Több szülő részrehajlással vádolja a maroshévízi Kemény János Gimnázium vezetőségét. Üdítővel kevert vizeletet itatott osztálytársával egy kilencedikes diák a maroshévízi Kemény János Gimnáziumban, az iskola vezetősége mégsem büntette meg ezért a gyermeket. Gyújtogatás miatt levonták egy hetedikes magaviseleti jegyét, azonban elmaradt a felelősségre vonás egy másik gyújtogató diák esetében. Többen panaszkodnak: az iskola vezetősége részrehajló a tehetősebb családok gyermekeivel szemben, mégsem tesznek feljelentést, mondván, a gyerek issza meg a levét. Séra Ilona, az iskola aligazgatója cáfolja a részrehajlást. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes nehezményezte, hogy az iskola nem jelentette ezeket a tanfelügyelőségnek. /Jánossy Alíz: Szelektív diákbüntetés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Gaál András festőművész egyike volt azon kevés erdélyi magyar művészeknek, akinek az 1970-es években sikerült nemzetközi porondon is megméretkeznie. A Hajdúböszörményi művésztelepről két egymást követő évben díjjal tért haza. A következő évben hiába küldtek névre szóló meghívót részére, csak román művészeket engedtek ki az országból. A gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotóközpont létrehozása Zöld Lajos érdeme. Teljesen romos állapotban volt a kolostor épülete, Zöld Lajos kezdte rendbe hozni, 1974-ben meghívtak harmincöt művészt, ez volt az első tábor. Amikor tízéves volt a tábor, akkor kérték, hogy adják át művészeti célokra a kicsi iskolát. Azt mondták nekik, ott van a romos Lázár-kastély, javíttassák ki, és hozzanak létre ott képtárat. Zöld Lajos szervezte meg akkor is munkákat. Egyedi a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény, hiszen nincs még egy olyan képzőművészeti tábor, aminek az első munkától az utolsóig minden egyes alkotása leltári számmal és értékbecsléssel lenne ellátva. Gaál András 2001 óta Magyarországon, Pannonhalmán él. Nem hagyta el szülőföldjét, mondta, mert ide tartozik, de ott is van műterme. Amit ott alkot, azt ott állítja ki, amit pedig idehaza fest, azt itt. Gaál András /sz. Gyergyóditró, 1936. márc. 9./ a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészet-pedagógia szakán végzett. 2004. június 19-én állandó kiállítása nyílt Gyergyóditróban. /Jánossy Alíz: Portré az elvtárs születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

Alternatív irodalmi vetélkedőt tartottak Gyergyószentmiklóson. Erdély neves gimnáziumainak negyven irodalomkedvelő tanulója mérte össze tudását Gyergyószentmiklóson, a kilencedik Hermészkedő vetélkedőn. A diákok elemzési készségét fejlesztő, önálló olvasatra-értelmezésre ösztönző alternatív verseny kezdeményezői Orbán Gyöngyi és Fóris-Ferenczi Rita kolozsvári egyetemi oktatók. Írásbeli pályamunkával jelentkezhettek a diákok. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban zajló második szakaszon újabb írásbeli és szóbeli próbán vettek részt a versenyzők. /Jánossy Alíz: Hermész gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Kiss Csaba marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő kortárs drámaíró Világtalanok című két részes drámáját mutatja be április 11-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kövesdy István rendezésében. A drámában a társadalom perifériáján tengődők életképeiből megrázó szociológiai problémák tárulnak fel. Szatmárnémetiben április 11-én mutatja be a Légvár című előadást az Északi Színház Harag György Társulata, Csurulya Csongor rendezésében, Henrik Ibsen szövegeinek felhasználásával. A 2007-től a társulathoz szerződött rendező a Solness építőmester című drámát használta kiindulópontként, de egy másik darabjából, a Ha mi, holtak feltámadunkból is emelt be szövegrészeket. /Jánossy Alíz: Világtalanok: dráma újsághírből. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

