Székely-szórvány hagyomány ünnep Temesváron
„A hagyományápolással tudjuk megtartani nyelvünket, nemzetünket, népünket, közösségünket”
Június 27-én, szombaton a vadászerdei Camping Internationalban második alkalommal szervezte meg a Hagyományok Napját a Temes egyei RMDSZ. Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk közösségépítő programja jóvoltából ezúttal is népes székelyföldi csapat (néptáncosok, kézművesek, székely termékek készítői) vett részt a szórványmagyarság ünnepén. A színvonalas, színes programokat kínáló rendezvényen a temesvári néptánccsoportok mellett a kisiratosi, a tornyai és a nagyvarjasi hagyományápolók is részt vettek, így valóságos székely-szórvány népzene és néptánc-gálának tapsolhatott a temesvári közönség.
A székelyföldi és Arad megyei küldöttségek vezetői a hagyományápolásban elől jártak a jó példával: Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa programokért felelős vezérigazgatója, az Összetartozunk program felelőse a Zugtánc csoport táncosaként, Almási Vince kisiratosi polgármester a Rónasági Citerazenekar oszlopos tagjaként mutatkozott be a bánsági közönségnek! „2009 óta működik az Összetartozunk közösségépítő program Temes megyével, Beszterce-Naszód megyével, Aranyosszékkel – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Zonda Erika –, tavalyelőtt Krassó Szörény megyével is kialakítottuk ezt a kapcsolatot. A program keretében hoztuk el a Zugtánc csoportot, illetve népi mesterségeket is hoztunk Hargita megyéből: fafaragást, bútorfestést és székely termékeket: mézet, etédi pálinkát, lekvárokat és szörpöket.” Zonda Erika lapunknak azt is elmondta: líceumi, majd jászvásári egyetemi évei alatt is táncolt különböző néptánccsoportokban, majd hosszú szünet után 7 évvel ezelőtt hozták létre a műkedvelő Zugtánc csoportot, amelynek azóta is tagja. „Egy lakodalomba készültünk, ahol néptáncot akartunk táncolni. Nekifogtunk és olyan jól sikerült, hogy azóta is táncolunk!” A székely népi mesterségeket Török Csaba fafaragó mester és Kilyén Irma bútorfestő népszerűsítette. Hagyományos székely termékeivel eljött Temesvárra Lajos Ferenc méhész, Gáll Erzsébet szörpöket és lekvárokat kínált, valamint Kovács Elek etédi pálinkáit is megkóstolhatták a bánsági magyarok.
A kisiratosi és a tornyai-nagyvarjasi hagyományőrző csoportok érkezése után azonnal kialakult a jó hangulat a vadászerdei kempingben: Almási Vince, Juhász Kálmán és társaik azonnal elővették citeráikat és jókedvűen zenélni kezdtek, a közönség legnagyobb örömére. Németh Anikó vezetésével a kisiratosi Hímzőkör képviselői is részt vettek a rendezvényen, akik bemutatták gyönyörű munkáikat és a hímzés tudományából is ízelítőt adtak az érdeklődőknek. A székely kézművesek és hagyományos termékek standjai mellett a temesvári Vinum Hungaricum is jelen volt kiváló magyar boraival, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek a résztvevők körében. Az újszentesi Dénes Róbert egyszerre négy bográcsban főzte az ínycsiklandó marha- és sertéspaprikást, amiből mindenkinek jutott kóstoló, akárcsak a Fazakas Csaba és Enikő házaspár irányításával sütött hagyományos kürtőskalácsokból.
A Hagyományok Napja sokszínű kulturális műsorának szereplőit Fazakas Csaba református esperes, a Temes megyei RMDSZ művelődési alelnöke mutatta be a szépszámú jelenlevőnek. Hargita Megye Tanácsa nevében a székely viseletbe öltözött Zonda Erika konferálta fel, majd ő maga is járta a Zugtánc csoporttal a felcsíki, gyimesi és sóvidéki táncokat. A temesvári Bóbita és Eszterlánc csoportok fergeteges szatmári és kalotaszegi tánca után zárásként a Jaksity Florentina vezette Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus és a Juhász Kálmán vezette Kisiratosi Rónasági Citerazenekar lépett fel, akik közös fináléjukban kisiratosi népdalokkal és közismert, a közönséggel együtt elénekelt népdal-összeállítással ragadtatták tapsra a temesváriakat.
