II. János Pál pápa javaslatára, az idei esztendő az eukarisztia éve, melynek a szatmári egyházmegyére vonatkozó programját külön sajtóértekezleten ismertették a püspökségen. Schönberger Jenő püspök Szatmárnémetiben elmondta áprilisban Szokondon lesz továbbképzés a lelkiségi mozgalmak és a katolikus egyesületek vezetőinek, majd az egyházmegyei segélyszervezetek, egyesületek, szeretetszolgálati csoportok találkoznak Nagykárolyban. Augusztusban kórustalálkozó lesz a nagybányai Szentháromság templomban, Október végén először tartanak az egyházmegyében ifjúsági találkozót a román ajkú katolikusokkal. /(Sike Lajos): Sajtótájékoztató a püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Április 2-án meghalt II. János Pál pápa, 84 éves korában /Meghalt II. János Pál pápa. Az egész világ siratja a szentatyát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nevében tisztelettel adózott II. János Pál pápa emléke előtt: „halálával nemcsak a keresztény világ, hanem az egész emberiség egyik legjelentősebb szellemi vezetőjét veszítettük el.” Markó emlékezett arra, hogy a pápával való találkozásakor személyesen is meggyőződhetett arról, hogy „milyen nagy figyelemmel követte a mi sorsunkat is”. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: A szellem szabadságának bajnoka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Kuszálik Péter nem ért egyet Fey Lászlóval, aki szerint a magyar címerben nem a koronát, hanem a korona nélküli Kossuth-címert kellett volna elfogadni (Fey László: Mítosz és ráció. RMSZ, 2000. aug. 25.) Kuszálik viszont már egy évvel korábban, 1999-ben letette a garast a címer ügyében, ő helyeselte a Szent Koronát. (Korona. RMSZ, 1999. nov. 2.). Kuszálik az erdélyi magyarság elé egyetlen embert állíthatna példaképül: Márton Áront. Április másodika óta a lengyeleknek is van égi magasságokban lakozó példaképük, a néhai II. János Pál személyében. /Kuszálik Péter: A mítoszokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

II. János Pál pápa halála az egész kereszténység, és az egész világ számára hatalmas veszteséget jelent – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes szövetségi elnök április 6-án, az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén. Helyénvalónak tartja azt, hogy április 8-a, a pápa örök nyugalomra helyezésének napja Romániában is gyásznap legyen. Markó Béla ismertette a Nemzeti Koalíciós Tanács (NKT) ülésén érintett kérdéseket, külön kiemelve a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos részeket. Hangsúlyozta, jelen időszak legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány elfogadja a jogszabály-tervezetet. /Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlesztése prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

A Csíkszeredában székelő Tamás József segédpüspök a II. János Pál pápával találkozásait elevenítette fel. Az elmúlt esztendőben, februárban volt a romániai püspöki kar az úgynevezett ad limina látogatáson, amelyen a püspökök beszámolnak egyházmegyéjük helyzetéről. /Daczó Dénes: „A magyarok közel álltak a szívéhez”.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A pápáért szóltak a harangok a római katolikus templomokban, szentmiséken méltatták április 8-án II. János Pál pápa életét Romániában is. Gyulafehérváron, az érseki katedrálisban, Erdély mintegy háromszáz római katolikus templomában, a görög katolikus templomokban és a bukaresti Szent József római katolikus katedrálisban is szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt. Az erdélyi római katolikus híveket Jakubinyi György érsek képviselte a vatikáni temetésen, de Rómába utaztak katolikus hívők Erdély több városából is. Teoctist román ortodox pátriárka, aki betegsége miatt nem tudott elutazni Rómába, gyászüzenetében méltatta II. János Pál pápa életét és munkásságát. Romániát a vatikáni temetésen Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök mellett I. Mihály, valamint Emil Constantinescu és Ion Iliescu volt államelnökök képviselték. /Gyásznappal, harangzúgással, szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

„Ratzinger bíborost mindig eszményképemnek éreztem. Könyvei nagy hatással voltak rám” – jelentette ki a Krónikának Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke. Elmondta, a bíborossal többször találkozott, valamennyi alkalommal hivatalos ügyben. „Nála voltam négyszemközti kihallgatáson a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban, hiszen ez a kérdés a Hittudományi Kongregációhoz tartozott, melynek ő volt a vezetője. Valamennyi alkalommal nagyon kedves volt” – idézte fel emlékeit az érsek. Jakubinyi elmondta, hogy Ratzinger a hetvenes évek elején professzorkorában szenzációs felnőttkatekizmust írt Bevezetés a kereszténységbe címen. Ez a könyv annyira tetszett Márton Áron püspöknek, hogy gyulafehérvári kényszerlakhelyén lefordította magyarra. Sajnos, nem lehetett kiadni a fordítást, mert a német kiadó korábban már másnak ítélte a magyar nyelvű kiadás jogát. /G. Á.: Jakubinyi: eszményképem volt Ratzinger. = Krónika (Kolozsvár), 2005. ápr. 20./ Ápr. 3-án meghalt II. János Pál pápa. Április 19-én megválasztották az új pápát: a 78 éves Joseph Ratzinger bíborost, aki a XVI. Benedek nevet választotta.

