Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. október 3.
Emlékművet avatott a református közösség
Október 1-én emlékművet avattak fel a margittai református templom kertjében. Az avatást ünnepi istentisztelet előzte meg, az igét Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette. Az alapigét János Evangéliuma 12. részének 12-19-ig terjedő verseiből vette.
Prédikációjában kitért arra, hogy ma, amikor gyülekezetek ürülnek meg, mert az emberek elhagyják otthonaikat, szülőföldjüket, elmennek végeláthatatlan utakra, sokszor céltalanul, kimerítve a kalandozás fogalmát, jó dolog látni, hogy a margittai Gyülekezet gyarapodik és megtölti templomát. „Testvéri közösségben vagyunk és emléket állítunk. Mindig lesznek erős, ünneplő és emléket állító, imádkozó, jövőképet hordozó közösségek.”– mondta az ünnepi szónok. Október hava lévén, kitért arra is, mennyire fontos volt, mi mindent adott a reformáció az embereknek. A püspök után a házigazda, Kovács Gyula lelkipásztor mondta el az ünnepséghez fűződő gondolatait. Az alapigét a 25. Zsoltár 1-2 verséből vette. „A reformáció 500. évfordulóján, október havában, együtt vagyunk, egy akarattal.” – mondta beszédének bevezető részében. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy: „ A reformáció értéket adott ennek a világnak, a reformáció Isten műve, ami által meg akarja tartani az ő Anyaszentegyházát. A reformáció a Szentíráshoz való visszatérés, Isten igéjének magyarázása mindenkinek saját anyanyelvén. A Biblia szövegének anyanyelvre való fordítása és nyomtatása, mindenki számára elérhetővé tétele.” Kegyelettel emlékezett azokra, akik vállalták hitükért a szenvedéseket is. Beszédének második részében a margittai református egyházközség nevében köszöntötte azokat, akik együtt ünnepeltek a közösséggel: Ft. Csűry István püspököt és feleségét, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjét, püspök helyettesét, Nt. Derencsényi Istvánt, és feleségét, a debreceni Kossuth utcai gyülekezet küldöttségét, Cseke Attila szenátort, a helyi és körzeti RMDSZ-, valamint az intézmények és civil szervezetek vezetőit és mindenkit, aki jólélekkel érkezett az ünnepi istentiszteletre. A tiszteletes felkérte a Református Kórust és a Mi-Kis Kórust, hogy mutassák be énekszolgálatukat, valamint ifj. Kiss Imrét és Lőcsei Erzsébetet ezen alkalomra választott versük elszavalására. Ezen szolgálatok is emelték az ünnepi hangulatot.
A templomkertbe
A templomban záróénekként a Szózatot énekelték a hívek, majd a templomkertbe vonultak, hogy részt vegyenek az emlékmű avatásán. Kovács Gyula lelkipásztor mutatta be dióhéjban az emlékművet és készítőjét/tervezőjét Szabó István monospetri fafaragó művészt. Köszönete mondott az alkotónak és az anyagi támogatónak, Nemes Antal vállalkozónak egyaránt. Az emlékmű első oldala kézben tartott szívet ábrázol, alatta a kálvini jelmondat: Szívemet égő áldozatul neked adom Uram felirattal. A hátoldala szintén kézben tartott szívet ábrázol, alatta: A reformáció 500 évében. Egyedül Istené a dicsőség feliratokkal. Az emlékmű felső centrális része lángszimbólumot ábrázol. Avató beszédet Nt. Derencsényi István mondott. „A margittai református közösség időtálló, maradandó alkotással emlékezik az évfordulóra. A kálvini jelmondat már sok évszázad próbáját kiállta, most Margittán is emlékműbe vésve lesz időtálló, mondta a magyarországi vendég. Az emlékművet Ft. Csűry István, Nt. Derencsényi István és Kovács Gyula lelkipásztor leplezték le. A beszédek között Kocsis Alexa szavalata hangzott el. A polgári vendégek közül Cseke Attila szenátor mondta el ünnepi gondolatait. „Örömömre szolgál, hogy együtt lehetünk szülővárosomban és ünnepelhetjük a reformáció 500. évfordulóját.”- mondta beszédének bevezető részében. A továbbiakban kifejtette, hogy a reformáció egyetemes értékeket teremtett, nem csak a reformátusok javára. „Nekünk, magyaroknak elsősorban a magyar nyelvet hozta, hiszen anyanyelvünkön olvashattuk a Bibliát, hallgathattuk az istentiszteleteket és hozta az erdélyi szellemiséget.”- latolgatta a továbbiakban.