„Mi hagyományápolók vagyunk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Almási Vince kisiratosi polgármester, a Rónasági Citerazenekar tagja. Úgy érezzük, hogy magyar hagyományainkat ápolni kell, mert ezen keresztül tudjuk megtartani nyelvünket, nemzetünket, népünket, közösségünket. Jó érzés az, amikor egy helyen találkozunk több vidékről érkezett magyar népi csoportokkal. Bennünket ez mind érdekel és abban reménykedünk, hogy az, amit csinálunk, másokat is érdekel. Egymástól tanulunk, egymás zenéjét-táncát meghallgatjuk-megnézzünk, esetleg átvesszük. Mindenképpen nagyon tetszetős, nagyon jó ilyen sok vidékről érkezett magyarral együtt lenni!”
A Temes Megyei RMDSZ Hagyományok Napja rendezvényét a Bánsági Közösségért Egyesület és a Communitas Alapítvány támogatta.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Tájháztalálkozó
Nézem, ahogy Marika néni (nem nekem néni, hisz tán nála is idősebb vagyok) 12 tojásból meg egy kiló lisztből gyúrja a tarhonya nyersanyagát, s azon morfondírozom: vajon hány mostani háztartásban veszi rá magát a háziasszony egy ilyenfajta munkára. De tudja-e egy mai fiatalasszony, egyáltalán hogyan készül a tarhonya, s hajlandó-e, mondjuk, egy órát, félórát rászánni a műveletre, amikor a boltból egy mozdulattal leemeli a polcról a „cus-cust”, hogy a pörkölt mellé feltálalja?
A választ legfeljebb sejtem. De hogy a házi tarhonya és a bolti egymástól nagyságrendekkel eltér, abban biztos vagyok.
Tornyán, Tóth Piroska és Suttyák András portáján, immáron harmadízben megrendezték a tájházak tornyai találkozóját. Ami lényegében nem egyebet szolgál, mint a népi hagyományok ébrentartását, megismertetését, azt, hogy a mai nemzedéknek is átadják a nagyanyák, nagyapák, dédszülők hagyományát – ha nem is feltétlenül azok követése miatt (ki vetne ma már, például, az egykori, manapság primitívnek számító kukoricaültető eszközökkel, amikor erre nagy teljesítményű berendezéseink vannak), de azért, hogy tudják: honnan jöttünk, hogyan éltek és dolgoztak elődeink.
A nép, amely nem ismeri, nem tiszteli múltját, annak jövője sem lehet, fogalmazták meg, teljes joggal, bölcs emberek.
Tornyán azonban a hagyományos tarhonyakészítés bemutatása természetesen csak egy volt a „napirendi pontok” között (tavaly a szappanfőzés volt a téma), a legfontosabb az volt, hogy a résztvevők képet alkossanak arról, hogy az övékhez hasonló, a népi hagyományok felmutatására, a köztudatban való bevitelére és rögzítésére vonatkozó erőfeszítések nem (nagyon) elszigeteltek, s hogy e törekvésükben nincsenek egyedül.
Egy tájház létrehozása (ha nem kereskedelmi célokat szolgál) bizony nem kevés szellemi és anyagi erőfeszítést (és időt) igényel a vállalkozó számára. Tornyán, például, semmilyen anyagi haszonnal nem járt (anyagi erőfeszítéssel azonban igen) a tájház létrehozása, berendezésének (fotóinak, dokumentumainak, népviseleteinek, a fedett tető alatt őrzött egykori mezőgazdasági eszközöket – a mai felfogás szerint – kezdetleges gépeket bemutató kiállítás stb. létrehozásának) előteremtése. Mindez azonban a múlt: a jelen az, hogy aki betér ebbe a (többnyire, tavasztól őszig nyitott kapujú) házba, az egy kicsit a múltba nyit be, és megérinti a történelem szele.
