az európai, atlanti törekvések sorába. Karácsonykor is folytak a találgatások, mi lehet Dragnea döntése hátterében, azonkívül, hogy egy könnyen irányítható bábot állítana a kormány élére. Volt, aki Oroszországhoz közeledését látta a jelölés mögött, más a demokratikus értékekkel való leszámolás kezdetét, mondván, így szakít az SZDP vezére a kényes Nyugattal, hogy leállíthassa aztán a korrupcióellenes ügyészség oly sok politikustársát érintő ténykedését. Húzása nem jött be, az elnöki ellenállás miatt jelöltje nem lehet az új kormány vélt vagy valós feje.
Az államfői bejelentés után jó négyórás dilemmázást követően álltak a közvélemény elé a győztes koalíció vezetői. Megdöbbenve, értetlenül, de harcra készen – körülbelül ez derült ki nyilatkozataikból. Dragnea kényes helyzetbe került, hisz többször kijelentette, más jelöltet nem nevesít, visszakoznia kell, ezért támadásba lendült, Iohannist vádolta, hogy politikai válságba akarja sodorni az országot, nem hajlandó elfogadni a választások eredményét, saját és pártja érdekeinek rendeli alá az oly fontos nemzeti érdeket. Meglebegtették ismét az elnök felfüggesztésének lehetőségét, de azt is, fontolóra veszik, mi legyen a következő lépésük, mintegy jelezve: ők, a józan ítélőképességű győztesek hajlandóak a kompromisszumra, eleget tesznek az elnöki kérésnek, és előállnak egy másik jelölttel, de mindezt csakis azért, mert az ország érdeke ezt kívánja.  Az már bizonyos, a szociáldemokraták gyors kormányalakítási álma elúszott, idén már nem lesz új kabinetje az országnak. Iohannis, aki eddig mindig kiszámítható volt, most nagy elődje, Băsescu mintájára elkezdett játszani. Sakk-mattot adott, de még nem tudni, húzása apró fricska, ellenfelei bosszantása csupán, vagy ismét elkezdődik a paloták közötti ádáz háború.  
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragneáék felfüggesztéssel fenyegetik Johannist
Liviu Dragnea szerint megrökönyödve vett tudomást az államfő kedden bejelentett döntéséről. A PSD-elnök úgy véli, Sevil Shhaideh kormányfővé való kinevezésének elutasításával Klaus Johannisnak az a célja, hogy politikai válságba sodorja az országot.
A szenátust irányító Călin Popescu-Tăriceanuval, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnökével közösen tartott kedd délutáni sajtótájékoztatóján Dragnea elmondta, az egész országhoz hasonlóan valamennyien „megrökönyödve vették tudomásul" az államfő bejelentését.
„Kollégáimmal együtt kielemeztük a helyzetet, próbáltunk olyan alkotmányos és tisztességes indokokat találni, amelyek e döntés hátterében állhatnak. Egyetlen alkotmányos okot sem találtunk. Szerintünk ez az ember politikai válságba akarja sodorni Romániát" – fogalmazott sajtónyilatkozatában a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Dragnea elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek nevezte Johannis döntését. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét betöltő szociáldemokrata politikus leszögezte: sem Sevil Shhaideh, sem annak szíriai férje „nem áll kapcsolatban terroristákkal", és nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Románia számára. Dragnea szerint az államfő minden áron meg akarja akadályozni a szociáldemokratákat kormányprogramjuk érvényesítésében. Szerinte Johannis abban reménykedik, hogy ha a parlament felfüggeszti őt hivatalából, azzal „újraépítheti" magát, vagyis visszanyerheti a választók bizalmát.
Liviu Dragnea elmondta, a balliberális koalíció a következő két napban dönt arról, mit lép azok után, hogy az államfő nem hajlandó megbízni kormányalakítással a két alakulat által jelölt Sevil Shhaideht. „Amennyiben arra a következtetésre jutunk, hogy az ország érdekei megkövetelik Klaus Johannis államfői tisztségből való felfüggesztését, nem fogunk tétovázni" – jelentette ki a PSD elnöke.
„Konzultáltam a kollégáimmal, és legkésőbb holnapután döntenünk kell. A 12 órakor beszédet tartott személyt parafrazálva: alaposan meg kell fontolnunk a dolgot, de döntésünk meghozatalakor nem a saját vagy egy bizonyos csoport, hanem az ország érdekeit kell szem előtt tartanunk. Rengeteg üzenetet kaptunk, amelyekben az államfő tisztségből való felfüggesztését kérik az emberek. Amennyiben arra a következtetésre jutunk, hogy az ország érdeke ezt kívánja, nem habozunk, és kezdeményezni fogjuk az államfő felfüggesztését" – fogalmazott Liviu Dragnea.
