"Tőkés László nagyváradi püspököt júl. 5-én fogadta a pápa. Tőkés László beszámolt a kisebbségek helyzetéről, támogatását kérte a moldvai csángók anyanyelvi-kisebbségi jogainak biztosítása és a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése ügyében, majd átadta II. János Pálnak Tempfli József nagyváradi püspök levelét. Tőkés László beszámolt még a pápának a csángók beolvasztására irányuló törekvésekről és a román görög katolikusok elnyomásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12.; Falvak Népe (Bukarest), 28. sz., júl. 13.; Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), jún./"

"Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./"

Nov. 11-én avatják Gyergyószentmiklóson a múzeumban alapítójának és névadójának, Tarisznyás Mártonnak az emlékszobáját. Az ő gyűjtőmunkája fektette le a múzeum alapjait. Tarisznyás Márton haláláig, 1980-ig volt igazgatója a múzeumnak. Halála után jelent meg Gyergyó történeti néprajza /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993/ című tanulmánykötete. A múzeumban áll a Tarisznyás Márton-mellszobor, Adorján Endre szobrászművész alkotása. A megnyitón a múzeumalapító munkásságát a csíkszeredai múzeum nyugalmazott igazgató-muzeológusa, János Pál méltatja. /Névnapi emlékszoba-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Domokos Géza emlékezett vissza az öt évvel ezelőtti eseményekre. 1989 dec. 23-án Demény Lajossal, Verestóy Attilával, Lányi Szabolccsal, Horváth Andorral, Szász Jánossal, Gálfalvi Zsolttal, Cseke Péterrel és a Csíkszeredából betoppant múzeumigazgatóval, János Pállal együtt szövegezték meg a romániai magyarság elvárásait, melyet azután Domokos Géza felolvasott a tévében és bejelentette az RMDSZ megalakulását. /Magyarország, dec. 23./

Jan. 13-án Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Benczédi Sándor Utunkszéli szobrok című kiállítása. A megnyitón a nemrég elhunyt művészre emlékezett Szabó András múzeumigazgató és János Pál nyugalmazott múzeumigazgató. /Erdély (Sepsiszentgyörgy) független napilap, jan. 14. - I. évf., 9. sz./

"A román ortodox egyház júl. 9-én kiadott közleményében ismét elutasította a görög katolikus egyház igényét, hogy a két felekezet közötti párbeszéd megkezdéséhez szolgáltasson vissza a Róma fennhatósága alá tartozó egyháztól a kommunista hatóságok által elkobzott és számára átadott egyházi ingatlanokat. A többségi román görögkeleti - ortodox - egyház azzal vádolja a görög katolikusokat, hogy magatartásukkal akadályozzák az ortodoxok és a görög katolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok közötti párbeszédet és - közvetve II. János Pál romániai látogatásának előkészítését is". Az 1989 decemberi fordulat óta ismét szabadon működő görög katolikus egyház hiába kérte vissza ingatlanjait és tett több kompromisszumos javaslatot is (például hogy ott adják vissza az egyik templomot, ahol kettő működik, stb.). Kolozsváron éveken át szabad téren tartották szertartásaikat, csak nemrég nyerték vissza bírósági ítélet alapján egyik templomukat, de birtokba venni csak az oltár tövében vívott kézitusa árán tudták híveik.- Radu Vasile román miniszterelnök júl. 9-én tér vissza olaszországi látogatásáról, amelynek során a Vatikánban felkereste a pápát és átadta Constantinescu államfő romániai látogatásra szóló meghívását, de elismerte azt is, hogy Teoctist pátriárkától, az ortodox egyház fejétől nem tudott alkalomból hasonló meghívást vinni, erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. - Az ortodox egyházi közlemény világossá teszi, hogy amíg nem következik be változás a görögkeleti és görög katolikus román egyházak között, addig a pápai látogatásra továbbra sincs sok esély. /MTI/"