Dr. Boros Béla címzetes érsek halálának második évfordulóján, június 11-én, Temesváron a székesegyházban megemlékező szentmisét celebrált Roos Márton megyéspüspök. Dr. Boros Béla érsek /Erdőhegy, 1908. szept. 20. – Temesvár, 2003. jún. 6./ filozófiai és teológiai tanulmányait a római Gergely Egyetemen végezte. A temesvári papneveldében volt a bölcsészet és dogmatika tanára, végül az intézet rektora. 1948 novemberében címzetes püspökké nevezték ki, majd ugyanazon év december 12-én, a bukaresti apostoli nunciatúra kápolnájában titokban püspökké szentelték. Kirakatper során a katonai bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, amelyből több mint 13 évet börtönben töltött. 1990. március 14-én II. János Pál pápa címzetes érsekké nevezte ki. /(Sipos Enikő): Rekviem a temesvári székesegyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 19./

A második torjai falunapok fénypontját a monumentális méretű – 15,06 m széles és 9,45 méter magas – székely kapu felavatása jelentette, hiszen Torján állították fel a világ legnagyobb székely kapuját. A galambdúc egyik végén kereszt, a másikon pedig kopja látható, ami azt jelképezi, hogy Torján római katolikusok és reformátusok élnek. A kaput a huszonhat éves, helybeli Pethő Sándor faragta, és rajta Vén Árpád torjai népi költő vidám hangvételű rigmusai olvashatók. Az avatáson a két testvértelepülés, Gádoros és Kistarcsa küldöttsége is jelen volt. Torja jeles szülöttjeiről Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék munkatársa tartott előadást. Felszentelték a II. János Pál pápa emlékére állított emlékkeresztet. /Iochom István: Áll a világ legnagyobb székely kapuja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Egy tömbből faragott férfi volt Atzél Endre, mindenki Atzél Bandija, magyarságmentő missziója csúcsán sarkon fordult Teremtője szólítására. Halála mintha életét illusztrálná a feltétel nélküli önátadásban, a mindig Isten akaratára hagyatkozásban. A mindenkin minden áron segíteni készség ugrásra-kész állapotban tartotta – ő mindig ügyeletben volt, írta róla Dr. Gellérd Judit. Agyonhajszolta magát. Felkutatta a gyámoltalan, csendesen szenvedőket, akárcsak kultúrájukban sorvadásra ítélt közösségeket – a moldvai csángókat, a kárpátaljaiakat, és tartotta bennük nemcsak a lelket, de szállította a segélyt folyton-folyvást. Ki ne emlékezne az ezer csángóra, akiket Bandi II. János Pál pápa előtt 1991-ben Budapesten felsorakoztatott? Eszményien, hivatásszerűen volt ő Máltai Lovag. Atzél Endre Erdélyben, a Torda-Aranyos megyei Mezőzáhon született 1937-ben. Apja, báró Atzél Ede földbirtokos, agrármérnök volt és kora közismert politikusa. Édesanyja gróf Bethlen Beáta volt. Házasságukból nyolc gyermek született. Édesapját, a fegyverszüneti tárgyalások parlamenterét, előbb a nácik keresték halálra, majd a szovjetek vették üldözőbe és végül valószínűleg ők is végezték ki 1945-ben. Atzél Endre villamosipari technikumot végzett. Anyját takarítónőként alkalmazták egy gyárban. Az 1956-os forradalomban való részvételéért tizenkilenc évesen 14 évnyi börtönre ítélték. A volt elítéltek legbátrabb társuknak tartottak. 1956-os szerepéért a Köztársaság Hőse címet kapta meg. Az egyetemet levelező hallgatóként fejezte be, jogi diplomáját 1981-ben nyerte le. 1969 óta járta Erdélyt, majd 1990 után Moldvát is. Itt végezte lélek- és embermentő tevékenységét. Az évek során moldvai csángómagyarok ezrei fordultak meg lakásán, többjük szállóvendégként. A moldvai magyarok megsegítésére barátaival megalapította a Frater Julianus Alapítványt. Lourdes-ba évente vitte az erdélyi és moldvai mozgássérülteket vagy hozta a Kárpát-medence egyéb vidékeiről a mozgássérült és Down-kóros gyermekeket magyarországi és vidéki nyári üdültetésekre, miközben vitte, folyton vitte az eldugott falvakba a gyógyszereket, a gyógyászati segédeszközöket és ki tudja mi mindent. Utóbbi éveiben mindig Moldva, Kárpátalja és Bécs között száguldozott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársaként szerepet vállalt szórványkollégiumok létrehozásában Erdély-szerte. Mádl Ferenc köztársasági elnök, Atzél Endre legendás munkásságát 2003-ban személyes kitüntetésével jutalmazta, 2004 decemberében pedig megkapta az erdélyiek Julianus-díját is. /Dr. Gellérd Judit: Radikális jóság – dr. Atzél Endre halálára. = Moldvai Magyarság (Csíkszereda), 2006. febr./

