Jóbarát: kötet a katolikus ifjúsági folyóiratról
A két világháború (1925–1940) között a kolozsvári piarista gimnázium tanárai és diákjai által megjelentetett katolikus ifjúsági folyóiratról, a Jóbarátról szóló könyvet mutattak be kedden délután a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén. A Bodó Márta által összeállított, monografikus tanulmánnyal kísért antológiában ifjúkori Dsida- és Reményik-verset is olvashatunk. A kötet a Verbum kiadónál jelent meg. Az eseményen közreműködött a Báthory-líceum kórusa (karnagy: Potyó István).
Kovács Sándor főesperes elmondta: a piarista tanintézetekben mindig központi helyet foglalt el a magyar ifjúság szellemi értékeinek ügye, ezt szolgálta kimagasló szinten a Jóbarát irodalmi és tudományos folyóirat. A 20 oldalas kiadvány az ismeretterjesztés, az erkölcsi nevelés és a szépirodalmi művek népszerűsítése mellett teret adott az akkori ifjúságot érdeklő témáknak is. – Sokatmondó, hogy a lap munkatársai között volt Biró Vencel piarista történész, Mécs László papköltő, Balogh Ernő, Bitay Árpád, Hirschler József, a Marianum alapítója, Kiss Jenő, Kristóf György, Lakatos István, Reményik Sándor, Áprily Lajos költők, Sík Sándor piarista atya, Erőss Alfréd, Szabó T. Attila, Vámszer Géza és Venczel József. A természettudományi műveltség terjesztése terén Grósz Ilona és ifj. Xantus János végeztek ígéretes munkát. Irodalomtörténeti szempontból a folyóirat Dsida Jenő és Rónay György korai alkotásait is közölte a Fakadó rügyek rovatban – részletezte Kovács Sándor.
– Bodó Márta könyve a két világháború közötti katolikus folyóirat elemzését, kultúrtörténeti helyének kijelölését vállalta fel – mondta Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója, aki azt is bevallotta: meglepetéssel vette tudomásul, hogy ifjúsága gyereklapjának elődje egy katolikus diákfolyóirat volt, amelyet a piarista kollégium tanárai kezdeményeztek olyan korban, amikor az erdélyi magyar kultúrát és identitást nagy veszély fenyegette. – Hogy miért ez a soha nem szűnő törekvés identitásunk felszámolására? Azért, mert a nemzettudat megszüntetését az oktatás felszámolásával kezdték. Ez ellen harcolt a felekezeti oktatás a két világháború között. Bodó Márta alapos előtanulmányokat végezve a 15 évig megjelenő lap helyét a piarista iskola és a XX. századi katolikus egyház és nevelés összefüggéseiben tárgyalja. A piarista kollégium utódiskolájának igazgatójaként nagy jelentőséget tulajdonítok a folyóiratnak és a könyvnek. Mindez azt tanúsítja, hogy iskolánk a legkilátástalanabb helyzetekben is megmaradt, és teljesítette kötelességét – fejtette ki Timár Ágnes.
Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki 1990 óta tanít sajtótörténetet, méltatásában kifejtette: újságot és sajtótörténetet írni felelősség. – A két világháború között minden felekezet igyekezett kiépíteni a maga sajtóhálózatát. A kisebbségi, a vallásos sajtó léleképítő, értékteremtő és értéktudatosító munkát végezhetett. Ez a mai sajtóból hiányzik – vélekedett az oktató.
Bodó Márta elmondta: értékes anyagra lelt ezekben a kiadványokban. – A két világháború közötti kisebbségi létben, amikor az erdélyi magyar értelmiség egy része elmenekült, mások pedig csüggedten éltek, Olasz Péter jezsuita szerzetes-tanár kezdeményezésére született ez a folyóirat. A kötet anyagát úgy válogattam össze, hogy egyfajta antológia legyen, amely rávilágít az akkori pezsgő szellemi életre. A tanárok tág teret és önállóságot biztosítottak a lapszerkesztésben részt vevő fiataloknak – hangsúlyozta Bodó Márta.