A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./

Megjelent Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című könyve, amely hozzáférhetővé teszi a gyimesi mintakincset. A könyv előszavát János Pál nyugalmazott múzeumigazgató írta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

"A Szentszék sajtóosztálya márc. 16-án hivatalosan is megerősítette, hogy Tucci atyának, a pápa személyes megbízottjának márc. 15-i bukaresti megbeszélésén megegyezés született a román kormánnyal és a román ortodox egyházzal a látogatás időpontjáról és programjáról. A pápa máj. 7-9-e között tesz látogatást Romániában. Az előkészületek nehézségeit és kényes voltát jelzi, hogy a Vatikánban márc. 16-án nyilvánosságra hozott közleményt négy fél - a román köztársasági elnöki hivatal, a bukaresti kormány, a román patriarchátus és a katolikus egyház - látta el ellenjegyzésével. A program szerint a katolikus egyházfő május 7-én érkezik Bukarestbe és elsőként a romániai katolikus püspökökkel találkozik, majd a román államfőnél tesz látogatást. Május 8- án felkeresi a belui katolikus temetőt, utána pedig a bukaresti székesegyházban mutat be misét. Találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a katolikus egyházfő asszisztál a Teoctist pátriárka által celebrált ortodox misén, délután pedig az ortodox egyház feje segédkezik a II. János Pál által bemutatott katolikus rítusú misén. A katolikus egyházfő vasárnap este utazik vissza Rómába. Olaszországi megfigyelők szerint az Erdély ügyében született kompromisszum ellenére az út jelentős mérföldkő a pápa ökumenikus terveiben. Az 1054-es egyházszakadás után első ízben teszi lábát ortodox földre római pápa. "Hogy Romániába, az egyik legkeményebb és leginkább Róma-ellenes országba mehessen, a pápának nem elhanyagolható árat kellett fizetnie. Nem látogathatja meg az ország legnagyobb katolikus közösségét, az Erdélyben élő másfél millió magyart. A Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az ügyből, amelyet a bukaresti kormány és Teoctist pátriárka ellenzett" - mutatnak rá római Vatikán-szakértők. A romániai látogatással rés nyílik az orosz-szerb-bolgár-román ortodox falon, amely eddig áthatolhatatlannak bizonyult a Róma felől érkező bármiféle együttműködési javaslat előtt. /A pápa nem keresi fel Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