Püspöki áldás
Az ünnepség a templomkertben püspöki áldással, majd nemzeti imánk éneklésével zárult, majd a meghívott vendégeket szeretetvendégség várta a parókián. Szőke Ferenc / erdon.ro
Október 1-én emlékművet avattak fel a margittai református templom kertjében. Az avatást ünnepi istentisztelet előzte meg, az igét Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette. Az alapigét János Evangéliuma 12. részének 12-19-ig terjedő verseiből vette.
Prédikációjában kitért arra, hogy ma, amikor gyülekezetek ürülnek meg, mert az emberek elhagyják otthonaikat, szülőföldjüket, elmennek végeláthatatlan utakra, sokszor céltalanul, kimerítve a kalandozás fogalmát, jó dolog látni, hogy a margittai Gyülekezet gyarapodik és megtölti templomát. „Testvéri közösségben vagyunk és emléket állítunk. Mindig lesznek erős, ünneplő és emléket állító, imádkozó, jövőképet hordozó közösségek.”– mondta az ünnepi szónok. Október hava lévén, kitért arra is, mennyire fontos volt, mi mindent adott a reformáció az embereknek. A püspök után a házigazda, Kovács Gyula lelkipásztor mondta el az ünnepséghez fűződő gondolatait. Az alapigét a 25. Zsoltár 1-2 verséből vette. „A reformáció 500. évfordulóján, október havában, együtt vagyunk, egy akarattal.” – mondta beszédének bevezető részében. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy: „ A reformáció értéket adott ennek a világnak, a reformáció Isten műve, ami által meg akarja tartani az ő Anyaszentegyházát. A reformáció a Szentíráshoz való visszatérés, Isten igéjének magyarázása mindenkinek saját anyanyelvén. A Biblia szövegének anyanyelvre való fordítása és nyomtatása, mindenki számára elérhetővé tétele.” Kegyelettel emlékezett azokra, akik vállalták hitükért a szenvedéseket is. Beszédének második részében a margittai református egyházközség nevében köszöntötte azokat, akik együtt ünnepeltek a közösséggel: Ft. Csűry István püspököt és feleségét, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjét, püspök helyettesét, Nt. Derencsényi Istvánt, és feleségét, a debreceni Kossuth utcai gyülekezet küldöttségét, Cseke Attila szenátort, a helyi és körzeti RMDSZ-, valamint az intézmények és civil szervezetek vezetőit és mindenkit, aki jólélekkel érkezett az ünnepi istentiszteletre. A tiszteletes felkérte a Református Kórust és a Mi-Kis Kórust, hogy mutassák be énekszolgálatukat, valamint ifj. Kiss Imrét és Lőcsei Erzsébetet ezen alkalomra választott versük elszavalására. Ezen szolgálatok is emelték az ünnepi hangulatot.
A templomkertbe
A templomban záróénekként a Szózatot énekelték a hívek, majd a templomkertbe vonultak, hogy részt vegyenek az emlékmű avatásán. Kovács Gyula lelkipásztor mutatta be dióhéjban az emlékművet és készítőjét/tervezőjét Szabó István monospetri fafaragó művészt. Köszönete mondott az alkotónak és az anyagi támogatónak, Nemes Antal vállalkozónak egyaránt. Az emlékmű első oldala kézben tartott szívet ábrázol, alatta a kálvini jelmondat: Szívemet égő áldozatul neked adom Uram felirattal. A hátoldala szintén kézben tartott szívet ábrázol, alatta: A reformáció 500 évében. Egyedül Istené a dicsőség feliratokkal. Az emlékmű felső centrális része lángszimbólumot ábrázol. Avató beszédet Nt. Derencsényi István mondott. „A margittai református közösség időtálló, maradandó alkotással emlékezik az évfordulóra. A kálvini jelmondat már sok évszázad próbáját kiállta, most Margittán is emlékműbe vésve lesz időtálló, mondta a magyarországi vendég. Az emlékművet Ft. Csűry István, Nt. Derencsényi István és Kovács Gyula lelkipásztor leplezték le. A beszédek között Kocsis Alexa szavalata hangzott el. A polgári vendégek közül Cseke Attila szenátor mondta el ünnepi gondolatait. „Örömömre szolgál, hogy együtt lehetünk szülővárosomban és ünnepelhetjük a reformáció 500. évfordulóját.”- mondta beszédének bevezető részében. A továbbiakban kifejtette, hogy a reformáció egyetemes értékeket teremtett, nem csak a reformátusok javára. „Nekünk, magyaroknak elsősorban a magyar nyelvet hozta, hiszen anyanyelvünkön olvashattuk a Bibliát, hallgathattuk az istentiszteleteket és hozta az erdélyi szellemiséget.”- latolgatta a továbbiakban.
