Marosvásárhelyen a napokban bemutatják a középiskolás diákoknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció és szociálpedagógia, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színháztudományi szakjait. Április 16-án a Bernády Házban a Sapientia tanárai ismertették az egyetemen működő két humán szakot, ugyanakkor ismertették azt a két kiadványt, amely az intézményben oktatók tudományos munkájának eredményeképpen született. A találkozón dr. Murvai Olga dékán-helyettes elmagyarázta, mit is jelent a bolognai oktatási rendszer. Jacsó Ágota és Zoltáni Eszter kommunikáció szakos hallgatók részképzésen vettek részt Magyarországon, az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be jövendőbeli társaiknak. Bemutatták azt a két kiadványt, amelyek a marosvásárhelyi Sapientián 2003-ban és 2004-ben tartott szakmai konferencia anyagát tartalmazzák. A Hagyományos és modern kommunikáció című kötetet Sántha Ágnes, az egyetem tanára ismertette. Az Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében című kötetet dr. Ármeán Ottília ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(menyhárt): Diáktoborzó bemutatkozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán működő kommunikáció szak idén nyáron megkapta az akkreditálást, jelezte dr. Hollanda Dénes dékán. A Sapientia Tudományegyetem 2001-ben kapta meg az ideiglenes működési engedélyt. A törvény szerint először ideiglenes működési engedély alapján indul minden szak. A kertészmérnöki szak most adja le a dokumentációt. Ha ők is megkapják a hivatalos elismerést, akkor minden szakuknak megvan a hivatalos működési engedélye. Marosvásárhelyen most már kilenc szak működik. Végleges működési engedélye van az informatika szaknak, a kommunikációnak, a mechatronikának, az automatizálásnak és a számítástechnikának. Idén indult a távközlés, illetve a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás. Az egyetem akkreditálásához szükséges dossziét már a nyár elején beadták, de még nem nevezték ki a felülvizsgáló bizottságot. A városban elégedettek a munkáltatók a Sapientián végzett diákokkal. Az egyetemet a magyar állam finanszírozza. Ez normatív finanszírozási rendszer. Hollanda szerint a költségvetést a szükségletek figyelembevételével kellene összeállítani. Adott a főállású tanárok száma, ismert az adminisztrációban dolgozók létszáma, tehát ismert a szükséges fizetési alap. Ez nem lehet nagyobb, mint a működési költségek 60–70 százaléka. Tehát kiszámíthatók a működési költségek. A törvény előírja, hogy minden évben a költségek 25 százalékát beruházásokra kell fordítani. Ezen adatok alapján kellene kiszámítani a szükséges költségeket. Jacsó Ágota, Központ (Maros megyei hetilap) /Sapientia – Karnyújtásnyira az akkreditálás. = Erdély.ma, dec. 16./