A szombat délutáni rendezvényt a tornyai és nagyvarjasi (Jaksity Farkas Florentina által vezetett) egyesített asszonykórus dalai nyitották meg, majd a pécskai, Engi Márta vezette Búzavirág együttes előadása követte. Tóth Piroska, a ház asszonya üdvözölte a helybeli, a magyarországi szarvasi, kisperegi, dombegyházi, battonyai vendégeket – Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnököt, Király Árpád helybeli plébánost, marosi r. katolikus főesperest, Bognár Levente aradi alpolgármestert –, kiemelve a néphagyományok őrzésének és megélésének szükségességét. Dr. Colta Rodica múzeológus, az Arad Megyei Múzeum munkatársa érdekes előadást tartott az Arad–Nagylak autósztráda menti, illetve a Mócvidéket is belefoglaló román és magyar települések régebbi és újabb kori kapcsolatainak, egymásra hatásának történetéről (amelyet egy közös román–magyar, Arad és Békés megyei kutatás keretében végeztek). A hozzászólások, kiegészítések, kérdések után a vendégek az Enache Viruca asszony által Horvat Sava közreműködésével készített (nagyon ízletes, 940 darab) töltött káposztából verhették el éhüket, hazaindulás előtt.
Azzal a meggyőződéssel, hogy tettek valamit a népi hagyományok megőrzése érdekében.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

A VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál sikere
Megcsillogtatták népzenénk legszebb gyöngyszemeit
Amint azt előzetesen közöltük, szombaton a kisiratosi kultúrotthonban szervezték meg a VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivált, amelynek a megnyitójában Vörös Annamária műsorvezető köszöntötte a helybeli, illetve a környékről és az anyaországból érkezett vendégeket, majd a mikrofonhoz kérte Korondi Józsa Erika polgármestert és Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt.
A népzene nevel, fejleszt, oktat
A polgármester szívélyesen üdvözölte a vendégeket, név szerint megemlítve a mellette álló megyei elnököt, majd a zenének, különösen a magyar népdalnak nemzeti kultúránkban elfoglalt fontos szerepét ecsetelte. A népzene nevel, fejleszt, oktat és feltárja számunkra a gyökereinket. A felhangzó népdalokat már nagyanyáink, a rokonaink és a legtávolabbi őseink is ismerték, énekelték. A népzenénk nem csak az embereket, hanem az egész régióban élő magyarságot összeköti, a tagjai, ha más tájszólással vagy helyi szokáshoz igazodva módosítással is énekelik, gyakorolják, azok egyetlen tőről fakadnak. Éppen ezért minden résztvevőnek nagyon jó szórakozást, kellemes együttlétet, közös énekelést, népzenénk közös ízlelgetését kívánta. Zárszavában köszönetet mondott Faragó Péter RMDSZ-megyei elnöknek a Fesztivál megszervezéséhez nyújtott segítségért és a leköszönt polgármesternek, Almási Vincének is a szervezési, lebonyolítási munkában tanúsított közreműködésért. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ megyei tanácsosai révén, az Arad Megyei Tanács mellett működő Kulturális Központtól kapott anyagi támogatást, továbbá a kisiratosi intézmények, vállalkozók és magánszemélyek mindennemű anyagi, vagy a munkájukkal történt támogatását. Mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak a mintegy 250 vendég ellátásához, a kiváló hangulat megteremtéséhez.
Ezt követően Faragó Pétert RMDSZ-megyei elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd kifejtette: az érdekvédelmi szervezet legfontosabb feladata, kötelessége segíteni mindenhol, ahol magyarok élnek, ahol szükség van a magyar kultúra művelésére, ápolására. Megragadta az alkalmat megköszönni a szervezőknek, akik munkájukkal újabb alkalmat adtak magyar kultúránk éltetéséhez, ápolásához. Miután megköszönte a hazai és az anyaországi fellépőknek, a vendégeknek a közreműködését, a hagyományos kulturális rendezvény folytatását, éltetését, illetve továbbadását szorgalmazta, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Színes népzenei program
Vörös Annamária műsorvezető elsőként a tavaly alakult, helybeli Napraforgó gyermekciterazenekart szólította színpadra, ahol Juhász Kálmán betanításával és vezetésével gyermekdalokat adtak elő nagy sikerrel.