Püspöki áldás
Az ünnepség a templomkertben püspöki áldással, majd nemzeti imánk éneklésével zárult, majd a meghívott vendégeket szeretetvendégség várta a parókián. Szőke Ferenc / erdon.ro
2017. október 16.
Református testvériség napja Végváron
„Legyen a jövendő építése Isten kezéből!”
Október 14-én, szombaton a Temesvári Egyházmegye gyülekezetei a Református testvériség napja című nagyszabású rendezvénnyel emlékeztek meg a reformáció 500. évfordulójáról. A jubileumi rendezvény díszvendégei voltak Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Nt. Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese. A jóisten is a kiváló munkát végzett végvári szervezőkkel tartott: gyönyörű verőfényes őszi idővel ajándékozta meg a reformáció fél évezredes jubileumát ünneplő bánsági gyülekezeteket!
Szombat reggel végvári önkéntesek hada fogadta az egyházmegye gyülekezeteinek tagjait (és nem csak), a regisztrálókat jubileumi kitűzővel, információs csomaggal, ebéd- és ásványvíz-jegyekkel látták el. A hálaadó istentisztelet kezdetére zsúfolásig megtelt a több mint 500 férőhelyes végvári templom, a jubileumi alkalom vendégeit, az egyházmegye lelkészeit és a gyülekezeti tagokat Nt. Bódis András, a Temesvári Egyházmegye esperese köszöntötte. Felemelő élmény volt, amikor a több mint félezer résztvevő együtt énekelte a 90-dik zsoltárt, a magyar reformátusság népi himnuszát. Igét hirdetett Ft. Csűry István királyhágómelléki püspök, aki János evangéliuma 15. fejezetének 1-8. versére alapozta prédikációját. János evangéliuma szerint Jézus szőlőtőhöz hasonlítja önmagát, Atyját szőlősgazdához, követőit pedig szőlővesszőkhöz, amelyek csak akkor teremhetnek gyümölcsöt, ha megmaradnak a szőlőtőn, megmaradnak Krisztusban. „Jézus van a középpontban, onnan származik minden vesszőszál, tudnunk kell, hogy ő a közös tő valamennyi keresztény ember számára, neki köszönhetjük a biztonságunkat, a születésünket, a virágainkat, a gyümölcshozásunkat és az üdvözülést – mondta Ft. Csűry István. – Jézus azt mondta, hogy Atyám házában nagyon sok hely van, ezért érdemes az élet minden pillanatában Isten dicsőségét szolgálni”.
Az igehirdetés után dr. Zabán Bálint izgalmas, vetített képekkel illusztrált előadását hallgathatták meg az egybegyűltek „Kálvin János emberi arcáról”, amelyből érdekes részleteket tudhattunk meg a nagy reformátor életéről és munkásságáról. Magyari Hunor székelyudvarhelyi fotográfus, aki az Erdélyi Egyházkerület valamennyi templomát megörökítette különleges dokumentum-fotóin, most A Temesvári Református Egyházmegye Templomai című albumát is megjelentette és bemutatta Végváron. A jubileumi istentisztelet fényét a nagyváradi Kántor Kórus, a temesvári Új Ezredév Kórus, a Temesvár Belvárosi Kórus és a temesvári Baptista Kórus szolgálata emelte. A jubileumi istentisztelet végén már közel hétszáz torokból csendült fel nemzeti imánk, megdobogtatva a szíveket.