Dávid Ibolya ,,hívő” asszony. A választások eredményeinek feldolgozása alatt is egy piros dobozkát szorongatott a kezében. Meg is kérdezték tőle az újságírók, hogy mi az, de nem árulta el. Aztán éjszaka, amikor kiderült, hogy az MDF elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, Dávid Ibolya sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy piros dobozka, amit a kezében szorongatott, ereklyét tartalmaz. II. János Pál pápától kapta. Az elnök asszony azt is elmondta, hite szerint ez az ereklye, no meg a csíksomlyói Szűz Mária segítette az MDF-et a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék eléréséhez. Az elnök asszony azt javasolja pártja jelöltjeinek, hogy a második fordulóban ne lépjenek vissza a Fidesz javára. A Klubrádióban azt is kijelentette, hogy még akkor sem kíván együttműködni a Fidesszel, ha miniszterelnöki posztot ajánlanának neki. Úgy látszik, Dávid Ibolyának fontosabb, hogy az ország, a nemzet sorsa helyett a saját pártja sorsával, programjával foglalkozzék. Akkor ezentúl az MDF elnök asszonya milyen lelkiismerettel jön el a csíksomlyói búcsúra Szűz Máriához imádkozni? Vagy ezt csak hivatalból, szavazatok reményében tette? /Bodor János: Miért jár Dávid Ibolya a csíksomlyói búcsúra? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Az elmúlt évszázad különösen tisztelt, kiemelkedő erdélyi nagyságainak Panteonjában kimagasló helyet foglal el Isten Szolgája, boldogemlékű Márton Áron római katolikus megyéspüspök – hangsúlyozta jeles életrajzírója Marton József dékán, egyetemi tanár. Márton Áron 110 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokos nagyközségben. Szülei egyszerű földművesek voltak. Tanulmányait szülőfalujában, Csíkszeredában, valamint Gyulafehérváron végezte. Végigharcolta az első világháborút, négyszer sebesült meg. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. 1924-ben szentelte pappá Majláth Gusztáv püspök. Gyergyóditróra, majd Gyergyószentmiklós, ezután Marosvásárhelyre nevezték kit. 1934-ben főpásztora az Erdélyi Katolikus Népszövetség igazgatójává nevezte ki. 1932-től következett Márton Áron kolozsvári szolgálata: az egyetemi ifjúság lelkipásztora, majd a Szent Mihály központi egyházközség plébánosa. György Lajossal és Venczel Józseffel megalapította és szerkesztette az Erdélyi Iskola című népnevelő és kulturális folyóiratot. 1938 karácsonyán XI. Piusz pápa kinevezte a 42 éves Márton Áront erdélyi megyéspüspökké. 1940-ben Észak-Erdély visszatért, a határváltozás kettévágta egyházmegyéjét, azt, ő azonban az ősi székhelyen, Gyulafehérváron maradt, kisebbségi sorsba került hívei mellett. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban felemelte szavát az erdélyi zsidóság deportálása ellen. A hatóságok ezért azonnal kiutasították Észak-Erdélyből. Ma Jeruzsálemben, a Yad Vashem hősök temetőjében, az Igaz Embert jelző emléktábla hirdeti bátor tettét. Márton Áron a második világháború után mindent megtett, hogy a határok újrarendezésének igazságossága érdekében hallgassák meg az erdélyi magyarságot is. 1948-ban egyházmegyéjét mindenéből kifosztották. Elvették az európai hírű Batthyaneum könyvtárat, valamennyi katolikus tanintézetet, az ezekhez tartozó összes ingatlant, felszámolták a katolikus sajtót. Moszkvai mintára, az erdélyi katolikus egyházat el akarták szakítani a római pápától. Márton Áron tiltakozó álláspontra helyezkedett. Körlevélben emelte fel szavát a görög katolikusoknak az ortodoxiába való beolvasztása ellen. Inkább lemondott az államsegélyről, de nem volt hajlandó csökkenteni papjainak létszámát. 