A pápa látogatásával kapcsolatban Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette, hogy osztja a romániai magyar katolikus vezetők álláspontját, akik mindent megtettek azért, hogy az egyházfő Erdélybe is ellátogasson. Mint mondta, ökumenikus és politikai szempontból nagy eredmény, hogy a pápa - most először - ellátogat egy ortodox többségű államba, de ezt nem kellene szembeállítani az erdélyi katolikus hívek azon természetes igényével, hogy vendégül láthassák. Markó reményét fejezte ki, hogy 2001-re tervezett újabb látogatása során a Szentatya Erdélyt is felkeresi. A pápa májusi látogatásáról készített első közvélemény- kutatási adatok azt mutatták, hogy a megkérdezettek 60 százaléka örömmel látja II. János Pált román földön. 80 százalékuk úgy vélte, hogy a pápalátogatás javítani fog Románia külső megítélésén, valamivel több mint 60 százalékuk szerint pedig a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokon is. A szomszédokkal való kapcsolatok javulását várók 54,2 százaléka ennél a kérdésnél Magyarországra gondolt. /60 százalék öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"A pápalátogatás második napján, máj. 8-án a pápa meglátogatta a bukaresti Belu katolikus temetőt, majd a Szent József katedrálisban bizánci rítusú, görög katolikus szentmisét mutatott be a román görög katolikus egyház vezetőinek, a római katolikus püspököknek, mindkét rítushoz tartozó katolikus papoknak, szerzeteseknek és nagyszámú hívőnek az ortodox vezetőknek és az államelnöknek a jelenlétében. II. János Pál román nyelven elhangzott szentbeszéde arra bibliai igére épült, amely szerint az "igazság szabaddá tesz" (Jn 8,32). Megható jelenet volt Alexandru Todea bíboros, a betegsége miatt nyugalomba vonult görög katolikus érsek megjelenése, akit a templomi közösség tapssal ünnepelt. Ugyanígy hatalmas taps köszöntötte a pápa kivonulását. Délután Teoctist ortodox pátriárkával, valamint az Ortodox Egyház Szent Szinódusának tagjaival találkozott a katolikus egyházfő. A pápa kiemelte, hogy már évek óta készül egy ilyen jellegű találkozásra az ortodoxiával. /Találkozás egy valódi karizmatikus vezetővel. II. János Pál befejezte háromnapos bukaresti látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"II. János Pál a következő levéllel fordult Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez: "Romániába látogatásom alkalmával szeretném külön köszönteni Önt és főegyházmegyéje minden hívét. Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy meglátogassam ezt a nagyérdemű főegyházmegyei közösséget, szeretném biztosítani Önt, hogy gondolatban és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott hívek mellett állok, mindenkit megölelek Krisztusban, a mi Urunkban és remélem, hogy egy más alkalommal elmehetek Erdélybe. Miközben kifejezem nagyrabecsülésemet főegyházmegyéje katolikusai által a kommunista rendszer nehéz évei alatt adott bátor és ragyogó tanúságtétele iránt, amikor hűek maradtak, biztosítok mindenkit arról, hogy imáimban megemlékezem róluk, és mindnyájuknak áldásomat adom." /II. János Pál: Tiszteletreméltó testvéremnek, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári érseknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"

"Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

Az ortodox karácsonyt az autokefál ortodox egyházak vezetői és hat ortodox ország - Fehéroroszország, Görögország, Grúzia, Moldova, Románia és Ukrajna - államfője, valamint Borisz Jelcin volt orosz elnök Jasszer Arafat palesztin vezető meghívására közösen ünnepelte Betlehemben. A IV. század óta első alkalommal fordult elő, hogy az ortodox egyházak vezetői és I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pártriárka közösen mutatta be a régi szertartás szerint a karácsonyi misét. A karácsonyi ünnepet megelőző szinódus pedig a legjelentősebb pánortodox találkozó volt, amit valaha is a Szentföldön tartottak. Az ortodox pátriárkák közös üzenetük ugyanolyan önkritikát és bocsánatkérést tartalmazott, mint amilyet mondott nem sokkal korábban II. János Pál katolikus pápa. Az üzenetben elismerték, hogy az egyház megosztott volt, elutasították a nacionalizmust, s azt hangsúlyozták, hogy Krisztus földi életének példáját kell követni az emberiség javát szolgálva. Az ortodox csúcstalálkozón megvitatták az ökumenikus pártriárka szerepét és a katolikus egyházhoz fűződő viszonyt. Teoctist román és II. Alekszij orosz pátriárka külön is tárgyalt arról a román követelésről, hogy a besszarábiai metropolita (a moldovai ortodox egyház feje) az orosz egyház fennhatóságából kerüljön át a román egyház fennhatósága alá. /Ortodox csúcs Betlehemben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

Nagyváradon a Varadinum keretében ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 17-én, az evangélikus templomban. Mátyás Attila evangélikus lelkész prédikációja után Tempfli József római katolikus megyés püspök II. János Pál 2000. évi üzenetét tolmácsolta: a nyitottságról, arról, hogy le kell dönteni minden válaszfalat az emberek között, mert ez az esztendő az önvizsgálat éve. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet képviselő Csűry István generális direktor szerint: "A magyar ember akkor tud tovább élni, ha tudja, ugyanolyan vérből teremtetett, mint a többi nemzet..." Pap Gy. László unitárius lelkész következett, majd a baptista gyülekezet nevében Bokor Barnabás. /Balla Tünde, Tuduka Oszkár: Jubileumi ünnepség az evangélikus templomban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./