Az ünnepség a templomkertben emléktábla-avatással folytatódott: Ft. Csűry István püspök és Nt. Bódis Ferenc esperes leleplezték, majd a püspök úr megáldotta a reformáció 500. évfordulója tiszteletére a templom falán elhelyezett, Kálvin János portréját ábrázoló emléktáblát. „Áldja meg az Úr ezt a táblát, amely mindenkor emlékeztet bennünket a múltra, de fordítja a mi tekintetünket előre. Legyen a jövendő építése Isten kezéből!” – mondta Ft. Csűry István. A végvári templom falát díszítő, bronzból és márványból készült jubileumi emléktábla Ungor Csaba végvári szobrászművész alkotása, a táblaavató ünnepséget a nagyváradi Kántor kórus szolgálata tette emelkedetté.
A Református testvériség napjának rendezvényei a végvári piactéren folytatódtak, ahol szabadtéri programok várták vendégeket. Volt könyvvásár és kézműves termékek vására, kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek, miközben a szabadtéri színpadon kórusok és ifjúsági zenekarok léptek fel. A piacteret beborító hatalmas rendezvénysátor alatt helyet foglaló közönséget Nt. Bódis Ferenc esperes és Csáki Károly végvári polgármester köszöntötték. „Nagy öröm számomra, hogy Önök ilyen szép számban ellátogattak Végvárra, és együtt ünnepelhetünk – mondta a végvári polgármester. Rendkívüli ünnep ez a mai, hiszen egy emberéletben csak egyszer adatik meg, hogy a reformáció 500. évfordulóját együtt ünnepelhetjük, de azt is, hogy vagyunk, létezünk és együtt tudunk ünnepelni. Az információs csomagban Végvárt is bemutatjuk Önöknek, ahol még többségben van a magyarság, van óvodánk, iskolánk, hagyományőrző csoportjaink, nap mint nap küzdünk azért, hogy ezeket megtarthassuk. Imádkozzunk a Jóistenhez és mondjunk köszönetet azért, hogy vagyunk, hogy megmaradtunk és nagyon remélem, hogy leszünk annyian, hogy utódaink 500 év múlva is megünnepelhessék a reformáció évfordulóját.”
A jubileumi rendezvény megszervezéséről Nt. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese nyilatkozott a Nyugati Jelennek:
„A reformáció 500. évfordulója tiszteletére az egyházmegyék rendre megszervezték a maguk ünnepségeit, ebbe a sorba álltunk be mi is. Már az év elején megfogant a gondolat, hogy egyházmegyei szinten mi is összehívjuk a gyülekezeteinket, hogy minél nagyobb számban, legalább 500-an ünnepeljük meg a reformáció 500. évét. Az istentisztelet előtt már 680-an regisztráltak, ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma 700 felett lesz – ez egy nagyon pozitív válasz a gyülekezetek részéről! Kiemelném azt is, hogy nemcsak más településekről, de más felekezetűek is részt vesznek a rendezvényünkön, akik együtt akartak velünk ünnepelni. A templomban is elmondtam, hogy minden keresztény a testvérünk Krisztusban, bármilyen felekezetű is legyen. Ezért is adtuk azt a nevet ennek az alkalomnak, hogy A Református testvériség napja!
– Hogyan sikerült ezt közel ezer embert megmozgató rendezvényt ilyen szépen, gördülékenyen megszervezni?
– A szervezésben nagy segítség volt a számomra, hogy a helyiek a munka oroszlánrészét felvállalták. Több mint 50 önkéntesünk van Végvárról, ifjak és idősebbek, férfiak, asszonyok, gyerekek, akik azon voltak az elmúlt hetekben, hogy meg tudjuk szervezni ezt a nagy eseményt. Végig izgultunk, hogy vajon mennyien leszünk, előre kértem a regisztrációkat, a gyülekezetek visszajelzése szerint 407-en előre jelezték, hogy biztosan itt lesznek, ennek ellenére 700 fölött leszünk! A jóisten is ránk tekintett, nagyon szépen süt ránk a nap és ezt a gyönyörű napot szeretnénk úgy megtölteni, hogy mindenki számára legyenek programok, kicsiktől a nagyokig, fiataltól az idősekig mindenki valamit találjon magának: kézműves foglalkozás, arcfestés, mézesbáb-díszítés, gyerekeknek játszóház, ifjúsági koncertek… Ifjúsági zenekarok lépnek fel, majd a budapesti evangélikus egyház zenekara, a Korál Sziget egyházi énekeket ad elő. Meghívtunk több kórust, daloskört is, de nem akartunk, hogy kórustalálkozó íze legyen a rendezvényünknek, hanem beépítettük a liturgiába és a délutáni rendezvények sorába a kórusok műsorát, így a liturgia és a műsor is változatosabb lett.”