1949. június 21-én letartóztatták. Perét katonai törvényszék tárgyalta titokban, s életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönben is alázatos, másokat szolgáló, imádkozó segítője volt sorstársainak. 1955 januárjában büntetését a nemzetközi tiltakozás miatt felfüggesztették, s február 2-án kiengedték a börtönből. Gyulafehérvárra csak március 24-én érkezett meg, addig „feljavító” kezelésen tartották a bukaresti érsekségen, mert úgy ki volt éheztetve, hogy nem merték a nép elé engedni. 1955 és 1957 között szabadon mozoghatott egyházmegyéjében. Mindenütt hatalmas lelkesedéssel fogadták. 1957-től kezdődően, tizenkét évi házi fogságra kényszerítették. Az egész püspöki palotába (beleértve a kertet is) lehallgatókészülékeket rejtettek el. Csak a székesegyházba mehetett át. 1967-ben azután, külföldi nyomásra, a szobafogságát feloldották. A püspök 1969-ben és 1971-ben Rómába is eljuthatott. A megöregedett püspök újra szabadon mozoghatott, bérmaútjai diadalmenetekké váltak. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését, de csak 1980 áprilisában hagyta jóvá II. János Pál. A püspök 1980. szeptember 29-én elhunyt. Már életében szentnek tekintették. 1992. november 17-én az Apostoli Szentszék engedélyezte, hogy egyházmegyei szinten elinduljon Márton Áron szenttéavatási pere, ami jelenleg is folyamatban van. /Fodor György: Főhajtás az Emberkatedrális emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Szeptember 17-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek boldoggá avatja Salkaházi Sára vértanú, szociális testvért, aki a 27. magyar boldog lesz. Hasonló eseményre Magyarországon utoljára 1083-ban került sor. X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút, akiket II. János Pál 1995-ben emelt a szentek közé. Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892–1975) bíboros, Márton Áron (1896– 1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius, Scheffler János (1887–1952) és Bogdánffy Szilárd (1911–1953) partiumi vértanú püspökök, Bogner Mária Margit (1905–1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683– 1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887–1966) karmelita atya, továbbá Bódi Mária Magdolna (1921–1945), Brenner János (1931–1957) pap, Csepellényi György (1626–1674), dr. Kucsera Ferenc (1892–1919) és Torma János (1914–1937). /Boldoggá avatott magyar személyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Szeptemberben ünnepelhették volna Balogh Edgár századik születésnapját. Egykori hívei sem tülekedtek feleleveníteni élményeiket, egykori ellenfelei is mélyen hallgattak, noha Balogh Edgár hosszú, tapasztalatokban, reményekben, csalódásokban oly gazdag életútja szinte követeli a szembenézést, írta Bogdán László. Annál is inkább, mert a lapszerkesztő és közíró Balogh, akinek szerepe nélkül felfoghatatlan, megírhatatlan, értelmezhetetlen a romániai magyar irodalom története, főművében, négykötetes emlékirataiban – Hét próba (1965), Szolgálatban (1978), Férfimunka (1986 – ez már a cenzurális viszonyok szigorodása miatt Budapesten jelent meg!), Számadásom (1999) – maga is megpróbált szembenézni életútja (ön)ellentmondásaival. Nem véletlenül idézi már a változó viszonyok között, 1993-ban memoárjai utolsó, zárókötetében II. János Pál pápát, feltéve a nagy kérdést: kaphat-e felmentést a ,,csalódásokba fulladt hiszékenység” bűne alól? Kántor Lajos az ,,elhallgatás” okát abban látja, hogy a szerző ,,...nemigen tud szabadulni... egy régi beszédmódtól”, minősítései vitathatóak. Balogh Edgár elkötelezett baloldali értelmiségi volt, e kihalóban levő emberfajta egyik utolsó mintapéldánya. /Bogdán László: Balogh Edgár számadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