"Dr. Lovas János nyelvészt, a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium magyar szakos tanárát Csűry Bálint Emlékéremmel tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Társasága, a magyar nyelvjárások kutatásában és gyűjtésében végzett eredményes tevékenysége elismeréséül. Dr. Lovas János pályázaton indult doktori értekezésével, melyen témája a szamosháti nyelvjárás kereszt- és becenévrendszere volt. Negyvennyolc értékelhető pályázatból az övét találták a legértékesebbnek. Amennyiben a Szatmárnémetiben működő tanítóképzőben meghirdetnek nyelvészeti állást, dr. Lovas megpályázza a lektori posztot. Ha nem, marad továbbra is a Kölcseyben. /Elek Anikó: A Magyar Tudományos Akadémia kitüntette dr. Lovas János nyelvészt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 27./"

"A napokban elhunyt 85. életévében dr. Száva János professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik legendás alakja, aki Európában másodikként készített csípőprotézist. Máthé Éva felidézte a professzorral 1995-ben készített interjút. A professzor elmondotta: Csíkszépvizen született, elektromérnöknek készült, azután mégis Kolozsvárra ment, a Ferencz József Tudományegyetemre, orvosnak készült. Harmadéves medikusként a frontra került, ahol számtalan műtétet végzett. Volt úgy, hogy csak két órát tudott aludni. Egyedüli sebész volt. Öt hónapig feküdt a hírhedt táborban, Focsani-ban, deszkapriccsen, súlyos betegen. 1948-ban Zilahon osztályvezető sebészfőorvos volt, amikor értesült marosvásárhelyi ortopédiai kinevezéséről. Új szakmát kellett tanulnia. A következő években dr. Száva János Marosvásárhelyen ortopéd klinikát létesített, melynek keretében később gyermekrészleg is létesült. A csípőprotézis terén a másodikak voltak Európában, melyet 1950-ben végeztek el. A csigolyatumor kezelését tartja dr. Száva János pályája csúcsának. Száva professzor iskolát teremtett, kiváló szakorvosokat nevelt, 42 éven át vezette az egyetemi klinikát. /Máthé Éva: Hőskori küzdelem volt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Tíz éve, a felújítás után, 1992. nov. 5-én újra megnyitották az Apostoli Szentszék romániai képviseletének székhelyét. A nunciatúra ünnepi fogadásán többek között jelen volt Teoctist Arapasu, a román ortodox egyház pátriárkája, aki nemrég tért haza a Vatikánban tett hivatalos látogatásáról. A kötetlen beszélgetések folyamán hangsúlyozta II. János Pál iránti kimagasló tiszteletét, s nem utolsósorban a két egyház együttműködésével és a közös álláspontokkal kapcsolatos - a Szentatya és a pátriárka személyes aláírásával ellátott - közös közlemény fontosságát. /Fodor György: Tíz éve nyitották meg újra a bukaresti nunciatúrát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A pápai nuncius továbbította II. János Pál üzenetét, melynek értelmében a közeljövőben sorra kerülő romániai látogatása alkalmával - ő vagy utóda - szeretné boldoggá avatni a kommunista rendszer vértanú áldozatait. A Gyulafehérvári Érsekség összeállította azon személyek jegyzékét, akik a boldoggá avatásra esélyesek: Ambrus György plébános (1923-1960), Dr. Boga Alajos ordinarius substitutus (1886-1954), Bokor Sándor plébános (1915-1972), Dr. Boros Domokos P. Fortunát O.F.M. ferences pap (1895-1953), Fekete János főesperes-plébános (1908-1952), Gajdátsy Béla teológiai rektor, kanonok (1887-1953), Hajdu Gabriella O.S.U. orsolyita nővér (1915-1963), Dr. Maczalik Győző spirituális, titkos püspök (1890-1953), Pálffy János plébános (1874-1958), Sándor Imre ordinarius substitutus (1893-1956). A jelöltek névsora még lezáratlan. Szívesen vennék civil személyek jelölését is, akik önfeláldozásukkal tettek tanúságot hitünk mellett. Az érsekség körlevelében kéri, hogy akik ilyen személyekről tudnak, jelentsék nekik. Az elfogadáshoz szükséges, hogy bizonyítható legyen annak ténye, hogy vértanúságukat hitbeli meggyőződésükért szenvedték el. A főegyházmegye vértanúi világító mécsesként szolgálnak a harmadik évezred útkereső keresztényeinek - erdélyi magyarságának. (A Gyulafehérvári Érsekség körleveléből). = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./"