A Református testvériség napja esti áhítattal és úrvacsoraosztással, közös énekléssel és a résztvevő gyülekezetek megáldásával ért véget. A kiválóan sikerült jubileumi rendezvény résztvevői – felekezettől függetlenül – keresztény hitükben megerősödve, egy életre szóló közös élménnyel térhettek haza. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)
„Legyen a jövendő építése Isten kezéből!”
Október 14-én, szombaton a Temesvári Egyházmegye gyülekezetei a Református testvériség napja című nagyszabású rendezvénnyel emlékeztek meg a reformáció 500. évfordulójáról. A jubileumi rendezvény díszvendégei voltak Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Nt. Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese. A jóisten is a kiváló munkát végzett végvári szervezőkkel tartott: gyönyörű verőfényes őszi idővel ajándékozta meg a reformáció fél évezredes jubileumát ünneplő bánsági gyülekezeteket!
Szombat reggel végvári önkéntesek hada fogadta az egyházmegye gyülekezeteinek tagjait (és nem csak), a regisztrálókat jubileumi kitűzővel, információs csomaggal, ebéd- és ásványvíz-jegyekkel látták el. A hálaadó istentisztelet kezdetére zsúfolásig megtelt a több mint 500 férőhelyes végvári templom, a jubileumi alkalom vendégeit, az egyházmegye lelkészeit és a gyülekezeti tagokat Nt. Bódis András, a Temesvári Egyházmegye esperese köszöntötte. Felemelő élmény volt, amikor a több mint félezer résztvevő együtt énekelte a 90-dik zsoltárt, a magyar reformátusság népi himnuszát. Igét hirdetett Ft. Csűry István királyhágómelléki püspök, aki János evangéliuma 15. fejezetének 1-8. versére alapozta prédikációját. János evangéliuma szerint Jézus szőlőtőhöz hasonlítja önmagát, Atyját szőlősgazdához, követőit pedig szőlővesszőkhöz, amelyek csak akkor teremhetnek gyümölcsöt, ha megmaradnak a szőlőtőn, megmaradnak Krisztusban. „Jézus van a középpontban, onnan származik minden vesszőszál, tudnunk kell, hogy ő a közös tő valamennyi keresztény ember számára, neki köszönhetjük a biztonságunkat, a születésünket, a virágainkat, a gyümölcshozásunkat és az üdvözülést – mondta Ft. Csűry István. – Jézus azt mondta, hogy Atyám házában nagyon sok hely van, ezért érdemes az élet minden pillanatában Isten dicsőségét szolgálni”.
Az igehirdetés után dr. Zabán Bálint izgalmas, vetített képekkel illusztrált előadását hallgathatták meg az egybegyűltek „Kálvin János emberi arcáról”, amelyből érdekes részleteket tudhattunk meg a nagy reformátor életéről és munkásságáról. Magyari Hunor székelyudvarhelyi fotográfus, aki az Erdélyi Egyházkerület valamennyi templomát megörökítette különleges dokumentum-fotóin, most A Temesvári Református Egyházmegye Templomai című albumát is megjelentette és bemutatta Végváron. A jubileumi istentisztelet fényét a nagyváradi Kántor Kórus, a temesvári Új Ezredév Kórus, a Temesvár Belvárosi Kórus és a temesvári Baptista Kórus szolgálata emelte. A jubileumi istentisztelet végén már közel hétszáz torokból csendült fel nemzeti imánk, megdobogtatva a szíveket.
Az ünnepség a templomkertben emléktábla-avatással folytatódott: Ft. Csűry István püspök és Nt. Bódis Ferenc esperes leleplezték, majd a püspök úr megáldotta a reformáció 500. évfordulója tiszteletére a templom falán elhelyezett, Kálvin János portréját ábrázoló emléktáblát. „Áldja meg az Úr ezt a táblát, amely mindenkor emlékeztet bennünket a múltra, de fordítja a mi tekintetünket előre. Legyen a jövendő építése Isten kezéből!” – mondta Ft. Csűry István. A végvári templom falát díszítő, bronzból és márványból készült jubileumi emléktábla Ungor Csaba végvári szobrászművész alkotása, a táblaavató ünnepséget a nagyváradi Kántor kórus szolgálata tette emelkedetté.