Nem csak Sepsiszentgyörgy ünnepel ezekben a napokban, hanem a város, Székelyföld szellemi arcélét meghatározó Vox Humana kamarakórus is. A harmincöt fős művészegyüttes harmincötödik születésnapját ünnepli, Szilágyi Zsolt mesterkarnagy és magánénekes csapatával ugyanis 1972 óta szolgál követhető példával. A Vox Humana nemzetközi elismertsége a hetvenes évek közepétől töretlen. A diktatúra idején, 1982-ben a római Szent Péter téren néhai II. János Pál pápa magyarul áldotta meg a Vox Humana kamarakórust, ennek következménye az volt, hogy Szilágyi Zsolték a rendszerváltásig, azaz 1990-ig ki sem tehették lábukat az országból. Azóta viszont újra nemzetközi fesztiválok, versenyek rangos meghívottai. A kórus tagjai legutóbb Norvégiában vendégszerepeltek, idén pedig Rómába, egy kastélyfesztiválra készülnek. /Mózes László: A Vox Humana születésnapjára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Amikor az egyházi emberek közéleti-politikai szerepvállalásáról van szó, mindig tekintettel kell lenni a kelet-európai régió különleges körülményekre. A kommunista rezsimek évtizedei alatt az egyházak valamiféle menedéket nyújtottak híveiknek a szellemi elnyomás ellen. Az akkori bizalom emléke miatt a posztkommunista országokban az egyház ma sokkal jobb népszerűségi mutatókat ér el, mint például Nyugat-Európában. Elég Lengyelország Jerzy Popieluszkójára vagy II. János Páljára gondolni, vagy a magyarok Mindszenty bíborosára, akik meghatározó egyéniségei voltak egyben a római-katolikus egyháznak és a totalitarizmus elleni harcnak is. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének a romániai magyar közéletben folyamatosan jelen van. A másik, az erdélyi egyházkerület püspöke viszont összeférhetetlenné nyilvánította a papi hivatást a közéleti szerepvállalással. Későbbi azután politikai jellegű állásfoglalásokat tett. Salamon Márton László, a lap főszerkesztője elítéli ezt a magatartást: bort iszik, és vizet prédikál. /Salamon Márton László: Bor és víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Július 30-án elhunyt Teoctist, a román görögkeleti 92 éves egyház pátriárkája. A pátriárka Toader Arapasu néven született Tocileni faluban, Botosani megyében, 1915. február 7-én. Tizenhárom évesen választotta a szerzetesi életet, a fogadalmat 1931-ben tette le, ekkor kapta a Teoctist nevet. 1946 és 1986 között különböző vezető tisztségeket töltött be az egyházban, a választó testület 1986-ban léptette őt a pátriárkai székbe. Egyes források szerint a fiatal Teoctist a nácizmus romániai tombolása idején antiszemita zavargásokban vett részt. Más hírek szerint együttműködött a Szekuritátéval. Tény viszont, hogy a vezetése alatt álló egyház a kommunista hatalmat kiszolgálta. A diktatúra évtizedei alatt a liturgián Ceausescut is dicsőítették. A görög katolikus egyház szintén kifogásolta Teoctist viselkedését, különösen, ami az elkobzott és görögkeletieknek adományozott egyházi vagyon visszaszolgáltatását illeti. Teoctist ellátogatott Rómába, találkozott II. János Pál pápával, és ő is fogadta a katolikus egyházfőt annak romániai látogatása során. /Szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Toader Arapasu, szerzetesi nevén: Teoctist, 1935-ben tette le a szerzetesi esküt. 1962-ben aradi, 1963-ban észak-amerikai és kanadai püspök, 1973-ban Olténia érseke, 1977-ben pedig Moldva és Bukovina metropolitája lett. Elődje, Iustinian halálát követően, 1986 novemberében „Bukarest érsekévé, Magyar–Oláhország metropolitájává és a Román Ortodox Egyház pátriárkájává” választották. Teoctist a kommunizmus idején több régi ortodox templom és kolostor lebontásába egyezett bele, ezért 1990-ben lemondatták. Három hónap múlva azonban Ion Iliescu támogatásával visszakerült a pátriárkai székbe. Bírálói elsősorban a Szekuritatéval, a kommunista hatóságokkal és a diktátorral való együttműködést vetették a szemére, de azt is, hogy teológusként, az 1941-es legionárius lázadás idején részt vett a bukaresti Antim utcai zsinagóga szétverésében. Legionárius és szekuritátés múltját soha nem