Tăriceanu a sajtótájékoztatón ama véleményének adott hangot, miszerint az államfőnek közvetítő szerepet szán az alkotmány, hogy megszervezze a pártok közötti kormányalakítási egyeztetéseket, amikor azok nem tudnak megállapodni. Most viszont egy formálisan is megalakult többségi koalíció miniszterelnök-jelöltjét utasította el, amivel szerinte Johannis túllépte alkotmányos hatáskörét.
A szenátus elnöke egyúttal azt állította: az államfő már a választási eredmények közzétételének másnapján egy magánbeszélgetésben a mérleg nyelvét képező ALDE társelnökeinek tudomására hozta, hogy „totális" háborút akar indítani a PSD ellen, és mindent megtesz, hogy ne kelljen szociáldemokrata kormányfőt jelölnie. Krónika (Kolozsvár)

Felfüggesztés, hat lépésben – a Băsescu-forgatókönyvet alkalmazzák Johannisra is?
A parlamenti választásokon Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége fontolóra vette Klaus Johannis tisztségéből való felfüggesztését, mivel államfő elutasította a miniszterelnök-jelöltjüket.  A forgatókönyv ismert, alkalmazták már Traian Băsescu volt elnök esetében is.
Klaus Johannis lenne Traian Băsescu után a második, tisztségéből felfüggesztett államfő Romániában, ha a PSD-ALDE koalíció valóban kezdeményezné eltávolítását az elnöki hivatalból. Ismert, hogy a volt államfő leváltása kétszer is elbukott a népszavazáson. A PSD-ALDE-nak azonban most könnyebb a dolga, mert a referendum érvényességi küszöbe 50 százalékról 30 százalékra csökkent.
Az alaptörvény szerint az alkotmány előírásait megsértő „súlyos cselekedetek” elkövetése esetén Románia elnökét felfüggesztheti együttes ülésén a képviselőház és a szenátus, a képviselők és szenátorok többségének a szavazatával, az alkotmánybíróság véleményezése után.
Az alkotmány „súlyos megsértése” azonban értelmezhető: Traian Băsescu esetében például 2007-ben a taláros testület úgy ítélte meg, hogy az általa elkövetett cselekedetek nem minősülhetnek súlyos alkotmányszegésnek. Az államfő az ellene felhozott vádak ellen védekezhet a parlamentben.
A tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselők és a szenátorok összességének legkevesebb egyharmada kezdeményezheti, és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni. A határozattervezetben fel kell tüntetni az államfő által elkövetett súlyos alkotmányszegést vagy szegéseket.
Az alkotmánybíróság csak véleményez
Az új román parlamentnek 465 tagja van, a felfüggesztés kezdeményezéséhez tehát 155 aláírásra van szükség. A PSD és az ALDE  250 mandátummal rendelkezik. Az aláírások összegyűjtése után a felfüggesztésről szóló parlamenti határozattervezet az alkotmánybírósághoz kerül véleményezésre. A taláros testület álláspontja konzultatív jellegű.
Harmadik lépésként, 24 órával az alkotmánybíróság álláspontjának közzététele után a parlament két háza együttes ülésén vitát folytat és szavazattal dönt az elnök felfüggesztéséről. Az együttes ülésre meghívják magát az államfőt is, aki – ha kéri – a vita során bármikor szót kaphat, hogy magyarázatot adhasson az ellene felhozott vádakra. A felfüggesztésről a képviselők és a szenátorok egyszerű többsége dönt urnás szavazással. A PSD és az ALDE nyilván rendelkezik a szükséges többséggel a parlamentben.
Az állam élén: Tăriceanu vagy Dragnea
Ha a parlament a tisztségből történő felfüggesztés mellett dönt, akkor a következő lépésben az államfő helyét, ideiglenes jelleggel, sorrendben a szenátus elnöke – jelen esetben Călin Popescu Tăriceanu – vagy a képviselőház elnöke – azaz Liviu Dragnea – veszi át. A ügyvivő elnök átveheti a „tényleges” elnök valamennyi hatáskörét, ám nem fordulhat a parlamenthez országos fontosságú, a nemzet egészét érintő kérdésekkel, nem oszlathatja fel a törvényhozás fórumát, nem írhat ki népszavazást.
Ha a parlament megszavazza az államfő tisztségéből történő felfüggesztését, akkor az ötödik lépésben a határozatot eljuttatják a kormánynak, amelynek harminc napon belül ki kell írnia az elnök leváltásáról döntő népszavazást. A referendum akkor érvényes, ha az állandó választói névjegyzékben szereplő személyek harminc százaléka az urnákhoz járul. Ha a voksolók többsége rábólint az államfő felfüggesztésére, akkor helyét átveszi az ügyvivő elnök.
Hatodik lépésként az államfői tisztségét megüresedettnek nyilvánítják. Ebben az esetben a kormánynak három hónapon belül újabb elnökválasztást kell kiírnia.
Bogdán Tibor maszol.ro