„Versenytársnak, nem ellenfélnek tekintjük az RMDSZ és más politikai pártok által támogatott, illetve a függetlenként versenybe szálló jelölteket, hiszen két hónap múlva már munkatársként kell felelős döntéseket hozni” – jelentette ki Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke, aki a közeljövőben tárgyalóasztalhoz szeretné hívni az RMDSZ, illetve a független jelöltek kampányfőnökeit. Az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének jelöltlistája a március 30-án szervezett előválasztáson dőlt el. /Jánossy Alíz: Versenytársnak tekintik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Csupán Ioan Talpes szenátor válaszolt Márkos András képzőművész és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Alkotóközpont közös szervezésében meghirdetett A bűnbocsátó cédulák újraélesztése című performanszra. A rendezvény fő célja a honatyákkal – szenátorokkal és képviselőkkel – való közös elmélkedés, közös alkotás volt. Márkos András képzőművész az eredetileg négynaposra tervezett akció helyszínéül a Lázár-kastély lovagtermét választotta. Ioan Talpes elmondta: „Nemcsak azért tartottam fontosnak eljönni, mert Márkos jó barátom, és tudom, ha ő valahová meghív, ott rendkívüli dolog történik” A szenátor októberben, a parlamenti ciklus végén a román parlament épületében szeretné kiállíttatni a Márkos által készített bűnbocsátó cédulákat. A kiállítás-megnyitót követően Ferenc Ervin ferences szerzetes tartott előadást az önvizsgálatról és a hét fő bűnről. /Jánossy Alíz: Bűnbocsánat közömbös politikusoknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Mivel Szász Jenő nem indul a polgármesteri tisztségért, bárki nyerjen is, Székelyudvarhelynek mindenképpen csak jobb lesz – jelentette ki Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Komolyan veszi a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjét, Orbán Árpádot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke az RMDSZ színeiben indul a megyei tanácselnöki székért. Elmondta, megyei önkormányzati elnökként az úthálózat, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére fordítana különös figyelmet, emellett szeretné ösztönözni a munkahelyteremtést és javítani a kórházak felszereltségét. A jelölt szerint „székely újjászületésre” van szükség ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm egységgé váljon. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke Gyergyószentmiklóson bemutatta Weil Gyulát, az RMDSZ helyi polgármesterjelöltjét. Az udvarhelyi önkormányzati választás Székelyudvarhelyen nem korlátozódik MPP–RMDSZ-párharcra, színre lépett ugyanis egy harmadik, alternatív csoportosulás Zöld Párt néven. A csoportosulás Kolumbán Gábort, a Sapientia Egyetem oktatóját, a megyei önkormányzat volt elnökét tekinti mentorának. /Jánossy Alíz, Pengő Zoltán: Székely újjászületés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Weil Gyula gyergyószentmiklósi RMDSZ-es polgármesterjelölt visszalépését követeli a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete. „Ha Kelemen Hunor, az RMDSZ országos kampányfőnöke óvást emelt a csíkszeredai Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltsége vezetőjének jelölése ellen, mi csupán felkérjük Weil Gyulát, mondjon le jelöléséről” – közölte sajtótájékoztatóján Árus Zsolt, az MPP alelnöke, mert Weil ugyanúgy megszegte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, akárcsak Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője. Bokor függetlenként szállt volna versenybe a csíkszeredai polgármesteri székért, indulása ellen Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyújtott be óvást azzal, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon. A felszólításra Kelemen Hunor reagált. Leszögezte, felmentették tisztségéből Weil Gyulát. /Jánossy Alíz: Weil visszalépését követeli az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Cseres Tiborra, a „nemzeti felelősség írójára” a hét végén szülőfalujában, Gyergyóremetén. Anyanyelvi vetélkedőt, sport- és rajzversenyeket szerveztek. A Cseres-emlékmű megkoszorúzása után tartották a hagyományos szavalóversenyt. Az író-olvasó találkozón beszélgetett a közönséggel a Krónika két munkatársa, Papp Attila Zsolt költő és Burus János Botond író. A Cseres-napokat néptánctalálkozó és sportvetélkedők zárták. /Jánossy Alíz: Cseres-napok Gyergyóremetén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Márkos András képzőművész /sz. Csíkszereda, 1950. jún. 16./ 1973-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, reklámgrafikus volt majd muzeológus a csíkszeredai múzeumban. 