tisztázta. Elmarasztalják ma azért is, mert nem modernizálta az ortodox egyházat, ellenezte a papok titkosszolgálati és az egyház pénzügyi átvilágítását. Az ortodox egyház mindmáig kiszolgálja a politikát, és nem szolgáltatta vissza a görög katolikusok eltulajdonított templomait és javait. Hívei ezzel szemben úgy látják, nehéz időkben őrizte meg egyháza egységét, amelyet 400 új kolostorral és 2000 új templommal tett gazdagabbá. Legfőbb érdemének tekintik, hogy nyitottságot mutatott az ökumenizmus irányába, így az első ortodox pátriárka volt, aki ortodox többségű országba hívta meg II. János Pál pápát. Az 1999. évi pápalátogatást Teoctist 2002-ben viszonozta, amikor a Vatikánban együtt imádkozott a pápával a két testvéregyház közeledéséért. /Teoctist (1915–2007). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Fényűző és nagyszabású temetést szerveztek Bukarestben Teoctist volt első pátriárkának. A részvétnyilvánítások szinte mind Teoctist érdemeként említették a más egyházak felé, az ökumenizmus irányába való nyitást, illetve II. János Pál pápa meghívását és fogadását Bukarestben. II. Alekszij, Moszkva pátriárkája az egész ortodoxia veszteségeként értékelte Teoctist halálát, aki bátran és határozottan vezette a híveket a megváltás felé. /Szabó Tünde: Eltemették a pátriárkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Népünk Mária-tisztelete Mátyás királytól napjainkig címmel tartott előadást Oláh Dénes plébános augusztus 8-án Kolozsváron, a Szentegyház utcában. Az uralkodók képek megfestetésével és szobrok megfaragtatásával tisztelegtek a Boldogasszony előtt. 1980-ban II. János Pál pápa új magyar kápolnát szentelt fel a magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Mária védőszent jellege megnyilvánult a pénzérmék motívumaiban, alakja felfedezhető a karddíszítéseken, de a Mária-tiszteletről tanúskodnak a búcsúhelyek, a Mária-szobrok és kegyhelyek is. Az adatgazdag előadást követően az Arcadia vonósnégyes lépett fel. /D. I. : Mária-tisztelet régen és most. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Ökumenia a különböző keresztény vallások közti ellentéteket lebontó, közös vonásaikat hangsúlyozó mozgalom. Lokodi Imre, a lap munkatársa mereven konzervatívnak nevezte a jelenlegi pápát, Ratzingert és támadta az egyházat: az egyházban „a bizánci típusú képmutatás lett a vezérelv. ” A jelenlegi helyzet szinte teljesen azonos a II. János Pál pápa néhány évvel ezelőtti romániai látogatásával: a Szentszék legyen visszafogott a romániai vallásgyakorlás kérdésében. A Szentszéket képviselő egyházfők nem fognak vállalkozni arra, hogy előhozzák a romániai egyházak, köztük a magyar római katolikus egyház állammal és az államot képviselő ortodoxiával szembeni sérelmeit. A Vatikán megelégszik azzal, hogy a nagy keleti ortodox tenger nem mossa el azt a talpalatnyi szigetet, ami a Szentszékhez hű maradt. Az újságíró szerint furcsa, hogy „senki egyházfinak nem jut eszébe”, „hogy elsősorban ők a legalapvetőbb keresztény tanítás, a szeretet megnyilvánulásának fő kerékkötői. ”A nagyváradi tiltakozó fiatalok esetében a szabadságkorlátozás az ortodox egyház sérthetetlenségét tükrözi. „Egyetlen tiltakozó szó sem volt a romániai főpapok részéről” a fiatalok ügyében. /Lokodi Imre: Elmentek a tömjénfüstbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A katolikus karizmatikus megújulás idén ünnepli 40. születésnapját. Az erdélyi közösségek Aradon fogják megszervezni szeptember 22-én az ünnepi nagy találkozót. Világviszonylatban a karizmatikusok száma ma már 100 millió fölé emelkedett (vagyis a világon élő katolikusok 10%-a). II. János Pál pápa szerint “a mozgalomból sugárzó életerő és a jó gyümölcsök arról tanúskodnak, hogy valóban jelen van és működik a Szentlélek az egyházban. ” /Először Aradon a Katolikus Karizmatikus Megújulás Erdélyi Találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Tíz évvel azt követően, hogy