"Fodor Sándor nem tekinti tragédiának, ha a fiatalok egy része Magyarországon kíván boldogulni, ahol a lakosság létszáma évenként 30-40 000-rel csökken, és ahová kínaitól ukránig minden nemzet gyermekei bevándorolhatnak, letelepedhetnek (lehetőleg a környező országok magyarjai kivételével), hogy száz év múlva már utódaik tekintsék "betolakodóknak" a még megmaradt magyarokat. Az anyanyelvüket még őrző, ahhoz ragaszkodó moldvai csángómagyarokra gondol, akik közül mintegy 30-40 ezren még nem olvadtak be a román nemzetbe, akik még magyarul szeretnék a szentmisét hallgatni. Akikre ráfigyel az RMDSZ, akiket támogatnak külföldi alapítványok is - csakhogy a támogatásukra szánt összegek elapadva jutnak el rendeltetési helyükre, inkább bizonyos magánvagyonok gyarapodását szolgálják, erre célzott aug. 31-én, vasárnap a moldvai csángómagyarság egyik, lemondani készülő vezetője, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A csángók teljes beolvadása a román nemzetbe- csak idő kérdése. 50 évvel ezelőtt létszámuk még megközelítette a százezret! Egyébként romániai látogatása alkalmával II. János Pál sem látogatta meg hűséges római és görög katolikus híveit. Alexandru Todeát, a mártírsorsú görög katolikus érseket súlyos betegen hurcolták-szállították le Szászrégenből Bukarestbe, és a boldog emlékezetű Márton Áron püspök sírját sem kereste fel Róma püspöke Gyulafehérváron. Fodor a maradék moldvai római katolikus, magyarul beszélő csángókat mentené át Magyarországra, amíg még van kit. Ők ugyanis - mély vallásosságuk következtében - nem "egykéznének", nem zárkóznának el a gyermekáldástól. Sajnos már kevesen vannak, de talán még mindig többen, mint Szlovénia és Horvátország magyarsága együttvéve. Ám ezt a keveset jó lenne áttelepíteni, természetesen csak azokat, akik szívesen, önként vállalkoznának erre. /Fodor Sándor: Töprengés jövőnkről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"A pápa szlovákiai látogatása semmit sem mozdított a katolikus magyarság ügyén: továbbra sem lehet magyar püspöke és püspöksége a több százezer felvidéki hívőnek. II. János Pál Romániában is járt, a csángóföldi katolikusoknak mégsem "jár" a magyar nyelvű mise. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./"

"Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a pápának az RMDSZ elnöke csángóügyben írt levelét. Úgy látja, hogy áttörés érzékelhető a csángók ügyében. Olyan légkör kezd kialakulni Bákó megyében, amelyben a csángók nem félnek magyarnak vallani magukat. Ahogy az egyik kisdiák fogalmazott a pusztinai iskola magyar csoportjának lapjában: "a magyarórát szeretem erőst, és engem nem jezgetnek, mert nem félek". Markó Béla 1996-ban járt ez ügyben II. János Pálnál, Szatmári Tibor többször a bukaresti nunciusnál, nemzetközi szinten pedig igyekeztek meggyőzni az európai közvéleményt e kérés jogosságáról. Nemzetközi szinten mérföldkő az Európa Tanács 1521. sz. ajánlása, amely nemcsak kimondta, hogy a csángó népcsoport anyanyelve a magyar, hanem kifejezetten szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomokban. Négy faluban alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, rendkívül nagy volt az érdeklődés. Míg a kilencvenes években csupán tucatnyi lelkes szervező gyűlt össze a Csángószövetség közgyűlésén nagy titokban, most több mint százan jöttek el Bákóba a közgyűlésre. Következő lépésként a gazdaköröket kellene megszervezni, és olyan programokat elindítani, amelyek az életminőséget is javítják. /Guther M. Ilona: Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