A kötetbemutatón Palkó Árpád, Jakab Tamás, Török Melinda és Rácz Tímea, a Báthory-líceum diákjai olvastak fel. A rendezvény a kórus fellépésével zárult, szólót énekelt Vincze Tímea és Rácz Tímea.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

A Nemzeti Összetartozás Napját ünnepelték Kolozsváron
Ünnepi megemlékezésre került sor a Szent Mihály plébánia és a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum szervezésében a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A megemlékezésen, melynek a plébánia díszterme adott otthont az erdélyi történelmi egyházak képviselői, politikai és ifjúsági vezetők vettek részt, valamint Magyarország kolozsvári főkonzulja. Jelen volt Vákár István a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere, valamint a városi és megyei önkormányzat magyar tanácsosai is.
Elsőként Ft. Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes, az esemény házigazdája köszöntötte az egybegyűlteket. Magdó János főkonzul beszédében elmondta, hogy a magyar közösség még mindig nem képes feldolgozni a Trianoni döntés traumáját. Kiemelte értékteremtő közösségi munkával és összefogással leszünk képesek csak túllépni a 94 évvel ezelőtti békeszerződés okozta megrázkódtatáson. Magdó a következő Kós Károly idézettel hívta közös munkára a jelenlévőket: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.
Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta. A püspök elmondta, hogy Trianonban mások döntöttek sorsunk fölött, de most mi magunk tarthatjuk kézben azt, a területeket nem vették el tőlünk, mert a magyarok helyben maradtak, csak a határok mozogtak. Felhívta a figyelmet napjaink nemzedékének a felelőssége, hogy most se adjuk át szülőföldünket, ne hagyjuk itt, gondoskodjunk a magyar jövő építéséről. Az unitárius egyház nevében Rácz Norbert lelkész köszöntötte a jelenlévőket, aki a magyar közösséget a kivágott fához hasonlította, amelyik tavasszal újra kihajt, új erőre kap. Az evangélikus-lutheránus egyház részéről Kerékgyártó Imola lelkész mondott ünnepi beszédet.
Geréd Imre az ifjúság nevében elmondott beszédében elmondta: „Emlékezni kell, a múlt ismerete öntudatosság. Ezért biztatom a generációmat is, és egyben ígérem az őseimnek, hogy nem fogunk megfeledkezni erről a napról és mi is átadjuk a gyermekeinknek az emlékezés hagyományát.”
Az ünnepséget Geréd István vezette, Jakab Tamás és Szőke Tamara szavalatai tették hangulatossá a megemlékezést. Az esemény közös imával és nemzeti himnuszunk eléneklésével zárult, melyet Dr. Potyó István és Gyenge Zoltán-Balázs kísért zongorán és hegedűn.
Közlemény. Erdély.ma

Kultúrával tisztelegtek a Bocskai Napokon
Kulturális és közéleti programokkal ünnepelték pénteken és szombaton a nyárádszeredaiak és vendégeik a huszonharmadik alkalommal rendezett Bocskai Napokat.
Pénteken labdarúgó tornával és történelmi vetélkedővel vette kezdetét a rendezvénysorozat. Tóth Sándor polgármester méltán nevezte nívósnak azt a két-három napot, amikor a kultúra révén „tiszteljük a múltunkat, értékeljük jelenünket, hogy holnaptól a jövőn munkálkodhassunk”. A művelődési ház előcsarnokában irodalmi műsorral köszöntötték az egykori fejedelmet ünneplő szeredaiakat és vendégeiket a középiskolások.
Ezt követően Kelemen Ferenc mutatta be munkatársunk, Szucher Ervin Toronyba zárt anyanyelvünk című riportkötetét. A szerző a mai Románia különböző szegleteibe vetődött, szórványban élő magyarokról készített száznál több dokumentumriportot, ebből huszonötöt fűzött össze ebben a kötetben. Anyanyelvünk segélykiáltásait hallatja a szerző torokszorítóan fájdalmas és lélektisztítóan felemelő riportokban.
Első alkalommal mutatkozott be Nyárádszeredában Dávid Júlia festőművész is, akit gyökerei idekötnek. Ő a festészet nyelvén, a lelken „átszűrve” láttatja a világot, munkáival is figyelmeztetve, hogy mennyire fontos megőrizni és alkalomadtán felmutatni sajátos értékeinket. A most kiállított hatvan munka a honfoglaláskorig visszanyúló gazdag népművészet elemeit hordozza, egy szép és sejtelmes világot tár fel – mondta el Nagy Miklós Kund művészeti író.