1978–80 között a sepsiszentgyörgyi Magyar Állami Színház díszlettervezője. 1981 óta Németországban él. Társaival létrehozta a Die Gruppe képzőművészeti csoportosulást. /Jánossy Alíz: Mindig szemben az árral. Beszélgetés Márkos András képzőművésszel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Egyes hírek szerint Ferenczy Károly székelyudvarhelyi üzletember, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógora az elmúlt napokban megvásárolta a Gyergyó Tv-t. Ferenczy Károlyt nem volt hajlandó konkrét választ adni, a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az 1990-es évek elején indult Syn Tv-t először egy brassói befektetői csoport, majd Hodgyai Géza, a Kabelkon Kft. tulajdonosa vásárolta meg. Hodgyai Fény Tv néven indított új adót, ami a mai napig sugároz. A szerkesztőség néhány kivált tagja létrehozta az Objektív Tv-t. Ez utóbbit megvásárolta Bajkó Tibor, a Tigard System Kft. tulajdonosa, átvéve a stúdiófelszerelést és az engedélyek jogát. A nagy tervekkel induló Gyergyó Tv 2007 márciusában kezdte el a műsorszórást. /Jánossy Alíz: Gazdát cserél a Gyergyó Tv? = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

„Több mint hatvan éve járt utoljára magyar címeres vonat Székelyföldön, hívás nélkül is tudom, mi a kötelességem” – jelentette ki Szilágyi Lőrinc gyergyókilyénfalvi plébános, aki híveivel érkezett a Csíksomlyóra igyekvő magyarországi zarándokok fogadására a gyergyószárhegyi vasútállomásra. A Budapestről indult, Magyarország címerével ékesített mozdony vontatta szerelvénynek ugyanis Székelyföldön Gyergyószárhegyen volt az első megállója május 9-én este. Itt csatlakozott a magyarországi zarándokok népes csoportjához Tánczos Barna szállításügyi államtitkár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A Budapest–Csíkmadéfalva nosztalgiajárat Budapestről indult, Székelyföldre érkezése előtt több Nagyváradon és Kolozsváron is megállt. Székely ruhás lányok és fiúk felszállnak a vonatra, valamennyi utast megkínálták. Gábor László gyergyószárhegyi polgármester szíverősítő szilvapálinkával kínálta az utasokat, akiket Csíkszentdomokoson fúvószenekar fogadott. A szerelvényen lévők a vágányok mellett állókkal közösen énekelték a közismert Kossuth-nótákat. Csíkrákosra sötétben robogott be a vonat, a korábbiakhoz hasonló szívélyességgel fogadták az utasokat. „Tartsunk össze! Összetartozunk” – kiáltották többen. Csíkmadéfalváig minden állomáson magyar zászlót lobogtató, integető vendégvárók köszöntötték a zarándokokat. A nosztalgiavonat utasai a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, Gyimesbükkig is eljuthattak, ahol az egykori MÁV-őrházban vasúttörténeti kiállítás nyílt. Két és fél millió forint gyűlt össze magánadakozásból az őrház javára. Kezdeményezésüket támogatta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, illetve a Román Vasúttársaság is. „Csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik” – fejtette ki Tánczos Barna. Hozzátette, hogy a magyar felségjelet viselő mozdony áthaladását Románián az Európai Unió azon törekvése tette lehetővé, amely a határok átjárhatóságát célozza. /Jánossy Alíz: „Tartsunk össze! Összetartozunk!” = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

„A kereskedelemben nem forgalmazzuk ezt a könyvet, de egy Zöld Lajos által összeállított lista alapján mindenkinek ajándékozunk egyet, aki kivette részét a Lázár-kastély építésében és restaurálásában” – hangzott el a Szekértábor a Szármány hegyén /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című dokumentumgyűjtemény bemutatóján a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében. Dávid Gyula író és Zöld Lajos, a szárhegyi művésztábor egyik megálmodója írta és szerkesztette az 1980, 1990 és 2000-ben szervezett írótáborok jegyzőkönyvei alapján készült kötetet. Gálfalvi Zsolt író a tízévenként megrendezett írótáborok hangulatát elevenítette fel. Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője a kötetbe került szövegek fő erényeként azt említette, hogy a magyar nyelv történelmének egy részét képezik, hűen tükrözik azokat az írói törekvéseket, amelyek a diktatúra idején alkotó szerzők munkáját jellemezték. Dávid Gyula társszerző kronológiai sorrendbe rendezte a három írótábor jelentősebb eseményeit, arra is kitérve, hogy az első táborozás után számos erdélyi magyar írót meghurcoltak a szárhegyi táborozás miatt. /Jánossy Alíz: Ajándékkönyv a támogatóknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Iskolamonográfiával és egyhetes ünnepi rendezvénysorozattal készülődik a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium fennállásának századik évfordulójára. Az ünnepi eseményt október 20–26. között tartják, amikor iskolamúzeumot nyitnak meg. Az iskola 1968-ban, fennállásának 60. évfordulóján vette fel a Salamon Ernő nevet, a városban született költő emlékére. Világbanki támogatással 2001–2003 között felújították és modernizálták az iskolaépületet. Az iskola közel hatszáz diákja 13 tanteremben tanulhat, külön fizika, biológia, kémia, idegen nyelv, magyar-néprajz, földrajz, történelem, vallás és informatika szaktermek állnak a tanulók rendelkezésére. Rokaly József, az iskola egykori diákja és későbbi tanára monográfiát ír az intézményről. /Jánossy Alíz: Diákünnep kóstolóval. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Hosszas kutatás, a történészekkel való konzultálás után készültek el a huszárruha-rajzok – hangoztatta Somogyi Győző magyarországi Munkácsy-díjas grafikus gyergyóditrói kiállításának megnyitóján. A szabadságharc hadserege című, negyven színes grafikából álló tárlatanyag csupán ízelítő abból a terjedelmes sorozatból, amelyet a művész az 1848–49-es szabadságharc katonai egyenruháiról készített. „Az 1980-as évekig senki nem rajzolta meg ezeket az egyenruhákat. Ezekből a rajzokból keltek életre azok a mai huszárok, akik a ‘48-as katonai hagyományokat ápolják” – indokolta a művész történelmi alapossággal végzett munkáját. A gyergyószentmiklósi Földváry Károly Egyesület 11. Székely Határőr Huszárezredének egyenruhái is Somogyi rajzai alapján készültek, és az ezred zászlóját is a veszprémi művész tervezte. Somogyi Győző témáit a magyar történelemből és vallásból meríti. A történelmi hősök megformálásában figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt – hangzott el a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsújának időpontjára időzített tárlat megnyitóján. A képeket hamarosan Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is kiállítják. /Jánossy Alíz: A szabadságharc hadserege vonult fel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

„Gyergyószentmiklós a hűség városa” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az MPP gyergyószentmiklósi székházában. A pártelnök elismerő szavakkal illette a párt gyergyószentmiklósi szimpatizánsait, amiért Mezei János polgármester-jelöltet „esélyes induló helyzetbe” hozták a helyhatósági választások második fordulójára. Szász Jenő elítélte Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, miszerint az MPP „elorozta” a szavazókat a szövetségtől. „Ne tolvajozza le azt a százezer embert, aki a június elsejei választásokon élt a demokrácia biztosította szabadságával és a választás lehetőségével” – hangoztatta Szász. Szász Jenő szerint elérhető, hogy a többségében magyarok lakta településeken az RMDSZ-es polgármesterek mellett MPP-s alpolgármesterek tevékenykedjenek, illetve fordítva. /Jánossy Alíz: Szász Jenő: Markó ne tolvajozzon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./ Thamó Csaba Hargita megyei MPP elnök elmondta, valamennyi olyan Hargita megyei településen, ahol listát állított az MPP, sikerült bejuttatni képviselőit a helyi önkormányzatokba. A Magyar Polgári Párt öt községben nyerte el a polgármesteri széket: Derzsben, Bögözben, Szentábrahámon, Farkaslakán, illetve Kápolnásfaluban. A helyhatósági választások második fordulójában az MPP jelöltje versenyben van Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Gyergyóújfaluban, Kányádon és Fenyéden. /Szász Emese, Balázs Katalin: Együttműködést ajánl az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Porzsolt Erzsébet gyergyói tájat megörökítő akvarelljeiből nyílt tárlat Gyergyószentmiklóson. „Kiállításainkkal a női élet sokoldalúságát kívánjuk megmutatni” – hangoztatta Kisné Portik Irén néprajzkutató, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ néprajzi referense. Porzsolt Erzsébet festőművész is aktív résztvevője a gyergyószárhegyi alkotóközpont által összehívott kézműves-táboroknak, a népes asszonyközösségből egyedül ő tud rececsipkét készíteni. A tárlatnyitóra érkezett közönség az akvarellek mellett megcsodálhatta az asszonyok keze nyomán színesedő kézimunkákat, illetve a Porzsolt Erzsébet készítette rececsipkét is. /Jánossy Alíz: Csipke és akvarell. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Rendőrségi kihallgatásra idézték be Balázs Katalin újságírót, a Hargita Népe gyergyószentmiklósi tudósítóját a napokban. Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje ismeretlen tettes ellen megfogalmazott bűnvádi panaszlevelében ugyanis őt nevezte meg, mint aki információval szolgálhat arról, hogy ki rejtőzik az antiweil@yahoo.com email-cím mögött. Erről a címről a Gyergyóért intenetes levelezőlistára érkezett egy levél a polgármesterjelölt nevében, miszerint visszavonja jelölését. Ezt megelőzően ugyancsak az antiweil@yahoo.com címről küldtek egy kisfilmet is a YouTube honlapra. Balázs Katalin tagadta a vádat. Emil Cosa, a gyergyószentmiklósi rendőrség parancsnoka semmilyen információt nem volt hajlandó közölni az ügyről. /Jánossy Alíz: Gyanúsított újságíró. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

„Weil Gyula ne bújjon Borboly Csaba mögé, ha velem akar vitázni” – jelentette ki Mezei János, a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje. Borboly Csaba, a megyei tanács újdonsült elnöke ugyanis a sajtó képviselőihez eljuttatott körlevelében arról értesítette, hogy a Gyergyó Tv-ben kíván vitázni Mezei Jánossal. Weil Gyulának, Gyergyószentmiklós RMDSZ-es polgármesterjelöltjének kampányolt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. /Jánossy Alíz: Mezei elutasítja a vitát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Az újságíró a Krónika napilapot böngészgette egy bírósági tárgyalóteremben, az egyenruhás biztonsági őr kérte, tegye el az újságot. Az újságíró megkérdezte az intézmény elnökét, melyik törvény tiltja, hogy a bíróság tárgyaló-várakozó teremben olvasson. Kiderült, ilyen törvény nincs, csak az büntethető, ha zavarja a tárgyalást. Ezután megkérdezte a szigorú őrt: milyen alapon tiltja az olvasást? Kiderült, a belső rendszabályzat tiltja, azonban az titkos, így nem lehet megmutatni. Az újságpapír zizegtetését akár csendháborításnak is minősítheti, és köszönje meg, hogy nem büntette meg. Erre kijelentette, hogy újságírói minőségében ezt megírja. Az őrnek erre is volt válasza: „újságíró be sem mehet a tárgyalóterembe, vannak bíróságok, ahol ezt az ajtóra is kiírják”. /Jánossy Alíz: Olvasni tilos! = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A román szóbeli vizsgával kezdődött el az érettségi. Hargita megyében az elmúlt három évben 87 százalékos volt a sikeres érettségizők aránya – a legtöbben a román vizsgán buktak. /Jánossy Alíz: Hiányzik a román szókincs. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

Gyergyószentmiklóson mutatkozott be a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont. „Egy-egy hagyományos mesterség megszűntével hozzávetőleg 30–40 szóval lesz szegényebb nyelvünk” – jelentette ki Bajna György nyugalmazott újságíró a kiállításmegnyitón, amelyen Balázs Ödön népi mesterségeket dokumentáló fotóit mutatták be. A fotókon megörökített „megismételhetetlen pillanatokban” néprajzi értékű momentumokat rögzített a fotós, a globalizáció térhódításával az igavonó állatok segítségével végzett földművelés eszköztára a megnevezésekkel együtt feledésbe merülhet. Könyvbemutató is volt. Jakab Rozália Visszanéztem alkonyatkor című könyve a nyugdíjas tanítónő személyes történetén keresztül láttatja a történelmi múlt egy szeletét. István Lajos és Szőcs Lajos Taplómegmunkálás Korondon című könyvében a szerzőpáros a mesterség 130 éves korondi hagyományára tekintett vissza. /Jánossy Alíz: Hargita megyei szomszédolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Az elmúlt tíz nap alatt az Ars Topia Alapítvány szervezte és a gyergyócsomafalvi önkormányzat, valamint a plébánia hivatal támogatta kalákával felépítették a veresvirági kilátót, a felső-nyírkerti borvízfürdőt és hőkatlant, rendezték a Maros-parti iskola környékét, helyreállították a központi borvízkutakat, két