Hajléktalan guberálók találtak rá egy kukában II. János Pál levelére, amelyben a pápa háláját fejezte ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek, hogy segítséget nyújtott egy görög katolikus templom felépítéséhez. A Szentszék hivatalos levelét – amelyet 1992. augusztus 11-én kelteztek – a kincses város Polgármesteri Hivatalának szemetéből halászták ki. A levél hitelességét igazolta a kolozsvári görög katolikus püspök is. A szélsőségesen nacionalista elöljáró viszont letagadta, hogy valaha is levelet kapott volna a pápától. Mire több környékbeli görög katolikus pap azt erősítette meg, hogy évekkel ezelőtt Kolozsvár polgármestere egy számukra rendezett fogadáson nyilvánosan mondott köszönetet a katolikus egyházfőnek a hozzá intézett leveléért. /Funar kukába dobta a pápa levelét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

A Kisebbségek napja alkalmából Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kisebbségekért Díjat adott át december 16-án a Parlamentben. Idén Kisebbségi Díjban részesült a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület is. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 70 ezres könyvtárat tart fenn, 11 főállású kutatót foglalkoztat, szakkiadványokat ad ki, bekapcsolja kutatóit és munkatársait a magyar és nemzetközi tudományos életbe. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a díjkiosztáson Egyed Ákos professzor képviselte. A lap munkatársa megjegyezte, hogy Egyed Ákos feltűnően komoran viselkedett, amikor a miniszterelnöktől átvette a díjat. „Ha nem történt volna az, ami történt december 5-én, akkor sokkal vidámabban, jobb kedvvel vettem volna át. Ez azért ott van tüskeként az ember szívében” – nyilatkozta. Elmondta, hogy sok fiatal végez, olyanok, akik a tudományos munka végzésére képesek lennének, de nincs módjuk ezt gyakorolni. Most szüntették meg a csoportos pályázatokat az Arany János pályáztató intézménynél és ennek az a visszaütője, hogy azok az 5-10-es létszámú csoportok, amelyeket eddig összetartottak, esetleg szétmennek. /(Guther M. Ilona): Kisebbségekért Díj 2004. Kitüntették az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Kuszálik Péter nem ért egyet Fey Lászlóval, aki szerint a magyar címerben nem a koronát, hanem a korona nélküli Kossuth-címert kellett volna elfogadni (Fey László: Mítosz és ráció. RMSZ, 2000. aug. 25.) Kuszálik viszont már egy évvel korábban, 1999-ben letette a garast a címer ügyében, ő helyeselte a Szent Koronát. (Korona. RMSZ, 1999. nov. 2.). Kuszálik az erdélyi magyarság elé egyetlen embert állíthatna példaképül: Márton Áront. Április másodika óta a lengyeleknek is van égi magasságokban lakozó példaképük, a néhai II. János Pál személyében. /Kuszálik Péter: A mítoszokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A Csíki Székely Múzeumban, meghitt hangulatú ünnepség keretében volt és jelenlegi munkatársak, múzeumbarátok köszöntötték az intézmény egykori igazgatóját, János Pált 85. születésnapja alkalmából. János Pál 30 szénrajzát állította ki, ezzel kedveskedve tisztelői előtt. Utóda, az intézmény mostani igazgatója, Gyarmati Zsolt méltatta elődje közel negyedszázados múzeumi tevékenységét. A Mikó-vár „bevétele”– a múzeum ide átköltöztetése (is) az ő nevéhez fűződik. Ezért János Pált barátai találó kifejezéssel várkapitányként is emlegették abban az időben. Szőcs János történész egy időszakban mint intézményvezető, de főleg