Szombat délután díszüléssel avatták fel a helyi tanács megújult termét a városházán. A napirenden egyetlen határozattervezet szerepelt, amelyet egyöntetűen fogadott el a grémium: a város fejlesztésében, az élet különböző területein végzett kiemelkedően hasznos munkája elismeréséül az önkormányzat Bocskai-díjjal tüntette ki Jakab Tamást. Jakab 1920-ban született Gegesben, 1949-ben ott volt a Nyárád kisipari termelőszövetkezet alapítói között, majd 1954-től szinte harminc évig volt a vállalat vezetője, amely az ő irányítása alatt felvirágzott, az 1970-es években már másfél ezer alkalmazottja volt. Ügybuzgó és jó gazda volt, vasakarattal és nemes lélekkel vezette a gyárrá fejlődött szövetkezetet, jelentős érdemeket szerzett a településnek, és minden politikai gáncs ellenére maradandó értékeket hozott létre. A 96 éves Jakab Tamás meghatódva, és nagy hálával vette át a díjat, megígérve, hogy élete hátra levő részét is becsülettel, hittel éli. Mivel 1941-48 között a marosvásárhelyi magyar királyi 23. honvéd határvadász zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot, a hasonló nevű hagyományőrző egyesület is elismerő oklevelet nyújtott át neki.
Szombat este táncgálára hívták a közönséget. A műsor első felében a Bekecs Néptáncegyüttes öt korosztálya vonult színpadra, bemutatva az elmúlt egy év munkáját. Az est második felében a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes mutatta be az Itt a farsang, áll a bál című nagyműsorát, amelyben a néptáncok mellett farsangi játékokkal is szórakoztatták a nagyérdeműt, és nem hiányzott az egykori Széllyes Sándor „utóda”, a makfalvi Gyepesi László sem, aki a nagy mókamester monológjaival mulattatta a háromszáz nézőt.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro

Bocskai Napok Nyárádszeredában
A múlt tiszteletének jegyében
Az idei, 23. Bocskai Napok talán legünnepélyesebb mozzanata volt a nyárádszeredai tanács szombati díszülése, amikor Bocskai-díjat adtak át a 96 éves Jakab Tamásnak, a volt Nyárád szövetkezet egykori elnökének. A meghitt, családias hangulatban zajló eseményen jelen voltak a testvértelepülések képviselői, akik egytől egyig elismeréssel szóltak aszembetűnő fejlődésről, ami Nyárádszeredában az utóbbi években tapasztalható.
Az eseményre megérkezett az ünnepelt is, Jakab Tamás, aki, bár nehezen mozog, minden alkalommal megadta a kellő tiszteletet és felállt, amikor valaki hozzá szólt és köszöntötte. A 96 éves Tamás bácsi, ahogyan a szeredaiak emlegetik, a mai napig a szívén viseli a város sorsát, miközben köszönetet mondott az elismerésért, több alkalommal is Isten áldását kérte a város vezetőségének a munkájára. Tóth Sándor polgármester elmondta, Szereda utcáin sokan megállították, és neki szegezték a kérdést, hogy mikor ismerik már el díjjal annak az embernek a munkásságát, aki évtizedeken át dolgozott a város fejlesztése érdekében és maradandó értékeket teremtett. A polgármester által felolvasott laudációban elhangzott: Jakab Tamás a nyárádszeredai Nyárád Kisipari Termelőszövetkezet alapító tagja, majd elnöke volt. 1920-ban született Gegesben. 1941-ben önkéntesen jelentkezett a hadseregbe, majd leszerelése után Nyárádszeredában a bőrszakmában dolgozott kereskedőként. 