Utánuk a szabadkígyósi Kígyós citerazenekar 6 tagja Juhász Kálmán vezetésével vajdasági lakodalmas dalokat játszott. Ezt követően a Temesvári Nefelejcs Asszonykórus népdalcsokorral kedveskedett, előtte azonban a vezetőjük elmondta: a 2004-ben alakult Geml József Társaskörből nőtték ki magukat és az éneklés szeretete köti össze őket.
A továbbiakban a 2011-ben alakult kisiratosi Kikelet serdülőkorú citerazenekar Juhász Kálmán vezetésével adott elő vajdasági lakodalmas dalokat, átütő sikerrel. Ezt követően a nagyiratosi Forray Népdalkör lépett fel, Nagy Melinda vezetésével mezőségi dalokat és katonadalokat adtak elő vastaps közepette. Utánuk a pusztaföldvári Földvár citerazenekar lépett fel, Juhász Kálmán vezetésével vajdasági népdalokat és palóc lakodalmast adtak elő. Ezt követően a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus Jaksity Florentina és Pintér András vezetésével, pallérozott hangon adott elő sárközi dalokat és katonadalokat, nagy sikerrel. Utánuk a 2016-ban Országos Aranypáva-díjat nyert csorvási Nefelejcs Népdalkör vajdasági és kiskunhalasi dalokat adott elő vastaps közepette. A továbbiakban a dombegyházi Héthalom citerazenekar népdalcsokorral kedveskedett a szépszámú közönségnek. Ezt követően, az est egyik kiemelkedő produkciójaként, a Kisiratosi Gazdakórusként 2004-ben alakult, majd 2012-től Szalbek névre hallgató vegyes kórus karnagya, Almási Gábor tanár előrebocsátotta: a Bárdos Lajos feldolgozásaiból, egyházi és katonadalokból merített repertoárjukat az I. világháborúban elesett 76, illetve a II. világégésben hősi halált halt további 31 kisiratosi polgár kegyeletére adják elő. A Kiss P. Anikó ágyai iskolaigazgató közreműködésével, több szólamban, kiválóan előadott műsoruk nem véletlenül váltott ki vastapsot.
Ezt követően a csorvási fiatalokból álló Villő citerazenekar Juhász Kálmán betanításával szatmári és nagykunsági dalokat adott elő nagy sikerrel. A továbbiakban a 17 tagú kisiratosi Rónasági citerazenekar, Juhász Kálmán vezetésével, Korondi Józsa Erika jelenlegi és Almási Vince leköszönt polgármesterek, valamint Jaksity Florentina és Pintér András közreműködésével halasi és vajdasági népdalcsokorral lepte meg a lelkes közönséget. Utánuk az ötszörös Országos Aranypáva-díjas, kétszeres Aranypáva-nagydíjas kétsopronyi Horenka Népdalkör és Rosicka citerazenekar békési magyar és szlovák népdalokat adott elő nagy sikerrel. A mezőtúri Tücsök citerazenekar szerelmes és párosító dalokkal kedveskedett. A szombati VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál végét, egyben csattanóját a kazincbarcikai Galagonya citerazenekar parádés fellépése képezte, amely Scserbin János vezetésével megcsillogtatta a citerazene legszebb gyöngyszemeit.
Baráti együttlét, köszönet
A színes program végén Korondi Józsa Erika polgármester köszönetet mondott a csodálatos estért minden fellépőnek, majd mindnyájukat vacsorára hívta. Közösen elfogyasztották a Torma Gizella, Őze Anna, Kurtucz Rozális és Kristóf Rozália alkotta szakácscsapat főztjét, az ízletes csorbát, a sültet és a körítést, amit hegyaljai szőlőlével, ásványvízzel, üdítővel öblítettek. Közben kisorsolták a mintegy 50, a fellépők, illetve a helybeli vállalkozók és gazdálkodók által felajánlott nyereményt, köztük a fődíjat, az ajándékkosarat, amit a helybeli Torma Alex vihetett el. Ezt követően éjféltájig együtt nótáztak, majd elégedetten mentek haza, a szervezők jóvoltából minden fellépő egy-egy ajándékszatyorral. A VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál sikeréért Korondi Józsa Erika polgármester ezúttal is köszönetet mond minden támogatónak, a vendégek ellátásában közreműködött személynek, illetve fellépőnek egyaránt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)