II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta, a vértanú püspök, Apor Vilmos segesvári szülőházán emléktáblát /Hunyadi László, marosvásárhelyi szobrászművész alkotása/ helyeztek el. A római katolikus templomban megtartott szentmisén november 4-én Jakubinyi György érsek hangsúlyozta: Boldog Apor Vilmos püspök vértanúsága örökké ragyogó példa, amely mindig időszerű. Az 1892-ben Segesváron született báró Apor Vilmost 1915-ben szentelték pappá Nagyváradon, 1941-ben foglalta el a győri püspöki széket. Szembeszállt az erőszakkal, segített az üldözötteknek. Vértanú halálát is az okozta, hogy a város elfoglalása után védte a püspöki vár pincéjébe menekült asszonyokat és lányokat. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. A három nyelvű – magyar, román és német – templomi szentmisén Tófalvi Géza plébános hangsúlyozta, egy többnemzetiségű város lakosainak egyetértését, az egymás iránti tiszteletet jelképezi az emléktábla-avató ünnepség is. Jakubinyi György érsek Boldog Apor Vilmos vértanúságát és székelységét emelte ki. A szentmisét követően a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, Boldog Apor Vilmos püspök szülőházán leleplezték le az emléktáblát. /Antalfi Imola: Emléktábla-avatás Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

Kräuter Sebestyén temesvári nyugalmazott püspök életének 86. évében hosszú betegség után elhunyt. /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2008. jan. 29./ Temesváron Pacha Ágoston megyés püspök szentelte pappá 1946-ban. 1964-ben lett plébános. Esperesként több éven keresztül állt a püspökség szolgálatában. II. János Pál pápa 1990. március 14-én a temesvári egyházmegye főpásztorává nevezte ki. Püspökké 1990. április 28-án szentelték. 1999. augusztus 28-án nyugalomba vonult. Temetése február 1-jén lesz, Temesváron a Szent György Székesegyház kriptájába helyezik elődei mellé. /Elhunyt Msgr. Kräuter Sebestyén ny. temesvári püspök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári megyéspüspök életének 86 évében elhunyt. Kräuter Sebestyént /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2007. jan. 29./ Pacha Ágoston megyéspüspök szentelte pappá Temesváron 1946-ban. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki a temesvári egyházmegye püspökévé, 1990. április 28-án szentelték püspökké. 1999. augusztus 28-án vonult nyugalomba. A püspököt február 1-jén helyezték örök nyugalomra Temesváron, a székesegyház kriptájában. A gyászmisét celebrálta és román nyelven szentbeszédet mondott dr. Ioan Robu bukaresti érsek. Magyar nyelven dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, német nyelven Roos Márton megyéspüspök emlékezett az elhunytra. /In memoriam Kräuter Sebestyén – ny. temesvári püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

Megdöbbentő hír, miszerint Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egykori pártfőtitkára is – feltehetően – vétkes a néhai II. János Pál pápa elleni, 1981-es sikertelen merényletben. Gorbacsov érintettsége egyelőre feltételezés. Ez az eset rávilágít arra, hogy az egykori kommunista tömb országainak közelmúltja számtalan olyan titkot rejteget, amely csak késve vagy egyáltalán nem kerül napvilágra. Ennek a múltnak a legsötétebb fejezeteit valószínűleg soha nem tárják fel, nem tárhatják fel, mert ezek lényegéhez tartozik a titkos(ított)ság, az elrejtettség. (Az ügynökleleplezések csak a jéghegy csúcsát jelentik.) A titkos jelleghez pedig hozzátartozik a hazugsággyár, amelyre példa, ahogyan a katyni mészárlást évtizedekig sikerrel varrták a németek nyakába. Az oroszok 1990-ben ugyan félszájjal elismerték bűnösségüket, de az igazi katarzis csak nemrég következett el, a művészet (és nem a politika!) révén: Andrzej Wajda Katyn című megrázó filmjének bemutatásával. /Papp Attila Zsolt: Titkok és hazugságok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Csángóföldön járva kijelentette: Olteanu, a román házelnök