az ünnepelt egyik legközvetlenebb munkatársa, János Pál gazdag pályáját vázolta fel. A néprajzi gyűjteményt kitevő tárgyak száma ma megközelíti a 8000-et, ennek 80, a régészeti tárgyak és töredékek 70 százaléka az ő idejében került a múzeumba, nemkülönben számos felbecsülhetetlen értékű régi kéziratos anyag. János Pál részt vett a csíksomlyói könyvlelet feltárásában. Munkabírásához legendák fűződnek. Tanulmányokat, kiadványokat jelentetett meg, felsorolni is nehéz lenne ezek számát. /Kristó Tibor: A 85 éves János Pál köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Az elmúlt évszázad különösen tisztelt, kiemelkedő erdélyi nagyságainak Panteonjában kimagasló helyet foglal el Isten Szolgája, boldogemlékű Márton Áron római katolikus megyéspüspök – hangsúlyozta jeles életrajzírója Marton József dékán, egyetemi tanár. Márton Áron 110 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokos nagyközségben. Szülei egyszerű földművesek voltak. Tanulmányait szülőfalujában, Csíkszeredában, valamint Gyulafehérváron végezte. Végigharcolta az első világháborút, négyszer sebesült meg. 1920-ban jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. 1924-ben szentelte pappá Majláth Gusztáv püspök. Gyergyóditróra, majd Gyergyószentmiklós, ezután Marosvásárhelyre nevezték kit. 1934-ben főpásztora az Erdélyi Katolikus Népszövetség igazgatójává nevezte ki. 1932-től következett Márton Áron kolozsvári szolgálata: az egyetemi ifjúság lelkipásztora, majd a Szent Mihály központi egyházközség plébánosa. György Lajossal és Venczel Józseffel megalapította és szerkesztette az Erdélyi Iskola című népnevelő és kulturális folyóiratot. 1938 karácsonyán XI. Piusz pápa kinevezte a 42 éves Márton Áront erdélyi megyéspüspökké. 1940-ben Észak-Erdély visszatért, a határváltozás kettévágta egyházmegyéjét, azt, ő azonban az ősi székhelyen, Gyulafehérváron maradt, kisebbségi sorsba került hívei mellett. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban felemelte szavát az erdélyi zsidóság deportálása ellen. A hatóságok ezért azonnal kiutasították Észak-Erdélyből. Ma Jeruzsálemben, a Yad Vashem hősök temetőjében, az Igaz Embert jelző emléktábla hirdeti bátor tettét. Márton Áron a második világháború után mindent megtett, hogy a határok újrarendezésének igazságossága érdekében hallgassák meg az erdélyi magyarságot is. 1948-ban egyházmegyéjét mindenéből kifosztották. Elvették az európai hírű Batthyaneum könyvtárat, valamennyi katolikus tanintézetet, az ezekhez tartozó összes ingatlant, felszámolták a katolikus sajtót. Moszkvai mintára, az erdélyi katolikus egyházat el akarták szakítani a római pápától. Márton Áron tiltakozó álláspontra helyezkedett. Körlevélben emelte fel szavát a görög katolikusoknak az ortodoxiába való beolvasztása ellen. Inkább lemondott az államsegélyről, de nem volt hajlandó csökkenteni papjainak létszámát. 1949. június 21-én letartóztatták. Perét katonai törvényszék tárgyalta titokban, s életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönben is alázatos, másokat szolgáló, imádkozó segítője volt sorstársainak. 1955 januárjában büntetését a nemzetközi tiltakozás miatt felfüggesztették, s február 2-án kiengedték a börtönből. Gyulafehérvárra csak március 24-én érkezett meg, addig „feljavító” kezelésen tartották a bukaresti érsekségen, mert úgy ki volt éheztetve, hogy nem merték a nép elé engedni. 