1949-ben alakult meg a Nyárád Kisipari Termelőszövetkezet, ahová őt is alapító tagnak hívták. Félszáz cipésszel indult a termelés. Jakab Tamás kezdetben anyagbeszerző volt, majd egy év múlva műszaki vezetője lett a csoportnak, 1954-ben nevezték ki a szövetkezet elnökének. Ezekben az években a magániparosoknak nagyon nehéz volt a megélhetés. Látván, hogy a szövetkezet biztos kenyeret ad, egyre többen jelentkeztek és álltak be: asztalosok, kőművesek, festők-mázolók, szabók. Rohamosan fejlődött a szövetkezet, bővült a termelési és kiszolgálási egységek száma, megélhetést biztosított sok családnak, nemcsak a helybelieknek, hanem a bekecsalji kis falvak lakóinak is. A hetvenes években már több mint másfél ezer alkalmazottja volt, termékeiket az ország határain túl is vásárolták. A szövetkezet derekasan hozzájárult a település fejlesztéséhez, támogatta a község közművesítését, leaszfaltoztatta a szövetkezethez vezető utat. Kezdeményezte és közmunkával járult hozzá az iskola tornaterme, valamint a járóbeteg-rendelő és fektető építéséhez. Az alkalmazottak gyermekeinek napközi otthont működtetett. A kultúr-otthon felépítését és berendezését anyagiakkal segítette. Jakab Tamás ügybuzgó és jó gazda volt, sikeresen szervezte és irányította a szinte gyárrá növekedett szövetkezet tevékenységét. Vasakarattal, nemes lélekkel vezetett. A nép nyelvén szólva: "csúf szája, de jó szíve volt" – hangzott a méltatás, majd Tóth Sándor ünnepélyesen átadta a Bocskai-plakettet és az oklevelet méltó tulajdonosának.
Az ünnepeltet Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke is köszöntötte, és rámutatott, Tamás bácsi a város és annak lakói életében meghatározó szerepet töltött be, a helyieknek munkát adott és sokakat vonzott Nyárádszeredába.
A város múltja képekben
Az ünnepi tanácsülést a felújított és ízlésesen berendezett gyűlésteremben tartották meg, amelynek avatójára ezúttal került sor. Az önkormányzati székház felújítása során az emeleti részen padlót és nyílászárókat cseréltek, és a város múltja iránti tisztelet jeléül a gyűlésterem egyik falát, illetve a folyosó falát borító tapétán régi nyárádszeredai fényképekből készült, hangulatos montázs látható.
Gazdasági együttműködések a láthatáron
A családias hangulatú eseményen jelen voltak a testvértelepülések, Hajdúdorog, Mór, Aszód, Simontornya, Örkény és Szerencs képviselői, akik már szinte hazajárnak Nyárádszeredába. Aszód polgármestere, Sztán István és Kulcsár István, Örkény alpolgármestere elismerően szóltak a látványos fejlődésről, amely az utóbbi évek során Nyárádszeredára jellemző volt. Simontornya polgármester asszonya a két település közötti diákcsereprogram jelentőségéről szólt, Fenyves Péter, Mór polgármestere pedig egy kiépülőfélben lévő gazdasági együttműködésről. Szerencs polgármestere, Egeli Zsolt egy százötvenezer eurós projektet ismertetett, amelynek keretében szeredai fiatalok Luxemburgba látogathatnak. A testvértelepülési kapcsolatok a kirándulásokon és kulturális tevékenységeken túl gazdasági irányba is elágaznak. Tóth Sándor polgármestertől megtudtuk, egy móri vállalkozó, aki százhatvan hektáron termeszt szőlőt, a segítségüket kérte, hogy helyi alkoholforgalmazó vállalkozókkal lépjen kapcsolatba. Ugyancsak egy móri, asztalossággal foglalkozó vállalkozás tulajdonosának segítettek üzleti kapcsolatot létesíteni egy szovátai asztaloscéggel, amely nyárádszeredai munkaerőt foglalkoztat. A Bocskai Napokra érkezett küldöttségeket a szeredai önkormányzat Bocskai- plakettel, valamint a Nyárádmentét népszerűsítő kiadványokkal ajándékozta meg.
Szombaton este a Bekecs néptáncegyüttes, valamint a Maros Művészegyüttes előadásával folytatódott a rendezvénysorozat, majd vasárnap, az ünnepi istentiszteletet követően megkoszorúzták Bocskai fejedelem szobrát, délután pedig szalagavató ünnepséggel zárult a műsor.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)