kezdeményezte, hogy együtt kérjék a pápától a magyar mise engedélyeztetését. Ismerni kell a furfangos román politika természetét, a magyar csángómise kérdése ugyanis nem annyira Vatikánban, hanem Romániában dől el. A pápa engedélyezheti, mint már II. János Pál is tett erre tétova lépést, de csak Robu érsek mondhatja, hogy mehet! A pápa tiszteletben tartja a döntését. Kevesen tudják, hogy van egy hely Moldvában, ahol már 1992 óta tartanak magyar misét. A Radócz melletti Kacsikán, melynek kegytemplomát odatelepült lengyel sóbányászok alapították egykor. Évente csupán egyszer, augusztusban, Nagyboldogasszony napján, van egy magyar mise is. A mise jogát húszezer román nyelvű bibliával vásárolta meg a nyugati magyarság Gherghel jászvásári püspöktől. A bibliákat Szőke János páter, a nyugati magyarok akkori püspöki helynöke vezetésével Kacsikába szállították. A magyar misét reggel nyolcra tették, hogy minél több messziről jött zarándok lekésse. /Sike Lajos: Csángómise. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is – ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg május 9-én a Bákóban zajló csángókonferencián. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte tudományos konferencián felszólalt Tőkés László református püspök is. Emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyzetével együtt vetette fel a csángók ügyét. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángó anyanyelvi oktatás területén, megvárta, míg a kockázatosabb lépéseket mások tették meg, később azonban kétségtelenül az ügy mellé állt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint több fronton kellett menni előre, az RMDSZ a parlamentben, a politika színterén próbálta érvényesíteni a kisebbségek jogait, hivatalos levélben fordult a Vatikánhoz is. /Össznemzeti magyar ügy a moldvai csángók helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Mindegy, hogy egy nemzeti kisebbség mekkora lélekszámú, identitásából fakadó jogai gyakorlásához hozzá kell segíteni – vélekedtek egybehangzóan a Bákóban május 9-én véget ért, Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című konferencia előadói. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke csak azt követően látogatott Bákóba, hogy a csángó ügy nemzetközivé vált, és az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a helyzet rendezése érdekében – hangsúlyozta előadásában Gazda Árpád. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy abban a politikai kontextusban, melyben az RMDSZ-nek politizálnia kellett és kell, mégis voltak eredmények, de bebizonyosodott, román partnerekre is szükség van ahhoz, hogy a csángókat érintő nyelvi, vallási és identitási kérdésekben előrelépés történjék. /Fekete Réka: A veszélyeztetett kultúrák védelme összeurópai ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Demeter Szilárd, Tőkés László EP-képviselő sajtófőnöke pontosította, helyesbítette az Európai Szabad Szövetség (EFA) Marosvásárhelyen, július 2. és 4. között tartott kihelyezett frakcióüléséről közölt tudósításokat. Demeter Szilárd kifogásolta a Krónika tudósítását: Tőkés László püspök ugyanis pontosan ezt mondta: „Amikor II. János Pál pápával beszéltem a csángókérdésről 1991-ben, a Vatikánban, akkor részletesen előadtam ezt az ügyet. De – sajnos – a Vatikánnak van egy rossz politikája ebben az ügyben, fontosabb neki, hogy a románok között terjedjen a katolicizmus, mint az, hogy a magyar katolikusok megmaradjanak. S a Vatikán úgy könyveli el, hogy nő a katolikusok száma a románok között. Úgyhogy nagyon nehéz ezzel a politikával szembemenni. 1920, Trianon után jött létre a bukaresti katolikus érsekség, amely szintén románosítási politikát folytat. ” Korábban Tőkés László az Európai Parlamentben megvédte a Vatikánt bizonyos nemtelen támadásokkal szemben. /Demeter Szilárd, Tőkés László EP-képviselő sajtófőnöke: Torzított a krónikás tükör. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./