A Református testvériség napjának rendezvényei a végvári piactéren folytatódtak, ahol szabadtéri programok várták vendégeket. Volt könyvvásár és kézműves termékek vására, kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek, miközben a szabadtéri színpadon kórusok és ifjúsági zenekarok léptek fel. A piacteret beborító hatalmas rendezvénysátor alatt helyet foglaló közönséget Nt. Bódis Ferenc esperes és Csáki Károly végvári polgármester köszöntötték. „Nagy öröm számomra, hogy Önök ilyen szép számban ellátogattak Végvárra, és együtt ünnepelhetünk – mondta a végvári polgármester. Rendkívüli ünnep ez a mai, hiszen egy emberéletben csak egyszer adatik meg, hogy a reformáció 500. évfordulóját együtt ünnepelhetjük, de azt is, hogy vagyunk, létezünk és együtt tudunk ünnepelni. Az információs csomagban Végvárt is bemutatjuk Önöknek, ahol még többségben van a magyarság, van óvodánk, iskolánk, hagyományőrző csoportjaink, nap mint nap küzdünk azért, hogy ezeket megtarthassuk. Imádkozzunk a Jóistenhez és mondjunk köszönetet azért, hogy vagyunk, hogy megmaradtunk és nagyon remélem, hogy leszünk annyian, hogy utódaink 500 év múlva is megünnepelhessék a reformáció évfordulóját.”
A jubileumi rendezvény megszervezéséről Nt. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese nyilatkozott a Nyugati Jelennek:
„A reformáció 500. évfordulója tiszteletére az egyházmegyék rendre megszervezték a maguk ünnepségeit, ebbe a sorba álltunk be mi is. Már az év elején megfogant a gondolat, hogy egyházmegyei szinten mi is összehívjuk a gyülekezeteinket, hogy minél nagyobb számban, legalább 500-an ünnepeljük meg a reformáció 500. évét. Az istentisztelet előtt már 680-an regisztráltak, ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma 700 felett lesz – ez egy nagyon pozitív válasz a gyülekezetek részéről! Kiemelném azt is, hogy nemcsak más településekről, de más felekezetűek is részt vesznek a rendezvényünkön, akik együtt akartak velünk ünnepelni. A templomban is elmondtam, hogy minden keresztény a testvérünk Krisztusban, bármilyen felekezetű is legyen. Ezért is adtuk azt a nevet ennek az alkalomnak, hogy A Református testvériség napja!
– Hogyan sikerült ezt közel ezer embert megmozgató rendezvényt ilyen szépen, gördülékenyen megszervezni?
– A szervezésben nagy segítség volt a számomra, hogy a helyiek a munka oroszlánrészét felvállalták. Több mint 50 önkéntesünk van Végvárról, ifjak és idősebbek, férfiak, asszonyok, gyerekek, akik azon voltak az elmúlt hetekben, hogy meg tudjuk szervezni ezt a nagy eseményt. Végig izgultunk, hogy vajon mennyien leszünk, előre kértem a regisztrációkat, a gyülekezetek visszajelzése szerint 407-en előre jelezték, hogy biztosan itt lesznek, ennek ellenére 700 fölött leszünk! A jóisten is ránk tekintett, nagyon szépen süt ránk a nap és ezt a gyönyörű napot szeretnénk úgy megtölteni, hogy mindenki számára legyenek programok, kicsiktől a nagyokig, fiataltól az idősekig mindenki valamit találjon magának: kézműves foglalkozás, arcfestés, mézesbáb-díszítés, gyerekeknek játszóház, ifjúsági koncertek… Ifjúsági zenekarok lépnek fel, majd a budapesti evangélikus egyház zenekara, a Korál Sziget egyházi énekeket ad elő. Meghívtunk több kórust, daloskört is, de nem akartunk, hogy kórustalálkozó íze legyen a rendezvényünknek, hanem beépítettük a liturgiába és a délutáni rendezvények sorába a kórusok műsorát, így a liturgia és a műsor is változatosabb lett.”
A Református testvériség napja esti áhítattal és úrvacsoraosztással, közös énekléssel és a résztvevő gyülekezetek megáldásával ért véget. A kiválóan sikerült jubileumi rendezvény résztvevői – felekezettől függetlenül – keresztény hitükben megerősödve, egy életre szóló közös élménnyel térhettek haza. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)