1955 és 1957 között szabadon mozoghatott egyházmegyéjében. Mindenütt hatalmas lelkesedéssel fogadták. 1957-től kezdődően, tizenkét évi házi fogságra kényszerítették. Az egész püspöki palotába (beleértve a kertet is) lehallgatókészülékeket rejtettek el. Csak a székesegyházba mehetett át. 1967-ben azután, külföldi nyomásra, a szobafogságát feloldották. A püspök 1969-ben és 1971-ben Rómába is eljuthatott. A megöregedett püspök újra szabadon mozoghatott, bérmaútjai diadalmenetekké váltak. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését, de csak 1980 áprilisában hagyta jóvá II. János Pál. A püspök 1980. szeptember 29-én elhunyt. Már életében szentnek tekintették. 1992. november 17-én az Apostoli Szentszék engedélyezte, hogy egyházmegyei szinten elinduljon Márton Áron szenttéavatási pere, ami jelenleg is folyamatban van. /Fodor György: Főhajtás az Emberkatedrális emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Fennállásának 30. évét ünnepelte április 26-án a Hargita Megyei Művészeti Népiskola. Péter Csaba igazgató megnyitóbeszédében a minőségi oktatást hangsúlyozta. Ismertették a Borsodi L. László tanár szerkesztette évkönyvet, melyben a volt és a jelenlegi igazgató, tanárok, diákok vallottak a mögöttük álló 30 esztendőről. János Pál nyugalmazott múzeumigazgató megnyitotta a népiskola növendékei – köztük a szentegyházi faragókör tagjai – munkáinak (fafaragás, szőttesek, festészet, kovácsoltvas tárgyak) kiállítását. Este gálaműsor keretében a népiskola tanítványai (táncosok, fúvósok, népdalszólisták) szórakoztatták a közönséget. A műsort a népiskola gyermekzenekarának előadása zárta. /Kristó Tibor: Könyvbemutató, kiállítás, gálaest. Ünnepelt a művészeti népiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Amikor az egyházi emberek közéleti-politikai szerepvállalásáról van szó, mindig tekintettel kell lenni a kelet-európai régió különleges körülményekre. A kommunista rezsimek évtizedei alatt az egyházak valamiféle menedéket nyújtottak híveiknek a szellemi elnyomás ellen. Az akkori bizalom emléke miatt a posztkommunista országokban az egyház ma sokkal jobb népszerűségi mutatókat ér el, mint például Nyugat-Európában. Elég Lengyelország Jerzy Popieluszkójára vagy II. János Páljára gondolni, vagy a magyarok Mindszenty bíborosára, akik meghatározó egyéniségei voltak egyben a római-katolikus egyháznak és a totalitarizmus elleni harcnak is. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének a romániai magyar közéletben folyamatosan jelen van. A másik, az erdélyi egyházkerület püspöke viszont összeférhetetlenné nyilvánította a papi hivatást a közéleti szerepvállalással. Későbbi azután politikai jellegű állásfoglalásokat tett. Salamon Márton László, a lap főszerkesztője elítéli ezt a magatartást: bort iszik, és vizet prédikál. /Salamon Márton László: Bor és víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Burus János, a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont tanára szerkeszti a negyedévenként megjelenő Kútfő folyóiratot. A napokban megjelent új szám a népszokásokra összpontosít, a tavaszi és a téli ünnepkörhöz fűződő hagyományokra. Az iskolaközpont néprajzi körének tanulói és tanárai írásai mellett a szakma kiválóságainak tanulmányai is megjelennek a Kútfőben. János Pál nyugalmazott csíkszeredai múzeumigazgató további munkára buzdította a diákokat. /Kristó Tibor: Tiszta vizet inni a Kútfőre kell menni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./