szőnyegmosó padot építettek a Maroson, utcai padokat, utcanév- és információs táblákat helyeztek el a község különböző pontjain. A kalákázók Magyarországról, Erdélyből, Bukarestből, Németországból érkeztek. /Jánossy Alíz: Megújult a borvízfürdő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Több mint kétszázan jelentkeztek véradásra Gyergyóban. Ilyen tömeges jelentkezés soha nem volt – mondta dr. Simon Alpár háziorvos. „Még két bőrdonorra van szükség” – jelentette ki Pap Ferenc vállalkozó, már sikerült négy bőrdonort találni – kettő családtag, kettő önkéntes felajánló – annak a sebesültnek, akinek állapotán a mielőbbi bőrátültetés segítene. Mint ismeretes, 23 munkás szenvedett égési sérüléseket a tömeges munkabaleset során. /Jánossy Alíz: Összefogás a sérültekért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Augusztus 20-án szentelik az új templomot Gyergyószentmiklóson. Augusztus elsejétől Bartos Károly személyében új plébános érkezik Gyergyószentmiklósra, és a befejezés előtt álló Szent István-templomban fogja szolgálni a város alsó részének lakóit. A plébánost nem tudják a templomhoz tartozó plébánián fogadni, mert az épületnek még mindig az alapozásánál tartanak. A templom építését 2005-ben kezdték el, a szükséges pénzösszegek előteremtésének nehézségei miatt a munkálatok befejezése elhúzódott. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készíti, aki a templom elé tervezett Szent István-szobrot is alkotja. „Amolyan csöves pap vagyok, a Gondviselésre bízom a sorsom alakulását” – fejtette ki Bartos Károly plébános. A templomszentelés után első útja Németországba vezet, ahol pénzt akar „koldulni” az ismerős német paptestvéreitől. /Jánossy Alíz: Pap hajlék nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Visszaállították július 31-én Gyergyószentmiklóson azt a keresztet, amelyet előző éjszaka ismeretlen tettes döntött le a városi kórház közelében. Ez már a második eset ebben az évben. Februárban a Békény utcában lévő keresztet találták ledöntve és a corpust összetörve. Akkor az elfogott csíkszentdomokosi tettes elmondta, egy éjszakai buli végén dühében törte össze a kereszten a corpust azért, mert nem jött idejében a taxi. /Jánossy Alíz: Keresztrombolók Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Immár négy éve szervezik meg minden augusztus elején az elszármazott gyergyótölgyesiek találkozóját, ahol a fiatalabb nemzedék szavalóversenyen mérheti össze tudását. Gyergyótölgyes Gyergyószentmiklóstól mintegy 30 kilométerre van. Gyergyótölgyes kialakulása a 18. századra tehető, amikor a gyergyói fát és a borszéki borvizet tutajokkal kezdték szállítani Moldva felé a Kis-Besztercén. A községközponthoz három falucska tartozik, a többségben magyar lakosságú Hágótő, illetve a teljesen román Péntekpataka és a mindössze négy magyar portát számláló Recefalva. Gyergyótölgyesnek 1910-ben, a hozzátartozó falvakkal együtt 2572 magyar és 1032 román lakosa volt. Mostanra ez az arány megfordult, ma már a község lakosságának mindössze 31 százaléka magyar, a többség román. Az itt élő magyar lakosságot az elöregedés, az elvándorlás, illetve a vegyes házasságokba való beolvadás veszélyezteti. Emiatt van különös jelentősége az évente egy alkalommal megszervezett, Gyergyótölgyesről elszármazottak találkozójának. Nemrég árvíz pusztított Gyergyótölgyeen, az udvarokról még mindig takarítják az emberek az iszapot, hordalékot. A Sötét-Putna-patak öntött ki nem is olyan régen. Román iskola van, a magyarok száma apad, ráadásul a magyarság körében elterjedt az alkoholizmus. Több mint száz fűrésztelep működik a településen, a község lakossága a fakitermelésből él. Jelentős gondot okoz a törvénytelen fakitermelés, a rendőrség szemet huny a fatolvajlás fölött. A település határát jelző táblán a Gyergyótölgyes magyar feliratot lefestették. A második világháború után, amikor újra Romániához került a település, kegyetlenül verték a magyarokat. A rossz közlekedési lehetőség és az anyagiak hiánya miatt a középiskolás korúak tekintélyes hányada a szomszéd faluban, Gyergyóhollóban folytatja középiskolai tanulmányait, román tannyelvű gimnáziumban. /Jánossy Alíz: Szórványsors a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./